Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2007. ÁPRILIS
A Közép-magyarországi Régió gazdasági és munkaerő-piaci helyzete A KSH munkaerő-felmérés adatai a Közép-magyarországi Régió 2005. IV. negyedéves adatok 2006. IV. negyedéves adatok 2005. IV. negyedéves adatok Országos 2006. IV. negyedéves adatok Változás Változás Megnevezés % % Népesség (ezer fő)* 2854 2871 100,6 10077 10064 99,9 15-74 éves népesség (ezer fő)* 2228 2234 100,3 7833 7832 100,0 Aktív korúak (15-64 év), (ezer fő)* 1975 1984 100,4 6932 6930 100,0 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 1306 1314 100,6 4226 4273 101,1 Foglalkoztatottak (ezer fő) 1238 1241 100,3 3916 3953 100,9 Alkalmazásban állók (ezer fő) 1194 1196 100,1 2787 2790 100,1 Munkanélküliek (ezer fő) 68 72 105,9 310 320 103,1 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 887 902 101,6 3494 3450 98,7 Aktivitási arány (%) 59,5 59,3 99,7 54,7 55,3 101,1 Foglalkoztatási arány (%) 56,4 56,0 99,3 50,7 51,2 101,0 A munkanélküliségi ráta (%) 5,2 5,5 105,8 7,3 7,5 102,7 A Közép-magyarországi Régió lakónépessége 2007. január 1-jén 2 millió 871 ezer fő volt, mely a korábbi évek csökkenő tendenciájától eltérően minimális, 0,6%-os népesség gyarapodást jelent a 2006. januári adatokhoz viszonyítva. A KSH által a 15 74 éves korú népesség körében végzett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kritériumait alkalmazó reprezentatív munkaerő-felmérés adatai szerint 2006. IV. negyedévben a Közép-magyarországi Régióban 1 314 ezer fő volt jelen a munkaerőpiacon. A népesség aktivitási aránya 59,3%-ra csökkent, 0,2 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól. A foglalkoztatottak száma 1 241 ezer, a munkanélkülieké 72 ezer fő volt, 0,3 illetve 5,9%-kal több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási arány magasabb (56,0%) a munkanélküliségi ráta (5,5%) pedig alacsonyabb volt, mint országosan (51,2 illetve 7,5%). 2006-ban a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai szerint a Közép-magyarországi Régióban átlagosan 1 196 ezren álltak alkalmazásban, 0,1%ponttal többen, mint az előző év azonos időszakában. A fizikai foglalkozásúak létszáma 0,9%-kal csökkent a szellemi foglalkozásúak létszáma pedig 0,6%-kal emelkedett.0 A legnagyobb foglalkoztatónak számító ipari szervezeteknél, ahol az alkalmazásban állók száma 219 ezer fő, 3,4%-kal dolgoztak kevesebben. Emellett az alkalmazásban állók számának csökkenését regisztrálták a mezőgazdaság (7,8%), és a nem anyagi szolgáltatások területén (0,1%) is. A több mint 420 ezer főt foglalkoztató anyagi szolgáltatás ágban 2,3%- kal, az építőiparban pedig 1,7%-kal nőtt a létszám. a Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató Budapest és Pest megyei 2005/4, 2006/4. száma, valamint a KSH előzetes adatai. * 2006. január 1-jén, illetve 2007. január 1-jén. 2
Az alkalmazásban állók 72,2%-ának munkát adó versenyszférában 0,2%-kal emelkedett, a költségvetési szerveknél pedig 2,7%-kal csökkent a létszám a vizsgált időszak alatt. A regisztrált gazdasági szervezetek száma a régióban 2006. december 31-én 511,5 ezer volt. A nyilvántartott szervezetek 94,5%-a vállalkozásként volt bejegyezve. A regisztrált vállalkozások száma 12 hónap alatt 0,2%-ponttal csökkent. Az összes vállalkozás több mint felét kitevő társas vállalkozások száma 2,0%-ponttal emelkedett, az egyéni vállalkozásoké pedig ugyanennyivel mérséklődött. A Közép-magyarországi Régióban a regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők száma 2007. május 20-án 46 626 fő volt, szemben a 2006. május 20-i 39 274 fővel. Ez egy év alatt 18,7%-os emelkedést jelent. A regisztrált pályakezdő munkanélküliek és nyilvántartott pályakezdő álláskeresők egy év alatti növekedési üteme ennél jóval alacsonyabb, 10,1%-os. A regisztrált munkanélkülieken és nyilvántartott álláskeresőkön belüli arányuk 2007. májusában átlagosan 4,0%, míg tavaly 4,3% volt. A 8 általános vagy annál alacsonyabb végzettségű munkanélküliek száma az elmúlt egy év alatt átlagosan 1,1%-ponttal emelkedett. Ugyanakkor 0,4-%ponttal csökkent a diplomával rendelkezők száma. Regisztráltakon belüli arányuk 10,3%. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya egy év alatt 3,0%-ról 3,6%-ra emelkedett. A 2007. II. negyedéves felmérés számszaki adatai 2007. április 16 május 9 között zajlott le a 2007. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés. Az adatfelvételben a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 21 kirendeltsége és 87 munkatársa vett részt. Az adatgyűjtésben kirendeltségeink összesen 1577 munkáltatót terveztek bevonni, 1,4%-kal kevesebbet, mint az előző felmérés idején. A megkeresett szervezetek 59,7%-a, (942 munkáltató) válaszolt a kérdéseinkre. Ez a sikerességi mutató 20,7%-ponttal marad el az országos átlagtól, de az előző negyedévi régiós adathoz képest 0,2%-pontos növekedést jelez. Az elmúlt öt felmérés legfontosabb jellemzői a következők voltak: Megnevezés 2006. II. né. 2006. III. né. 2006. IV. né. 2007. I. né. 2007. II. né. válaszadók száma (db) 1088 1063 1012 952 942 jelenlegi létszám (fő) 99042 95354 84721 83420 82691 3 hónap múlva várható létszám (fő) 101753 96177 85811 85834 84301 12 hónap múlva várható létszám (fő) 101402 97156 87384 86512 84466 3
Az utolsó felmérés során a megkeresett munkáltatók köre alig változott. A felmérésben résztvevők megoszlása nemzetgazdasági áganként (%) 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 A, B C D E F G H I J K L M N O-Q 2006. december 31-én a KSH intézményi adatai szerint a regisztrált gazdasági szervezetek Az NMF-ben szereplő szervezetek A negyedéves felmérésben résztvevő gazdálkodók legnagyobb számban b a feldolgozóiparból, a kereskedelem, javítás ágból, az építőiparból és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágból kerültek ki. b A, B Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás. C Bányászat; D Feldolgozóipar. E Villamos- energia-, gáz-, gőz-, vízellátás. F Építőipar. G Kereskedelem, javítás. H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás. I Szállítás, raktározás, posta, távközlés. J Pénzügyi közvetítés. K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás. L Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás. M Oktatás; N Egészségügyi, szociális ellátás. O-Q Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás. 4
50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Az alkalmazásban állók számának megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (% ) A, B C D E F G H I J K L M N O-Q Az alkalmazásban állók száma 2006. évben 2007. március 31-én a NMF-ben szereplő szervezeteknél alkalmazásban állók száma A felmérésbe bevont 942 munkáltató statisztikai állományi létszáma 82,7 ezer fő volt, ami 0,8%-kal kevesebb, mint a 2007. I. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszáma. A mintába bekerült cégeknél az alkalmazásban állók számát a KSH alkalmazásban állók ágazatonkénti létszámára vonatkozó adataival összevetve elmondható, hogy a feldolgozóipar; az egészségügyi, szociális ellátás ágazatokban a létszám az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentált. Ugyanakkor a többi nemzetgazdasági ág területén dolgozók az átlagtól kisebb arányban kerültek a mintába. A felmérésben résztvevő szervezetek adatai vállalati méret szerint 2007. március 31-én 60,0 50,0 48,3 56,1 40,0 30,0 22,1 23,0 29,3 20,0 10,0 1,4 13,2 6,6 0,0 Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közepes (50-249 fő) Gazdasági szervezetek száma Nagy (249 fő felett) Alkalmazásban állók száma 5
A válaszoló munkáltatók száma és megoszlása ágazat és létszám-kategória szerint Létszám Ágazati kód* kategória A-B C D E F G H I J K L M N O-Q Összesen db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % Mikro 4 12,5 0 0,0 47 16,1 0 0,0 34 26,0 48 29,1 5 15,6 1 3,6 1 16,7 41 41,0 3 27,3 5 14,7 2 5,0 17 26,6 208 22,1 Kis 14 43,8 2 66,7 137 46,9 0 0,0 80 61,1 86 52,1 21 65,6 11 39,3 1 16,7 43 43,0 2 18,2 17 50,0 10 25,0 31 48,4 455 48,3 Közép 11 34,4 1 33,3 80 27,4 2 50,0 16 12,2 28 17,0 4 12,5 11 39,3 4 66,7 14 14,0 5 45,5 11 32,4 18 45,0 12 18,8 217 23,0 Nagy 3 9,4 0 0,0 28 9,6 2 50,0 1 0,8 3 1,8 2 6,3 5 17,9 0 0,0 2 2,0 1 9,1 1 2,9 10 25,0 4 6,3 62 6,6 Össz. 32 100,0 3 100,0 292 100,0 4 100,0 131 100,0 165 100,0 32 100,0 28 100,0 6 100,0 100 100,0 11 100,0 34 100,0 40 100,0 64 100,0 942 100,0 *A-B Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás. C Bányászat; D Feldolgozóipar. E Villamos- energia-, gáz-, gőz-, vízellátás. F Építőipar. G Kereskedelem, javítás. H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás. I Szállítás, raktározás, posta, távközlés. J Pénzügyi közvetítés. K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás. L Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás. M Oktatás; N Egészségügyi, szociális ellátás. O-Q Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás. A felmérésben résztvevő munkáltatók 22%-a 10 fő alatti mikro-vállalkozás. 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozás 48%-uk volt, a közepes (50-249 fő) méretűek 23%-ot, a nagyvállalatok 7%-os hányadot képviseltek. A következő 3 hónap trendje A 942 munkáltató összességében létszámának 1 610 fős (1,9%-os) növekedésére számit az elkövetkezendő negyedévben. A következő táblázatban a 5 főt elérő létszámnövekedést, illetve csökkenést mutató munkaköröket foglaltuk össze a felmérésbe vont munkáltatók 2007. II. negyedévre vonatkozó szándéka alapján. Munkakör megnevezése Belépő (fő) Kilépő (fő) Egyenleg (fő) Kedvező pozíciójú munkakörök ipari és építőipari foglalkozások 690-212 478 szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 900-426 474 vas- és fémipari foglalkozások 340-85 255 egyszerű szolgált. jellegű fogl. (mezőgazdasági fogl.) 667-418 249 gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 751-508 243 egyszerű-mezőgazdasági és erdőgazdálkodási fogl. 233-8 225 egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő fogl. 274-86 188 feldolgozóipari gépek kezelői 465-307 158 műszaki és természettudományi foglalkozások 156-23 133 mobil gépek kezelői 268-174 94 egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő fogl. 228-146 82 építőipari foglalkozások 104-26 78 szolgáltatási jellegű foglalkozások 159-81 78 kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások 131-66 65 gazdasági, pénzintézeti ügyintézők 87-23 64 könnyűipari foglalkozások 82-30 52 élelmiszeripari foglalkozások 95-44 51 irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű fogl. 123-77 46 6
háziipari, vegyesipari és raktározási fogl. 69-27 42 egészségügyi foglalkozások 71-32 39 ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 65-29 36 gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás 46-18 28 mezőgazdasági foglalkozások 39-15 24 mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 39-15 24 technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 56-38 18 egészségügyi - egyetemi, főisk. képzettséghez kapcs. fogl. 33-16 17 nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások 27-15 12 irodai jellegű foglalkozások 58-48 10 szociális - egyetemi, főisk. képzettséghez kapcs. 7 0 7 Kedvezőtlen pozíciójú munkakörök kulturális, sport, művészeti és vallási foglalkozások 0-18 -18 szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási fogl. 2-18 -16 egyéb helyhez kötött gépek kezelői 18-27 -9 egyéb ügyintézők 6-13 -7 gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 23-30 -7 törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vez. 31-36 -5 A fenti táblázat adataiból is jól látható, hogy a munkakörök többségében jelentős a munkaerőmozgás. A munkáltatók zöme az utóbbi években előnyben részesíti a határozott idejű munkaszerződéseket, mivel a rendelésállomány alakulásától függően felveszi vagy elbocsátja a dolgozókat. A foglalkoztatottak számának változása nemzetgazdasági áganként* 2007. II. negyedévében (fő) 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 A,B C D E F G H I J K L M N O-Q 2007. március 31-én 2007. június 30-án * * A-B Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás. C Bányászat; D Feldolgozóipar. E Villamos- energia-, gáz-, gőz-, vízellátás. F Építőipar. G Kereskedelem, javítás. H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás. I Szállítás, raktározás, posta, távközlés. J Pénzügyi közvetítés. K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás. L Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás. M Oktatás; N Egészségügyi, szociális ellátás. O-Q Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás. 7
A felmérés alapján a következő három hónapra várható létszámfelvételek legnagyobb része a feldolgozóipar (768 fő); az építőipar (286 fő); a kereskedelem, javítás (164 fő); a szállítás, raktározás, posta, távközlés (144 fő) területén várható. Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágban csökken, míg bányászat; a pénzügyi közvetítés; a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás és az oktatás területén alig változik a foglalkoztatottak száma. 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 A foglalkoztatottak számának várható változása nemzetgazdasági áganként (fő) 0 A,B C D E F G H I J K L M N O-Q 2007. március 31-én 2008. március 31-én A mintában szereplő munkáltatók válaszai szerint a következő 12 hónapra vonatkozó előrejelzés kedvező elmozdulást mutat. Egy éves időtávon várhatóan 1 775 fővel emelkedik a gazdálkodók munkaerő-szükséglete. A megkérdezett munkáltatók állományi létszáma a felmérés adatai szerint az elkövetkező egy év alatt 84 466 főre változik, ami 2,1%-os növekményt jelent. A következő 12 hónapra várható létszámfelvételek legnagyobb része a feldolgozóipar (708 fő); az építőipar (193 fő); a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás (211 fő) és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (207 fő) területén várható. Az egészségügyi, szociális ellátás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágban csökken, míg bányászat; a villamos- energia-, gáz-, gőz-, vízellátás; a pénzügyi közvetítés és az oktatás területén alig változik a foglalkoztatottak száma. 8
A munkaerő-kereslet alakulása a munkaügyi kirendeltségekre 2007. I. negyedévben bejelentett új álláshelyek alapján: A 2007. I. negyedévben bejelentett új álláshelyek megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (%) Nem anyagi szolg. 24% Mező,-.. erdőg. 5% Ipar 18% Anyagi szolgáltatás 22% Építőipar 31% 2007. január-március hónapokban összesen 24 313 új álláshely bejelentésére került sor, ami 21,8%-kal kevesebb volt, mint az egy évvel korábbi munkaerő-kereslet. Az elhelyezkedés lehetősége az iparban továbbra sem javult, ahonnan összesen 4289 fős létszámigény érkezett, 8,0%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságban 545 fővel, az építőiparban 2522 fővel, az anyagi szolgáltatások területén 1174 fővel, a nem anyagi szolgáltatások ágban 2168 fővel csökkent az új álláshelyek száma. Az új álláshelyek számának alakulása a munkaerő-igények jellege szerint (db) 24000 22000 20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 23578 2006.I-III. hó 17828 2007.I-III. hó 4614 4692 2095 1519 695 249 106 25 Nem tám. állás Külf.Mo-i m.váll. Közhasznú munk. Bértámogatás Egyéb támogatás 9
2007. I. negyedévben 20,1%-kal csökkent a nem támogatott állásba elhelyezettek száma. Mérséklődött a másodlagos munkaerő-piac kereslete. A felkínált új álláshelyek 6,2%-a közhasznú munkához kapcsolódott. A Közép-magyarországi Régióban a legnagyobb arányú (73,3%) új állásbejelentés továbbra is a külföldiek magyarországi foglalkoztatása miatt érkezett, bár Románia EU csatlakozása miatt az előző év azonos időszakához képest 2,5 %- ponttal csökkent a munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott külföldi állampolgárok miatt beadott állásbejelentések száma. A létszám-leépítések alakulása 2007. I. negyedévben 52 munkáltatótól 2301 főre vonatkozó létszám-leépítési szándék bejelentése érkezett szervezetünkhöz, ami a foglalkoztatottak létszámának 0,2%-át jelenti. A bejelentések közül 100 főt meghaladó csoportos létszámcsökkentésre 40 darab bejelentés érkezett. Az érintettek létszáma 1883 fő volt. A leggyakoribb szakmák, amelyekből az egyes bejelentések 10 fő feletti létszámot terveznek elbocsátani a negyedév során beérkezett bejelentések alapján a következők: Üzleti szolgáltatási kis szervezet vezetője menedzser; egyéb mérnök; egyéb műszaki foglalkozások; egyéb gazdasági foglalkozások; restaurátor; egyéb magasan képzett ügyintézők; szakasszisztens; szerkesztő; egyéb kulturális foglalkozások; egyéb ügyintézők; Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó; szakács; lapterjesztő; fényképész; raktárkezelő; egyéb építési szakipari foglalkozások; fafeldolgozó gépkezelő; lapterjesztő; fényképész; világosító; vagyonőr; malomipari munkás; egyéb könnyűipari gépkezelők; nehéz-földmunka gépkezelők; lakás és intézménytakarító; egyéb segédmunkások; egyéb őrök és hasonló jellegű foglalkozások. A munkavállalók atipikus és egyéb foglalkoztatási típusban történő alkalmazása A felmérés során megkérdeztük a munkaadókat arról is, hogy jellemző-e a cégüknél a munkavállalók atipikus, azaz nem hagyományos, valamint egyéb foglalkoztatási típusban történő alkalmazása. Az alábbi táblázatban a 942 munkáltatótól kapott válaszok összesített adatai szerepelnek. Foglalkoztatási forma Részmunkaidő Távmunka Bedolgozói munkaviszony EKHO Munkaadók száma (db) Foglalkoztatottak száma (fő) 295 8640 26 131 22 267 13 232 10
Megbízási szerződés Munkaerő-kölcsönzés Önfoglalkoztatás GYES, GYED-ről 8 órában visszavett munkaerő Határozott idejű munkaszerződés AM-könyvvel foglalkoztatott 108 717 44 1132 16 144 87 253 254 7235 66 317 Látható, hogy egyes foglalkoztatási formák továbbra sem jellemzőek, miközben a költségkímélő foglalkoztatási formák az utóbbi években egyre nagyobb teret hódítanak a vállalati munkaerő-gazdálkodásban. A következőkben a három legnagyobb létszámot érintő atipikus foglalkoztatási formát jellemezzük röviden. A részmunkaidős foglalkoztatás szinte a gazdaság minden területén előfordul kisebb-nagyobb mértékben. A felmérésben részt vevők közül minden harmadik munkáltató nyilatkozott úgy, hogy részmunkaidős dolgozói is vannak A határozott időre szóló szerződés alkalmazása a munkaadók számára rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást biztosít. Ezáltal gyorsabban és olcsóbban tudják kielégíteni a rövid távú munkaerő-igényüket, ugyanakkor elbocsátás nélkül, könnyen és különösebb költség nélkül meg tudnak válni a feleslegessé váló munkaerőtől. 2007. március végén a felmérésben résztvevő szervezeteknél foglalkoztatottak 8,7%-a rendelkezett határozott idejű munkaszerződéssel. Megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás lehetőségével a szervezetek 11,5%-a élt. A munkaerő-kölcsönzés egyrészt az emberi erőforrás hatékonyságának, rugalmasságának fokozására, a kiesések, hiányszakmák, túlterheltségek elkerülése érdekében alkalmazott eszköz, másrészt a bérköltségek csökkentésének eszköze. A 942 munkáltató közül mindössze 44 él ezzel a lehetőséggel. Egyéb a régió munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével kapcsolatos információk A ráckevei kirendeltségen 2007. május 17.-én állásbörzét tartottak, mely mintegy nyitánya volt a minden évben megrendezésre kerülő Kistérségi Konferenciának. A konferencia tervezett időpontja 2007. szeptember 20. A rendezvényekre az előkészítő munkálatok megkezdődtek. 11
Új elemként 2007. szeptember végén Nyílt Nap bevezetését tervezi a kirendeltség a végzős középiskolások számára, amely indító rendezvénye lenne a már szokásos októberi Pályaválasztási Kiállításnak. A nagykátai kirendeltségen 2007. június 13-án Kistérségi Konferencia megrendezésre kerül sor. A monori kirendeltségen 2007. július 1-én állásbörze megrendezésére kerül sor. A budaörsi kirendeltség a munkaerő-piac szereplőinek hatékony egymásra találása érdekében - az információ-áramlás szélesebb körben való kiterjesztésére - több Foglalkoztatási Információs Pont létrehozására kötött együttműködési megállapodást Teleházakkal, mely Pontok számát folyamatosan bővíti. 2007. 05.10-én a kirendeltség társszervezője volt a fővárosi Bartók Béla úti kirendeltség és az Újbudai Önkormányzat által szervezett állásbörzének. A rendezvényen 52 munkáltató és 2439 fő álláskereső képviseltette magát, közülük 1334 fő talált megfelelő munkahelyet. 2007. 06. 21-én a zsámbéki és a szentendrei kirendeltségekkel közösen fórum és állásbörze megrendezésére kerül sor Piliscsabán a Pilis térség munkaadói és álláskeresői részére. Az érdi kirendeltség 2007. évi feladatai között szerepel a munkáltatói kapcsolattartás új formáinak bevezetése. Ennek érdekében a jövőben térségi fórumokat szerveznek, ill. a kamarák, egyesületek, civil szervezetek, által szervezett rendezvényeken önálló napirenddel kívánnak részt venni. Fenti rendezvényeken kiemelt figyelmet fordítanak az atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítésére. Tájékoztatják a munkáltatókat a távmunka-pályázatokról, a részmunkaidős foglalkoztatási lehetőségekről. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás óriási népszerűségnek örvend a térségben, de a foglalkoztatás nem minden esetben szabályszerű. Ez utóbbi formánál a jogszabály szerinti foglalkoztatás elősegítését célozza meg a kirendeltség. A ceglédi kirendeltségen lassan befejeződik a uniós követelményeknek megfelelő átalakítása. Ennek során az ügyfélváró térben korszerű öninformációs tér került kialakításra. Az ügyfelek számára az információt biztosító kioszkokat 2007. február közepén elhelyezték, beüzemelték. Így megtekinthetőek az ÁFSZ, valamint a kirendeltség állásajánlatai, beiskolázási javaslatai és egyéb munkaügyi hírek, információk. Március végén beszerelésre került az elektronikus ügyfélhívó rendszer. Az ügyfelek vegyes érzelmekkel fogadták az új, bankos ügyfélhívót, de az ügyintézők részéről egyértelműen pozitív a visszajelzés. 2006. decemberében a Kirendeltség a HEFOP 2.2.2. pályázaton sikeresen szerepelt, és lehetőséget kapott egy kísérleti program kidolgozására, melyet 2007. január 01-től elindítottak. A szakmai stáb teljes felállítása azonban csak április elsejével valósulhatott meg, a szerződéskötés elhúzódása miatt. 12
A zsámbéki kirendeltség a Foglalkoztatási Paktum gesztor kirendeltségi megbízását kapta a Szentendre, Budaörs vonzáskörzetéhez tartozó munkáltatók kapcsolattartásához. A Foglalkoztatási Paktum minden hónapban Piliscsabán tartja megbeszélését, amelyen a kirendeltség részt vesz. Budapest, 2007. május 31. Készítette: Lénárt Lajosné Jóváhagyta: Vass István főigazgató 13
MÓDSZERTAN 1. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. 14
Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. 15
A válaszoló szervezetek atipikus és egyéb foglalkoztatási formával kapcsolatos válaszainak megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint (db) AM-könyvvel foglalkoztatott Határozott idejű munkaszerződés GYES, GYED-ről 8 órában visszavett munkaerő Önfoglalkoztatás Foglalkoztatási form ák Munkaerő-kölcsönzés Megbízási szerződés EKHO Bedolgozói munkaviszony Távmunka Részmunkaidő 0 20 40 60 80 100 120 140 Mikro Kis Közép Nagy 16