A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény helyi jogalkotási munkát érintő legfontosabb rendelkezései Az Alkotmánybíróság 121/2009. (XII.17.) AB határozatával 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt. Határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fenti törvény már nincs összhangban az időközben bekövetkezett alkotmányjogi változásokkal. Az Alkotmánybíróság számos kérdést új megközelítésben tárt fel, és irányt mutatott a jogalkotás rendjének újraszabályozásához. Az Alkotmánybíróság több olyan tárgykört alkotmányos szabálynak tekint, amelyet eddig a jogalkotási törvény rendezett. Ennek megfelelően az új jogalkotási törvény megalkotásával egyidejűleg az Alkotmány módosítása is szükségessé vált. Az Alkotmánybíróság határozatából kirajzolódó követelményeknek megfelelően az új jogalkotási törvény elsősorban a jogszabály - mint jogforrás - tartalmi követelményeire helyezi a hangsúlyt. A tartalmi kérdések körében többek közt a hatály, a felhatalmazás, a módosítás és a hatályon kívül helyezés lényeges kérdéseit rendezi. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: JAT) 2011. január 1-jén lépett hatályba. A törvény tárgyi hatálya A JAT a jogszabályokra - így az önkormányzati rendeletekre - és a közjogi szervezetszabályozó eszközö kre terjed ki. Maga a JAT a jogszabályok körét nem határozza meg, e tárgykört ugyanis az Alkotmánybíróság alkotmányos szabálynak tekinti, ezért az Alkotmány első fejezete kiegészült egy olyan szakasszal, amely egyrészt meghatározza a jogszabályok körét, másrészt olyan alapvető garanciális rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket minden jogszabályra nézve alkalmazni kell (például a jogszabályok tartalmára és kihirdetésére vonatkozó szabályok). A közjogi szervezetszabályozó eszköz a normatív határozat és a normatív utasítás összefoglaló neve, mely jogforrások a korábbi JAT-ban az állami irányítás egyéb jogi eszközei néven 1 / 13
szerepeltek. Lényeges újítása az új JAT-nak, hogy a korábban állami irányítás jogi eszközeiként ismert jogforrási kört jelentősen leszűkíti, és csak a normatív határozat és a normatív utasítás marad meg, ugyanis e jogforrások az Alkotmánybíróság szerint alkalmasak arra, hogy kötelező erővel bírjanak az alárendelt szervekre nézve. A jövőben tehát nincs lehetőség a nem kötelező jogi iránymutatások kibocsátására. A jogalkotás alapvető követelményei A JAT meghatározza a legalapvetőbb tartalmi követelményeket, melyek a következők: A jogszabálynak, így az önkormányzati rendeletnek a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalom mal kell rendelkeznie. A visszaható hatály tilalmát az önkormányzati rendeletekben is érvényesíteni kell. Ennek megfelelően az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Az önkormányzati rendelet hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegend ő idő álljon rendelkezésre a rendelet alkalmazására való felkészülésre. Ez elsősorban olyan önkormányzati rendeletek esetén fontos, amelyek az állampolgárok számára kötelezettségeket írnak elő. További tartalmi követelmények: Az önkormányzati rendelet megalkotásakor is biztosítani kell, hogy 2 / 13
a) megfeleljen az Alkotmányból eredő tartalmi és formai követelményeknek, b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe, c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek. (A jogalkotás szakmai követelményei magukban foglalják a JAT-ban foglalt tartalmi követelményeket, valamint a kodifikációs előírásokat, melyeket a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet tartalmaz.) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, lehetőleg ugyanabban az önkormányzati rendeletben kell szabályozni, a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. Szükségtelen például a szemétszállítási díjról külön rendeletet alkotni, amikor az a szilárd hulladékkezelésre vonatkozó rendelet részét kell hogy képezze. A JAT új elemként fogalmazza meg azt a követelményt, hogy a jogszabályban, így az önkormányzati rendeletben sem ismételhető meg olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes. E rendelkezés alapján tehát, amennyiben az önkormányzati rendeletet végrehajtási rendeletnek tekintjük, az nem ismételheti meg annak a magasabb szintű jogszabálynak a rendelkezéseit, amelynek a végrehajtására irányul. Például a szociális törvény felhatalmazása alapján alkotott helyi szociális rendelet nem ismételheti meg sem a szociális törvény, sem az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletek rendelkezéseit. Hasonlóan a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet sem ismételheti meg sem a helyi adókról szóló törvény, sem az adóeljárási törvény rendelkezéseit. 3 / 13
Az önkormányzati rendelet alkotására adott felhatalmazás meghatározza a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit, melyek figyelembevételével kell az önkormányzati rendeletet megalkotni. Az önkormányzati rendeletek gyakran éppen azért jogszabálysértőek, mert túllépik a felhatalmazás kereteit. A felhatalmazás jogosultja az önkormányzati rendeletet köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik. A jogszabály területi és személyi hatálya A JAT kimondja, hogy az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet személyi hatálya az önkormányzat közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi és személyi hatályát akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az előzőektől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki. A jogszabály időbeli hatálya, módosítása és hatályon kívül helyezése A JAT megállapítja a jogszabály hatálybalépésének időpontjára vonatkozó alapvető rendelkezéseket. Fő szabály szerint az önkormányzati rendelet hatálybalépésének napja a rendelet kihirdetését követő valamely nap lehet. 4 / 13
Kivételesen - ha a szabályozás célja másként nem érhető el - az önkormányzati rendelet hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. A JAT ugyan nem szabályozza, viszont az előbbiekből következik, hogy ez esetben a kihirdetés időpontját is órában célszerű meghatározni. Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető. A jogszabály, így az önkormányzati rendelet egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző - a jogszabály hatálybalépését követő - időpontokat is meg lehet állapítani. Az önkormányzati rendeletet, mint végrehajtási jogszabályt a felhatalmazást adó jogszabály azon rendelkezésével egyidejűleg kell hatályba léptetni, amelynek a végrehajtására irányul, kivéve, ha a felhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály kiadását nem teszi kötelezővé. E rendelkezés alapján az önkormányzati rendelet a felhatalmazást tartalmazó jogszabály hatálybalépése előtt megalkotható, illetve megalkotandó és kihirdethető, azonban a felhatalmazó jogszabály hatálybalépése előtt nem léptethető hatályba, csak azzal egyidejűleg. A JAT rendezi a jogszabály módosítás intézményének alapvető szabályait, kimondva, hogy a hatáskörrel rendelkező szerv jogszabállyal módosíthat más jogszabályt. Nem lehet módosítani a jogszabály, így az önkormányzati rendelet - megjelölését, - bevezető részét, 5 / 13
- hatályba lépett rendelkezése hatályba léptető rendelkezését. A hatályvesztés szabályai közül kiemelendő az automatikus hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés, melyről a jövőben a jogalkotónak nem kell rendelkeznie. E szerint a módosító és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel végrehajtottá válik, és a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti. E rendelkezés a jogrendszer átláthatóságát biztosítja. Amennyiben a felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezésre kerül, a végrehajtási jogszabály sem maradhat a jogrendszerben. Ezért önkormányzati végrehajtási rendelet esetén fel kell hívni a jogalkotót arra, hogy a megszűnt felhatalmazás alapján kiadott rendeletet helyezze hatályon kívül. Ha az önkormányzati rendelet hatálybalépésére vagy hatályvesztésére valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztekor kerül sor, a feltétel bekövetkezéséről, a bekövetkezés naptári napjának megjelölésével, határozatot kell közzétenni. A határozatot a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint teszi közzé. Erre az intézkedésre azért van szükség, hogy a feltétel bekövetkezésének időpontja pontosan megállapítható legyen. A szabályozási átmenet A JAT egy általánosan alkalmazandó, de eltérést engedő alkalmazási szabályt határoz meg. E szerint: A jogszabályi rendelkezést - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően 6 / 13
a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A továbbhatás kérdését is rendezi, mely szerint: A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. A jogszabályok előkészítése A JAT a minél megalapozottabb jogszabály előkészítés érdekében nagy hangsúlyt helyez az el őzetes hatásvizsgálatra. A JAT az előzetes hatásvizsgálatnak csupán az alapvető szempontjait határozza meg, ugyanis a hatásvizsgálati kérdések részletes szabályozását miniszteri rendelet fogja tartalmazni. Az önkormányzati rendeletek előkészítőjének fel kell mérnie az előzetes hatásvizsgálat elvégzésével a szabályozás várható következményeit. Így vizsgálnia kell : 7 / 13
a) a tervezett rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a rendelet megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. A J Á N L Á S az előzetes hatásvizsgálatra 8 / 13
A vizsgált kritériumok A vizsgálat eredménye A tervezett rendelet társadalmi hatásai Például adórendelet esetén: arányosabb közteherviselés valósul meg Például szmsz-nél: széleskörűen biztosítja a képviselő-testület és szervei működésének nyilvánosságát A tervezett rendelet gazdasági, költségvetési hatásai Például adórendelet esetén: az önkormányzati költségvetésbe befolyó adóbevételek felhasználhatók a t A tervezett rendelet környezeti következményei Például környezetvédelmi rendelet esetén: a település környezeti állapotának javulása, a település körny 9 / 13
A tervezett rendelet egészségügyi következményei Például a parlagfű elleni védekezésről szóló rendelet esetén: a település lakosságának légúti és allergiá A tervezett rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatásai Például: az adminisztratív terhek átterelődnek elektronikus útra A rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei Például költségvetést megállapító rendelet esetén: az Áht-ban előírtak szerint a polgármesternek februá Például szmsz-nél: a képviselő-testület működése részletszabályok hiányában nem biztosított Például szociális rendeletnél: a szociálisan rászorulók nem maradhatnak ellátatlanul A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek 10 / 13
Például: a szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek ez utóbbi az önkormányzat költségvetésé Az önkormányzati rendelet-tervezethez a tervezet előkészítőjének indokolást kell csatolnia. A z indokolásnak be kell mutatnia azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a szabályozást szükségessé teszik, továbbá biztosítani kell az európai uniós jogból eredő kötelezettségekkel való összhangot. A jogszabály tervezetek véleményezése kapcsán a JAT kifejti, hogy amennyiben törvény helyi önkormányzati szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását, vagy feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett helyi önkormányzati szerv e jogával élhessen. A jogszabályok véleményezésére vonatkozó szabályokat nem a JAT, hanem a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény tartalmazza. A törvény hatálya ugyan nem terjed ki az önkormányzati rendeletek előkészítésére, ugyanakkor a törvény kiegészíti a helyi önkormányzatokról szóló törvényt (Ötv.) a 103/B. -sal, amely felhatalmazást ad a helyi önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően helyi rendeletben állapítsa meg az általa alkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait. A jogrendszer folyamatos felülvizsgálata A jogrendszer folyamatos felülvizsgálatának két fő eszköze az utólagos hatásvizsgálat és a tartalmi dereguláció. A jogszabályokat, így az önkormányzati rendeleteket nemcsak a megalkotásuk előtt kell az indokoltság, a szükségesség, és a várható hatások szempontjából megvizsgálni, hanem szükség van a rendeletek folyamatos illetve időszakonkénti felülvizsgálatára is. A JAT előírja az utólagos hatásvizsgálatot, amely nem más, mint a szabályozás megalkotása 11 / 13
idején várt hatások összevetése a tényleges hatásokkal. Az önkormányzati rendeletek utólagos hatásvizsgálatának a lefolytatásáról a jegyzőnek kell gondoskodnia, melyet az előzetes hatásvizsgálat szempontjai szerint kell elvégeznie. Az önkormányzati rendeletek folyamatos, illetve időszakonkénti tartalmi felülvizsgálata szintén a jegyző feladata. Ennek során gondoskodni kell az elavult, szükségtelen, indokolatlanul párhuzamos rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, illetve módosításáról. A közjogi szervezetszabályozó eszközök A már korábban kifejtetteknek megfelelően, közjogi szervezetszabályozó eszköz a normatív határozat és a normatív utasítás. Normatív határozatot testületi szervek, normatív utasítást egyszemélyi szervek adhatnak ki. A JAT 23. -a kimondja, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatban szabályozza az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját. E rendelkezés nincs összhangban az Ötv. 18. (1) bekezdésével, mely szerint a képviselő-testület működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. Ezzel kapcsolatos álláspontunk, hogy a képviselő-testület szmsz-ét továbbra is rendeleti formában kell megalkotni. A jogszabályok kihirdetése A JAT szerint az önkormányzati rendelet és a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata közzétételének szabályait az Ötv. állapítja meg. Az Ötv. 16. (2)-(3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos az szmsz-ben meghatározott módon ki kell hirdetni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A helyben szokásos módot az szmsz-ben kell konkrétan meghatározni úgy, hogy csak egyetlen 12 / 13
kihirdetési módot lehet megállapítani. Amennyiben az önkormányzati rendeletek záró rendelkezése tartalmazza Az e rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik szöveget, ez jogszabálysértőnek minősül, ugyanis megismétli az Ötv. rendelkezését. A helyesbítés Az önkormányzati rendeletek szövegének helyesbítésére vonatkozó szabályokat nem a JAT, hanem az Ötv. tartalmazza. Az Ötv. 16. (4)-(5) bekezdése értelmében, ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér a rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik munkanapon helyesbíthető. A helyesbítés megjelentetéséről a jegyző - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon - gondoskodik. A fentiekből következően már hatályba lépett önkormányzati rendelet nem helyesbíthető. 13 / 13