A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

Hasonló dokumentumok
A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

Erdei élőhelyek kezelése

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, Varga Béla

NYME Erdőmérnöki Karának kutatásfejlesztési

A körzeti erdőtervezés menete

SOPRONI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

1 KTT EF Erdősítés elegyfafajai: 3 GY GY vált. mód: Erdősítés célállománya:

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, január 18.

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség:

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

Dr. Sándor Gyula. Dr. Sándor Gyula PhD. egyetemi docens. Születési hely, idő: Sopron, Családi állapot: nős, 2 gyermek.

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

Örökerdők a Pilisi Parkerdőben 2016.

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés júniusi 28-i ülésére

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatal

Csépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter

Természetközeli erdõgazdálkodás. Erdõsítések (erdõfelújítás és erdõtelepítés) Erdõsítési teljesítések területei hektárban

A differenciált erdővagyon-gazdálkodás nehézségei a körzeti erdőtervezésben a Sopron-Fertőmellék Erdőterv példáján

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről


TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

Silva naturalis. Szerkeszti Editors: BARTHA DÉNES és PUSKÁS LAJOS. Vol. 4.

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN

NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN

Erdészettudományi Közlemények

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Hatályba lépett a Nemzeti Erdőstratégia /2016. (X. 13.) Korm. határozat

Vas megye erdőgazdálkodási helyzete

Natura 2000 erdők közgazdasági környezetének elemzése ÖSSZEFOGLALÓ

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

A magyarországi termőhely-osztályozásról

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Lakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

Védett területek kezelése

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

Az örökerdő-gazdálkodás alapjai Az örökerdő-gazdálkodás erdőművelési alapjai, bevezetés az üzemi gyakorlatba

Az erdei avar széntartalmának becslése

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

M E G H Í V Ó. V. Kari Tudományos Konferencia

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

A folyamatos erdőborítás ökoszisztéma-szolgáltatásaira építő fejlesztés, mint alternatíva

A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása

A vidékfejlesztési miniszter. /2011. ( ) VM rendelete

Az Örökerdô elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása

Az erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet

Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás?

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

Erdészetek természetvédelmi szerepe, közjóléti tevékenysége

Szerkesztette: Gálhidy László és Lehoczky István Tervezés, nyomdai előkészítés: EFFIX-Marketing Kft.

V. A Kormány tagjainak rendeletei

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt.

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása

5f!J. számú előterjesztés

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Doktori (PhD) értekezés Soproni Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola E3 Erdővagyon-gazdálkodás Program

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Minisztériumi szervezeti felépítés

2019 PhD. fokozat, SoE Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

2009. évi XXXVII. tv. módosítását célzó javaslatok. Országos Erdészeti Egyesület erdőtörvény módosítási munkacsoportja

for a living planet "zöld energia"?

Átírás:

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8.

Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos erdőborítás? 2. Korábbi kutatások, szakmai próbálkozások 3. Jelenlegi kutatások 4. Tapasztalatok, a jövő feladatai

Mi is az a folyamatos erdőborítás?

Paradigmaváltás az ezredfordulón A faanyagtermesztés mellett egyre hangsúlyosabbak az erdőkkel szemben támasztott védelmi, közjóléti elvárások A napjainkig alkalmazott egyetlen erdőkezelési mód a vágásos erdőgazdálkodás (mely a növénytermesztés vetés-aratás elvén működik) A jövő másik lehetséges útja a folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés (mely a természetes erdő működésén alapul)

2009. évi XXXVII. törvény (Etv.) fogalommeghatározások: Folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor a többkorú erdőállomány folyamatosan, egyenletesen borítja az erdő talaját és az erdő megújulása, felújítása az erdőállomány védelmében, véghasználati terület nélkül történik, az erdő tájképi megjelenése nem változik

Dauerwald = örökerdő continuous (cover) forest = folyamatos erdőborítás

Miért jó a folyamatos erdőborítással kezelt erdő? a fák folyamatosan borítják a talajt minimális az élővilág és a termőhely károsodása elegyes, vegyeskorú, többszintű, mozaikos ellenállóbb, állékonyabb természetes úton újul meg genetikai erőforrások védelme a természetes táj élményét adja rekreációs, közjóléti lehetőségek az élőfakészlet és a növedék közel állandó állandó pénzforrás folyamatosan nyújtja az ökoszisztéma-szolgáltatásokat biodiverzitásmegőrzése, faanyag és más termékek nyerése, klíma-, talaj- és vízbázis-védelem, esztétikai és emocionális értékek (életminőség javítása)

Üzemmódok 2009. évi XXXVII. törvény (Etv.) 29.. (2) bek.: Szálaló üzemmód: felújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, a faállomány fakészlete a szálalási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, és a faállomány összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel a folyamatos erdőborítást szolgálja Átalakító üzemmód: a fő szakmai cél a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérés, ezért minden erdőművelési tevékenységnek és fakitermelési módnak az átalakítást, a folyamatos erdőborításra való átállást kell szolgálnia Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód: az erdőben fakitermelés legfeljebb kísérleti, erdővédelmi vagy erdőfelújítási céllal folytatható, mivel ott a természeti folyamatok szabad érvényesülése a cél, ami a folyamatos erdőborítást szolgálja Vágásos üzemmód: az erdőben a véghasználatok rendszeres ciklikussággal követik egymást

A folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok megoszlása Év Szálaló Átalakító Ftnsz Összesen Arány 2005 2 901-36 574 39 475 2,2 2006 4 956 4 024 44 034 53 014 2,8 2007 7 220 8 780 47 546 63 546 3,4 2008 9 219 13 040 51 762 74 021 3,9 2009 12 576 19 193 55 614 87 383 4,6 2010 13 515 30 768 58 367 102 650 5,3 2011 13 937 42 576 63 914 120 427 6,2 2012 14 219 50 942 66 619 131 780 6,8 2013 14 437 52 779 69 045 136 261 7,0 2014 15 085 59 678 72 353 147 116 7,6 %

Törvényi elvárások és tények Folyamatos erdőborítással kezelt erdőterületek 2020-ra elvárt 2030-ra elvárt 2040-re elvárt 2014-ben tény 105 117 ha 131 396 ha 173 443 ha 147 116 ha

Nem vágásos üzemmódok megoszlása a terület természetvédelmi besorolása szerint Szálaló Faanyagtermelést nem szolgáló Átalakító nem védett 29% 30% 41% Védettség Natura 2000 fokozottan védett 24% 27% 17% védett 47% 43% 42% Natura 2000 terület nem Natura 2000 terület 81% 87% 79% 19% 13% 21%

Nem vágásos üzemmódok megoszlása tulajdonformák szerint Szálaló Faanyagtermelést nem szolgáló Átalakító Összesen Állami 87,0% 90,4% 78,8% 86% Közösségi 0,2% 1,3% 0,5% 1% Magán 12,6% 7,7% 20,2% 12% Vegyes 0,1% 0,6% 0,5% 1%

Korábbi kutatások, szakmai próbálkozások

Őserdő tanulmányok Magyarország őserdei (1861 / 2001) Őserdők a Kárpát-medencében (2004) Őserdőleírások a Kárpát-medencéből (2010)

A Kárpát-medence őserdő-maradványai

Korábbi kutatók Roth Gyula: Erdőműveléstan II. (1935 / 1999) Jablánczy Sándor: A szálalóerdő jelentősége Magyarországon (1953 / 2014)

Szakmai tapasztalatok Erdők megújítása (1999) Természet Erdő Gazdálkodás (2000) Szálalás és természetközeli erdőgazdálkodás (2006) Bükkösök felújítása az égtájorientált rendszerben (2006) A szálalás elvei (2010)

Szakmai egyesületek PRO SILVA EUROPA (1989) PRO SILVA HUNGARIA (1999)

Kutatás az intézményekben ELTE Növényrendszertani, Evolúcióbiológiai és Ökológiai Tanszék (Budapest) Pécsi Tudományegyetem Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék (Pécs) MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete (Vácrátót) Erdészeti Tudományos Intézet (Mátrafüred, Sárvár) Nyugat-magyarországi Egyetem (Sopron)

Kutatás a tő mellett

Erdőrezervátum kutatások

Jelenlegi kutatások

Kutatási projekt Silva naturalis A folyamatos erdőborítás megvalósításának ökológiai, konzervációbiológiai, közjóléti és természetvédelmi szempontú vizsgálata (2012 2014) Silva naturalis - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0004

Silva naturalis - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0004

Silva naturalis - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0004

Silva naturalis - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0004

Silva naturalis - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0004

Silva naturalis - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0004

Silva naturalis - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0004 A folyamatos erdőborítás melletti erdőgazdálkodás alapjai A szálaló erdő jelentősége Magyarországon

Silva naturalis - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0004 A Szalafői Őserdő A folyamatos erdőborítás gyakorlati megvalósításának tapasztalatai

Silva naturalis - TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0004 A holtfa A folyamatos erdőborítás megvalósításának ökológiai, konzervációbiológiai, közjóléti és természetvédelmi szempontú vizsgálata

Tapasztalatok, a jövő feladatai

Szakmai tapasztalatok Lelkesedés idegenkedés Prioritások Kutatók gazdálkodók, kezelők

További feladatok A kutatási objektumok kiterjesztése - Tölgyes jellegű állományok - Ártéri erdők - Erdőssztyepp erdők A kutatási célok kiterjesztése - Klímaváltozás és a folyamatos erdőborítás kapcsolata - Biodiverzitás-megőrzés és a folyamatos erdőborítás kapcsolata (nagyvad-állomány, inváziós fajok) Meggyőzés, tudatformálás, ismeretterjesztés Jogszabály-módosítások

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

A nagyvadtól elzárt területen a természetszerű erdeink még meg tudnak újulni

Üzemmódok folyamatos erdőborítás