HUSK/1101/2.1.1/0153 Az EU Víz Keretirányelv végrehajtása érdekében szükséges intézkedések összehangolása az Ipoly vízgyűjtőjén Zjednotenie potrebných opatrení rámcových smerníc Európskej Únie v oblasti vôd na povodí rieky Ipel' Veszélyeztetett-e a Perőcsény-Tésa felszín alatti és a Komravölgyi-tározó felszíni vízbázis? Mit tehetünk a megóvásukért? Ambrus Magdolna; KissnéJáger Erika 2015. január
A projektben szereplő ivóvízbázisok Perőcsény-Tésa felszín alatti ivóvízbázis Üzemeltető DMRV Zrt. Üzemelő, sérülékeny ivóvízbázis biztonságba helyezése Diagnosztikai fázis 1998 Geohidroterv Kft. Víztermelés 200 000 m 3 /év, engedélyezett maximális 1900 l/min Ellátott települések: Perőcsény, Tésa, Bernecebaráti, Kemence Komravölgyi Tározó Felszíni ivóvízbázis Üzemeltető ÉRV ZRt. A tározó védőterületének felülvizsgálata 2007 Vtk Innosystem Kft. A tározóban lévő víz több, mint 90 %-a az Ipolyból származik Ellátott lakosszám 70 000 fő (28 település vagy településrész) Vízmű kapacitás 16 000 m 3 /d (5 840 000 m 3 /év).
Perőcsény-Tésa Ivóvízbázis az Ipolyhoz közel fekszik, összesen 4 termelőkútból áll, melyekből 3 kút üzemel Kutak Talpmélység (m) Szűrőzés (m) I. 11,5 3,2-6,5 II. 11,2 3,7-7,2 III. 13 3,7-8,7 IV. 12 5-8
Perőcsény-Tésa ivóvízbázis figyelőrendszere 17 figyelőkútból álló monitoring hálózat kapcsolódik a vízbázishoz Rendszeres vízminőségi vizsgálatokat végez a DMRV Zrt. Termelő kutakból Figyelő kutakból Ipolyból
Vízbázisvédelmi terv 1998 Geohidroterv Felméréseket (geofizikai, kút egymásrahatás vizsgálat, Ipoly beszivárgás mérés, figyelőkutak azonosítása, vízminőségi vizsgálatok, szennyezőforrás feltárás) végeztek mind Magyarország, mind Szlovákia területén A termelt víz döntő része (80%) Szlovákia területéről származik Lehatárolták a belső-, külső és az A, B hidrogeológiai védőzónákat Javaslatokat tettek a Szlovák oldal pontosabb feltárására
A vízbázis elszennyeződésének veszélye A termelőkutak 50 m-s körzete bekerített, füves terület. A vízmű területen kívül szántóföld található. A szántóföldi termelés különösen szlovák oldalon jelentős. Az Ipoly parti sávja, a mélyebben fekvő területek gyep, nádas, cserjésfás területek. A vízbázison több települési belterület található (Tésa, Ipolyszakállos) Ipari termelés sem magyar, sem szlovák oldalon nem jelentős.
Perőcsény-Tésa ivóvízbázis vízminősége Jóés javulótendencia A térség felszín alatti vízkészletének minőségi viszonyait, a felszíni hatásokat a figyelőkút rendszer megfelelő részletességgel nyomon követi.
A talajvíz minőségi viszonyai a vízbázis környezetében Területhasználat Tésa az Ipoly mente legkisebb települése (területileg és lakosszám szerint egyaránt). Lakossága 98 fő, belterülete 61 ha, külterülete 442 ha. Magyarországi utánpótlódási terület Ipari tevékenység gyakorlatilag nincs, állattartás visszaszorult Szántóföldi és bogyós gyümölcsűek termesztése, Kommunális hatások (Tésa csatornázatlan-szennyvíz szikkasztás) Szlovákiai utánpótlódási terület Szántóföldi művelés jelentősebb, intenzívebb, jobban megközelíti az Ipoly partot Több és nagyobb település kommunális hatások jelentősebbek
Talajvíz minőségének alakulása Afémek, szénhidrogén származékok, növényvédőszer hatóanyagok, egyéb összetevők igen alacsony koncentrációban, vagy a kimutathatósági határ alatt vannak csak jelen. Ajelentősebb szennyezőhatások -szikkasztott kommunális szennyvíz, mezőgazdasági termelés-egyaránt a felszín alatti víz nitrát tartalmát növeli.
Kommunális hatás Tésa település alatt a nitrát tartalom magas, köszönhetően a csatornázatlanságnak. (Látható azonban az is, hogy a magas nitrát koncentráció az utóbbi években áthelyeződött a falu közepéről annak Ny-i szélére.) A település hatása a talajvízre a szervesanyagterhelésben nyilvánul meg, de sem szénhidrogén, sem toxikus fém szennyezést nem okoz, a szerves anyag terhelés is csökkenő tendenciájú
Növénytermesztés hatása A vizsgálatok alapján a növénytermesztés hatása a talajvízben nitrát koncentráció emelkedést okoz, melynek mértéke elviselhető, jelenleg nem veszélyezteti a vízbázist, azonban folyamatos odafigyelés szükséges. Amezőgazdasági termelés növényvédőszer hatóanyag terhelést nem okozott a területen.
Ipoly minősége Az Ipoly vízminősége a 2000-2014 időszakban sem az általános vízkémiai paraméterek tekintetében, sem fémtartalom, illetve TPH tekintetében nem mutatott kiemelkedő értékeket. Az Ipoly mederüledékében kimutatható a fémfelhalmozódás, a Zn és Cd esetében jelentős, illetve az egyik mintában a toluol koncentrációja meghaladja a szennyezettségi határértéket.
Veszélyeztetett-e a Perőcsény-Tésa felszín alatti ivóvízbázis? A vízbázis jelenlegi jó állapotát fenn kell tartani A jelenlegi folyamatokat figyelembe véve közvetlenül nem veszélyeztetett a vízbázis Megelőzés a határ mindkét oldalán
Kockázati tényezők Mezőgazdasági művelési módok megváltoztatása Talajban hosszabb ideig megmaradó növényvédőszerek, gyomirtók alkalmazása Települések kommunális szennyező hatása A vízadó rétegek közvetlen elszennyezése (kommunális szennyezés, meglévő kutakba szennyezőanyag közvetlen bejuttatása, stb.) Az Ipolyból származó víz megjelenése a termelőkutakban Havária
Komravölgyi tározó felszíni ivóvízbázis
Komravölgyi tározó felszíni ivóvízbázis 200 m széles, 1500 m hosszú völgyzárógátas ivóvíztároló, területe 49 ha, mélysége 4-20 m közötti, 3,79 millió m 3 hasznos térfogat A tározóból kivett vizet kezelik, a tisztítás-technológiát 2006- ban fejlesztették szűrés, derítés, gyorsszűrés, aktív szén szűrés, klórdioxidos fertőtlenítés A tározóban levegőztető berendezést üzemeltetnek Üzemeltető ÉRV A tározó védőterületének felülvizsgálata 2007 Vtk Innosystem Kft. A tározóban lévő víz több, mint 90 %-a az Ipolyból származik A víztárolóból ivóvízzel ellátott lakosszám 70 000 fő (28 település vagy településrész) Vízmű kapacitás 16 000 m 3 /d (5 840 000 m 3 /év).
Komravölgyi víztározó halasvíz Kezelő: Nógrádi vízügyi Horgászegyesület Jellemző halfajok: Ponty, süllő, harcsa, csuka, amur, keszegfélék, pisztráng, balin, busa Rekord fogások: ponty 16,2 kg, harcsa 54 kg Mivel vízbázis etetni szigorúan tilos
A tározó biológiai vízminősége A tározó növényi tápanyagtartalma, így az algaprodukciója is magas. A bekövetkező ciano baktériumok által okozott vízvirágzás és mélységi oxigénhiány miatt 1991-ben levegőztetők építése 18 m mélységben A levegőztetők üzemelése óta megszűnt az oxigén hiány, a mélységi hőrétegződés
A tározó biológiai vízvizsgálata Vizsgálati időpont 2014. 06. 16-án 2014. 08.01-én Vizsgálati kör Fitoplankton Bentikus kovaalga Mintavételi helyszínek: 1, a levegőztető rendszerek közelében; 2, a tóközépen, 3 a Pilinyi-öbölben
0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0 2014. 06. 16 1 2 3 Fitoplankton vizsgálat (biomassza mg/l) 300 250 200 150 100 50 Dinophyta Cryptophyta Euglenophyta Desmidiales Volvocales Chlorococcales Bacillariophyceae Cyanobacteria 2014. 08.01-én Dinophyta Cryptophyta Euglenophyta Desmidiales Volvocales Chlorococcales Bacillariophyceae Cyanobacteria 0 4 5 6
A tározó biológiai vízminősége Nyár elején még oligotróf állapú, a nyár folyamán azonban a fitoplankton összetétele jelentősen megváltozik, és csaknem monospecifikus Ceratium hirundinella dominancia alakul ki, rendkívül magas biomasszával. A fitoplankton határozott rétegződése figyelhető meg felszín közeli maximummal A faj nagy sejtméretéből adódóan azonban jól ülepíthető és szűrhető, toxint nem termel, így a vízkezelés során eltávolításuk viszonylag könnyebb, ezért még az észlelt jelentős mértékű algavirágzás is kezelhető volt.
Vízminőségi vizsgálatok kémiai A Vízmű a tározó felszínéről és több mélységéből származó mintán és az Ipoly vizéből is. havonta általános vízkémiai és évente 4 alkalommal bővített vízminőségi (fémek, bakteriológiai) vizsgálatot végez A vízkivételi műnél automata vízminőség észlelő rendszer működik
Ipolyból vízkivétel Vízkivételi mű Nógrádszakál-Ráróspuszta Engedélyezett vízkivétel 4 500 000 m 3 /év vízkiemelés Nógrádszakáli vízmérce 50 cm feletti vízállásnál
A tározó vízgyűjtő területe Közvetlen vízgyűjtő terület: A Dobroda-patak vízgyűjtője A tározó vízgyűjtője 5,6 km2 Érintett települések: Litke, Piliny, Mihálygerge, Egyházasgerge Ipoly vízgyűjtő területe a vízkivétel fölött Magyar oldal Szlovák oldal
Potenciális szennyezőhatások Magyarországon Ipari szennyvíz bevezetés (Magyarországon) a vizsgált területen nincs Műszaki védelem nélküli rekultivált hulladéklerakó, állattartó telepek vannak Kommunális tisztított szennyvízbevezetés a Dobroda-patakon 2 helyszínen Szántóföldi növénytermesztés Belterületi csapadékvíz bevezetés Szlovákiában Nagyobb vízgyűjtő terület, nagyobb települések, ipari termelés
Legfőbb kockázati tényezők Elhúzódó extrém kisvizes időszak A tározóba való vízpótlás hosszú ideig nem lehetséges Szennyezés az Ipoly vízgyűjtőjén Műszaki gondok Levegőztető meghibásodása
Tápanyagpótlás Mit tehetnek a mezőgazdasági termelők, vállalkozások a vízminőség megóvásáért? Megfelelő minőségű és mennyiségű műtrágya használata Megfelelő időben, lehetőleg több adagban való kijuttatása Szervestrágya használat szabályainak betartása Növényvédelem Megfelelő növényvédőszerek, megfelelő koncentrációban, jó minőségű géppel, megfelelő időben való kijuttatása Telephelyek Géppark -az üzemanyag talajra való kijutás lehetőségének megakadályozása Üzemanyagtöltés szennyezés veszélye nélkül Tárolás a tárolt anyag szétszóródása nélkül, biztonságos módon Állattartás Trágyatárolás burkolt felületen Karámok, használt felületek tisztán tartása A telepről lefolyó csapadékvíz közvetlenül ne jusson vízfolyásba
Mit tehet a lakosság a vízminőség megóvásáért? Takarékos vízhasználat Az elfolyó vízbe ne öntsünk vegyszert, gyógyszert, veszélyes anyagot Szennyvízszikkasztásnál a szikkasztó ne érjen bele a vízvezető rétegbe Élővízbe, időszakos vízfolyásba szennyező anyagot ne engedjünk Kertünket környezetkímélő módon műveljük
Köszönjük a figyelmüket!