http://realzoldek.hu/velemenyek/2009/10/23/a-realis-zoldek-klub-eszrevetelei-vitaindito-osszefoglal oj A Reális Zöldek Klub észrevételei vitaindító összefoglalójáról Készült az Országos Környezetvédelmi Tanács 2009. szeptember 8-án sorra kerülő ülésén résztvevők számára. A Reális Zöldek Klub észrevételét két részben teszi meg. Észrevételünk első része a nemzetközi és hazai jogforrásokra utalva elemzi a helyes kormányzati cselekvést a Duna hajózhatóságának a kérdéskörében. A második rész a szakértőnk észrevételeit és javaslatait tartalmazza. A két rész együttesen fejezi ki a Reális Zöldek Klub elnökségének a véleményét Ijjas István vitaindító összefoglalójáról. Első rész: Ijjas István vitaindítójában a Kormánynak a nemzetközi és a hazai jog megsértését tanácsolja. Ijjas javaslata szemben áll az EU elvárásaival is. Ijjas javaslatának az elfogadása esetén a Miniszterelnök az EU tanácsában, a kormány képviselője az EU bizottságaiban magára marad, hiszen a Duna Magyarország feletti és alatti szakaszán a hajózást keresztgátak létesítésével biztosítják. Ijjas javaslata lényegében a Duna- Kör által képviselt állásponttal harmonizál, amely szerint a Duna- menti államok bontsák le a Dunán létesült vízlépcsőket és a Dunán közlekedő hajóik méretét a Duna így kialakuló, és a magyar viszonyoknak megfelelő hajózási paraméterekhez igazítsák. A Duna Bizottsággal a Magyar Köztársaság 1948-ban kötött egyezményt. Az Egyezmény 1948. augusztus 18-án kötetett Belgrádban és az 1949-évi XIII. törvénnyel került becikkelyezésre a Dunán való hajózás rendjének szabályozása címmel. A Duna Gabčikovo-Gönyü szakaszán a hajózhatóság érdekében a teendőket az 1949.évi XIII. törvény II. melléklete tartalmazza. Idézzük a 1949.évi XIII. törvény II. mellékletét: Ami a hajózás rendes feltételeinek biztosítása céljából a Gabčikovo-Gönyü közötti (1821 km-től 1701 km-ig terjedő) vonalszakaszon szükségessé vált munkálatokat illeti, a Szerződő Felek egyetértőleg elismerik, hogy ennek a vonalszakasznak hajózás szempontjából megfelelő állapotban tartásához közös érdekek fűződnek és hogy az ebből a célból szükséges munkálatok messze meghaladják azoknak a munkálatoknak a mérvét, amelyeknek teljesítését ésszerűen lehetne követelni az illetékes part menti államtól. Ezért egyetértés jött létre aziránt, hogy a Duna bizottságnak tárgyalnia kell és el kell döntenie azt a kérdést, hogy ennek a célnak elérése céljából célszerűnek mutatkoznék-e erre a vonalszakaszra nézve egy külön Folyami Igazgatóság felállítása azokhoz hasonlóan, amelyekről a 20. és 21. Cikkek rendelkeznek, vagy pedig elegendő lesz, ha erre a szakaszra a jelen Egyezmény 4. és 34. Cikkeiben (2. bekezdés) foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást. Abban az esetben, ha az Igazgatóságot felállítják, a jelen Egyezmény 20. Cikkében foglalt rendelkezésnek megfelelő rendelkezéseket kell alkalmazni. Kelt Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18. napján. A belgrádi egyezmény 1998-március 26-án jegyzőkönnyel egészült ki. A jegyzőkönyv Németország csatlakozását és a részes államok, köztük a Szlovák Köztársaság státuszát rendezte. A kiegészítő jegyzőkönyvet és annak aláírási jegyzőkönyvét a Magyar Országgyűlés a 2000. évi CXIV. törvénnyel fogadta el. Az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992. március 12-én hozott 30. számon határozatot a Duna hajózhatóságáról. A Bizottság 30. sz. határozata értelmében a Duna magyarországi szakasza Szap (a bősi alvízcsatorna torkolata) és Budapest között VI/B, míg Budapest és a déli országhatár között VI/C kategóriájú nemzetközi jelentőségű víziút. E szakasznak a következő követelményeket kell kielégítenie: A Duna Bizottsági (DB) page 1 / 5
kisvízhez képest legalább 25 dm merülést lehetővé tevő vízmélység és a szabványos méretű ún. E. III úszóegység, illetve annak kötelékei 24 órás, kétirányú forgalmát lehetővé tevő 120m fenékszélesség. Az ilyen (önjáró, vagy vontatott) úszóegység 110m hosszú, 11.4m széles, teherbírása 25 dm merülés esetén 1500, 40 dm merülés esetén 3000 tonna. Európa vízi útjain (az EU VII. korridorján, a transzkontinentális vízi úton is) a hajózsilipek ezekre a méretekre vannak kiépítve. A határozatot az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája (Conférence Européen des Ministres de Transport) 1994-ben jóváhagyta. A fenti paraméterek alkalmazását Magyarországon a A nemzetközi vízi utakról szóló EU megállapodás kihirdetése 151/2000.(IX.14.) Korm. és a 17/2002.(III.7.) KöViM sz. rendeletekkel kötelezővé tette. A 378 km hosszú magyar Dunán a több mint 50 hajózási akadály (gázló, szűkület) fele ( 28 ) a 170 km hosszú Szap - Budapest szakaszon található, ahol gyakorlatilag folytonos, 5 20 km között változó, összesen mintegy 40 km hosszú sorozatot alkotnak. A folyamszabályozás hagyományos műtárgyai (sarkantyúk, párhuzamművek, kotrás, stb.) a meder ha nem is kibetonozását, de kikövezését eredményeznék. Ezek a beavatkozások a hajózási viszonyokat a nagyszabású (és igen költséges építési és folyamatos fenntartási) vízépítési munkák ellenére is csak korlátozottan javítanák. A műtárgyak legkárosabb következménye, hogy nem szűntetik meg a meder folytatódó mélyülését, ami a vízi környezet állapotát már jelenleg is veszélyezteti. A mellékágak fenékszintje alá mélyülő főmederből az ágakba a nyári-őszi kisvizes időszakokban nem jut víz, a vizes élőhelyek kiszáradnak, amit a Gemenci ártér elöntési gyakoriságának drámai csökkenése is jelez, a parti szűrésű vízbázisok hozama csökken és vízminőségük romlik. Az ipari vízkivételek igénye (pl. a paksi erőmű hűtővízellátása) kisvizek idején csak különleges beavatkozásokkal elégíthető ki. A műtárgyak a káros hatásokat fokozzák, pl. elősegítik az alattuk lévő parti sávok feliszapolódását, a vízszint emeléséhez szükséges mesterséges szűkületekben felgyorsult áramlás pedig gyorsítja a meder mélyülését. Ezzel párhuzamosan a hullámtérre kilépő középvizek és kisebb árhullámok azt feltöltik. Ennek tulajdonítható, hogy 1964 óta a nagy árvizek egyre magasabb tetőző vízállásokkal vonulnak le. A klímaváltozás következtében a Duna vízjárása az előrejelzések szerint szélsőségesebbé válik, azaz rövidebb, de hevesebb tavaszi árhullámokat hosszú kisvizes időszakok követnek, és ezek során a hajózási viszonyok és a vízi környezet további romlása valószínűsíthető. A meder mélyülése a független holland szakértők 1992-1996 évi vizsgálatainak zárójelentése szerint csak a Duna belépcsőzésével (a magyar szakaszon három vízlépcső megépítésével) akadályozható meg, ami egyidejűleg tenné lehetővé a hajózás nemzetközi követelményeinek kielégítését, a fenntartható fejlődés vízgazdálkodási feladatainak ellátását és a környezet állapotának a Víz Keretirányelvnek megfelelő javítását. A Víz Keretirányelvet az EU 2000. október 23-án fogadta el, amely meghatározza a Közösségi Jogalkotás Kereteit a Vízügyi Politika területén..a Víz Keretirányelv szerint a vizek védelmét és az azokkal való fenntartható gazdálkodást a Közösségi politika számos egyéb energia, közlekedés és áruszállítás, lakossági-, ipari- és mezőgazdasági vízellátás, halászat, regionális fejlesztés és idegenforgalom szakterületeibe integrálva kell megvalósítani. Második rész A szakértőnk észrevételi és javaslatai a Duna magyarországi szakasza hajózhatóságának biztosításával kapcsolatban. Készült az elnökség felkérésére az Országos Környezetvédelmi Tanács / OKT 2009.10.08-i ülésének napirendjéhez. Ad.1. Észrevételek. Ijjas István: Vitaindító összefoglalás az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak a Duna magyarországi szakasza hajózhatóságának javításával kapcsolatos elképzelésekre vonatkozó véleményének kialakításához (a 2009. szeptember 24-ei Vízgazdálkodási Bizottsági ülésre). A fenti tárgyú, összefoglaló vélemény a VITUKI még 2007. évben készített, és a duzzasztást eleve kizáró, tanulmányára vonatkozik, az EU Víz Keretirányelvére / VKI történő hivatkozással. A fentiek miatt a vélemény nem lehet megalapozott, hiszen a tanulmányterv sem vizsgálhatta az összes számításba vehető megoldást, annak ellenére, hogy az EU-VKI célkitűzései között az erősen módosított víztestek esetén csak a jó ökológiai page 2 / 5
potenciál (és nem állapot ) elérése, ill. az árvízvédelem, a hajózás és a vízenergia-termelés komplex vizsgálata és értékelése, valamint a költség-haszon elemzés is, szerepel! (Ezt az észrevételt a VGT 2009.09.18-i vitafórumán felvett, hivatkozott jegyzőkönyv is tartalmazza, amelyen Íjjas István professzor is jelen volt!) A Duna Bizottság / DB nemzetközi vízi-útra vonatkozó ajánlásait a hajózhatósági paraméterekre vonatkozóan amelyet Magyarország, mint tagország is elfogadott utólag, egy másik, később létrehozott nemzetközi szervezetre / ICPDR hivatkozva megkérdőjelezni, és felülvizsgálni nemzetközi jogi szempontból is vitatható! (lásd: feltételek 5. pontja!) Ha az előterjesztőnek nincs pontos információja a DB hivatalos állásfoglalásáról a hajózási paraméterekre vonatkozóan, akkor közvetlenül megkereshette volna a budapesti székhelyű DB vezérigazgatóját, dr. Valkár Istvánt, a KHVM Hajózási Főosztályának volt vezetőjét! (Tájékoztatásul megemlítjük, hogy mi telefonon megkerestük a DB vezérigazgatóját, aki megerősítette, hogy a hajózási paraméterek ügyében az eredeti megállapodás van érvényben!). Az előzmények 5. pontja, és a feltételek 3. pontja, kulcskérdések 1. pontja, stb. önmagában is igazolja, hogy az OKT, ill. annak Vízgazdálkodási Bizottsága eleve vízlépcső-ellenes prekoncepciót képviselt korábbi állásfoglalásában, amelynek felülvizsgálata és szakmailag is megalapozott korrekciója szükséges! A 6. pont megállapítása a Duna meder-mélyülésére vonatkozóan, ugyancsak vitatható! (A meder-mélyülés és talajvízszint-csökkenés már a BNV előtt is dokumentálható volt!). A költség-haszon elemzést a Duna egész magyarországi szakaszára, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerre vonatkozó nemzetközi szerződés egyoldalú felmondása, és az összefüggő rendszer alsó, Nagymarosi Vízlépcsőjének felépítése, elbontása, a kártérítési kötelezettségek teljesítése, valamint az elmaradt haszon komplex értékelése alapján kell elvégezni, a felelősök egyidejű megnevezésével! A Duna hajózhatóságának vizsgálatával jelenleg foglalkozó 2 projekt helyett 1, az Új Magyarország Fejlesztési Terv / ÚMFT 2007-2013. kiemelt programjai között meghirdetett, de meg nem jelent, Duna Komplex Program keretében lenne szükséges, az integrált, iteratív, ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés, komplex fejlesztés és finanszírozás (EU+Hazai), valamint Mosonyi Emil életműve és munkássága továbbvitele alapján a többcélú hasznosítás hazai gyakorlatának bevezetésével, megvalósítani! (Kivonat az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottságának 1/2002-2006. (2005. április 12.) tájékoztatója a Duna-völgy területfejlesztésével kapcsolatos állásfoglalásából: A bizottság kinyilvánítja azon meg-győződését, hogy a Duna völgy gazdasági és társadalmi jelentősége a területfejlesztési tervezésen belül megkülönböztetett kezelést indokol. ). Az EU-VKI a hajózási követelmények teljesítésének tilalmát egyáltalán nem tartalmazza, csak általánosságban, konkrétumok nélkül az elvárt ökológiai állapot elérésének feltételeit (csak a jó ökológiai potenciál!)! Az OVGT-nek nem az a feladata, hogy más ágazatok, tárcák részére különböző, szubjektív feltételeket írjon elő, hanem az, hogy az összes érdekelt fél bevonásával és egyetértésével tegyen javaslatot a különböző érdekellentétek (vízügy - környezet-, természetvédelem mezőgazdaság hajózás horgászat - halászat, energia-termelés-turizmus, stb.) feloldására, és nem elmélyítésére a magyar Kormánynak, az EU felé képviselhető magyar álláspontra, ill. közösen megoldandó javaslatra, kitekintéssel a Duna egész vízgyűjtőjére! A www.bosnagymaros.hu web-oldalon sajnálatos módon, csak régi és egyoldalú információk, dokumentumok találhatók, egyes részeit évek óta nem frissítették! Szigetköz vitafórumnak még a módosított időpontja sincs kitűzve, miközben az OVGT véleményezés utolsó időpontja is lejár!? Ad. 2. Javaslatok. Összefoglalva megállapítható, hogy Alapvető szemlélet-, és paradigma-váltásra van szükség a Duna-vízgyűjtő magyarországi része vízgyűjtő-gazdálkodási terv / OVGT tervezetének véglegesítése, és ezzel összhangban a Duna hajózhatóságának biztosítására vonatkozó hosszú-, és közép-távú tervek kidolgozása során. (lásd: Mosonyi Emil professzor, akadémikus életműve!) Ennek keretében figyelembe kell venni, hogy 2010-ig ki kell dolgozni az EU Duna Stratégiájá -t, a tagországok stratégiája alapján, amelyet éppen a 2011. évi Magyar EU Elnökség idején kell napirendre tűzni és megtárgyalni! Sürget az idő!!! Szakítani kell az eddigi, ágazati szemléletű, elméleti és ezért megvalósíthatatlan hazai tervezési gyakorlattal, és át kell térni a hosszú-távú, integrált, iteratív, ágazati, területi, hálózati, intézményi tervezés, a komplex fejlesztés és finanszírozás (EU+Hazai), valamint a többcélú hasznosítás (vízgazdálkodás, természet- és page 3 / 5
környezetvédelem, a vízi-, és kombinált közlekedés, szállítás, hajózás, terület-, és vidékfejlesztés, mezőgazdasági öntözés, vízenergia-termelés, vízi-, vízparti-, öko-, kerékpáros-, kemping-, falusi-, tanyasi-turizmus, stb.) hazai gyakorlatának bevezetésére. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósítása, ill. a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének magyar-szlovák közös megegyezésen alapuló végrehajtása nem halasztható a végtelenségig, mert az az országnak és a nemzetnek súlyos anyagi és erkölcsi károkat okozott eddig is, és okoz jelenleg is! Budapest, 2009. október 5. Mellékletek. Péteri László Melléklet. Kivonat az Európai Unió Víz Keretirányelve / EU-VKI célkitűzései-ből: Az általános célokat az 1. cikk határozza meg: El kell érni az erősen módosított és mesterséges víztestek jó potenciálját és jó kémiai állapotát 15 év alatt. A mesterséges és erősen módosított víztestek külön kategóriát képeznek, kijelölésük minden esetben csak az adott állapot javítási lehetőségeinek alapos vizsgálatát követően történhet meg. Ezeknél a víztesteknél, illetve víztest-részeknél, amelyek esetében a jó ökológiai állapot egyáltalán nem, illetve elviselhető mértékű ráfordításokkal nem állítható helyre, valamint a helyreállítás bizonyos vízhasználatokat (mint a vízerőművek, hajózás, árvízvédelem) döntően akadályozhat, nem a jó ökológiai állapot, hanem a jó ökológiai potenciál elérése a cél. Kivonat a nemzetközi Duna Bizottság tagjai által elfogadott un. Belgrádi Egyezmény -ből: A tagországok vállalják, hogy a Duna országukban elhelyezkedő szakaszát hajózható állapotban tartják folyami és a megfelelő szakaszokon tengeri hajók számára; elvégzik a szükséges karbantartási munkákat és fejlesztéseket a hajózási feltételek biztosítása érdekében és nem akadályozzák a Duna hajózásra alkalmas csatornáin a hajózást. 2000. évi CXIV. törvény a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában, Belgrádban, 1948. augusztus hó 18. napján kelt Egyezmény 1998. március hó 26-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve és annak Aláírási Jegyzőkönyve kihirdetéséről Kivonat: Mosonyi Emil: A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai c. írásából: Javaslatok tervezési munkák megkezdésére a klímaváltozásnak és Magyarország sajátos földrajzi helyzetének figyelembe vételével: Vitathatatlan, hogy a magyar Duna szakasz hajózhatóságának érdekében vízlépcsőket kell építeni! Nem szükséges a nagy duzzasztási magasság, hiszen a hajózás biztosítása a cél, nem a villamosenergia-termelés. Hazai és nemzetközi szakértők egyértelmű véleménye szerint a gázlós szakaszok page 4 / 5
folyamatos és biztonságos hajózhatóságát a Nyugat-európai víziút-hálózatban használatos, 1350 tonna teherbírású úgynevezett Európa Uszályok számára a tradicionális folyam-szabályozási eljárásokkal és művekkel (kotrás, sarkantyúk és más keresztirányú mederszűkítő művek, a vízfolyással párhuzamos kő-, vagy beton partfalak) nem lehet elérni. Interneten elérhető videók a bajor Duna-szakasz Straubing-Vilshofen között revitalizációjáról / német nyelvű, és a Rábán, a Nicki Duzzasztó-műhöz kapcsolódó, Kenyeri Kisvízerőműről és hallépcsőről. http://www.donauforum.de/videos_donauausbau.php http://www.hircity.hu/cgi-bin/hircity/index.cgi?view=ck&tid=1159&nid=89047 http://www.hircity.hu/cgi-bin/hircity/index.cgi?view=ck&tid=610&nid=88892 És végül, Mosonyi professzor utolsó üzenete a YouTube-on: http://www.youtube.com/watch?v=ccsv-hdch-u&feature=channel_page page 5 / 5