KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM MUNKAVÁLLALÓI OLDAL SOROS ÜGYVIVŐ 1146 Budapest, Abonyi u. 31. Telefon: 3384-002 Telefax: 3384-271 mkksz@mkksz.org.hu Dr. Latorcai Csaba úr Miniszterelnökség Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) Szakszervezeti Oldala soros ügyvivőjeként, a Belügyi Rendvédelmi és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), közös véleménye alapján küldöm az észrevételeket és javaslatokat. A fent megnevezett 3 munkavállalói érdekképviselet alapvető jogi álláspontja az, hogy tételes módosító javaslatokat csak akkor van értelme megfogalmazni, ha önmagában bármely jogszabálytervezettel kapcsolatban annak alapkérdéseivel a javaslattevő egyetért. A BRDSZ a KSZSZ és az MKKSZ határozott véleménye az, hogy állami tisztviselőkről szóló törvény tervezet elfogadhatatlan, mivel az állam tisztviselői jogviszony, nem önálló foglalkoztatási jogviszony, így az erről szóló törvény megalkotása indokolatlan. Az állami tisztviselői jogállás nem jelent elkülönült munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Az a körülmény ugyanis, hogy a dolgozó a kormányhivatalon belül a járási hivatalban végez munkát, csupán a munkavégzési helyének megjelölését jelenti, de ettől ezen jogviszonyban a feleket ugyanazon kötelezettségek terhelik és jogok illetik meg, mint a kormányhivatal Kttv. hatálya alá tartozó kormánytisztviselőjét. Nincsenek meg azok a minősítő jegyek, amelyek megalapoznák a külön jogállást. A munkavégzés jellege, a munkavállalók kompetencia követelményei, az előmenetel feltételei, a munkavállalói felelősség, a munkáltatói joggyakorlás, a munkavégzés finanszírozása tekintetében nincs különbség az állami tisztviselő és a Kttv. hatálya alatt foglalkoztatott kormánytisztviselő között. A tervezet 36. -a e törvény hatályát 2017. január 1-től kiterjeszti a teljes kormányhivatali körre, a 44. -a pedig 2018. január 1-től a minisztériumok és egyéb államigazgatási szervekre. Ez önmagában is igazolja, hogy nem új jogállást kellene létrehozni, hanem a Kttv.-t indokolt módosítani. Az új törvényi szabályozás jelentősen növeli a belső bürokráciát, az hogy ugyanazon jogállási körre két különböző törvény kell alkalmazni. 1
A BRDSZ, a KSZSZ és az MKKSZ széles körben kért véleményt az érintettektől. Ennek alapján kijelentjük, hogy az állami tisztviselők jogállásáról szóló törvénytervezet annak a terméke, hogy a munkáltató nem akarja egységesen kezelni a közigazgatásban dolgozó munkavállalók keresetének rendezését. Ez a megoldás még a kedvezményezetti körben is igen komoly feszültségeket, és újabb igazságtalanságokat fog gerjeszteni. Ismételten javasoljuk, hogy ez a törvény ne kerüljön megalkotásra. A jobb megoldás érdekében felajánljuk konstruktív együttműködésünket. Ugyanakkor feltételezve, hogy a kormányzat ezt az álláspontot nem fogadja el, és a jogalkotó tárgyalni fogja ezt a törvényt, kénytelenek vagyunk néhány módosító javaslatot tenni. Szövegszerű javaslatok a 2016. évi törvény az állami tisztviselőkről törvénytervezethez A módosításainkat a javaslatban aláhúzott félkövér dőlt betűvel, a törölni javasolt szövegeket áthúzással, jelöltük. Amennyiben valamelyik javaslat elfogadásra kerül, akkor az összhangot a koherencia zavar elkerülése végett a törvény teljes szövegében ellenőrizni szükséges. 5. (1) Az e törvény hatálybalépését követően kinevezett állami tisztviselőnek a kinevezésétől számított két éven belül közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés keretein belül közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget kell szereznie. (3) Amennyiben az állami tisztviselő az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott határidőn belül számára felróható okból elmulasztja a képesítés, illetve a szakképzettség megszerzését, állami szolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva a határidő leteltének napján megszűnik. (nem szükséges a két éves törvényi kötelezés, elegendő az általános kötelezés és a (2) bekezdésben lévő hetedik év vége.) 9. (3) Vezetői munkakör betöltésére irányuló pályázati eljárás esetén az (1) és a (2) bekezdés szerinti személyek közül a (2) bekezdés szerinti személyeket kell előnyben részesíteni. (nem értünk egyet a rendelkezésre álló katona előnyben részesítésével, a belső személlyel szemben. A jobbat kell választani.) 10. (3) A kinevezés elfogadásával egyidejűleg az állami tisztviselőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi, hogy amennyiben a munkáltató hivatali érdeke ezt megkívánja, a munkáltató vezetőjének vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján a 12. -ban foglaltak szerint, a munkáltató hatékony működéséhez 2
szükséges munkaszervezési okból eredeti munkaköre helyett ideiglenesen, naptári évenként legfeljebb hat hónapig más iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének megfelelő munkakörbe tartozó feladatok ellátására is foglalkoztatható. (törölni kell, mert megalázó, amúgy is ott szerepel a 12. -ban) 11. (5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató az állami tisztviselő beleegyezése nélkül, ha az új munkahely és a lakóhely között tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje naponta a három kettő órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő állami tisztviselő esetében a két egy órát nem haladja meg. (túlzó és nem családbarát a tervezetben rögzített óraszám) 12. (2) Az állami tisztviselőt legkésőbb az átirányítást megelőző munkanapon megelőzően legalább 4 munkanappal írásban kell tájékoztatni a hivatali érdekből történő átirányítás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról. (mindenképpen szükséges felkészülési idő adni a tisztviselőnek, valamint vezetőtől minimális elvárás ennyire előre látni) 12. (5) A hivatali érdekből történő átirányítás megszakítás nélkül legfeljebb hat négy hónapig tartható fenn. A hivatali érdekből történő átirányítás időtartama naptári évenként nem haladhatja meg a hat négy hónapot. Az állami tisztviselőt az átirányítás harmadik hónapjától 10 % átirányítás pótlék illeti meg) (szükséges valami ösztönző az átirányítás terhét viselő állami tisztviselő részére, illetve a bértömeget terhelő meghatározott összeg, mely visszafogja a munkáltatót az átirányítás eszközének korlátlan alkalmazásától) 12. (6) Tartósan távollévő állami tisztviselőnek minősül a hivatali érdekből történő átirányítás esetén átirányított állami tisztviselő az árirányítás harmadik hónapjának kezdetétől. (Ebben ez esetben jár a Kttv. 52. (4) bekezdésben jelzett helyettesítési díj) 13. (1) A kormánytisztviselő a munkáltatói jogkört gyakorló fővárosi és megyei kormányhivataltól (a továbbiakban: kirendelő) másik fővárosi és megyei kormányhivatalnál történő munkavégzésre kirendelhető akkor, ha a kirendelés helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal valamely szakkérdéssel összefüggő hatósági feladatát más módon nem tudja hatékonyan ellátni. A kirendelés időtartama alatt a kirendelt kormánytisztviselő munkavégzésének helye a hatósági eljárásban felmerülő szakkérdés vizsgálata során nem változik. A fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti kirendeléshez a kormánytisztviselő beleegyezése nem szükséges. A kormánytisztviselőt legkésőbb az átirányítást megelőzően legalább 5 munkanappal írásban kell tájékoztatni a kirendelésről, valamint annak várható időtartamáról. (meg kell adni a lehetőséget, hogy a kirendelt kormánytisztviselő folyó ügyeit lezárja vagy átadja) 3
18. (4) Az általános ügyintézői osztályba besorolt, felsőfokú végzettséggel rendelkező állami tisztviselő a) három év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami tanácsos I., b) tizenegy év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami főtanácsos I. c) huszonöt év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami vezető-főtanácsos I. (mindenképpen növelni kell az osztályokat, csak ez valamiféle jövőképet) 18. (5) Az általános ügyintézői osztályba besorolt, középfokú végzettséggel rendelkező állami tisztviselő a) három év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami tanácsos II., b) tizenegy év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami főtanácsos II. c) huszonöt év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami vezető-főtanácsos II. Melléklet a 2016. évi törvényhez Az állami tisztviselők és az állami ügykezelők előmeneteli fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső i 1. Az általános ügyintézői osztály előmeneteli fokozatai (felsőfokú végzettséggel) 1. megnevezése A B C szerinti illetmény alsó szerinti illetmény felső 2. Állami fogalmazó I. 180 000 300 000 3. Állami tanácsos I. 230 000 400 000 4. Állami főtanácsos I. 350 000 500 000 5. Állami vezető-főtanácsos I. 400 000 550 000 2. Az általános ügyintézői osztály előmeneteli fokozatai (középfokú végzettséggel) 1. megnevezése A B C szerinti illetmény alsó szerinti illetmény felső 2. Állami fogalmazó II. 160 000 200 000 3. Állami tanácsos II. 180 000 280 000 4. Állami főtanácsos II. 230 000 350 000 5. Állami vezető-főtanácsos II. 280 000 400 000 4
3. A kiemelt ügyintézői osztály előmeneteli fokozatai 1. megnevezése A B C szerinti illetmény alsó szerinti illetmény felső 2. Állami szakértő 300 000 400 000 3. Állami szakértő tanácsos 360 000 500 000 4. Állami szakértő főtanácsos 400 000 600 000 5. Állami szakértő vezetőfőtanácsos 500 000 700 000 19. (1) Az állami tisztviselő az állami tanácsos I. vagy II., állami főtanácsos I. vagy II., állami szakértő tanácsos vagy állami szakértő főtanácsos előmeneteli fokozatba akkor sorolható, ha közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés keretein belül szerzett közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, vagy az e szakképzettség megszerzésére irányuló képzést megkezdte. (felesleges riogatás, mivel a (2) bekezdés ettől eltérő lehetőséget is megad, elég az! Megjegyezzük, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzései egyáltalán nem biztosítják a szakmai feladatellátást.) 20. (4) A megelőző évben kiemelt ügyintézői osztályba sorolt állami tisztviselőt január 1. napjával amennyiben a tárgyévet megelőzően december 15-ig erről döntés született az állami szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján az általános ügyintézői osztály megfelelő előmeneteli fokozatába kell sorolni és illetményét meg kell állapítani úgy, hogy annak összege elérje a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határt, de ne haladja meg a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó felső határt. (a törölt szöveg nem tartalmaz új információt, hogyan is másként lehetne az illetmény megállapítani) (5) A (4) bekezdés szerint általános ügyintézői osztályba sorolt állami tisztviselő a tárgyévre vonatkozóan az (1) bekezdésben foglaltak szerint ismételten kiemelt ügyintézői osztályba sorolható. A munkáltató jogkör gyakorlója a kiemelt ügyintézői osztályba sorolás folytatásáról a tárgyévet megelőzően december 15-ig is dönt. Amennyiben a döntésre a tárgyévet megelőzően december 15. napjáig nem kerül sor, úgy kell tekinteni, hogy a munkáltató az állami tisztviselőt a tárgyévben is kiemelt ügyintézői osztályba sorolva kívánja foglalkoztatni (Ez jobban biztosítja a kiváló állami tisztviselő keresetének stabilitását.) (6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedések megtételére a tárgyév január 31. napjáig nem kerül sor, úgy kell tekinteni, hogy a munkáltató az állami tisztviselőt a tárgyévben is kiemelt ügyintézői osztályba sorolva kívánja foglalkoztatni. Az állami tisztviselő ebben az esetben a megelőző év december 31. napján irányadó illetményre jogosult. Amennyiben az állami tisztviselőt a megelőző év december 31. napján irányadó 5
besorolásához képest az állami szolgálati jogviszonyban eltöltött ideje alapján magasabb előmeneteli fokozatba kell sorolni, az állami tisztviselő a megelőző év december 31. napján irányadó illetmény és a magasabb előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határral megegyező összegű illetmény közül a magasabb összegű illetményre jogosult. 23. (3) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell a) általános teljes napi munkaidő esetén: 174 órával, 168 órával b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: 174 óra 168 óra időarányos részével. 174 órával számolva évi 261 munkanap lenne. 2015-ben 254, 2016-ben 256 az általános munkanapok száma. A közigazgatásban a munkanapok száma 1-el kevesebb. 24. (10) Az állami tisztviselő illetményének megállapításhoz a munkáltató rendelkezésére álló bértömeget úgy kell megállapítani, hogy annak összege alkalmas legyen az (1) bekezdésben meghatározott kereten belül a (2) bekezdésben alkalmazható szempontok érvényesítésére. (ha nem áll a vezető részére megfelelő bértömeg, csak a minimális összeget tudja megadni, és a (2) bekezdés szerinti pozitív minősítő képességek, tudás, felelősség stb. alkalmazhatatlanná válik. Ha a munkáltató csak a sávok alsó határához kapcsolódó garantált bértömeget kapja meg, akkor nem tud eltéríteni, felmerül, hogy minek vannak a sávhatárok? Különös tekintettel a 20. (1) bekezdésre is, melyben csak akkor lehet valaki megállapított személyi juttatások előirányzatán belül ennek fedezete rendelkezésre áll. Hát álljon, különben mi az értelme ennek?) 25. (10) Az állami tisztviselők és az állami ügykezelők előmeneteli fokozataihoz tartozó illetmények alsó és felső it évente a Magyarország éves központi költségvetésében szereplő fogyasztói árnövekedéssel meg kell emelni. Az illetmény összegét száz forintra kerekítve kell megállapítani. (ezzel a keresetek életpályája kialakítható, mert megőrizné reálértékét) 47. (4) E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Áttv. (Hiányzik a tervezetből, az Átv. az állattenyésztésről szóló tv., az Áttv. nem foglalt és rímel a Kttv.-re) Budapest. 2016. március 9. Üdvözlettel: Fehér József 6