Megbetegíthet a saját otthonom? Allergia mentes otthont mindenkinek! Tudta, hogy Magyarországon az emberek több mint 25% -a szenved valamilyen légúti betegségben, és, hogy ennek kialakulásáért a szennyezett levegőt teszik felelőssé? Ezen számok alapján egy négyfős családban egy családtagot biztosan érint ez a probléma. Sajnos a tapasztalatok alapján leginkább a gyermekeket. Napjainkban az épületek többségét úgy tervezik, hogy azok energetikai szempontból maximálisan megfeleljenek a megrendelők igényeinek, de szinte alig foglalkozik valaki egy sokkal fontosabb területtel, a bentlakók egészségével. Tökéletes megoldásokat találhatunk rá, hogyan spóroljunk minél többet lakóterünk fenntartásával kapcsolatban, úgy, hogy még a környezetet is védjük közben. Ezen nagyon helyes és ésszerű törekvéseink káros hozadéka lett sajnos a beteg épület szindróma. Mit kell tudnunk a beteg épület szindrómáról? Fenti építészeti megoldások gátolják a levegő természetes körforgását ezáltal megszűnik a ház természetes szellőzése. Ennek hatására egyre több kórokozó, illetve káros anyag kerül a lakóterünkbe, amely számos megbetegedés forrása lehet. Ezen zárt építési rendszerek új, egészségesebb építőanyagok használatát követelik meg, olyanokét melyek nem sugároznak VOC -ket lakótereink felé.
Mik is azok a VOC -k, és miért kell velük foglalkoznunk? A szőnyegekben, bútorokban és padlózatokban lévő ragasztóanyagok, de a tisztítószerek is állandóan káros anyagokat VOC-ket azaz illékony szerves vegyületeket- sugároznak lakótereinkbe, melyek főként az allergiások számára teszik nehezen élhetővé ezt a közeget. Svájc már több mint 10 éve büntetőadókkal sújtja azokat az építőanyagokat, melyek káros anyagokat sugároznak ki, védve a lakosságot ezzel a lakótereinkbe beszivárgó egészségkárosító oldószerektől! Ezen büntetőadókból származó együttes bevétel 2006-ban 127 Millió frank volt, úgy hogy az adó mértéke 3 CHF / kg VOC! Forrás: Bundesamt für Umwelt Schweiz A svájci példa hűen tükrözi azt, hogy a vásárlók mennyire nehéz helyzetben vannak, amikor építőanyagot választanak otthonuk építéséhez vagy felújításához. Érezze magát végre jól otthonában! Az otthonunk az a hely, amelynek minden szegletében jól szeretnénk magunkat érezni. Akkor, azonban amikor az káros anyagokkal terhelt, melyek egészségünket
károsítják, azonnali cselekvés szükséges. Köhögés, neurodermitis (allergiás bőrbetegség), fejfájás, gyakran házi specialitások, sokszor anélkül, hogy a lakók egyáltalán gondolnának rá, hogy saját otthonuk betegítette meg őket. Az épületbiológia a modern technika segítségével vizsgálja meg a nyomokat, kiváltó okokat. Egyik mai legnagyobb épületbiológiai kihívás a penészgomba. Legtöbbször egy csőtörés vagy szigeteletlen fal következménye. A megfelelő szelőztetés hiányában, a penészgomba nagyon gyorsan terjeszkedhet otthonunkban. Régi épületeknél sokszor már az is elegendő, hogy utólagosan egy modern szinte teljesen záró ablakot építünk be, mely elzárja a természetes légcsere útját, ha ehhez még egy nem megfelelően kivitelezett/ tervezett hőszigetelés is társul, az eredmény bizonyosan csöpögő, nedves falak képében nyilvánul meg. Sokszor a penészgomba szemmel még nem látható, de egy fontos figyelmeztető jel lehet, hogy a lakóknál allergiás, légzésszervi betegségek jelennek meg, és ilyenkor a kiváltó ok gyakran a saját négy falunk között keresendő. Bővebben a 3. fejezet Páradiffúzió, egészséges és tiszta levegő a belső terekben témakörnél! A következő pontokban megmutatjuk Önnek azokat a fontos területeket, feltételeket, melyek együttes teljesülése rendkívüli mértékű javulást hoz otthonába: megfelelő védelem a hőség és a hideg ellen, megfelelő védelem a külső zajoktól, Páradiffúzió, egészséges és tiszta levegő a belső terekben. Mindegyik különálló tényező kiemelten fontos, ahhoz, hogy a komfortérzetünk maximális legyen. Írásunk végén további segítséget kap egy csekklista formájában, mely támpontokat ad az egészséges építés és felújításhoz! 1. Megfelelő védelem a hőség és a hideg ellen Ne hagyja házát télen kihűlni avagy megfelelő védelem a téli hideg ellen A téli hónapokban fontos, hogy a kellemes meleget hosszan megőrizzük a házunkban. A megfelelő hőszigetelő anyagok kiválasztásánál, figyelnünk kell a hővezetési tényezőre is melynek általánosságban 0,038 és 0,050 között kell lennie. Ezen értékek betartása nemcsak a jó közérzetért felel, de energiát is takarít meg Önnek. A fának, mint nyersanyagnak természetes módon jó hőszigetelő képessége van, emellett nem sugároz lakótereink felé VOC-ket illékony szerves vegyületeket. Megfelelő védelem a nyári hőség ellen, hogy nyáron se főjön a feje
Míg télen a hideg elől igyekszünk védekezni, nyáron épp ellenkezőleg a hőség okozhat kellemetlen napokat. Így elmondható, hogy az általunk választott hőszigetelő anyag akkor jó, ha télen véd a hidegtől, de ugyanakkor a nyári hőségtől is oltalmat biztosít. Ahhoz, hogy egy hőszigetelő anyag megfelelően védjen a nyári melegtől, egy nagyon fontos tulajdonságának kell lennie: megfelelő tömeggel kell rendelkezzen, és olyan struktúrájúnak kell legyen mely lehetővé tegye, hogy nagy mennyiségű hőt, hosszú időre eltároljon. Ezen tulajdonságok azt eredményezik, hogy a hőség napközben nem jut direkt a lakóterünkbe, hanem a falakban/ hőszigetelő anyagban eltárolásra kerül mint egy puffer -, és éjjel, amikor a hőmérséklet már jelentősen lecsökkent, leadásra kerül. Egyes speciális lágyfarost hőszigetelő táblák képesek együttesen teljesíteni ezeket a feltételeket, és sokkal nagyobb mértékben, mint más azt helyettesítő szigetelőanyagok (ásványgyapot, vagy a habosított termékek). Ahhoz, hogy egy optimális védelmet kapjunk a hőség ellen, a felhasznált hőszigetelő anyagnak egyszerre nagy tömeggel (kg/m3), nagy hőtároló-kapacitással (J/kgK) és alacsony hővezető képességgel kell rendelkezzen. Nézzünk néhány természetes alapú hőszigetelést a teljesség igénye nélkül melyek teljesítik a fenti kritériumokat és mindemellett környezetünket is óvják: A hagyományos szintetikus hőszigetelő anyagoknak magas a primerenergia felhasználásuk, azaz jelentős energiát igényel előállításuk, ami magas széndioxid kibocsátással párosul (PUR hab: 800-1400 kwh/m3, Polisztirol: 500-1000 kwh/m3, ásványgyapot: 100-400 kwh/m3). Kötőanyaguk sok esetben tartalmaz egészségre ártalmas anyagokat, így a lakótérbe beépítve a bent lakók egészségét károsíthatják, veszélyeztethetik. Általában a műanyagok, így a kőolajszármazékból előállítottpolisztirol is képes elektrosztatikus feltöltődésre, ami élettanilag igen kedvezőtlen az ember számára. A kivitelezés közben keletkező vágási hulladékok már a beépítés során terhelik a környezetünket, nem beszélve az életciklusuk végeztével, amikor egy-egy kellőképpen leszigetelt házról pár évtized múlva több száz köbméter sok esetben- újrahasznosíthatatlan hulladék kerül majd a lerakókba. A nem újrahasznosítható hőszigeteléseknek éppen ezért hosszú éveken/évtizedeken keresztül kell tudni hoznia a megfelelő hőszigetelő képességet, ahhoz hogy az ne terhelje a környezetünket. A környezetkímélő és épületbiológiailag is magas értékű hőszigetelésre a megoldás a természetben keresendő. Írásunkban a cellulóz, fa, kender, gyapjú és a nád megújuló hőszigeteléseket mutatjuk be. A természetes anyagok használatával nem csupán energia megtakarítást érhetünk el (primerenergia: 10-80 kwh/m3), de környezetünket is óvjuk. A természetes anyagokkal szigetelt házak lakói biztonságban érezhetik magukat a különböző épületmérgekkel szemben, mert semmilyen káros vegyi anyagot nem tartalmaznak. Életciklusuk lejártával pedig többnyire komposztálhatók, vagy egyszerűen újrahasznosíthatók. Cellulóz hőszigetelések cellulóz hőszigetelő táblák
Általános leírás: növényi eredetű organikus-természetes hőszigetelő anyag. Lambda: 0,040 W/mK Specifikus hőtárolókapacitás: 1944 J/kgK. Ez a magas érték kiváló védelmet biztosít a nyári hőség elleni védelemben és megvédi otthonunkat a túlmelegedéstől. μ: 1 Anyagsűrűség: 70-100 kg/m3 Nyomószilárdság: 8-10 kn/m2 Tűzvédelem: önkioltó Ökológiai értékelés: Környezetterhelés az előállítás következtében: közepes Képes a levegő természetes páratartalmát szabályozni. Primerenergia: 55-70 kwh/m3 Kivitelezhetőség: Mindenképpen szakembert igényel. Alkalmazhatóság: tetőtérben, homlokzatszigetelésnél, válaszfalaknál Befújható cellulóz hőszigetelés:
Általános leírás: növényi eredetű organikus-természetes hőszigetelő anyag. Újrahasznosított, tisztított újságpapírból készül. Lambda: 0,040 W/mKSpecifikus hőtárolókapacitás: 1600 J/kgK. μ: 1-2 Anyagsűrűség: 35-80 kg/m3 (helytől, bedolgozástól függő) Nyomószilárdság: elasztikus, nem lépésálló Tűzvédelem: nehezen éghető/önkioldó. Összetétel: újságpapír, bórax, bórsav. Ökológiai értékelés: Környezetterhelés az előállítás következtében: alacsony, az előállítás során sem a földet, sem pedig a vizeket nem terheli. Képes a levegő természetes páratartalmát szabályozni. Primerenergia: 58 kwh/m3 Kivitelezhetőség: Mindenképpen szakembert igényel, kivéve padlófeltöltésnél, vagy padlásszigetelésnél. Alkalmazhatóság: tetőtérben, homlokzatszigetelésnél, válaszfalaknál, padlóknál Kender hőszigetelő táblák
Általános leírás: növényi eredetű organikus-természetes hőszigetelő anyag. A len és a kender a legnagyobb hagyományokkal rendelkező termesztett növények közé tartozik. Képes alkalmazkodni a gyengébb talajokhoz is, gyorsan növő és nem igényel különösebb gondozást. Lambda: 0,042 W/mK Specifikus hőtárolókapacitás: 1640J/kgK μ:1-2 Anyagsűrűség: 20-68 kg/m3 Összetétel: len- és kenderfonál, vagy kenderrost, nátrium-karbonát, poliészterrost. Ökológiai értékelés: Természetes anyag, mely antibakteriális, nem igényel impregnálást. Képes a levegő természetes páratartalmát szabályozni. Primerenergia: 30 kwh/m3 Kivitelezhetőség: a kender hőszigetelő táblákat egy körfűrész segítségével vághatjuk a kívánt méretre. A kivitelezéshez nem szükséges különösebb szaktudás. Alkalmazhatóság: tetőtérben, homlokzatszigetelésnél, válaszfalaknál Farost hőszigetelő táblák: lágyfarost hőszigetelés
Lambda: 0,040 W/mK Specifikus hőtárolókapacitás: 2100J/kgK. μ:5-10 Anyagsűrűség:160-230kg/m3 Összetétel: különböző fenyőfélék, fa hulladék, víz (természetes kötőanyag). Ökológiai értékelés: A porózus szerkezete kedvez a páradiffúziónak, a lemezek nedvesség hatására sem veszítenek eredeti számottevően hőszigetelő képességükből, és nem változtatják formájukat. Képes a levegő természetes páratartalmát szabályozni. Kivételesen jó a nyári hőség elleni védelemben, és télen is jó szolgálatot tesz. A hőszigetelő anyagok közül, a farostlemeznek van a legnagyobb hőtároló kapacitása. Teljes egészében komposztálható, vagy újrahasznosítható. Elegendő forrás áll rendelkezésre. Alkalmazhatóság: tetőtérben, homlokzatszigetelésnél kül-és beltérben egyaránt, válaszfalaknál és szaunáknál. A hőszigetelő képessége mellett kiválóan alkalmazható hangszigetelésként is.
Gyapjú hőszigetelő tekercsek Általános leírás: organikus-természetes eredetű hőszigetelő anyag, ebben az esetben állati eredetű. Mechanikusan összeszőtt nyírt birkagyapjú. Lambda: 0,035 W/mK Specifikus hőtárolókapacitás: μ:1-2 Anyagsűrűség:25,5kg/m3 Összetétel: egyes termékeknél 100% gyapjú, bórsav, natúr kaucsuktej, vasoxid, mész, kaolin. Ökológiai értékelés: A gyapjú szigetelés 33% nedvességfelvételre képes, majd azt le is tudja később adni. A gyapjú nehezen éghető, antisztatikus, és taszítja a szennyeződéseket, elasztikus, és nyújtható. Képes a levegő természetes páratartalmát szabályozni. A gyapjú rezisztens a penészgombákra, és a molyokra. Primerenergia: 70-80 kwh/m3 Kivitelezhetőség: saját kezű kivitelezés lehetséges. Alkalmazhatóság: tetőknél ferde síkban, mennyezetnél, falaknál, és padlónál
Nádpalló szigetelés: Általános leírás: növényi eredetű organikus-természetes hőszigetelő anyag. Az egyik legősibb szigetelés. Főként nádtetőkként és nádszövet-vakolatként (stukatúr) ismert, de nyugateurópában és hazánkban is egyre több példát láthatunk a homlokzati szigetelésre. Lambda: 0,055 W/mK Tulajdonságai a fagyapottal és a cellulózhoz hasonlóak Összetétel: Nád, acél huzal. Alkalmazhatóság: tetőtérben, homlokzatszigetelésnél. 2. Megfelelő védelem a külső zajoktól Hangszigetelés A hangszigetelés alapjai A hőszigetelés fontossága mellett végre a figyelem lassan a hangártalmak kivédése felé is fordul. Az energiaárak folyamatos emelkedése, a fosszilis energiahordozók apadása egyértelművé tette a hőszigetelés szükségességét. Sok esetben azonban a jól hőszigetelt épület hangtechnikailag kívánni valót hagy maga után. A szigeteléseket szabályozzák, de míg a hőszigetelési értékekre fokozottan figyelnek, addig a hangszigetelési előírásokat gyakran nem tartják be. Sokszor nem megfelelő anyagokat vagy terméket használnak - ez a jobbik eset, mert sokszor teljesen kimarad a hangszigetelő réteg a rétegrendből.
Ha a tervező körültekintően megtervezi, a kivitelező a megfelelő anyagokat szerzi be és azokat szakszerűen be is építi, akkor szinte tökéletes megoldások valósulhatnak meg. Ez esetben nagyon sok bosszúságtól kímélik meg a sokszor a városi nyüzsgéstől a zajártalmak elől egy nehezen megközelíthető településre költöző családokat. Sok esetben előfordul, hogy a magukat anyagilag sok évtizedre elkötelező lakók a természet hangjai, a madárfütty és tücsökzene helyett a szomszéd fürdőszobájának a csobogását kell hallgatnia. Ilyenkor a béke és nyugalom megszerzése érdekében szakemberhez fordulnak, aki megpróbálja megoldani ezt a sokszor megoldhatatlannak tűnő feladatot. Amíg az építés során viszonylag alacsony áron ki lehet küszöbölni a zajokat, addig az utólagos hangszigetelés nem olcsó. Ugyanakkor sajnos soha nem lehet olyan jó, mintha szakszerű lenne az új építés. Másrészt a zaj csökkentése akkor hatékonyabb, ha az a zaj forrása felől történik. Mivel ez sok esetben nem oldható meg, különböző megoldásokat kell kitalálni. Azt azonban tudni kell, hogy a zaj így csak csökkenthetű, de nem szűntethető meg teljesen. Hogy egyszerűbben megértsük a problémát, röviden leírom, milyen hangok vesznek körül minket építészeti szempontból nézve. Az épületen belül az emberre ható zajok közül megkülönböztetünk léghangokat, kopogóhangokat és rezgéseket. Léghang a lakótérben az általunk keltett zaj, vagy két helyiség közt (pl. a szomszédból/szomszédba átszűrődő beszédhang, zene), illetve a helyiség és a kültér között áramló zaj (utcai forgalom, lakók kifele hallható zaja). Kopogóhang a fölöttünk lépkedők, a lépcsőn szaladgálók, a gyerekek játéka a padlón, a háztartási gépek üzemeltetésének a hangja. Rezgés rezgést keltenek a tetőn felállított légkondicionáló berendezések, a szerelvények, vagy külső térből a repülőgépek. Ezek mind hatnak az érzékeinkre. A felsoroltak alapján beszélhetünk a különféle hangszigetelő anyagok és szerkezetek akusztikai, hangelnyelési, hanggátlási és rezgésszigetelési tulajdonságairól. Minden
esetben felhívom a figyelmet arra, hogy a legtöbb tény, hogy a kiváló hőszigetelő termékek nem jók hangszigetelési célra. Pl. a polisztirol jó hőszigetelő képességű, akusztika szempontjából viszont nem éppen a legfelelőbb. Azt is meg kell említeni, hogy szinte minden épület más és más, és ami az egyik helyen működik, az a másik helyen nem biztos, hogy jó. Mint a régi indiai mesében, ami jó a szabónak, az nem jó vargának. Egy lakás hangtechnikai méretezése nagyon összetett és bonyolult, megpróbálok egy viszonylag egyszerű magyarázatot adni. Először is szükséges ismerni az alapfogalmakat ahhoz, hogy megértsük, miért is nem lehet minden esetben egy általános receptet adni korunk egyik legbántóbb környezeti ártalmának kivédésére. I. Egy anyag akusztikai szempontból annál jobb, minél likacsosabb. Ez az akusztikai porozitás, amelyet egy méret nélküli számmal jellemzünk. Az akusztikai porozitás annál jobb, minél nagyobb az anyagokban levő üregek számának és az anyag összes térfogatának az aránya. Pl. a nemez vagy az ásványgyapot akusztikai porozitása 0,8, a tégláé 0,3, a márványé 0,05. Több egyéb akusztikai jellemző is van (fajlagos ellenállás, szerkezeti tényező, dinamikus rugalmassági modulus, veszteségi tényező), ezek figyelembe vétele a mérnökök dolga. Mindegyikre van táblázat, és az optimális anyag betervezéséhez figyelembe kell venni melyik az a megoldás, amelyik a lehető legjobb értékeket adja. A felsorolt tényezők közül kiemelkedő jelentőségű a dinamikus rugalmassági modulus különösen az úsztatott padlók úsztatóanyagainál és a rezgéscsillapító anyagoknál. Egy-egy érték példának: a dinamikus modulust tekintve az üveggyapot, a kőzetgyapot, a gumi értéke 0,2 körül van, a parafáé 3,0, a polisztirolhabé átlag 15, a betoné 10000-30000 (MPa). Tehát hangszigetelési szempontból ennek az értéknek minél alacsonyabbnak kell lennie. A másik fontos tényező a veszteségi tényező. Egy hangszigetelő anyag annál jobb, minél nagyobb a veszteségi tényezője. Így a betoné 0,004-0,008, a tégláé 0,010,02, egy 2cm vastag expandált polisztirolé 0,02, amíg a parafáé vagy a gumié 0,04, a laticellé 0,12. A felsorolt értékek alapján a laticell, a parafa, a gumi vagy ezek kombinációja a legalkalmasabb a lépéshang-szigetelés megoldására. II. Nézzük az anyagokat hangelnyelési szempontból Zárt térben a hangok energiája részben visszaverődik, részben átjut a szerkezeten, és részben átalakul hőenergiává. Az utóbbi kettő, tehát az átjutó hangenergia és a hőenergia összege a hangelnyelés foka, ennek a jele alfa, amely az adott anyagra jellemző tulajdonság. A hangelnyelés akkor teljes, azaz alfa = 1, ha hang akadály nélkül hatol át az egyik közegből a másikba. Pl. egy nyitott ablaknál. Akkor jó a hangszigetelő anyag, ha az alfa értéke minél kisebb, vagyis minél inkább közelít a nullához. A hangelnyelési érték függ a hangok rezgésszámától is. Megkülönböztetünk kis-, közép-, és nagyfrekvenciás elnyelőket. (Ezeken belül is
vannak szélessávú - nagy oktávszámú - és rezonátor jellegű elnyelők.) Megfelelően hangelnyelő anyagokkal és azok szakszerű beépítésével, szoros illesztésével jó hatást lehet elérni. A szigetelőanyagok kiválasztásánál segít az alfa-frekvencia görbe. Anyagválasztásnál szakember (gyártó, tervező) véleményére ajánlatos hagyatkozni. Néhány alfa érték kis-, közép- és nagyfrekvencián: beton (0,01-0,02-0,02), vakolt fal (0,03-0,05-0,04), nem úsztatott parketta (0,04-0,05-0,06), úsztatott parketta (0,10-0,05-0,06), szőnyegpadló (0,02-0,13-0,44), 4 cm vastag üveggyapot (0,29-0,69-0,96), 2,5 cm vastag expandált parafa (0,01-0,4-0,3). Mit kell tudni a hanggátlásról? Többféle hanggátlásról beszélünk: a léghanggátlásról, a lépéshanggátlásról, épületszerkezetek hanggátlásáról. A léghanggátlás (R-érték) nem más, mint az épületrésznek a léghanggal szembeni ellenállása. Pl. a nyílászárókat többek közt az R-értékük szerint is osztályozzák. A R-t decibelben mérjük, a zajos (L 1) és a csendes (L 2) térben mérhető hangnyomásszint, valamint a két helyiséget elválasztó szerkezet és a csendes tér egyenértékű négyzetméterben mért felülete alapján. A léghanggátlás függ a frekvenciaszámtól, a szerkezet tömegétől és a merevségtől. Ezért van az, hogy pl. az apró ólomgolyókkal telt zártcellákból álló, hajlékony szigetelőlemezek olyan kiváló hanggátló tulajdonságúak. A decibel, azaz db a léghangnyomás szint, és a súlyozott lépéshangnyomás szint (L nw) mértékegysége. Az L nw értéket a különböző frekvenciákon mért lépéshanggátlási értékekből összeállított görbe, és a fül érzékenységét figyelembe vevő vonatkozási görbe összehasonlításával kapjuk. Sok vásárló azt gondolja, minél vastagabb szigetelőanyagot épít be, annál jobban védi magát a zajoktól. Ez csak csekély mértékben igaz, az anyagvastagság és az elnyelt decibelérték viszonylag bonyolult, logaritmikus arányban van egymással.(pl. egy 4 mm vastag parafa lemez hanggátlási értéke 17 db, egy 8 mm vastag ugyanilyen anyag értéke 20 db. A lépéshanggátlás a födémen való járásból, kopogásból adódó zaj csökkentése. Egy rugalmas anyag beépítésével (az esztrich és/vagy a burkolóanyag úsztatásával) megakadályozzák, hogy a kopogóhangok a födémet rezgésbe hozzák. A födémek testhangterjedéseit összefoglalva lépéshangkeltésnek nevezzük ezek nemcsak az emberek lépéseitől ered.(a hangok terjedése a legtöbb esetben nem korlátozódik a födémre, hanem úgynevezett kerülő utakon átvándorol más csatlakozó épületszerkezetekbe. Ezért történhet meg az, hogy gyakran a viszonylag távolabb eső helyiségekben keltett zajt is.) Az egyes épületszerkezetek hanggátlási értékét szabvány határozza meg. Minden egyes épületelemnek és az épületelemek csatlakozásainak is megvan a saját szabványa, így pl. a falazó elemtől a vakolatig, a nyílászáróknak stb. Meglehetősen összetett számítás alapján határozzák meg az anyagok hanggátlási
tulajdonságát. A szerkezetekre kerülő burkolat vagy burkolati rendszer módosítja a nyers födém, fal, mennyezet léghang és/vagy kopogóhang-szigetelését. Ez a hangszigetelést javító hatás, decibelben (db) mérve. Sokszor hallunk erről az értékről, de a legtöbben nem tudják mit jelent. Aki meg akarja oldani lakásának hangszigetelését, megjegyzi ezt a szót, de sokszor kelnek szárnya téveszmék, sok rossz kérdés sok rossz választ eredményez. Vagy fordítva, A decibelben mért úgynevezett delta L, a födém rétegeinél a lépéshanggátlást javító hatás mutatója. Ennek kell megfelelnie az esztrich vagy a burkolóanyag úsztató rétegéhez használt szigetelésnek. Foglalkozni kell még a hanggátlási követelménnyel. A gyakorlatban szokás a léghanggátlást egyetlen számadattal, az ún. léghanggátlási mutatóval jellemezni A szigetelőanyagok prospektusaiban találkozhatunk egy olyan jelleggörbével, amelynél különböző, oktávszámban megadott (kis, közép és magas) frekvenciatartományokhoz mért adatok tartoznak. Ez alapján tervezhetők a különböző szerkezetek, a különböző (mély, magas) hangok ellen más és más típusú anyag véd. A szabvány meghatározza, hogy a különböző rendeltetésű helyiségekben (pl. lakószoba lakáson belül vagy lakások között, folyosó, lépcsőház stb.), adott frekvenciatartományban az adott szerkezetnek milyen léghanggátlási értéket kell elérnie. Végül fontos megemlíteni a rezgés elleni szigetelést. Ez megakadályozza a gépek vagy a szerelvények keltette rezgéseknek az épületszerkezetre való terjedését. Gépek esetén a gép és az alap közé rugalmas réteget (legjobb erre az expandált parafa) helyeznek. A réteg vastagsága függ a gép súlyától és a gép fordulatszámából adódó frekvenciaszámtól. A későbbiekben az elmélet után jöhet a gyakorlat. Aki megérti, milyen sokrétű és összetett feladat a hangszigetelés, megérti azt is, hogy mit lehet/szabad elhinni a reklámoknak. Nincs olyan, hogy jó anyag és rossz anyag, olyan van, hogy jó helyen, jól beépített anyag, vagy nem megfelelően kiválasztott termék, vagy jól kiválasztott termék, csak éppen rosszul beépítve. Kulcskérdés a szakszerű hangszigetelés, de sajnos a kivitelezők még mindig nem fordítanak elég nagy figyelmet erre. 3. Páradiffúziú, egészséges és tiszta levegő a belső terekben Manapság már nem elegendő kizárólag csak esztétikum alapján választani, ha otthonaink belső felületeinek vakolásáról, festéséről hozunk döntést, mivel falaink igen nagy terjedelemben vesznek körül bennünket és mintegy harmadik bőr működnek az embernél. Figyelembe kell vegyük, hogy milyen befolyással bír
egészségünkre hiszen a fentiekből már tudjuk, hogy az épített környezetünk komoly hatással van egészségünkre- és életminőségünkre is a választott termék. A vakolatoknak, festékeknek egyszerre több elvárásnak kell megfelelniük: Kellemetlen szagok, és káros anyagok megkötése, lebontása A levegő páratartalmának megfelelő szinten tartása Az elektromágneses mezők elleni védelem (elektroszmog) Ezen tulajdonságok döntő szerepet kapnak, lakótereinkben, ahol életünk 90%-át eltöltjük. Belső tereink különösen a nappalink, dolgozó-és hálószobánklevegője, lakóklímája kihatással van az alvásunkra, pihenésünkre, immunrendszerünkre, egyszóval a közérzetünkre. Egy sarkalatos pont, a szobák levegőjének minősége, hőmérséklete, és relatív páratartalma, melyet Pels Leusden és Freymark már 1951-ben hosszan tanulmányozott. A kutatás eredményeként két értéktartományba sorolták: I.zóna kellemes lakóklíma: a relatív páratartalom 35% - 72%, hőmérséklet: 17,8-24⁰C között. II.zóna még éppen elfogadható: relatív páratartalom: 20% - 88%, hőmérséklet: 2-16 ⁰C között. Ahhoz, hogy a lakóklíma az embernek egészséges és kellemes legyen, legalább 30% relatív páratartalomnak kell lennie. Ezek az értékeket a következő szabvány tartalmazza: DIN EN 13 799. Egy másik kísérlet még pontosabban határozza meg a megfelelő páratartalmat: 40-70% közötti értékben. Ezen érték túllépése a hideg felületeken penészképződéshez vezethet. Mostanában az energia megtakarítás érdekében épületeinket egyre nagyobb mértékben légmentesen le illetve elszigeteljük! A levegőcsere egy automatikus, szabályozott szellőztetés hiányában, épületben a lakók által történik meg. Amennyiben a lakók általi légcsere nem társul megfelelő szellőztetéssel, a levegő páratartalma nagymértékben megemelkedik. Ez sok esetben, az újépítésű lakásoknál is penészképződéshez vezet, mely igen komolyan veszélyezteti családunk és szeretteink egészségét! A nyílt, pórusokkal bíró építőanyagok vályog, agyag- sokat segíthetnek abban, hogy a levegő páratartalmát állandó, megfelelő szinten tartsák, anélkül hogy a hideg oldalon a pára kicsapódna, és megfelelő táptalajt biztosítana a penész spóráknak. Az építőanyag természetes képességét, hogy nedvességet képesek felvenni és utána leadni, szorpciós képességnek definiáljuk. Néhány anyag szorpciós képessége: Anyag Szorpció g/m² Forrás Gipsz-cement vakolat 20 Dr.Figgemeyer Mész-cementvakolat 23 Dr.Figgemeyer Gipszkarton 15 Dr.Figgemeyer Vályogvakolat 30-60 Dr.Figgemeyer
EMOTON Spezial Tonputz agyagvakolat 195 BTI Puchenau A vályogvakolatok, a hagyományos vakolatokhoz képest jelentősen magasabb mértékben képesek nedvességet felvenni, eltárolni, majd utána leadni azt. Különösképpen érvényes ez az agyagra, mely a kristályos szerkezetének köszönhetően, a kristályokban különösen nagy mennyiséget képes eltárolni. Ezek a speciális vályogvakolatok képesek továbbá a levegőben lévő káros anyagok és kellemetlen szagok semlegesítésére, a finompor megkötésére. Amikor a levegő páratartalma csökken, a vakolat gyorsan reagál és felszabadítja az eltárolt nedvességet. A gipszes vakolatok, ehhez képest viszonylag későn reagálnak és jóval kisebb mértékben, viszonylagos zártsága miatt. Összegzés: Belső tereinkben, a mai ismeretek alapján különösen fontos olyan természetes anyagokat használni, amelyek képesek a levegő páratartalmát szabályozni és megfelelő szinten tartani. Hálószobánk, nappalink, és fürdőszobánk falfelületét különösen ajánlott ilyen vakolatokkal ellátni, mert sokszor nem történik meg vagy nem megfelelő a légcsere. Lakótereinkben igazoltan egészségesebb és kellemesebb lesz a levegő, ezáltal egészségünkre is jótékony hatással van: allergiás megbetegedésekben szenvedők, gyorsabb a betegségekből történő felépülés, kevesebb a por és a méreganyag. Kedvezőtlen minden olyan felület, amely egy záró réteget (filmréteg) képez a belső terekben, és káros anyagokat sugároz belső tereink felé. Csekklista az egészséges építéshez és felújításhoz! Az építtetők saját, jól megfontolt érdeke a lakó és tartózkodási helyiségek legmagasabb egészségügyi elvárásoknak megfelelőn történő kialakítása. Az építtetők részéről nem várható el, hogy minden egyes építőanyagot és építési rendszert ismerjen és teszteljen, melyek otthona építésekor beépítésre kerülnek. Ha mindent összeszámolunk gyorsan összejöhet akár 3-400 különböző anyag egyetlen épület építésekor. Ezen okból kifolyólag, már a tervezésnél szükséges az épülettel szemben támasztott egészségügyi elvárások lefektetése a teljes épületre vonatkozóan. 1. Határozza meg elvárásait az építkezéssel / felújítással kapcsolatban, és foglalják ezeket a pontokat írásba a megbízottal közösen. 2. Bízzon meg a tervezéssel minősített tervezőt, aki rendelkezik megfelelő tapasztalattal és referenciákkal, az ökologikus építészet területen. 3. Fontos a megfelelő kivitelező kiválasztása, aki jártas ezen építőanyagok és rendszerek kivitelezésében kérjen referenciákat.
4. Válasszon olyan építőanyagokat, építési rendszereket, melyek független minősítő intézetek által lettek vizsgálva, minősítve. 5. Forduljon olyan építőanyag kereskedéshez tanácsadásért, aki megfelelő felvilágosítást tud adni az Ön által kiválasztott építőanyagokról. 6. Figyeljen arra, hogy az építés/ felújítás alatt, és azt követően is sor kerüljön egy minőségellenőrzésre/ vizsgálatra, mely pozitív hozománya egy károsanyagoktól mentes egészséges belső levegő. 7. Lehetőség szerint olyan vizsgáló laboratóriumot, vizsgáló intézetet bízzon meg, mely rendelkezik ISO/ IEC 17025-ös akkreditációval.