SZAKDOLGOZAT A közvetítői eljárás, mint a polgári per alternatívája MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK Készítette: Bomb Rita Konzulens: Prof. Dr. Wopera Zsuzsa tanszékvezető egyetemi tanár Miskolc 2015.
THESIS The process of mediation as an alternative in the Civil procedure UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CIVIL PROCEDURE By: Rita Bomb Consultant: Prof. Dr. Zsuzsa Wopera professor and head of department Miskolc 2015.
Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 7 2. A közvetítői eljárás rövid története... 10 2.1 A közvetítői eljárás kialakulása... 10 2.2 A hazai közvetítői eljárás kialakulása... 11 3. A közvetítői eljárás jogi szabályozása... 13 3.1 Közvetítés helye a jogrendszerünkben... 13 3.1.1 A közvetítői tevékenységgel szorosan összefüggő jogszabályok... 13 3.1.2 A Polgári perrendtartás... 14 3.1.3 Az új Polgári Törvénykönyv... 15 3.1.4 Az illetékkedvezményre vonatkozó jogi szabályozás... 16 3.1.5 A közvetítői tevékenységgel összefüggő egyéb jogszabályok... 16 3.2 Bírósági közvetítéssel rendezhető ügyek jogi szabályozása... 17 3.3 Nemzetközi kitekintés... 19 4. A bírósági közvetítés főbb jellemzői... 22 4.1 A közvetítés alapelvei... 22 4.1.1 Önkéntesség elve... 23 4.1.2 Egyenrangúság elve... 23 4.1.3 Személyes jelenlét elve... 23 4.1.4 Titoktartás elve... 23 4.1.5 A határidők és jövőre irányultság elve... 24 4.1.6 A közvetítőre vonatkozó egyéb speciális elvek... 24 4.2 A közvetítés folyamata... 25 4.3. Milyen ügyekben alkalmazható a bírósági közvetítői eljárás?... 27 4.4. Milyen ügyekben kötelező a bírósági közvetítői eljárás alkalmazása?... 31 4.5. Milyen ügyekben kizárt a bírósági közvetítői eljárás alkalmazása?... 32 4.6. A közvetítői eljárás előnyei a bírósági peres eljáráshoz viszonyítottan... 33
5. Perbeszéd helyett párbeszéd... 36 5.1 A közvetítői eljárásban megtalált igazság... 37 6. Közvetítés egy ügyvéd szemüvegén keresztül... 50 7. A bírósági közvetítői eljárás eredményei számokban... 58 8. Záró gondolatok... 62 9. Irodalomjegyzék... 63 10. Jogszabályjegyzék... 64 11. Hivatkozások jegyzék... 66
1. Bevezető Audiatur et alterapars! (Hallgattassék meg a másik fél is) (latin közmondás) Témaválasztásomat jelentős mértékben befolyásolta a több éves leírói munkám, mely során közelebbről is betekintést nyerhettem a bírósági rendszer működésébe. A bírósági eljárások során a tárgyalóterembe visszatérő probléma, hogy a bírónak szükséges figyelmeztetnie vagy rendre utasítania valamelyik felet, miszerint az általa elmondott sérelmek nem részei a jogvitának, így azok az eljárásban nem vehetők figyelembe. Számtalanszor előfordul, hogy a felek csak a tárgyaláson szembesülnek konfliktusuk valódi okával, ebből kifolyólag a meghallgatásokon gyakran elhangozó szavak: engem nem hallgat meg senki, én már belefáradtam az egészbe, nekem már mindegy, csak legyen vége. A közvetítői eljárás polgári eljárási jogba történő beépítésével és a benne rejlő lehetőségek kiaknázásával, e kellemetlenségek mind megoldhatóak vagy szerencsésebb esetben elkerülhetőek lennének. Elterjedése mégis miért csekélyebb a többi eljárásjogi területhez képest? Ennek okai talán az évszázadok alatt bevésődött társadalmi beidegződésekben és az emberekre egyre jellemzőbb kompromisszumkerülő és önző magatartási formákban keresendők. A bíróságok a mai modern digitalizált világ nyújtotta eszközöket kihasználva számos fórumon keresztül törekszenek népszerűsíteni a közvetítői eljárást, melyet alátámaszt az is, hogy az elmúlt években, e témában számtalan interjú, cikk és tanulmány is megjelent. Felismerve a jövő nemzedékében rejlő lehetőségeket az Országos Bírósági Hivatal az átlátható, nyitott igazságszolgáltatás jegyében középiskolás fiatalok számára előadássorozatot indított Nyitott Bíróság címmel. A kezdeményezés mottója: Attól félsz, amit nem ismersz." E program keretében a diákok osztályfőnöki óráikon megismerhetik a legfontosabb jogaikat és kötelezettségeiket, az igazságszolgáltatás működését, az alternatív vitarendezési eljárásokat, illetve részt vehetnek szimulált tárgyalásokon is. 1 1 Nyitott Bíróságok program honlapja: http://www.birosag.hu/tudjon-meg-tobbet/nyitott-birosag (megtekintés időpontja: 2015. január 16.) 7
2013-ban az Országos Bírósági Hivatal feladatául tűzte ki a közvetítői eljárás jogintézményének népszerűsítését Perbeszéd helyett Párbeszéd címmel. 2 A Gyulai Törvényszék e célhoz csatlakozva a sok éves bírói tapasztalatok alapján oktatófilmet készített a bírósági közvetítés folyamatáról, melyet Dr. Szabó Mária a Gyulai Törvényszék mediációs koordinátora és tanácselnöke dolgozott ki bírósági mediátorok segítségével, a forgatókönyvet profi forgatókönyvírók készítették, a szerepeket pedig a Békéscsabai Jókai Színház színészei játszották, de kollégáimmal a forgatáson statisztaként, mi is részt vehettünk. Az alaptörténet egy válófélben lévő házaspárról szól, akik az első békéltető tárgyalásukat követően szembesülnek azzal, hogy az elmérgesedett viszonyuk miatt már kommunikálni sem képesek egymással. A feleség megkeresésére ennél a pontnál lép be a bírósági közvető, aki a mediáció eszközeivel segítséget nyújt a kommunikációjuk helyreállításában, a konfliktusuk rendezésében és a közös megállapodásuk kialakításában. A filmben bemutatásra kerülnek azon további jogterületek is, ahol lehetőség nyílik bírósági mediátor igénybevételére. 3 A forgatáson találkoztam először Szirbikné dr. Makó Tímea és Borombós Árpád bírósági közvetítőkkel, ők biztattak, hogy függetlenül attól, hogy a bírósági közvetítői eljárás valamennyi eljárás közül a legfiatalabb és bár alkalmazása is még gyerekcipőben jár, bátran válasszam e sajátos vitarendező eljárás bemutatását szakdolgozatom témájaként. Rövid történeti áttekintéseken keresztül bemutatom a mediációnak, mint alternatív konfliktuskezelési technikának a kialakulását, különös hangsúlyt fektetve annak hazai fejlődésére. A történeti áttekintést követően a hazai és nemzetközi jogi szabályozás ismertetése következik. Értekezésem negyedik fejezetében a közvetítés alapelveinek összegzését közvetően a bírósági közvetítői eljárás folyamatát vázolom fel. Az ügycsoportok elemzésén keresztül elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy melyek, azok a területek, ahol a bírósági közvetítői eljárás lehetőséget biztosít, illetve előírja vagy kizárja 2 Perbeszéd helyett párbeszéd - Vitarendezés bírósági közvetítéssel honlapja:hhttp://www.birosag.hu/allampolgaroknak/mediacio/birosagi-kozvetitoi-eljaras (megtekintés időpontja: 2015. január 16.) 3 Bírósági közvetítői eljárás videó: http://www.birosag.hu/media/videok/birosagi-kozvetitoi-eljaras (megtekintés időpontja: 2015. január 16.) 8
a felek számára jogvitáik peren kívüli rendezését. Végezetül a polgári peres eljárás és a bírósági közvetítő eljárás szinopszisán keresztül rávilágítok a polgári peres eljáráshoz képest a mediáció előnyeire. Szakdolgozatom ötödik fejezetében a közvetítői eljárások esetelemzésein keresztül bizonyítást nyer, hogy bár vannak eljárások, amikor nélkülözhetetlen a bírósági per lefolytatása, de mégis kiegészítve, alkalmanként helyettesítve azt, eszközként szolgálhat a bírósági mediáció a konfliktusok megoldásában. Elemzésem hatodik fejezetében dr. Cserichné dr. Gyovai Judittal, a dr. Cserich dr. Gyovai Ügyvédi Iroda ügyvéd mediátorával folytatott interjúmban arra keresem a választ, hogy ügyvédként miben látja az eredményes közvetítés lehetőségét. Mint dolgozatom több pontján az általa ismertetett esetelemzések során is bebizonyosodik, hogy a közvetítői technikák más feladatkörökben is eredményesen alkalmazhatók. Diplomamunkám utolsó fejezetében a statisztikai adatokon keresztül elemzem, hogy miként befolyásolta a bírósági közvetítői eljárás a bíróságok számszaki adatait. 9
2. A közvetítői eljárás rövid története 2.1 A közvetítői eljárás kialakulása A mediare latin eredetű szó, jelentése: középen állni, egyeztetni, közvetíteni, békéltetni. 4 A közvetítő feladata, hogy pártatlanul, a felek sérelmeit meghallgatva segítsen feltárni a konfliktusaik valódi okait. A kommunikáció helyreállítását elősegítve, iránymutatást nyújtva, közös erővel segítse megtalálni a mindenki számára megfelelő megoldást. A mediációt sokan valami mai, modern eljárásnak tekintik, pedig ezt a fajta konfliktuskezelői módszert a különböző kulturális csoportok már ősidők óta ismerték és alkalmazták. A békéltetői, közvetítői szerepet kezdetekben a család vagy a közösség egyegy elismert tagja töltötte be, a későbbi időkben pedig a katolikus közösségek papjai, a zsidó közösségek rabbijai vagy a cigány közösségek vajdái látták el. 5 A világ számos tájáról találhatók az alternatív vitarendezési technikák alkalmazásáról szóló feljegyzések. Legrégibb múltra a kínai társadalom tekint, ahol már 2500 évvel ezelőtt is a közvetítői eljárás volt az egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze a konfliktusok megoldásának. 6 Az első írásos esetleírás IV. Henrik (1399-1413) udvarából származik, ahol a Királyi Ítélőszék főbírájának sikerült a felek közötti vitát közvetítéssel lezárni. 7 Az Amerikai Egyesült Államokban az alternatív konfliktuskezelés, mint vitarendezési megoldás a XVIII. századtól vált népszerűvé. Az eljárás egyik fő célja volt, hogy a vitás helyzetek felmerülését követően a felek előre megegyezhettek abban, hogy milyen vitarendezési módot választanak, illetve a döntőbíró vagy közvetítő személyét is előre meghatározhatták. Elsősorban a kereskedelemmel kapcsolatos szerződési vitákban és a munkaügyi vitákban alkalmazták, későbbiek során a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos eljárások tekintetében is elterjedt. 8 A konfliktusmegoldás eszméje több precedensjogon alapuló európai társadalomban, mint például az Egyesült Királyság a múlt század második felére már 4 Nagy Márta: Bírósági mediáció Bába Kiadó, Szeged, 2011., 13. o. 5 Nagy: i.m., 17. o. 6 Dr. Decastello Alice: Mediáció az egészségügyben HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2010., 14. o. 7 Dr. Decastello: i.m., 15. o. 8 Dr. Decastello: i.m., 16. o. 10
egész mozgalommá nőtte ki magát. Nemzetközi konfliktusok kezelésére a XIX. századtól alkalmazzák. Széleskörű elterjedése az 1980-as, 90-es évekre tehető, amely elsősorban az Európai Bizottság és Európa Tanács elvárásainak köszönhető. Az Európai Unió csak a célok elérésében szab határokat, a megvalósítás tekintetében a tagállamok szabadsággal rendelkeznek. Az eltérő jogi és társadalmi háttérből fakadóan az intézményi rendszerek kialakítása tagállamonként jelentős mértékben eltérhet. Az országok igyekszenek a saját jogi kultúrájukhoz és igazságszolgáltatási rendszerükhöz igazítani a közvetítői tevékenység szabályozását, ebből kifolyólag eltérések lehet a tagállamok között az igénybevevő személyének meghatározása körében, továbbá, hogy az igénybevételére az eljárás mely szakaszában van lehetőség, illetve, hogy az kiegészítő vagy alternatív funkciót tölt-e be. 2.2 A hazai közvetítői eljárás kialakulása A választottbíráskodás már az államalapítás óta ismert eljárás, amely napjaink hazai közvetítői eljárásainak alapja. Első írásos emlékünk Szent István II. dekrétumának 16. cikkéből származik, ami rámutat arra, hogy a választottbírák feladata kezdetben nem az ítélkezés, hanem a békéltetés volt. 9 A középkorban a bírói tisztség betöltésének időtartama törvény által nem került szabályozásra, azt csak a helyi szokásjog és a földesúrral történt egyezkedés szabályozta. Törvényi szabályozással először a XII. században találkozhatunk. 10 A XIII. században az írásos feljegyzések úgynevezett fogott bírákat említenek, amelyek minden bizonnyal a fogadott, választott bírákra utalnak. A XIV. században a faluközösségek létrejöttével kialakultak a közösségi intézmények, melyben a döntőbíró feladatát a falu bírája látta el, aki elsősorban a közösség vitás ügyeinek rendezésében és a gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben döntött. 11 Werbőczy István féle Hármaskönyv (Tripartitum) is tartalmazza a jobbágyak különféle szokásjogait, illetve pontosan meghatározza Mi a szokás és mik szükségesek annak megerősitésére. 12 9 Fabinyi Tihamér: A választottbíráskodás A Váczi Kir. Országos Fegyintézet Könyvnyomdája, Budapest, l920., 23. o. 10 Dr. Decastello: i.m.,18. o. 11 Dr. Decastello: i.m.,18. - 19. o. 12 Werbőczy István: Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyve 10. CZIM http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm (megtekintés időpontja: 2015. január 18.) 11
A XVI.-XVII. században több uralkodó is a felek által választott bírósági ítéletet a bírói ítélettel egyenrangúnak tekintette. I. Lipót a kegyelem meletti perujitást országgyülési ügyekben is engednek című 1662. évi XXXI. törvénycikke megengedhetőnek tartja, hogy minden ügyben, még az országgyülésiekben is, a terhelt felek (de a végrehajtandók előzetes végrehajtásával) a végrehajtás alá vett fekvőjószágok birtokán kivül, kegyelem melletti perujitással élhessenek. Kivévén mégis azokat az ügyeket, melyekben a felek valamely egyezséggel vagy szerződéssel magok előtt minden perorvoslatot elzártak. 13 III. Károly a felebb nem vihető ügyekről szóló 1729. évi XXX. törvénycikkének 5. -a kimondja, hogy a választott bírósági ügyekben az általuk meghatározott szabályokhoz kell alkalmazkodniuk, abban az esetben pedig, ha saját maguk által írásban meghatározott egyességben nem rendelkeztek megengedhető fellebbvitelről, az általuk választott bíró ítéletében meg kell nyugodniuk. 14 I. Ferenc József császár uralkodása idején a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában hozott 1868. évi LIV. törvénycikkének 345. g) pontja rendelkezik először arról, hogy a választott biróság által hozott itélet, avagy választott biróság előtt kötött egyesség alapján végrehajtásnak van helye. 15 A polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk részletesen szabályozta a választottbírósági eljárás menetét. 16 A választottbírósági eljárás kialakulása mely a közvetítői eljárás alapja jól tükrözi, hogy a különböző korokban hogyan próbált alkalmazkodni az eljárásjog a különféle közösségek által alkalmazott jogi normákhoz. A történelem folyamán számos szokásjog került beépítésre jogrendszerünkbe, amely igazolja, hogy a közvetítői eljáráshoz a társadalom pozitívan viszonyult és igényelte azt. A felek vitás ügyeik eldöntésére előszeretettel alkalmazták, hiszen tagjaikat maguk választhatták meg. A választottbírósági eljárás bevezetése volt az első jogi fórum, melynek elsődleges célja az állami bíróságok tehermentesítése volt. 13 I. Lipót a kegyelem meletti perujitást országgyülési ügyekben is engednek című 1662. évi XXXI. törvénycikke http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=4248 (megtekintés időpontja: 2015. január 18.) 14 II. Károlya felebb nem vihető ügyekről szóló 1972. évi XXX. törvénycikke http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=4688 (megtekintés időpontja: 2015. január 18.) 15 I. Ferenc József császár a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában hozott 1868. évi LIV. törvénycikke http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5376 (megtekintés időpontja: 2015. január 18.) 16 A polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7101 (megtekintés időpontja: 2015. január 18.) 12
3. A közvetítői eljárás jogi szabályozása 3.1 Közvetítés helye a jogrendszerünkben A polgári jogvitákra vonatkozó közvetítői eljárást a többször módosított, 2002. december 17-én elfogadott, 2003. március 17. napjától hatályos, a közvetítő tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szabályozza. 17 Elemzésem tárgyának elsősorban e törvényt tekintem, más jogterületekhez kapcsolódó közvetítési eljárások jogi szabályozásáról dolgozatom terjedelmének korlátait figyelembe véve csak érintőlegesen kívánok szólni. A bírósági közvetítői eljárás jogi szabályozásának bemutatásán keresztül kívánok rávilágítani arra, hogy a jogalkotók valamennyi jogterületen jogszabályok megalkotásával és módosításával a felek számára az életüket meghatározó kérdésekben döntési szabadságot biztosítanak. 3.1.1 A közvetítői tevékenységgel szorosan összefüggő jogszabályok Az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról a 11/2014. (VII.11.) OBH utasítása, mely a bírósági közvetítés egységes gyakorlatának megteremtése érdekében szabályozza a közvetítői tevékenységet végző közvetítőre vonatkozóan a kijelölést megelőző eljárást, a kijelölés feltételeit, tartalmát és megszűnését, meghatározza a bírósági közvetítő munkavégzésével összefüggő igazgatási feladatokat, a bírósági közvetítés koordinációját és a tájékoztatás feltételeit. 18 A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet iránymutatást nyújt a fogalmi meghatározásokon túl, a bírósági közvetítői ügy ügycsoport szerinti besorolására, az ügyek elosztására, lajtsomozására, kezelésére, befejezésére és megőrzésére, valamint a felvilágosítás és másolatkészítés feltételeire. 19 17 A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 18 Az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról 11/2014. (VII.11.) OBH utasítás 19 A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet 13
A közvetítői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összegét és a befizetés módját a közvetítői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 3/2006. (I.26.) IM rendelet szabja meg. 20 A közvetítői igazolvány kiállításának módjára, annak kötelező formai és tartalmi elemeire, valamint elvesztésére, megrongálódására vonatkozó szabályokat pedig a közvetítők igazolványáról szóló 2/2003. (III.13.) IM rendelet, 21 míg a közvetítői névjegyzék elektronikus úton történő vezetésére vonatkozó feltételeket a közvetítői névjegyzék vezetéséről szóló 3/2003. (III.13.) IM rendelet tartalmazza. 22 A közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII.17.) IRM rendelet tartalmazza a szakmai képzésekkel és továbbképzéssekkel szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket, melyek megléte elengedhetetlen a közvetítői névjegyzékbe történő felvételhez. 23 3.1.2 A Polgári perrendtartás A felek között felmerült polgári jogviták körében a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről egyebek mellett a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp) nyújt iránymutatást. E törvény 148. (2) bekezdése kimondja, hogy a bíróságot az eljárás bármely szakaszában tájékoztatási kötelezettség terheli, ha a legcsekélyebb esélyét is látja annak, hogy a felek jogvitájukat közvetítői eljárás útján is megoldhatják. A Pp. 8. (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket és a közvetítő felkérése vagy az első közvetítői megbeszélés megtartása a fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsul meg, a bíróság a felet pénzbírsággal sújthatja, illetve, hogy az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie. Kötelező közvetítői eljárás esetén a perköltséghez a Pp. 75. (2a) bekezdésében foglaltak szerint a - a fél kérelmére - hozzá kell számítani a közvetítő költségeit és díját, valamint a fél egyéb, a közvetítői eljárásban szükségképpen felmerült költségeit. A kötelező közvetítői eljárás igénybevétele esetén a peres eljárás felfüggesztésére vonatkozó utasítást a Pp. 152. (3) bekezdése tartalmazza. 20 A közvetítői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 3/2006. (I.26.) IM rendelet 21 A közvetítők igazolványáról szóló 2/2003. (III.13.) IM rendelet 22 A közvetítői névjegyzék vezetéséről szóló 3/2003. (III.13.) IM rendelet 23 A közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII.17.) IRM rendelet 14
A Pp. 80. -a deklarálja, hogy ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére, a megállapodással rendezett jogvita tárgyában, a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére, illetve a közvetítői eljárásban a másik fél által fizetett költségeknek a másik fél részére történő megtérítésére is. A Pp. 170. d) pontja felhatalmazza a közvetítőt a tanúvallomás megtagadására, továbbá a 121. (4) bekezdés értelmében, pedig a bíróság elé benyújtott kérelemben fel kell tüntetni, hogy a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt-e folyamatban. 24 3.1.3 Az új Polgári Törvénykönyv Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény hatálybalépésével a családjogi mediáció területén jelentős előrelépések történtek. A 4:22. -a a házasság megszüntetésére vonatkozóan A házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére a kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják. A 4:172. - ában a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást közvetítői eljárást vegyenek igénybe. A 4:177. -a a gyámhatóság számára is lehetőséget biztosít, hogy a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelje el kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást 25 24 A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 25 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 15
3.1.4 Az illetékkedvezményre vonatkozó jogi szabályozás A közvetítői eljárás igénybevétele esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a peres felek számára illetékkedvezményt biztosít. Az 58. (3) bekezdése szerint: Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor. Ha a felek az első tárgyalást követően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetékek 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve ha a közvetítői eljárást törvény nem zárja ki; a fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál. Ugyanezen szakasz (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy: Ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt - az illetékfizetésre kötelezett fél által viselt - díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. Nem jár illetékkedvezmény, ha a) a közvetítői eljárást törvény kizárja, vagy b) a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve, ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak érvényesítése. 26 3.1.5 A közvetítői tevékenységgel összefüggő egyéb jogszabályok A Kormány tagjainak feladata- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI.06.) Kormányrendelet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságként az igazságügyi minisztert jelöli ki. E kormányrendelt rendelkezik arról, hogy az igazságügyi miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében előkészíti a közvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályokat, illetve ellátja a büntetőjogi és a polgári jogi közvetítői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat. 27 26 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 27 A Kormány tagjainak feladata- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI.06.) Kormányrendelet 16
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény lehetővé teszi az ügyvédek számára, hogy közvetítői tevékenységet is elláthassanak. 28 A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény engedélyezi a közjegyzők számára a közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenységet. 29 A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény alapján a közjegyzőt a közvetítői eljárás tekintetében figyelmeztetési kötelezettség terheli. A törvény IV. fejezete a különleges eljárások között részletesen szabályozza a közvetítői eljárásra vonatkozó szabályokat. 30 A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 57. (1) bekezdésében rendelkezik arról, hogy a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei és a lakásszövetkezet tagja vagy a nem tag tulajdonosa ideértve az állandó vagy az időleges használati jog jogosultját is a, továbbá a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei és harmadik személy között keletkezett polgári jogvitában ha az érintett felek megállapodni nem tudnak a közvetítői tevékenységről szóló külön törvény rendelkezései alapján permegelőző közvetítői eljárást kezdeményezhetnek. 31 A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe rendeli polgári jogi vita esetén a permegelőző közvetítői eljárás kezdeményezését. 32 3.2 Bírósági közvetítéssel rendezhető ügyek jogi szabályozása Családjogi közvetítői eljárás, mint a neve is tükrözi családi közösségekben létrejövő ellentétek esetében, leggyakrabban házasságok felbontása során felmerült vagyonmegosztással, szülői felügyeleti jog gyakorlásával vagy gyermekelhelyezéssel kapcsolatos vitás ügyek esetén nyújt segítséget. A családi közvetítés által lehetőség nyílik a felek számára, hogy saját igényeiknek és érdekeiknek megfelelő döntést hozzanak. Különös jelentőséggel bír ez olyan esetekben, amikor a feleknek a jövőben is szükséges együttműködniük. A családi jogi bírósági közvetítő eljárás fő szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény tartalmazza, melyet dolgozatomban korábban már részleteztem. 28 Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 29 A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 30 A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 31 A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 32 A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 17
Bár szigorúan véve nem tartozik dolgozatom tárgyához mégis fontosnak tartom pár szóban megemlíteni, azt hogy az európai jogalkotásban hazánk élen jár a gyermekvédelmi közvetítői eljárás jogszabályi szintű rendezésében. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezik a gyermekek érdekében elrendelt, vagy a szülők kérelmére biztosított közvetítői eljárás esetén a közvetítő személyének biztosításáról. 33 A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet pedig tartalmazza a gyámhatóság eljárásaiban a közvetítői eljárásra vonatkozóan alkalmazandó szabályokat. 34 A kapcsolattartási ügyelet lehetőséget biztosít a gyermekvédelmi közvetítői eljárás kezdeményezésére az érintettek kérésére, illetve a gyámhivatal kezdeményezésére is. Ezen cél eléréséhez a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet nyújt iránymutatást. 35 A munkajogi mediációs típusú eljárások (kollektív érdekviták, békéltetés és közvetítés) a magyar munkajog jogintézményébe a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel került bevezetésre, mely egészen 2012. június 30-ig volt hatályban és alapvetően megváltoztatta a munkajog szabályozását. E törvény IV. részének I. fejezete a kollektív munkaügyi vitára, míg a II. fejezete a munkaügyi jogvitára vonatozóan tartalmazott rendelkezéseket. 36 A 2012. július 1-jén hatályba lépett új munka törvénykönyve a 2012. évi I. törvény szintén tartalmazza az alternatív vitarendezés régi munka törvénykönyve szerint nevesített eljárásokat. A törvény IV. részének XXIII. fejezete a munkajogi igény érvényesítésére, a XXIV. fejezete pedig a kollektív vitára vonatkozó szabályokat tartalmazza. 37 A jogalkotó a munkajogi viták megoldása érdekében rendelkezik a munkáltató és a dolgozó között a munkabérre, munkaviszonyra, munkaszerződésre vonatkozóan arról, hogy a felek a bírói út igénybevétele előtt a vita megoldása érdekében közvetítőt is igénybe vehetnek. 38 33 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 34 A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 35 A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 36 A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 37 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 38 Kommentár a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 285. -ához 18
A polgári jogi mediáció a gazdasági és üzleti élet konfliktusainak kezeléséhez, valamint peren kívüli, alternatív vitarendezéséhez nyújt segítséget. Jogi szabályozását tekintve anyagi jogi hátterét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény biztosítja. 39 E törvény lehetőséget nyújt szerződéses és szerződésen kívüli polgári jogviták alternatív rendezésére, amennyiben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza. Az eljárásban érintett személyek közvetítő segítségét a teljesség igénye nélkül igénybe vehetik például birtokvitáik, szomszédviták vagy kártérítési vitáik rendezésében. Segítséget nyújthat a gazdálkodó szervezetek számára is a tevékenységi köreikben kötött ügyleteikből származó jogvitáik hatékony megoldására. 3.3 Nemzetközi kitekintés Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága több ajánlást is kiadott a bíróságok hatékonyságának növelése és a viták békés rendezése érdekében, mint például az igazságszolgáltatás igénybevételét megkönnyítő eszközökről szóló R (81) 7. számú Ajánlást, 40 illetve a bíróságok túlterheltségének megelőzésére és csökkentésére vonatkozó egyes intézkedésekről szóló R (86) 12. számú Ajánlást. 41 Fontos szerepet játszott az 1997. október 2-án aláírt és 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés, az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösségeket létrehozó szerződések és egyes kapcsolódó okmányok módosításáról. Előírta a tagállamok számára a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó rendelkezésekben a nemzetközi együttműködés előmozdítását, a demokrácia és jogállamiság fejlesztését és megerősítését, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, továbbá felkérte a tagállamokat közös stratégiák kidolgozására. 42 Az Európai Bizottság 1998. március 30-án közzétette a kereskedők és a fogyasztók fogyasztói jogvitáiban alkalmazandó bíróságon kívüli egyeztetési 39 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 40 Az igazságszolgáltatás igénybevételét megkönnyítő eszközökről szóló R (81) 7. számú Ajánlás 41 A bíróságok túlterheltségének megelőzésére és csökkentésére vonatkozó egyes intézkedésekről szóló R (86) 12. számú Ajánlás 42 Amszterdami Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösségeket létrehozó szerződések és egyes kapcsolódó okmányok módosításáról 19
fórumrendszer kiépítéséről szóló 98/257/EK ajánlását, mely a fogyasztók és a vállalkozások között kívánta elősegíteni a fogyasztói jogviták békés rendezését. 43 Az Európai Tanács 1999. október 15-16. napján tamperében tartott ülésén az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés lehetővé tétele érdekében felszólította a tagállamokat alternatív, bíróságon kívüli eljárások kidolgozására. Az Európai Tanács 2000 májusában alternatív polgári és kereskedelmi jogi vitarendezési módszerekről szóló következtetéseket fogadott el, amelyekben megállapította, hogy az alapelvek kidolgozása e területen nélkülözhetetlen lépés a polgári és kereskedelmi ügyekben folyó viták rendezésére. 2002 áprilisában az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága zöld könyvet nyújtott be a polgári és kereskedelmi törvény szerinti alternatív vitarendezési módszerekről, melyben számba vette az alternatív vitarendezési módszereket illetően fennálló helyzetet, illetve széles körű konzultációkat kezdeményezett a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a közvetítés használatának előmozdítására irányuló lehetséges intézkedésekről. 44 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2003. január 27-én kibocsátotta a határon átnyúló vonatkozású jogviták estén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK Irányelvet, mely elsődleges céljaként a határokon átnyúló jogviták esetén alkalmazható költségmentesség megfelelő szintjének biztosítását tűzte ki. 45 A polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló az Európai Parlament és Tanács 2008/52/EK Irányelve előírja a tagállamok számára, hogy hogyan vezessék be a saját jogrendszerükbe a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben a közvetítésre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedéseket. Az Irányelv meghatározza a közvetítés célját, hatályát és alkalmazásának körét. Fogalmi meghatározást tartalmaz a határokon átívelő vitára vonatkozóan, de nem korlátozza a tagállamokat abban, hogy ettől eltérő törvényeket alkossanak. Felhívja a figyelmet, hogy minden rendelkezésükre álló eszköz segítségével ösztönözzék az 43 A fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről szóló 98/257/EK ajánlása 44 A polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló az Európai Parlament és Tanács 2008/52/EK Irányelve (2) - (4) bekezdés 45 A határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK Irányelv 20
önkéntes magatartási kódexeknek a közvetítők és a közvetítési szolgáltatást nyújtó szervezetek általi kidolgozását, illetve támogatja a közvetítők alap- és továbbképzését. Iránymutatást nyújt a közvetítés igénybevételére, a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodások végrehajthatóságára, a közvetítés bizalmas jellegére és a közvélemény tájékoztatására. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a közvetítés fejlődéséről és hatásáról 2016. május 21-ig az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére jelentést fog előterjeszteni. 46 46 A polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló az Európai Parlament és Tanács 2008/52/EK Irányelve 21
4. A bírósági közvetítés főbb jellemzői 2014. március 15-én hatályba lépett a közvetítő tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása 47, ennek köszönhetően lehetőség nyílt a bírósági szervezeten belül is a közvetítői eljárás lefolytatására. A bírósági közvetítő eljárás peres vagy peren kívüli eljárásban félként résztvevő személyek közös kérelmére indulhat. A gyakorlatban viszont leginkább csak az a fél keresi fel a mediátort, aki szeretne élni ezzel a lehetőséggel. Így az eljárás megindulásához a közvetítő első feladata felhívni a másik fél figyelmét a tárgyalótermen kívüli megegyezés alternatívájának lehetőségére. Lefolytatása bármely olyan bíróságon kezdeményezhető, ahol bírósági közvetítő működik. A közös kérelem benyújtását követően kerül sor az első közvetítői megbeszélésre, melyre amennyiben a felek rendelkeznek képviselettel, e személyek is meghívásra kerülnek. Az ügyvédek szerepére a bírósági közvetítői eljárásban dolgozatom egy későbbi fejezetében térek ki. Az eljárás folyamatának áttekintése előtt fontosnak tartok pár szót szólni az eljárással kapcsolatos alapelvekről, hiszen a sikeres megbeszélés lefolytatásához alkalmazásuk nélkülözhetetlen. A mediáció nem csak egy lehetséges alternatíva, ahol végre meghallgatásra kerülnek a sérelmek és a panaszok, hanem egy óraműpontossággal megtervezett precíz folyamat, melynek célja, hogy a vitából kompromisszum, az ellentétből közös együttműködés szülessen. A párbeszéd hidat épít az emberek között, a közvetítés pedig megteremti a hídépítés föltételeit és környezetét. 48 4.1 A közvetítés alapelvei Az eljárás során a résztvevőkre vonatkozó legfontosabb alapelvek az önkéntesség, az egyenrangúság, a személyes jelenlét, a titoktarás és a jövőre irányultság elvei. A közvetítőre vonatkozó egyéb speciális princípiumok közül a függetlenség, pártatlanság és a semlegesség elveit emelném ki. 47 Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 48 Nagypál Szabolcs: A közvetítés jogelmélete: a mediáció folyamata és alapelvei, In: Jog, állam, politika, 2011., (3. évf.) 2. sz., 43.o. 22
4.1.1 Önkéntesség elve Elsősorban a szabad akarat jogát biztosítja. A felek döntéseikért teljes és korlátlan felelősséget vállalnak. Másodsorban az önkéntesség tovább azt is jelenti, hogy bármelyik fél, az eljárás bármely szakaszában kérheti a közvetítő eljárás megszakítását és a polgári peres eljárás folytatását. 49 Az önkéntes beleegyezés magatartásának vizsgálata a közvetítő feladata, aki ennek megállapításához elsősorban megérzéseire támaszkodhat. 4.1.2 Egyenrangúság elve Ezen alapelv az Alaptörvényből vezethető le, mely kimondja, hogy A törvény előtt mindenki egyenlő. 50 Az alapelvek közül a közvetítő számára az egyenlőség biztosítása a legnagyobb kihívás, hiszen a felek legritkább esetben állnak egymással mellérendelt viszonyban. A mediátor feladata az erőegyenlőtlenségek kiegyenlítése és az egyenrangú párbeszéd feltételeinek megteremtése. 51 4.1.3 Személyes jelenlét elve Az eljárás lefolytatásához a felek együttes és személyes jelenléte elengedhetetlen, természetesen a törvény lehetőséget biztosít a törvényes képviselő igénybevételére is, de a megbeszélésen csak, mint megfigyelő vehet részt. A mediáció során a közvetítőnek lehetősége van úgynevezett különbeszélgetések lefolytatásra is. Ezen eljárásmódnak melyet gyakran neveznek ingázó vagy sétáló közvetítésnek is akkor van különös jelentősége, ha valamelyik fél egyenrangúsága másképp nem biztosítható. A közvetítő a külön-külön lefolytatott megbeszéléseket követően titoktartási kötelezettségét betartva a feleket az őket érintő fejleményekről lényegre törően és tárgyilagosan tájékoztatja. 52 4.1.4 Titoktartás elve A titoktartás kötelezettsége különös jelentőséggel bír, melynek köszönhetően a felek könnyebben és őszintébben nyílnak meg a mediátornak a meghallgatás során. A 49 Kertész Tibor: Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010., 69-70. o. 50 Magyarország Alaptörvénye 51 Nagypál Szabolcs: A családjogi közvetítés (mediáció) alapelvei és sajátosságai, In: Családi Jog, 2011., (IX. évf.) 1. sz., 20. o. 52 Nagypál: i.m., 21.o. 23
mediátor titoktartási kötelezettsége kettős, egyrészt felelősséggel tartozik a felek irányába, másrészt felel a mediáció folyamatával szembeni bizalom betartásáért is. A titoktartási kötelezettség viszont nem azt jelenti, hogy a mediátor nem beszélhet vagy készíthet esettanulmányt egy ügyről, csupán azt, hogy felismerhető módon nem hozhat nyilvánosságra semmilyen adatot, tényt vagy információt. 53 4.1.5 A határidők és jövőre irányultság elve A határidők tekintetében az eljárás lefolytatásának időtartamára szigorú szabályok vonatkoznak, melynek célja az eljárás elhúzódásának megakadályozása. A jövőre irányultság biztosítja a felek számára a múlt feltárásán keresztül a jövőre irányuló, hosszú távú együttműködés kialakításának lehetőségét. 54 4.1.6 A közvetítőre vonatkozó egyéb speciális elvek A függetlenség, pártatlanság és semlegesség egymást kiegészítve biztosítékul szolgálnak a közvetítő számára a hatékony megbeszélés lefolytatásához. A függetlenség szavatolja mind a felekkel, mind a hatótóságokkal szembeni önállóságát, ezáltal alkalmassá válik a befolyástól és elfogultságtól mentes képviseletre. A pártatlanság nem más, mint részlehajlás nélküli magatartás, mely a felek bizalmának elnyeréséhez nélkülözhetetlen. A semlegesség magába foglalja felekkel szembeni egyenlő távolság tartásának képességét, az egyenlő mértékű segítségnyújtást és érdekképviseletet. 55 Az alapelvek biztosítékul szolgálnak a mediáció hatékony alkalmazásához. Véleményem szerint a közvetítői eljárás elsődleges célja nem a megállapodás létrehozása az csak annak eredménye. A valódi célja a felek egymásba vetett bizalmának helyreállítása, amely által ismételten alkalmassá válhatnak a kommunikációra és a mindkettőjük számára megfelelő közös és betartható megoldás kialakítására. 53 Kertész: i.m.,69. o. 54 Nagypál: i.m., 51.o. 55 Kertész: i.m.,68-69. o. 24
4.2 A közvetítés folyamata A közvetítés folyamatának szakaszait a mediáció alapmódszerén keresztül kívánom bemutatni. Első szakasz: Bevezetés Második szakasz: Megszakítás nélküli idő Harmadik szakasz: Eszmecsere Negyedik szakasz: Megállapodás kidolgozása Ötödik szakasz: Megállapodás leírása Hatodik szakasz: A folyamat lezárása Első szakasz: Bevezetés Az első közvetítői megbeszélésen a felek közösen vesznek részt, ahol a mediátor tájékoztatja őket a saját szerepéről, az eljárás menetéről, céljáról, a megbeszélés időkorlátjáról, valamint a sikeres megállapodás esetén az írásba foglalás feltételeiről. Felhívja a figyelmet titoktartási kötelezettségére és arra, hogy a résztvevők az eljárásban önkéntesen vesznek részt, így bármikor kérhetik az eljárás megszüntetését, továbbá, hogy sor kerülhet a másik fél jelenléte nélküli külön meghallgatásukra, melyre természetesen a titoktartási kötelezettsége kiterjed. Amennyiben jelen vannak más személyek is a megbeszélésen szerepük tisztázására is e szakaszban kerül sor. A bevezetője elmondása alatt a mediátornak lehetősége nyílik arra, hogy megfigyelje az eljárásban résztvevők viselkedését és magatartását. A tájékoztatást követően a felekkel egyezteti, hogy az elhangzottak megfelelnek-e az elvárásaiknak, azokat megértették-e, hiszen ha már itt félreértések vannak, akkor nem várható el az eljárás iránti feltétel nélküli elköteleződésük sem. A második szakaszba történő átlépésre csak abban az esetben van lehetőség, ha az érintettek a tájékoztatásukat követően is változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását. Második szakasz: Megszakítás nélküli idő A megbeszélés ezen szakaszában kerül sor a személyek megszakítás nélküli meghallgatására, melynek célja, hogy lehetőséget kapjanak álláspontjaik ismertetésére 25
anélkül, hogy a másik fél abba beleszólna. Eljárástechnikai szempontból kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a résztvevők beszámolójukat a mediátorhoz és ne egymáshoz címezve adják elő, ezzel is csökkenthető a konfrontáció esélyének lehetősége. A közvetítő feladata a kezdés lehetőségének eldöntése, ennek meghatározását több tényező is befolyásolhatja, mint például, hogy ki kezdeményezte az eljárást, melyik fél a passzívabb vagy feszültebb. Bármelyiküket is választja lényeges, hogy döntését indokolja, ezzel bizonyítva a feleknek pártatlanságát. A mediátor a résztvevők meghallgatását követően az általuk elmondottakat összefoglalja, és felvázolja a konfliktus összetevőinek feltárása érdekében azokat a pontokat, amelyekben a felek egyetértenek és azokat is, amelyekben nem. Ezt követően kerül sor a közös pontok kiemelésére, ezzel is erősítve a megoldás lehetőségének kialakítását. Az eljárásban résztvevőknek el kell dönteniük, hogy a felvetett pontokat milyen sorendben kívánják megtárgyalni, természetesen a mediátor irányt mutathat, de helyettük döntést nem hozhat. Harmadik szakasz: Eszmecsere Az eszmecsere a legidőigényesebb és legjelentőségteljesebb szakasza a közvetítői eljárásnak. A megbeszélés ezen szakaszára a felekben egymással szemben egyre közvetlenebb kommunikáció alakul ki, eljutnak arra a szintre, ahol képessé és nyitottá válnak egymás érzelmeinek meghallgatására, megértésére. Az érzelmi szükségletek megtárgyalásában a közvetítő, amíg az hatékony és építő jellegű nem avatkozik bele, csak akkor lép közbe, ha az megreked, vagy előnytelen fordulatot vesz. Az érzelmi témák lezárását követően kerülhetnek megbeszélésére a tartalmi elemek, melyek megoldása a leendő megállapodás alapjait képezik. A mediátor sikeres irányítása alatt a felek lehetőség szerint eljutnak az érdekalapú tárgyaláson át a mindkettejük számára megfelelő alku kialakításához. Negyedik szakasz: Megállapodás kidolgozása A megállapodás kidolgozásának szakaszában a mediátor a korábban már kifejtett szóbeli témákra alapozva, a megoldás útjában álló akadályok elhárításának megoldási lehetőségeit írásba foglalja. Minél több megoldási lehetőséget vetnek fel a felek, annál nagyobb az esélye a sikeres megállapodás megkötésének. A mediációs megállapodás vázlatának REMEK-nek, azaz Részletesnek, Elvégezhetőnek, Mérhetőnek, Elfogadott 26
határidősnek, Konkrétnak kell lennie. Részletességét a felek igényéhez kell alakítani, a végleges vázlatot a későbbi félreértések végett a feleknek szóban jóvá kell hagyniuk. Ötödik szakasz: A megállapodás leírása A végleges megállapodásnak tartalmilag konkrétnak, félreértelmezhetetlennek, érzelmektől mentesnek és betarthatónak kell lennie. Formai szempontból pedig jól tagoltnak, világosnak, egyértelműnek és átláthatónak. A tartalmi kérdésben hozott megállapodások tekintetében tartalmaznia kell a határidőkre, felelősökre és ellenőrizhetőségre vonatkozó rendelkezéseket. A megállapodás nem más, mint a felek írásba foglalt elköteleződése a jövőbeni magatartásukra. Hatodik szakasz: A folyamat lezárása A megállapodás aláírását követően a közvetítő eljárás végén a mediátornak nincs más feladata, mint megköszönni a közreműködő feleknek az együttműködést és sok sikert kívánni annak betartásához. Abban az esetben, ha a megegyezés valamilyen okból kifolyólag nem vagy csak részben valósult meg, akkor is fontos az elért eredmények összegzése és a felek bátorítása a további megoldások kidolgozására. 56 4.3. Milyen ügyekben alkalmazható a bírósági közvetítői eljárás? A bírósági eljárásokban a bírósági közvetítői eljárás alkalmazásának lehetőségét alapvetően befolyásolja a jogvita természete és a felek egymáshoz való viszonya. A statisztikai eredmények bizonyítják, hogy alkalmazásuk eredményesebb azon perekben, melyekben a felek érzelmileg érintettek, ám még képesek érzelmi kompromisszumot kötni. 57 Hathatósága azon ügyek körében mérhető, ahol az eljárásban résztvevők felelősséget éreznek a konfliktusuk iránt és keresik a megoldás lehetőségeit, de eredményesnek csak abban esetben nevezhető, ha a vállaláson túl komfortzónájukból kilépve annak megoldására kölcsönösen erőfeszítéseket is tesznek. Sikeresnek pedig 56 A közvetítői megbeszélés folyamatát - Kertész: i.m.,127-156. o. - könyvét alapul véve ismertettem. Külön köszönettel tartozom Dr. Borombós Árpádnak a Gyulai Törvényszék mediátorának, aki tapasztalatait megosztva segítette kutatásomat. 57 Gyengéné dr. Nagy Márta: Mediáció az igazságszolgáltatásban, In: Magyar Jog, 2009., (56. évf.) 11. sz., 682. o. 27
akkor tekinthető, ha olyan megállapodás születik, amely mindkét fél számára elfogadható. A bírósági közvetítéssel rendezhető ügyeket három nagy csoportra tagolom. Az első csoportba a családi jogi közvetítői eljárást részletezem, melyet további két csoportra a peres eljárásokra és nemperes eljárásokra osztok. Második csoportba a munkajogi mediációt, harmadik csoportba pedig a polgári jogi közvetítői eljárást ismertetetem, amelyet szintén további két csoportra a szerződéses és szerződésen kívüli jogvitákra, valamint a gazdálkodó szervezetek jogvitáira bontok. A családjogi közvetítői eljárás: Míg a legtöbb mediációban a felek egy adott konfliktusukra keresik megoldást, addig a családjogi közvetítésben az életüket érintő legintimebb, legszemélyesebb kérdésekben döntenek. A családjogi közvetítőnek nem csak a jog területén kell jártasságot szereznie, hanem egy személyben kell pszichológusnak és gyermekvédelmi szakembernek is lennie. 58 Legfőbb feladata, hogy közreműködésével a felekben csökkentse a bírósági eljárás okozta ellenérzetet és elősegítse az együttműködés iránti képességet. A családjogi közvetítői eljárás a többi mediációs eljáráshoz képest különbözik abban, hogy jelen eljárásokban a mediátor törekszik rávilágít arra, hogy az eljárásban résztvevők házastársi problémáikat nem vetíthetik ki senkire, legfőképpen közös gyermekükre nem. A többi területhez képest elterjedésének oka talán pont ebben keresendő, hogy a résztvevők a közvetítő irányításával alkalmassá válnak a sok éves rokoni ellentétek érzelmi és tartalmi oldalának a kezelésére is. Lefolytatására legtöbbször válás, vagyonközösség megszüntetése, gyermekelhelyezés és szülői felügyelettel kapcsolatos konfliktusok esetén kerül sor. Peres eljárások: házassági perek szülői felügyelettel kapcsolatos perek a házassági peren kívül érvényesített házassági vagyonjogi igények esetén gyermekelhelyezés és annak megváltoztatása 58 Gyengéné dr. Nagy Márta: Mediáció az igazságszolgáltatásban Családjogi Specialitások, PhD értekezés, Tézisek, Szeged, 2009., 9. o. file:///c:/users/feco/downloads/tezisek200908201%20(4).pdf 28
bírósági hatáskörbe tartozó kapcsolattartás szabályozása iránti perek gyermektartás és egyéb törvényen alapuló egyéb tartás iránti perek (pl.: rokontartás, házastársi tartás) Nemperes eljárások külön élő szülők között a gyermek sorsát érintő kérdésekben indított perek (pl.: lakóhely, iskola kijelölése) házastársi vagyonközösség megszűntetése jogellenes gyermekelviteli eljárás A munkajogi közvetítői eljárás Gyorsan fejlődő gazdaságunkban a munkajog területén különösen igaz, hogy a versenyben maradáshoz elengedhetetlen a konfliktusok gyors és hatékony kezelése. A tapasztalatok alapján általában felek akkor fordulnak közvetítőhöz, ha a közöttük fennálló vitát már saját maguk nem képesek megoldani. A munkaügyi közvetítő eljárás célja, hogy közreműködjön az érdekviták hatékony rendezésében, hiszen a feleknek a jövőjüket befolyásoló eredményes és mindenki számára betartható megállapodásra kell kötniük. Az eljárást mind a munkavállalók, mind a munkáltatók részéről leggyakrabban a munkaköri leírásokkal és a vezetési módszerekkel kapcsolatos egyet nem értés, a foglalkoztatás során tapasztalt diszkrimináció, a munkaidő és a túlmunka szabályozásával kapcsolatos elégedetlenség, valamint a munkahelyen elszenvedett zaklatás eseteiben kérik. 59 A bírósági eljárás keretében történő mediációs eljárás népszerűtlenségének okai talán abban keresendők, hogy egyrészt a munkavállalók nem hiszik, hogy a munkáltatók hajlandóak sérelmeiket meghallgatva egyenlő partnerként a közös megoldásra törekedni. A munkáltatók pedig kétségbe vonják, hogy a munkavállalók rávehetők arra, hogy a cég üzleti és gazdasági érdekeit is figyelembe vegyék. A munkajogi mediátor feladata segíteni a feleket abban, hogy egymás helyzetét megismerve és megértve, a megegyezés útján lehetőségük legyen egy hosszú távú és sikeres együttműködés kialakítására. A munkáltató és a munkavállaló között: a munkabérrel a munkaviszonnyal 59 Mihály Ildikó: Mediáció - a munkahelyen is, In: Munkaügyi szemle, 2007., (51. évf.) 10. sz., 9. o. 29