Tantárgyi programok Alapozó modulok (A) (10 kreditpont) Tantárgy neve: Filozófia 1. X Szeminárium X i jegy A tantárgy célja, hogy áttekintést nyújtson a filozófia történetének legfontosabb szereplőiről és azok központi gondolatairól nem filozófia szakos, BA hallgatóknak. Egyben megmutatja a kortárs világfelfogás filozófiai gyökereit, és azokat a kritikai és kritikus lehetőségeket, amelyekkel a történeti és a mai filozófiai gondolkodás szolgálhat. Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Herder, Budapest, 199. Jaspers, Karl: Bevezetés a filozófiába, Európa, Budapest, 1987. Heidegger, Martin: Bevezetés a metafizikába, Ikon, Budapest, 199. Russell, Bertrand: A filozófia alapproblémái, Kossuth, Budapest, 1996. Tantárgyfelelős: Mezei Balázs Oktatók: Ocskay Gyula 006. őszén meghirdetésre kerül a következő időpontokban: december 9. 9.00-18.00
Tantárgy neve: Kommunikáció szóban (retorika) 1 1 Szeminárium x i jegy x A szemináriumon a klasszikus és modern retorika primer és szekunder irodalma segítségével tekintjük át a nyelvnek a szóbeli kommunikációban betöltött szerepét. A beszédműfajok (pl.: történet elmondása, előadás, érvelés stb.) elemzése mellett kitérünk a hangzás/reprezentáció, a szerkezet/szerkesztés, megértés/meggyőzés, hatáskeltés, befogadás, alkalmazkodás, relevancia problémájára. A cél az elméleti keretek megismertetésén túl gyakorlati készségek kialakítása, ezért a témába vágó szövegek elemzése mellett hangsúlyt kap az egyéni reprodukció. Adamik Tamás A. Jászó Anna Aczél Petra: Retorika. Budapest, Osiris Kiadó, 004 Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai I II. Budapest, Szemimpex Kiadó, 1994 Montágh Imre: Tiszta beszéd. Budapest, Kossuth kiadó, 1976 Pratkanis Aronson: A rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Budapest, Ab Ovo, 119 Zentai István: A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzésben. Typotex, 1999 Tantárgyfelelős: Cs. Nagy Lajos Oktatók: Cs. Nagy Lajos, Szerecz György
Tantárgy neve: Könyvtárinformatika 1 Szeminárium x i jegy x A tantárgy bevezeti a hallgatókat a korszerű könyvtár világába, megismerteti velük a tanulmányaik alatt nélkülözhetetlen szakirodalom felkutatásának módját, a forrásgyűjtemények válfajait, az információkereső nyelvek fajtáit. A kurzus foglalkozik a bölcsésztudományokat általánosan valamint az egyes szakterületeket külön lefedő elektronikus információforrásokkal és alkalmat nyújt célszerű használatuk elsajátítására. Sor kerül a legalapvetőbb CD-ROM-ok, szabad vagy felhasználói jogosultságokhoz kötött portálok, katalógusok, bibliográfiák, elektronikus könyvtárak, tudományos adatbázisok elemzésére és a belőlük nyert információk felhasználásának értékelésére. Ungváry Rudolf - Vajda Erik: Könyvtári információkeresés.. jav. kiad. Budapest : Typotext, 00. Dudás Anikó: Könyvtárhasználat a XXI. században : [az órák anyagaira alapozó dinamikus jegyzet]. Megtalálható a tanegység honlapján Buda Attila : Könyvtári ismeretek kisszótára : [A - Zs]. Budapest: Korona, 000 György Péter: Memex : a könyvbe zárt tudás a 1. században. Budapest : Magvető, 00. Roszak, Theodore: Az információ kultusza, avagy a számítógépek folklórja és a gondolkodás igaz művészete. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990. Tantárgyfelelős: Pintér Károly Oktatók: Pintér Károly, Cseresnyés Márk, Dudás Anikó
Tantárgy neve: Társadalmi ismeretek 1 1. X Szeminárium X i jegy A tárgy bevezet az empirikus társadalomtudományi s ezen belül kiemelten a szociológiai gondolkodás logikájába, fogalomrendszerébe és fő koncepcióiba, iskoláiba, - összevetve mindezt a természettudományi, a filozófiai-teológiai és a történettudományi látásmóddal metoodológiával. A tárgy áttekinti a szociológia tematikai tagolódását, a szakszociológiákat (köztük az ifjuság-, az oktatás-, és az iskolaszociológiát) és a szociológiának a társtudományokhoz való viszonyát. Tájékoztat a társadalomtudományi kutatás módszereiről, azok felhasználhatóságáról, gyengéiről és korlátairól. Megtanít a társadalomtudományi adat- és egyéb információközlések használatának alapvető szabályaira. Információt ad a hazai és a a nagy nemzetközi kutatóhelyekről s azok tevékenységéről. Végül bemutatja a szociológia hasznosíthatóságát az élet különböző területein. A tárgy szemléletformáló és alapinformációkat ad. Ennek megfelelően a PPKE BTK minden hallgatója előfeltétel nélkül felveheti. Az egy féléves tárgy kollokviummal fejeződik be. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, AULA 199. (és több egyéb kiadás) Giddens, Anthony: Szociológia. Budapest, Osiris 1995. Javasolt irodalom: Berger, Peter L. - Luckmann, Thomas: A valóság társadalmi felépítése. Budapest, Jószöveg 1998. (és több egyéb kiadás) Riesman, David: A magányos tömeg. Budapest, Közgazdasági és Jogi 1983. (és több egyéb kiadás) Smith, Eliot R. Mackie, Diane M: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris 001. Tönnies, Ferdinand: Közösség és társadalom. Budapest, Gondolat Tantárgyfelelős: Bögre Zsuzsa Oktatók: Bögre Zsuzsa
Tantárgy neve: Bevezetés a nyelvtudományba 1 x x Szeminárium i jegy Témakörök A nyelv szerepe a megismerésben. A nyelv mint kommunikációs rendszer. A modern nyelvészet kialakulása. Újraíró szabályok: a gondolati és a nyelvi rendszerek közötti kapcsolódások törvényszerűségei. Transzformációs grammatika. A nyelvet használó számítógép. Szociolingvisztikai megfontolások. Az írás. A metafora. Irodalom: AUSTIN, JOHN L.: Tetten ért szavak. Bp., 1990. CRYSTAL, DAVID: A nyelv enciklopédiája. Bp., 1998. DENNETT, DANIEL C.: Micsoda elmék. Bp., 1996. JAKOBSON, ROMAN: Hang jel vers. Bp., 197. KENESEI ISTVÁN (szerk.): A nyelv és a nyelvek. 3 Bp., 1995. PRÓSZÉKY GÁBOR KISS BALÁZS: Számítógéppel emberi nyelven. Bicske, 1999. ROBINS, ROBERT HENRY: A nyelvészet rövid története. Bp., 1999. SAUSSURE, FERDINAND DE: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., 1997. Tantárgyfelelős: Szende Tamás Oktatók: Cser András, Szende Tamás 006. őszén meghirdetésre kerül a következő időpontokban: szeptember 3.
Tantárgy neve: Bevezetés az irodalomtudományba 1 X X Szeminárium i jegy Az előadás az irodalmi modernség kibontakozását és az irodalom önértelmezését irányító bölcseleti premisszák alakulástörténetét figyelembe véve áttekintést nyújt az önmagát önálló elméleti diszciplínaként definiáló modern irodalomtudomány keletkezéséről és meghatározó főként XX. századi irányzatairól. A jelenkor teoretikus beszédmódjainak sokféleségéből kiindulva, ugyanakkor a rendszerezés igényével, a tudománytörténeti paradigmák fejlődéslogikáját felépítő elbeszélés lehetőségét megfontolva mutatja be és értékeli azokat az alapfogalmakat, amelyek a hangsúlyos elméleti pozíciókat jellemzik, s mintegy előrajzolják az irodalom mibenlétére és funkcióira irányuló, szükségképpen interdiszciplináris kérdezés napjainkban felismerhető irányait. A kurzus célkitűzései közé tartozik az irodalomértés domináns alakzatainak megformálásához hozzájáruló, mértékadó szerzők legjelentősebb műveinek szövegrészletek elemző olvasására is támaszkodó ismertetése, valamint e művek hatástörténetének vázlatos rekonstrukciója. Utóbbi távlatát az a kölcsönösség jelöli ki, melyre az irodalom nyelvi-retorikai működése lép a kulturális hagyomány(ok) történéseivel. Arisztotelész: Poétika Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer. Bp.: Osiris 003 (kijelölt részletek) Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Bp.: Osiris 1997 (kijelölt részletek) Bókay Antal Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Bp.: Osiris 001. (kijelölt szövegek) Bókay Antal Vilcsek Béla Szamosi Gertrud Sári László: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Bp.: Osiris 00 (kijelölt szövegek) Tantárgyfelelős: Mártonffy Marcell Oktatók: Mártonffy Marcell 006. őszén meghirdetésre kerül a következő időpontokban: szeptember 30. 9.00-1.15, 13.00-16.15
Szakmai alapozó modulok C/a (0 kreditpont) Nyelvgyakorlat (13) Tantárgy neve: Német nyelvtani gyakorlat I II + 1.+. + i jegy X A szeminárium célja a hallgatók nyelvtani ismereteinek rendszerezése, bővítése és elmélyítése. A Német nyelvtani gyakorlat I szeminárium középpontjában az ige (igeidők, igemódok, szenvedő szerkezet, módbeli segédigék elsődleges jelentése), a főnév (főnévragozás, nemek meghatározása, gyenge főnevek) és a melléknév ( melléknévragozás, fokozás, melléknévből fokozott főnevek ragozása) áll. A Német nyelvtani gyakorlat II szeminárium ezzel szemben a mondattal (egyszerű és összetett mondatok, mondatrészek, mondatrészek sorrendje, alá- és mellérendelő mondatok kötőszavai, határozói mellékmondatok, vonatkozói mellékmondat stb.) foglalkozik. Dreier, H. / Schmitt, R.: Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik. Verlag für Deutsch, Ismaning, 1989. Heidermann, W.: Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik. Testheft. Hueber, Ismaning, 000. Kocsány, Piroska / László Sarolta: Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. Übungsgrammatik. Deutsch als Fremdsprache. Hueber, Ismaning, 00. Tantárgyfelelős: Gombocz Eszter Oktatók: Fata Ildikó, Gombocz Eszter, Varga Melinda 006. őszén meghirdetésre kerül a Német nyelvtani gyakorlat I. a következő időpontokban: Október 7. ; október 1.; november 18.; december. 8.30-10.45
Tantárgy neve: Önálló (nyelv)tanulási stratégiák 3 1. i jegy X A szeminárium fő célja, hogy az önálló tanulás stratégiáinak elsajátításával (pl. szókincstanulás, szövegértési stratégiák, internetes keresés) a hallgatók alkalmassá váljanak az önálló, rendszerező tanulásra és kutatómunkára. Ezen belül a szeminárium rendszerező áttekintést nyújt a német nyelv és germanisztika szak szempontjából legfontosabb információs szolgálatokról (ú.m. közkönyvtárak, elektronikus szótárak, online-könyvtárak és folyóiratok, internetes keresőprogramok, link-gyűjtemények, archívumok) és azok használatáról. A hallgatók szakspecifikus gyakorlati feladatok segítségével hatékony keresőtechnikákat és stratégiákat sajátíthatnak el, valamint megtanulják a keresés eredményeit kritikusan értékelni. Koeder, Kurt: Studienmethodik. Selbstmanagement für Studienanfänger. Vahlen Verlag, München, 1994. Klippert, H.: Methodentraining. Übungsbausteine für den Unterricht. Beltz Praxis, Weinheim / Basel, 00. Rampillon, Ute: Aufgabentypologie zum autonomen Lernen. Hueber, Ismaning, 00. Tantárgyfelelős: Marlok Zsuzsa Oktatók: Balogh Marlen, Marlok Zsuzsa 006. őszén meghirdetésre kerül a következő időpon-tokban: Szeptember 16.; október 14. ; november 5.; december 16. 10.00-11.30 és november 11. 1.00-13.30
Tantárgy neve: Német nyelvi gyakorlat I II + 1.+. + i jegy X A nyelvi gyakorlatok célja a hallgatók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése valamennyi készség, úgy mint olvasott és hallott szövegek értése, íráskészség és beszédkészség területén. Ehhez csatlakozik a hallgatók szókincsének fejlesztése. A szemináriumok tartalma adott témakörök köré csoportosul (pl. olvasás, utazás, környezetvédelem, iskola, számítógép, emberi kapcsolatok). A szemináriumok fontos feladata a nyelvi alapvizsgára való felkészítés, vagyis a vizsgán megkövetelt írásbeli és szóbeli szöveg és feladattípusok gyakorlása. Ezt egészíti ki aktuális folyóiratokból hallgatók által választott cikkek alapján készített referátum megtartása. Perlmann-Balme, M. / Schwalb, S: em-hauptkurs. Hueber, Ismaning, 001. Perlmann-Balme, M. / Schwalb, S: em-abschlusskurs. Hueber, Ismaning, 003. Hasenkamp, Günther: Leselandschaft 1-. Verlag für Deutsch, München, 1998., 1999. Tantárgyfelelős: Marlok Zsuzsa Oktatók: Balogh Marlen, Marlok Zsuzsa 006. őszén meghirdetésre kerül a Német nyelvi gyakorlat I. a következő időpontokban: Október 7. ; október 1.; november 18.; december. 11.00-13.15
Tantárgy neve: Német kiejtési gyakorlat. Szeminárium X i jegy X A tanegység a német kiejtés sajátságaival foglalkozik magyar német kontrasztív szempontból. A magyar anyanyelvűek számára a két nyelv fonetikai különbségeiből adódóan többnyire nehézséget okozó jelenségek gyakorlása a következő módon történik: (1) bemutatás digitális hanganyag (CD) segítségével, () a jelenség meglétének tudatosítása a hallgatókban, (3) a kiejtés izolált gyakorlása segítő technikák alkalmazásával, (4) az elsajátítandó jelenség ismételt gyakorlása kisebb és nagyobb strukturális egységekben (szavak, mondatok, szövegek). Az alkalmazás során a hallgatók megismerhetik a releváns fonológiai, ill. fonotaktikai szabályosságokat is, valamint megismerkednek a fontosabb fonetikai jelekkel (IPA). A szeminárium a kötelező olvasmányok alatt megadott jegyzetre épül. Dietz, Gunther / Tronka Krisztián: Sprechprobe. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 001. Tantárgyfelelős: Mády Katalin Oktatók: Mády Katalin, Tronka Krisztián
Kulturális ismeretek (5) Tantárgy neve: Német országismeret I 3 1. i jegy X A szeminárium célja, hogy a hallgatók német nyelven elsajátítsák a politikai, gazdasági alapfogalmakat, megismerkedjenek a német nyelvű országok (Németország, Ausztria és Svájc) politikai felépítésével, társadalmának struktúrájával ill. annak problémáival, továbbá gazdasági életével. A szeminárium célja továbbá, hogy a hallgatók kritikus szemmel összehasonlítsák a német nyelvű országok ill. Magyarország fent említett jellemzőit, végül, hogy megvizsgálják Németország, Ausztria, valamint Magyarország helyzetét az Európai Union belül ill. Svájc helyzetét az Európai Unión kívül. Tatsachen über Deutschland. Hg.v. Presse und Informationsamt der Bundesregierung, Societäts-Verlag, Frankfurt a. M., 000. Österreich.Tatsachen und Zahlen, Hg. v. Bundespressepräsident, Wien, 1998. Schweizer Brevier. Kummerly+Frey, Zollikofen, Bern 001. Tantárgyfelelős: Sikota Krisztina Oktatók: Lehoczky Katalin, Sikota Krisztina 006. őszén meghirdetésre kerül a következő időpontokban: Szeptember 16.; október 14. ; november 5.; december 16. 8.30-10.00 és november 11. 8.30-11.30
Tantárgy neve: Interkulturális nyelvi gyakorlat. i jegy X A szeminárium egyik fontos célja, hogy a hallgatók kialakítsák azokat a stratégiákat, melyek segítségével a számukra ismeretlen tartalmakat (pld. igényes szövegek, idegen kultúra, szokatlan gondolkodási és viselkedési formák) feltárhatják és megérthetik. Az interkulturális jellegű tananyagot tematikailag megegyező magyar vonatkozású anyagok egészítik ki. Mindez egyrészt az idegen, a német és a saját kultúra mélyebb megértését, másrészt a résztvevők nyelvi kompetenciájának fejlődését szolgálja. Behal-Thomsen, Heinke et al.: Typisch deutsch? Arbeitsbuch zu Aspekten deutscher Mentalität. Langenscheidt, Berlin u.a., 1993. Bachmann, Saskia et al.: Sichtwechsel Neu. Mittelstufe Deutsch als Fremdsprache.Klett, München, 1995/1996. Tantárgyfelelős: Varga Melinda Oktatók: Varga Melinda
Nyelvi alapvizsga () Tantárgy neve: Nyelvi alapvizsga. - Szeminárium X i jegy A nyelvi alapvizsga a képzés első, a hallgatók német nyelvi felzárkóztatását megcélzó szakaszának záróvizsgája. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész nyelvtani tesztet, szövegértést (hallott ill. olvasott szöveg értését) ellenőrző feladatlapot és irányított fogalmazást tartalmaz. A szóbeli rész szövegtömörítésből és kötetlen beszélgetésből áll. Tantárgyfelelős: Balogh Marlen Oktatók: Balogh Marlen
Szakmai törzsmodulok B (4) Tantárgy neve: Germán nyelvek és kultúrák (a német nyelvű kultúra története) + 1. + X X i jegy X Áttekintő előadás és szeminárium a német nyelvű kultúra történetéről. Középpontjában a nagy művelődéstörténeti korszakok ill. a rokon területek közötti összefüggések állnak, különös tekintettel a paradigmaváltásokra ill. az azokhoz vezető történelmi, gazdasági és társadalmi tényezőkre. Cél az irodalomtörténeti ismeretek elmélyítése, kiegészítése és alkalmazásuk egy rokon tudományág, a kultúrtörténet területén, továbbá az ún. bővített kultúrfogalom elsajátítása és megértése. Norbert Elias: Studien über die Deutschen. Fischer, Frankfurt a.m., 1994. Egon Friedell: Kulturgeschichte der Neuzeit (egyes fejezetek). dtv, München, 1997 8. Hermann Glaser: Kleine deutsche Kulturgeschichte. Fischer, Frankfurt a.m., 004. A Zeitschrift für Kulturgeschichte egyes számai, valamint a Die deutschen und ihre Nation (1 kötet, Berlin: Siedler) egyes kötetei. Tantárgyfelelős: Jónácsik László Oktatók: Jónácsik László 006. őszén meghirdetésre kerül a következő időpontokban: : szeptember 16.; október 14. ; november 5.; december 16. 1.00-13.30 és október 8. 8.30-11.30 Szeminárium: szeptember 16.; október 14. ; november 5.; december 16. 14.00-15.30 és október 8. 1.00-13.30
Szakmai törzsmodulok C/b (85) Nyelvi modul (14) Tantárgy neve: Német országismeret II. i jegy X Az első félévi országismereti kurzusban elsajátított politikai, gazdasági, földrajzi ismeretekre alapozva tanulják meg a jelöltek a 3 németnyelvű ország történetét kontrasztív módon, a történelem legfontosabb eseményeire, fordulópontjaira koncentrálva, tisztázva az alapvető fogalmakat német nyelven. Ez a stúdium különösen fontos a német irodalom, kultúra és napjaink integrációs folyamatának megértéséhez. A hagyományos módszereken kívül multimédiás eszközökkel (laptop, projektor) folyik az oktatás, ezek segítségével ti. könnyen bemutatható egy-egy történelmi esemény, személyiség, színhely, vagy egy-egy dokumentumfilm. Zelényi Annamária: Landeskunde einmal anders, Budapest, 00. Große Epochen der deutschen Geschichte, Verlag Das Beste, Stuttgart / Zürich / Wien, 1984. Gaji c, Helmut: Die großen Dynastien, Südwest Verlag, München, 1978. Tantárgyfelelős: Lehoczky Katalin Oktatók: Lehoczky Katalin, Sikota Krisztina
Tantárgy neve: Nyelvtani ismeretek mélyítése 3. i jegy X A szeminárium célja a nyelvtan I. és II. szemináriumon elsajátított ismeretek és készségek további rendszerezése és elmélyítése, valamint a korábban nem tárgyalt nyelvtani területek szövegközpontú megismerése, ú.m. függő beszéd, módbeli segédigék másodlagos jelentése, szenvedő szerkezet helyettesítő szerkezetei, terpeszkedő kifejezések, melléknévi igeneves szerkezetek, es használata. Hall, K. / Scheiner, B.: Übungsgrammatik für Fortgeschrittene. Verlag für Deutsch, München, 1997. Foldeak, H: Sag s besser! 1-. Arbeitsbuch für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning, 00. Tantárgyfelelős: Gombocz Eszter Oktatók: Gombocz Eszter, Varga Melinda
Tantárgy neve: (Tudományos) Szövegfajták 3 3. i jegy X A szeminárium elsődleges célja, hogy betekintést nyújtson a hallgatók tanulmányai során felmerülő írásbeli és szóbeli tudományos szövegfajták (ú.m. referátum, handout, recenzió, jegyzőkönyv, szemináriumi dolgozat és záródolgozat) formai (pl. idézet, bibliográfia, lábjegyzet, helyesírás) és tartalmi jellemző stílusjegyeibe és aktív formában gyakoroltassa azokat. A hallgatóknak lehetőségük nyílik a szeminárium keretein belül, hogy a formai és nyelvi aspektusok tudatosításán túl kipróbálják a kreatív tudományos írás módszereit is. Ezen túlmenően a résztvevők számos hasznos ötletet kapnak, melyek az írás folyamatát támogatják és a kreativitást segítik. Poenicke, K.: Wie verfasst man wissenschaftliche Arbeiten? Ein Leitfaden vom ersten Studiensemester bis zur Promotion, Dudenverlag, Mannheim, 1988. Kruse, Otto: Keine Angst vor dem leeren Blatt. Ohne Schreibblockaden durchs Studium, Campus Verlag, Frankfurt a.m., 1993. Dietz, Gunther: Formale Aspekte der Fachtextproduktion. Ein Leitfaden für Studierende, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999. Tantárgyfelelős: Lőkös Péter Oktatók: Fata Ildikó, Lőkös Péter
Tantárgy neve: Stilisztikai gyakorlatok 3. i jegy X A szeminárium célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a német nyelv stilisztikai kérdéseibe. Mindez lexikai és grammatikai sajátosságok elemzését, tudatosítását és gyakorlását jelenti. Hangsúlyt a beszélt és írott nyelv közti különbségek, valamint a különböző stílusrétegek és árnyalatok kapnak. A tudatosítást szövegek átformálása, saját szövegek alkotása egészíti ki, mind írott, mind beszélt nyelven. Mindez elősegíti a hallgatók kifejezőképességének stilisztikai finomítását és a különböző kommunikációs helyzetekben megvalósuló adekvát reagálást. Fleischer, Wolfgang et al.: Stilistik der deutschen Gegenwartssprache, Lang, Frankfurt a.m u.a., 1993. Heusinger, Siegfried: Pragmalinguistik. Texterzeugung, Textanalyse; Stilgestaltung und Stilwirkungen in der sprachlichen Kommunikation. Ein Lehr- und Übungsbuch. Haag + Herchen, Frankfurt a.m., 1995. Michel, Georg: Stilistische Textanalyse. Eine Einführung (= Sprache System Tätigkeit), Lang, Frankfurt a.m. u.a., 001. Tantárgyfelelős: Balogh Marlen Oktatók: Balogh Marlen
Tantárgy neve: Nyelvgyakorlat 3 3. Előadá i jegy X A szeminárium célja a hallgatók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése a kultúrával összefüggő témák mentén, valamennyi készség területén. A szeminárium választott tartalma és a feldolgozandó írott (u.m. sajtóbeszámoló aktuális kulturális eseményekről, filmvagy könyvismertetés és kritika, kiállítás bemutató, recenzió) és hallott (u.m. riportok, interjúk, rádiójátékok) szövegek aktuális kulturális eseményektől és a hallgatók érdeklődésétől függ. A szemináriumon fontos szerepet kaphat kultúrával kapcsolatos videofelvételek feldolgozása is. A hallgatók által választott referátum témájának is szorosan kapcsolódnia kell egy aktuális kulturális eseményhez. Perlmann-Balme, M. / Schwalb, S: emabschlusskurs. Hueber, Ismaning, 003. Hasenkamp, Günther: Leselandschaft 1-. Verlag für Deutsch, München, 1998, 1999. Tantárgyfelelős: Fata Ildikó Oktatók: Fata Ildikó
Nyelvészeti ismeretek (19) Tantárgy neve: Német fonológia 3+ 3. + X X i jegy X A Német fonológia tantárgy hármas célkitűzést követ. Egyrészt meg kívánja ismertetni a hallgatókat a fonetika és fonológia alapfogalmaival. Másrészt betekintést kíván nyújtani a mai német nyelv fonológiai rendszerébe. Harmadrészt pedig össze kívnánja hasonlítani a mai német nyelv fonológiai rendszerét a mai magyar nyelvével. A tantárgy keretein belül a következő témakörökkel foglalkozunk: 1. fonetikai alapfogalmak (az artikuláció anatómiája és fiziológiája, a német és magyar beszédhangok és szupraszegmentális jelenségek fonetikai jellemzése, a nemzetközi fonetikai ábécé);. fonológiai alapfogalmak (fonéma, allofónia, fonológiai jegyek, szabályok és ábrázolások); 3. a német magánhangzók fonológiája (német magánhangzó-fonémák és allofónok, a német magánhangzók jegyszerkezete, magánhangzós szabályok és ábrázolások; összehasonlítás a magyar magánhangzórendszerrel); 4. a német mássalhangzók fonológiája (német mássalhangzó-fonémák és allofónok, a német mássalhangzók jegyszerkezete, mássalhangzós szabályok és ábrázolások; összehasonlítás a magyar mássalhangzórendszerrel); 5. a német szupraszegmentális jelenségek fonológiája (a német hangsúlyrendszer, a német dallamminták; összehasonlítás a magyarral). Pompino-Marschall, Bernd: Einführung in die Phonetik, de Gruyter, Berlin, 1995. Wurzel, Wolfgang Ulrich: Phonologie: Segmentale Struktur. In: Heidolph, K. E.; Flämig, W. & Motsch, W. (Hg.): Grundzüge einer deutschen Grammatik, Akademie Verlag, Berlin, 1981, 898 993. Wiese, Richard: The Phonology of German. Clarendon Press, Oxford, 1996. Kiefer, Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan II. Fonológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. Ramers, Karl-Heinz: Phonologie. In: Meibauer, J. et al. (Hg.): Einführung in die germanistische Linguistik. Meitzler, Stuttgart & Weimar, 00, 70 11. Tantárgyfelelős: Tronka Krisztián Oktatók: Mády Katalin, Tronka Krisztián, Varga Éva
Tantárgy neve: Német morfológia 3+3 4. + X X i jegy X A két tanegység elsősorban a német morfológia két fő területét, a szóképzést (Wortbildung) és a ragozást (Flexion) kívánja a középpontba állítani. Ezek deskriptív megtárgyalása mellett kitér azonban a szófajok problémájára, a szó-definíció problematikusságára, valamint a morfológia helyére és szerepére a nyelvi rendszeren belül. Egy rövid elméleti kitekintés erejéig utal arra is, hogyan próbálják az újabb kutatások meghatározni a morfológiai jelenségek körét. A szemináriumokon alapjában véve az előadás anyagának elmélyítése a cél növelve ezzel a hallgatók elemzőképességét és promlémalátását. További gyakorlatként a nyelvészeti gyakorlat tanegység ajánlható. Altmann, Hans et al.: Wortbildung fürs Examen, Westdeutscher Verlag, Wiesbaden, 003. Bhatt, Christa: Einführung in die Morphologie, KLAGE, Köln, 1991. Booij, Gert et al.: Morphologie, de Gruyter, Berlin, 000 Fleischer, Wolfgang et al.: Wortbildung der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen, 199. Tantárgyfelelős: Szigeti Imre Oktatók: Pawel Karnowski, Szigeti Imre, Varga Éva
Tantárgy neve: Német szintaxis 3+3 5. + X X i jegy X A két tanegység célja, hogy általános, deskriptív alapokon nyugvó bevezetést adjon a német mondattanba. Ezt elsősorban jelenség-orientált leírással kívánja elérni élmélettől függetlenül. Középpontban a mondatok szerkezeti tagolása (vertikális) és topológiai viszonyai (horizontális tagolás) állnak. A belső szerkezet tanulmányozása mellett kitér azonban a pragmatikai tényezőknek a szórendre és az információs szerkezetre gyakorolt hatásaira tükrözve ezzel az elmúlt évtizedek idevágó kutatásait. Az előadást kísérő szemináriumokon a hallgatók gyakorlati kérdésfelvetések megoldásán keresztül további bepillantást nyernek a szintaktikai elemzés módszertanába. Dürscheid, Christa: Syntax, Westdeutscher Verlag, Wiesbaden, 003. Eisenberg, Peter: Grundriss der deutschen Grammatik. Der Satz, Metzler, Stuttgart, 1998. Szigeti, Imre: Lehrbuch der deutschen Syntax, PPKE, Budapest, 00. Tantárgyfelelős: Szigeti Imre Oktatók: Pawel Karnowski, Szigeti Imre
Tantárgy neve: Nyelvészeti gyakorlat 5. i jegy X A tanegység célja, hogy a morfológia és a szintaxis kurzusok elvégzéséhez kapcsolódva begyakoroltassa az alapvető elemzési eljárásokat. Komplex gyakorlatok végzésével kívánja a hallgatók elemzőképességét javítani, hozzájárulva ezzel az elméleti kérdésfelvetésekre adható válaszok megtalálásához. Emellett módszertani fogódzót is nyújt adatok közötti viszonyok és problémák felismeréséhez, érvelések felépítéséhez. A morfológia ill. a szintaxis tárgyaknál megadott irodalmak. Tantárgyfelelős: Varga Éva Oktatók: Pawel Karnowski, Varga Éva
Irodalmi ismeretek (19) Tantárgy neve: A németnyelvű irodalom a felvilágosodástól a jelenkorig 3. X Szeminárium X i jegy Az előadás célja összefoglaló áttekintést nyújtani a németnyelvű irodalom alapvető korszakairól. Az előadássorozatot a Germanisztikai Intézet munkatársai közösen tartják, minden irodalomtörténész kolléga azon korszak tanulmányozásába vezet be, amely szorosabban vett kutatási szakterülete (felvilágosodás, klasszika, romantika, realizmus, modern irodalom a XX. század első felében, jelenkori irodalom). Az előadás minden hallgató számára kötelező, aki a német szakirányt felvette. Beutin, Wolfgang u. a.: Deutsche Literaturgeschichte. Von den Anfängen bis zur Gegenwart [zuerst 1979]. 5., überarb. Aufl. Stuttgart, Metzler, Weimar, 1994. Brenner, Peter J.: Neue deutsche Literaturgeschichte. Vom "Ackermann" zu Günter Grass, Niemeyer, Tübingen, 1996. Ehrhard Bahr (Hg.): Geschichte der deutschen Literatur. Kontinuität und Veränderung. Vom Mittelalter bis zur Gegenwart, 3. Bde., Francke, Tübingen, Bd. (1988) Von der Aufklärung bis zum Vormärz. Bd. 3 (1988): vom Realismus bis zur Gegenwartsliteratur. Tantárgyfelelős: Opitz Antónia Oktatók: Berzeviczy Klára, Lindner Henriett, Opitz Antónia
Tantárgy neve: Egy irodalomtörténeti korszak bemutatása: A XX. sz. első felének német irodalma 4 3. X X Szeminárium i jegy Az előadás bemutatja mind a korszak legjelentősebb irodalomtörténeti tendenciáit, mind a legkiemelkedőbb életműveket. A naturalizmustól kiindulva érzékelteti a századfordulón ellenhatásként egymás mellett működő stílusirányzatokat, kitér a tízes évek avantgarde irányzataira, végül az Új tárgyiasság stílusirányzatát követi nyomon az emigráció irodalmáig. A nagy életművek közül kitér többek között Rilke, Kafka, Musil és Thomas Mann munkásságára. W. Fähnders: Avantgarde und Moderne 1890-1933. Metzler, Stuttgart, 1998. Jürgen Petersen: Der deutsche Roman der Moderne. Metzler, Stuttgart, 1991. Otto Best: Theorie des Expressionismus. Reclam, Stuttgart, 1994. Tantárgyfelelős: Bognár Zsuzsa Oktatók: Bognár Zsuzsa
Tantárgy neve: Tematikus irodalomtudományi szeminárium I 4. Szeminárium X i jegy X A szeminárium a lírai műfaj tükrében mutatja be a németnyelvű irodalmat 1945 után. Célja a képzés rendszerében kettős: egyrészt viszonylag kisterjedelmű szövegbázis alapján szemlélteti mindazon jelenségeket és folyamatokat, amelyek a (kötelező) áttekintő előadás erre a korszakra vonatkozó óráin bemutatást nyernek, másrészt alkalmat nyújt a líraelemzésre, amellyel a tapasztalatok szerint a hallgatók a legnehezebben tudnak megbírkózni tanulmányaik során. Dieter Hoffmann: Deutschsprachige Lyrik seit 1945. Francke Verlag, Tübingen / Basel, 1998. Dieter Burdorf: Einführung in die Gedichtanalyse. Metzler, Stuttgart / Weimar, 1995. Bernhard Asmuth: Aspekte der Lyrik. Westdeutscher Verlag, Opladen 1981. Szász Ferenc (Hg.): Deutschsprachige Gedichte. Dichtungsgeschichtliche Anthologie. [Germanistica Albensia] Székesfehérvár 1999. Tantárgyfelelős: Opitz Antónia Oktatók: Opitz Antónia
Tantárgy neve: Tematikus irodalomtudományi szeminárium II 3 3. i jegy X A szeminárium a felvilágosodás és klasszika irodalmába a dráma műfaján keresztül kíván betekintést nyújtani, drámaelméleti és -kritikai művek, valamint a következő drámák elemzésének segítségével: G. E. Lessing: Emilia Galotti, Nathan der Weise, Minna von Barnhelm J. M. R. Lenz: Der Hofmeister H. L. Wagner: Die Kindermörderin J. W. Goethe: Götz von Berlichingen, Egmont, Iphigenie auf Tauris, Torquato Tasso, Faust I F. Schiller: Die Räuber, Kabale und Liebe, Wallenstein, Wilhelm Tell, Die Jungfrau von Orleans Felhasználandó drámaelméleti és -kritikai művek: Gottsched: Vorrede zum»sterbenden Cato«; Lessing: Hamburgische Dramaturgie"; Lenz: Über»Götz von Berlichingen«és Anmerkungen übers Theater ; Goethe: Zum Shakespears Tag ; Schiller: Vorrede zu den Räubern, Die Schaubühne als eine moralische Anstalt betrachtet ; Über»Egmont«, Trauerspiel von Goethe" és Über den Gebrauch des Chors in der Tragödie Dráma es drámaelmélet: B. Asmuth: Einführung in die Dramenanalyse, Metzler, Stuttgart, 1990. M. Pfister: Das Drama, UTB, München, 1994. E. Platz-Waury: Drama und Theater. Eine Einführung, Narr, Tübingen 1999. Felvilágosodás és klasszika: Peter-Andre Alt: Tragödie der Aufklärung, Francke, Tübingen u.a., 1994. Wilfried Barner, u. a.: Lessing. Epoche - Werk Wirkung, Beck, München, 1987. Dramen des Sturm und Drang. Interpretationen, RUB, Stuttgart, 1997. Walter Hinderer (Hg.): Goethes Dramen. Interpretationen, RUB, Stuttgart, 199. Walter Hinderer (Hg.): Schillers Dramen. lnterpretationen, RUB, Stuttgart, 199. Lessings Dramen. Interpretationen, RUB, Stuttgart, 1987. Bernd Witte, Teo Buck (Hg.): Goethe-Handbuch. Bd.. Dramen. Metzler, Stuttgart / Weimar, 1997. Tantárgyfelelős: Berzeviczy Klára Oktatók: Berzeviczy Klára
Tantárgy neve: Tematikus irodalomtudományi szeminárium III 3 4. i jegy X Elsősorban a Wiener Moderne művészetére koncentrál a szeminárium. Képzőművészeti alkotások illusztrálják olyan domináns stílusirányzatok formavilágát mint az impresszionizmus, a szecesszió és a szimbolizmus. A nagy lírai hármasból azonban már nemcsak Hofmansthal, hanem Rilke és George versei is szerepelnek a tematikában. A drámai műfajt Schnitzler és Hofmannsthal egy-egy egyfelvonásos darabja képviseli, a prózát Rilke Malteregénye és néhány Kafka-novella. Az alkotó pályaképek és művek a Monarchia válsághangulatát, az éntudat problematikussá válását hivatottak szolgálni. Dagmar Lorenz: Wiener Moderne, etzler, Stuttgart, 1995. Jacques LeRider: Das Ende der Illusion, Österr. Bundesverlag, Wien, 1990. Gotthart Wunberg (Hrsg): Die Wiener Moderne, Reclam, Stuttgart, 1995. Tantárgyfelelős: Bognár Zsuzsa Oktatók: Bognár Zsuzsa
Tantárgy neve: Tematikus irodalomtudományi szeminárium IV 3 4. i jegy X A szeminárium az irodalomtörténetírás történetébe nyújt betekintést a 19. század elejétől napjainkig. Bemutatja a műfaj kialakulását, a fejlődését befolyásoló elemeket, viszonyát a különféle irodalomelméleti irányzatokhoz (pozitivizmus, szellemtörténet, stb.), továbbá összehasonlítja a német és a magyar nyelven írt nemzeti és világirodalom-történeteket. Cél: az elméleti alapvetés (műfajtörténet), a német irodalmi tanulmányok során használható irodalomtörténetek megismerése, besorolása és kritikus értékelése Jan-Dirk Müller: Literaturgeschichte/Literaturgeschichtsschreibung. In: Dietrich Harth és Peter Gebhardt (szerk.): Erkenntnis der Literatur. Theorien, Konzepte, Methoden der Literaturwissenschaft, Metzler, Suttgart-Weimar, 1989, 1195 17. Hans Robert Jauß: Literaturgeschichte als Provokation der Literaturwissenschaft. In: uő. (szerk.): Literaturgeschichte als Provokation. Suhrkamp, Frankfurt a.m., 1970 3, 144 07. Walter Benjamin: Literaturgeschichte und Literaturwissenschaft. In: uő.: Angelus Novus. Suhrkamp, Frankfurt a.m., 1966. Az alapvető irodalomtörténeti művek, köztük: De Boor, H. et al. (szerk.): Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart. 10 kötet. Beck, München. Bahr, E. (szerk.): Geschichte der deutschen Literatur vom Mittelalter bis zur Gegenwart.. kötet (Von der Aufklärung bis zum Vormärz), Francke, Tübingen, 1987. Viktor Zmegac (szerk.): Geschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart, kötet, Athenäum, Königstein/Ts, 1979. Babits Mihály: Az európai irodalom története. Nyugat, Budapest, 1934. Szerb Antal: A világirodalom története. Magvető, Budapest, 1973. Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Magvető, Budapest, 197. Tantárgyfelelős: Nagy Márta Oktatók: Nagy Márta
Kultúra- és médiatudományi ismeretek (15) Tantárgy neve: Germanisztika interdiszciplináris megközelítésben 4 3. X Szeminárium i jegy X Áttekintő előadás a német nyelvű kultúra történetéről. Középpontjában a nagy történelmi, eszme- és művészettörténeti korszakok ill. a rokon területek közötti összefüggések állnak, különös tekintettel a legfontosabb korszakspecifikus jelenségekre ill. azok legjelentősebb képviselőire és hordozóira, valamint a paradigmaváltásokra. Cél a további germanisztikai tanulmányok interdiszciplináris megalapozása, pl. megfelelő német szakkifejezések elsajátítása. Szabó, János; Szalai, Imre (szerk.): Historische Landeskunde. Eine Einführung in die deutsche Geschichte und Kulturgeschichte 3. kiad.,budapest: ELTE, 1993skk. Glaser, Hermann: Kleine deutsche Kulturgeschichte, Frankfurt am Main: Fischer, 004. Tantárgyfelelős: Jónácsik László Oktatók: Jónácsik László
Tantárgy neve: Interkulturális germanisztika 4. i jegy X A kultúrák egymással való kommunikációja napjainkban kiemelkedő jelentőségű. Az interkulturális germanisztika az idegennyelv-tanulást interkulturális együttműködésnek, a germanisztikát alkalmazott művelődéstudománynak tekinti. A szeminárium témája: a német kultúra és más kultúrák érintkezési pontjainak összehasonlító elemzése. Célja a szakmai alapfogalmaik (pl. párbeszéd, idegenség, tolerancia, másság) megértése, a hallgatók általános műveltségének, kommunikációs és asszociációs képességeinek fejlesztése. Elsődleges irodalmelméleti módszere az intertextualitás. Wierlacher-A. Bogner (szerk.): Handbuch interkulturelle Germanistik. Metzler, Stuttgart- Weimar, 003. Thomas Göller: Sprache, Literatur, kultureller Kontext. Studien zur Kulturwissenschaft und Literaturästhetik. Königshausen & Neumann, Würzburg, 001. Karl S. Guethke: Der Blick in die Fremde. Das Ich und das Andere in der Literatur. Francke, Tübingen / Basel, 000. Thum-G.L. Fink (szerk.): Praxis interkultureller Germanistik. Forschung Bildung Politik. iudicium, München, 1993. Wertheimer, Jürgen et al. (szerk.): A Stauffenburg Discussion. Studien zur Inter- und Multikulturalität, Stauffenburg, Tübingen, 1995kk. kötetei. Tantárgyfelelős: Nagy Márta Oktatók: Nagy Márta
Tantárgy neve: Szövegalkotás, újságszerkesztés 4 4. i jegy X A Szövegalkotás, újságszerkesztés szeminárium célja egyrészt, hogy áttekintést nyújtson a nyomtatott sajtó alapvető szövegtípusairól, úgy mint hír, tudósítás, riport, kommentár, interjú. A szeminárium keretein belül a hallgatóknak ugyanakkor lehetőségük nyílik arra is, hogy kipróbálják magukat ezekben a műfajokban. Az így létrejövő szövegek megjelennek a Germanisztikai Intézet Insel c. hallgatói újságjának következő számában. La Roche, Walter: Einführung in den praktischen Journalismus, List, München / Leipzig, 199. Krones, Peter: DIE ZEIT für die Schule. Ein medienkundliches Projekt. Zeitverlag Gerd Bucerius, Hamburg, 1999. Bácskai Anna / Egyed Éva & Hatvani, Renate: ABC der Textsortenkompetenz. ELTE, Budapest, 1995 Tantárgyfelelős: Tronka Krisztián Oktatók: Christine Czinglar, Tronka Krisztián
Tantárgy neve: Irodalom és pszichológia 3 3. i jegy X A szeminárium célja, hogy bevezesse a hallgatókat a tudományos műhelymunkába. A német és magyar irodalomtudomány egyik aktuális kérdése az irodalom és a pszichológia, ill. a pszichoanalízis kapcsolata, melyhez különböző elméletek is születtek. Ideális téma tehát, hogy az elméleti megközelítéseket: a pszichoanalitikus irodalomtudományi, a történetifilológiai modelleket, a konkurenciamodell és a recepcióelmélet eredményeit egybevetve konkrét olvasmányokat vitassunk meg. A téma a századfordulóra, tehát a pszichoanalízis hajnalára teszi a hangsúlyt, lehet több irodalmi, ill. pszichológus szerzőtől vett szövegekkel dolgozni (pl. Freud, Jung, Adler, Lang, Ferenczi, ill. Thomas Mann, Hermann Hesse, Kafka, Schnitzler, Karl Krauss), de állhat egyetlen szerző életműve is középpontban. A téma - érdeklődéstől függően - bővíthető egyrészt a 19. századi jelenségek és írók bevonásával: (Reil, Pinel, C.G. Carus, ill. Ludwig Tieck, E.T.A. Hoffmann, Büchner stb),másrészt komparatisztikai hangsúlyt is kaphat, ha magyar irodalomból vett példákkal gazdagítjuk az olvasmányokat: (Ady, József Attila, Babits, Kosztolányi, Kaffka, Csáth, Karinthy) Anz, Thomas: (Hg.): Psychoanalyse in der modernen Literatur. Kooperation und Konkurrenz, Königshausen & Neumann, Würzburg, 1999. Cremerius, Johannes: Freud und die Dichter, Kore, Freiburg, 1995. Wunberg, Gotthard (Hg.): Die Wiener Moderne. Literatur, Kunst und Musik zwischen 1890-1910, Reclam, Stuttgart, 1995. Valamint az egyes szerzőkről írott monográfiák. Tantárgyfelelős: Lindner Henriett Oktatók: Lindner Henriett
Választható szakképzési modulok (15) (i) nyelvtudomány Tantárgy neve: Lexikológia lexikográfia 3 3. X Szeminárium X i jegy Az előadás a lexikológia és lexikográfia tárgykörével és alapfogalmaival ismerteti meg a hallgatót. A szó fogalmi meghatározásának problematikáján keresztül a lexéma mint alapfogalom bevezetésével kerül sor a szókészlet paradigmatikai und szintagmatikai viszonyainak feltárására (poliszémia, homonímia, szinonímia, a szómező (Wortfeld) elmélet stb.). Az előadás keretében kiemelt szerep jut a jelentés fogalmának. A különböző jelentésteóriák, jelentéstípusok bemutatása az elméleti háttér felvázolásán keresztül történik a strukturalista jelentéselmélettől indulva egészen a kognitív nyelvészet prototípuselméletéig. A mai német nyelv szókészletének változására jellemző tendenciák is felvázolásra kerülnek. A lexikográfiai alapfogalmak, a szótártipológia és kritika megismertetése mellett sor kerül a magyar-német relációban megjelent szótárak lexikográfiai szempontú bemutatására és elemzésére is. Hessky, Regina / Knipf, Erzsébet: Lexikologie I-II, Holnap, Budapest,1998/000. Lutzeier, Peter-Rolf: Lexikologie, Narr, Tübingen, 1995. Schippan, Thea: Lexikologie der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen, 199. Schwarz, Monika / Chur, Jeanette: Semantik. Ein Arbeitsbuch, Narr, Tübingen, 1993. Tantárgyfelelős: Gombocz Eszter Oktatók: Gombocz Eszter
Tantárgy neve: Szövegnyelvészet 3+5 4. + X X i jegy X A viszonylag újkeletű szövegnyelvészet egyáltalán nem tekinthető egységes nyelvészeti diszciplínának. Sokkal inkább számos szövegelemzésre szolgáló régebbi és újabb, koncepciójuk tekintetében egymástól teljesen eltérő modellből tevődik össze. Ezek első sorban (1) szöveggrammatikai modellek, amelyek a szöveget mondatokat átfogó egésznek tekintik és tekintetüket a felszíni szerkezetre irányítjuk; () szemantikai modellek, amelyek alapvetően a szöveg mélyszerkezetére összpontosítanak; (3) kommunikatív-pragmatikai modellek, amelyek a szövegeket a társadalmi kommunikációs folyamatok részeinek fogják fel; (4) kognitív modellek, amelyek szerint a szövegek mentális folyamatok eredményeinek tekintendők. A modern szövegnyelvészeti kutatás egyik vezető tendenciája a különböző modellek szövegleírás során történő összekapcsolásán alapszik. Az tantárgy ezt a tendenciát követi: az említett modellek legfontosabb kutatási eredményei alapján olyan eszköztárat kívánunk összeállítani, amelynek segítségével feltárhatók a textualitás kommunikatívpragmatikai, tematikus és grammatikai kategóriái és jellemzői. Gansel, Christina et al.: Textlinguistik und Textgrammatik, Westdeutscher Verlag,Wiesbaden, 00 Brinker, Klaus (szerk.): Aspekte der Textlinguistik, Olms, Hildesheim, 1991 Tantárgyfelelős: Tronka Krisztián Oktatók: Tronka Krisztián
Tantárgy neve: Modern nyelvészeti elméletek 4 4. X Szeminárium X i jegy A tantárgy célja, hogy az eddigi nyelvészeti stúdiumok kiegészítéseként a hallgatókat megismertesse a nyelvtudomány valamely részterületének legfrissebb kutatási eredményeivel. Ilyen részterületek lehetnek pl. a mondattan, amelynek keretében a kognitív szintaktikai irányzatokat ismertetjük; a morfológia, amelyben megtárgyaljuk a szóképzés különböző elméleteit és a fonológia, amelynek kapcsán posztgeneratív fonológiai elméletekkel ismerkedhet meg a hallgató. Szigeti, Imre: Lehrbuch der deutschen Syntax, PPKE, Budapest, 00. Vennemann, Theo: Neuere Entwicklungen in der Phonologie. de Gruyter, Berlin / New York / Amsterdam, 1986. Fanselow, Gisbert et al.): Resolving conflicts in Grammars, Buske, Hamburg, 00. Booij, Gert: Morphologie, de Gruyter, Berlin, 000. Tantárgyfelelős: Pinon, Christopher Oktatók: Pinon, Christopher
(ii) irodalomtudomány Tantárgy neve: Intertextualitás-kutatás 3 4. i jegy X A szeminárium abból a felismerésből indul ki, hogy minden irodalmi mű (de a huszadik században keletkezettek fokozottan) korábban íródott szövegekre épül, azokat idézi, azokra emlékezik. Az intertextualitáskutatás ezeket a szövegközti összefüggéseket írja le, rendszerezi és kommentálja. Egy ilyen célú tanegység alapjában minden korszakra vonatkozóan elképzelhető, valamint kíváló lehetőséget nyújt a nyelvészeti képzésben résztvevő kollegákkal való szoros tudományos együttműködésre is, akik ugyancsak a képzés negyedik félévében szövegnyelvészeti előadást és szemináriumot hirdetnek meg. W. Schmid / W.-D. Stempel (Hg.): Dialog der Texte. Hamburger Kolloquium zur Intertextualität, Ges. zur Förderung Slawist. Studien, Wien, 1983. Gérard Genette: Palimpseste. Die Literatur auf zweiter Stufe. Suhrkamp, Frankfurt a.m., 1996. Orosz Magdolna: Intertextualität in der Textanalyse, ÖGS/ISS (S-Addenda), Wien, 1997. Tantárgyfelelős: Opitz Antónia Oktatók: Opitz Antónia, Soproni Zsuzsa
Tantárgy neve: Komparatisztika 4 3. i jegy X A szeminárium általános célja, hogy összevessen németnyelvű irodalmi műveket magyar írók műveivel tudományos módszerrel meghatározott kérdésfelvetések alapján. Ezt a tanegységet elvben minden korszak specialistája tarthatja, de különösen releváns egy ilyen összehasonlítás a jelenkori irodalomra vonatkozóan. A nemzeti határok jelentőségének csökkenése folytán, az európai egyesülés folyamatánk gyors előrehaladása következtében a magyar irodalom eddig soha nem tapasztalt mértékben bekapcsolódott a világirodalom áramlataiba. A németnyelvű művekkel való tudományos összevetés alapján igen jól kimutatható mind a nemzetközi diszkurzusok hasonlósága, mind a magyar irodalom képviselői által a művészet eszközeivel megfogalmazott mondanivalók specifikuma. Peter V. Zima: Komparatistik. Einführung in die vergleichende Literaturwissenschaft, Francke, Tübingen, 199. M. Schmeling: Weltliteratur heute. Konzepte und Perspektiven, Königshausen & Neumann, Würzburg, 1995. W. Schweikert: Bibliographie der ungarischen Literatur des 0. Jahrhunderts in deutscher Sprache, Schweikert, Heilbronn, 000. Tantárgyfelelős: Bombitz Attila Oktatók: Bombitz Attila
Tantárgy neve: Német próza a XIX. században 4 4. X Szeminárium X i jegy A tematikus előadás célja, hogy a hallgatók a kötelezően elvégzendő, az német irodalomtörténeti korszakokat áttekintő előadás mellet elmélyíthessék ismereteiket egy korszak, ill. egy irodalmi jelenség tekintetében, ez a tematikus előadás, valamint a mellé felkínált tematikus szeminárium a 19. század prózairodalmába ad betekintést. Műfajok és elbeszélésformák szerint, tehát nem kronologikus sorrendben tárgyaljuk a német nép- és műmese (Lessing, Gellert mint irodalmi előzmény, Goethe, Grimm, Hauff, Tieck, Hoffmann), a regény (Goethe, Novalis, Bonaventura, Hoffmann, Fontane), novella és elbeszélés (Goethe, Hoffmann, Kleist, osztrák és svájci realizmus és biedermeier írói), valamint a német krimi (Hoffmann, Droste-Hülshoff, Fontane) műfaji sajátosságait és példaként felsorolt szerzőit. Klotz, Volker: Das europäische Kunstmärchen, DTV, München, 1987. de Boor, Helmut et al. (Hg.): Geschichte der deutschen Literatur, Bde. 7-8, Beck, München. Zmegac, Viktor (Hg.): Geschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart, Athenäum, Königstein, 1979 1980. Annemarie und Wolfgang von Rinsum: Deutsche Literaturgeschichte, DTV, München, 000, Bde. 4 7. Gunter E. T. A. Hoffmann Grimm / Frank Rainer Max: Deutsche Dichter. Leben und Werk deutschsprachiger Autoren, Reclam, Stuttgart, 1989, Bde. 5 6. Tantárgyfelelős: Lindner Henriett Oktatók: Lindner Henriett
Tantárgy neve. Filozófiai hatások a XX. század német nyelvű irodalmában 4 4. i jegy X A szeminárium azt a szoros kapcsolatot vizsgálja, amely a huszadik század irodalma és a kor több vezető filozófiai rendszere között fennáll. A század olyan kiemelkedő írói mint pl. Hugo von Hofmannsthal, Thomas Mann, Hermann Hesse, Bertolt Brecht, Ingeborg Bachmann, Thomas Bernhard, Heiner Müller egyáltalán nem tanulmányozhatók elmélyülten azon hatás figyelembevétele nélkül, amelyet ezekre az írókra Nietzsche, Freud, Wittgenstein, Benjamin, Foucault filozófiája tett. A szemináriumot több tanéven keresztül folytatódó sorozatként is el lehet képzelni. Az adott lehetőség szerint (pl. a szeminárium vezetőinek kutatási témáitól függően) változhatnak a középpontba állított írók és filozófusok. Ez a tanegység olyan hallgatók érdeklődését kívánja kielégíteni, akiknek kifejezetten filozófiai érdeklődésük van. A kötelező irodalom a választott írók és filozófusok szerint változó. A vizsgálódás tudományos alapvetését azonban egységesen két módszertani megközelítés képezheti: a diskurzuskutatás és a recepciós esztétika. Jürgen Link: Literaturanalyse als Interdiskursanalyse. In: Jürgen Fohrmann, Harro Müller (Hg.) Diskurstheorien und Literaturwissenschaft. Frankfurt a.m., 1988, 87 307. Rainer Warning (Hrsg.): Rezeptionsästhetik. Theorie und Praxis, Wilhelm Fink, München, 1994. Helikon 1980/1. Recepciókutatás és befogadóesztétika. Tantárgyfelelős: Lindner Henriett Oktatók: Lindner Henriett
(iii) szakmaorientált kompetenciák Tantárgy neve: Szóbeli és írásbeli prezentációs technikák 4 3. i jegy X A szeminárium során a hallgatók megtanulják azoknak az írásbeli és szóbeli prezentációs technikáknak a használatát, melyek segítségével az általuk fontosnak tartott információkat és gondolatokat hatékony módon tudják megismertetni másokkal. Megismerkednek a prezentáció típusaival módozat (írásos, verbális, írásos és verbális) és hallgatóság szerinti (szemtől szembe, kiscsoportos, nagycsoportos) felosztásban. Elsajátítják az eredményes prezentációhoz szükséges feltételek megteremtésének technikáit az előadó, a tartalom és az eszközök vonatkozásában, valamint azokat a technikákat, melyek segítségével leküzdhetik a prezentáció során fellépő félelmeiket. Mindez gyakorlatorientált formában történik, vagyis az elméleti blokkban megszerzett tudásanyagot szerepjátékban kipróbálhatják és készségszintre fejleszthetik. Donnert, R. / Kunkel, A.: Präsentieren gewusst wie Praktischer Leitfaden für Vortrag, Moderation und Seminar unter Einsatz von neuen Medien. Lexika Verlag, Würzburg, 00. Hierhold, E.: Sicher präsentieren- wirksamer vortragen. Redline Wirtschaft bei Ueberreuter, Frankfurt-Wien. 00. Tantárgyfelelős: Soproni Zsuzsa Oktatók: Soproni Zsuzsa
Tantárgy neve: Szerepjáték 4 4. i jegy X A XX. század alternatív színházi törekvései (B. Brecht, A. Boal, P. Brook, G. Artaud, J. Grotowski, L. Strasberg) szakítottak a hagyományos színházi törekvésekkel, és egyik fő célként tűzték ki a nézők játékba történő bevonását, hogy ez által mélyítsék a szerepek megélését. A szeminárium fő célja, hogy a hallgatók lehetőséget kapjanak a szerepek játékban történő kipróbálására. A munka folyamatorientált, vagyis nem a művészi jellegű szerepjátszás, hanem a résztvevő hallgatók szerepbebújása révén azok megélése a cél. Mindez az autentikus beszédhelyzetek megteremtése révén fejleszti az idegen nyelvi beszédkészségét és a hallgatók szociális készségeit, valamint gazdagítja a játékosok szereprepertoárját és szereprugalmasságát. Brauneck, Manfred: Theater im XX. Jahrhundert, Rohwolt, Reinbeck bei Hamburg, 1986. Boal, Augosto: Theater der Unterdrückten. Suhrkamp, Frankfurt a.m., 1989. Tantárgyfelelős: Kovács Kriszta Oktatók: Kovács Kriszta
Tantárgy neve: Fordítási alapkompetenciák 4 3. i jegy X A szeminárium célja, hogy általános nyelvi szövegek (úgy mint receptek, napi sajtó, turisztikai ismertetők, termékleírások és használati utasítások) kapcsán egy első gyakorlatorientált betekintést nyújtson a fordítás folyamatába. Az órák középpontjában a kiválasztott szövegtípusok fő ismérveinek (szerkezet, szókincs, stílus) kontrasztív vizsgálata és összevetése áll. Ezek megismerése mellett, fontos szerepet kap az önálló szövegalkotás készségének fejlesztése mind anyanyelven mind pedig idegen nyelven. Klaudy Kinga: A fordítás elmélete és gyakorlata, Scholastica, Budapest, 1995. Klaudy, K. / Salánki Ágnes: Német magyar fordítástechnika. A fordítás lexikája és grammatikája, Tankönyvkiadó, Budapest, 005. Tantárgyfelelős: Fata Ildikó Oktatók: Fata Ildikó