A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁSA AZ 1892. ÉVRE. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELÉ TERJESZTI: A MAGY. KIR. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK: ^IAKOVSZKY JSTYÁN ELNÖK. BUD APE STEN, 1893. AUGUSZTUS 31-ÉN. L I ^ / i ^ BUDAPEST, 1893. A M A Q Y A R KIRÁLYI ÁLLAMNYOMDÁBÓL.
A M. K. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉSE AZ 1892. Évi Z Á R S Z Á M A D Á S R Ó L, VALAMINT AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS, ÁLLAMVAGYON ÉS ÁLLAMI ADÓSSÁGOK KEZELÉSE KÖRÜL AZ 1892. ÉVBEN SZERZETT TAPASZTALATAIRÓL, BUDAPEST, 1893. NYOMATOTT A MAOYAK KIRÁLYI ÁLLAMNYOMDÁBAN.
T a r t a l o m. Előterjesztés Az 1892. évi állami háztartás eredményének főbb tényezői 7 I. Az 1892-ki zárszámadás eredményeinek összehasonlítása a költségvetési és az azt kiegészitő törvényekkel 9 II. A költségvetésre kiható törvények végrehajtásának hatása az állami vagyonra 20 III. A hátralékok álladéka az év elején és végén 26 IV. Átfutó kezelés 29 Túlkiadások és azok indokolása: a rendes kezelésnél 33 az átmeneti kezelésnél 88 a beruházásoknál 105 Kevesebb bevételek és azok indokolása: a rendes kezelésnél 110 az átmeneti kezelésnél 135 Építkezési, valamint építkezési jelleggel biró átalakítási vagy felszerelési hitelek. 137 Alapok és alapítványok kezelési eredményei.......151 Az 1892-kí kezelés eredményeinek összehasonlítása az előző évi eredményekkel: az egyenes adóknál......183 jogilletékek és díjaknál 186 doháuyjövedéknél 186 sójövedéknél 189 Államvagyon. Állami jószágok 193 Fémbányászat és opálbánya 196 Fémkohászat 198 Pénzverő-hivatal fémbeváltással együtt... 199 Vasművek 199 Kőszénbánya 200 Állami erdők 200 Nagyobb építkezések és beruházások 203 Állami adósságok. Horvát földtehermentesitési adósság 219 Szőlődézsmaváltság 219 Maradvány- és irtványföldek megváltása 220 Sorsolási kölcsön. 220 Lap 5
Lap Tisza-szegedi kölcsön 221 Az államjavak eladásával összefüggő jelzálogkölcsönök 224 Függő adósság 225 Fém váltópénzek 225 Osztrák-magyar bank követelésének törlesztése 226 Az állami népiskolák épitésére szolgáló kölcsönök 226 Temes-bégavölgyi társulat kölcsönéből elvállalt adósság 227 Egyéb jelentések. Postatakarékpénztár 231 Országos honvédsegélyző egylet 238 Vasutak telekkönyvezése 239 Vasutak és gyárak forgó tőkéje 240 Kedvezményes nyugdijak 242 Helyszini vizsgálatok 248
423. 1893 : : szám. eln. Az 1892-ik évre szóló, az állami számvevőszék által elkészített zárszámadást és az állami vagyon mérlegét tisztelettel bemutatván, van szerencsém egyúttal előterjeszteni az állami számvevőszéknek ezekre vonatkozó, valamint az államháztartás, államvagyon és állami adósságok kezelése körül az 1892-ik évben szerzett tapasztalatairól szóló jelentését. Budapest, 1893. augusztushó 31-én. Rakovszky István, az állami számvevőszék elnöke.
AZ 1892. ÉVI ÁLLAMI HÁZTARTÁS EREDMÉNYEINEK FŐBB TÉNYEZŐI.
I. Az 1892. évi zárszámadás eredményeinek összehasonlítása a költségvetési és az azt kiegészítő törvényekkel. Az 1892. évet megillető állami költségvetést az 1892. évi XIV. törvényczikk 4. -a megállapította: összes kiadásokban. 397,508.911 frttal, összes bevételekben és jövedelmekben... 397,523.636 fölöslegben. ~ T ~ ~ 14.725 írttal, ezekre a bevételi és kiadási hitelekre a költségvetési év folyamán előirt járandóság tett: bevételben. 440,110.574 frt 35 1 / 2 krt, kiadásban. 412,327.306 39 fölöslegben. 27,783.267 frt 96% krt, minélfogva az előirás eredménye az előirányzat eredményével szemben kedvezőbb.... 27,768.542 frt 96 x / 2 krral, foganatosított kezelés eredménye pedig: a pénztárilag tényleges bevételben 433,540.777 frt 18V 2 kr, kiadásban 411,109.814 86V 2» fölöslegben 22,430.962 frt 32 kr, a törvény 4. -ban előirányzott fölöslegnél.. 14.725 krnál kedvezőbb 22,416.237 frt 32 krral. Az 1892. évet megillető állami költségvetésre az 1892. évi XIV. törvényczikk mellett kihatottak még, illetve kiegészítették azt, a Zárszámadás I. Részének fősommázata alatt egyenként felsorolt mind ama törvények, melyeknek felhatalmazása alapján jogot nyert a kormány külön eszközölni: bevételeket.. 3,201.335 frt 39 1 / 2 krt, kiadásokat.. 8,409.211 24 V 2 hiány. ~ 7 ~ ~ 5,207.875 frt 85 kr; ezekre a bevételi, illetve kiadási hitelekre a költségvetési év folyamán előirt járandóság tett: bevételben. 3,201.335 frt 39 1 / 2 krt, kiadásban. 8,409.211 24% hiányban ~ " ~ 7. 5,207.875 frt 85 krt,
minélfogva a kiegészítő törvények alapján előirányzott fönti hiány az előírás eredményekép kimutatott liiánynyal egyenlő, a pénztári kezelésnek eredménye pedig ugyanitt: tényleges bevételben 3,201.335 frt 39% kr, kiadásban 6,524.053 39V2» hiányban 3,323.318 frt. az előirányzott hiánynál..... 5,207.875 85 krnál kedvezőbb 1,884.557 frt 85 krral. Az előadottak után, a mint. ezt a zárszámadás jelzett fősommázata az időközi póthitelek és felhatalmazások alapján eszközölt bevételeket és kiadásokat is a természetüknek megfelelő kezelési főosztályokba illesztve kimutatja, az 1892. évet valóban megillető végleg megállapított állami költségvetés előirányzata tett: bevételben: az 1892. évi XIV. törvény czikk alapján.. 397,523.036 frt kit, a kiegészítő törvények alapján. 3,201.335 39Vg r. összesen 400,724.971 irt 39V 2 krt, kiadásban: az 1892. évi XIV. törvényczikk alapján.. 397,508.91 1 frt. krt, a kiegészítő törvények alapján.. 8,409.21 1 247 2 összesen 405,918.1 22 frt 24'/ 2 krt, végeredményként hiányban.... 5,193.150 frt 85 krt; ezekre a bevételi és kiadási hitelekre történt összes előírás, azaz mindaz, a mi a költségvetésre kiható törvényekkel megszavazott bevételekre (jövedelmekre) a fennálló jogi alapon a költségvetési év végéig (1892. év január 1-től 1893. év márezius 31-ig) befizetendőül előiratott és a kiadási hitelekre ugyaneddig kifizetendőül utal ványoz tat ott, a már idézett fősommázaí szerint tett: bevételben: az 1892. évi XIV. törvényczikk alapján.. 440,110.574 frt 35^2 krt, a kiegészítő törvények alapján.. 3,201.335 39 V 2» összesen 443,311.909 frt 75 krt;
kiadásban: az 1892. évi törvényczikk alapján... 412,327.306 frt 39 krt, a kiegészitö törvények alapján.. 8,409.211 24 x / 2 összesen 420,736.517 frt 63V 2 krt, végeredménykép fölöslegben 22,575.392 frt 11 1 / 2 krt, mely az összes előirányzat eredményénél, illetve hiányánál 5,193.150 85 krnál kedvezőbb 27,768.542 frt 96!/ 2 krral; az összes pénztári kezelés pedig: azaz mindaz, a mi a mult évi hátralékból és a folyó évet megillető összes bevételi előirásból a naptári év végéig tényleg befolyt, továbbá a mult évről kifizetetlenül maradt hátralékokra, nemkülönben a folyó évre megszavazott kiadási hitelek terhére történt utalványozásokra a naptári év végéig tényleg kifizettetett, a fentebb megjelölt fősommázat szerint tett: tényleges bevételben: az 1892. évi XIV. törvényczikk alapján.. 433,540.777 frt 187 2 krt, a kiegészitö törvények alapján.. 3,201.335 39*/ 2» összesen 436,742.112 frt 58 krt, tényleges kiadásban: az 1892. évi XIV. törvényczikk alapján.. 411,109.814 frt 86V 2 krt, a kiegészitö törvények alapján.. 6,524.653 39V 2» összesen 417,634.468 26 végeredménykép fölöslegben 19,107.644 frt 32 krt, mely az összes előirányzat eredményénél, illetve hiányánál 5,193.150 85 krnál kedvezőbb 24,300.795 frt 17 krral. A költségvetési törvény főosztályai szerint részletezve: megállapitotta : A. Rendes kezelés. Az 1892. évi XIV. törvényczikk 1-ső és 2-ik -ának A. főosztálya
a rendes kiadásokat 370,299.032 írt krral, a 3. -nak A. főosztálya a rendes jövedelmeket és bevételeket..391,724.181 a fölösleget a zárszámadás fősommázata szerint előiratott, illetve utalványoztatott: bevétel.. 430,155.457 frt 73 kr, kiadás.. 378,444.835 53 mutatkozik fölösleg 21,425.149 frt krral, 51,710.622 frt 20 kr, a mi az előirányzat fölöslegéhez képest kedvezőbb 30,285.473 frt 20 krral. A mint a felsorolt összegekből kitűnik, a bevételi előirás 430,155.457 frt 73 kr, az előirányzott bevételhez képest 391,724.181 frt több 38,431.276 frt 73 krral, még pedig azért, mert noha némely jövedelmi ágnál a bevétel az előirányzattal szemben kisebb volt. 4,654.517 167a a legtöbb jövedelmi ág az előirányzathoz képest többet jövedelmezett összesen...... 43,085.793» 897 2 (I. Rész 161 162. lap.) Az előirányzatot föl ül multák eredményben a főbb összegeket tekintve: a szőlődézsmaváltság..... 1,169.220 írttal, a maradvány- és irtványföldek megváltása 105.060 a házadó........ 266.396 a kereseti adó....... 2,600.032 a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója 541.970 a bánya-adó..... 114.789 a tőkekamat-adó 506.769 a vasúti és gőzhajózási szállítás utáni adó 1,542.897 az általános jövedelmi pótadó 374.905 a szeszadó 6,141.127 a husadó.... 213.852 a söradó. 1,622.434 a czukoradó 1,746.110 a czukorfogyasztási adó 187.087 a sörfogyasztási adó 509.326 az ásvány-olaj adó. 914.681 az italmérési illeték és adó 4,125.941 a bélyeg.... 1,516.200 a jogilletékek. 4,866.847 a dohány-eladás 2,965.844
a sójövedék........ 613.643 írttal, a vasművek........ 714.432 D a különféle bevételek 1,236.280 n a posta- és távírda....... 863.787» a m. kir. államvasutak 3,971.699» a m. kir. államvasutak gépgyára.... 1,458.558 a m. kir. diósgyőri vas- és aczélgyár 217.425 j? az állami erdők....... 391.529» az országos rabsegély- és javitó intézeti alap. 134.963» Ellenben az előirányzathoz képest kisebb bevétel előidézésére főbb kben hatottak: a hadmentességi díj....... 130.225 írttal, az adóbehajtási illetékek...... 55.105 D az adóbehajtási költségtéritmény.... 70.304 V) a boradó......... 488.671 7) az arany-agió nyeremény...... 1,699.070» a fémbányászat és opálbánya 316.313» a pénzverő-hivatal a fémbeváltással együtt 416.650 n a ménesbirtok-gazdaságok..... 440.289 r> a selyemtenyésztés....... 544.752» A már idézett összegek tanúsítják továbbá, hogy kiadásra az előirányzattal szemben 370,299.032 frt - - kr kiüzetendőtil utalványoztatott....378,444.835 53 tehát az előirányzathoz képest több 8,145.803 frt 53 krral, mert noha egyes kiadási ágak az előirányzathoz képest megtakarítást mutatnak..... 6,975.530 15 krt, más kiadási ágaknál azonban tetemes tiilkiadás eszközöltetett 15,121.333 68 krral. A megtakarításokból főbb összegekben esik: a közösügyi kiadásokra....... az italmérési jogok után adandó kártalanítási tőkék kamataira a függő adósságokra..... az egyenes adók kezelési, kivetési és beszedési költségeir a mezőgazdasági szeszfőzdékre az italmérési jövedékre.... a in. kir. államvasutak személyi járandóságaira az állami erdőkre a selyemtenyésztés emelésére a királyi törvényszékek személyi járandóságaira a királyi ügyészségek dologi kiadásaira 2,238.171 frt, 333.382 586.024 109.913 154.168 283.128 282.665 212.914 544.752 258.769 114.039
Ellenben a túlkiadásokból főbb összegekben esik: az országgyűlésnél a képviselőház költségeire az összes nyugdijakra.... a 4 1 /2 /o" os állam vasúti kölcsönök összes költségeire. a 4 / 0 -os aranyjáradék kölcsön tőkék kamataira a dohány-vételre....... a dohány-gyártásra....... a lottojövedékre a fémkohászatra........ a pénzverő-hivatalra a fémbeváltással együtt a különféle kiadásokra.. a m. kir. állami vasutak dologi kiadásaira. a fentartási és üzemi kiadásokra.... a m. kir. állami vasutak gépgyárának üzemi és fentartási kiadásaira.......... az anyagszerek gyarapítására. '. a m. kir. diósgyőri aczélgyár üzemi és fentartási kiadásaira az anyagszerek gyarapítására..... a ménesbirtok-gazdaságokra..... a népnevelésre........ az országos rabsegély- és javitó intézeti alapra. a csapatokra........ a vasgyárakra........ 26G.648 frt. 196.107 40.805 250.009 1,404.341 295.737 159.265 217.995 4,296.084 267.895 356.447 1,439.299 1,345.428 252.920 483.929 1,070.382 338.362 1 19.956 134.963 348.492 868.897 Az 1892. évi XIV. törvényczikk alapján a rendesek pénztári kezelése a már többször idézett sommázat szerint tett: tényleges bevételben 424,593.065 frt 06 l / 2 krt, kiadásban 377,196.213 89*/ 2» fölöslegben ~ ~ ~. 47,396.851 frt 17 krt, mely az előirányzati fölöslegnél 21,425.149 krnál nagyobb 25,971.702 frt 17 krral. A tényleges bevételekre és kiadásokra ugyanazok a tényezők hatottak, melyek az előirásnál, illetve utalványozásnál a különbözetet előidézték, azzal a különbséggel, hogy a bevételként előirt 430,155.457 frt 73 krból 5,562.392 frt 66 i / 2 kr tényleg nem folyt be; a kiadás czéljából utalványozott 378,444.835 frt 53 krból 1,248.621 frt 63% kr nem fizettetett ki, a be nem folyt 5,562.392 frt 66 l /. 2 kr a cselekvő hátralékokat, a ki nem fizetett 1,248.621 frt 637 2 kr pedig a terhelő hátralékokat gyarapitotta. B. I. Átmeneti kezelés. Az 1892. évi XIV. törvényczikk 1., 2. B. főosztálya megállapította: és 3. -ának B. I., illetve
az átmeneti kiadásokat. 7,290.728 írttal, bevételeket. 5,799.455 a hiányt ~~7 ~ ~. 1,491.273 írttal, ennek a törv.-czikknek alapján az 1892. évet megillető bevételi előirás tett 9,955.116 frt 62% krt, az utalványozott kiadás.... 13,611.386 00% ^ a hiány,... 3,656.269 frt 38 krt, mely az előirányzat hiányánál kedvezőtlenebb. 2,164.996 frt 38 krral, mert habár a bevételeknél némely számadási ágak az előirányzathoz képest többet jövedelmeztek.... 5,239.145 frt 80% krral, más számadási ágak ellenben kevesebbet eredményeztek... 1,083.484 18 tisztán többet 4,155.661 frt 62% krral; továbbá, mert habár a kiadások némely ágainál megtakaritás éretett el. 266.128 frt 07 kr, másoknál az előirányzathoz képesttúlkiadásoktörténtek 6.586.786 07% krral, tisztán túlkiadás 6,320.658 00V 2 krral; szemben a fentebbi nettó bevétellel az eredmény kedvezőtlenebb mint fönt 2,164.996 frt 38 krral; a nagyobb bevétel előidézésére különösen hatottak: a telepitvényesek által fizetett vételárak és kamatok. 114.038 írttal az állami gépgyárnál és a diósgyőri vas- és aczélgyárnál eszközlendő beruházásra vett kölcsön.. 367.057 a vasúti kamatbiztositási előlegek.... 4,310.138 a kevesebb bevételből esik: az államjavak eladására...... 520.680 frt, a budapesti egyetem boncztani intézetének épitésére felvett kölcsönre 100.000, a horvátországi honvédségi épületek eladásából várható jövedelemre 275.000 A túlkiadásokból a nagyobb összegeket véve esik: az állami javak eladásának előmozdítására felvett kölcsönök rendkívüli törlesztésére.... 270.900 az árvédelmi czélokra adott előlegekre.... 438.063 a homokos szőlőtelepek létesítésére.... 295.990
a tőke visszafizetésre a felmondott budapesti lánczhid elsőbbségi kötvényekért 724.700 frt, a kassa-oderbergi vasút által nem convertált beruházási kölcsönkötvények beváltására..... 4,318.324 A megtakarítás nagyobb összegekben eléretett: a belügyministeriumnál....... 14.166 a pénzügyministeriumnál...... 22.799 a honvédelmi ministeriumnál 225.429 Az 1892 évi XIV. törvényczikk alapján előirányzott átmenetiek pénztári kezelésénél tett: a tény 1 eges bevétel. 8,9 47.712 frt 12 krt, a tényleges kiadás. 13,637.621 02 hiány 4,689.908 frt 90 krt, mely az előirányzat hiányánál... '... 1,491.273 frt krnál nagyobb 3,198.635 frt 90 krral. Az átmenetiek pénztári kezelésére ugyanazok a tényezők hatottak, melyek az előirásnál a hiányt előidézték, megjegyezvén, hogy az előirt 9,955.116 frt 62V 2 krból csak 8,947.712 frt 12 kr fizettetvén be ténylegesen: 1,007.404 frt 50 l /2 kr a cselekvő hátralékot gyarapitotta, az utalványozott 13,611.386 frt OO 1 /^ krt a kifizetett 13,637.621 frt 02 kr 26.235 frt OlV 2 krral felülmúlván, a kifizetett többlet a múlt, évi hátralék rovására eszközöltetett. B. II. Beruházások. Az 1892. évi XIV. törvényczikk 2. -ának B. II. főosztálya megállapitotta a beruházásoknak kiadását..13,272.028 frt krral, bevételeit.. ti y> a. hiányt 13,272.028 frt krral, ennek a törvényczikknek alapján az 1892. évet megillető utalványozás tett 13,623.962 frt 02i/ 2 krt, a bevételi előírás TI» a hiány.... 13,623.962 frt 02V 2 krt, az előirányzat hiányánál nagyobb.... 351.934 frt 02 V 2 krral. (I. Rész 137 138. lap.) Némely ágazatnál eszközöltetett ugyan 233.590 frt 17 krnyi megtakarítás, a túlkiadás azonban 585.524 frt 19 1 / 2 krra rúgott.
A túlkiadásokból főbb Összegekben esik: a diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyárnál előfordult egyéb" beruházásokra.......... a m. kir. államvasutak gépgyáránál eszközölt beruházásokra a budapesti posta- és távirdaház átalakítási költségeire A megtakarításokból főbb összegekben esik: a budapesti egyetem boncztani intézetének építésére. a lőcsei állami reáliskola épületének létesítésére 161.521 frt, 205.535 73.694 100.000 54.958 Az 1892. évi XIV. törvényczikk alapján előirányzott beruházások pénztári kezelésénél a tényleges kiadás tett. 13,628.857 frt 12 krt, a tényleges bevétel a hiány 13,628.857 frt 12 krt, melyet összehasonlítva az előirányzat hiányával. 13,272.028 krral az eredmény kedvezőtlenebb.... 356.829 frt 12 krral. A pénztári eredményre ugyanazok a tényezők hatottak, melyek az előírásnál a kedvezőtlenebb eredményt idézték elő, azzal a különbséggel, hogy a tényleges kiadásokból 4.895 frt 09^2 kr a mult évi hátralék törlesztésére esik. C. III. Rendkívüli közösügyi kiadás. Az 1892. évi XIV. törvényczikk 2. -ának C. III. főosztálya megállapította : a kiadást.. 6,647.123 frt krral, a bevételt.. a hiányt ennek a törvényczikknek alapján az 1892. évet megillető kiadási járandóság tett.... 6,647.122 frt 83 krt, a bevétel tett.. a hiány 6,647.123 frt krral, 6,647.122 frt 83 krt, azaz: az eredmény kedvezőbb.... frt 17 krral. A pénztári kezelésnél: a kiadás tett.. 6,647.122 frt 83 krt, a bevétel tett.. a hiány 6,647.122 frt 83 krt, mely az előirányzat hiányánál szintén kedvezőbb frt 17 krral. 3
Az időközben megszavazott póthitelek és felhatalmazások alapján álló kezelés eredményei: keretén kivül póthitelek és felhatalmazások alapján a: Az 1892. évi XIV. törvényezikk I. Rendes kezelésnél (fősommázat 6 7. lap) az előirányzott, bevétel tett.. frt krt, kiadás tett.. 1,470.632 97 hiány 1,470.632 frt 97 krt. Ezen az alapon az 1892. évet megillető járandóság tett: bevételben. frt krt, kiadásban. 1,470.632 97 a hiány az előirányzati hiánynyal.. 1,470.632 frt 97 kiegyelő. A pénztári kezelésnél: a tényleges bevétel. frt kr, a tényleges kiadás. 1,470.632 97 a hiány 1,470.632 frt 97 kr az előirányzati hiánynyal.... 1,470.632 97 egyenlő. II. Az átmeneti kezelésnél (fősommázat 6 7. lap) a póthitelek és felhatalmazások megállapították: a bevételeket. 3,201.335 frt 39V 2 krral, a kiadásokat. 790.652 93 a fölösleget 2,410.682 frt 467 2 krral. járandóság Ennek alapján az 1892. évet megillető tett: bevételben.. 3,201.335 frt 39 l / 2 krt, kiadásban.. 790.652 93 fölöslegben 2,410.682 frt 467 2 krt, mely az előirányzat fölöslegével egyenlő. A pénztári kezelés eredménye pedig : bevételben.. 3,201.335 frt 39V 2 kr, kiadásban.. 790.769 83 fölöslegben 2,410.565 frt 567 2 kr, az előirányzati fölösleggel szemben a pénztári fölösleg kedvezőtlenebb 116 frt 90 krral, mely különbözet onnan ered, hogy 116 frt 90 kr a mult évi terhelő hátralékokból törlesztetett.
III. A beruházás oknál (fősominázat 0 7. lap) apóthitelek és felhatalmazások alapján elő lett irányozva: a kiadás.. 5,245.068 frt Ol 1^ krral, a bevétel. a hiány 5,245.068 frt 01 l / 2 krral, utalványoztatott. 5,245.068 frt Ol 1^ bevétel. hiány mely egyenlő az előirányzati hiánynyal. kr ; 5,245.068 frt Ol 1^ kr, A pénztári kezelésnél: a kiadás.. 3,360.393 frt 267 2 kr, a bevétel. a hiány 3,360.393 frt 26V 2 kr, szemben az előirányzati hiánynyal.... 5,245.068 01 1 / 2,, az eredmény kedvezőbb 1,884.674 frt 75 krral, megjegyezvén, hogy ez az összeg mint terhelő hátralék a jövő évre vitetett át. IV. A rendkivüli közösügyi kiadásoknál (fősommázat 6 7. lap) a póthitelek és felhatalmazások alapján: előirányoztatott: a kiadás.. 902.857 frt 33 krral, a bevétel. a hiány 902.857 frt 33 krral. Erre utalványoztatott: a kiadás.. 902.857 frt 33 krral, a bevétel. a hiány 902.857 frt 33 kr egyenlő az előirányzati hiánynyal. A pénztári kezelésnél: a kiadás.. 902.857 frt 33 kr, a bevétel.. a hiány 902.857 frt 33 kr egyenlő az előirányzati hiánynyal.
II. A költségvetésre kiható törvények végrehajtásának hatása az állami vagyonra. A költségvetés és az azt kiegészítő törvényeknek végrehajtása 1892-re a fentebb részletezett eredményekben mutatkozik. A törvényekkel szemben előfordult eltéréseknek (I. Rész: összehasonlitő kimutatás), túlkiadásoknak, előirányzat nélküli kiadásoknak, kevesebb bevételeknek, a kormány által hozott és esetleg az állami számvevőszék részéről kiegészített indokolásait az 1880. évi LXVI. törvényczikk 27. -a értelmében jelentésünkben alább adjuk elő. «Kapcsolatosan azonban a már elmondottakkal és különös fontosságánál fogva kimutatandónak véljük itt azt a hatást is, melyet a költségvetésre kiható törvények végrehajtása a megszavazott hitelek forrásainak és azok felhasználásának természetéből kifolyólag 1892. évben az államháztartásra gyakorolt.
A zárszáraadás I. részében foglalt bevételek és kiadások összes kezeléseinek fősommázata szerint felhatalmazást nyert a kormány bevételeket és kiadásokat eszközölni: Bevétel Kiadás Fölösleg Hiány frt kr frt kr frt kr frt kr Az 1892. évi XIV. t.-cz. (költségvetési törvény) alapján 397,523.636 397,508.911 14.725 Póthitelek (felhatalmazás) alapján 3,201.335 39'/ 2 8,409.211 24 V, 5,207.875 85 Mindössze 400,724.971 3 1 /, 405,918.122 24'/«5,193.150 85 A megszavazott bevételek és kiadások közt olyanok is vannak, melyek kölcsönökből eredvén, 1892. évi jövedelemnek nem tekinthetők, ilyenek jelesül: Az átmeneti bevételekben: I. fejezet 8. czim.. 295.000 frt kr II.» 6.».. 2,106.617» 60'/a» III.» 4.».. 23.652» 24» IV.» 2., 3., 4., 6 9. és 11 20. czim. 662.420» 16» V. fejezet 2. és 4. czim. 783.253» 07» VII.» 3. czim.. 30.000»» 3,900.943 Az átmeneti kiadásokban: X. fejezet 2. czim 13 64 A felsorolt összegeket levonva a fennebb kimutatott előirányzat szerinti összegekből, marad 396,824.028 32 405,918.10S 60'/, E szerint a költségvetés és póthitelek alapján az állam forrásaiból (jövedelmeiből, vagyonából) nem több mint 396,824.028 32 krajezárig terjedő kiadás fedezete állott a kormány rendelkezésére, és ennélfogva a kiadásokból már az előirányzat szerint is 9,094.080 28 '/2 a költségvetési törvény 4. -a értelmében a pénztári készletekből lett volna fedezendő.
Az összes kezelésnek már idézett íősommázata szerint az összes bevételi járandóság és kiadási utalványozás tett: Bevétel Kiadás Fölösleg Hiány frt kr frt kr frt kr frt. kr Az 1892. évi XIV. törvényczikk 4. -a alapján. 440,110.574 35\/ 2 412,327.306 39 27,783.267 96',/ 2 Póthitelek (felhatalmazás) alapján 3,201.335 39'/, 8,409.211 24V a 5,207.875 85 Mindössze 443,311.909 75 420,736.517 63' 2 22,575.392 Levonván a hitelműveletekből eredő bevételeket, illetve a kölcsönök conversiójára fordítandó kiadásokat : Az átmeneti bevételekben: I. fejezet, 3. czim.. 280.900 frt kr II.» 2., 3., 6, 11. és 12. CZim... 2,547.369» 42» III. fejezet, 4. czim.. 23.652» 24» IV. > 3 9., 12 20. czim 471.014 >82» V.» 2. és 4. czim. 828.486» 41» VII.» 3. czim.. 30.0C0»» X.» 1.». 4,310.13S» 83» 8,491.561 72 Az átmeneti kiadásokban: X. fejezet, 1., 2. és 5. czim. 678.416 frt 91 kr XI.» 1. czim... 4,318.324» 95» 4,996.741 86 Marad 434,820.348 03 415,739.775 "7* Egybevetve a kiadást az államnak 1892-ben a saját forrásaiból (jövedelmeiből, vagyonából) keletkezett bevételi előírással 434,820.348 03 kiderül, hogy a bevétel a kiadások fedezésére nemcsak elegendő volt, hanem hogy fölösleg mutatkozik még mely eredményt összehasonlítva az előirányzatnál fentebb hasonló alapon kitüntetett ugyanazon természetű eredménynyel: 19,080.572 25'/g 9,094.080 28'/, az előírás kedvezőbb 28,174.652 54
A költségvetési és a többi kapcsolatos törvényeknek pénztárilag foganatosított végrehajtása ugyanazon fősommázat kezelésének eredménye szerint a következőket tünteti ki: Bevétel Kiadás Fölösleg Iliány frt 1 kr frt kr frt kr frt kr Az 1892. évi XIV. törvényczikk alapján 433,540.777 18 >/, 411,109.814 86 '/, 22,430.962 32 Póthitelek (felhatalmazás) alapján.... 3,201.335 30'/ 2 6,524.653 39'/, 3,323.318 Mindössze 436,742.112 58 417,634.468 26 19,107.644 32 Ebből levonván a kölcsönökből eredő bevételeket, illetőleg a kölcsönök conversiójára fordított kiadásokat, még pedig: Az átmeneti bevételekben: II. fejezet, 2., 3., 6., 11, és 12. czim 2,547.369 frt 42 kr III. '» 4. czim.. 23 652» 24» IV.» 13 20.» 86.053» 16» V. 5> 2. és 4.»... 828.486» 41» VII.» 3.». 30.000»» X.» 1.»... 4,310.138»» VI.» 1.»... 120»» 7,825.819 23 Az átmeneti kiadásokban: X. fejezet, 1., 2., 3., 4. és 5. czim. 857.468 frt 56 kr XI.» 1. CZim... 3,856.373» 85» 4,713.842 41 Marad 428,916.293 35 412,920.625 85 Ebből kiderül, hogy az államnak a saját forrásaiból (jövedelméből, vagyonából) 1892-ben eredő tényleges bevétele...... 428,916.293 35 nemcsak elegendő volt a kiadások fedezésére, hanem hogy fölösleg mutatkozik még.... lá,995.667 50 mely eredményt összehasonlitva az előirányzatnál hasonló módon kitüntetett eredménynyel. 9,094.080 28'/, a pénztári eredmény az előirányzathoz képest kedvezőbb 25,089.747 '8 V,
Az előirt kölcsönök, még pedig: a szőlődézsmaváltság 1.325 frt 74 kr. a maradvány- és irtványföldek megváltása. 123.G10 az italmérési jogok után adott kártalanitás. 414.900 a pénzügyi, a kereskedelemügyi, a földmivelésügyi, a vallás- és közoktatásügyi, az igazságügyi és a honvédelmi ministeri tárczát terhelő adósságok (280.900 frt + 2,180.311 frt 89 kr + 23.652 frt 24 kr 471.014 frt 82 kr + 30.000 frt + 828.486 frt 41 kr) 3,814.365 36 vagyis az összes folyó évi adósság-szaporodás.. 4,354.201 frt 10 kr nem képez egyszersmind vagyon-fogyatkozást, mert mindamellett, hogy í fent érintettek behatásán kivül az állami vagyon 1892-ben csökkent még az ingatlanoknál: állami jószágok eladása folytán.. 2,341.827 frt 76 krral. a többi számadási ágaknál ebből az okból, valamint érték-csökkenés folytán.... 204.282 88^2» a terhelő hátralékok szaporodása folytán. 19,468.061 63 1 / 2 és végre az állam nem esedékes követeléseinek álladékából (állami leltár 227 228. lap) mint legnagyobb részben 1892-ben esedékessé vált összegnek a zárszámadás I. Részébe az előirányzatszerű bevételek sorába történt átvezetése által. 5,144.290 57 (az átvezetett összegek : a vasúti kamatbiztositásnál befizetés folytán.. 100.875 frt 41 kr^ a tisza-szegedi kölcsön alapnál, valamint a maradványés irtványföldek váltsági alapjánál, a kötelezettek által a folyó évre befizetendő járadékban foglalt tőke... 647.611 12 a földtehermentesitési adósság és az italmérési jogok utáni kártalanitás apasztásából 1,090.300 i ; az államjavak eladása cziménél a mult években eladott
birtokok vételárából ez évben esedékessé vált részletek. 2,794.281 frt 65V kr 2 > az állami előlegek és különféle bevételeknél esedékessé vált.... 511.222 38 1 /2 ) mindezek az itt felsorolt tényezők ellenében az állami vagyon: azonban gyarapodott az ingatlan vagyonnál beruházás folytán: folytán a dohányjövedéknél 446.538 frt 86I/2 az állami jószágoknál 267.944 i'i 26 a fémbányászatnál..... 329.742» 78 a fémkohászatnál...... 149.915 5) 78 a vasműveknél...... 100.578» 321/2 az állami épületeknél..... 287.597 95 71 az állami vasutak és állami gyáraknál. 10,302.303 11 10V2 a közutaknál 358.500 n a fiumei kikötőnél..... 525.508 n 59 a pozsonyi állami hidnál.... 200.000 V az állami erdőknél 222.912» 74 az állami lótenyészintézeteknél 143.137» 14 a viziutaknál...... 2,597.168 n 18 a philloxera elleni védekezésnél. 280.916» 68 a közoktatásügyi tárczánál.... 624.535 n 91 az igazságügyi.... 713.380 n 66 a honvédelmi.... 430.237 i) 04 az állandó országháznál.... 1,150.000 a egyéb apró részletekben.... 403.915 n 96V 2 növekedett továbbá az érték: a termesztmények, anyagok, szerek és eszköa fogyatkozásoknak (21,040.639 frt 80i/ 2 kr) a után....... 10,191.568» 68 a pénzmaradvány gyarapodása által 21,518.656» 21V2 az értékpapir-készleteknek gyarapodása által 2,227.889» 73 a cselekvő hátralékok emelkedése folytán 20,524.797» 53V 2 az állami adósságok apadása folytán. 3,666.611» 02 az értékpapírokban való tartozás apadása......... 1,221.110 * 27 végre az állami követeléseknél az által, hogy a kamatbiztositást élvező vasutaknak az állam kötelezettsége szerint előlegeket nyújtott, és hogy az
államjavak eladásából, továbbá váltságokból és egyéb előlegekből követelések támadtak, melyeknek esedékessége csak későbben álland be.... 5,823.559 frt 23 1 / 2 krral, a mint ezekről átalában a vagyonnak évi gyarapodásáról, fogyatkozásáról, ezeknek a pénzszámadással való összefüggéséről a részletezések, az állami leltár és kapcsolatosan ezekkel a vagyonmérleg a legkisebb részletekig tüzetesen nyilatkoznak. III. A hátralékok álladéka az év elején és végén. A bevételi hátralékoknak, vagyis azoknak az összegeknek álladéka, melyek 1892-ben a költségvetési év végéig befizetendőül már előirattak, de befizetve nem lettek, és a kiadási hátralékoknak, vagyis azoknak az összegeknek álladéka, melyek a költségvetési év végéig (1892. évi január 1-étől 1893. évi márezius 31-ig) kifizetendőül már utalványozva lettek, de az 1892. évi naptári év végéig tényleg ki nem fizettettek, úgy a követeléseket, mint a tartozásokat illetőleg szaporodással záratott le. A rendeseknél. Befizetendőül maradt ugyanis a mult évről (Zárszámadás III. Rész, Állami leltár 257. lap).... 100,989.588 frt 68 kr, illetőleg az apadás 6,476.967 08V 2 levonása után.... befizetendőül maradt a jövő évre szaporodás a követeléseknél 94,512.621 frt 597 2 kr, 100,075.014 26 5,562.392 frt 66 1 / 2 kr A fent kimutatott apadásból (6,476.967 frt 08V 2 krból) részint különféle okokból keletkezett, behajthatlanságnál fogva, részint az előirások helyesbítése és a tartozásokkal való compensálása, részint más czimre való átutalás folytán leirattak: az állami adósságoknál az egyenes adóknál a jogilletékeknél. az italmérési jövedéknél a kereskedelemügj'i tárczánál a földmivelésíigyi tárczánál. egyéb apró tételek 1,900.337 frt 65V 2 2,619.067 85V 2 1,416.836 51 137.038 251.215 88.296 64.174 2372 847 2 52 4672
Kifizetendőül maradt a múlt évről (Zárszámadás III. Rész, Állami leltár 258. lap) illetőleg a szaporodás.... hozzáadása után..... kifizetendőül maradt a jövő évre szaporodása a tartozásnak 16,208.607 frt 35 kr, 922.372 66 17,130.980 frt 01 kr ; 18,379.601 647a 1,248.621 frt 637 2 kr. Az átmenetieknél. Befizetendőül maradt a mult évről (Állami leltár 257. lap) illetőleg az apadás levonása után befizetendőül maradt a jövő évre szaporodása a követeléseknek. 6,892.636 frt 22 kr, 285.442 057 2 6,607.194 frt 167 2 kr, 7,614.598 67 1,007.404 frt 50V 2 kr. Az év végével befizetendőül maradt követelésből (7,614.598 frt 67 krból) esik: a pénzügyi tárczára.... 5,936.460 frt 62 kr, a földmivelésügyi tárczára. 786.477 n 92 n a vallás- és közoktatásügyi tárczára 551.599 55 49 5 a kereskedelemügyi tárczára 228.676 5 72» az állami adósságokra.... 110.640 5 1) a belügyi tárczára.... 743 7) 92 1) Az átmenetieknél kifizetendőül maradt a mult évről (Állami leltár 260. lap) 989.845 frt 35 kr, illetőleg a szaporodás 7.626 74 hozzáadása után...... 997.472 frt 09 kr, kifizetendőül maradt a jövő évre. 971.120 17V 2 apadása a tartozásnak. 26.351 frt 9lV 2 kr. A beruházásoknál. Kifizetendőül maradt a mult évről (Állami leltár 260. lap) illetőleg az apadásba hozott levonásával kifizetendőül maradt a jövő évre. szaporodása a tartozásnak. 5,556.931 frt 327 2 kr, 106.453 51 5,450.477 frt 8l7 2 kr, 7,330.257 47 1,879.779 frt 657 2 kr. A közösügyi rendkívüli kiadásnál: az 1891. és 1892. év végével nem maradt semmi tartozás.
Ezek szerint: szaporodott a követelés a rendeseknél. 5,562.392 frt 66V 2 krral, az átmenetieknél...... 1,007.404 n 501/2» tehát szaporodás a követeléseknél 6,569.797 frt 17 kr. A kiadásoknál szaporodott a tartozás: a rendeseknél...... 1,248.621 frt 63l/ 2 krral, a beruházásoknál 1,879.779 V 651/2» ellenben apadt: összesen. 3,128.401 frt 29 krral, az átmeneti kiadásoknál. 26.351 frt 91 1 / 2 krral, tehát s'záporodott a tartozás 3,102.049 frt 37V 2 krral. Ennélfogva a tartozások szaporodásával szemben a követelések szaporodása. 6,569.797 n 17 kr, Az állami (nem esedékes) nagyobb. 3,467.747 frt 791/2 krral. követeléseknél. Álladék maradt a múlt évről (Állami leltár 227- -228. lap) 559,199.307 frt 56 kr, a szaporodás...... 3,174.889 n 521/2» hozzáadása után...... 562,374.197 frt OSI/g kr, a jövő évre maradt..... 563,053.465 n 75 n a követelések gyarapodása 679.268 frt 6 61/ 2 kr. Az állami adósságoknál. Az álladék tett a mult év végén (Állami leltár 225 226. lap) 2.064,460.756 frt 93i/ 2 krt, illetőleg a szaporodást hozzá számítva 597.442 n 39 V mint kezdeti álladék fölvétetett.. 2.065,058.199 frt 321/2 kr, mint álladék az év végén pedig.. 2.061,391.588 n 301/2 r> az adósság apadása. 3,666.611 frt 02 kr. Az értékpapíroknál. A követelés tett a mult év végével (Állami leltár 219-220. lap) 300.302 frt 39 krt, helyesbítés folytán szaporodott 19.900» krral együtt. 320.202 frt 39 kr, a jövő évre maradt 320.202 n 39» tehát sem szaporodás, sem apadás. A tartozás volt a mult év végével (Állami leltár 221 222. lap) 14,146.276 frt 72 kr, a jövő évre maradt..... 12,925.166» 45» apadás. 1,221.110 frt 27 kr.
Átfutó kezelés. A zárszámadás II. Része (Átfutó kezelés) és IV. Részében a pénztári mérleg" szerint: Befolyt: Kiadatott: Előlegek czimén.. 291,135.665 frt 77 kr, 305,121.011 frt 91 kr. Idegen pénzek czimén. 650,372.555 85 634,006.543 59 Szállítmányok és ellátmányok czimén.. 935,834.958 60 935,834.958 60 Átszámítások czimén. 19,581.913 I3V2» 19,551.567 36 Együtt 1.896,925.093 frt 35V 2 kr, 1.894,514.081 frt 46 kr. Bevételi többlet... 2,411.011 frt 89V 2 Átfutó követelés: az év elején....171,714.424 frt 48*/ 2 kr, az év végén...... 185,669.424 85 szaporodott 13,955.000 frt 36!/ 2 krral. Átfutó tartozás: az év elején. 111,380.611 frt 81V 2 kr, az év végén. 127,746.624 07V 2 szaporodott! 7 7 7 7. 16,366.012 26 vagyis az év végéig a vagyon apadt,. 2,411.011 frt 89! / 2 krral. Az átfutó követelést az év végéig képezik: a) a forgalmi naplóban elszámolt megtéritendó előlegek, együtt. / /... 93,393.132 frt 51V2 mely összeg a Zárszámadás II. Részének észrevételi hasábjában (182. lapon) részletezve van; b) az átszámitásokból eredő követelések. 173.640 31 c) a tárczanaplókban elszámolt előlegek. 90,049.558 02 1 / 2» d) az önálló alapok előlegei, jelesül a budapesti zálogház cselekvő tőkéi 2,053.094 kr > Az átfutó tartozást pedig az év végén képezik: aa) a forgalmi naplókban elszámolt idegen pénzek 54,357.890 frt 19 kr, a melyből a jelentékenyebb összegek külön is megemlítve vannak a Zárszámadás II. Részének észrevételi hasábjában (184. lapon);
bb) a tárczanaplókban elszámolt idegen pénzek 72,464.427 frt 83 kr, cc) az önálló alapoknál ideiglenesen befolyt idegen pénzek, jelesül a budapesti zálogház terhelő tökéi 882.480 941/2» más alapok ideiglenes bevételei... 41.825 11 A tárczanaplókban elszámolt előlegek származásuk szerint csoportositva: Az államadóssági szelvények és kisorsolt, valamint a convertált kötvények beváltására a beváltó bankházaknak és intézeteknek adott javadalmazások és egyéb előlegek 46,975.530 frt 041/2 kr, a vasúti kamatbiztositásnál.... 1,043.029 r> 68% n tiszaszabályozási költségekre 3,137.571 5) 47% r> csohoséri és csongrádi érdekeltségtől. 687.810 V 531/2 n a vasutak és állami gyárak cselekvő hátralékai 30,287.328 n 05 i) a pénzügyi tárcza különféle jövedelmi és számadási ágainál 3,360.485» 56 D az egyes ministeri tárczáknál 4,557.802 55 671/2 55 Együtt 90,049.558 frt 02% kr. A tárczanaplókban elszámolt idegen pénzek származásuk szerint csoportositva: A pénztári jegyek kibocsátásából befolyt 13,000.000 frt kr, az állami adósságoknál.... 320.496 55 I O V 2 n a vasutak és állami gyárak terhelő hátralékai 30,003.384 J5 68» tiszaszabályozási költségek.... 3,141.690 r> 69 J5 a pénzügyniinisteri tárcza különféle jövedelmi és számadási ágainál...... 21,921.463 55 98% * a többi tárczáknál..... 4,077.392 55 37 55 Az állami pénztáraknál kiadásban elszámolt, de az év végéig bevételbe még nem tett összegek Együtt 72,464.427 frt 83 kr. az úgynevezett szállítmányok", ellátmányok" az 1891. év végén 10,043.870 frt 03% kr, az 1892. év végén pedig.... 19,060.525» 051/2 t> azért nem foglaltatnak a hátralékok összegében, mert azok mint lebegő, azaz rendeltetésük helyére még nem érkezett pénzküldemények hozzászámittatnak a kezdeti, illetve az év végén mutatkozó pénzmaradványokhoz.
TÚLKIADÁSOK, ELŐIRÁNYZAT NÉLKÜLI KIADÁSOK KEVESEBB BEVÉTELEK ÉS AZOK INDOKOLASA.
Az 1892. évben a költségvetési és az azt kiegészítő törvényekkel szemben előfordult túlkiadás okat, előirányzat nélküli kiadásokat és kevesebb bevételeket az eltéréseknek a ministerek által adott indokolásával együtt az állami számvevőszék alább mutatja ki, megjegyezvén, hogy azokat az eltéréseket, melyek a költségvetési részletezésekkel illetve az azokra vonatkozó ministeri indokolásokkal szemben merültek föl, de a költségvetési törvény tételei ellenében túlkiadást vagy kevesebb bevételt nem idéztek elő, az állami számvevőszék az illető ministeri fölvilágositásokkal együtt a Zárszámadás I. Részében (Összehasonlitás) adja elő. Túlkiadások az A. rendes" kezelésnél. III. fejezet. Országgyűlés. 1. czim. A főrendiház kiadásai: megszavaztatott... 55.634 frt kr, utalványoztatok... 56.291 llv 2» túlkiadás 657 frt lli/ 2 kr. Ez a túlkiadás a főrendiházi titkárnak beállott szolgálatképtelensége folytán, a szolgálat érdekében szükségessé vált számfeletti ideiglenes segédtitkárnak alkalmazása következtében merült fel. 2. czim. A képviselőház kiadásai: megszavaztatott... 1,142.327 frt kr, utalványoztatok... 1,408.975 74 túlkiadás..... 266.648 frt 74 kr. A képviselőháznál az 1892. évi költségvetési előirányzattal szemben előfordult túlkiadást az 1892. évi költségvetési előirányzatba föl nem vett következő előre nem látható kiadások okozták: 1. A képviselőház 1892. évi januárhó hó 4-én tartott ülésében 5.949. sz. a. hozott határozatával a képviselők X-ik félévi lakbérilletményét 174.800 frtban szavazta meg, a mely csak márczius hó 26-án lett volna esedékes, holott az 1887/92-iki országgyűlés 189 2. évi január hó 5-én berekesztetett. Az 1892/7-iki országgyűlés 1892. évi február hó 18-ára egybehivatván, a képviselőháznak 1892. évi márczius hó 10-én tartott ülésében 117 sz. a. hozott határozata folytán 175.200 frttal a képviselők lakbérilletményeit ismét folyóvá
34 TÚLKIADASOK A RENDES" KEZELÉSNÉL. tette s igy az előbbeni pontban emiitett lakbérilletmény. 174.800 frt kr többletet tesz ki, mint túlkiadást. 2. Az országgyűlés 1892 -ik évben 10 hónapon keresztül tartott, a költségvetési előirányzat azonban csak 9 hóra lévén előirányozva s igy a képviselők napidijai többlete 74.214 3. Jegyzők egy havi többlete.... 1.302 4. Péchy Tamás volt elnöknek 1887. évi október 4-től 1892. évi január hó 4-éig járó képviselői napidijai a képviselőháznak 1892. évi május 16-án tartott ülésében 553. sz. a. hozott határozata folytán..... 6.557 5. Az 1890. évi állami zárszámadás kinyomatásáért, a képviselőháznak 1892. évi junius hó 13-án tartott ülésében 776. sz. a. hozott határozata nyomán.... 4.953 74 6. Irányi Dániel volt képviselő temetési költsége a képviselőháznak 1892. évi november hó 3-án tartott ülésében I.194. sz. a. hozott határozata folytán.... 2.422 7. A képviselőház hivatalnokai részére, az 1893. évi IV. t.-cz. következtében, s a képviselőháznak 1893. évi január hó 21-én tartott ülésében 1.574. sz. a. hozott határozata folytán az 1892. év II. felére fizetési pótlékul. 1.800 8. A képviselői lakbérkülönbözetek, melyek lemondás és uj választás folytán előállottak 600 összesen 266.648 frt 74 kr. 3. czim. Az országgyűlési gyorsiroda személyzetének illetményei: megszavaztatott... 35.970 frt kr, utalványoztatok... 37.593 25 túlkiadás 1.623 frt 25 kr. A gyorsiroda személyzeténél a túlkiadás szintén onnan ered, hogy annak fizetései az 1893. évi IV. törvényczikk s a képviselőháznak 1893. évi január 21-én tartott ülésében 1574. szám alatt hozott határozata folytán az 1892. év II. felére vagyis julius 1-től deczember hó végéig fizetési többletként folyóvá tétettek. VI. fejezet. Nyugdijak. 1. czim. Országgyűlés: megszavaztatott... 14.311 frt kr, utalványoztatok... 15.324 49V 2 túlkiadás 1.013 frt 49V 2 kr,
Egy gyorsiró-revisornak, egy képviselőházi szolgának és egy főrendiházi teremszolga özvegyének nyugdíjjal történt ellátása folytán emelkedett az 1892. évi szükséglet. 1.877 frt 83 krral, ezzel szemben tesz az évközben megszűnt nyugdijak összege 864 krt, marad többlet. 1.013 frt 83 kr. Hogy túlkiadásként mindazonáltal csak 1.013 frt 49 1 / 2 kr, azaz 33Í/2 krral kevesebb mutatkozik, annak oka az, hogy az 1892. évi előirányzat az akkori szükségletnek 33 x / 2 krral való kikerekítésével.állapíttatott meg 14.311 forintban. 2. czim. Állami számvevőszék: megszavaztatott... 27.920 frt kr, utalványoztatott... 29.096 01 túlkiadás 1.176 frt 01 kr. A túlkiadás az állami számvevőszék volt elnökének nyugalomba lépése folytán keletkezett, a kinek nyugdijából az 1892. évre 2.000 frt volt esedékes. 3. czim. Minist er elnökség: megszavaztatott... 13.561 frt kr, utalványoztatott.. 14.541 56 túlkiadás 980 frt 56 kr. A volt ministerelnöknek és a fiumei kormányzósági czimzetes ministeri tanácsosnak az 1892. évre eső nyugdíj illetményei okozták a túlkiadást, a mely illetményekről a költségvetésben gondoskodva nem volt. 4. czim. Ö cs. és apostoli kir. Felsége személye körüli ministerium: megszavaztatott... 17.969 frt kr, utalványoztatott... 18.338,, 14 túlkiadás 369 frt 14 kr. E túlkiadás egy osztálytanácsosnak a költségvetés alkalmával előre nem látott nyugalmazása folytán állott elő. 6. czim. Belügyministerium: megszavaztatott... 607.000 frt kr, utalványoztatott... 682.230 10 túlkiadás 75.230 frt 10 kr. A túlkiadás az évközben előfordult törvényszerű nyugdíjazások és végkielégítések folytán merült fel. A túlkiadásból esik: nyugdijakra. 22.343 frt 45 kr, végkielégítésekre 52.886 frt 65 kr, mely utóbbi kizárólag a csendörségnél sűrűn előfordult rokkantsági esetek következménye.
8. czim. Kereskedelemügyi ministerium: megszavaztatott... 860.000 frt kr, utalványoztatott... 898.356 49 x / 2 túlkiadás 38.356 frt 49V 2 kr, melyre nézve a kereskedelemügyi minister a következőket hozza föl: Ezen túllépésből, mely az ezen czimnél az előző évben előállott 45.843 frt 24 1 / 2 krnyi túllépéssel szemben tetemes apadást jelez, most is a legnagyobb összeg vagyis 2 2.918 frt 65V2 ki; a posta- és távirda intézetre esik, a hol a személyzet sokaságánál fogva természetszerűen évenként nagyobb mérvű nyugdíjazások szüksége áll elő. A központi igazgatásra a kimutatott túllépésből 14.571 frt 30 kr esik, mely összeg a mult évihez képest tetemesebb emelkedést mutat; a tengerészeti hatóság nyugdíj -hitele pedig 866 frt 54 krral lett túllépve." Már a mult évben azon reményemnek adtain volt kifejezést, hogy a túllépés e tárcza nyugdíj hiteleinél már a legközelebbi években megszűnik; ezen reményem jogosultsága mellett azon tény.zól leginkább, hogy míg az 1891. évi nyugdíj hitel az 1890. évihez képest 84.600 frttal emelkedett s a túllépés 1891. évben mégis 45.843 frt 24 x / 2 krra rúgott, addig az 1892. évi túllépés, jóllehet az 1892. évi hitel az 1891-ikivel szemben csak 40.000 frttal emelkedett, mégis mint már fennebb megjegyeztem 38.356 frt 497a krra apadt le." 9. czim. Földmivelésügyi ministerium: megszavaztatott... 504.635 frt kr, utalványoztatott... 534.106 187 2 túlkiadás.... 29.471 frt 18kr. A felmerült túllépésnek indoka az, hogy a költségvetési hitel a költségvetési évet megelőző év elején érvényben állott nyugdijjárandóságoknak megfelelő összegben irányoztatik elő, s minthogy a 113'ugdijszükséglet tapasztalás szerint emelkedőben van az egész államháztartásban, de az emelkedés mérvét előre látni nem lehet: ennélfogva, noha a netáni szaporodás fedezetéül a tárczába 10.000 frt vétetett előirányzatba, az eredmény azt igazolta, hogy ezen fedezet az egész tárczakezelésben 2 év alatt beállott uj nyugdíjazások költségeire elégtelen volt, s ennek lehetőleg elejét veendő, a minister jövőben az előre nem látható költségtöbblet fejében nagyobb fedezeti összeget fog előirányozni. 10. czim. Vallás- és közoktatásügyi ministerium: megszavaztatott... 280.000 frt kr, utalványoztatott... 301.845 957 2» túlkiadás 21.845 frt 957 2 kr. A nyugdijak természetes emelkedésében leli magyarázatát.
12. czim. Honvédelmi ministerium: megszavaztatott... 557.378 frt kr, utalványoztatott... 585.042 88 túlkiadás 27.664 frt 88 kr. Ezen túllépés onnan ered, hogy a költségelőirányzatba az annak szerkesztése idejében fennállott állomány után esedékes összeg vétetett fel, de a nagyobb számban bekövetkezett s előre nem láthatott nyugdijazások nagyobb mérvű kiadást okoztak. VII. fejezet. Állami adósságok. 2. czim. Földtehermentesités és örökváltságok: 6. rovat. Kezelési költségek: megszavaztatott... 7.000 frt kr, utalványoztatott... 7.290 88 túlkiadás.... 290 frt 88 kr. A túlkiadást a kötvények tömeges szétirása folytán 4000 drb kötvény és szelvényiv űrlapnak szükségessé vált számozásáért fizetett 800 frtnyi költség váratlan felmerülése okozta. 4. czim. Maradvány- és irtványföldek megváltása: 1. rovat. Kamatok: megszavaztatott... 102.396 frt kr, utalványoztatott... 105.138 50 túlkiadás 2.742 frt 50 kr, mert 1892-ben várakozáson felül sok uj váltságkielégités merült föl, a mi azonban a járadékoknál is több bevételt idézett elő. 5. czim. Italmérési jogok után adandó kártalanitási tőkék kamataira az 1888. évi XXXVI. t.-cz. alapján: Előirányzat nélküli kiadás. 4. rovat. Tőkekiegy enlités a válts ágjogosultaknak 21.833 frt 44V 2 kr. Ebből az összegből 4.937 frt 18 kr a magán regálebirtokosok részére az 1892. év folyamán kiutalványozott kártalanitási tőke kiegyenlitését képezi, 16.896 frt 26 1 / 2 kr pedig a kincstárt mint magántulajdonost illető 12,203.050 frtnyi regaletőkék után kiutalt kiegyenlítési készpénzek fejében, a kincstár javára számoltatott el.
fi. czim. Az 1888. évi XXXII. t.-cz. alapján kibocsátott 4 1 / 2 / 0 -o.s adómentes államvasuti aranykulcson. 1. rovat. Kamatok: megszavaztatott... 9,618.003 frt kr, utalványoztatott... 9,653.866,, 59!/ 2 tűlkiadás 35.863 frt 59V 2 kr. 2. rovat. Törlesztés: megszavaztatott... 401.200 frt kr, utalványoztatott... 405.555 46 túlkiadás 4.355 frt 46 kr. Indokolás az 1. és 2. rovathoz: Ez a hiteltúllépés onnan ered, hogy az 1892. évi költségelőirányzatban az arany átlagos árfolyama 18 / 0 -kal vétetett számitásba, holott az az 1892. év folyamán 1 /2 / 0 -kal magasabb volt. 3. rovat. Kezelési költségek: megszavaztatott... 15.178 frt kr, utalványoztatott... 15.764 52V 2» túlkiadás 586 frt 52V 2 kr. Ez az 586 frt 52 1 / 2 kinyi hiteltúllépés egyrészt abban leli magyarázatát, hogy az egyes beváltó helyek által nagyobb, a m. kir. központi állampénztár által pedig kisebb értékösszeg lön beváltva, mint a mennyi az előirányzatban számitásba vétetett, s igy a bankházi nagyobb beváltás után a jutalék s költségösszegek is növekedtek, másrészt előidézte a hiteltúlhaladást az előirányzottnál tényleg magasabb árfolyam is. 10. czim. Az 1880. évi VIII., 1881. évi XI. és XXXIL, 1887. évi XXXII. és 1888. évi VI. t.-cz. alapján kibocsátott 4 / 0 -os aranyjáradék-kölcsön: 1. rovat. Kamatok: megszavaztatott... 27,942.400 frt kr, utalványoztatott... 28,192.409 99 túlkiadás.... 250.009 frt 99 kr. A több utalványozás oka az, hogy az 1892. évi költségvetés szerkesztésénél a beszerzési költség 18%-kal számíttatott, holott az tényleg 19-055.7854 %-ot tett.
13. czim. Az 1880. évi XLIV. t.-cz. alapján a zágráb-károlyvárosi vasútvonal megvétele folytán a cs. kir. szab. déli vasúttársaságnak fizetendő évi járulék 24. és 25. részlete : megszavaztatott.... 283.200 frt kr, utalványoztatok.... 28H.000 túlkiadás 4.800 frt kr. A hiteltúllépcs onnan ered, hogy az 1 89 2. évi költségelőirányzatba az aranybeszerzési költség 1 b%-kal vétetett fel, holott az tényleg 20%-ot tett. Vlil. fejezet Kamatbiztositást élvezett és más vasutak átvétele folytán elvállalt adósságok. 1. czim. Az 1876. évi L. t.-cz. alapján a keleti vasút megváltása folytán a részvények beváltására fölvett 9,989.300 frtnyi kölcsön. 1. rovat. A kölcsön kamataira és törlesztésére: megszavaztatott... 599.428 frt kr, utalványoztatok...600.273 34 l / 2» túlkiadás 84 5 frt 34 l / 2 kr. A többlet abban leli magyarázatát, hogy az előirányzat szerkesztése idejében az árfolyam 18 / 0 volt, ez azonban az év folyamában 19.2 ü 0 / 0 -ra emelkedett, 7. czim. Az 1889. évi XIV. t.-cz. alapján a magyar nyugoti vasút megváltása folytán elvállalt adósság. 3. rovat, A 11-od kibocsátású elsőbbségi kölcsön kamataira és törlesztésére: megszavaztatott... 170.360 frt kr, utalványozta tott... 199.914 59 túlkiadás 29.554 frt 59 kr. Az osztrák kincstár által az I. kib. magy. nyug. vasúti elsőbbségi kölcsönből reá eső, az 18S9. év elejéig, mint a vasút, átvétele idejéig megállapított 403.645 frt 41 krnyi tőke-rész, valamint továbbá : 1. miután ezen összeg még az 1889. év elején lett volna az osztrák kincstár által megtérítendő, ezen öszszeg után az 1889. évi január 1-től 1890. évi junius 15-ig, mint a befizetés napjáig járó.. 29.4 32 frt 48 krnyi 5 / 0 kamat;
2. az 1874. évi kölcsön 76 frt 92 krnyi tőkéjéből a styriai vonalra eső Áthozat. 29.432 frt 48 kr 403.645 frt 41 kr hányad 12 90 u. a. kölcsön 686 frt 90 krnyi kamat maradványából a styriai vonalra eső hányad 115 21 és a gráczi pályaudvar járadék tartaléka 65 n 27 29.625 86 kr, fizettetett be. összesen.... 433.271 frt 27 kr Ennek az összegnek fölhasználása iránt az az intézkedés történt, hogy ugy a tőke fejében befizetett.. 403.645 frt 41 kr, valamint a késedelmi kamat és egyéb apróbb összegű befizetésekből álló 29.625 frt 86 krból, az összegnek kikerekitéséhez szükséges.29.554 5 9, tehát összesen. 433.200 frt kr az 1892. ápril 1-én megtartandó volt rendkívüli sorsolás alkalmával a rendes törlesztési quotán felül álló 433.200 frt n. é. kötvény kisorsolására fordittassék és pedig akkép, hogy ebből a 403.645 frt 41 krból az osztrák kincstár II. kib. elsőbbs. kölcsön részadóssága, a 29.554 frt 59 krból pedig a magyar kincstár részadóssága törlesztessék. A 29.554 frt 59 krnyi kamat fejében befizetett s a zárszámadásban mint előirányzat nélküli bevétel elszámolt összeg pedig azért használtatott fel a magyar kincstárt terhelő adósság törlesztésére, hogy a szóban levő kölcsönnek fenmaradó tőkeösszege, az 1889. évi XIV. t.-cz. mellett fekvő szerződésben foglalt törlesztési tervben kitüntetett évi összegekkel törleszthető legyen. Mi a 29.554 frt 59 krnak is tőketörlesztésre történt felhasználása folytán az 1892. év végével mutatkozó 2,659.000 frtnyi tőke-álladék után számitott 146.350 frt 43 krnyi évi annuitás alapján készített uj törlesztési tervvel el is éretett. Ugyancsak a 7-ik czimnél az előirányzat keretén kivül utalványoztatott kezelési költségek fejében az I. kib. elsőbbségi kölcsön uj szelvényiveinek kibocsátásakor 8.828 frt 76 kr. Az I. kib. elsőbbségi kölcsön uj szelvénjdveinek kibocsátásakor felmerült és tényleg kifizetett költségek összege, az 1892. évi költségvetésbe nem vétetett fel, mert a költségvetés szerkesztése idejében ezen kölcsön convertálása kilátásba vétetett. 9. czim. Az 1890. évi XXXI. t.-cz. alapján a magyar északkeleti vasút megváltása folytán elvállalt adósság. 3. rovat. 5 / 0 -os aranykölcsön kamatozására és törlesztésére: megszavaztatott.... 789.238 frt kr, utalványoztatott.... 790.140 04 túlkiadás. ~ ~ ~! T 902 frt 04 kr.