MEE 61. Vándorgyűlés Közvilágítási engedélyezés hazai tapasztalatai Tilesch Péter főosztályvezető Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály Debrecen, 2014. 09. 10.
Tartalom Bevezetés Közvilágítás szakmai szemmel Közvilágítás engedélyezése Vizuális bemutatása a Köz - Díszvilágításoknak 2
Bevezetés Mi a közvilágítás? A közvilágítás fogalma a VET. 3. 39. pontja szerint: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása. Mi a díszvilágítás? Az önkormányzatok által önként vállalt feladat, amely az adott település esti megjelenését teszi vonzóvá. Elsősorban idegenforgalmi, turisztikai célokat szolgál. Általában az év minden napján üzemel. Kiépítése állandó jellegű. Mi a díszítő világítás? Szintén önként vállalt feladat. Idényjellegű, jellemzően karácsony környékén üzemel. Ideiglenesen kerül kiépítésre. Ki a közvilágításra kötelezett? A települési önkormányzat. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a közvilágításról való gondoskodás helyi önkormányzati feladat. 3
Bevezetés A közvilágítás be- és kikapcsolása: Közvilágítási naptár szerint. Megvilágítási szint szerint. Ki finanszírozza a közvilágítást? Az államháztartás részét képező önkormányzati alrendszer, amely a központi költségvetéstől elkülönül és támogatásokon keresztül kapcsolódik ahhoz. Kinek kell közvilágítási üzemeltetési engedélyt kérnie? Aki a közvilágítást üzemelteti, kivéve a hálózati engedélyest és a közvilágításra kötelezettet. Ki adja ki a közvilágítási üzemeltetési engedélyt? A.(A továbbiakban: Hivatal) 4
Bevezetés Mit látunk nappal? (külföldi példák) Pozitív nappali kép Mit látunk éjszaka? Negatív nappali kép Negatív éjszakai képeket szándékosan nem mutatok! 5
Közvilágítás szakmai szemmel A közvilágításban használatos fontosabb fényforrások: Fénycső: A fénycsövek olyan higanygőz-argongáz keverékével töltött, fényporbevonattal ellátott, két végén elektródokat tartalmazó kisülőcsövek, amelyekben a villamos kisülést használják fel fénykeltésre. Az elektródok közötti kisülőtérben az elektronok mozgásuk közben a higanyatomoknak ütköznek és gerjesztik őket. A higanyatomok az ütközés során felvett energia zömét ultraibolya sugárzás formájában adják le. Ezt az ultraibolya sugárzást a fénycső belső falára felvitt fényporréteg alakítja át látható fénnyé. 6
Közvilágítás szakmai szemmel Nagynyomású nátriumlámpa: A külső burában elhelyezett kerámia (alumínium-oxid) kisülőcső belsejében nátriumamalgám (nátrium és higany vegyülete) található a fénykeltéshez, és kisnyomású xenon a begyújtáshoz. Az árambevezető nióbiumból készül. A gázkisülés a kisülőcső két végében elhelyezett elektródák között jön létre a gyújtófeszültség hatására. Kezdetben a xenongáz ionizálódik, amelyben létrejön az ív, majd ennek melegítő hatására a nátriumamalgámból a higany párologni kezd. A higanyatomoknak az ív fenntartásában van szerepük. A kisülőcső fokozatos felmelegedése révén a nátriumgőz atomjai is részt vesznek az ívkisülésben. Ez a folyamat ad magyarázatot arra, hogy a bekapcsolást követően a nátriumlámpa élénk fehér színben felvillan,majd egyre intenzívebben fehéren világít, majd a lámpa fénye fokozatosan elkezd sárgulni. Végül a névleges fényáramot sárga színű fényével éri el. 7
Közvilágítás szakmai szemmel LED: A világító dióda félvezető anyagból készült fényforrás. A LED szó az angol Light Emitting Diode kifejezés rövidítéséből származik. A dióda által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ. A fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet. A fény úgy keletkezik, hogy a diódára kapcsolt elektromos áram a dióda anyagában levő atomok elektronjait gerjeszti, amitől azok nagyobb energiaszintű elektronpályára lépnek, majd miközben visszatérnek eredeti energiaszintjükre, fotonokat bocsátanak ki. A keletkező fény színe az alapanyagtól, és a megfelelő arányban ötvözött adalékanyagoktól (pl. foszfor) függ. 8
Közvilágítás szakmai szemmel Világítástechnikai alapfogalmak Fényhasznosítás: A fényforrás fényáramának és az általa felvett villamos teljesítmény értékének hányadosát nevezzük fényhasznosításnak, melynek egysége a lm/w. A fényhasznosítás fontos energetikai jellemző, a fényforrások fejlesztésének egyik elsődleges célja a lm/w érték növelése. Az elméleti maximum értéke 683 lm/w. Normál izzó: 6-19 lm/w Normál fénycsövek: 58-86 lm/w Kompakt fénycső: 40-87 lm/w Nagynyomású higanylámpák: 32-58 lm/w Fémhalogén lámpák: 68-86 lm/w Nagynyomású nátriumlámpák: 70-130 lm/w LED: 80-130 lm/w Kisnyomású nátriumlámpák: 100-200 lm/w Megvilágítás: Egy meghatározott reflexiós tulajdonságú felület világosságát jellemző mutató, a vizsgált pontot tartalmazó felületelemre eső fényáram és a felületelem hányadosa. Mértékegysége a lux (lumen/m 2 ). Színvisszaadás: A megállapodás szerinti referenciasugárzóval észlelt színhez képest tapasztalt színeltolódás mértéke. Fényszennyezés: Az a fény, amely káprázást, birtokháborítást, az égbolt mesterséges kifényesedését vagy bármi más nemkívánatos hatást okoz. Élettani és ökológiai problémát jelenthet a környezet és az emberek számára. Káprázás: A látás kényelmetlensége és/vagy a tárgyak felismerhetőségének a csökkenése, a fénysűrűség szokatlan eloszlásának vagy szokatlan értékének, illetve a térben vagy időben fellépő igen erős kontrasztnak a következtében. 9
Közvilágítás engedélyezése A közvilágítási üzemeltetési engedély kiadásának általános szabályai A közvilágítási berendezések üzemeltetését csak a Hivatal által kiadott engedély alapján lehet gyakorolni. (Kivéve: a közvilágításra kötelezett, hálózati engedélyes.) Az engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a Hivatal jogkövetkezményeket alkalmazhat. A Hivatal a közbiztonság érdekében a közvilágítási berendezések üzemeltetésére más közvilágítási engedélyest vagy elosztót jelölhet ki. Közvilágítási üzemeltetési engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentumok körét a VET és a VET Vhr. írja elő. Az engedélyezési eljárás A Hivatal honlapján található tartalommal és formában kell a kérelmeket benyújtani. Az ügyintézési határidő 3 hónap. A közvilágítási üzemeltetési engedély kiadásáért a kérelem benyújtása előtt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 1/2014. (III. 4.) MEKH rendelete előírásainak megfelelő mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedélyek módosítása Ha az engedély tartalmában jelentős változás következik be, akkor az Engedélyesnek kérelmeznie kell az Engedély módosítását. A módosítási kérelemhez csak a módosítást, valamint az erre az esetre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentumokat kell csatolni. 10
Közvilágítás engedélyezése Az engedélyezés tapasztalatai (2014. szeptember 4.-i állapot) A Hivatalhoz összesen 54 db engedély kérelem és 31 db engedélymódosítási kérelem érkezett. A Hivatal kiadott 49 db közvilágítási üzemeltetési engedélyt és 30 engedélymódosító határozatot, két eljárást végzéssel megszüntetett, a többi kérelem elbírálása folyamatban van. Engedélykérelmek állapota Kiadott engedélyek száma Kiadott engedély módosítások száma Elutasított engedélykérelmek Folyamatban lévő eljárások Az engedélyesek által üzemeltetett lámpatestek száma megközelíti az 1,24 milliót, az elszámolási teljesítmény 95,8 MW. Egy lámpatest átlagos elszámolási teljesítménye 77 W. A legtöbb települést és lámpatestet az EH-SZER Kft. üzemelteti.(1314 db település és 309 000 db lámpatest.) A legnagyobb elszámolási teljesítménnyel (20,5 MW) rendelkező engedélyes szintén az EH-SZER Kft. Budapesten egy lámpatest átlagos elszámolási teljesítménye 112 W. 11
Közvilágítás engedélyezése A közvilágítási berendezések fényforrás típusonkénti megoszlása a következő: Kompakt fénycső: 50,8 % Nátriumlámpa: 44,5 % Higanylámpa: 1,8 % LED: 1,9 % Fénycső: 0,5 % Fémhalogén lámpa: 0,2 % Egyéb: 0,3 %. Fényforrások Kompakt fénycső Nátriumlámpa Higanylámpa LED Fénycső Fémhalogén Egyéb 12
Közvilágítás engedélyezése Településenkénti bontás: Települések száma: 3 154 db Engedélyekben szereplő települések aránya: 88,1 % Ismert az üzemeltető, de különböző hiányosságok miatt az engedélyekben nem szereplő települések aránya: 1,6 % A folyamatban lévő engedélyezési,engedély módosítási eljárásokban érintett települések aránya: 1,9% Hálózati engedélyes által üzemeltetett települések aránya: 3,9 % Önkormányzatok által üzemeltetett települések aránya: 1,1 % Nincs információ az üzemeltetőről: 3,4 % (A Hivatal az érintett települések polgármestereit nyilatkozattételre szólította fel.) Települések aránya Engedélyben szereplő települések aránya Üzemeltető ismert Folyamatban lévő eljárások Hálózati engedélyes által üzemeltetett Önkormányzat üzemelteti Nincs információ 13
Problémák Üzemeltetés fogalma: Egyesek azzal az indokkal nem kívántak közvilágítási üzemeltetési engedély iránti kérelmet benyújtani, mivel ők nem üzemeltetik, hanem karbantartják az adott településen a közvilágítási berendezést. A Hivatal álláspontja az ilyen esetekben - összhangban a villamos művek üzemeltetésének szakmai szabályaival - a következő: Egy berendezésnek egy időben csak egy felelős üzemeltetője lehet. Üzemeltető: Az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, amely az üzemi berendezéseket a berendezés tulajdonjogától függetlenül üzemelteti (kezeli). Karbantartás: A berendezés tervszerű, megelőző állagmegóvása, javítása, tisztítása, a szükséges alkatrészek, berendezésrészek cseréje, pótlások elvégzése, általában minden olyan munka, amely a berendezés biztonságos működését szolgálja. Aki az aktív elemek karbantartási feladatait ellátja, ezáltal a berendezéseket üzemelteti (kezeli). Ezért a VET 34/A. alapján a közvilágítási berendezések jogszerű üzemeltetéséhez közvilágítási üzemeltetési engedélyre van szüksége. 14
Problémák Mérés LED-es lámpatestek esetén: Bár LED fényforrás műszakilag, önmagában nem feltétlenül indokolja a mérés kiépítését, a VET általánosságban erre lehetőséget biztosít, mivel akár az elosztó, akár a közvilágításra kötelezett kérheti, hogy az elszámolás fogyasztásmérés alapján történjen. VET 40. (7) Amennyiben az elosztó vagy a közvilágításra kötelezett a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolását fogyasztásmérés adatai alapján kívánja elvégezni, az elosztó köteles a közvilágításra kötelezett teljes területén a leolvasásokat azonos napon elvégezni, a fogyasztási adatokat összegezni és az összegzett adatokat továbbítani, illetve a rendszerhasználati díjakat az összegzett adatok alapján számlázni. A 110/2014. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. -a a következőket tartalmazza: A Vet. Vhr. 11. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 11. (2) Ha az elosztó üzletszabályzata alapján a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolása kizárólag a mért fogyasztás alapján történhet, a 14. (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően a mérőhely kialakításának költségét az elosztó viseli. 15
Vizuális bemutatása a Köz Díszvilágításoknak Dekoratív közterületi világítások: (külföldi példák) Pozitív példa Negatív példa 16
Vizuális bemutatása a Köz - Díszvilágításoknak Dekoratív közterületi világítások: (külföldi példák) Pozitív példa Negatív példa 17
Díszvilágítások 18
Díszvilágítások 19
Díszvilágítások 20
Díszvilágítások 21
Karácsonyi díszítő világítás Budapesten 22
Karácsonyi díszítő világítás Budapesten 23
Köszönöm a figyelmet! Email: tileschp@mekh.hu 24