Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.
Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság: Római Klub 1968, 10 ország 30 tag. Ma 25 ország 66 tudós. A Római Klub
A klub célja: Elemezni a fejlődés sajátosságait Feltárni az ellentmondásokat Határozott célokat megfogalmazni 1971.: Forrester világmodell A világ dinamikája címmel 1972.: MEADOWS I. Világmodell: The Limits To Growth
A növekedés határai Vizsgált tényezők: Népesség száma(1) Ipari(3) és mezőgazdasági,élelmiszeripari(2) termelés Természeti erőforrások készletei(4) Környezetszennyezés mértékének alakulása(5) Egymásra gyakorolt hatások
Az 1970-es évek elején uralkodó trendek alapján készített Meadows-féle modellváltozat / Standard modell
Zéró modell
Mesarovic 1974. Fordulóponton az emberiség II. Világmodell Tinbergen 1975. A nemzetközi rend átalakítása III. Világmodell Gábor Dénes 1976. Hulladékkorszak után IV. Világmodell László Ervin 1977. Célok az emberiség számára.. Ajánlott irodalom: Aurélio Peccei: Kezünkben a jövő A Római Klub elnöke a világproblémákról Gondolat Kiadó Bp. 1984.
Népesség alakulása 1650-ben 500 millióan, 1830. 1 milliárd, 1925. 2 milliárd, 1960. 3 milliárd, 1974. 4 milliárd, 1987. 5 milliárd, 2000. 6 milliárd. 2025-re 8,47 milliárd, 2050-re 9,1 milliárd fő (becslés) fejlett országok: javuló életszínvonallal együtt jár a kevesebb gyerekvállalás és a népesség elöregedése harmadik világ országai: szegénység, betegségek és rohamos szaporulat milliárd fõ 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Fejlett ipari országok Fejlõdõ országok 1750 1800 1850 1900 1950 2000 2050
Élelmiszerválság: - Föld fejlettebb részén túltermelés, másutt hiány. Kb. 1 milliárd ember táplálkozik hiányosan, ebből 400 millió éhezik! - 3,2 milliárd ha a Föld mg. művelésre alkalmas területe, a fele jó adottságú. Új területek bevonása nagy áldozatokkal (mocsárlecsapolás, sivatagi öntözés, esőerdők irtása) jár
Energiaválság: - luxusfogyasztás (80x több energiát fogyaszt egy nyugati, mint egy afrikai) - a világ népességének negyede fogyasztja az energia 75 %-át napjainkban az energiafelhasználás rohamosan nő, az energiaforrások mennyisége rohamosan csökken
2002. Fenntartható esély, vagy parlagfű és beton OM mérföldpontok és döntéshozatal Kiindulási állapot: Levegő állapota Vizek állapota Környezetszennyezés és egészségi helyzet
I. Forgatókönyv Fenntartható esély EU gazdasági növekedés, legerősebb gazdaság Környezeti ipar erősödése Természeti erőforrások kihasználási mértékének csökkentése megújuló erőforrások Tisztább technológiák Biogazdálkodás, Környezetterhelés csökken - környezetbiztonság nő
II. Forgatókönyv Édentől keletre Az EU-ban lassú gazdasági növekedés, némileg romló pozíciók. Nem javul a környezet állapota EU sikeres környezetvédelmi program, de nálunk nem Prevenció helyett kárelhárítás Környezet-egészségügyi mutatók romlanak
III. Forgatókönyv Beton és parlagfű Környezeti problémák EU-ban is Erősödő globális és regionális problémák Az EU háttérbe szorul a világgazdaságban. A környezetvédelem "fejlődést akadályozó" megítélés alá esik.
A valóság : Fenntartható esély Édentől keletre Főbb döntéshozatali pontok: Magyarország kapcsolódása az európai világgazdasági centrumhoz; a tiszta termelés terjedésének üteme; a hulladékgazdálkodás; a környezeti oktatás-nevelés szerepe; a civil szervezetek jellege és súlya; a környezet-egészségügy helyzete; az önkormányzatok szerepe a környezeti döntésekben, stb.
Fenntartható fejlődés új világmodell 1987: Gro Harlem Bruntland norvég miniszterelnökasszony nevével fémjelzett ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottság: A fenntartható fejlődés lényege: a jelen szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generáció életfeltételeit.
Jelenleg alkalmazott környezetvédelmi stratégia környezet természeti erőforrás hulladék gazdaság fogyasztó
Új környezetvédelmi stratégia Noösystem: természeti rendszer és társadalmi rendszer integrációja Természeti társadalmi gazdasági rendszerek kölcsönhatásban léteznek!!! FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INTEGRÁLT KÖRNYEZETVÉDLEM
RENDSZER ALKALMAZ- KODÁS ANYAG NAPENERGIA HULLADÉK HULLADÉK ANYAG KÖRNYEZET TERMÉSZETI ERŐFORRÁS GAZDASÁG FOGYASZTÓ ENERGIA HULLADÉK ÚJRAHASZ- NOSÍTÁS KONCENTRÁLÁS, ELSZIGETELÉS HULLADÉK
1992. Rió de Janeiro II. Környezetvédelmi Világkonferencia fenntartható fejlődésre vonatkozó fontos dokumentumokat elfogadása 27 általános elv AGENDA 21. Feladatok a XXI. Századra Megnyitották aláírásra a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt és az Éghajlatváltozási Keretegyezményt, melyeket "riói egyezmények"-nek is neveznek. 2002 Johannesburg - Fenntartható Fejlődés Világkonferencia
1. Vízellátás, közegészségügy - 2015 2. Energia 3. Halászat - 2015 4. Vegyi anyagok 2020 5. Egészségügy gyógyszerellátás 6. Nők helyzete 7. Segélyek 0,7 % 8. Globalizáció 9. Kereskedelem 10. Biológiai sokféleség 2010 11. Kormányzat 12. Stratégiák -2005 13. Szegénység: A legnagyobb globális kihívás amivel a világnak szembe kell néznie
Ökológiai lábnyom A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül (azaz fenntartható módon) meg tudja termelni egy adott személy aktuális életviteléhez szükséges javakat, vagyis számszerűsíti, hogy életmódunk mekkora hatással bír a természetre.
Az egyén ökológiai lábnyoma hat elemből áll: 1. az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető; 2. annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához szükséges; 3. a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület; 4. a hal fogyasztásával arányos tenger; 5. a lakáshoz szükséges földterület; 6. az erdőterületnek a nagysága, amely az egyén energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges
Világ OECD NemOECD Ny-Eur Kö- K-Eur Magyaro Népesség(ezer) fő 5744872 1091037 4658746 384458 342817 10193 Termőföld lábnyom 0,69 1,18 0,55 1,20 0,73 1,64 Legelő lábnyom 0,31 0,79 0,22 0,85 0,62 0,41 Erdő lábnyom 0,28 0,64 0,20 0,47 0,28 0,21 Halászterület lábnyom 0,04 0,09 0,03 0,08 0,05 0,04 CO2 lábnyom 1,41 4,08 0,75 3,30 2,87 2,31 Beépített terület lábnyom 0,12 0,43 0,05 0,37 0,34 0,39 A teljes ökológiai lábnyom 2,85 7,22 1,81 6,28 4,89 5,01 Meglévő biológiai kapacitás 2,18 3,42 1,82 2,93 3,14 3,07 Országos ökológiai hiány -3,80 0,01-3,35-1,75-1,94 Forrás: Mathis Wackernagel és William E. Rees Ökológia lábnyomunk Föld Napja Alapítvány [2001] 6.2. sz. táblázat alapján.
http://www.antsz.hu/okk/okbi/movies/okolab nyom.swf http://tavoktatas.kovet.hu/okolabnyom.html, http://www.glia.hu/services/public/napi/ okolabnyom.php, http://myfootprint.org/ Ajánlott: Rees: Ökológiai lábnyomunk Az emberi hatás mérséklése a Földön Föld Napja Alapítvány 2005.
További ajánlott irodalmak a témához: Kerényi Attila: Környezettan, Mezőgazda Budapest 2003 Buday Sántha Attila: Környezet-gazdálkodás Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs 2006. Láng István: A fenntartható fejlődés Johannesburg után, Budapest, Agroinform Kiad. 2003. Szlávik János: A fenntarthatóság ökológiai és ökonómiai nézõpontból. Magyar Tudomány, 1998/8.