Az Európai Unió működése, intézm zményrendszere Dr. Csapó János
Hogyan működik az Unió? Az Európai Unió bár r több t annál, mint országok konföder derációja, mégsem egyenlő egy szövets vetségi állammal. Politikai rendszere szerződések sek sorozatán n alapul Párizsi és s Római, R Maastrichti,, Amszterdami és s Nizzai szerződések sek folyamatosan fejlődik az elmúlt lt 50 év v folyamán.
Az EU hivatalos nyelvei angol cseh dán észt finn francia görög holland lengyel lett litván magyar máltai német olasz portugál spanyol svéd szlovák szlovén osztrák ír lëtzeburger igen nem (igen) nem
Hatásk skörök k megosztása sa a tagállamok és s az Unió között az EU kizárólagos hatásk sköre (versenypolitika, monetáris politika, kereskedelempolitika, vámunió) megosztott hatásk skörök (belső piac, energia, szociálpolitika, fogyasztóvédelem) tagállami hatásk skör (oktatás, szakképz pzés, ifjúság, sport, kultúra)
Acquis Communautaire magyarul: közösségi vívmv vmányok az EU (jogszabályi, más m s jogi értelmezésű, valamint politikai jellegű,, de az integráci cióra hatást gyakorló) állásfoglalásainak sainak összessége két t szintje a kötelezően en betartandó szabályok nem kötelezk telező szabályok
Az acquis rendszere Acquis Communautaire Kötelező jogszabályok Nem kötelező jogszabályok Elsődleges jogszabályok Alapító Szerződések Másodlagos jogszabályok Európai jogi normák ajánlások állásfoglalások, nyilatkozatok vélemények célkitűzések
Az EU felépítése az Európai Unió gazdasági gi és s politikai egységekb gekből áll legszélesebb, lesebb, államok feletti együttm ttműködés s az 1. Európai KözössK sség ezzel szemben kormányk nyközi a 2. Közös K Kül- és s Biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy - CFSP) 3. Rendőrs rségi és s Igazságügyi gyi Együttm ttműködés Bűnügyekben (korábban Igazság- és s Belügyi Együttm ttműködés Justice and Home Affairs JHA)
E szerződések sek alapján a tagállamok nemzeti szuverenitásuk suk egy részr szét t olyan közös s intézm zményekre ruházz zzák, melyek nem csak a nemzeti, hanem a közössk sségi érdekeket is képviselik. k E szerződések sek képezik k az ún. elsődleges jogot Az elsődleges jog nyomán n született jogforrások képezik az ún. másodlagos m jogot,, melynek közvetlen hatása van az európai polgárok mindennapi életére. A másodlagos m jog főleg f rendeletekből, irányelvekb nyelvekből és ajánl nlásokból áll.
Ezek a jogszabályok lyok, és s tágabb t értelemben a közösségi politikák,, a következk vetkező három főintézmény által hozott határozatok eredménye: az Európai Unió Tanácsa (mely a tagállamokat képviseli), az Európai Parlament (mely a polgárokat képviseli) és az Európai Bizottság (mely egy olyan politikailag független szerv, mely a közös európai érdekeket védi)
Ezen intézményi háromszög szorosan együtt dolgozik. Feladatai ellátása érdekében és e szerződés rendelkezéseinek megfelelően en az Európai Parlament és a Tanács közösen eljárva rva, valamint a Tanács cs, illetve a Bizottság rendeleteket alkot, és irányelveket bocsát ki, határozatokat hoz, ajánl nlásokat tesz vagy véleményt ad." (A Maastrichti Szerződés 249. cikke).
Az EU intézm zményrendszere az intézm zményekből, tanácsad csadó szervekből, ügynökségekből és néhányny további testületb letből épül fel.
Európai Tanács Tagállamok állam- és s kormányf nyfőinek évente 2 3 találkoz lkozása, Alapító szerződésben sben nem szerepelt, Luxemburgi kompromisszum, Energia-,, olajváls lság-,, IMF, GATT tárgyalt rgyalások igényelt nyelték, Stratégiai döntd ntéshozatal, Fejlődés általános politikai vonalait adja meg Maastricht intézm zményesíti, Tagállamok közötti k kompromisszumok megkötésének fő színtere.
Minisztertanács (Az Európai Unió tanácsa) Fő döntéshozó szerv, jogalkotás s elsődleges felelőse, az Unió kormányait képviseli. Elnöksége félévenkéntnt rotál Székhelye Brüsszel sszel. Eredete Montánuni nunió Tanácsa Kormányk nyközi alapon működőm testület kormányk nyképviselők k vesznek résztr Napirend és s a megoldandó problémák k szerint alakul, Állam- és s kormányf nyfők k tanácsa, Ágazati tanácsok, Kiemelt: Külügyminiszterek K Tanácsa.
A Tanács munkáját t segítik, illetve előkész szítik COREPER (javaslatok megvizsgálása, sa, szelektálás), s), Igazgatási albizottságok (Bizottság g javaslatait vizsgálj lják) Főtitkárság, Szavazás s módozatai: m A Tanács konszenzussal, minősített vagy egyszerű többséggel dönthet témától függően. Egyszerű többség kevésb sbé jelentős ügyek, Egyhangú döntés legjelentősebb ügyek, Minősített többst bbség 76/54.
Nizzai Szerződés Többségi döntd ntéshozatal konszenzus helyett, Népességi súly s jobban tükrt kröződjön n az EU döntd ntéshozó szerveiben (szavazatok újraelosztása), sa), Németország g súlya, s új j jelentkezők, k, blokkoló kisebbség g veszélye. Kiemelkedően en fontos, hogy milyen többst bbség g kell egy döntés s megszület letéséhez 3-as feltételrendszert telrendszert vezettek be, Minősített többst bbség g (70%), Ha a határozat a Bizottság g javaslatára születik (tagállamok több, t mint felének hozzájárul rulása, más m s esetben a tagállamok 2/3-a), Demográfiai záradz radék k (lakossági kritérium), rium), Nizza-i Szerződés s 70 témában t egyhangú döntést ír r elő.
Európai Parlament Népek képviselete k (1967 óta) Alapszerződésben sben csak konzultatív v funkciókat kat kapott évek során n szélesedett 1979 óta közvetlen k választv lasztás s az állampolgárok közvetlenk zvetlenül választják, jogalkotó és s döntd ntéshozó hatalommal is rendelkezik. Hivatalos székhelye Strasbourg,, a bizottsági üléseket Brüsszelben tartják Főtitkárság g székhelye pedig Luxemburg. A bővítés b s után n 732 képviselk pviselő ül l a padsorokban. Jogkörök: k: Véleményezési jogkör, Jogalkotó hatásk skör, Döntéshozó hatásk skör, Ellenőrz rző hatásk skör, Kinevezési jogkör.
EU kormánya (biztosok), Európai Bizottság Nemzetek feletti vonásokkal ruházt zták fel, az Unió végrehajtó szerve, javaslattevő, döntés-előkészítő testülete lete, ellenőrzi a végrehajtást, a Szerződés őre. Székhelye Brüsszel Összetételetele 2004-ig nagyobb államok 2-2, 2 2, kisebbek 1-1, 1 1, 2005-től l mindenki csak 1 tagot, Tagokat 5 évre választjv lasztják, Tagok a megbízat zatásukat az EU érdekei szerint végzik! v szupranacionális lis.
Európai Bizottság Mandátum tumának 4 főf területe: szerződések sek őre, Végrehajtó szerv, Közösségi alapok kezelése, menekülő klauzulákkal kkal rendelkezik. Tagok a miniszterekhez hasonló tárcákkal rendelkeznek Javaslatokat egyszerű többséggel fogadják k el.
Európai Bizottság Hatásk skörei: Jogszabály ly-kezdeményezés, Jogalkotás, Évente előkész szíti az EU költsk ltségvetését (bevételek és kiadások szerkezete), EU külkk lképviseletét t látja l el (nemzetközi zi szervezetekben, klb.. országokban)
Az Európai Unió Bírósága/Európai Bíróság EU legfőbb döntd ntéshozó szerve, előseg segíti a közössk sségi joganyag egységes ges értelmezését és s betartását. t. Székhelye Luxemburg. Tagjait tagállamok jelölik, lik, Akik a tagállamban betölthetn lthetnék k az LB vezetését, t, Minden állam 1 tagot delegál 25 fő f (6 év), Ülései: Teljes ülés, 3 vagy 5 tagú tanács, Joggyakorlata szupranacionális irányba mutat integráci ció legfőbb motorja.
Számvev mvevőszék Ellenőrzi az EU költségvetésének megfelelő felhasználását. Székhelye Luxemburg. 25 fős testület a 25 tagú EU-ban.
Ombudsman Az EU intézm zményeinek visszaéléseivel seivel kapcsolatban fordulhatnak hozzá az uniós állampolgárok, társadalmi szervezetek és vállalkozások. Székhelye Strasbourg.
Tanácsad csadó szervek Gazdasági és Szociális Bizottság: 222 tagja a munkaadókat kat,, a munkavállal llalókat és egyéb érdekvédelmidelmi szervezeteket (környezetvédők, fogyasztóvédők, szövetkezeti tagok stb.) képviseli. Gazdasági gi, szociális és foglalkoztatási ügyekben van tanácsad csadásisi joga. Székhelye Brüsszel sszel.
Régiók Bizottsága ga: Regionális kérdésekben konzultáci ciós joga van, 222 tagja a helyi és regionális hatóságokat képviseli. Székhelye Brüsszel sszel.
Pénzügyi szervek Beruházási Bank: Tőkeberuházások finanszíroz rozásával előseg segíti az EU kiegyensúlyozott gazdasági gi fejlődését. Székhelye Luxemburg. Európai Központi Bank: Megalkotja és kivitelezi az Unió monetáris politikáját.. A nemzeti bankok az engedély lyével bocsáthatnak ki bankjegyeket. Székhelye Frankfurt.
Források A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza F ELTE EötvE tvös s Kiadó,, Budapest, 2000. 580 p. Probáld F., 2000. CD-rom A CIA adattára: www.cia.odci.gov The University of Texas at Austin térkt rképtára (www.lib.utexas.edu/maps) Előad adásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza f c. tantárgy) Az Európai Unió hivatalos honlapja: www.europa.eu.int Dr. Kengyel Ákos egyetemi docens előad adásai KSH tanulmányok nyok