Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter../2006. (.) ÖTM. rendelete

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter../2006. (.) ÖTM rendelete az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. -a (2) bekezdésének a)-b), e) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre 1. Ezt a rendeletet a sajátos építményfajtákra, valamint a műemlékvédelem alatt álló építményekre és területekre vonatkozó külön szabályozás hiányában alkalmazni kell a) az Étv. 34. -ának (1) bekezdése szerinti építési munkára, b) az e rendelet 1. mellékletében meghatározott építési tevékenységre, (a továbbiakban a) és b) pont együtt: építési tevékenység), c) az építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásra, továbbá d) az építésügyi hatósági eljárás lefolytatásához szükséges telekalakítási és építészetiműszaki tervdokumentáció tartalmi követelményére. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: 1) Antenna: a távközlési építmények olyan berendezése, amely elektromágneses jelek vételére vagy sugárzására, illetve amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál. 2) Antennatartó szerkezet: olyan távközlési építmény, amely az antenna elhelyezésére szolgál. 3) Antennához, antennatartó szerkezetekhez tartozó műtárgy: különösen oszlop, alagút, kábelszekrény, csatorna, földalatti és föld feletti jelző, védőműtárgy. 4) Építésügyi hatósági ügy: az építésügyi hatósági alapeljárás megindulásától (jellemzően a kérelem benyújtásától, vagy az eljárás hivatalból történő megindításától) annak végrehajtásáig tartó az eljárás tárgyával kapcsolatos eljárások összessége. 5) Építészeti-műszaki tervdokumentáció: az építésügyi hatósági döntés alapjául szolgáló, a tényállás tisztázásához szükséges, tervi (rajzi), szöveges vagy számításokat tartalmazó dokumentumok, iratok, kép- és hangfelvételek, makettek e jogszabályban meghatározott tartalmú - összessége.

2 6) Erőtani méretezés: a gazdaságosság szem előtt tartásával, tudományosan elismert módszerekkel az egyes szerkezeti elemekben és a tartószerkezeti rendszer egészében a hatások (terhek) okozta igénybevételek és alakváltozások meghatározása, valamint az ezek felvételére alkalmas szerkezetek, anyagok és szerkezeti méretek kiválasztása, az építmény tartószerkezetének, illetve egyes tartószerkezeti elemének meghatározása, annak érdekében, hogy a) a követelményeket előírt biztonsággal kielégítse, b) a tervezett élettartama során kellő megbízhatósággal (biztonsággal) és gazdaságosan álljon ellen a megvalósítás és a használat során fellépő minden hatásnak (tehernek), c) legyen alkalmas az előírt használatra. 7) Ingatlannal vagy annak használatával rendelkezni jogosult: A polgári jog szabályai szerint az a személy, akinek az ingatlan birtoklásáról, használatáról, felhasználásáról döntési joga van, aki az ingatlannal rendelkezhet (az ingatlan tulajdonosa, valamint használója: földhasználó, haszonélvező, telki szolgalom jogosultja). 8) Jogvesztő határidő: az a határidő, amelynek bekövetkeztével a) az építésügyi hatóság az ügyfél hátrányára intézkedést már nem tehet, hivatalból döntés-felülvizsgálati eljárást nem folytathat le, b) az ügyfél építésügyi hatósági engedéllyel szerzett jogaival, építésügyi hatósági döntés ellen jogorvoslattal (fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, újrafelvételi eljárás, méltányossági eljárás) nem élhet. 9) Környezetvédelmi építmény: többnyire épületnek nem minősülő sajátos építményfajta, amely létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak erre a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. [egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi zárt szennyvíztároló, árvízi szükségtározó, hulladéklerakó, szemétégető mű, hulladékégető mű (égetőmű), hulladék együttégető mű (együttégető mű), szennyvízkezelő, egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés] 10) Rendezett telek: a helyi építési szabályzat szerint ha szükséges, telekalakítási eljárást követően - kialakított és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett telek. 11) Tartószerkezet: olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amely feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény erőtani vázát alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható hatások (terhek) következtében a megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, törés, repedés, folyás ne keletkezzék. Tartószerkezeti tervezés elemei: erőtani tervezés, számítás, tartószerkezetek terve, statikai műszaki leírás. 12) Telekalakítási terv: új építési telek kialakítása érdekében történő telekalakítási eljáráshoz szükséges, egymással összevethető rajzi munkarészből és táblázatos jegyzékből álló műszaki dokumentáció. 13) Tervezési program: a tervező és az építtető által is aláírt olyan szöveges dokumentum, mely az építészeti-műszaki tervezés tárgyát képező építési tevékenységgel kapcsolatos alapvető megbízói elvárásokat, követelményeket, valamint az ezek megvalósításával kapcsolatos tervezői álláspontot, a tervezési és az építési tevékenység ütemezését (szakaszolását) tartalmazza.

3 Az eljáró hatóság 3. (1) Az e rendeletben felsorolt esetekben az építési tevékenység végzéséhez az építésügyi hatósági eljárásokban a külön jogszabályban meghatározott illetékességű építésügyi hatóság döntése szükséges. (2) Az építésügyi hatóság az e rendeletben meghatározott követelmények érvényre juttatása érdekében szakhatóságként működik közre a) a sajátos építményfajták közül a beépítésre szánt területeken aa) az üzemanyagtöltő, ab) az út, ac) a jármű közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz történő útcsatlakozási, ad) a vasút, ae) a szélerőmű, szélkerék, af) az atomenergia alkalmazására szolgáló építmény elvi engedélyezési, építési, fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárásában, valamint b) a külön jogszabályban meghatározott más hatósági eljárásokban. (3) Szakhatóság közreműködése esetén az építésügyi hatósági eljárásokban a külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok járnak el. Az építésügyi hatósági eljárások fajtái: a) szakhatósági, b) engedélyezési, c) építésrendészeti és kötelezési, d) közbenső, e) kiegészítő eljárás. Építésügyi hatósági eljárások 4. Az ügyfelek értesítése és az eljárás megszüntetése 5. (1) Az eljárás azon a napon indul meg, amelyen a) a kérelem (bejelentés), jogsegély kérelme az építésügyi hatósághoz érkezik, illetve b) a hivatalból induló eljárás első az eljárás megindítását megalapozó - eljárási cselekményéről szóló dokumentumot (pl. a helyszíni szemle jegyzőkönyvét) felvették.

4 (2) Az ügyféli kör megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a) az eljárás a személy, illetve a szervezet jogát, vagy jogos érdekét akkor érinti, ha az eljárás annak érdekében folyik, hogy a hatóság a személy (szervezet) számára a közigazgatási anyagi jog alapján jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetőleg ha az eljárás tárgyát képező ügy a személynek (szervezetnek) a jog által elismert törvényes érdekét érinti, b) a szomszéd akkor ügyfél, ha a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szomszédjogi szabályai által védett, elismert érdekét érinti az ügy, c) az építésügyi hatóság hatásterületet nem állapít meg. (3) Az építésügyi hatósági eljárásokban ügyfél a) az építtető minden esetben, b) a tervező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr és a kivitelező, ha az építésügyi hatósági döntést ezen személyek feladat és felelősségi körébe tartozó tevékenység alapozta meg és az építésügyi hatósági határozat indoklása kitér erre, c) az Étv. 53/A. -ának (2) bekezdése szerinti meghatározott egyéb személyek. (4) Az építésügyi hatóság mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárás megindításáról a kérelmezőt, illetve a kérelem előterjesztésekor ismert ügyfelet a (5) bekezdésben foglaltak, az Étv. 53/A. (3) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. (4)-(5) és (7) bekezdése szerint értesíti. (5) Az eljárás megindításáról hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján kell értesíteni az ügyfeleket a) törvény által az ügyfél jogaival feljogosított érdekvédelmi és társadalmi szervezetet, b) ha az építésügyi hatósági eljárásban közreműködő szakhatóság a Ket. 15. -ának (2) bekezdése szerint hatásterületet jelölt ki, és az, valamint a hatásterületen az építésügyi hatósági eljárással érintett ügyfelek az építésügyi hatósági eljárás megindításakor nem ismertek, c) ha az eljárás jelentős számú általában huszonötnél több - ügyfelet érint, és d) a Ket. 29. -ának (8) bekezdésében meghatározottak fennállása esetében. (6) A (5) bekezdés szerinti értesítésnek minősül - a Ket. 29. -ának (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően - az építésügyi hatóság elektronikus tájékoztatója is. (7) Ha az eljárás megindításáról szóló értesítésre a (5) és (6) bekezdésben foglaltak szerint is sor kerül, az eljárás befejezése után az ügyféli jogállás megállapítása iránt előterjesztett kérelmet az építésügyi hatóság elutasítja. (8) Az eljárás során ismertté vált ügyfelet az építésügyi hatóság a (4), illetve a feltételek fennállása esetén a (5) és (6) bekezdésben foglaltak szerint az eljárás megindításáról értesítheti, ha ez a tényállás tisztázását elősegíti. (9) Az építésügyi hatóság az eljárását végzéssel megszünteti, ha a) az építésügyi hatósági eljárásért járó illetéket az építtető az erre irányuló felhívás ellenére sem fizette meg, b) az építtető a szakhatósági eljárásban a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget és erről a szakhatóság az őt megkereső eljáró építésügyi hatóságot értesítette,

5 c) a kérelem nem tartalmazza az e rendeletben előírt mellékleteket, és az építtető a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, ezért a kérelem elbírálásra alkalmatlan. Az építésügyi hatósági eljárásban közreműködők 6. (1) Az építésügyi hatósági eljárásokban az alábbiak működnek közre a Ket., az Étv., e rendelet és a rájuk vonatkozó szabályok szerint: a) az építtető és az egyéb ügyfél, b) a jogszabályban meghatározott szakhatóság, c) a kéményseprő ipari szolgáltató szervezet, a vállalkozó (a továbbiakban együtt: kéményseprő), d) a tervtanács, e) az adatszolgáltató [ingatlanügyi hatóság, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi nyilvántartó) stb.], f) a kézbesítési megbízott, g) a tervezői jogosultság e rendelet szerinti igazolása tekintetében a területileg illetékes építész, illetve mérnöki kamara, h) az eljárás egyéb résztvevői (névjegyzékbe vett építésügyi műszaki, építésügyi igazgatási szakértő, tanú, tolmács, az ügyfél képviselője, a szemletárgy birtokosa, hatósági közvetítő) és i) törvénnyel, kormányrendelettel, vagy miniszteri rendelettel erre felhatalmazott más szerv. (2) Az építésügyi hatóság a nagyszámú általában 50 főt meghaladó ügyfelet érintő eljárásában, illetve a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építésügyi hatósági ügyben kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú képesítéssel és egyéb feltétellel rendelkező hatósági közvetítőt vehet igénybe. A szakhatóság állásfoglalása 7. (1) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági eljárásban szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésben a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az adott ügyben hatáskörrel rendelkező, kormányrendeletben meghatározott szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével rendelkezhet. (2) Nem kell szakhatósági állásfoglalást beszerezni az építésügyi hatósági eljárásban, ha az építménnyel szemben támasztott követelmények teljesülésének ellenőrzése az általános érvényű építésügyi jogszabályokban, helyi önkormányzati rendeletekben foglaltak alapján elvégezhető. (3) A telekalakítási engedélyezési eljárásba csak érvényes elvi telekalakítási engedély hiányában kell szakhatóságot bevonni.

6 (4) Az eljáró építésügyi hatóságnak a szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolnia kell az állásfoglalás megadásához szükséges, a tervező által a szakhatósággal előzetesen egyeztetett tartalmú és példányszámú dokumentumot. (5) A szakhatóság állásfoglalása - az általános érvényű építésügyi jogszabályokban és a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben nem érintett egyéb - a hatáskörébe tartozó, a szakterületre irányadó jogszabályok rendelkezéseinek alapulvételével kialakított, a szakterület követelményeinek érvényre juttatását biztosító szakkérdésekre terjed ki. (6) A szakhatóság állásfoglalásában foglalt előírásokat - az (5) bekezdésben meghatározott körben - az építésügyi hatóság határozatába kell foglalni. Az építésügyi hatóság a szakhatóság (5) bekezdésnek nem megfelelő tartalmú állásfoglalását - a szakhatósággal, illetve annak felügyeleti szervével egyeztetve - a határozat meghozatalánál figyelmen kívül hagyja. (7) Az építtető által a kérelem (bejelentés) mellékleteként benyújtott, az ügy tárgyára vonatkozó és 6 hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalást az építésügyi hatóság akkor fogadhatja el, ha a hozzá, illetve a szakhatósághoz korábban benyújtott kérelem és a hozzá tartozó építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma azonos, és megfelel az (6) bekezdésben meghatározott követelményeknek. (8) A szakhatóság az állásfoglalásának megadása során a véleményezett változási vázrajzot, telekalakítási tervet, építészeti-műszaki tervdokumentációt az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el, majd állásfoglalásával együtt megküldi az eljáró építésügyi hatóságnak. (9) Ha a szakhatóság az eljárása során az erre vonatkozó külön ágazati jogszabály alapján - hatásterületet állapított meg, annak meghatározott vagy vélelmezett területéről, határairól a határoló utcák, közterületek nevének, az érintett ingatlanok helyrajzi számának megadásával, illetve a megjelölt ingatlanok tekintetében az ügyfélnek minősülő ingatlannal rendelkezni jogosultak megjelölésével állásfoglalásában tájékoztatja az eljáró építésügyi hatóságot. A közművel és a kéményseprővel történő egyeztetés 8. (1) A tervező az építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése során, de legkésőbb az építésügyi hatósági engedélykérelem (bejelentés) benyújtását megelőzően az érdekelt közművekkel és a kéményseprővel a (2) bekezdésben meghatározott követelmények tekintetében az alábbi esetekben egyeztet a) közművel érintett új építmény építésének építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén, b) meglévő közművesített építmény bővítésének, átalakításának, korszerűsítésének, felújításának építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén, ha a tervezett építési tevékenység a meglévő közműhálózat bővítésével jár, c) ha a tervezett építési tevékenység a közmű védőtávolságán belül van, e) ha jogszabály előközművesítési kötelezettséget ír elő, f) ha az építésügyi hatósági eljárás tárgyát képező meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység építési tevékenységgel érintett részében a meglévő kémény műszaki állapotának, alkalmasságának, megfelelőségének megállapítása szükséges.

7 (2) Az (1) bekezdés szerinti egyeztetés arra terjed ki, hogy a) a szükséges közműellátottság az építési tevékenységgel érintett telekhez vagy a telken, építményben biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, és melyek a szakszerű megoldás követelményei, valamint b) az érintett kémény műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek. (3) Az (1) bekezdés szerinti egyeztetés megtörténtéről, annak tartalmáról a tervezői nyilatkozatban, illetve a műszaki leírásban igazolja a követelmények teljesítésének módját. (4) Ha a közműellátás csak közműbővítéssel vagy közműépítéssel oldható meg, az építésügyi hatósági engedély megadása érdekében az építtetőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy vállalja-e a közműbővítést, közműépítést, illetve mellékelnie kell minden olyan dokumentumot (pl. szerződés), amely a közműépítés, -bővítés megvalósítását biztosítja, illetve igazolja. (5) Új kémény építése esetén az építtetőnek az építésügyi hatósághoz a használatbavételi, vagy a fennmaradási engedélykérelme mellékleteként be kell nyújtania a kéményseprő külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett kémény műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek. A tervtanács állásfoglalása 9. (1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást jogszabályban meghatározott esetben a tervtanács véleményezési eljárása előzi meg. (2) Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalakor a tervtanácsi állásfoglalást az Étv. 53/C. -ának (3) és (4) bekezdésében, valamint a tervtanácsokról szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint veszi figyelembe. (3) Ha az építésügyi hatóság a tervtanácsi állásfoglalásra alapozva hozza meg döntését, úgy határozata indokolási részében ki kell térnie erre. (4) Ha az építésügyi hatóság a tényállás Ket. 50. -ának (6) bekezdése szerinti - megállapítása során a tervtanácsi állásfoglalással részben vagy egészben ellentétes megállapítást tesz, döntést hoz, úgy döntését indokolnia kell. Szakértő 10. (1) Ha az építésügyi hatóság eljárásában szakértőt hallgat meg, illetve szakértői véleményt kér, akkor elsődlegesen az ügy jellegétől függően - az Étv. 32. (2) bekezdése szerinti építésügyi műszaki szakértőt, illetve a külön jogszabályban meghatározott építésügyi igazgatási szakértőt vesz igénybe a) a tényállás tisztázása érdekében kirendelés útján, illetve b) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében az Étv. 47. -ának (2) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt esetekben, ha az elvégzendő munkák körének meghatározása, vagy az elvégzett mun-

8 ka szakszerűségének igazolása érdekében szükséges az e rendeletben szabályozottak szerint a tulajdonos vagy az építtető kötelezése útján. (2) Az ügyfél a szakértői vizsgálatban közreműködni köteles. (3) A szakértői véleményt az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása során a Ket. 50. - ának (6) bekezdése szerint veszi figyelembe. Ennek során amennyiben a szakértői véleménynyel részben vagy egészben ellentétes megállapítást tesz, döntést hoz, úgy döntését indokolnia kell. Adatok beszerzése más szervtől belföldi jogsegély keretében 11. (1) Az építésügyi hatóság elektronikus úton, ha ennek feltételei nem állnak fenn, megkeresés útján szerzi be belföldi jogsegély keretében az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárásokban - a Ket. 26. -ában foglaltak figyelembevételével - az ingatlanügyi hatóságtól, a központi nyilvántartástól, az építésügyi hatósági nyilvántartást vezető szervektől különösen az alábbi adatokat: a) az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az engedélyről értesítendők közül az építési tevékenységgel érintett ingatlannal közvetlenül szomszédos - közös határvonalú (telekhatárú) - ingatlannal rendelkezni jogosultak, illetve azoknak az adatait (név, lakcím, székhely stb.), akiknek a jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, b) az elvi engedély kiadása esetén az a) pontban foglaltakon túlmenően a határozattal érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak adatait, c) hivatalból indult eljárásban az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak, valamint egyéb ügyfél adatait az ingatlanügyi hatóságtól, d) az építésügyi hatósági nyilvántartások adatait a nyilvántartást vezető szervektől, e) az ügyfelek lakcím-adataiban történt változásokra vonatkozó adatokat a központi nyilvántartástól. (2) Ha az ingatlanügyi hatóság által közölt adatok szerint a rendelkezni jogosult címe ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezett vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy címe ismeretlen, akkor a cím megismerése érdekében az építésügyi hatóság a központi nyilvántartót keresi meg, ennek eredménytelensége esetén a 19. (2) bekezdésének b) pontja szerint intézkedik. A települési önkormányzatok tájékoztatása 12. (1) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárása során döntése meghozatalakor határozata (végzése) egy példányát tájékoztatásul megküldi a) az építési tevékenység helye szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzőjének, - ha nem azonos az eljáró építésügyi hatósággal -, b) a fővárosi önkormányzat főjegyzőjének, ha az építési tevékenység a fővárosi önkormányzat rendeletével védett helyi jelentőségű természeti értéket, a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó építményt, épületegyüttest, területet érint.

9 (2) Ha az önkormányzatnak a részére megküldött határozattal szemben jogszabályon alapuló véleményeltérése van, véleményét - a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - az eljárt építésügyi hatóság útján, annak felettes szervének küldheti meg felügyeleti intézkedés kérése céljából. Ügyintézési határidő 13. (1) Az építésügyi hatósági eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől, más szerv megkeresésétől, illetve az eljárás hivatalból történő megindításától számított a) 60 napon belül kell meghozni az 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek építési engedélyezése esetében, illetve ugyanezen tevékenységek VIII. fejezet szerinti használatbavételi engedélyezése esetében, b) 30 napon belül kell meghozni ba) az 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek elvi engedélyezésekor, bb) az 1. melléklet IV. fejezete szerinti bontási tevékenységek bontási engedélyezése, valamint a VI. fejezete szerinti telekalakítás engedélyezése során, bc) kötelezés, közbenső vagy kiegészítő döntés esetén, c) 15 napon belül kell meghozni ca) az 1. melléklet II. fejezete szerinti építési tevékenységek elvi engedélyezésekor, cb) az 1. melléklet II. fejezete szerinti építési tevékenységek, valamint V. fejezete szerinti bontási tevékenységek bejelentése esetén, cc) az 1. melléklet VII. fejezete szerinti rendeltetés megváltoztatás bejelentése esetén, ha az építési engedélyköteles építési tevékenységgel nem jár együtt, cd) az 1. melléklet IX. fejezete szerinti használatbavétel bejelentése esetén, d) soron kívül kell meghozni a Ket. 33. -ának (2) bekezdése szerinti esetekben. (2) Bejelentés esetén az építésügyi hatóság - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel írásban közölt határozattal dönt a bejelentés tudomásul vételéről, vagy elutasításáról és a 17. -ban foglaltak szerint gondoskodik a közlésről vagy a kézbesítésről. (3) Az építtető bejelentésére ha az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél az építésügyi hatóság mellőzi a határozat meghozatalát, és az építtetőt az ügyintézési határidő lejártakor megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. (4) Ha az építtető egyidejűleg több olyan építési tevékenységre kér építésügyi hatósági engedélyt, amelyek engedélyezésére az (1) bekezdés szerint eltérő ügyintézési határidő vonatkozik, úgy a döntés meghozatalára a leghosszabb ügyintézési határidő az irányadó. (5) A soron kívüli és a (2) bekezdés szerinti ügyintézés során is teljesíteni kell a jogszabályban előírt tényállás tisztázási kötelezettséget, valamint a szakhatóság iránti megkeresést. (6) Egyszerűsített határozat hozható az (1) bekezdés szerinti ügyintézési határidőn belül, ha az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. (7) Az ügyben akkor nincs ellenérdekű ügyfél, ha az építtető a kérelem vagy a bejelentés előterjesztésekor, illetve az eljárás során benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatát.

10 (8) Az (1) bekezdés szerinti ügyintézési határidőbe beleszámít a döntés 18. és 19. szerinti közlése iránti intézkedés napja. Helyszíni szemle 14. (1) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében ellenőrzi a döntés meghozatalának, az építésügyi hatósági engedély megadásának feltételeit. (2) Mellőzhető a helyszíni szemle, ha az építésügyi hatóság rendelkezésére áll a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum (terv, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely lehetővé teszi az (1) bekezdésben meghatározottak vizsgálatát, igazolását. (3) Ha az építtetőt, az ügyfelet a helyszíni szemléről előzetesen értesíteni szükséges, és ha az eljárás jelentős számú általában huszonötnél több - ügyfelet érint, vagy a Ket. 29. (8) bekezdésében meghatározottak fennállnak, az értesítésnek hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján is eleget lehet tenni. Ilyen értesítésnek minősül az építésügyi hatóság elektronikus tájékoztatója is. (4) A helyszíni szemléről az érdekelteket az építésügyi hatóság, ha ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, az Étv. 53/A. -ának (1) bekezdésében és a Ket-ben előírtak alapján elektronikus úton is értesítheti. (5) Az építésügyi hatóság - az elvi engedély kivételével - az építésügyi hatósági engedély érvényének lejárta előtt legalább 60 nappal, annak érvényessége további megállapítása céljából a) ha az építtető nem jelentette be az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, vagy b) ha az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdődött, de elkészültét még nem jelentették be, illetve használatbavételi engedélyt nem kértek helyszíni szemlét tart. Építésügyi hatósági döntések 15. (1) Az építésügyi hatósági döntés e rendeletben meghatározottak szerint a következő lehet a) szakhatósági állásfoglalás (végzés), b) engedélyezési (bejelentési): ba) határozat (egyszerűsített határozat vagy bejelentés tudomásulvétele határozattal) vagy bb) a bejelentés hallgatólagos tudomásul vétele, c) kötelezési határozat, d) építésügyi hatósági eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben végzés, vagy e) azt követően hozott kiegészítő határozat vagy végzés.

11 (2) Az építésügyi hatóság az ügy érdemében hozott döntését határozatba foglalja. (3) Az építésügyi hatóság végzést hoz azokban az esetekben, amikor a Ket. ezt kifejezetten előírja, így különösen: a) a kérelemre indult eljárásban a jogutódlásról, b) az ideiglenes intézkedésről, c) az ügyfél kérelmének érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, d) az eljárás felfüggesztéséről, e) az eljárás megszüntetéséről, f) az ügyfél által bejelentett kizárási okról, g) a szakértő, a tolmács kirendeléséről, h) az eljárási bírság kiszabásáról, i) az igazolási kérelemről, j) az eljárási költség viseléséről, az eljárási költség ügyfél általi előlegezéséről vagy visszatérítéséről, k) a végrehajtás elrendeléséről, l) az ingatlan jelzálogjoggal való megterheléséről, a jelzálogjog ingatlannyilvántartásba való bejegyzéséről, a jelzálogjog törléséről, m) a meghatározott cselekmény elvégzése érdekében a végrehajtás foganatosításának módjáról, n) a végrehajtás felfüggesztéséről, o) a végrehajtás megszüntetéséről, p) a végrehajtási kifogásról, q) külön jogszabály előírásai szerint. (4) Az építésügyi hatóság végzést hoz kifejezett előírás hiányában is akkor, ha az ügyfél által az eljárás folyamán benyújtott eljárási kérelmét bírálja el, továbbá az eljárás folyamán eljárási jellegű kötelezettséget állapít meg, így különösen: a) a hivatalból indult eljárásban a jogutódlásról, b) a képviselő visszautasításáról, c) az iratbetekintésre irányuló kérelem elutasításáról, d) a késedelmi pótlék megállapításáról, mérsékléséről, e) engedély nélküli rendeltetésmódosítás megtiltásáról, f) használatbavételi engedély megkérésére történő felszólításról, g) fennmaradási engedély megkérésére történő felszólításról, h) az építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbításáról. (5) Önálló fellebbezéssel különösen azok a végzések támadhatók meg, amelyek a következő eljárási cselekményekre vonatkoznak: a) eljárás megszüntetése hatásköri és illetékességi vita egyeztetése alapján, b) az eljárás megszüntetése, c) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, d) az eljárás felfüggesztése, e) eljárási bírság kiszabása, f) igazolási kérelem elutasítása fellebbezési határidő elmulasztása esetén, g) igazolási kérelem elutasítása az eljárásnak az ügyfélen kívüli egyéb résztvevője terhére, h) harmadik személy iratbetekintési jogának kizárása, korlátozása, i) a végrehajtás megszüntetése, j) döntés a végrehajtási kifogásról,

12 k) döntés az eljárási költség viseléséről, l) költségmentesség iránti kérelem elutasítása. (6) Önálló fellebbezéssel nem támadhatók meg azok a végzések, amelyek a következő eljárási cselekményekre vonatkoznak: a) jogutódlás megállapítása kérelemre indult ügyben, b) ideiglenes intézkedés, c) kizárás az eljárásból az ügyfél által bejelentett ok alapján, d) szakértő kirendelése, e) igazolási kérelem elfogadása, f) végrehajtás elrendelése, g) jelzálogjog bejegyzésének elrendelése, h) a végrehajtás foganatosításához szükséges intézkedés elrendelése. (7) Hivatalos levél formájában történik a) az áttétel, b) a belföldi és a nemzetközi jogsegély, megkeresés, c) az ügyfél értesítése az eljárás megindításáról, a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről, a tárgyalásról, a hatósági ellenőrzésről, a bizonyítékok ismertetéséről, d) az idézés, e) a hiánypótlási felhívás, f) az ügyfél adatközlésre, nyilatkozattételre való felhívása, g) a szakhatósággal való érintkezés, h) a kizárás kérdésében való döntés, ha a kizárási okot nem az ügyfél jelentette be, i) az ügyintézési határidő meghosszabbítása, j) a hatósági ellenőrzés és szemle körében a rendőrségi, illetve más szerv közreműködésének kérése, k) az Étv. 48. -a (3) bekezdésének b) és c) pontja szerinti értesítés és felhívás. A döntés részletes tartalmi követelményei 16. (1) A határozatot, a végzést és a bejelentés tudomásulvételét külön dokumentumban kell megszövegezni. Ha az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nincs ellenérdekű ügyfél, a bejelentés hallgatólagos tudomásulvétele esetén a döntést a bejelentésre rá kell vezetni. (2) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a) az eljáró építésügyi hatóság megnevezését, az ügy számát és az ügyintéző nevét, b) az ügy tárgyának megjelölését, a telekalakítási, az építési (bontási) tevékenység rövid leírását (építmény esetén annak rendeltetését), c) a határozattal érintett valamennyi ingatlan címét (a település és az utca nevét, házszámát), helyrajzi számát (telekalakítás esetén az engedélyezés előtti és az engedélyezés eredményeként keletkező telkek helyrajzi számát és területét), d) az építtető (kérelmező), továbbá ha nem azonos az építtetővel az ingatlannal valamennyi rendelkezni jogosult nevét, megnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét), e) az építésügyi hatósági döntés jellegére történő utalást, a hatóság döntését, f) az ügyben érintett szakhatóságok megnevezését, állásfoglalását, kikötéseit, illetve g) a jogorvoslatról szóló tájékoztatást,

13 h) az esetleges eljárási költség viseléséről szóló döntést. (3) Engedély megadása, vagy megtagadása esetében, az (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően, a határozat rendelkező részének az eljárás jellegétől függően értelemszerűen tartalmaznia kell: a) az engedély megadásának esetleges feltételeit, és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet az építési tevékenységgel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell, b) az építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve azt is, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése, c) az építési tevékenység megkezdésének bejelentésére, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben az adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettség előírását, d) az építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés, fakivágás, fásítás, parkosítás engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, e) a tervtanács állásfoglalását, f) a használatbavételi engedély kérésének, használatbavétel bejelentésének kötelezettségére való utalást, g) tájékoztatást arról, hogy az építésügyi hatósági engedély nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. h) az engedély érvényességének időtartamát, a meghosszabbítás lehetőségét és feltételeit, i) tájékoztatását arról, hogy az építési vagy a bontási munkák befejezése, illetve a használatbavételi engedély kézhezvétele után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából a megvalósult állapotról változási vázrajzot kell (telekalakítási eljárást követően lehet) az illetékes földhivatalhoz benyújtani illetve az ingatlan rendeltetésében történt változást be kell jelentenie, j) a telekalakítás engedélyezése előtti és az engedélyezés eredményeként keletkező telkek helyrajzi számát és területét, k) használatbavételi engedélyezéskor az építési engedély számát, keltét, l) a fennmaradási és a használatbavételi engedély végleges vagy ideiglenes jellegét, m) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén határidő kitűzése és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést, valamint n) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedélykérelem benyújtásával egyidőben - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania, o) tájékoztatást arról, hogy az elkészült építményről a külön jogszabályban foglaltak szerint energia-tanúsítványt kell kiállítani. (4) Kötelezés esetén az (2) bekezdés b), f)-g) és h) pontjaiban foglaltakon túlmenően az elsőfokú határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:

14 a) a kötelezett, továbbá ha nem azonos a kötelezettel az ingatlannal valamennyi rendelkezni jogosult nevét, megnevezését, lakóhelyét (székhelyét, telephelyét) vagy tartózkodási helyét, b) az elrendelt kötelezettség, vagy részkötelezettség meghatározását, c) a kötelezettség ütemezését, szakaszolását és teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes jogkövetés (teljesítés) elmaradásának vagy nem az előírásnak megfelelő határidőben és módon történő teljesítésének jogkövetkezményeit, d) a kötelezettség végrehajtása során betartandó előírásokról, a várható következményekről, kapcsolódó kötelezettségekről szóló tájékoztatást, valamint e) pénzfizetésre kötelezés esetében a késedelmi pótlékról történő rendelkezést és az elektronikus fizetés lehetőségét is. (5) A határozat rendelkező része tartalmazhat a) az Étv. 24. -ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek megfelelően a telekalakítás miatt szükséges mértékig az utak és a közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére vonatkozó tájékoztatást, b) rendelkezést a telekalakítással összefüggésben történő, a helyi közút területének esetleges lejegyzéséről, illetőleg hozzájegyzéséről, c) az Étv. 53/C. -ának (3) és (4) bekezdésében, illetve az 55. -ában előírtaknak megfelelő kikötéseket. (6) A bejelentés tudomásul vétele amennyiben írásba foglalják tartalmazza a) az eljáró építésügyi hatóság megnevezését, az ügy számát és az ügyintéző nevét, b) az ügy tárgyának megjelölését, c) a bejelentéssel érintett ingatlan címét (a település és az utca nevét, házszámát), helyrajzi számát, d) az építtető (kérelmező), továbbá ha nem azonos az építtetővel az ingatlannal valamennyi rendelkezni jogosult nevét, megnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét), e) az építésügyi hatósági döntés jellegére történő utalást, a hatóság döntését, f) az ügyben érintett szakhatóságok megnevezését, állásfoglalását, kikötéseit, illetve g) az e jogszabály szerint érintett közmű és a kéményseprő nyilatkozatában foglaltakat, illetve az ezzel kapcsolatban felmerült, rendelkezésre álló építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat tartalmát, h) a jogorvoslatról szóló tájékoztatást, i) az esetleges eljárási költség viseléséről szóló döntést. j) a bejelentés tudomásul vételének esetleges feltételeit, k) használatbavétel bejelentésének kötelezettségére való utalást, l) az engedély érvényességének időtartamát, a meghosszabbítás lehetőségét és feltételeit, m) tájékoztatását arról, hogy az építési vagy a bontási munkák befejezése, illetve a használatbavételi bejelentés tudomásul vételének kézhezvétele után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából a megvalósult állapotról változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtani illetve az ingatlan rendeltetésében történt változást be kell jelentenie, n) tájékoztatást arról, hogy az elkészült építményről a külön jogszabályban foglaltak szerint energia-tanúsítványt kell kiállítani a használatbavételt követően.

15 17. (1) A határozat indokolásának tartalmaznia kell különösen: a) az előzményeket, a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, így különösen a helyszíni szemlén tapasztaltakat, b) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, c) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, d) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, e) a tervtanácsi állásfoglalásra és annak indoklására való utalást a 9. (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel, a tervtanácsi állásfoglalással ellentétes döntés esetén ennek indoklását, f) a közmű-, a kéményseprő nyilatkozatra, a szakértői véleményre történő utalást, g) azokat a jogszabályhelyeket, amelyekre alapozva a hatóság a határozatot hozta, h) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, i) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, j) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát. (2) A bejelentés tudomásul vételekor - amennyiben azt nem foglalják írásba - a megszerzett jogot rá kell vezetni a bejelentésre, és annak egy másolati példányát az ügyfél részére ki kell adni. (3) A 13. (6) bekezdése szerinti egyszerűsített határozat esetén mellőzhető a döntésből az indoklás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás. (4) Az építésügyi hatósági eljárás során vagy azt követően hozott közbenső vagy kiegészítő végzésnek tartalmaznia kell a 16. -a (2) bekezdésének a), d)-e) és h) pontjaiban, továbbá az (1) bekezdés g), h)-j) pontjaiban foglaltakon túlmenően: a) az ügyfél nevét(megnevezését), és lakóhelyét (székhelyét, telephelyét) vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét), b) a döntés részletes indokolását, kivéve, ha a végzés kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg (pl. a teljesítési határidőt, vagy annak meghosszabbítását). (5) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott határozat (bejelentés tudomásul vétele) a hozzá tartozó, jóváhagyási záradékkal ellátott, lepecsételt építészetiműszaki tervdokumentációban foglaltakkal együtt érvényes. Az építésügyi hatósági engedély megadása esetén a határozatban az engedélyezett építési tevékenységet egyértelműen körül kell írni, és ezzel összhangban az építészeti-műszaki tervdokumentáció olyan részeit, amelyekre az építésügyi hatósági engedély nem terjed ki, az építésügyi hatóságnak a tervek záradékolása során - megfelelő módon jelölnie kell. A hatósági döntés közlése és kézbesítése 18. (1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a döntést különösen postai úton történő kézbesítés vagy az építésügyi hatóság kézbesítője útján az ügyfél állandó lakóhelyére, vagy az általa megjelölt kézbesítési címre kell közölni.

16 (2) A döntést jogorvoslat biztosításával kell közölni ügyféllel. (3) A döntést tájékoztatásul közölni kell: a) az eljárásban közreműködő szakhatóságokkal, földhivatallal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel, b) az építmény, telek helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjével, ha nem azonos az eljáró építésügyi hatósággal, c) érintettsége esetén a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzőjével, d) ha nem minősül ügyfélnek: a tervezővel, a felelős műszaki vezetővel, az építési műszaki ellenőrrel és a kivitelezővel. (4) A döntést közölni kell a) az e rendelet hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési építmények esetében a - nyilvántartás vezetése végett - a Hírközlési Területi Hivatal Budapesti Irodájával, b) az elvi telekalakítással, telekalakítással érintett valamennyi telekkel rendelkezni jogosulttal, kezelővel, a jelzálog kedvezményezettjével, a közvetlenül szomszédos, a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú építési telkekkel rendelkezni jogosultakkal, vagyonkezelőkkel, illetőleg amennyiben a telekalakítás társasházi, vagy lakásszövetkezeti ingatlant is érint, a társasház közös képviselőjével (az intézőbizottság elnökével), vagy a lakásszövetkezet képviselőjével, c) az építési, a fennmaradási és a használatbavételi engedélyezési eljárásban az építésfelügyeleti hatósággal. 19. (1) A külföldi értesítési címmel rendelkező ügyfél részére a döntést az eljáró építésügyi hatóság az értesítési címre postai úton küldi meg. (2) A döntést hirdetményi, továbbá közhírré tétel útján kell közölni, ha: a) az ügyfél lakcíme illetve székhelye ismeretlen, b) a postai küldemény címzett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy címe ismeretlen megjegyzéssel érkezik vissza, és a nyilvántartó hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel, c) a közlés a Ket. 15. -ának (5) bekezdésében felsorolt szervezet részére történik, d) az eljárásban közreműködő szakhatóság hatásterületet jelölt ki, e) az ügyfelek körét nem lehet pontosan megállapítani, f) az eljárás jelentős számú általában huszonötnél több ügyfelet érint, vagy g) ha az ügyfeleket az eljárás megindításáról is hirdetményi úton értesítették. (3) A hirdetménynek, közzétételnek tartalmaznia kell a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben: a) a kifüggesztés napját, b) az eljáró hatóság megnevezését, c) az ügy számát és tárgyát, d) az ügyfél nevét és utolsó ismert lakcímét, illetve székhelyét, e) figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése meghiúsult, ezért az ügyfél vagy meghatalmazottja a döntést a hatóságnál átveheti. (4) A hirdetménynek, közzétételnek tartalmaznia kell a (2) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott esetekben:

17 a) a (3) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározottakat, b) az ügyfél nevét, c) a szakhatóság által meghatározott, illetve vélelmezett hatásterület határait, d) azt a figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, amely a hatóságnál megtekinthető, e) a meghatározott körben történő jogorvoslat lehetőségéről és benyújtásának határidejéről szóló tájékoztatást. II. FEJEZET AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK Szakhatósági eljárás 20. (1) Az építésügyi hatóság szakhatósági részvétele szükségessége esetén más eljáró építésügyi hatóság eljárásában azt vizsgálja, hogy a telek alakítása, a tervezett építmény elhelyezése, kialakítása, tervezett rendeltetése megfelel-e a helyi építési szabályzatban foglaltaknak, a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeknek (OTÉK) és az Étv. 18. -ának (2) bekezdésében foglalt illeszkedési követelményeknek, (2) Más eljáró hatóság nem építésügyi hatósági eljárásában a szakhatóságként közreműködő építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben állásfoglalásában az (1) bekezdésben foglaltakat érvényesíti. (3) A szakhatósági állásfoglalás megadásához az építésügyi hatóság számára az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülését igazoló tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációt kell csatolni. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás 21. (1) A 22. (1) bekezdésében foglalt személyek az 1. mellékleten szereplő építési tevékenységek tekintetében kezdeményezhetnek építésügyi hatósági engedélyezési eljárást. (2) Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái: a) elvi engedély (elvi telekalakítási, elvi építési, elvi rendeltetés megváltoztatási), b) telekalakítási engedély, c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély, bejelentés tudomásul vétele), d) bontási engedély, bontás tudomásul vétele, e) használatbavételi engedély, bejelentés tudomásul vétele, f) rendeltetés megváltoztatási engedély (építési engedélyköteles építési tevékenységgel együtt járó, nem építési engedélyköteles építési tevékenységgel együtt járó, építési tevékenységgel nem együtt járó), g) fennmaradási engedély (végleges, egyben használatbavételi engedély is, meghatározott időre szóló, visszavonásig (meghatározott feltétel, vagy határidő bekövetkeztéig)

18 érvényes, fennmaradási és továbbépítési, fennmaradási engedély átalakítási, vagy visszabontási kötelezettséggel). A kérelem és a bejelentés 22. (1) Az építésügyi hatóságnál írásban, az e rendelet 2. melléklete szerinti tartalommal és nyomtatványon terjesztheti elő a) az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet és mellékleteit a b) pontban foglalt kivétellel -, valamint a bejelentést az építtető vagy törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja, b) a telekalakításra irányuló kérelmet ba) elvi telekalakításkor a telekalakítással érintett bármelyik földterület tulajdonosa, közös tulajdonban levő földterület esetén bármelyik tulajdonostárs, továbbá az, aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít, bb) telekalakításkor a telekalakítással érintett bármelyik telek tulajdonosa, közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs, továbbá az, aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít, valamint az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező, telekcsoport újraosztása esetén vagy ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége. (2) A kérelemnek és a bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az építtető (kérelmező) nevét, megnevezését, címét, székhelyét és aláírását, b) a kérelemmel érintett egy vagy több ingatlan címét és helyrajzi számát, c) a kérelem tárgyát, annak rövid leírásával, megjelölve benne különösen ca) a tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérés engedélyezésének szükségességét, cb) a létrehozandó önálló rendeltetési egységek számát, rendeltetését, cc) a telken elhelyezendő (meglévő építmények esetében a kérelemmel érintett) építmények számát, rendeltetését, d) a mellékletek felsorolását, e) az adott kérelemmel összefüggő, valamint az azt megelőző építésügyi hatósági eljárásokra (pl. elvi telekalakítási engedélyre) való hivatkozást, f) a külön jogszabályban meghatározott értékű illeték megfizetésének igazolását. A kérelem és a bejelentés mellékletei 23. (1) Az építési engedélykérelemhez, bejelentéshez - a tartalmától függően - mellékelni kell: a) az e rendelet 3. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki tervdokumentációt három példányban és - ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szükséges és előírt szakhatósági állásfoglalás - az érdekelt szakhatóságok számától függően további legalább 1-1 példányban, b) a tervezői nyilatkozatot és a tervezői jogosultságot igazoló dokumentumot, c) a külön jogszabályban előírt estekben a tervtanácsi állásfoglalást,

19 d) e rendeletben meghatározott esetekben a kéményseprő nyilatkozatát, e) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot, f) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érdekelt szakhatóság állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti műszaki tervdokumentációval együtt, g) jogszabályban meghatározott esetekben a környezetvédelmi engedélyt, h) termőföld vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításhoz adott engedélyét, i) erdőterület igénybevétele esetén ahhoz az erdészeti hatóság elvi hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét, j) előregyártott, szerelt jellegű, könnyűszerkezetes építmény, illetve egyedi szerkezetű építmény esetén ÉME engedélyt (megfelelősség igazolást), k) ha a közműellátás csak közműbővítéssel vagy közműépítéssel oldható meg, az építésügyi hatósági engedély megadása érdekében az építtető nyilatkozatát arról, hogy vállalja-e a közműbővítést, közműépítést, illetve mellékelnie kell minden olyan dokumentumot (pl. szerződés), amely a közműépítés, -bővítés megvalósítását biztosítja, illetve igazolja. (2) Bontási engedélykérelemhez, bejelentéshez - a tartalomtól függően - mellékelni kell az (1) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban foglaltakat. (3) Használatbavételi engedélykérelemhez, bejelentéshez- a tartalomtól függően - mellékelni kell a) az (1) bekezdés d) és f) pontjaiban foglaltakat, b) az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek, c) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát. (4) Fennmaradási engedélykérelemhez (ideértve a fennmaradási és továbbépítési engedélyezést is) - a tartalmától függően - mellékelni kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a felelős műszaki vezető - ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő - nyilatkozatát. (5) Rendeltetésmódosítási engedélykérelemhez - a tartalomtól függően - mellékelni kell: a) építési tevékenységgel nem járó rendeltetésmódosítás esetén az (1) bekezdés a) és b), valamint e)-g) pontjában meghatározottakat, b) nem építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységgel együtt járó rendeltetésmódosítás esetén az a) pontban foglaltakon túlmenően ha jogszabály előírja részvételét a felelős műszaki vezető (3) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerinti nyilatkozatát, c) építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységgel együtt járó rendeltetésmódosítás esetén az (1) bekezdésben foglaltakat. 24. (1) Elvi engedélykérelemhez a tartalomtól függően - mellékelni kell: a) az e) pontban foglaltak kivételével a 23. (1) bekezdésében meghatározottakat, b) telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén

20 ba) a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát legalább 5 példányban, bb) ha az ingatlan-nyilvántartási térkép másolata magassági adatot nem tartalmaz, 10%- nál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon szintvonalas térképet, bc) az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán a tervezett telekalakítás vázlatát, valamint a meglévő és - megkülönböztethető módon - a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket fel kell tüntetni; c) telekcsoport újraosztás esetén, valamint ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, az e rendelet melléklete szerinti a kérelmező és a tervező által aláírt - telekalakítási tervet legalább 5 példányban. (2) Telekalakítási engedélykérelemhez - annak tartalmától függően - mellékelni kell: a) a 23. (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakat, b) az (1) bekezdés b) pontjának bb) és bc) alpontjában foglaltakat, c) utat érintő telekalakítás esetén az útkategóriának, a közút területi változásának feltüntetését, valamint az útkezelő, vasútkezelő előzetes nyilatkozatát, d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érdekelt szakhatóság hozzájárulását a hozzá tartozó záradékolt változási vázrajzzal, e) a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, ha az magassági adatot nem tartalmaz, 10%-nál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon, szintvonalas térképet (az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán a meglévő és - megkülönböztethető módon a jogerős és végrehajtható építési engedély szerinti építményeket fel kell tüntetni), (3) Telekcsoport újraosztása esetén, vagy ha a telekalakítás során nyolc új építési telek keletkezik, az ingatlan-nyilvántartási térképmásolaton a kérelmezett telekalakítást a jogerős és érvényes elvi engedéllyel engedélyezett telekalakítási terv, illetőleg ennek hiányában az érvényes és hatályos szabályozási tervben pontosan rögzített telekhatárok alapján kell ábrázolni. (4) Bejelentés esetén - a tartalomtól függően - mellékelni kell: a) az e rendelet mellékletében meghatározott egyszerűsített építészeti-műszaki tervdokumentációt 2 példányban, illetőleg - ha a bejelentéskor még nem áll rendelkezésre a szükséges és előírt szakhatósági állásfoglalás - az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további legalább 1-1 példányban, b) a 23. (1) bekezdésének b), e), h) és i) pontjaiban és a (3) bekezdésének b) és c) pontjaiban foglaltakat, c) az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények bontásának bejelentéséhez az építtető bontási jogosultságát igazoló okiratot. Az építési (továbbépítési), bontási, fennmaradási és rendeltetés megváltoztatási jogosultság igazolása 25. (1) Az elvi engedélyezés kivételével az építésügyi hatósági engedély megadásához az ingatlannal vagy annak használatával rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges a (2) bekezdésben foglaltak szerint.