Jövedelem egyenlıtlenség és szegénység Magyarországon 2009

Jövedelem egyenlıtlenség és szegénység Magyarországon 2009 TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 1. KÖTET ELEMZÉSEK Budapest, 2010. május

A kutatást a TÁRKI Zrt. a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készítette Az elemzést készítették: GÁBOS ANDRÁS KELLER TAMÁS KOLOSI TAMÁS MEDGYESI MÁRTON SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY TÁRKI 1112 Tel.: Társadalomkutatási Budapest, 3097676, Budaörsi Fax: 309 Intézet út 7666 45. Zrt. Internet: E-mail: tarki@tarki.hu www.tarki.hu

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 1. 1.1. 1.2. 2007 2009 2009 KÖZÖTT (TÓTH ISTVÁN GYÖRGY)......4 1.3. BEVEZETÉS...6 MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZETÉNEK 2007 2009 KÖZÖTT..7...6 1.4. AZ EGYENLŐTLENSÉGEK AGGREGÁLT ALAKULÁSA HOSSZÚ SZINTJÉNEK TÁVON...13 VÁLTOZÁSA 2007 2009 KÖZÖTT...10 2. JÖVEDELMI 1.5. 1.6. FÜGGELÉK ÖSSZEFOGLALÁS...33 JÖVEDELEMELOSZLÁS AZ SZEGÉNYSÉG 1. FEJEZETHEZ...48 SZERKEZETI ÁTALAKULÁSA...19 SZIVÓS 2.1. PÉTER)... SÉG 2007 2009 KÖZÖTT (GÁBOS(...50 ANDRÁS 2.2. BEVEZETÉS...50 JÖVEDELMI SZEGÉNYSÉG MAGYARORSZÁGON...50 2.3. RÁTA A MUNKAERŐ-PIACI A FŐBB DEMOGRÁFIAI RÉSZVÉTEL...53 VÁLTOZÓK MENTÉN...54 3. KIKRISTÁLYOSODÓ 2.4. 2.5. IRODALOM...58 ÖSSZEGZÉS...57 SZEGÉNYSÉGI PROFIL...56 3.1. 3.2. 3.3. BEVEZETÉS...62 MUNKAERŐPIACON TÁRSADALOMSZERKEZET TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK 1982 (KOLOSI( 2009 KÖZÖTT...63 TAMÁS KELLER TAMÁS)......62 3.4. A TÁRSADALMI STÁTUS MÉRÉSE: TÁRSADALMI ELMÉLETI CSOPORTOK MÓDSZERTANI SZERINTI ELOSZLÁSA...66 MEGFONTOLÁSOK...65 4. JÖVEDELEMELOSZLÁS: 3.5. 3.6. IRODALOM...72 OSZTÁLYSZERKEZET ÖSSZEGZÉS...71 RÉTEGZŐDÉS...67 (MEDGYESI 4.1. 4.2. MÁRTON EGYENLŐTLENSÉGEK TÓTH : MAGYARORSZÁG ISTVÁN AZ GYÖRGY)... EU-BAN...77 EURÓPAI UNIÓS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN...77 IRODALOM...98 EURÓPAI GAZDASÁGI UNIÓBAN...88 NÖVEKEDÉS A KERESETEK ALAKULÁSA ÉS A PIACI JÖVEDELEM EGYENLŐTLENSÉGE AZ FÜGGELÉK A 4. FEJEZETHEZ...100 TARTALOMJEGYZÉK TÁRKI 3

BEVEZETÉS amelynek követése. lenni: A 2009. célja évi a TÁRKI magyar Háztartás társadalom Monitor strukturális kutatás egy változásainak olyan, 1992 óta rendszeres folyó sorozat nyomon része, egyenlőtlenségek szegénység, a háztartások A kutatás és állandó egyének témakörei helyzetének, az elmúlt jövedelemstruktúrájának, közel két évtizedben a valamint következők a jövedelmi szoktak kapcsolatos monitorozása. depriváció alakulásának elemzése, évenkénti a jövedelmekkel, és jövedelmi időbeli alakulásának egyenlőtlenségekkel elemzése, költségvetésből szokásosnál lakossági Idén azonban percepciók, a attitűdök kutatást monitorozása, a korábbiakhoz foglalkozásszerkezeti képest jelentősen változások szegénység kellett elvégeznünk (a válság erre is hatott), ezért a lefedett témakörök szűkített változók lényegesen szűkebbek voltak. Lényegében csak a jövedelemeloszlás, sem témaköreit kutattuk részletesen és a munkaerőpiac elemzéséhez szükséges a kutatásaihoz, az A attitűdök egy Háztartás részét valamint elemzésére elemeztük. Monitor az azt 2009. nem megelőző Ebben került kutatás a sor. vizsgálatban Magyar hasonlóan Háztartás sem a a korábbi Panel fogyasztás, kutatáshoz évek sem Háztartás a lakáshelyzet, adatgyűjtése Monitor bekerült során két fajta kérdőívet használtunk. A háztartások összes tagjának alapadatait (demográfia témakörökben. és adatokat alapvető a jövedelmi adatok), kérdőív valamint segítségével a gyűjtöttük egészére össze. vonatkozó Ezt a kérdőívet jövedelmi a mintába kiadási viszonyait, háztartások Ezen kívül azon a tagjától háztartás kérdeztük 16 éves, le, illetve aki ennél leginkább idősebb kompetens tagjaival volt egyéni ezekben kérdőív a szűkebb készült. Az egyéni kérdőívben a személyek foglalkozásszerkezeti pozícióját, jövedelmi Háztartás iskolai és foglalkozási jellemzőit kérdezzük. A változó szerkezet tehát lényegesen referencia A a TÁRKI korábbi kérdezőbiztosai évekhez megszokotthoz személyesen képest. őszén Monitor kutatás adatfelvétele 2010. február keresték 1-től fel a március mintába 16-ig került tartott. háztartásokat. A vizsgálat A két alkalmazásánál zajlott, éve ezért tehát a gyakorlatilag 2007-es és a a 2009-es monitor naptári vizsgálat év. Mivel között a korábbi valamivel vizsgálatunk kevesebb 2007 elemszámú és fél telt el. Emiatt az inflációs indexek és az egyéb változást mutató indexek mint Főbb mindig tekintetbe kell vennünk ezt az időtávot. Az adatfelvétel során a 4937 2007 induló mintából 2048 sikeres háztartás-interjú, és 3670 egyéni kérdőív készült el. növekedését meg, megállapításaink következők: teteje 2009 között a legtöbb eloszlási mutató alakulása az egyenlőtlenségek legalsó hogy veszteségeket decilis valójában mutatja. jövedelmeinek volt mind Az kénytelen eloszlás a jövedelemeloszlás reálértéke elszenvedni, két esett. széle A közötti alja, hagyományosan de a mind legnagyobb különbségek a jövedelemeloszlás használt mértékben úgy nőttek Gini- a polarizálódásával mutató válság az értéke egyenlőtlenségek a statisztikailag jövedelmek növekedését szignifikánsan a foglalkozási-munkaerőpiaci jelzi. nem változott, de számos pozíciók egyéb TÁRKI polarizáció bekövetkezett azonban aszimmetrikus is együtt szerencsére járt. A hatások jövedelmi csak részleges révén polarizálódás érvényesül. volt. az Úgy eloszlás A tűnik, foglalkozási két hogy szélén a 4 Bevezetés A

Magyarországon Tanulmányunkban Ez munkanélküliség növekedése nagyobb mértékben érintette azokat BEVEZETÉS háztartásokat, szegénynek. Ez amelyekbe az 2007-ben arány korábban a relatív a teljes legalább jövedelmi népesség két szegénység kereső 14 százalékát volt. 1,5 százalékpontos tekinthetjük növekedését életkorral. gyermekeké szemben A és jelenti legmagasabb a fiataloké. 2007-höz Az képest. szegénységi általános, A szegénység 14 kockázatú százalékos kockázata életkori szegénységi csökken csoport rátával az vonatkozó a mérésünk 0 15 évesek drámai körében emelkedést a szegénység mutat a roma 20 szegénység százalékos. kiterjedését 2009-re a tekintve, perspektívában vizsgálatok a 70%-os is szegénységi a megvizsgáljuk magyar ráta társadalom a (az 2000-es elérhető osztályszerkezetét évi értékkel 80-as egyezik és 90-es hosszú meg. megállapítást újraelemzésének segítségével). Hosszú távú elemzésünk évekbeli azt távú kialakulásának stádiumában van. az támasztja elején Adataink tartunk, alá, szerint hogy ahol a az a tőkés elmúlt kapitalista réteg közel egyelőre társadalomszerkezet harminc a felhalmozás évben középosztályból (elit osztályokba. az és átrendeződés felső közép) nagyjából egy és az szűkebb azonos alsóbb létszámú (munkásosztály de belsőleg ember homogénebb és (6-7%) depriváltak) áramlott középosztályt társadalmi a felsőbb eredményezett, legrosszabb képest munkanélküliek 25%-kal társadalmi száma az növekedett, elitbe 2003 helyzetben tartozók és és 2009 száma lévő ez között depriváltak annak a 80-as jelentősen ellenére évek száma óta növekedett. van azonban megduplázódott, így, 2009-re 1982-höz hogy a foglalkoztatottság foglalkoztatottak függetlenül legnagyobb magasabb növekedést (beosztottak egyre társadalmi erősebb a felsővezetők és pozícióval hatást vállalkozók) gyakorol és rendelkeznek, önálló gyakorlatilag a társadalmi foglalkozásúak mint beosztásuktól 1982-ben státusra. között (a A tapasztaltuk). TÁRKI 5

JÖVEDELEMELOSZLÁS 1. Jövedelemeloszlás 2007 2009 között (Tóth István György) Monitor márciusban Ez a fejezet a jövedelemeloszlás változásait követi nyomon a TÁRKI Háztartás 2006. vizsgálat legfrissebb hulláma alapján, amelynek adatfelvétele 2010. február- a az éves jövedelmeket volt. A vizsgálat számba referencia vesszük) éve a 2009-es (vagyis naptári az az év. időszak, Az ezt amelyekre megelőző vonatkozóan mint október és 2007. szeptember közötti referencia évre vonatkozott. Akkor tehát, vizsgálatunk több két két legutóbbi és fél év Háztartás során lezajlott Monitor változásokat hullám közti elemzünk. változásokról Ennek beszélünk, az értelmezés valamivel szempontjából kevesebb amikor foglalkoztatási következménye Először is a megfelelő is van. kell adatokat az eltelt időszakra időhöz igazítottam vonatkozó (hiszen inflációs nem a munkanélküliségi, szokásos év/év bontásban valamint változások használnunk az inflációs munkanélküliségi ráta növekedéseit). Másfelől tekintetbe a vennünk azt is, hogy a legutóbbi vizsgálat során már bemutatott gazdaságpolitikai ugyanakkor, A 2007-es egy része tanulmányunk a most elemzésre a 2003-2006-os kerülő időszakban költségvetési fejtette ki valódi expanziójának, hatását. 2008-as 2006 2007-ben bekövetkezett konszolidációnak a hatásait elemezte. Látni majd érkezett 2008 publikáció hogy nyarán-őszén a 2006 2007-es óta (a 2008 2009-es a világgazdasági fiskális években) érvényesültek. valódi begyűrűzésének társadalmi Ebbe hatásai első a hulláma folyamatba részben kell (a a elmúlt pénzpiaci válság és a reálgazdasági válság kezdete). A 2009 tavaszán bekövetkezett a kormányválság kifejtette hatását után a mi bejelentett vizsgálatunk gazdasági referencia válságkezelő időszakában. intézkedések Vannak ugyanakkor egy része olyan, már érvénybe. vizsgálatban évben bevezetett még nem fiskális tudunk konszolidációs beszámolni, intézkedések, hiszen fokozatosan, amelyeknek kumulatívan a hatásairól lépnek ebben az A értelmében jövedelmi Ahogy azt jeleztük, jelenti, ez hogy a fejezet a háztartások a jövedelemeloszlással jövedelmeinek foglalkozik. eloszlását (a Ez felső szó és szoros tényleges csoportok közötti távolságokat, az egyes csoportok közötti szórást stb.) vizsgáljuk. alsó csak aspektusait, jövedelemeloszlás jóléti szintet mintázata tükröznek. független Tehát önmagában attól, hogy az az eloszlás adott jövedelmi változása szintek a történetnek milyen megtakarításaival történt, az egyik amelyek részét mutatja a jövedelmek be, nem tudja reálértékével, prezentálni a a háztartások jólétének fogyasztásával azokat és az megtakarítások, ezeknek amelyek kapcsolatosak. alapjaiban érintették Márpedig az a utóbbi háztartások időszakban jóléti számos szintjét olyan (elapadhattak változás is túlmutató a folyamatoknak megnövekedhettek a komplex megélhetési elemzése azonban vagy adósság további, törlesztési a jelen fejezet kiadások tematikáján stb.). Az TÁRKI periódusai azokat Elöljáróban érintette, elemzéseket között. akiknek 2008 szükséges tesz második voltak szükségessé. még jelentős felében különbséget megtakarításai. a válság elsősorban tenni Ezek a gazdasági pénzpiaci közül bizonyos természetű válság veszteségek különböző volt, és 6 1.1. Bevezetés

JÖVEDELEMELOSZLÁS valamilyen vagyonvesztést virtuálisak megtakarításaikat, voltak, hiszen közvetlenül akik megtehették, nem realizálták azok azáltal, a veszteségeket. hogy tartották Azok értékpapírjaikat, jövedelemeloszlási oknál fogva kénytelenek voltak a veszteséget realizálni, viszont, tényleges akik Az is elszenvedhettek. Ez azonban a dolog természeténél fogva közvetlenül a kapcsolatos A válság következő statisztikákban periódusa nem alapvetően látszik. rendelkezőkre egyik a pénzpiaci folyamatok miatt bekövetkező két csatornán alapvetően át érintette a forint a háztartásokat. pedig volatilitás. Ez mindenek előtt a (lakáscélú vagy autóvásárlási) devizahitellel árfolyamával érintett hatott. A forint árfolyam kedvezőtlen alakulása a devizahitel kamatainak majd munkanélküliség törlesztő részleteinek emelkedéséhez vezetett. Ez ismételten jelentősen szűkítette az hatása jövedelemeloszlási háztartások jóléti statisztikákban. szintjét, fogyasztási A másik lehetőségeit, hatás a de foglalkoztatás közvetlenül nem visszaesésén, mutatkozik intézkedések növekedésén keresztül érintette a háztartásokat. Ennek már közvetlen szerepvállalásának A volt válság a jövedelemeloszlásra hatásainak harmadik is. nyugdíjkiadásokat (az állami kiadások lakosságot periódusa érintő a 2009 visszafogásai, tavaszán bejelentett valamint az válságkezelési pótlék szűkítése) révén érvényesült. Ennek keretében fogták állam vissza jóléti segélyek (a 13. havi nyugdíj megvonása révén) a családi támogatásokat, a családi a makrogazdasági befagyasztása révén, a szociális segélyeket (a háztartások által igénybe vehető rövid A számának következőkben maximálása először révén). a jövedelemeloszlás szempontjából lényeges néhány elemző mutató alakulását tekintjük át (1.2. fejezet). Ez után a jövedelemeloszlás folyamataival hosszú távú távú változásait trendekhez mutatjuk illesztése be (1.3. követ fejezet), (1.4. amelyet fejezet). az A elmúlt tanulmány két év második fejleményeinek részét az a segítségével ezután alfejezetek foglalkozunk alkotják, ezen (1.5.1. belül alfejezet), először a jövedelmek majd a különböző és a foglalkoztatás jövedelmi polarizációs legfontosabb szocio-demográfiai összetételének változását vizsgáljuk (1.5.2. alfejezet), osztályok rétegeloszlásával következtetéseket. megfelelően tényezőit foglalkozik kiválasztott (1.5.3. alfejezet). (1.5.3. dekompozíciós alfejezet). Az analitikus eljárásokkal Végül fejezet összefoglaljuk igyekszünk vége a társadalmi feltárni a legfontosabb jövedelmek a változás makrogazdasági időszak periódusait. Az 1.1. indikátorokat. ábra az elmúlt Az ábra évtizedre egyes vonatkozóan paneljeiben a mutatja besatírozott részek a legfontosabb zajlott során a Háztartás Monitor vizsgálat keretében elvégzett öt adatfelvétel jelzik az periódusában negyedévben le a Ezekből legrosszabb összességében makrogazdasági jól látszik, körülmények hogy a legfrissebb között. Vizsgálatunk hullám adatfelvétele infláció az egyes negyedévekben a GDP jelentősen esett (az első referencia idején) 7% körüli mértékben, a negyedik negyedévben pedig kb. 4%-kal). Bár három tendenciát a megelőző adatfelvételi periódusokban (pl. a 2001-es vagy a 2007-es vizsgálat az annak, volt mutatott. már magasabb, Mindazonáltal de 2009 a 2009-es folyamán évben is az az egyes infláció negyedévek átlagos szintje között alatta emelkedő volt TÁRKI amit az eggyel korábbi vizsgálatban tapasztaltunk (3 5% szemben az 5 8%-kal). 7 1.2. A jövedelemeloszlás makrogazdasági környezetének átalakulása 2007 és 2009 között

2009-ben a háztartások fogyasztása jelentősen esett. Ennek mértéke JÖVEDELEMELOSZLÁS mozgott, viselkedése 2009 amelybe mindezt a visszaesést GDP tartozott. nem tükrözte. Érdekes A GDP módon arányában a háztartások vett megtakarítási abban megtakarítási a sávban negyedévi reálkeresetek során adattal. végig A pozitív jövedelemeloszlás volt, szemben szempontjából a 2008-as első természetesen három (visszaesést nagyon fontos mutató) ráta nettó reálkeresetek alakulása. és a bruttó Ebben reálkeresetek a vonatkozásban indexének a 2007-es alakulása. évben A jelentősen nettó reálkeresetek szétnyílt jelentős, fiskális vissza, mint visszafogások amelyhez a bruttó a reálkeresetek. nettó és az reálkeresetek adóemelések 2009-ben kisebb együttes viszont mértékű a hatásaként bruttó esése reálkeresetek párosult. lényegesen visszaesése A 2007-es jobban estek és volt a 2009-es konszolidációs) az vizsgálat periódusban összevetésekor a nettó reálkeresetek ki kell azonban zuhanása emelni, lényegesen hogy az nagyobb előbbi volt, (fiskális 1.1. utóbbi ábra Fontosabb (válságkezelési) gazdasági periódusban. indikátorok 2000 és 2009 között Magyarországon szágon1 mint GDP növekedés, % az elızı év azonos idıszakához képest 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009-4,0-6,0-8,0-10,0 Infláció,az elızı év azonos idıszakának százalékában 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 TÁRKI 1 Forrás: KSH adatok, Kopint-Tárki adatbázis, Matheika Zoltán gyűjtése 0,0 8 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

JÖVEDELEMELOSZLÁS A háztartások tényleges fogyasztása 15,0 10,0 5,0 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009-5,0-10,0 Megtakarítási ráta (GDP arányában) 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009-4,0 Nettó reálkereset Bruttó reálkereset az elızı év azonos idıszakának százalékában 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0-5,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 TÁRKI -10,0 9

JÖVEDELEMELOSZLÁS alapul. minden problémájával. Becslési Ezeknek hiba. a becsléseknek Minden a népesség a nagyságát jövedelemeloszlására több tényező befolyásolja. vonatkozó állítás Először becslésen készült, mintára alapuló esetében, számot kell vetnünk a mintavételi is, hiba mint személyt eloszlásokra az előző A TÁRKI évekhez Háztartás hasonlóan Monitor mintegy vizsgálat többlépcsős kétezer háztartást, rétegzett és mintegy alapján tartalmazó mintán. Ilyen minták esetében a mintavételi hiba, egyszerű gyakorisági ötezer számolódnak, Ezeknek jövedelemeloszlás vonatkozóan mutatói 95 százalékos általában valószínűség nem egyszerű mellett gyakorisági +-1 2 százalékos. eloszlás Csakhogy a hanem valamilyen, az eloszlás egészét jellemző bonyolult mérőszám alapján. eszközökkel, segítségével. tanulmányban az aggregált immár mutatóknak hagyományosan is van hibája, erre csak kísérletet ezt valamivel teszünk, nehezebb de nem mérni. axiomatikus Ebben alapvető hanem kísérleti úton, visszatevéses mintavételen alapuló bootstrap eljárás egyes különböző Ekvivalencia megfigyelési skálák. egysége A háztartás maga a háztartás vizsgálatok és azzal esetében a feltételezéssel a jövedelem élünk, és fogyasztás feltételezésekkel háztartástagok megosztják egymással jövedelmeiket és kiadásaikat is. Ahhoz, hogy az tényezőkre méretű háztartások jóléti szintje egymással összevethető legyen, a nem statisztikus vonatkozóan. kell élnünk Vagyis a háztartás a nagyobb működésében háztartások fogyasztási megjelenő szükségletei méretgazdaságossági csak egyenes arányban növekszenek az adott háztartások létszámával. Sőt általában életkori és nagyszámú nemzetközi összehasonlító tanulmány is úgy érvelnek, hogy számos módszertani a háztartások létszámával, de azok összetételével is (pl. a háztartáson belül nem tanulmányban megoszlásával) összefüggnek a fogyasztási szükségletek. Anélkül, hogy ezekbe élők háztartásmérettel kérdésekbe részletesen belemennénk, jelezzük, hogy ebben a fejezetben és egyik később három különböző ekvivalencia-skálát használunk. Ebből kettő a összehasonlításban méretgazdaságossági esetben minden operál, háztartástagot a harmadik pedig azonos figyelembe súllyal veszünk veszi az tekintetbe, egyes tagok vagyis életkorát a jövedelmi is. Az megvizsgáltuk átszámított ekvivalencia-skálák azt, az hogy korrekciót egy főre a magyar jutó nagyjából implikál. jövedelmeket jóléti mekkorák A Háztartás rendszerben vizsgáljuk. lennének. Monitor A feltételezett, másik Ekkor sorozat ekvivalencia-skála azt háztartásméretre korábbi találtuk, éveiben hogy egy gyakorlatban magyar jóléti rendszer, illetve a létminimum számítások outputjai egy 0,73 körüli fogyasztási fejezetben OECD szükséglet-rugalmasságot ajánlások akkoriban feltételeznek.2 tartalmaztak. Ez Elvileg gyakorlatilag számos más megegyezett eljárás létezik azzal, a amit nemzetközi az ún. szegénységgel Európai Unió e a kettőn a háztartási foglalkozik) tagországok kívül méretgazdaságosság figyelembe még és egyet az vesszük újonnan használunk. figyelembe azokat csatlakozó A az következő ajánlásokat vételére, országok mi fejezetben (is), azonban éves, amelyeket társadalmi ebben (amelyik az a TÁRKI 2 kirekesztettség elleni stratégiát megfogalmazó jelentésekben elvár. Ezek az ún. laekeni e=paraméter. Tehát N=Y/se, ahol N=fogyasztási szükséglet, s=háztartásméret, Y=háztartás összjövedelem, 1 1.3. Az egyenlıtlenségek aggregált szintjének változása 2007 és 2009 között 1.3.1. MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 0

indikátorok JÖVEDELEMELOSZLÁS képezik módszertani A az megfigyelési alapját kérdés az a következő azok annak egységek mögött eldöntése, fejezet meghúzódó problémája számításainak.3 hogy az és háztartás-méretgazdaságossági aggregált a vizsgált jövedelemeloszlási jövedelmek. Egy feltevések statisztika harmadik alkalmazza milyen vagy vizsgáljuk. a megfigyelési jövedelmek egységekre személyek közti összegződik. eloszlását, Esetünkben vagy azok elvileg háztartások két megoldás közötti lehetséges: háztartási Mindkettő mellett és ellen hozhatók fel érvek és hazai és nemzetközi gyakorlat eloszlását eltérések mind a kettő eljárást. Látni kell ugyanakkor, hogy a társadalom demográfiai- is előfordulhat, előző lehetnek összetételétől az aggregált függően az jövedelemegyenlőtlenségi egyes eljárások alkalmazása mutatók mellett értékében. viszonylag Sőt jelentős mérőszámok bekezdésre) hogy megfigyelési egységek vagy (visszautalva az az is A kapott országok egyenlőtlenségi a különböző közötti sorrendjét ekvivalencia-skálák mutatók is megváltoztathatja természetesen alkalmazása nagy (Förster mértékben akár és Tóth, az egyenlőtlenségi függenek 1998). attól, hogy hogy Háztartás nagyobb mennyire Panel vagyunk és a Monitor képesek vizsgálatok megragadni során a kérdőíveinkkel változatlan törzsblokkokkal, a makrojövedelmeket. kisebb- A azonban mikrofelvételek a makrojövedelmek finomításokkal évről-évre minél nagyobb igyekeztünk hányadát javítani képesek a vizsgálatainknak legyünk befogni. azt a képességét, kérdezéstechnikai csak csökkenteni tudtuk az egymást követő éveknek azt a tendenciáját, Mindezzel általános egyre kevesebbet tudtak behozni a makroadatokhoz képest. Ennek részben hogy jövedelemeloszlásnak okai voltak, részben pedig az empirikus adatfelvételekkel kapcsolatos mellett) Az bizalmatlansággal alkalmazott (pl. egyenlőtlenségi a csökkenő válaszadási mutatók. arányokkal) Végezetül kapcsolatos ugyanannak okai. különböző a mutatókat jellemzésére azért (ugyanolyan jövedelemstatisztikai fejlesztették jövedelemfogalom ki, hogy irodalom együttes és különböző használatukkal ugyanolyan mutatókat ekvivalencia-skála árnyaltan ajánl. tudjuk E a közepén, mutatók bemutatni fogunk használni, az illetve a eloszlás legfontosabb alsó amelyeknek vagy különböző felső trendeket. a szélén részeire leírását elhelyezkedő Ebben a érzékenyek fejezethez a tanulmányban eseteknek). tartozó (más és függelék más számos súlyt tartalmazza. adnak alternatív az Az eloszlás mutatót egyes valamivel 2009-ben a háztartások egy főre jutó nettó jövedelmének átlaga az összes személyre 1.3.2. A JÖVEDELEMELOSZLÁS FONTOSABB MUTATÓI Összességében ezer számítva Ft) képest havi 74 mintegy ezer Ft 7%-os volt (1.1. nominális táblázat). növekedést Ez a 2007-es jelentett. vizsgálat A két átlagjövedelméhez adatfelvételi periódus, (69 keresztül. értékben kevesebb tehát a háztartások két és fél átlagjövedelmei év során a fogyasztói kb. 7%-os árindex reálérték mintegy vesztésen 114%-os mentek volt. ám és átlag Az egyes felett a jövedelmi felső-közép decilisek rétegek között (6., 7., azonban 8. és 9. jelentős decilisek) volt jövedelmei a szórás. emelkedtek, Nominális tendenciák 1.3. még ezeknek ábrák) következtek A a jövedelemeloszlás növekedési be (nyilván indexe teljesen is két elmaradt szélén más okokból). az adott átlaghoz A időszak legalsó képest inflációs decilis lényegesen átlagjövedelmei indexétől. eltérő (1.2. TÁRKI 30,5-nek Eszerint és a háztartás 14 év alatti első tagok felnőtt 0,3-nak. tagja egy egységnek számít, a második és további 14 év feletti tagok 1 1

maradtak.4 nominális JÖVEDELEMELOSZLÁS jelentősége értékben is estek, legfelső decilis átlagjövedelmei nominálisan változatlanok mutató értelemben Az egy van főre a legfelső jutó jövedelmek és a legalsó aggregált jövedelmi egyenlőtlenségi decilisek átlagai mérőszámai közötti közül aránynak. kitüntetett jövedelemeloszlás 2007 és 2009 között növekedett, az akkori 6,8-es értékről 7,2-re. Ez statisztikai Ez is csökkent szignifikáns, változásának bár nem belső túl nagy dinamikája. emelkedést Amint jelent. ezt például Az igazán 1.1. érdekes táblázat kérdés adatai be. 2003 2005 mutatják, Ugyanakkor (3,5%-ról óta az megfigyelhető a alsó legfelső 3,1%-ra). decilis decilis Ilyen részesedése tendenciát. részesedése mértékű Az az esés egy összes is legutóbb esett főre jövedelemből valamennyit, jutó 1992 jövedelmekre és 1996 lényegében viszonylag között számolt, következett folytatva jelentősen a teljes jövedelmek jövedelemelosztást változásának statisztikákban fentiekben jellemző bemutatott Gini-mutató kis általános mértékű emelkedést tendenciái mutat. tükröződnek A jövedelemeloszlás A is, amelyek nem az egy főre jutó jövedelmek, hanem a személyi azokban ekvivalens a érzékeny romlását szóban forgó, alapján ott (az bemutatott e=0,73-as indikátorok elaszticitási nem együtthatóval) mindenütt lettek konzisztensek. számolva Az (1.2. alsó táblázat). 55%-ról mutatók egyértelműen a rosszabb jövedelmi helyzetbe tartozók pozíciójának sávra különösen középső 51%-ra mutatják. csökkent, A legalsó a 2-es decilis paraméterrel felső töréspontja számolt (tehát a medián az alsó jövedelem jövedelmek százalékában kép érzékeny) Atkinson-mérőszám értéke pedig 0,228-ról 0,233-ra növekedett. változására Gini-együttható, sávra, vagy eloszlás két szélére szimmetrikusan érzékeny mutatók által bemutatott A lényegileg S10/S1-mutató, nem teljesen a egyértelmű. 0-s paraméterrel Miközben számolt az általánosított 1-es paraméterrel entrópia-mérőszám számolt Atkinson-mutató GE(0) értéke a töréspontjának paraméterrel nem változott valamint semmit, a legfelső legfelső decilis és alsó legalsó töréspontjának decilis részesedésének a legalsó arányát decilis felső jelző látunk: arányát jelző P90/P10-mutató határozott emelkedést mutat, az 1-es megkülönböztetett csökkent. A felső számolt sávra általánosított mutatók entrópia-mutató között megint az úgynevezett csak ellentmondásos Theil mérőszám eredményeket GE(1) semmit, decilis 0,5-es érzékenységgel paraméterrel regisztráló) számolt (tehát Atkinson-mutató a legfelső (A(0,5)) jövedelmek értéke nem változását valamelyest a GE(2)-mutató (egyszerű statisztikai szórás) értéke jelentőset esett, a változott legfelső jövedelemeloszlás alsó töréspontjának a medián jövedelemhez képest vett aránya (P90/P50) viszont zajlott Összességében le. Ezt emelkedett. a egyenlőtlensége, jelenséget tehát azt részletesen látjuk, viszont hogy ez elemezzük 2007 nagyon és 2009 jelentős majd között a belső polarizációval enyhén differenciáltsággal növekedett és az a átlagjövedelmeinek 1.2. egyenlőtlenségek ábra Az egyes dekompozíciójával ekvivalens szintje 2007-ben jövedelem és foglalkozó 2009-ben (e=0,73) fejezetekben. alapján képzett személyi decilisek 4 szórást mutatók Megjegyzendő, takarnak (el). hogy Erre a jövedelemeloszlás a kérdésre az eloszlás két szélén két szélére az átlagok eltérő mindig módon lényegesen érzékeny egyenlőtlenségi nagyobb belső TÁRKI szerint nem szórására tudja a elemzése Háztartás vonatkozóan) befogni, során Monitor ezáltal egészen még az vizsgálat összes külön biztosan a is itt teljes ki közölt alsó kell magyar becslésnek térni. szórási Itt jövedelemeloszlás kell érték tekinthető. megjegyeznünk (különösen alsó a azt két és felső is, szélső hogy 3%-át decilis becslésünk biztosan belső 1 2

JÖVEDELEMELOSZLÁS 180 160 140 jövedelem, ezer forint 120 100 80 60 2007 2009 40 1.3. 20 átlagjövedelmeinek ábra Az egyes ekvivalens változása 2007 jövedelem és 2009 (e=0,73) között képzett személyi decilisek 0 legalacsonyabb (1) 2 3 4 5 6 7 8 9 115 növekedés reálértéken (14%) 110 105 átlagos növekedés (7%) 2009/2007, % 100 95 változatlan szint 90 85 jövedelemeloszlás 1992, Az egyenlőtlenségek szóródásának alakulását növekedése jelző 1982 1987 idősorok időszakban arról tanúskodnak, indult el, majd hogy 1987 a TÁRKI között 2007 között illetve lényegében 1992 1996 a jövedelmi stagnálást között egyenlőtlenségek mértünk tovább nőttek (bár aggregált jelentős a jövedelmi első mértékének különbségek. átrendeződésekkel), csökkenését Ezután majd 1996 regisztráltuk. 2003 és 2003 és 1 legalacsonyabb (1) 2 3 1.4. Az egyenlıtlenségek alakulása hosszú távon 4 5 6 7 8 9 3

Legfrissebb adataink (ahogy azt az előző fejezetben is jeleztük) ellentmondásos JÖVEDELEMELOSZLÁS mutatnak. páronkénti szignifikáns Miközben különbségeinek mértékben, az a ún. az Gini-együttható átlagra és a normált legalsó (amely értékén népességtized lényegében alapul) átlagjövedelmeinek lényegében az összes nem jövedelem változott arányát képet viszonyító jelző (1.4. ábra). mutató, percentilis valamint arány a legfelső is statisztikailag tized alsó töréspontját szignifikáns a legalsó mértékben tized növekedést felső töréspontjához mutatott5 Ennek létre. 5 jelzik, Mindhárom amelyen mutatóra belül 100 intervallumbecslést különböző mintavétel adunk. esetén Az 95 ábrákon esetben jelzett kerülne vonalak a megfigyelt azt az mutató intervallumot értéke. TÁRKI lesz. A az becslést intervallumnak 1000 ismétléses a középértéke visszatevéses a népességre mintavételen vonatkozó alapuló becslésünk Stata bootstrap legvalószínűbb eljárással hoztuk 1 4

JÖVEDELEMELOSZLÁS 1.4.1. 2007 1.4. ábra között ábra Egyes A (személyi legfelső egyenlőtlenségi ekvivalens decilis alsó mutatók jövedelmek töréspontja értékei személyi és és az megbízhatósági alsó eloszlása decilis felső alapján) intervallumai töréspontjának 1987 és aránya (P90/P10) 3,8 3,6 3,4 3,2 3,0 1.4.2. ábra A legfelső és a legalsó decilisek jövedelemátlagainak aránya (S10/S1) 2,8 2,6 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 2009 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 1.4.3. ábra 5,0 Gini-együttható 4,5 4,0 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 2009 0,32 0,30 0,28 0,26 Megjegyzés: TÁRKI megbízhatósági becslés. minden szinten. becslés A Gini, az a P90/P10 ekvivalens és az jövedelmek S10/S1 esetében eloszlására 1000 vonatkozik, ismétléses Stata 95 százalékos bootstrap 1 0,24 0,22 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 2009 5

A jövedelemeloszlás különböző szintjein levő társadalmi JÖVEDELEMELOSZLÁS csoportok közötti decilis különbségek megvizsgálhatjuk vett hosszabb a legfelső, távú a középső, alakulását valamint kétféle a legalsó módon decilisek illusztrálhatjuk. összes jövedelemből Egyfelől emelkedett, egészen relatív részesedése 2007-ig részesedését azóta ezzel viszont 1962 pontosan (ezt és ismét 1982 mutatja szimmetrikusan csökkenőben között a 1.5. csökkent, ábra). van. ellenkező Hosszú majd A legalsó 1982 távon irányba és decilis azt 2003 változott: látjuk, között relatív hogy 1962 folyamatosan részesedése a legfelső 1982 tehát között növekedett, majd 1982 2003-ig csökkent, a következő két adatfelvétel során lényegesen legalsó nagyjából decilis stabil relatív maradt. részesedése Jelenlegi viszonylag adatfelvételünk jelentősen szerint csökkent. azonban A 2007 legutóbbi és 2009 periódusban között a ha a gazdagoknak a szegényeknek rosszabb lett a helyzete, de a szegényeknek időbeni A jövedelemeloszlás rosszabb. szerint megvizsgáljuk a különböző hosszú jövedelmi távú trendjeinek kategóriákba másik tartozó prezentációs emberek lehetősége relatív számának az, hogy ő felét. sorba változását. rendezett A besorolás tízmillió ember logikája közül a következő. azt, aki pontosan Vegyük középen az 1 főre helyezkedik számolt jövedelem gyakorlat a jövedelemeloszlás mediánja), és vegyük ő háztartása egy főre jutó jövedelmének el (tehát rendelkezőket Akiknek ennél kevesebb van, azokat a statisztikai hagyomány és a nemzetközi a helyezkednek szerint alsó-közép szoktuk osztálynak, szegénynek akik tekinteni. a medián Az jövedelem 50% és 80% körüli +/ 20%-os rendelkeznek, el, középrétegnek tekintjük. Akik a 120% és 200% közötti jövedelemmel sávban jövedelmek táblázat mutatja. mediánhoz jómódúnak azokat Eszerint felső-közép vett a nevezzük relatív arányával értelemben rétegnek, ebben definiált az vett elemzésben. jövedelmi szegények 6 akik pedig csoportok Az a aránya ilyen medián módon relatív nőtt 200%-ánál (10-ről méretét az egy 12 főre az %-ra), többel 1.3. jutó hosszabb ami statisztikai ezer Az főben ekvivalens távon becslés becsülve az sajátosságai 1.6. medián nagyjából ábra jövedelem mutatja. miatt 1 millióról 30-40 százalékában (Mint ezer 1 megfigyelhetjük, millió fős pontossággal). vett 200 jövedelmi ezerre ez való utóbbi csoportok növekedést módon számarányát definiált jelez (a időpontban jövedelmi csoportok 2009-es belső megoszlása kicsit eltér 1.3. táblázat adataitól, hiszen itt ± között. az például alkalmazott a medián ekvivalencia 50%-a alatti jövedelemből skála eltérésének élők aránya tudható kevesebb be). A mint négy 10%-os. egymást Ez kizárólag számarányának A legutolsó (1.7. növekedése ábra) két évben folyamatos jelentette. a legnagyobb volt az átrendeződés változást a medián a különböző 50%-ánál jövedelmi kevesebből kategóriák követő élők 6 különböző meghatározott) definiált Ki kell szinteken emelni, küszöbök hogy is meghatározhatjuk. a bizonyos relatív mértékben szegénység Ezek önkényesen küszöbértékét a (medián húzzák jövedelem a medián meg 40%, az jövedelem alacsony 50% vagy jövedelemmel százalékában 60%-ában TÁRKI jövedelemeloszlás szerint küszöbértékre is a 60%-os a szegénység medián küszöbhöz közölnek jövedelem melyik határait. igazítjuk. pontján adatokat, 60%-át Az Erről EU húzunk statisztikáiban hogy bővebben tekintik választóvonalat. illusztrálják szegénységi az 1.2. az fejezet utóbbi a A küszöbnek, mutató TÁRKI időben tudósít. hivatalos érzékenységét a de tagországok mindhárom szegénységbecslését megállapodása arra, fent hogy említett a 1 6

1.5. ábra JÖVEDELEMELOSZLÁS összes jövedelemből Egyes egy főre 1962 jutó és jövedelmek 2009 között alapján képzett népességtizedek részesedése az 25,0 20,0 15,0 S1 S5+S6 S10 10,0 Forrás: 1992 1996: 1962 1987: Magyar Háztartás KSH jövedelemfelvételek Panel I VI. hullámai, alapján 2000 2009: Atkinson Micklewright Tárki Háztartás Monitor. [1992] HI1. táblázat; 5,0 0,0 1967 1972 1977 1982 1987 1992 1996 2003 2005 2007 2009 TÁRKI 1 7

1.6. ábra A népesség megoszlása egyes (az ekvivalens medián jövedelem százalékában meghatározott) JÖVEDELEMELOSZLÁS 2007 és 2009 években jövedelmi csoportokban, 1987, 1996, 1987 1996 200+ 200+ 120-200 120-200 80-120 80-120 50-80 50-80 -50-50 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 5000 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 5000 2007 2009 200+ 200+ 120-200 120-200 80-120 80-120 50-80 50-80 -50-50 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 5000 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 5000 TÁRKI 1 8

JÖVEDELEMELOSZLÁS 1.5. A jövedelemeloszlás szerkezeti átalakulása változása jelentős most Korábban változások kétféleképpen önmagában említettük, is. Ezt nem tesszük segíthet jelenti hogy meg. bemutatni azt, a jövedelemeloszlás hogy Először az ún. eloszlás a polarizálódási különböző belsejében stagnálása, jövedelmi tendenciák ne vagy csoportok lettek elemzése. kis volna mértékű között akár Ezt 1.5.1. POLARIZÁCIÓ jövedelmi háztartások eltávolodnak A jövedelmi polarizálódást közötti a középtől eloszlását polarizálódási és vizsgáljuk, egyszerre tükröző folyamat foglalkozási utána nő a szegények azt pedig jelenti, polarizálódást a és foglalkoztatás a a gazdagok szélső mutatjuk társadalmi megváltozásának relatív be. részaránya csoportok társadalomban. jövedelem közülük mennyi alapján Ennek az sorba egyes egyik rendezett decilisek reprezentációjához személyt töréspontjaiban a periódus úgy juthatunk, elhelyezkedők elején, majd ha vesszük megvizsgáljuk, jövedelme. az összes, Ezután hogy megnézzük, jövedelememelkedésére arányával népesség deflált arányok. hogy értékeket Az a ábrán normáltan népesség alapul a 2005-ös véve (tehát középső kialakított) adatok a két természetesen tagjának decilis-határok időpont (a medián-jövedelem minden között miképpen decilisben személynek) értékének változnak pontosan a ugyanannyi képest vett decilis-határok embert (tíz százalékot) relatív értékeiben, tüntetnek akkor föl. Ha értelemszerűen nem történt volna 2007-ben változás és a 2009-ben mediánhoz középosztályok népességnek A 2007-es pontosan lecsúszását vizsgálatok tíz százaléka és az elemzése alsó tartozna középosztályok során a 2005-ös egyfajta relatív decilisekbe. de-polarizálódást pozíciójának emelkedését) (a felső is figyelhettünk konszolidációs a 2005-ös legjelentősebb meg, csomag változás (amelyet együttes a a jövedelemeloszlás 2003 hatásának körüli ún. tudtunk jóléti alsó rendszerváltás be). szélén Mostani bekövetkezett legfrissebb és 2006 2007-es polarizálódás, adataink fiskális egyfajta szinten definiált alacsony jövedelműek arányának növekedése. Emellett szerint vonatkozásában lecsúszást (1.7. figyelhetünk ábra). meg a 10. és 9., valamint a 7. és a 6. decilis még a TÁRKI 1 9

1.7. ábra Személyek megoszlása 2005-ben, 2007-ben és 2009-ben a 2005-ös JÖVEDELEMELOSZLÁS eloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban,% decilis személyek megoszlása az adott évben, % 14 12 10 8 6 Forrás: Tárki Háztartás Monitor 2007 és 2009 mutatkozhat A polarizálódás meg. A háztartások másik típusa munkaerőpiaci a foglalkoztatottsági kapcsolódásuk minták szerint megváltozásában öt különböző háztartások háztartástípust foglalkoztatott, háztartásban, tartoznak, vagy de különítettünk a azért többi amelyekben mert háztartástag el. esetleg Az a első inaktív háztartásfőn nem kategóriába a az többi (vagy kívül felnőtt). azok azért, van Egy tartoznak, mert más másik nincs kategóriába ahol más a felnőtt háztartásfő is. azok tag Ez munkaerőpiacon kategória vegyes abban a tekintetben, hogy a legalább két foglalkoztatotton kívül nem gazdaságilag tartoznak, definiáljuk az ahol inaktívak a háztartásfő számát, így inaktív ők bármennyien (vagy munkanélkülinek lehetnek. A harmadik minősül, kategóriába vagy teljesen azok hogy kívüli inaktív). Értelemszerűen ebben a egyáltalán nincsenek másikban aktív személyek. A következő két kategóriát az különbözteti meg egymástól, népességen bár mindkettőben nyugdíjas a háztartásfő, az egyik típusban van foglalkoztatott, Különösen 2007 viszont és 2009 nincsen. két belüli aránya, között akik becslésünk olyan háztartásban szerint élnek, csökkent ahol azoknak a háztartásfő a személyeknek foglalkoztatott. a aktív foglalkoztatott azoké csökkent volt. (a Növekedett háztartásfő nagyobb viszont vagy mértékben, inaktív az olyan akiknek vagy háztartásokban nyugdíjas). a háztartásába élők A válság, korábban aránya, foglalkozási ahol legalább nincs Azoknak hatásait tekintve tehát az aktív keresővel rendelkező háztartásokban élők számát úgy van, csökkentette, A fent hogy definiált elsősorban háztartástípusok a legalább relatív két keresős jövedelmi háztartásokat helyzete is érintette átalakult súlyosabban. (legalábbis kis mértékben a relatíve) jövedelmi javult lényegében (illetve pozíciója, nem a reálértékben változott. akiknek a nézzük, háztartásában kevésbé legalább romlott), egy a többieké kis foglalkoztatott mértékben. pedig TÁRKI 2 4 2 0 2005-ös szint 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 személyek decilisei a 2005-ös ekvivalens jövedelmek alapján 2007 2009 0