Babeş Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 2012/2013-as tanév Dr. Vincze Hanna Orsolya adjunktus vincze.orsolya@polito.ubbcluj.ro BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYBA Kommunikáció és közkapcsolatok szak I. év, 1. félév CRPM 1101 7 kredit Újságírás szak I. év, 1. félév UJM 1101 4 kredit Politológia szak I. és, 1. félév I. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Az előadás célja a kommunikációtudományi alapismeretek és alapfogalmak elsajátítása. Azt a fogalmi keretet kívánja megteremteni, amelyben a későbbi, elmélyültebb, illetve szakosodott tanulmányok során megszerezhető ismeretek és készségek elhelyezhetők lesznek. A kommunikációtudomány specifikus fogalmainak bevezetése mellett a tantárgy segít tájékozódni annak különböző kutatási és alkalmazási területei között. Az előadások során áttekintjük a kommunikáció néhány lehetséges meghatározását, a főbb kommunikációs modelleket, valamint a kommunikáció különböző területeit és médiumait, a verbális és vizuális kommunikációtól a tömegkommunikáción át a kultúraközi kommunikációig. II. AZ ELŐADÁSOK MENETE 1. Bevezetés az egyetemi képzésről általában; a Bevezetés a kommunikációtudományba tárgy áttekintése; szervezési kérdések, követelmények. 2. Kommunikációtörténeti alapok médiaelmélet, médiatörténet, technológiai determinizmus, technológiai konvergencia Terestyéni Tamás: A kommunikáció kultúraformáló médiumai. TERESTYÉNI 2006: 215 233. * Joshua Meyrowitz: Médiumelmélet. KONDOR FÁBRI 2003: 205 233. 3. A kommunikáció tudományai és a kommunikációs kompetenciák elmélet és gyakorlat; empíria és értelmezés; kommunikációs modellek; kommunikációs kompetenciák
Em Griffin: Beszéljünk az elméletekről ; A terület feltérképezése. Hét tradíció a kommunikációs elméletek területén. GRIFFIN 2001: 7 19., 34 48. * Em Griffin: A szavak súlya. GRIFFIN 2001: 20 33. * Elöljáróban. BÉRES HORÁNYI 2001: 7 17. 4. Kommunikációs modellek I. A kommunikáció mint információcsere információ; tranzakció; transzmisszió; adó; vevő; üzenet; csatorna; zaj; információs társadalom; információs fölösleg Terestyéni Tamás: Információ kommunikáció. TERESTYÉNI 2006: 17 36. Pintér Róbert: Úton az információs társadalom megismerése felé. PINTÉR 2007: 11 28. * Fülöp Géza: A shannoni információelmélet. FÜLÖP 1996 (online) 5. Kommunikációs modellek II. A kommunikáció mint nyelvi cselekvés jelentés, használat, beszédaktus, konstatívum, performatívum, illokúció, pragmatika, pragmatikai kompetencia, kommunikatív cselekvés Terestyéni Tamás: Kommunikáció és cselekvés. In TERESTYÉNI 2006: 131 161. * John L. Austin: Tettenért szavak. PLÉH SÍKLAKI TERESTYÉNI 2001: 29 42. * J. R. Searle: Az illokúciós aktusok szerkezete PLÉH SÍKLAKI TERESTYÉNI 2001: 43 61. 6. Kommunikációs modellek III. A kommunikáció mint kultúraformáló tényező kultiváció, médiaerőszak, mainstreaming, rítus George Gerbner: A kultivációs elemzés. ANGELUSZ TARDOS TERESTYÉNI 2007: 188 195. James W. Carey: A kommunikáció kulturális megközelítése. KONDOR FÁBRI 2003: 252 270. * Császi Lajos: A média rítusai: ceremóniák és tabloidok ; Populáris rítusok: pletykák és botrányok a médiában. CSÁSZI 2002: 86 108, 109 131. 7. Parciális vizsga az első rész anyagából 8. Nyelv és verbális kommunikáció jel, kód, szemantika, pragmatika, nyelvi rétegződés, kommunikációs funkciók Terestyéni Tamás: A nyelv. TERESTYÉNI 2006: 75-98. * CSákvári József Malinák Judit: A közvetlen kommunikáció. CSÁKVÁRI MALINÁK1998: 14 30. 9. Képiség és vizuális kommunikáció kép, ikon, kód, denotáció, konnotáció, vizuális metafora
Csákvári József Malinák Judit: Mi a kép? A kép eredete, A fénykép. CSÁKVÁRI MALINÁK1998: 47 51., 85 104. * Csákvári József Malinák Judit: Reklámfotó és retorika. CSÁKVÁRI MALINÁK1998: 247 263. 10. Médiaintézmények, tömegkommunikáció tömegkommunikáció, nyilvánosság, globalizáció, infotainment Denis McQuail: A tömegmédiumok fejlődése. MCQUAIL 2003: 24 40. *Csákvári József Malinák Judit: A televízió. CSÁKVÁRI MALINÁK1998: 295 325. 11. Új médiák, hálózati kommunikáció web 1.0., web 2.0., közösségi hálózat, közösségi tartalom Molnár Szilárd Kollányi Bence Székely Levente: Társadalmi hálózatok, hálózati társadalom. In PINTÉR 2007: 64 81. 12. A kommunikáció funkciói információ, kontroll, adaptáció, affiliáció, szerep, társadalmi szerep, arculat Terestyéni Tamás: A kommunikáció funkciói. Terestyéni 2006: 257 265. Denis McQuail: A társadalmilag meghatározott nem és a tömegmédiumok. McQuail 93 96. *Em Griffin: Szimbolikus interakcionizmus. Griffin 2001: 54 64 13. A kommunikáció társadalmi-kulturális mediáltsága társadalmi kommunikáció; interkulturális kommunikáció Niedermüller Péter: A kultúraközi kommunikációról. BÉRES-HORÁNYI 2001: 96 111. 14. Összefoglalás, kitekintés III. KÖNYVÉSZET: Az alábbi kötetekből az előadások tematikájánál megjelölt részek (a csillaggal megjelölt részek kiegészítő / opcionális jellegűek, a többi szöveg ismerete kötelező) ANGELUSZ Róbert TARDOS Róbert TERESTYÉNI Tamás (szerk.) 2007 Média nyilvánosság közvélemény. Szöveggyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2007. BÉRES István HORÁNYI Özséb (szerk.) 2001 Társadalmi kommunikáció. Osiris, Budapest.
http://www.communicatio.hu/publikaciok/beres_horanyi_tarsadalmi_kommuni kacio/tartalom.htm CSÁKVÁRI József MALINÁK Judit 1998 Média-galaxis. Szimbiózis, Budapest. CSÁSZI Lajos 2002 A média rítusai. Osiris, Budapest. http://www.csaszilajos.hu/a%20m%c3%a9dia%20ritusai.htm FÜLÖP Géza 1996 Az információ. ELTE Könyvtártudományi - Informatikai Tanszék, Budapest. http://mek.oszk.hu/03100/03118/html/index.htm GRIFFIN, Em 2001 Bevezetés a kommunikációelméletbe. Ford. Szigeti L. László. Harmat, Budapest. KONDOR Zsuzsanna FÁBRI György (szerk.) 2003 Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai. Századvég Kiadó, Budapest. PINTÉR Róbert 2007 Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Gondolat Új Mandátum, Budapest. PLÉH Csaba SÍKLAKI István TERESTYÉNI Tamás (szerk.) 2001 Nyelv kommunikáció cselekvés. Osiris, Budapest. MCQUAIL, Denis 2003 A tömegkommunikáció elmélete. Ford. Szalai Éva. Osiris, Budapest. TERESTYÉNI Tamás 2006 Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Akti-Typotex, Budapest. IV. FELMÉRÉS/ÉRTÉKELÉS MÓDJA: Írásbeli vizsga az előadás anyagából és az előadás-témákhoz tartozó könyvészetből. A vizsga első részére parciális vizsgaként a 7. héten kerül sor, az előadás órarendi időpontjában. A parciális vizsga tárgya az első rész anyaga (2 6. témák.) A végső vizsgára a vizsgaszesszióban, közösen egyeztetett időpontban kerül sor. A végső vizsga tárgya a második rész anyaga (8 13. témák) A két vizsgán összesen 6 (3+3) pont szerezhető. A végső jegy az írásbeli vizsgán illetve a szemináriumon szerzett pontszámokból tevődik össze (6p írásbeli vizsga + 3p szeminárium + 1p hivatalből = 10.) V. SZERVEZÉSI RÉSZLETEK: A vizsgára való jelentkezés feltétele a rendszeres (70%) szemináriumi jelenlét és a szemináriumi jegy megszerzése. Ennek hiányában a végső jegy sem szerezhető meg. A parciális vizsgát elmulasztóknak a vizsgaszesszióban mindkét rész anyagából vizsgázniuk kell (ugyanabban az időpontban és időkeretben, mint akik csak a második részből vizsgáznak.) A kötelező könyvészetet a szöveggyűjtemény tartalmazza (fénymásolatban elérhető a könyvtárban, illetve félév elején az oktatónál.)