9. lecke Hogyan értelmezzük a kínálatot és a keresletet nemzetgazdasági szinten? A piac modellje makroszinten: az ár és mennyiség tengelyek értelmezése. Makrokínálat és potenciális kibocsátás. Az árszínvonal és a makrokínálat kapcsolata: az AS függvény. A makrokereslet komponensei: a fogyasztási és a beruházási kereslet elmélete. Az árupiaci egyensúly és az egyszerű kiadási multiplikátor. A piac modellje a mikroökonómiában Price Supply Demand Quantity Mit jelent makrogazdasági összkínálat? a vállalati szektor által kibocsátott termékek és szolgáltatások a nemzetgazdasági össztermelés (összkibocsátás) csak értékben mérhető a többszörös számbavétel elkerülése, a halmozódás kiszűrése, GDP 1
árindex (%, 1989 = 100) árindex (%, előző év = 100) árszínvonal (előző év = 1 vagy 100%) Az ár és mennyiség tengelyek értelmezése makroszinten (1) a termékmennyiség tengelyen is pénzértékben mérünk, nominális GDP hogyan mérhetjük az árakat és az árváltozást nemzetgazdasági szinten? sok termék, sok ár az árszínvonal (P, Price Level) mint elméleti kategória statisztikailag csak az árszínvonal százalékos változását, az egyes termékek áremelkedési ütemének átlagát tudjuk értelmezni és mérni P q 0 p 0 q 1 p 1 A 2000 200 2500 220 B 800 5000 750 5500 C 20 30000 30 32000 1,094 vagy 109,4% 1 vagy 100% kibocsátási érték Az ár és mennyiség tengelyek értelmezése makroszinten (2) az árszínvonal és a nominális GDP közötti összefüggés részben a két kategória között fennálló egyenes arányossággal magyarázható ez teljesen egyértelmű, hiszen x%-os áremelkedés a termékek piaci árakon vett összértékét x%-kal növeli az árváltozás hatásának kiszűrése reál GDP a GDP volumenindexe P P 5 m 5,15 m 5,35 m stb. reál GDP (t 0 időszak árain) 1 vagy 100% 1,03 vagy 103% stb. GDP volumenindexei (előző év vagy valamilyen bázisév = 1 vagy 100%) A tengelyek lehetséges értelmezése hazai adatokkal P 130 P P Év (%, előző (%, előző (%, 1989 = (%, 1989 = 125 év = 100) év = 100) 100) 100) 120 1990 96,5 125,7 96,5 125,7 1991 88,1 125,4 85,0 157,6 115 1992 96,9 121,6 82,4 191,7 110 1993 99,4 121,3 81,9 232,5 105 1994 102,9 119,5 84,3 277,8 100 1995 101,5 125,5 85,5 348,7 86 88 90 92 94 96 98 100 102 104 106 GDP volumenindexe (%, előző év = 100) 1996 101,3 121,2 86,6 422,6 P 1000 1997 104,6 118,5 90,6 500,8 1998 104,9 112,6 95,1 563,9 1999 104,2 108,6 99,1 612,4 2000 105,2 109,9 104,2 673,0 2001 103,8 108,6 108,2 730,9 2002 103,5 108,9 112,0 795,9 2003 103,0 107,6 115,3 856,4 2004 104,0 104,7 119,9 896,7 900 800 700 600 500 400 300 200 100 80 85 90 95 100 105 110 115 120 GDP volumenindexe (%,1989 = 100) 2
A makrogazdasági összkínálat első megközelítésben jelölése: AS (Aggregate Supply) vagy S mitől függ az össztermelés nagysága? a rendelkezésre álló erőforrások (munkaerő, tőke) mennyiségétől a termelési technológiák hatékonyságától, a technikai fejlettség szintjétől, a tudástól a rendelkezésre álló kapacitások kihasználtságától, összefüggés a makrokereslettel (Keynes: a kínálat alkalmazkodik a kereslethez) a potenciális kibocsátás (első megközelítéses) értelmezése a potenciális kibocsátás alatti termelés következményei kihasználatlan tőke- és munkaerő-állomány munkanélküliség Hogy néz ki az AS függvény diagramja a potenciális kibocsátási szint alatt? ha az össztermelés jóval a potenciális kibocsátási szint alatt van (a foglalkoztatottság alacsony szintű és nagy a munkanélküliség), a munka határtermelékenysége még nem csökken számottevő mértékben a foglalkoztatás növelésével, akkor a vállalatok az árak kis mértékű emelésével is képesek reagálni a megnövekvő makrokeresletre az összkínálat összkereslethez való szinte tökéletes alkalmazkodása következtében a termelés a kereslettel majdnem azonos mértékben növekszik, az árszint pedig szinte változatlan marad P AS vagy S p Mi történik, ha elérjük a potenciális kibocsátás szintjét? van-e munkanélküliség a potenciális kibocsátás szintjén? társadalmi versus gazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság a munkapiac szokásos működése munkanélküliség természetes rátája a potenciális kibocsátás fogalmának finomítása túlléphető-e a potenciális kibocsátás szintje és milyen árat kell ezért fizetni? vegyünk egy olyan gazdaságot, hogy kiinduló helyzetben D = S p a kereslet a potenciális kibocsátás szintje fölé emelkedik a munka határterméke jelentős mértékben csökkenni kezd a kínálati oldal egyre nagyobb mértékű áremelések árán tud csak reagálni a megnövekvő keresletre egy bizonyos ponton túl már egyáltalán nem tud alkalmazkodni, melynek eredménye: az árszint emelkedése kibocsátás-növekedés nélkül 3
Hogy néz ki az AS függvény diagramja a potenciális kibocsátási szint felett? a potenciális kibocsátás felett az AS függvény meredeken emelkedni kezd, majd függőleges lesz P AS vagy S a továbbiakban feltételezzük, hogy a gazdaságban kihasználatlan kapacitások vannak vagyis az AS függvény árrugalmas, szinte vízszintes szakaszán vagyunk a makrokereslet elemzését első lépésben ilyen feltételek mellett végezzük p Mit jelent az összkereslet és milyen komponensei vannak? a GDP felhasználási komponensei fogyasztási kiadások (fogyasztási kereslet) beruházási kiadások (beruházási kereslet) kormányzati áruvásárlások export jelölése: AD (Aggregate Demand) vagy D kibocsátás = jövedelem = felhasználás = kiadások AD és AS azonban nem feltétlenül egyezik meg ex ante és ex post kategóriák, kényszermegtakarítás és kényszerberuházás mitől függ az egyes keresleti elemeknek az alakulása? A makrogazdasági fogyasztás elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. 4
A rendelkezésre álló jövedelem és háztartások fogyasztása rendelkezésre álló (disposable) jövedelem DI = T + TR a rendelkezésre álló jövedelem felhasználása DI = C + S a háztartások fogyasztása fogyasztási kiadások (a rendelkezésre álló jövedelemből fizetik) természetbeni társadalmi juttatások (a kormányzat vagy háztartásokat segítő nonprofit intézmények finanszírozzák) korrigált rendelkezésre álló jövedelem (természetbeni juttatásokkal növelt) és a fogyasztás kapcsolata az állami jövedelem-újraelosztástól egyelőre eltekintünk: nincsenek adók és transzferek, DI = Jövedelem, árak és fogyasztás: mikro- és makroszinten mi befolyásolja egy háztartás fogyasztási keresletét a mikroökonómiában? milyen termékeket vásárol? a preferenciák milyen kombinációkban tudja megvásárolni a preferált termékeket? az árak és a pénzjövedelem mennyit takarít meg, mennyit költ fogyasztásra? a kamatlábak nemzetgazdasági szinten a nominális összjövedelem és az árak nem függetlenek egymástól ha az árszínvonal emelkedik, ugyanilyen mértékben emelkedik a makrogazdasági szintű nominális jövedelem is, amelyen végső soron ugyanakkora termék- és szolgáltatásmennyiség vásárolható a makroszintű fogyasztás a reáljövedelem függvénye A keynesi fogyasztáselmélet abszolút jövedelem hipotézis: adott időszak fogyasztása az adott időszak jövedelmétől függ lineáris összefüggés a jövedelem és a fogyasztás között C C() 5
A keynesi modell alapelemei fogyasztási függvény: C() = C 0 + ĉ autonóm fogyasztás: C 0 fogyasztási határhajlandóság: ĉ = dc / d 0 < ĉ < 1 fogyasztási hányad: c = C / Példa: a fogyasztási függvény használata C() = 125 + 0,75 C ĉ = dc / d c = C / 300 350 1,1667 400 425 0,75 1,0625 500 500 0,75 1,0000 600 575 0,75 0,9583 700 650 0,75 0,9286 800 725 0,75 0,90625 A fogyasztási határhajlandóság és fogyasztási hányad tulajdonságai lineáris függvény esetén a fogyasztási határhajlandóság állandó c > ĉ (amennyiben C 0 nagyobb nullánál) C C0 c ˆ C0 c cˆ cˆ a jövedelem növekedésével c csökken, a jövedelem csökkenésével c nő 6
A fogyasztási hányad és a GDP kapcsolata valós adatokkal Forrás: KSH, PM A megtakarítási függvény a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata S = - C megtakarítási függvény S( ) C( ) C c ˆ C0 c ˆ C0 (1 cˆ) megtakarítási határhajlandóság sˆ 1 cˆ 0 sˆ 1 megtakarítási hányad 0 S ( ) s s 1 c 7
Példa: a fogyasztás és a megtakarítás összefüggései C ĉ c S ŝ s 300 350 1,1667-50 -0,1667 400 425 0,75 1,0625-25 0,25-0,0625 500 500 0,75 1,0000 0 0,25 0,0000 600 575 0,75 0,9583 25 0,25 0,0417 700 650 0,75 0,9286 50 0,25 0,0714 800 725 0,75 0,90625 75 0,25 0,09375 A fogyasztási és megtakarítási függvény grafikonja C, S C = C C0 c ˆ S C0 s ˆ C 0 45 hitelfelvétel vagy a - C 0 korábbi megtakarítások felélése pozitív megtakarítás, vagyonfelhalmozás c = 1 A beruházási kereslet A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági számítások. Árupiaci kereslet egy kétszektoros makrogazdasági modellben. A rövid távú árupiaci egyensúly és a multiplikátor-hatás. 8
A beruházás fogalma újonnan előállított tőkejavak a magánberuházások legfontosabb csoportjai üzleti célú állótőke-beruházás (befektetett eszközök, ingatlanok, gépek, berendezések beszerzése, létesítése) a vállalat tevékenységét hosszú távon szolgálják lakáscélú beruházás készletberuházás (megtermelt, de még nem értékesített termékek mennyisége) Az elemzés mikroökonómiai alapjai: szempontok és eszközök a beruházást megvalósító vállalat célja pótló illetve bővítő beruházás technikai feltételek: termelési függvény a tőke hozama határtermék határtermék-bevétel profit tényezőárak (rövid távon adottak) kamat munkabér a tőke alternatív költsége Emlékeztető mikroökonómiából beruházás-gazdaságossági számítások nettó jelenérték (NPV) szabály belső megtérülési ráta (IRR) mintapélda mikroökonómiából grafikai stúdió számítástechnikai beruházás 3 éves hasznos élettartam bevételek és kiadások alakulása 9
Példa: az alapeset beruházási költség: 800 ezer Ft növekvő bevételek, növekvő költségek elvárt hozam, tőkeköltség: 10 százalék Az elvárt megtérülési ráta 10,0% Időszak Bevétel Kiadás Szabad Cash Jelenérték (PV) Flow (FCF) 0 - Ft 800 000 Ft - 800 000 Ft - 800 000 Ft 1 1 400 000 Ft 1 070 000 Ft 330 000 Ft 300 000 Ft 2 1 450 000 Ft 1 100 000 Ft 350 000 Ft 289 256 Ft 3 1 500 000 Ft 1 200 000 Ft 300 000 Ft 225 394 Ft Nettó jelenérték (NPV) 14 651 Ft Példa: pesszimista várakozások csökkenő bevételek növekvő költségek kisebb szabad pénzáramlás Az elvárt megtérülési ráta 10,0% Időszak Bevétel Kiadás Szabad Cash Jelenérték (PV) Flow (FCF) 0 - Ft 800 000 Ft - 800 000 Ft - 800 000 Ft 1 1 400 000 Ft 1 070 000 Ft 330 000 Ft 300 000 Ft 2 1 400 000 Ft 1 100 000 Ft 300 000 Ft 247 934 Ft 3 1 400 000 Ft 1 200 000 Ft 200 000 Ft 150 263 Ft Nettó jelenérték (NPV) - 101 803 Ft Példa: magasabb elvárt hozam növekvő pénz- és tőkepiaci hozamok, növekvő kamatszint nagyobb bizonytalanság, kockázat növekvő elvárt hozam Az elvárt megtérülési ráta 13,0% Időszak Bevétel Kiadás Szabad Cash Jelenérték (PV) Flow (FCF) 0 - Ft 800 000 Ft - 800 000 Ft - 800 000 Ft 1 1 400 000 Ft 1 070 000 Ft 330 000 Ft 292 035 Ft 2 1 450 000 Ft 1 100 000 Ft 350 000 Ft 274 101 Ft 3 1 500 000 Ft 1 200 000 Ft 300 000 Ft 207 915 Ft Nettó jelenérték (NPV) - 25 948 Ft 10
kamatláb kamatszint A beruházási kereslet legfontosabb meghatározói tényezői várakozások a bevételek alakulása piaci pozíció értékesítési lehetőségek, kereslet eladási ár stb. a kiadások alakulása működtetési és fenntartási költségek adók, járulékok stb. kamatláb a befektetett tőke alternatív költsége elvárt megtérülési ráta a befektetés kockázata A kamatláb változásának hatása a beruházási keresletre Mikroszinten Makroszinten megvalósult beruházások összértéke (millió Ft) beruházási kiadások összértéke (milliárd Ft) Milyen kamatláb? kamatlábtól függő fogyasztási kereslet befektetés bankszámlára évi 10 százalékos kamat mellett ha az inflációs ráta 10 százalék feletti, akkor a befektetett tőke kamatokkal megnövelt értékén jövőre kevesebbet lehet vásárolni negatív a reálkamatláb, a reálkamatláb számít beruházási kereslet, NPV-számítás (lásd mikroban) nominális jövőbeni hozamokat diszkontálunk nominális kamatlábbal változatlan árak melletti jövőbeni hozamokat diszkontálunk reálkamatlábbal a reálkamatláb számít 1 i 1 i 1 r 1 r 1 1 Az árupiaci döntések szempontjából a reálkamatláb releváns! 11
A várakozások módosulásának hatása a beruházási keresletre r I Egyszerűsítés: lineáris beruházási keresleti függvény r I() r I a r 0 autonóm beruházás kamatérzékenység I 0 I Az árupiaci kereslet modellje C, I C + I C C 0 + I 0 C 0 I 0 I 12
C, I, S C 0 + I 0 C 0 I 0 A rövid távú árupiaci egyensúly: a keynesi kereszt 45 összkiadás, szándékolt makrokereslet D = e I = S D = C + I C az egyensúly jellemzői egyensúlyban az összkiadások megegyeznek a termelés összértékével = C + I a termelésből származó jövedelmet a háztartások fogyasztásra és megtakarításra fordítják = C + S egyensúlyban a beruházások S megegyeznek a megtakarításokkal (kétszektoros modellben) I C + I = C + S I = S - C 0 Hogyan alakul ki a rövid távú egyensúly? feltevés: a vállalati szektor bizonyos határok között (szinte) változatlan árakon bármennyit képes termelni kihasználatlan kapacitások, a potenciális kibocsátás szintjétől elmaradó GDP (Keynes, 30-as évek, jelenlegi válság) ragadós árak, először a mennyiség alkalmazkodik tökéletesen rugalmas (a kereslethez alkalmazkodó) kínálat, a GDP-t a keresleti oldal határozza meg P S feltevés: ebben a tartományban vagyunk p Egyszerű kiadási multiplikátor C I C c ˆ I (1 cˆ ) C I 0 0 0 0 e 1 ( C0 I0 ) 1 cˆ e 1 1 C I 1 cˆ 1 cˆ e 0 0 13
A multiplikátor-hatás dinamikusan C, I, S C + I = C + I C C 0 + I 0 S C 0 I 0 - C 0 45 e e I Számpélda Egy modellgazdaságban az autonóm fogyasztási kiadások nagysága 250 egység, a fogyasztási határhajlandóság 0,75, az autonóm beruházások nagysága pedig 150 egység. Számítsa ki az egyensúlyi kibocsátás szintjét! Számítsa ki a fogyasztási kereslet nagyságát az egyensúlyi kibocsátás szintjén! Számítsa ki a fogyasztási hányadot az egyensúlyi kibocsátás szintjén! Határozza meg azt a kibocsátási szintet, ahol a fogyasztási hányad 100%! Határozza meg az egyszerű kiadási multiplikátor értékét! Rajzolja fel a fogyasztási, a megtakarítási és a beruházási függvényt az árupiac modellezésére szolgáló koordinátarendszerben! Jelölje meg azokat a pontokat, amelyeket kiszámított! Megoldás C, I, S C + I = C + I C 400 250 150-250 45 1000 1600 S I 14
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ábrák, diagramok A GDP felhasználásnak szerkezete 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% Háztartások fogyasztása Bruttó felhalmozás Közösségi fogyasztás Külkereskedelmi egyenleg Forrás: KSH, 2015. január Forrás: KSH, 2007. nov. 17. 15