NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet (Takarékszövetkezet) az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (137/A. ) 234/2007.(IX.4.) kormány rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló jogszabályok valamint a belső szabályzata alapján az alábbiakban teljesíti a nyilvánosságra hozatali kötelezettségét: Nyilvánosságra hozatali célok: A szavatoló tőkével, a kockázatokkal és a tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalának célja: transzparens módon biztosítani a piaci szereplők számára a Takarékszövetkezet helyzetének megítélését és ennek révén elősegíteni a piaci szereplők Takarékszövetkezeti ügyleteikkel kapcsolatos döntéseit; hozzájárulni a Takarékszövetkezet és az integráció imázsának javításához, továbbá a piaci pozícióinak erősödéséhez; megfelelni a jogszabályi követelményeknek és felügyeleti elvárásoknak, elősegítve ezzel a magyar pénzügyi piac átláthatóságának erősítését. Nyilvánosságra hozatali alapelvek: 1) Lényegesség elve a Takarékszövetkezet minden olyan információt nyilvánosságra hoz, amelyet jogszabály, vagy a Takarékszövetkezet vezetése lényegesnek ítél abból a szempontból, hogy az információ nyilvánosságra hozatalának elmaradása, vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. 2) Védett információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve a Takarékszövetkezet nem hoz nyilvánosságra olyan információt, amely ronthatná versenyképességét, csökkenthetné a termékek vagy rendszerek fejlesztéseinek az értékét 3) Bizalmas információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve a Takarékszövetkezet semminemű olyan információt nem hoz nyilvánosságra, amelynek tekintetében titoktartási kötelezettség terheli ügyfele, vagy harmadik személy felé. 4) Valódiság elve a Takarékszövetkezet által nyilvánosságra hozott információknak a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az információk tartalmának, az értékeléseknek meg kell felelniük a jogszabályi előírásoknak. 5) Világosság elve az információkat jól strukturált, áttekinthető, érthető formában kell nyilvánosságra hozni. 6) Összehasonlíthatóság elve a Takarékszövetkezet által nyilvánosságra hozott információkat olyan szerkezetben kell bemutatni, hogy az információkat felhasználók számára a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen az adatok, információk előző évi adatokkal, információkkal, valamint más piaci szereplők adataival, információival való összehasonlítás. 7) Rendszeresség elve a Takarékszövetkezet évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza a Takarékszövetkezetre vonatkozó lényeges információkat.
8) Kontrolláltság elve a Takarékszövetkezet csak olyan információt hoz nyilvánosságra, amelynek helytállóságáról megbizonyosodott, és azt megfelelő belső kontrollokkal ellenőrizte. I. Kockázatkezelési elvek, módszerek 1.1.1 Kockázatkezelési alapelvek: 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más külső személyek számára transzparens módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA, a SZHISZ és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. 5. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti 2
tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. KOCKÁZATI STRATÉGIA A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat 3
Kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: a) Hpt. 76. (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillért), 120 %-a, amennyiben a Hpt. 76. (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára; 1 b) Hpt. 76/K. (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (I1. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, c) Hpt. 76. (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege d) Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke(sajáttőke) összege 250.millió forint. A Takarékszövetkezet minimális tőkemegfelelési mutatója az a) pont alapján 9,6%, amely a b), a c) és a d) pont többlet tőkeszükséglete alapján módosulhat. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerültek meghatározásra. az alábbi területeken vállalkozói ügyfelek adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre nagykockázatvállalás állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően nagykockázatvállalás vállalkozások a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti össznagykockázati kitettségre egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra elszámolási kockázat a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint országkockázat az országkockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az egyes országokra nem-kereskedési könyvi kamatkockázat a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére 1 Az arány meghatározásánál a Takarékszövetkezet abból indul ki, hogy a Felügyelet a 2. pillér keretében nem ír elő többlettőkekövetelményt és a Hpt. 76. (5) bekezdésében meghatározott 120%-os korlát felügyeleti szempontból a biztonságos működéshez szükséges szavatoló tőke szint tartását jelzi. 4
egyes termékcsoportok a belső szabályozásban meghatározottak szerint (itt meg kell nevezni azokat a termékcsoportokat, ha van ilyen, amelyekre a Takarékszövetkezet belső szabályozása limiteket állapít meg: pl. projektfinanszírozás, zálogházi finanszírozás, egyes lakossági terméktípusok) A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Működési kockázat alapmutató módszer Kockázatkezelési szervezet: A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetben a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a Kockázatkezelő, a Központ, és az Ügyvezetés a felelős. A kockázati stratégiát a Ügyvezetés készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A Kockázatkezelő figyeli és rendszerezi a kockázatokat, vizsgálja azok alakulását, a szükséges tőkét számolja és nyilvántartja. Tevékenységéről folyamatosan beszámol az Igazgatóságnak. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény szerinti szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke - takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja: A Takarékszövetkezet az MNB (korábban PSZÁF) által lényeges kockázathordozónak minősített tevékenységet nem végez. II. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet kiegészítő tőkével nem rendelkezik. 2007.12.31 2008.12.31 2009.12.31 2010.12.31 2011.12.31 2012.12.31 2013.12.31 5
Megnevezés (eft) (eft) (eft) (eft) (eft) (eft) (eft) a b c d e f g Alapvető tőke pozitív összetevői Jegyzett tőke 21034 23148 23888 25026 25334 25482 25544 Tőketartalék 9712 9712 9712 9712 9712 9712 9712 Eredménytartalék 163573 188556 218545 242670 264222 289434 331079 Általános tartalék 29345 32677 35358 37753 40554 43708 44301 Általános kockázati céltartalék 13770 12280 13923 16831 17900 17864 0 Mérleg szerinti eredmény 24983 29989 24125 21551 25213 28385 5332 összesen 262417 296362 325551 353543 382935 414585 415968 Alapvető tőke negatív összetevői Immateriális javak 4061 2105 7716 7219 3393 250 185 évközi negatív eredmény összesen 4061 2105 7716 7219 3393 250 185 Alapvető tőke 258356 294257 317835 346324 379542 414335 415783 Járulékos tőke Értékelési tartalék 39136 39773 40407 41041 41676 42199 42836 Járulékos tőke 39136 39773 40407 41041 41676 42199 42836 Szavatoló tőke 297492 334030 358242 387365 421218 456534 458619 Tőkével fedezett hitel 34816 0 0 18768 15599 Figyelembe vehető szavatoló tőke 323426 387365 421218 437766 443020 2007.12.31 2008.12.31 2009.12.31 2010.12.31 2011.12.31 2012.12.31 2013.12.31 Megnevezés (eft) (eft) (eft) (eft) (eft) (eft) (eft) a b c d e f g Saját tőke 287783 323855 351295 377753 406711 438920 458804 Szavatoló tőke 297492 334030 358242 387365 421218 456534 458619 Fizetőképessségi mutatót 21,6 15,47 14,87 15,92 16,39 17,06 22,97 A szavatoló tőke részei: alapvetőtőke o pozitív összetevők jegyzett tőke tőketartalék eredménytartalék általános tartalék általános kockázati céltartalék adóval csökkentett része auditált mérleg szerinti eredmény o negatív összetevők immateriális javak negatív eredménytartalék kockázati céltartalék, értékvesztés hiánya évközi negatív eredmény járulékos tőke (ingatlan átértékelési különbözetet tartalmazza) 6
III. A Takarékszövetkezet tőkemegfelelése Belső tőke: a Takarékszövetkezet saját számítása által belső célokra meghatározott tőke. A belső tőke, ha a hitelintézet a Felügyelet felé kellően meg tudja indokolni eltérhet a Hpt-ben meghatározott szavatoló tőkétől. 2 Belső tőkeszükséglet számítás: hitelintézet minimális tőkeszükségletét határozza meg a Takarékszövetkezet saját módszertanának segítségével, a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok felölelik a következőket 1. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája 2. A lényeges kockázatok meghatározása és értékelése 3. A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása 4. A belső tőkeszükséglet változásának figyelése 5. A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények 6. A kockázatkezelés szervezeti felépítése Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. Hitelezési kockázat általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt A hitelezési kockázat tőkeszükségletét sztenderd módszerrel állapítjuk meg. 2 PSZÁF III.3. a tőkeszükséglet meghatározása fejezet vége 7
Számszerű adatokat az 1. melléklet tartalmazza. Sztenderd módszer (hitelezési kockázat esetén): A Hpt. 76/A -ában és a Hkr. második részében meghatározott, a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározására irányuló, a nemzetközi szabályozásban kialakított kockázatmérési módszer, amelyben a kitettségek kockázati értékét, az ügyfeleknek az ügyféltípusokhoz kapcsolt kitettségi osztályonkénti kockázatát, és a kockázatmérséklő eszközöknek a figyelembe vehető típusát és mértékét a szabályozás határozza meg, a kitettségekhez kockázati súlyok (partnerkockázati súlyok és ügyletkockázati súlyok) hozzárendelésével, illetve egyéb mértékek előírásával. A partnerkockázati súlyozáshoz a külső minősítő szervezetek minősítései és egyéb leegyszerűsített szabályok szolgálnak alapul. A partnerkockázati súlyok a 8%-os tőkekövetelményhez képest azt jelzik, hogy az adós (kibocsátó, partner) vagy a biztosíték (kibocsátó, garantőr, készfizető kezes) miatt a kitettség tőkekövetelménye a 8%-hoz képest magasabb vagy alacsonyabb. A 8%-os tőkekövetelmény 100%-os kockázati súlynak felel meg. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott következő kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be: o központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, o regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, o közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, o multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, o nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, o hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, o vállalkozással szembeni kitettség, o lakossággal szembeni kitettség, o ingatlannal fedezett kitettség, o késedelmes tétel, o fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, o értékpapírosítási pozíció, o kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy o egyéb tétel. A sztenderd módszer szerint a kitettség érték eszköztételek esetében a könyv szerinti érték, származtatott ügyletek kivételével a kitettséget jelentő mérlegen kívüli kötelezettségeknél a nyilvántartási érték egyedileg képzett kockázati céltartalékkal csökkentett értékének a Hkr. 17. -ában meghatározott ügyletkockázati súllyal számított érték származtatott ügyletek esetében a Hkr. Származtatott ügylet súlyozása és a nettósított tételek fejezete értelmében a Pkr.-ben meghatározott, választható módszerek egyikével számított érték Késedelmes tétel: 8
1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összeg. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel vagy a leányvállalatával szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettséghez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 5) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 20 %-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. 2012. 2013. Nemzetgazdasági ágak, ágazatok kitettség % kitettség % eft eft Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás 159094 7,63 184036 8,95 Bányászat, bányászati szolgáltatás 6434 0,309 6447 0,31 Feldolgozó ipar 150293 7,207 49315 2,4 9
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0 0 0 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 20000 0,959 18750 0,91 Építőipar 72773 3,49 83000 4,04 Kereskedelem, gépjárműjavítás 276102 13,24 367665 17,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 82541 3,958 77325 3,76 Információ, kommunikáció 0 0 0 0 Szállítás, raktározás 40005 1,918 36235 1,76 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 12 0 0 0 Ingatlanügyek 7312 0,351 113170 5,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 0 0 0 0 Egyéb tevékenységek 455453 21,84 406633 19,8 Lakosság 815215 39,09 713376 34,7 Összesen 2085234 100 2055952 100 Bruttó hitelállomány és fel nem használt hitelkeret összegének szerkezetét tartalmazza a fenti táblázat ágazati megbontása Hitelminőség romlás stressz tesztje a.) A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében miként nő az értékvesztés és céltartalék képzés, és miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. b.) A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. c.) A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. d.) A számításra vonatkozó általános szabályok: 1.Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2. Magyarország irányadó külső minősítésének BBB-re romlása - Fel kell tételezni, hogy Magyarország irányadó minősítése a BBB besorolásnak megfelelő, és emiatt a devizában denominált magyar központi kormányzattal szembeni kitettségeknél a kockázati súlyt növelni kell (kivéve, ha EU tagállami 10
devizákról van szó, és az intézménynek van megfelelő forrása ugyanabban a devizanemben); a 3 hónapon túli magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell emelni (100 %); 2013-ban a Takarékbankkal szembeni kitettség súlyozása 0%. a 3 hónapon túli magyar önkormányzatokkal szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell növelni kellett 2011-ben (100 %). 2012. január 01-től az önkormányzatok súlyozása 20 % lett. 3.Ingatlan fedezetek romlása - Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 4. Előre rendelkezésre bocsátott és előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek romlása a garanciák és pénzügyi fedezetek fedezeti értékét 5%-kal csökkenteni kell és átsorolni a fedezett ügylet kitettségi osztályába 5.Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 6. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve 50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek 7. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minősítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni. A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a mellékletben meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%- os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztést feltételezve (Megjegyzés: a Takarékszövetkezetek többségénél nincs külföldi bankközi állomány). A Takarékbankkal szembeni kitettségek besorolása 0 %, futamidőtől függetlenül. 11
A késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatokban való megközelítése: Ügyfél-, és partnerminősítés esetében: Az ügyfél fizetési késedelme szerepet játszik az adósminősítési kategória megállapításában, és ezáltal a kitettség megítélésénél a szükséges fedezet megállapításában, valamint az értékvesztés képzésében. Fedezetértékelés meghatározásánál: A késedelem a fedezet értékét ronthatja, illetve külső körülmény hatására akár javíthatja is. A tartozás, a hátralék növekmény miatt szükség lehet újabb fedezet bevonására. Ügyletminősítés (követelés minősítés) esetében: Az értékvesztés valamint a céltartalékképzés sarkalatos pontja a késedelem. A mérleg- és a mérlegen kívüli tételek megítélésénél egyik alapvető szempont a késedelem ideje, összege. Az egyszerűsített minősítési eljárás esetében a hátralékos napok száma alapján kerül besorolásra minden követelés. Ez alapján a minősítés az alábbiak szerint történik: 1. 2013. decemberig Lakossági teljes tartozás 2 millió Ft összeghatárig o Problémamentes: késedelem 30 napon belüli 0 % o Külön figyelendő: késedelem 31-60 napig 5 % o Átlag alatti: késedelem 61-90 napig 20 % o Kétes: késedelem 91-365 napig 50 % o Rossz: késedelem 365 napon túli 90 % Vállakozás teljes tartozás 4 millió Ft összeghatárig o Problémamentes: késedelem 30 napon belüli 0 % o Külön figyelendő: késedelem 31-60 napig 5 % o Átlag alatti: késedelem 61-90 napig 20 % o Kétes: késedelem 91-365 napig 50 % o Rossz: késedelem 365 napon túli 90 % 2. 2013. december 31-én: Minden szektor esetében az minősítés felsőhatára az auditált szavatoló tőke 1 %-a, azaz 4.565.340.- Ft. o Problémamentes: késedelem 30 napon belüli 0 % o Külön figyelendő: késedelem 31-60 napig 5 % o Átlag alatti: késedelem 61-90 napig 20 % o Kétes: késedelem 91-365 napig 50 % o Rossz: késedelem 365 napon túli 90 % A teljes szempontú minősítési eljárás során a késedelmes napokon kívül számításba kerül az adósminősítés kategóriája, a fedezetek milyensége. Ez alapján a minősítés az alábbiak szerint történik: 1. 2013. decemberig: Lakossági teljes tartozás 2 millió Ft feletti összeg o Problémamentes értékvesztés: 0 % o Külön figyelendő értékvesztés: 1-10 % o Átlag alatti értékvesztés: 10,001-30 % o Kétes értékvesztés: 31,001-70 % 12
o Rossz értékvesztés: 70,001 % felett Vállakozás teljes tartozás 4 millió Ft feletti összeg o Problémamentes értékvesztés: 0 % o Külön figyelendő értékvesztés: 1-10 % o Átlag alatti értékvesztés: 10,001-30 % o Kétes értékvesztés: 31,001-70 % o Rossz értékvesztés: 70,001 % felett 2. 2013. december 31-én: Minden szektor esetében az minősítés alsóhatára az auditált szavatoló tőke 1 %-a, azaz 4.565.340.- Ft feletti kitettség. A Takarékszövetkezet ügyletminősítést negyedévente végez, mely alapján kiszámolja és megképezi a szükséges értékvesztést, valamint céltartalékot. December 31-én előzetes ügyletminősítés végzünk, és a mérlegkészítés napján (a következő év január utolsó napja) készítjük el a véglegeset. Az értékvesztés- és a céltartalék-képzést a 8-as számlaosztályba számoljuk, a tárgyévi visszavezetést szintén. Az előző évben képzett tartalékok visszavezetése a 9-es számlaosztályba kerül. (3. sz. melléklet) A földrajzi koncentrációt a koncentrációs kockázatok között a Takarékszövetkezet nem méri, mivel tevékenységének jellegéből fakadóan a földrajzi diverzifikációt nem tekinti kockázatcsökkentő tényezőnek. A Takarékszövetkezet kitettségeinek ágazati megbontását a 2. sz. melléklet tartalmazza. Külföldiekkel nem állunk kapcsolatba, ezért az ország-kockázatunk 0 Kereskedési könyvi tételeink nincsenek, ezért ennek a kockázata 0. Deviza számlavezetéssel foglalkozunk, hitelezéssel nem, A működési kockázatot alapmutató módszerrel állapítjuk meg. Alapmutató módszere (működési kockázat esetén): A Hpt. 76/J. (1) a) és (2) bekezdésében, valamint a Mkr. 3. - ában meghatározott módszer, amely a szabályozásban meghatározott árbevétel típusú irányadó mutató 3 éves átlagának alakulásával jellemzi a tevékenység méretét, és annak a szabályozásban rögzített 15%-ában határozza meg a működési kockázat mértékét. A 15%-os arányt több nemzetközi hatásvizsgálat alapján a nemzetközi szabályozás írta elő. 13
Az irányadó mutatóval a szabályozás a működési kockázatnak való átlagos kitettség mértékét kívánja közelíteni, amellyel a kockázat mértéke lineárisan nő. 2007.12.31 2008.12.31 2009.12.31 2010.12.31 2011.12.31 2012.12.31 2013.12.31 Megnevezés (eft) (eft) (eft) (eft) (eft) (eft) (eft) a b c d e f f Mérleg-főösszeg 2891343 3138045 3121653 3535497 3738547 4272544 4453913 Nulla súlyozású eszközök 778072 623487 507452 359004 761602 802320 2945339 20 % súlyozású eszközök 754617 1076695 826244 1529589 1230971 1890265 121627 35 % súlyozású eszközök 0 213580 206979 206639 175734 205148 211043 50 % súlyozású eszközök. 333160 350666 519605 418768 429088 364873 369029 75 % súlyozású eszközök. 0 565472 561438 477340 411274 283848 224994 100 % súlyozású eszközök 1025494 335319 448201 804770 722876 691257 582832 150 % súlyozású eszközök. 0 2084 9201 0 3579 15815 17746 Függő köt. súlyozású eszközök. 34076 31363 20930 62727 46488 51845 34481 Korrigált mérleg-főösszeg. 1064408 1227974 1392287 1574776 1591145 1587945 1060904 8 % tőkeszüks. (hitel. kockázat) 85153 98238 111384 125982 127291 127036 84872 Működési tőke - 29695 33200 36238 39891 41487 43682 Minimális tőkeszükséglet 85153 130903 144584 162220 167182 168523 128554 Önértékelés után tőkeszükséglet - 172710 173501 194664 205634 212339 161978 Belső tőkeszükséglet - 149025 174028 194664 205237 205343 154265 Minimális tőkekövetelmény 250000 250000 250000 250000 250000 250000 250000 Figyelembe vehető szavatoló tőke 297492 334030 323426 387365 421218 437766 443020 Szavatoló tőke 297492 334030 358242 387365 421218 456534 458619 Tőkemegfelelési mutató % 21,6 15,47 14,87 15,92 16,39 17,06 22,97 Tőkemegfelelési index 349,36 193,41 185,85 198,99 204,84 213,19 287,18 A 349/2010.(XII.28) Korm. Rendelet 37..-a előírja a javadalmazási politika nyilvánosságra hozatalát. A javadalmazási politika kialakítása során figyelembe kellett venni a PSZÁF Elnökének 3/2011(VIII.04.) ajánlását. Javadalmazási politikánk a fentiekben előírtaknak megfelel. A módosítását 2012-ben készítettük el a kormányrendeletnek megfelelően. Takarékszövetkezetünk 2012. februárban fogadta el a javadalmazási politikáját. Bevezetése 2012. január 01. Takarékszövetkezetünknél kiemelt személyek a javadalmazás szempontjából: Ügyvezető igazgató Ügyvezető főkönyvelő Kockázatkezelő A javadalmazásnak két fajtáját tartalmazza a szabályzat, mely szerint Rögzített javadalmazás (alapbér, béren kívüli juttatások, gépkocsi használat, telefon használat, kedvezményes, illetve munkáltatói hitel, ingyenes bankszámla vezetés, oktatás.) 14
Teljesítmény javadalmazás, mely során vizsgáljuk az egyéni, csoportszintű és banki teljesítményeket o Takarékszövetkezet eredményessége 60 % o Elhivatottság 10 % o Pontos munkavégzés 10 % o Határidők, munkarend betartása 10 % o Helyes külső-belső kommunikáció 10 % A Takarékszövetkezet által kötelezően alkalmazandó teljesítménymutatók: Kiemelt személyek esetén adózás előtti eredmény 90 napon túli lejárt hitelállomány nagysága, hátralék és függő kamat alakulása a korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke betét - hitelállomány változása, értékvesztés alakulása Ügyfélnek vezetett bankszámlák alakulása belső tőke és a kapcsolódó tőke megfelelési mutató változása (ICAAP) Nem kiemelt személyek esetén (a 2. pont alá nem tartozó munkavállalók) adózás előtti eredmény 90 napon túli lejárt hitelállomány nagysága, hátralék és függő kamat alakulása betét - hitelállomány változása, értékvesztés alakulása Ügyfélnek vezetett bankszámlák alakulása Az elvárt teljesítménymutatók mértékét az Igazgatóság évente megtárgyalja és meghatározza. A teljesítmény javadalmazás mértéke az éves alapbér %-ában: Munkavállalók 10 % Kirendeltség-vezetők 20 % Üzletágvezetők 20 % Belső ellenőr 20 % Kockázatkezelő 25 % Ügyvezetők 30 % A teljesítmény javadalmazás tényleges kifizetésére a következők szerint kerülhet sor a kiemelt személyek esetében: A jogosulttá válást követően a bónusz 60%-a készpénzben kerül kifizetésre. Az első és a második év végén, az akkor elvégzett értékelés eredményének függvényében a halasztott bónuszrészből 13% készpénz kerülhet kifizetésre. A harmadik év végén pedig a maradék 14% készpénz kifizetése kerülhet döntésre. Nem kiemelt személyek esetében a teljesítményjavadalmazás kifizetése egy összegben történik. A javadalmazási politika tartalmazza a munkaviszony megszűnésekor alkalmazásra kerülő lehetséges módozatok előírásait, az elhatárolt juttatások kifizetésének rendjét. A Takarékszövetkezet nem hoz létre Javadalmazási Bizottságot, ezért feladatait az Igazgatóság (3 fő), és a Felügyelő Bizottság (2 fő) öt független tagja látja el. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagjai készítik el. A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság fogadja el, végrehajtásáért a Felügyelő Bizottság felelős. A Javadalmazási Politikát a Takarékszövetkezet belső ellenőrzése évente minimum egy alkalommal ellenőrizni köteles. A Javadalmazási Politika végrehajtására vonatkozó belső ellenőri jelentést az Igazgatóságon túl a Felügyelő Bizottság is megtárgyalja és szükség esetén javaslatot tesz a Javadalmazási Politika módosítására és kidolgozza a megfelelő eljárásokat. 15
2013-ban nem került sor jutalom kifizetésére a nehéz gazdasági év miatt. Megnevezés 2012. éves alapbér Béreme -lés mérték e 2013. éves alapbér Kifizetett jutalom Kifiz. Jut. Elhatárolt jutalom Elh at. Jut. jut. Ft Ft % Ft % Ft % % Adható max. Kiemelt személyek 18922568 19938000 105,37 0 0 1254722 6,63 a.) ügyvezetők 15426240 16272000 105,48 0 0 1057796 6,86 30 b.) kockázat kezelő 3496328 3666000 104,85 0 0 196926 5,63 25 Nem kiemelt személyek 57996054 62949610 108,54 0 0 0 0,00 a.) Kirendeltség, üzletág vez. belső ellenőr 24705399 26086655 105,59 0 0 0 0,00 20 b.) egyéb munkavállalók 33290655 36862955 110,73 0 0 0 0,00 10 Összesen: 76918622 82887610 107,76 0 0 1254722 1,63 Halasztott javadalmazás összege az előírásoknak megfelelően 3 évre : elhatárolásra került a kiemelt személyek esetében 2012-ben. 2013-ban a halasztott jutalom sem került kifizetésre a kiemelt személyek részére. 16
1. számú melléklet 2012.12.31 2013.12.31 index % Megnevezés kitettség súlyozott tőke kitettség súlyozott tőke kitettség súlyozott tőke állománya kitettség szükségl. állománya kitettség szükségl. állom. kitetts. szüks. Összes kitettség 4305371 1587945 127036 4472610 1060904 84872 103,884 66,80987 66,809 Központi kormány, központi bank 718914 0 0 453474 0 0 63,0776 0 0 Regionális korm.; helyi önkormányzat 172968 34594 2768 121383 24277 1942 70,1766 70,17691 70,159 Közszektorbeli intézmények 0 0 0 10703 10703 856 0 0 0 Hitelintézetek, befektetési vállalkozás 2012034 564125 45130 2506700 39662 3173 124,585 7,030711 7,0308 Vállalkozások 75504 75504 6040 104329 104329 8346 138,177 138,1768 138,18 Lakosság 269809 202357 16189 213893 160421 12834 79,2757 79,27623 79,276 Ingatlannal fedezett követelések 673702 348566 27885 680268 357437 28595 100,975 102,545 102,55 Késedelmes tételek 81421 89164 7133 89097 96334 7707 109,428 108,0414 108,05 Egyéb tételek 301019 273635 21891 292763 267741 21419 97,2573 97,84604 97,844 Hátralévő futamidő Megnevezés Lejárt éven 1-5 év 5 éven Lejárat összesen kitettség belüli közötti túli nélküli Összes kitettség 91485 3408640 466271 412429 68763 4447588 Központi kormány, központi bank 3617 386706 63151 0 0 453474 Regionális korm.; helyi önkormányzat 4599 110460 6324 0 0 121383 Közszektorbeli intézmények 0 10703 0 0 0 10703 Hitelintézetek, befektetési vállalkozás 638 2490516 15546 0 0 2506700 Vállalkozások 254 74405 29670 0 0 104329 Lakosság 2854 83837 45142 82060 0 213893 Ingatlannal fedezett követelések 6105 59356 284438 330369 0 680268 Késedelmes tételek 33818 55279 0 0 0 89097 Egyéb tételek 39600 137378 22000 0 68763 267741 17
2012.12.31 2013.12.31 Megnevezés kitettség megosz- súlyozott megosz- tőke megosz- kitettség megosz- súlyozott megosz- tőke megoszállománya lás % kitettség lás % szükségl. lás % állománya lás % kitettség lás % szükségl. lás % Összes kitettség 4305371 100 1587945 100 127036 100 4447588 100 1060904 100 84872 100 Központi kormány, központi bank 718914 16,698 0 0 0 0 453474 10,196 0 0 0 0 Regionális korm.; helyi önkormányzat 172968 4,0175 34594 2,1785 2768 2,1789 121383 2,7292 24277 2,2883 1942 2,28815 Közszektorbeli intézmények 0 0 0 0 0 0 10703 0,2406 10703 1,0089 856 1,00858 Hitelintézetek, befektetési vállalkozás 2012034 46,733 564125 35,525 45130 35,525 2506700 56,361 39662 3,7385 3173 3,73857 Vállalkozások 75504 1,7537 75504 4,7548 6040 4,7546 104329 2,3457 104329 9,834 8346 9,83363 Lakosság 269809 6,2668 202357 12,743 16189 12,744 213893 4,8092 160421 15,121 12834 15,1216 Ingatlannal fedezett követelések 673702 15,648 348566 21,951 27885 21,95 680268 15,295 357437 33,692 28595 33,6919 Késedelmes tételek 81421 1,8911 89164 5,6151 7133 5,6149 89097 2,0033 96334 9,0804 7707 9,08073 Egyéb tételek 301019 6,9917 273635 17,232 21891 17,232 267741 6,0199 267741 25,237 21419 25,2368 Adatok a kitettség arányában % 100 36,882884 2,95064 100 23,853468 1,90827 Változási index % 100 100 100 103,30325 66,809871 66,80941 18
A kitettség ágazati megoszlása az alábbiak szerint alakult: 2012. 2013. 2. sz. melléklet Nemzetgazdasági ágak, ágazatok kitettség % kitettség % eft eft Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás 159094 7,63 184036 8,95 Bányászat, bányászati szolgáltatás 6434 0,309 6447 0,31 Feldolgozó ipar 150293 7,207 49315 2,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0 0 0 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 20000 0,959 18750 0,91 Építőipar 72773 3,49 83000 4,04 Kereskedelem, gépjárműjavítás 276102 13,24 367665 17,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 82541 3,958 77325 3,76 Információ, kommunikáció 0 0 0 0 Szállítás, raktározás 40005 1,918 36235 1,76 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 12 0 0 0 Ingatlanügyek 7312 0,351 113170 5,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 0 0 0 0 Egyéb tevékenységek 455453 21,84 406633 19,8 Lakosság 815215 39,09 713376 34,7 Összesen 2085234 100 2055952 100 Késedelmes 90 napon túli hátralékos hitel és hitelkeret 2012. 2013. Nemzetgazdasági ágak, ágazatok kitettség % kitettség % eft eft Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás 13 0 65 0,02 Bányászat, bányászati szolgáltatás 6434 2,24 6447 2,02 Feldolgozó ipar 6637 2,31 48 0,02 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0 0 0 0 Építőipar 4965 1,73 137 0,04 Kereskedelem, gépjárműjavítás 10557 3,67 9844 3,09 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 13214 4,59 710 0,22 Információ, kommunikáció 0 0 0 0 Szállítás, raktározás 2892 1,01 10484 3,29 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 12 0 0 0 Ingatlanügyek 18 0,01 279 0,09 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 0 0 0 0 Egyéb tevékenységek 0 0 49113 15,4 Lakosság 242879 84,4 241778 75,8 Összesen 287621 100 318905 100 19
Késedelmes 90 napon túli hitel és hitelkeret alakulása 2013. nyitó 2013. záró Változás 2013-ban Nemzetgazdasági ágak, ágazatok Bruttó % értékv. % nettó % bruttó % értékv. % nettó % képz. állomány eft eft eft eft eft eft értékv. bruttó nettó Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás 13 0 6 0 7 0 65 0 49 0,02 16 0 43 52 9 Bányászat, bányászati szolgáltatás 6434 2,2 5167 2,5 1267 1,5 6447 2 5181 2,31 1266 1,3 14 13-1 Feldolgozó ipar 6637 2,3 1927 0,9 4710 5,7 48 0 43 0,02 5 0-1884 -6589-4705 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Építőipar 4965 1,7 1865 0,9 3100 3,7 137 0 123 0,05 14 0-1742 -4828-3086 Kereskedelem, gépjárműjavítás 10557 3,7 8530 4,2 2027 2,4 9844 3,1 7840 3,49 2004 2,1-690 -713-23 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 13214 4,6 1745 0,9 11469 14 710 0,2 637 0,28 73 0,1-1108 -12504-11396 Információ, kommunikáció 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Szállítás, raktározás 2892 1 1969 1 923 1,1 10484 3,3 6067 2,7 4417 4,7 4098 7592 3494 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 12 0 6 0 6 0 0 0 0 0 0 0-6 -12-6 Ingatlanügyek 18 0 9 0 9 0 279 0,1 35 0,02 244 0,3 26 261 235 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevék. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb tevékenységek 0 0 0 0 0 0 49113 15 8014 3,57 41099 44 8014 49113 41099 Lakosság 242879 84 183392 90 59487 72 241778 76 196641 87,5 45137 48 13249-1101 -14350 Összesen 287621 100 204616 100 83005 100 318905 100 224630 100 94275 100 20014 31284 11270 20