Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga tantárgyi kalauz

dr. Lukács Ágnes Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga tantárgyi kalauz Szolnoki Főiskola Szolnok 2008.

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Tantárgyi kalauz Ez a kalauz az alábbi tananyaghoz készült: Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Szent István Társulat, Budapest 2007. Tananyagíró: dr. Lukács Ágnes i szerkesztő: Pogány Éva Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: dr. Székely Péter rektor Szolnoki Főiskola, 2008. Minden jog fenntartva. A kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül

Tartalom Tartalom... 3 A kalauz szerkezete... 4 Bevezetés... 5 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tartalma és forrásai... 9 A nemzetközi gazdasági forgalom hazai szabályozása... 13 A külgazdasági tevékenység... 17 Az állam és a jogi személyek, mint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyai... 22 A tulajdonjog szerepe a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Az értékpapírok... 27 Szellemi alkotások a nemzetközi kereskedelemben... 31 Beküldendő feladat I... 35 A külgazdasági szerződésekre vonatkozó általános kérdések... 37 A nemzetközi adásvétel... 42 A Bécsi Konvenció... 46 Beküldendő feladat II...51 A nemzetközi gazdasági forgalom egyéb szerződései... 53 Megbízási típusú szerződések, bank- és fizetési ügyletek... 56 Az áru továbbításával kapcsolatos szerződések... 60 3

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak: Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása. Célkitűzés: így jelöljük, ha a tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg. Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia. Önellenőrző feladat Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján! Beküldendő feladat Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a főiskolára tutorának. 4

Bevezetés Kedves Hallgatónk! Ön most egy önálló tanulásra fejlesztett tanulócsomag távoktatási kalauzát olvassa. Ezt az útmutatót a Szolnoki Főiskola munkatársai állították össze, hogy segítsék Önt a Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga elnevezésű tantárgy feldolgozásában. Ebben a bevezetőben az önálló tanuláshoz nélkülözhetetlen információkkal és tanácsokkal szeretnénk ellátni Önt. Kérjük, figyelmesen olvassa el ezt a néhány oldalt! A tanulás eszközei Mindenekelőtt nézzük át, mire van szüksége a tananyag sikeres elsajátításához: a tantárgyi kalauzra, ennek bevezetőjét tanulmányozza most, a tankönyvre: Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Szent István Társulat, Budapest 2007. Azt tanácsoljuk, hogy vegyen elő egy jegyzetfüzetet is, és abban oldja meg a leckék önellenőrző feladatait. A Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga című tárgy felvételének előfeltétele A Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga c. tárgy csak a nemzetközi gazdálkodás szakon kötelező. A tantárgy felvételének feltétele a Gazdasági jog alapjai valamint a Gazdasági és munkajog elnevezésű kurzusok anyagának sikeres elsajátítása, ezen tantárgyak vizsgával történő lezárása. Természetesen a kalauz speciálisan a távoktatási képzésben résztvevő tanulóknak készült, de bárki másnak is segítséget nyújt, aki szeretné megfejteni e tantárgy rejtelmeit. Ahhoz viszont, hogy Önnek ne legyenek nehézségei a beküldendő feladatok elkészítésével, hasznos, ha készségszinten ismeri a számítógép kezelését, és a szövegszerkesztő program használatát. Persze ezen ismeretek hiánya önmagában nem kizáró ok. 5

A tantárgy általános célkitűzései Az általános célok az egyes leckékben elemekre bontva, részletezve ismét előkerülnek, és nagy segítséget nyújtanak majd a vizsgára készülés finisében, hiszen a tanulással elérhető képességeket tartalmazzák, összhangban a vizsgakövetelményekkel. A Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga című tantárgy főiskolai oktatásának általános célja tehát, hogy Ön a félév végére képes legyen: áttekinteni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szabályozásának forrásait; leírni a hazai és közös piac védelmének intézményeit; bemutatni a gazdasági kapcsolatokban jelentős szerepet játszó nemzetközi szervezeteket; meghatározni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyait; megfogalmazni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tárgyát; értelmezni a tulajdonjog szerepét a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban; felsorolni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok legfontosabb értékpapírjait; megmagyarázni a szellemi alkotások szerepét a nemzetközi forgalomban; felidézni a nemzetközi adásvétel fogalmát, bemutatni annak sajátosságait; összefoglalni a Bécsi Konvenció jelentőségét; értelmezni a külgazdasági szerződéses fogalmakat; elhatárolni egymástól a legfontosabb külgazdasági szerződéseket. Mit kell tudnia a tantárgy lezárásáról? A tantárgy lezárásának követelményeit ezen általános célokhoz igazítjuk. Vizsgázni írásban fog. Ennek, illetve érvényes félévének feltétele két beküldendő feladat elkészítése. A beküldendő feladatokról A félév során két esszét kell kidolgoznia, a 7. és a 11. leckében megfogalmazott, az adott leckében meghatározott paraméterek alapján. Ezeket lehetőség szerint számítógéppel készítse el, és elektronikus módon küldje el képzésszervező tutorának címezve. Amennyiben Ön nem rendelkezik a megfelelő számítógépes eszközökkel a képzés elején egyeztetetteknek megfelelően, akkor dolgozatát postán is eljuttathatja képzésszervezőjéhez. Választ dolgozataira egy héten belül szintén az internet útján kap. A beküldendő feladatokkal egyenként 20%-ot érhet el féléve értékelésében. Érdemes tehát rászánnia az időt és igényesen, gondosan kidolgoznia a megadott témákat. A határidő betartása azonban, mint a mindennapi életben is, legalább olyan súllyal kerül értékelésre, mint a tartalom. A megadott időpont elmulasztása minden további 24 óra elteltével 5% levonással jár. Hogy könnyebben átlássa, íme egy összefoglalás az értékelés módszerére, a 100% felosztására: Beküldendő feladat I. 20%; Beküldendő feladat II. 20%; írásbeli záró vizsga 60%. 6

A vizsgáról Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc lesz, és három elemből épül fel: fogalomtudás (10 p); esszé, kifejtős feladat (10 p); rövid, teszt jellegű kérdések (40 p). A vizsgán tehát 60 pont szerezhető, ehhez a félév során további 40 pontot gyűjthet a beküldendő feladataival, így a 100% jelen esetben 100 ponttal teljesíthető. Az osztályozás ötfokozatú skálán történik a következők szerint: 60% alatt elégtelen (1); 60-70% elégséges (2); 71-80% közepes (3); 81-90% jó (4); 91-100% jeles (5). Tanácsok az önálló tanuláshoz A tantárgy kreditértéke 3, tehát kb. 90 órányi tanulásra lesz szüksége a tananyag elsajátításához. A tanulási ütemterv segítségével képes lesz következetesen haladni a tantárgyban és minden leckénél tudni fogja, hogy adott részterületek elsajátításával milyen ismereteit bővítjük. Az egyes leckék előtt pontos útmutatást kap azok tartalmáról, céljairól és nem utolsó sorban arról, hogy javaslatunk szerint Önnek mennyi időt kell eltölteni a tanulással. Persze ez egyénenként eltérhet, hiszen adott leckék már ismertek lehetnek Ön előtt, vagy eltérően keltik fel érdeklődését, de lehet, hogy már konkrét tapasztalatai vannak az adott területen. Máskor meg éppen fordítva: lehet, hogy olyan témakörhöz ér, amely teljesen ismeretlen, vagy nehezebben feldolgozható az Ön számára. Ilyenkor se keseredjen el, hiszen máshol majd spórolhat az idejével, behozhatja lemaradását. Következzenek az általunk tervezett számok. A tanulási ütemtervet 14 hétre bontottuk, ami összesen 90 óra önálló tanulást jelent; ez igazodik a tantárgy értékéhez, a 3 kredithez. Amennyiben Ön minden héten optimálisan 5 tanulási nappal számol, ez naponként 60-90 perc. Nagyobb eltérés várhatóan csak a beküldendő feladatoknál lehet, ilyenkor meghatározó az egyéni érdeklődés, kreativitás, gyorsaság, esetleg a számítógép használatában való jártasság. De ha kellő figyelemmel olvassa, dolgozza fel leckéinket, akkor a két beküldendő feladat megoldása sem jelenthet gondot, hisz a válasz a leckékből kiolvasható, persze csak nagyobb rálátással. Mi a magunk részéről a leckék megértését következetes, a szükséges tankönyv pontos oldalszámaihoz kötött leckebontással, és az egyes részek után megtalálható önellenőrző feladatokkal segítjük. A leckékben sok feladat van. Ezek megoldását nem ellenőrzi Önön kívül senki, a cél, hogy a feladatok elvégzése által a mélyére hatoljon a kijelölt tananyagnak. Ne csapja be önmagát: ha egy önellenőrző feladatot nem tud megoldani, akkor érdemes azzal az anyagrésszel tovább foglalkoznia! Amennyiben nehezen tud megoldani egy feladatot, megkeresheti tanulótársait, ők bizonyára tudnak segíteni. 7

A tantárgy tanulástámogatása A tantárgyat tehát alapvetően önállóan kell elsajátítania, hagyományos előadás vagy gyakorlat nem tartozik hozzá. Ha a tanulással kapcsolatban bármilyen gondja felmerül, vegye fel a kapcsolatot (e-mail-ben vagy telefonon) képzésszervező tutorával, akinek nevét és elérhetőségét a tantárgy felvételekor megadtuk Önnek. A tantárgy feldolgozása során lehetősége lesz egy alkalommal személyesen konzultálni szakértő tutorával, ennek időpontját és módját képzésszervezője fogja egyeztetni Önnel. Tanulási ütemterv Nézzük tehát 14 hétre lebontva az általunk készített ütemtervet: Lecke Időigény Típus Mikor tanulom? 1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tartalma és forrásai 2. A nemzetközi gazdasági forgalom hazai szabályozása 6 óra feldolgozó 6 óra feldolgozó 3. A külgazdasági tevékenység 6 óra feldolgozó 4. Az állam és a jogi személyek, mint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyai 5. A tulajdonjog szerepe a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Az értékpapírok. 6. Szellemi alkotások a nemzetközi kereskedelemben 7 óra feldolgozó 7 óra feldolgozó 5 óra feldolgozó 7. Beküldendő feladat I. 8 óra beküldendő 8. A külgazdasági szerződésekre vonatkozó általános kérdések 5 óra feldolgozó 9. A nemzetközi adásvétel 6 óra feldolgozó 10. A Bécsi Konvenció 8 óra feldolgozó 11. Beküldendő feladat II. 8 óra beküldendő 12. A nemzetközi gazdasági forgalom egyéb szerződései 13. Megbízási típusú szerződések, bankés fizetési ügyletek 14. Az áru továbbításával kapcsolatos szerződések 6 óra feldolgozó 6 óra feldolgozó 6 óra feldolgozó A tantárgy elsajátításához szükséges optimális időbeosztás megtervezéséhez, kérjük, töltse ki a táblázatot. Hozzá is kezdhet a tanuláshoz, hiszen szándékunk szerint minden fontos információt megkapott! Amennyiben továbbiakra van szüksége, kérdéseket tehet fel személyesen a konzultáció alkalmával és interneten bármikor. Nincs más hátra: lapozzon az első leckéhez és kezdje meg annak feldolgozását! Jó munkát, eredményes tanulást kívánunk! 8

1. lecke A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tartalma és forrásai Tanulási idő: 6 óra Bevezetés Ennek a tantárgynak az elsajátításával, mint ahogyan azt a címe is mutatja, Ön az államok és a nemzetközi szervezetek gazdasági kapcsolatainak jogi hátterét tanulja meg. Az első három leckét tekinthetjük alapozásnak is, hiszen ezekben kap helyet a jogi források, keretek, feltételek bemutatása. Kezdjük a tanulást az első leckében a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tartalmával és forrásaival. Betekintést kap az egyes nemzeti jogrendszerek magán és kereskedelmi szabályaiba, a nemzetközileg egységesített jogba, valamint a nemzetközi jog területén oly meghatározó egyéb jogforrásokba, mint a szokások, szokványok, vagy az általános szerződési feltételek rendszerébe. Nézzük mindenekelőtt, milyen célokat tűztünk ki ebben a leckében! A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen: meghatározni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának fogalmát; tagolni a nemzetközi kapcsolatok jogát; felsorolni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok forrásait; bemutatni a regionális és nemzetközi jogegységesítést; összefoglalni a kereskedelmi szokások, szokványok, az általános szerződési feltételek és mintaszerződések ismérveit. Először ismerje meg a tantárgy rövid elméleti hátterét! Olvassa el a tankönyv idevonatkozó részeit a 17-19. oldalon! Amennyiben sikerült mindezt feldolgoznia, tegye próbára tudását! 9

1. önellenőrző feladat Válassza ki az általunk megadott három változat közül a mondat helyes befejezését! A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga 1. egy önálló, komplex terület; 2. egy viszonylagosan önálló, komplex jogterület; 3. önálló jogágnak minősíthető. A mi megoldásunkat a lecke végén találja, hasonlítsa össze az Önével. Jó válasz esetén tovább léphet! Olvassa el a tankönyv 19-20. oldalán a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tagolásáról szóló rövid egységet! Most az előzőhöz hasonló feladat megoldása vár Önre. 2. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot, válassza ki a helyes megoldást! A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának közjogi összetevője 1. az állami aktusok, nemzetközi szerződések és belső jogszabályok összessége; 2. polgári jogi tartalmú szabályok, gazdasági célú szerződések sora; 3. vállalkozók közötti, nemzetközi vonatkozású szerződések tartalmát kialakító, magánjogi szabályok gyűjteménye. Megnézte a szerintünk helyes mondatot a lecke végén? Sikeres megoldás esetén Ön elsajátította a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tartalmáról szóló részt. Most térjünk át a jogág forrásainak megismerésére! Olvassa el, hogy mit kell tudnia az egyes jogrendszerek magán- és kereskedelmi jogi szabályairól! Lapozzon a 21-25. oldalra! Ezt követően folytassa az ismeretszerzést a nemzetközileg egységesített (unifikált) jogról szóló tanegység elolvasásával! Az erről szóló információkat a 25-29. oldal tartalmazza. A következő feladat megoldásával ellenőrizheti magát. 10

3. önellenőrző feladat Rendelje az alábbi nemzetközi szervezetekhez a nekik megfelelő meghatározást! 1. Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia; 2. UNIDROIT (Nemzetközi Intézet a Magánjog Egységesítésére); 3. UNCITRAL (ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága). a) Tevékenységének gyümölcse a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei c. összeállítás. b) Programjában számos, a nemzetközi kereskedelmi jogi szabályozást érintő ún. egységes törvény (Model Law) kidolgozása szerepel. c) Legfontosabb célja a nemzetközi kollíziós magánjog egységesítése. Amennyiben helyes válaszokat adott (tudja: a mi megoldásunkat a lecke végén találja), folytassa a tanulást a lecke utolsó szakaszával; ismerje meg a szokások, szokványok, általános szerződési feltételek és mintaszerződések fogalmát! A fogalmi alapokat a 30-34. oldalon olvashatja. Megismerve ezeket a fogalmakat, nem fog Önnek gondot okozni az utolsó feladat megoldása sem. 4. önellenőrző feladat Rendelje az alábbi fogalmakhoz a hozzájuk tartozó meghatározást! 1. szokás, 2. szokvány, 3. általános szerződési feltétel, 4. mintaszerződés. a) Egy komplett szerződés akár egy az egyben történő átvételével uniformizálják adott típusú szerződések megkötését. b) Egy szerződésnek a szerződés kidolgozója és kezdeményezője részére fontos feltételeit határozzák meg, és tipizált feltételrendszert tartalmaznak. c) A kereskedelmi forgalomban bevett eljárási módok, amelyeket az egy szakmához tartozó, vagy egy piacon működő kereskedők ügyleteik megkötésénél és lebonyolításánál kölcsönösen megtartanak. d) Összegyűjtött, egységes szerkezetbe foglalt és írásban közzétett, kölcsönösségen alapuló kereskedelmi gyakorlat. Már csak ellenőriznie kell a megoldását, és befejezte az első leckét! 11

Befejezés Ön sikeresen elsajátította nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának megalapozását, ismeri annak tartalmát és forrásait. A következő leckében már erre a tudásra építve kezdjük el a nemzetközi gazdasági forgalom jogi kereteinek és feltételeinek feldolgozását. Megoldások 1. megoldás: 2., mert a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga nem minősíthető önálló jogágnak, hanem egy viszonylagosan önálló jogterület: a benne szereplő normák jelentős része önmagában másfajta gazdasági viszonyban is alkalmazható. 2. megoldás: 1., mert a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának közjogi összetevője az állami aktusok, nemzetközi szerződések és belső jogszabályok összessége. 3. megoldás 1. - c); 2. - a); 3. - b), mert: 1. A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia legfontosabb célja a nemzetközi kollíziós magánjog egységesítése. 2. Az UNIDROIT (Nemzetközi Intézet a Magánjog Egységesítésére) tevékenységének gyümölcse a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei c. összeállítás. 3. Az UNCITRAL (ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága) programjában számos, a nemzetközi kereskedelmi jogi szabályozást érintő ún. egységes törvény (Model Law) kidolgozása szerepel. 4. megoldás 1. - c); 2. - d); 3. - b); 4. - a), mert: 1. A szokások a kereskedelmi forgalomban bevett eljárási módok, amelyeket az egy szakmához tartozó, vagy egy piacon működő kereskedők ügyleteik megkötésénél és lebonyolításánál kölcsönösen megtartanak. 2. A szokvány összegyűjtött, egységes szerkezetbe foglalt és írásban közzétett, kölcsönösségen alapuló kereskedelmi gyakorlat. 3. Az általános szerződési feltételek egy szerződésnek a szerződés kidolgozója és kezdeményezője részére fontos feltételeit határozzák meg, és tipizált feltételrendszert tartalmaznak. 4. A mintaszerződéssel egy komplett szerződés akár egy az egyben történő átvételével uniformizálják adott típusú szerződések megkötését. 12

2. lecke A nemzetközi gazdasági forgalom hazai szabályozása Tanulási idő: 6 óra Bevezetés A következő két leckében, mint ahogyan azt már az előző lecke befejezésekor is jeleztük, a nemzetközi gazdasági forgalom jogi kereteinek és feltételeinek meghatározásával foglalkozunk. Kezdjük ennek megértését a hazai (belső) szabályozással. Ezen belül Ön megismeri a külkereskedelmi forgalom korlátozásának magyarországi rendjét, a hazai piac védelmének eszközeit, valamint a közös piac védelmének intézményeit. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen: elhatárolni egymástól a kül- és belső-kereskedelem, valamint a nemzetközi kereskedelem fogalmát; bemutatni a nemzetközi gazdasági forgalom hazai szabályozását; felsorolni a hazai piac védelmére szolgáló eszközöket és eljárásokat; felidézni a piacvédelmi eljárásokra vonatkozó alapvető szabályokat. Nézzük, mit értünk kül-kereskedelem alatt, s miben különbözik a nemzetközi kereskedelemtől, valamint hogyan módosult a belső-kereskedelem értelmezése? Ezek meghatározását a 35. oldalon olvashatja. Ha minden világos, lapozzon és dolgozza fel a nemzetközi gazdasági forgalom hazai (belső) szabályozására vonatkozó ismeretanyagot. Ezt a tankönyv 36-39. oldalán találja. Ha végzett az olvasással, ellenőrizze tudását a következő önellenőrző feladatok megoldásával! 13

1. önellenőrző feladat Egészítse ki a mondatot a megfelelő meghatározással! 2004. május 1. után már (1)... -ről csak az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem esetében beszélhetünk; az EU tagországok egymás között lebonyolódó árués szolgáltatás forgalmát (2)... -nek kell nevezni, ugyanakkor ez a kereskedelem a reá irányuló szabályozást tekintve ma még ugyanúgy (3)... -nek tekintendő, mint az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem. a) nemzetközi kereskedelem, b) belső-kereskedelem, c) kül-kereskedelem. 2. önellenőrző feladat Egészítse ki a mondatot az egyetlen jó megoldással! Magyarországon törvény hatalmazza fel a..., hogy a nemzetközi gazdasági forgalommal összefüggő engedélyezési eljárást rendeletben szabályozza. 1. pénzügyminisztert, 2. miniszterelnököt, 3. gazdasági és közlekedési minisztert, 4. külügyminisztert. Hasonlítsa össze az Ön megoldását azzal, amit mi megadtunk a lecke végén. Amennyiben helyesen egészítette ki mindkét feladat mondatait, haladjon tovább az anyaggal! A hazai piac védelmére szolgáló eszközökről és eljárásokról szóló résszel folytatjuk. A tudnivalókat most a 39-45. oldalon találja. Bizonyára nem jelent majd problémát Önnek a következő önellenőrző feladatok megoldása sem. 14

3. önellenőrző feladat Válassza ki a helyes megoldásokat! A tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény a következő területeket szabályozza: 1. az árak megállapítását; 2. a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést; 3. a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat; 4. a fogyasztók megtévesztésének tilalmát; 5. a fogyasztóvédelem intézményi és eljárási rendjét; 6. a tisztességtelen verseny tilalmát; 7. a közösségi vámjogot; 8. a piacvédelmi eljárásokat. Reméljük, hogy ezt a feladatot sem találta túlságosan nehéznek. Azért a biztonság kedvéért vessen egy pillantást a mi megoldásunkra a lecke végén. 4. önellenőrző feladat Párosítsa a meghatározásokat a fogalmakhoz, vagyis határozza meg, mikor kerül sor a következő eljárásokra! 1. Védőintézkedések alkalmazása; 2. Antidömping eljárás; 3. Szubvencióellenes eljárás. a) A kormány vagy más állami szerv bármilyen formában pénzügyi támogatásban részesíti a termék előállítását, exportálását vagy fuvarozását, és ennek következményeképpen jut a kedvezményezett az adott piacon ár-előnyhöz. b) Az exportőr az adott terméket az előállítási ország piacán kialakult árnál olcsóbb áron kívánja az importáló országban forgalomba hozni. c) Valamely terméket az ország területére olyan megnövekedett mennyiségben és feltételek mellett importálják, mely súlyos kárt okoz a hasonló vagy közvetlenül versenyző terméket gyártó hazai iparnak, vagy azt súlyos károkozással fenyegeti. Amennyiben Ön is ugyanúgy döntött, ahogyan mi, akkor gratulálunk: befejezte a második leckét is! 15

Befejezés Mint látja, nagyon fontos és a mindennapi életben is gyakran használt fogalmakat tisztázunk e tananyag feldolgozásával. Még csak két leckén jutott túl, de máris mennyivel könnyebb a nemzetközi jogi, gazdasági életben zajló eseményeket megérteni. Folytassuk a tanulást! A következő leckében tovább szélesítheti általános műveltségét a gazdaságpolitika területén. Megismerheti a legjelentősebb nemzetközi szervezeteket, és a tananyag által elsajátíthatja a nemzetközi jogban leggyakrabban használt szerződéses fogalmakat. Megoldások 1. megoldás 1. - c); 2. - b); 3. - a), tehát a helyes mondat így hangzik: 2004. május 1. után már kül-kereskedelemről csak az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem esetében beszélhetünk; az EU tagországok egymás között lebonyolódó áru- és szolgáltatás forgalmát belső-kereskedelemnek kell nevezni; ugyanakkor ez a kereskedelem a reá irányuló szabályozást tekintve ma még ugyanúgy nemzetközi kereskedelemnek tekintendő, mint az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem. 2. megoldás: a 3., mert a helyes mondat a következőképpen hangzik: Magyarországon törvény hatalmazza fel a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a nemzetközi gazdasági forgalommal összefüggő engedélyezési eljárást rendeletben szabályozza. 3. megoldás 2., 3., 4., 6.), mert a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény piaci magatartások négy csoportját határozza meg: a tisztességtelen verseny tilalmát, a fogyasztók megtévesztésének tilalmát, a versenyt korlátozó megállapodások tilalmát, valamint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát. A felsorolt többi területet külön törvény szabályozza. 4. megoldás 1. - c); 2. - b); 3. - a), vagyis: 1. A védőintézkedések alkalmazására akkor kerül sor, ha valamely terméket az ország területére olyan megnövekedett mennyiségben és feltételek mellett importálják, mely súlyos kárt okoz a hasonló vagy közvetlenül versenyző terméket gyártó hazai iparnak, vagy azt súlyos károkozással fenyegeti. 2. Antidömping eljárásról akkor beszélhetünk, ha az exportőr az adott terméket az előállítási ország piacán kialakult árnál olcsóbb áron kívánja az importáló országban forgalomba hozni. 3. A szubvencióellenes eljárás alapja pedig a megállapodás szerint az, ha egy kormány vagy más állami szerv bármilyen formában pénzügyi támogatásban részesíti a termék előállítását, exportálását vagy fuvarozását, és ennek következményeképpen jut a kedvezményezett az adott piacon ár-előnyhöz. 16

3. lecke A külgazdasági tevékenység Tanulási idő: 6 óra Bevezetés Az előző leckében megismerhette a nemzetközi gazdasági forgalom hazai szabályozását, a piac védelmére szolgáló eszközöket és eljárásokat. Már képes egymástól elhatárolni a kül- és belső kereskedelem fogalmát. Szélesítsük tudásunkat a nemzetközi színtéren! A következő leckében a külgazdasági tevékenység feltételeit, az ebben munkát vállaló nemzetközi szervezeteket és megállapodásokat vesszük számba, s ízelítőt kap a gyakorlatban használt legfontosabb szerződéses fogalmakból is. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen: értelmezni Az államok gazdasági jogainak és kötelezettségeinek Chartáját; felsorolni a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében szerepet játszó nemzetközi szervezeteket; leírni a nemzetközi szerződésekben szereplő gyakori elveket és fogalmakat; megmagyarázni a Gazdasági Együttműködési Megállapodások (GEM) jelentőségét. Bemelegítésként nézzük a külgazdasági tevékenység alapvető feltételeit, a nemzetközi jogi alapelveket. Olvassa el a tankönyv 45-47. oldalán az erről szóló egységet! Ha úgy érzi, hogy minden világos, ezt a következő feladat megoldásával ellenőrizheti! 1. önellenőrző feladat Válassza ki, mely meghatározások nem tartoznak Az államok gazdasági jogainak és kötelezettségeinek Chartájában felsorolt alapelvek közé! a) az államok szuverenitása; b) kereslet-kínálat összehangolása; c) a meg nem támadás; d) vámok leszállítása; e) viták konszenzusos megoldása; f) viták békés rendezése; g) nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog; h) regionális bizottságok felállítása. 17

Nézze meg a mi megoldásunkat a lecke végén! Amennyiben sikerült helyesen döntenie, lépjen tovább! A következő tananyagrész a 47-55. oldalon található. Itt azokról a nemzetközi szervezetekről olvashat, melyek a legjelentősebbek az államok közötti gazdasági kapcsolatok szervezésében. Ez az egység nem könnyű része ennek a leckének, de ha figyelmesen dolgozik, könnyen megoldhatja a következő feladatot is! 2. önellenőrző feladat Párosítsa a nemzetközi szervezetet a megfelelő jellemzővel! 1. Európai Gazdasági Bizottság (EGB); 2. ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD); 3. Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT); 4. Kereskedelmi Világszervezet (WTO); 5. Nemzetközi Valutaalap (IMF); 6. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD); 7. Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC); 8. Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés (IDA). a) A Világbank egyik fiókintézete. b) Célja eredetileg a nagyobb állami fegyelem elősegítése volt a pénzügyi politikában. c) Ez a Világbank. d) A fejlődő országok gazdasági fejlődésének előmozdítását nemzetközi kapcsolatok révén előmozdító szervezet. e) a kereskedelmi kapcsolatok útjában álló akadályokat elsősorban a vámok leszállítása révén kívánja csökkenteni. f) Az Általános Tanács felügyelete alatt működő, az Árukereskedelmi, a Szolgáltatáskereskedelmi és a Szellemi Tulajdonjogok kereskedelmével foglalkozó Tanács. g) Állandó képviselői nagyköveti rangban vannak, és diplomáciai missziót tartanak fenn. A mi párosításunkat a lecke végén találja. Reméljük, hogy megegyezett az Önével! Az eddigiekben tárgyalt nemzetközi szerződések nem érthetőek bizonyos, az államok közötti gazdaságpolitikában gyakran használt szerződéses fogalmak magyarázata nélkül. Lapozzon az 55-58. oldalra és nézze át ezeket a kifejezéseket! Ugye, sikerült elsajátítani ezt a tananyagrészt is? Bizonyíthatja tudását a következő feladat megoldásával. 18

3. önellenőrző feladat Rendelje a fogalmakhoz a hozzájuk tartozó helyes jelentést! 1. belföldi jogegyenlőség; 2. legnagyobb kedvezményes elbánás; 3. preferenciális elbánás; 4. szabadkereskedelmi övezet; 5. vámunió. a) Két vagy több vámterület olyan összekapcsolása, amelyen belül a vámokat és a kereskedelmet korlátozó más rendszabályokat az e területről származó termékek belső kereskedelméből lényegében eltörölték. b) Két vagy több vámterület helyébe egyetlen, egységes vámterület lép, amelyen belül a vámokat és egyéb korlátozó rendelkezéseket a belső forgalomban eltörölték, kifelé pedig harmadik országokkal szemben a tagok egységes vámokat és szabályozást alkalmaznak. c) Lényege: egyoldalú előnyök biztosítása valamely ország(ok) irányában. d) Lényege, hogy egy külföldi állam polgárai, vállalatai, árui azonos helyzetet élveznek az adott állam belföldi polgáraival, vállalataival, áruival. e) Ennek biztosítása azt jelenti, hogy egy adott állam viszonylatában egy külföldi állam, illetve annak polgárai, vállalatai, árui ugyanolyan helyzetet élveznek, mint a kedvezményt biztosító állam részéről a legkedvezőbb elbánásban részesített bármely harmadik állam polgárai, vállalatai, árui. Ha egybevetette ennek a feladatnak a megoldását is a miénkkel, már csak egy rövid egység elolvasása vár Önre. Ismerkedjen meg a Gazdasági Együttműködési Megállapodások lényegével. A tudnivalókat az 58-59. oldalon találja. Az olvasottak alapján oldja meg a lecke utolsó feladatát! 19

4. önellenőrző feladat Döntse el, melyik állítás igaz, melyik hamis! 1. Magyarország az 1980-as években egy sor Gazdasági Együttműködési Megállapodást kötött. 2. A kereskedelem szabályozása az EGK-ban nemzeti hatáskörből közösségi hatáskörbe került. 3. A 2005. évi L. törvény értelmében kihirdetésre kerültek a hatályba lépett megállapodások. Ezt a feladatot talán nem találta túl nehéznek. Azért ellenőrizze önmagát! Befejezés Az első három leckében Ön áttekintette a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tartalmát, forrásait és már átlátja a jogi kereteket és feltételeket meghatározó hazai és nemzetközi gyakorlatot is. Olyan fontos fogalmakat ismert meg, mint a kereskedelmi szokások, mintaszerződések, univerzális és regionális jogegységesítés, piacvédelem, vámunió, preferenciális elbánás, dömping, vagy szubvencióellenes eljárás hogy csak néhányat említsünk! Lépjünk tovább és ismerjük meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyait és tárgyát is! Ez lesz a negyedik lecke témája. 20

Megoldások 1. megoldás: b), d), e), h), mert a kereslet-kínálat összehangolását, a vámok leszállítását, a viták konszenzusos megoldását és a regionális bizottságok felállítását nem tartalmazza Az államok gazdasági jogainak és kötelezettségeinek Chartája. 2. megoldás 1. - g); 2. - d); 3. - e); 4. - f); 5. - b); 6. - c); 7. - a); 8. - a), mert: 1. Az Európai Gazdasági Bizottság állandó képviselői nagyköveti rangban vannak, és diplomáciai missziót tartanak fenn. 2. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája a fejlődő országok gazdasági fejlődésének előmozdítását nemzetközi kapcsolatok révén előmozdító szervezet. 3. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény a kereskedelmi kapcsolatok útjában álló akadályokat elsősorban a vámok leszállítása révén kívánja csökkenteni. 4. A Kereskedelmi Világszervezet az Általános Tanács felügyelete alatt működő, az Árukereskedelmi, a Szolgáltatáskereskedelmi és a Szellemi Tulajdonjogok kereskedelmével foglalkozó Tanács. 5. A Nemzetközi Valutaalap célja eredetileg a nagyobb állami fegyelem elősegítése volt a pénzügyi politikában. 6. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank ez a Világbank. 7. - 8. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság és a Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés a Világbank egy-egy fiókintézete. 3. megoldás 1. - d); 2. - e); 3. - c); 4. - a); 5. - b), mert: 1. A belföldi jogegyenlőség lényege az, hogy egy külföldi állam polgárai, vállalatai, árui azonos helyzetet élveznek az adott állam belföldi polgáraival, vállalataival, áruival. 2. A legnagyobb kedvezményes elbánás biztosítása azt jelenti, hogy egy adott állam viszonylatában egy külföldi állam, illetve annak polgárai, vállalatai, árui ugyanolyan helyzetet élveznek, mint a kedvezményt biztosító állam részéről a legkedvezőbb elbánásban részesített bármely harmadik állam polgárai, vállalatai, árui. 3. A preferenciális elbánás lényege egyoldalú előnyök biztosítása valamely ország(ok) irányában. 4. A szabadkereskedelmi övezet: két vagy több vámterület olyan összekapcsolása, amelyen belül a vámokat és a kereskedelmet korlátozó más rendszabályokat az e területről származó termékek belső kereskedelméből lényegében eltörölték. 5. A vámunió lényege az, hogy két vagy több vámterület helyébe egyetlen, egységes vámterület lép, amelyen belül a vámokat és egyéb korlátozó rendelkezéseket a belső forgalomban eltörölték; kifelé pedig harmadik országokkal szemben a tagok egységes vámokat és szabályozást alkalmaznak. 4. megoldás: 1. hamis, mert Magyarország az 1970-es évek első felében kötött egy sor Gazdasági Együttműködési Megállapodást; 2. igaz, mert az EGK-ban a kereskedelem szabályozása valóban átkerült a nemzeti hatáskörből a közösségi hatáskörbe; 3. igaz, mert korábban csak közzétették, de a 2005. évi L. törvény értelmében már valóban kihirdetésre kerültek a hatályba lépett megállapodások. 21

4. lecke Az állam és a jogi személyek, mint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyai Tanulási idő: 7 óra Bevezetés Az előző leckékben megismerte a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tartalmát, megtanulta annak forrásait, elsajátította a nemzetközi gazdasági forgalom jogi kereteinek és feltételeinek alapvető szabályait. A következő három leckében az előzőekre alapozva tovább építheti tudását. Most a gazdasági kapcsolatok alanyi és tárgyi körét mutatjuk be Önnek. Ennek keretében foglalkozunk az állam szerepével, megnézzük a jogi személyek, ezen belül a kereskedelmi és nemzetközi gazdasági társaságok szabályait. Ezt követően a tulajdonjog nemzetközi gazdasági kapcsolatokban betöltött szerepét vizsgáljuk, majd sor kerül a nemzetközi kereskedelem értékpapírjainak bemutatására és a szellemi alkotások nemzetközi védelmi rendszerének feltérképezésére. Láthatja, van mit tanulnia ismét. De ne ijedjen meg az itt felsorolt információhalmaztól; ha követi a tanácsainkat és megoldja az önellenőrző feladatokat minőségi tudás birtokosa lehet. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen: megmagyarázni az állam speciális helyzetét a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban; értelmezni az immunitás jogintézményét; összefoglalni a jogi személyek részvételével kapcsolatos általános problémákat; leírni a nemzetközi gazdasági életben megjelenő kereskedelmi társaságokat; bemutatni az EU integrációs törekvéseit a társasági jog területén; megmagyarázni a multi- és transznacionális jelzőt, valamint a monopolszervezet fogalmát; elhatárolni a nemzetközi magánjogi és közjogi vállalatokat. Ennek a leckének a tárgya tehát az állam és a jogi személyek nemzetközi gazdasági kapcsolatokban betöltött szerepének a bemutatása. Nyissa ki a tankönyvet a 60-61. oldalon és olvassa el az államról írt szakaszt! Ha végzett, oldja meg a lecke első feladatát! 22

1. önellenőrző feladat Egészítse ki a következő mondatot az általunk megadott két változat közül az egyikkel! A relatív vagy funkcionális immunitás lényege, hogy 1. az államot, ha magánjogi jogviszonyba lép, nem illeti meg mentesség; 2. az államot teljes mentesség illeti meg minden jogviszonyában. Ugye, nem volt nehéz? Azért a biztonság kedvéért nézze meg a mi megoldásunkat is a lecke végén! Folytassuk a jogi személyekről szóló egységek feldolgozásával. Nézzük először általában véve, mit kell tudnia a jogi személy fogalmáról. Olvassa el a 62-64. oldalakat! Most egy újabb feladat megoldására kérjük! 2. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot, válassza ki a helyes megoldást! Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a jogi személy jogképessége milyen terjedelmű, ki járhat el képviseletében, milyen a tagok egymás közötti viszonya, a választ Magyarországon 1. a Ptk.-nak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban történő alkalmazásáról szóló törvénye adja meg; 2. a Nemzetközi Magánjogi Kódex adja meg; 3. a vonatkozó államközi egyezmények adják meg; 4. a nemzetközi szokások adják meg. Ha sikerült helyesen befejeznie a mondatot, lépjen tovább! Ismerje meg a különböző jogrendszerek kereskedelmi társaságait! Olvassa el a vonatkozó részeket a 64-70. oldalakon! Javasoljuk, hogy a következő két önellenőrző feladat megoldásával ellenőrizze, elég alapos-e a tudása. 23

3. önellenőrző feladat A következő, egymáshoz nagyon hasonló mondatpárok közül válassza ki a helyes, igaz megállapításokat! 1. A társasági formák fejlődése a személyegyesüléstől a tőkeegyesülés irányába halad. 2. A társaságok fejlődése a tőkeegyesülés irányából halad személyegyesülés felé. 3. A fejlődéssel együtt jár a tagok közvetlen anyagi felelősségének az erősödése. 4. A fejlődéssel együtt jár a vagyoni felelősség teljes megszűnése. 5. A személyes közreműködés a fejlettebb formáknál meghatározó. 6. A vagyoni hozzájárulások egyesítése a meghatározó a fejlettebb formáknál. Ha ellenőrizte a megoldást, folytassa a következő feladattal! 4. önellenőrző feladat Párosítsa a cégformákat a rájuk jellemző meghatározásokkal! 1. közkereseti társaság; 2. betéti társaság; 3. részvénytársaság; 4. korlátolt felelősségű társaság. a) Az egyes tagokat megillető üzletrész és szavazati jog a törzsbetét nagyságához igazodik. b) A kültagok felelőssége csak a társaságba bevitt vagyonuk erejéig áll fenn. c) Bármelyik tag jogosult teljes körűen képviselni a társaságot. d) A tagokat a részvény befizetése után semmilyen anyagi felelősség sem a társaságnál, sem harmadik személyekkel szemben nem terheli. Ezeknek a feladatoknak a helyes megoldásával Ön bizonyította, hogy sikerült elsajátítani a kereskedelmi társaságokra vonatkozó ismereteket. Már csak egy rövid rész elolvasása választja el ennek a leckének a teljes ismeretétől. A következőkben bemutatjuk Önnek a nemzetközi gazdasági társaságokat. Lapozza fel a 70-72. oldalakat! Az olvasottak alapján oldja meg az utolsó önellenőrző feladatokat! 24

5. önellenőrző feladat Válassza ki az általunk megadott két változat közül a mondat helyes befejezését! A multinacionális jelző arra utal, hogy 1. ezekben a gazdasági társaságokban több nemzet vállalatai vesznek részt. 2. a vállalat nem marad meg saját nemzeti piacainak határain belül, hanem azokat átlépő tevékenységet folytat. Helyes megoldása azt jelzi, megértette ezeket a fogalmakat. Lássuk érti-e a nemzetközi magánjogi vállalat lényegét? 6. önellenőrző feladat Válassza ki az általunk megadott három változat közül a mondat helyes befejezését! A nemzetközi magánjogi vállalatot az jellemzi, hogy 1. üzleti tevékenysége során úgy jár el, mintha egyetlen cég lenne, jóllehet maga a több országra kiterjedő hálózat; mint gazdasági egység nem is rendelkezik egységes, önálló jogi személyiséggel; 2. üzleti tevékenysége során úgy jár el, mintha több nagy cég lenne, hiszen a több országra kiterjedő hálózat, mint gazdasági egység nem is rendelkezik egységes, önálló jogi személyiséggel; 3. üzleti tevékenysége során úgy jár el, mintha egyetlen cég lenne, hiszen a több országra kiterjedő hálózat, mint gazdasági egység, egységes önálló jogi személyiséggel is rendelkezik. Reméljük, hogy az utolsó feladat megoldása sem jelentett gondot Önnek! Befejezés Gratulálunk! Ismét értékes tudás birtokába jutott egy nagyon hosszú és nehéz anyag elsajátításával. Fontos lépéseket tett, mert alapozó jellegű ismereteket szerzett. Mint azt a lecke bevezetőjében már jeleztük, a következő két lecke is ezek ismeretében sajátítható el színvonalasan. 25

Megoldások 1. megoldás: 1., mert a relatív, vagy funkcionális immunitás lényege, hogy az államot, ha magánjogi jogviszonyba lép, nem illeti meg mentesség. Korábban az abszolút immunitás elve volt uralkodó, mely ezzel szemben azt jelentette, hogy az államot teljes mentesség illeti meg minden jogviszonyában. 2. megoldás: 2., mert arra a kérdésre, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a jogi személy jogképessége milyen terjedelmű, ki járhat el képviseletében, milyen a tagok egymás közötti viszonya már nemzetközi magánjogi kérdés, a választ Magyarországon a Nemzetközi Magánjogi Kódex adja meg. 3. megoldás: 1., 4., 6., mert a társasági formák fejlődése a személyegyesüléstől a tőkeegyesülés irányába halad, a fejlődéssel együtt jár a vagyoni felelősség teljes megszűnése, és a vagyoni hozzájárulások egyesítése. 4. megoldás 1. - c); 2. - b); 3. - d); 4. - a), vagyis: 1. A közkereseti társaság alapvető jellemzője, hogy bármelyik tag jogosult teljeskörűen képviselni a társaságot. 2. A betéti társaság fontos ismérve, hogy a kültagok felelőssége csak a társaságba bevitt vagyonuk erejéig áll fenn. 3. A részvénytársaság egyik alapvonása, hogy a tagokat a részvény befizetése után semmilyen anyagi felelősség sem a társaságnál, sem harmadik személyekkel szemben nem terheli. 4. A korlátolt felelősségű társaságra pedig az igaz, hogy az egyes tagokat megillető üzletrész és szavazati jog a törzsbetét nagyságához igazodik. 5. megoldás: 1., mert a multinacionális jelző arra utal, hogy ezekben a gazdasági társaságokban több nemzet vállalatai vesznek részt; ellenben az a meghatározás, miszerint a vállalat nem marad meg saját nemzeti piacainak határain belül, hanem azokat átlépő tevékenységet folytat, a transznacionális vállalatok sajátja. 6. megoldás: 1., mert a nemzetközi magánjogi vállalatot az jellemzi, hogy üzleti tevékenysége során úgy jár el, mintha egyetlen cég lenne; jóllehet maga a több országra kiterjedő hálózat, mint gazdasági egység nem is rendelkezik egységes, önálló jogi személyiséggel. 26

5. lecke A tulajdonjog szerepe a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Az értékpapírok. Tanulási idő: 7 óra Bevezetés Az előző leckében áttekintettük a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyainak körét, most annak tárgyáról tanulunk. Ebben a leckében előbb a tulajdonjog szerepével foglalkozunk; majd az értékpapírok általános jellemzőit dolgozzuk fel, bemutatva a legfontosabbakat: mint a hajóraklevél vagy más néven hajóelismervény, kiszolgáltatási jegy, folyami rakjegy, közraktári rakjegy, vagy a részvény. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen: felsorolni a külső kereskedelmi szerződések tárgyait; megmagyarázni a tulajdon szerepét a nemzetközi kapcsolatokban; vázolni az államosítások nemzetközi megítélését; bemutatni a külföldi beruházások védelmének nemzetközi és hazai gyakorlatát; meghatározni az értékpapír fogalmát és általános jellemzőit; csoportosítani az értékpapírokat; megfogalmazni az árupapírok szerepét. Kezdjük az ismeretszerzést a tulajdonjog nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepének megvizsgálásával. Üsse fel a tankönyvét a 72. oldalon, és olvassa el az idevonatkozó részt a 75. oldalig! Amennyiben sikerült megértenie ezt a kis egységet, nem okozhat gondot a következő feladat megoldása sem. 1. önellenőrző feladat Válassza ki a mondat egyetlen helyes befejezését! (Külső) Kereskedelmi szerződés tárgya lehet 1. áru, szolgáltatás, vagy jog; 2. ingó, ingatlan, energia, értékpapír, tevékenység és know-how; 3. áru, szolgáltatás és anyagi értéket képviselő jog. A mi megoldásunkat a lecke végén találja. Egyetértünk? 27

Folytassuk a tanulást a külföldi beruházások és a tulajdon védelméről szóló egység feldolgozásával! Olvassa el a tankönyv 75-79. oldalán lévő ismereteket! Nézzük, megértette-e az olvasottakat ellenőrizze a következő feladat megoldásával! 2. önellenőrző feladat Válassza ki az általunk megadott négy változat közül a mondat helyes befejezését! A MIGA 1. elsődlegesen a fejlett országokba irányuló beruházások nem kereskedelmi jellegű kockázatai ellen nyújt biztosítást; 2. elsődlegesen a fejlett országokba irányuló beruházások kereskedelmi jellegű kockázatai ellen nyújt biztosítást; 3. elsődlegesen a fejlődő országokba irányuló beruházások kereskedelmi jellegű kockázatai ellen nyújt biztosítást; 4. elsődlegesen a fejlődő országokba irányuló beruházások nem kereskedelmi jellegű kockázatai ellen nyújt biztosítást. Ellenőrizte önmagát? Amennyiben helyes volt a válasza, úgy sikeresen elsajátította a tulajdonjogi tananyagrészt is. A következő oldalakon a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban fellelhető értékpapírokkal kapcsolatos ismereteit mélyítjük. Lássuk először az értékpapír fogalmát, legáltalánosabb jellemzőit és csoportjait! Folytassa az olvasást a 79-82. oldalakon! Egy újabb erőpróba következik. 3. önellenőrző feladat Válassza ki, melyik a kakukktojás, vagyis melyik meghatározás nem tartozik az értékpapír általános jellemzői közé! 1. A benne foglalt jogosultságot megtestesíti. 2. Törvény vagy nemzetközi szerződés minősíti értékpapírnak. 3. A jogosultság bizonyítására elég maga az értékpapír. 4. A felek közös akarat-megegyezése az alapja. Csak akkor érdemes tovább lépnie, ha jól választott, vagyis megértette az értékpapírra vonatkozó általános szabályokat. Erre épül ugyanis a következő egység: a következőkben a legfontosabb árupapírokat tekintheti át. Ezen belül érintőlegesen kitérünk a részvény szerepére is. 28

Olvassa el az ide vonatkozó egységet a 82-86. oldalakon! A következő feladat pontos megoldásával önmagának is bebizonyíthatja, hogy sikerült megértenie a különböző értékpapírok legfőbb jellemezőit! 4. önellenőrző feladat Párosítsa az értékpapírokat a meghatározásokkal! 1. hajóraklevél, 2. kiszolgáltatási jegy, 3. közraktári jegy, 4. folyami rakjegy, 5. részvény. a) Két összefüggő, de egymástól elválasztható részből áll: árujegyből és zálogjegyből. b) A fuvaroztató és a hajótulajdonos közötti fuvarozási szerződést bizonyító okmány és átvételi elismervény. c) Akkor alkalmazzák, ha az árutulajdonos szeretné a küldeményt részletekben értékesíteni. d) Ez a hajóraklevélhez hasonlóan az áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír, melyet folyami árufuvarozásban használnak. e) Tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, mely bemutatóra vagy névre szólhat. A szerintünk helyes megoldást a lecke végén olvashatja. Amennyiben ezt az utolsó akadályt is sikeresen vette, úgy a lecke végéhez ért. Befejezés Ebben a nagyobb egységben amelyben tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyaival és tárgyával foglalkozunk már csak egy leckével kell megbirkóznia. A következőkben a szellemi alkotások védelmének intézményi rendszerét nézzük át, természetesen nemzetközi kitekintésben. 29

Megoldások 1. megoldás: 3., mert a (Külső) Kereskedelmi szerződés tárgya lehet: áru, szolgáltatás és anyagi értéket képviselő jog. Az 1. és 2. félmondat hibás és pontatlan elemeket tartalmaz. 2. megoldás: 4., mert a MIGA elsődlegesen a fejlődő országokba irányuló beruházások nem kereskedelmi jellegű kockázatai ellen nyújt biztosítást. 3. megoldás: 4., mert a felek közös akarat-megegyezése a szerződések alapvető kelléke, és nem tartozik az értékpapír általános jellemzői közé. 4. megoldás 1. - b); 2. - c); 3. - a); 4. - d); 5. - e), hiszen: 1. A hajóraklevél jellemzője, hogy a fuvaroztató és a hajótulajdonos közötti fuvarozási szerződést bizonyító okmány és átvételi elismervény. 2. A kiszolgáltatási jegyet akkor alkalmazzák, ha az árutulajdonos szeretné a küldeményt részletekben értékesíteni. 3. A közraktári jegy formailag két összefüggő, de egymástól elválasztható részből áll: árujegyből és zálogjegyből. 4. A folyami rakjegy a hajóraklevélhez hasonlóan az áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír, melyet folyami árufuvarozásban használnak. 5. A részvény pedig tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, mely bemutatóra vagy névre szólhat. 30

6. lecke Szellemi alkotások a nemzetközi kereskedelemben Tanulási idő: 5 óra Bevezetés Mint ahogyan azt korábban már jeleztük, az előző két leckéhez szorosan kötődő anyagrésszel folytatjuk a tanulást. A tulajdonjog körében különleges helyet tölt be az anyagi értéket képviselő jogok védelme. Ezen jogok legnagyobb részét kitevő szellemi alkotáshoz fűződő jog szabályaival, annak védelmével foglalkozunk e leckében. Pontosabban megfogalmazva: a szerzői jog és az iparjogvédelem nemzetközi vonatkozásait tekintjük át a következő oldalakon. Nézzük, milyen célokat tűztünk ki. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen: összefoglalni a szellemi alkotások jogának tartalmát; leírni a WIPO szervezetét és feladatait; felsorolni a szellemi alkotások oltalmára vonatkozó uniós és nemzetközi szerződéseket. Mindenekelőtt helyezzük el a szellemi alkotásokat a szabályozási rendszerben. Olvassa el a lecke bevezető gondolatait a 87. oldalon! Ha végzett az olvasással, haladjon tovább és ismerje meg a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (a WIPO-nak) céljait, valamint a WIPO által igazgatott nemzetközi egyezményeket! Folytassa az olvasást a 87-90. oldalakon! Ezt követően oldja meg az alábbi feladatot! 31

1. önellenőrző feladat Válassza ki a mondat egyetlen helyes befejezését! Alapvető PUE tagállami kötelezettség a jogosítványok függetlenségének elve, 1. amely azt is jelenti: valamely tagországban biztosított oltalomra nem hat ki az a körülmény, hogy egy másik tagország az oltalmat megtagadta, vagy utóbb megvonja; 2. amely magában foglalja azt is: valamely tagországban biztosított oltalomra kihat az a körülmény, hogy egy másik tagország az oltalmat megtagadta, vagy utóbb megvonja; 3. amely azt nem foglalja magában, hogy valamely tagországban biztosított oltalomra kihat-e az a körülmény, hogy egy másik tagország az oltalmat megtagadta, vagy utóbb megvonja. Amennyiben sikeresen teljesítette a feladatot, és helyes volt a megoldása (a miénket a lecke végén találja), úgy lépjen tovább, s dolgozza fel a szellemi alkotások oltalmára vonatkozó egyéb nemzetközi szerződésekről szóló egységet is! Olvassa el a 91-93. oldalakat! Nézzük, hogyan sikerült ennek az anyagrésznek az értelmezése! Ha úgy érzi, minden világos a következő feladat megoldása sem fog Önnek gondot jelenteni! 2. önellenőrző feladat Párosítsa a szervezetekkel a megállapodásokat! 1. UNESCO, 2. GATT, 3. WIPO, 4. EGK (ma már EU). a) Európai Szabadalmi Egyezmény; b) Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló (TRIPs) Megállapodás; c) Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény; d) Párizsi Uniós Egyezmény az ipari tulajdon oltalmára. Helyes válaszok esetén sikeresen befejezte ezt a leckét is. Mielőtt azonban tovább lépne, érdemes egy nagyobb egységet lezáró feladatot is megoldania, hogy lássa, mennyire emlékszik már megszerzett tudásra és, hogy magabiztosan folytathassa a tanulást. 32

3. önellenőrző feladat Az alábbiakban igaz és hamis állításokat olvashat. Válassza ki a hamisakat! 1. A szokás érvényesülése nem függ a felek akaratától. 2. Az általános szerződési feltételek egy komplett szerződés megkötéséhez szolgálnak modellként, függetlenül attól, kik a szerződő felek. 3. Az árak megállapításáról szóló törvény leszögezi, hogy az árak legfőbb szabályozója a kormány. 4. Nem minősül állami támogatásnak a szubvencióellenes eljárás megindítása szempontjából, hogy az exporttermék a hazai felhasználásra szánt hasonló termékre kivetett adók és illetékek alól mentesül. 5. A Világbank kedvezményes hitelekkel stabilizálja a fejlett országok gazdaságát. 6. A szabadkereskedelmi övezet lényege, hogy két vagy több vámterület helyébe egyetlen, egységes vámterület lép. 7. Az egyes jogrendszerek társasági joga és kötelmi joga hagyományos eszközeinek felhasználásával kialakított szervezetet nemzetközi magánjogi vállalatnak nevezzük. 8. Külső kereskedelmi szerződés tárgya lehet: áru, szolgáltatás vagy agyagi értéket képviselő jog. 9. Az értékpapírba foglalt jogosultság bizonyítására nem elegendő maga az értékpapír. 10. Bemutatóra szóló értékpapír puszta kézben tartása legitimál mind az adóssal, mind harmadik személyekkel szemben. Most különösen fontos, hogy összehasonlítsa az Ön megoldását a miénkkel. Hibátlan megoldás esetén büszke lehet magára, és megállapíthatja: remek teljesítményt nyújtott az eddigi leckék feldolgozásával. Befejezés Ennek a leckének a megtanulásával egy nehéz anyagrész végére ért. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok tartalmának, forrásainak, kereteinek és feltételeinek sikeres feldolgozását követően Ön eredményesen beépítette jogi, gazdasági műveltségébe a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyi és tárgyi vonatkozásait is. A következő leckében nem kell újabb anyagot tanulnia, hanem egy beküldendő feladatot kell kidolgoznia. Szárnyakat adhat tehát gondolatainak, kreativitásának, persze az általunk felállított tartalmi és alaki keretek között. Ez a tennivaló már nem a mechanikus kérdésválasz klasszikus módszerére épül. A téma végiggondolásával összefoglalhatja az eddig megszerzett ismereteit, és egyben alkalmazhatja is azokat. Mielőtt azonban belevág, engedjen magának egy kis időt, rendszerezze a tudását, nézze át az önellenőrző feladatok megoldásait. Ezt megteheti, ha ütemtervünk szerint haladt. Így a már letisztult ismeretek birtokában kezdheti el írni dolgozatát, majd tanulmányozni az ezt követő új, immáron a magánjogi, szerződéstani ismereteit bővítő leckéket. 33