SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra A módosításokkal egységes szerkezetben 2016. augusztus 22.
SZTEJKI INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM 2015-2020 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM... 3 Bevezető... 3 Az önértékelés célja és elvárt eredményei... 4 Az önértékelést támogató intézményi és tagintézményi munkacsoportok... 4 Az intézményi önértékelés feladatai... 5 TAGINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI TERV... 7 I. Önértékelést támogató munkacsoportok... 7 A) Intézményi munkacsoport... 7 B) Tagintézményi munkacsoport... 7 II. A tagintézmény pedagógusai, a tagintézmény-vezető székhelyintézmény esetén az intézményvezető és a tagintézmény, székhelyintézmény intézményen belüli értékelése... 8 A) Pedagógus önértékelés... 8 B) Vezetői önértékelés (intézményvezető, tagintézmény-vezető)... 9 C) Átfogó intézményi önértékelés (székhelyintézmény, tagintézmény)... 9 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER... 10 A) Pedagógus... 10 1. Pedagógiai módszertani felkészültség... 10 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók... 12 3. A tanulás támogatása... 13 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség... 14 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység... 15 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése... 16 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás... 17 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért... 19 B) Vezető (intézményvezető, tagintézmény-vezető)... 20 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása... 20 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása... 22 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása... 24 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása... 25 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása... 27 1
SZTEJKI INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM 2015-2020 C) Intézmény (székhelyintézmény, tagintézmény)... 28 1. Pedagógiai folyamatok... 28 2. Személyiség- és közösségfejlesztés... 33 3. Eredmények... 37 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció... 39 5. Az intézmény külső kapcsolatai... 41 6. A pedagógiai munka feltételei... 42 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés... 46 2
SZTEJKI INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM 2015-2020 SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM,ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 69. (1) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Nkt. 70. (3) bekezdésében, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (R.) 145 147. -ában és az R. 193. (21) (22) bekezdésében, valamint az OH által a gimnáziumok és az általános iskolák számára kiadott Önértékelési kézikönyv 4.2.1. fejezetében foglaltak szerint eljárva a Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola Intézményi önértékelési programját a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra a nevelőtestület véleményének kikérésével az alábbiak szerint határozom meg: Bevezető 1. Az R. 145. értelmében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad. Az intézményi önértékelés keretében az intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját. Az intézményi önértékelés részeként kerül sor az intézmény pedagógusai, valamint az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére. Az intézmény az önértékelését úgy tervezi, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintettek értékelésének eredménye a pedagógiai-szakmai ellenőrzés kijelölt időpontja előtt tizenöt nappal elérhető legyen az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. 2. Az OH által kiadott Önértékelési kézikönyvek 4.2.1. fejezete értelmében az intézmény öt évre szóló önértékelési programjában az intézményvezető meghatározza az önértékelési munka célját, elvárt eredményeit, a megvalósításhoz szükséges feladatokat, azok ütemezését és a szükséges emberi és egyéb erőforrásokat. Kijelöli az önértékelést támogató munkacsoport tagjait, meghatározza, hogy melyek az intézményvezető, melyek az önértékelést támogató munkacsoport által végzendő feladatok, illetve mely feladatokba milyen feltételek és eljárásrend szerint vonhatók be további kollégák. Az öt évre szóló önértékelési program tartalmazza az előkészítésre, a megvalósításra, valamint az önértékelés értékelésére, minőségbiztosítására vonatkozó eljárásrendeket, általános szabályokat. Az ötéves önértékelési programban foglalt feladatok megvalósítása az adott tanévre vonatkozó éves önértékelési terv szerint történik. 3. A fenti előírásoknak megfelelő intézményi önértékelési rendszer létrehozására és működtetésére intézményünkben Intézményi önértékelési program és az 3
SZTEJKI INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM 2015-2020 1. mellékletben szereplő formában Tagintézményi önértékelési tervek készülnek. Az öt évre szóló Intézményi önértékelési programot az intézmény nevelőtestülete véleményének kikérésével a főigazgató adja ki, rendelkezéseit valamennyi tagintézményben alkalmazni kell. Az Intézményi önértékelési program végrehajtását szolgáló, egy tanévre szóló Tagintézményi önértékelési terveket a tagintézmény nevelőtestülete véleményének kikérésével a tagintézmények vezetői a gimnázium esetén a főigazgató adják ki, akik felelősek a tagintézményre vonatkozó önértékelési terv tartalmáért és az abban foglaltak végrehajtásáért. Az önértékelés célja és elvárt eredményei 4. OH által kiadott Önértékelési kézikönyvek 3. fejezete szerint az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, fejlesztési feladatait Intézkedési tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét az alábbiak szerint Az önértékelés egységes intézményi elvárások szerint, tagintézményi szinten, történik. A tagintézmény, a tagintézmény-vezető és a pedagógus önértékelése kiterjed a tagintézmények közötti belső kapcsolatok, szakmai együttműködés, kommunikáció értékelésére is. A tagintézményi szintű önértékelés eredményeire alapozva Intézményi intézkedési terv készül, amely az intézményre vonatkozó egységes és közös fejlesztési feladatokat, valamint az egyes tagintézményekre vonatkozó külön fejlesztési feladatokat határozza meg. Az Intézményi intézkedési tervet a főigazgató, az Intézményi intézkedési terv tagintézményi intézkedési terveket tartalmazó mellékleteit a tagintézmény-vezetők készítik el. 5. A pedagógusra, vezetőre, valamint az intézményre vonatkozó Intézményi elvárásrendszert az Intézményi önértékelési program 2. melléklete tartalmazza. Azokban az esetekben, amikor az intézményi elvárásrendszer az OH Önértékelési kézikönyvben meghatározott általános elvárás intézményi értelmezését, adaptációját nem határozza meg, az OH Önértékelési kézikönyvben meghatározott általános elvárás szerint történik az értékelés. Az önértékelést támogató intézményi és tagintézményi munkacsoportok 6. Az intézmény szervezeti felépítéséhez igazodva az intézményben egy önértékelést támogató intézményi munkacsoport és tagintézményenként egy-egy önértékelést támogató tagintézményi munkacsoport jön létre, és működik. 7. A munkacsoportok tagjai: a) Az intézményi munkacsoport tagja a főigazgató és a főigazgató-helyettesek, a tagintézmények igazgatói, valamint a személyzeti ügyekkel foglakozó és a tanulói ügyekkel foglalkozó két intézményi iskolatitkár. 4
SZTEJKI INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM 2015-2020 b) A tagintézményi munkacsoport tagja a tagintézmény igazgatója, helyettesei és a tagintézményben működő szakmai munkaközösségek vezetői, tagintézményi iskolatitkár. 8. A munkacsoportok ülései: a) Az intézményi munkacsoport üléseit az Igazgatótanács üléseihez csatlakozva tartja. Az ülésről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a tanulói ügyekkel foglalkozó intézményi iskolatitkár vezeti; b) A tagintézményi munkacsoport szükség szerint, de legalább havonta, a tagintézmény nevelőtestületének munkaértekezletéhez csatlakozva ülésezik. Az ülésről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a tagintézményi iskolatitkár vezeti. 9. A munkacsoportok feladatai: a) Az intézményi munkacsoport részt vesz az Intézményi önértékelési program és az annak részét képező Intézményi elvárásrendszer elkészítésében, koordinálja és dokumentálja az önértékelési feladatok végrehajtását, összegyűjti, és a tagintézményi munkacsoportoknak továbbítja azokat az intézményi szinten rendelkezésre álló, pedagógusminősítésre, tanfelügyeleti ellenőrzésre, önértékelésre vonatkozó információkat, amelyek a tagintézményi önértékelési feladatok tervezéséhez és végrehajtásához szükségesek, összegyűjti a tagintézményi intézkedési terveket, ellenőrzi a végrehajtás előrehaladását, részt vesz az intézményi önértékelés megállapításaira alapozott Intézményi intézkedési terv elkészítésében. b) A tagintézményi munkacsoport részt vesz az éves Tagintézményi önértékelési terv elkészítésében, koordinálja és dokumentálja annak végrehajtását, támogatja a tagintézményi önértékelési feladatok végrehajtásában résztvevő pedagógusok munkáját, ellenőrzi e feladatok határidőre történő elvégzését, elvégzi a tagintézményi önértékelés éves dokumentációs feladatait (2. melléklet C) pont, az OH Önértékelési kézikönyv 4.3.3.1 fejezet), részt vesz az intézményi önértékelés megállapításaira alapozott Intézményi intézkedési terv tagintézményre vonatkozó mellékletének elkészítésében. Az intézményi önértékelés feladatai 10. Az intézményi önértékelés pedagógusra, intézményvezetőre és intézményre vonatkozó részeit először a 2016. évi ellenőrzésben szereplőkre vonatkozóan kell elvégezni. 11. Az intézményi önértékelés feladatainak ütemezése: a) Az Intézményi elvárásrendszert az Intézményi munkacsoport az OH ellenőrzési tervről szóló értesítése alapján feltölti az OH informatikai támogató rendszerébe. 5
SZTEJKI INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM 2015-2020 b) A tanévre vonatkozó Tagintézményi önértékelési tervet a tagintézményi munkacsoport készíti el, és a tagintézmény-vezető hagyja jóvá. A tanévre vonatkozó Tagintézményi önértékelési terv tartalmazza: az adott tanév II. félévére ütemezett tanügyi ellenőrzésekkel összefüggésben az érintett pedagógusra, vezetőre, tagintézményre vonatkozó önértékeléseket; a következő tanév I. félévére ütemezett tanügyi ellenőrzésekkel összefüggésben az érintett pedagógusra, vezetőre, tagintézményre vonatkozó önértékeléseket; az intézményvezetői, tagintézmény-vezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető, tagintézmény-vezető önértékelését; abban az esetben, ha a tagintézmény átfogó ellenőrzésére kerül sor, a tagintézmény átfogó önértékelését; ha a tervezett önértékelésre előre nem látható, elháríthatatlan ok miatt az adott tanév során nem kerül sor, annak végrehajtását a következő tanév I. félévére kell újra tervezni. c) Az önértékelésben partnerként résztvevő pedagógusok személyére az önértékelt pedagógus tesz javaslatot. d) A kérdőíves felmérések szervezése: pedagógus önértékelés esetén a felmérést egy szakmai munkaközösség pedagógusainak bevonásával kell elvégezni, amelynek a pedagógus tagja, ettől eltérően ha több szakmai munkaközösségnek is tagja, vagy egyetlen szakmai munkaközösségnek sem tagja, a felmérésbe bevont szakmai munkaközösség kiválasztására a pedagógus tesz javaslatot; pedagógus önértékelés esetén tanulói kérdőív kitöltésére csak gimnáziumban, és csak a diákönkormányzat írásban benyújtott kifejezett kérelme alapján kerül sor; szülők körében a kérdőíves felmérést kizárólag a tagintézményi szülői szervezet erre irányuló, írásban beterjesztett kérelmére kell elvégezni; vezetői (tagintézmény-vezetői) önértékelés esetén a felmérést a tagintézmény nevelőtestülete tagjainak bevonásával kell elvégezni. e) Az önértékelés eredményeit minden esetben az önértékelésre kijelölt és az önértékelésben partnerként résztvevő pedagógusoknak kell az általuk elvégzett feladatokra vonatozóan legkésőbb a Tagintézményi önértékelési tervben meghatározott határidőkig feltölteni az OH informatikai támogató rendszerébe. 12. Az önértékelés feladatait az értékelt és az értékelésbe bevont pedagógusok az Intézményi önértékelési program, a Tagintézményi önértékelési terv és az iskolatípusra vonatkozó OH által kiadott Önértékelési kézikönyv alapján önállóan, az önértékelési csoport tagjainak szakmai támogatásával végzik. Szeged, 2015. november 10. dr. Gera Tibor főigazgató 6
SZTEJKI INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM 1. MELLÉKLET Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola Általános Iskolája TAGINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI TERV a 20 /20. tanévre I. Önértékelést támogató munkacsoportok Név A) Intézményi munkacsoport Beosztás, munkakör B) Tagintézményi munkacsoport Név Beosztás, munkakör 7
SZTEJKI INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM 1. MELLÉKLET 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. II. A tagintézmény pedagógusai, a tagintézmény-vezető székhelyintézmény esetén az intézményvezető és a tagintézmény, székhelyintézmény intézményen belüli értékelése Önértékelést végző pedagógus Dokumentumelemzést végző pedagógus A) Pedagógus önértékelés Óralátogatást végző pedagógus Interjúkat készítő pedagógus Kérdőíves felmérést koordináló pedagógus Befejezés határideje 8
SZTEJKI INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM 1. MELLÉKLET B) Vezetői önértékelés (intézményvezető, tagintézmény-vezető) Önértékelést végző vezető Dokumentumelemzést végző pedagógus Interjúkat készítő pedagógus Kérdőíves felmérést koordináló pedagógus Befejezés határideje C) Átfogó intézményi önértékelés (székhelyintézmény, tagintézmény) Önértékelési periódus Dokumentumelemzést végző pedagógus A pedagógiai munka infrastruktúráját értékelő pedagógus Interjúkat készítő pedagógus Kérdőíves felmérést koordináló pedagógus Éves önértékelés Ötéves önértékelés Befejezés határideje Kelt: tagintézmény-vezető 9
Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A) Pedagógus 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Pedagógiai módszertani felkészültség Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz? kompetenciafejlesztést támogatják. Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket a digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. 10
Pedagógiai módszertani felkészültség Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. 11
2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomonkövethetőség, megvalósíthatóság, realitás? Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejleszthető kompetenciákat? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulásitanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja. A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulásitanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. Pedagógiai tervező munkája során az intézményi szakmai műhelyek tanmenet és tematikus terv ajánlásait használja azokhoz a témakörökhöz, amelyekhez ilyenek készültek saját osztályaira, csoportjaira adaptálva. Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Alkalmazza a differenciálás elvét. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. 12
3. A tanulás támogatása A tanulás támogatása Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét? Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz? Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között? Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. 13
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. A bukott, illetve 2, vagy több jegyet rontó tanulók számára fél évre szóló egyéni fejlesztési tervet készít. Az SNI, illetve BTM-N tanulók esetén adaptálja a fejlesztő pedagógusok által készített fejlesztési terveket. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. 14
5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? változatos módszereit. Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Melyek azok a probléma-megoldási és Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket törekszik, például megbeszélések szervezésével, sikeresen alkalmaz? közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. 15
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít. Idegen nyelvet oktató pedagógus részt vesz az intézményi írásbeli és szóbeli próbanyelvvizsgák megszervezésében és lebonyolításában, az eredményeket felhasználja a tanulói idegen nyelvi kompetenciáinak értékelésében. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az A tanulás támogatása érdekében az órákon értékelése? törekszik a folyamatos visszajelzésre. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és Visszajelzései támogatják-e a tanulók módszerek alkalmazására törekszik, amelyek önértékelésének fejlődését? elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. 16
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése? Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. Annak érdekében, hogy jó képességű tanulók minél nagyobb arányban az intézmény gimnáziumában tanuljanak tovább, az általános iskolában tanító pedagógus együttműködik a szülőkkel és az intézmény gimnáziumában tanító kollégákkal, a gimnáziumban tanító pedagógus együttműködik az intézmény általános iskolai tagintézményeiben tanító kollégákkal. A szakmai munkaközösség és az intézményi szakmai műhely munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Részt vesz az intézményi tanmenet és tematikus terv ajánlások elkészítésében és felülvizsgálatában. Együttműködik pedagógustársaival az intézményi tanmenet és tematikus terv ajánlások elkészítésében, különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. 17
Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képese önfejlesztésre? A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. 18
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Az intézményi szakmai műhelyek szervezésében bemutató órákat tart. Bemutató órákon vesz részt saját tagintézményében és az intézmény más tagintézményében, a nevelés-oktatás azon szakaszában, ahol a tevékenységét végzi (alsó tagozat, felső tagozat, gimnázium), valamint a nevelés-oktatás e szakaszát megelőző, illetve erre a szakaszára épülő szakaszában. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen részt vesz az intézményi belső továbbképzéseken, intézményi továbbképzési napokon. Megjegyzés: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. 19
Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER B) Vezető (intézményvezető, tagintézmény-vezető) 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze? Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba? Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő oktató munkát vár el. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében. Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában és a tagintézmény pedagógiai részprogramjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva a tagintézmény sajátosságaihoz igazítja. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy a tagintézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. A tagintézményi kulcsfolyamatainak irányítása során elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. A tagintézményi működését befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, a tagintézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. 20
A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában? Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával a tagintézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. Irányításával a tagintézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz? Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában? saját értékelési gyakorlatában is. Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára. Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére. Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést. Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak. Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében. Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára. Irányításával a tagintézmény pedagógusai az intézményi szakmai műhelyek tanmenet és tematikus terv ajánlásait adaptálják annak érdekében, hogy a helyi tanterv követelményei valamennyi tagintézményben egységesen érvényesüljenek. Megjegyzések: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. 21
2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában? Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra? Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében? A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését. Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi a tagintézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja a tagintézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését. A tagintézmény jövőképe, a pedagógiai program és a tagintézményi részprogram alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Rendszeresen meghatározza a tagintézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. Irányítja a tagintézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. 22
A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet? Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). Folyamatosan informálja kollégáit és a tagintézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). Részt vesz az intézmény rendszeres őszi és tavaszi továbbképzési napjainak szervezésében, előadásokat tart, szakmai programokat vezet. A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. Megjegyzések: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. 23
3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejleszthető területeit, milyen az önreflexiója? Hogyan fejleszti saját vezetői tevékenységét, hatékonyságát? Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt? Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket? Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat. Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára. Megjegyzések: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. 24
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival? A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is Hogyan vesz részt személyesen a humánerőforrás ellenőrzésében és értékelésében? Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat? Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között? betartja, betartatja. Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében; Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében. A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál. Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával). Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi és tagintézményi adaptálásában) és működtetésében; Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi a tagintézményen és az intézményen belüli együttműködéseket. 25
Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését? Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek. Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége a tagintézménynek. Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)? Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat? Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében? A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. Rendelkezik humánerőforrás-kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki. Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok Az intézményi továbbképzési program alapján a tagintézményi beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen a tagintézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt a tagintézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. A tagintézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja a tagintézmény munkatársait és partnereit. Személyes kapcsolatot tart a tagintézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol a tagintézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása). betartatása). Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. Megjegyzések: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. 26
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése? Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének? Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)? Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását? Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát? Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető? Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja. Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés stb.). Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök). Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomonkövethetőségét, ellenőrizhetőségét. Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében. Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, iskolaszék) történő kapcsolattartásban. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény és a tagintézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. Hatáskörének megfelelően megtörténik a tagintézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök). Az intézményi dokumentumokat és azok tagintézményre vonatkozó mellékleteit a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. A tagintézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik az intézményvezetéssel az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. Megjegyzések: Ahol az Elvárások intézményi adaptációja oszlopban nem jelenik meg elvárás, ott a megfelelő általános elvárást kell alkalmazni. Ahol az elvárások tagintézményt említenek, azon székhelyintézményt is érteni kell. 27