Mikroökonómia 2009 őszi félév Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Bevezetés Előadó: Berde Éva A bevezető előadás fóliáiban többször felhasználtuk a a Hirshleifer Glazer Hirshleifer könyvben található ábrákat, valamint Kőhegyi Gergelynek a GVH és a Polányi alapítvány támogatásával a Hirshleifer Glazer Hirshleifer könyvhöz készített előadásfóliáinak egy-egy gondolatát, szófordulatát 1
Tankönyv Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer: Mikroökonómia. Árelmélet és alkalmazásai Döntések, piacok és informácáió. Osiris 2009. 2
A közgazdaságtan tárgya Többféle közgazdasági irányzat van. Mi most a közgazdaságtan főáramával (main stream) foglalkozunk: a neoklasszikus gondolatkörrel. Ezen belül is a neoklasszikus mikroökonómiával. Mikroökonómia: a gazdaság szereplőinek viselkedésével, valamint a részpiacok egyensúlyával foglalkozik Makroökonómia: a gazdaság egészének egyensúlyával, ill. egyensúlytalanságával foglalkozik. Pl. azt kutatja, hogy a mi az oka a munkanélküliségnek vagy az inflációnak. 3
A mikroökonómia (és maga az egész közgazdaságtan) társadalomtudomány Azt vizsgálja, hogy a szűkös körülmények közt mi a gazdasági szereplők optimális döntése Szűkebb értelemben a piaci döntésekkel Tágabb értelemben a gazdaság (társadalom) szereplőinek viselkedésével foglalkozunk Paul Ehrlich ökológus 1990-ben 576,07 dolláros csekket küldött Julian L. Simon közgazdásznak. Fogadás 10 évvel korábban. Ehrlich csak a keresleti oldalt nézte! 4
Racionalitás Az előnyöket és a hátrányokat mérlegelve a gazdasági szereplők a lehető legjobb lehetőséget választják. Az előnyök és hátrányok mérlegelésénél a legfontosabb az az alternatíva, amiről a legfájdalmasabb lemondani. Opportunity cost. A döntés elemzésekor bizonyos elemeket elhanyagolunk, másokat pedig kiemelünk. MODELLEZÜNK Hipotéziseket fogalmazunk meg, aminek az alapján következtéseket vonunk le. 5
Homo Oeconomicus Mindig racionális Mindig az önérdekeit képviseli KRITIKÁK A FENTI MEGKÖEZLÍTÉSSEL SZEMBEN A MAINSTREAM VÁLASZA Kérdés: Miért nem sikerült előre jelezni a mostani válságot? 6
Példák döntési helyzetekre I. Vállaljon diákmunkát és menjen kényelmes albérletbe lakni, vagy válassza a kollégiumot, és minden idejét a tanulással töltse? Pénzt örökölt. Ezt fordítsa önálló vállalkozása beindítására, vagy tegye magas kamatozású bankbetétbe? Betegsége esetén válasszon egy olyan felajánlott gyógymódot, mely jó közérzetet biztosít, de esetleg rákot okozhat, vagy viselje el a kellemetlen tüneteket, és így kerülje el a rák kis valószínűségű lehetőségét is. 7
Példák döntési helyzetekre II. Szép idő van. Beüljön a mikroökonómia előadásra, vagy inkább sétáljon egyet a Gellért-hegyen? Egy vállalatnak beruházási tervei megvalósításához tőkére van szüksége. Vegyen fel banki kölcsönt, vagy bocsásson ki újabb részvényeket? Bevezessék-e egy országban a mindenki által elérhető egészségügyi biztosítást, vagy a polgárok saját maguk kötelesek gondoskodni a gyógykezelésről Valamennyi esetben a legjobbat szeretnénk választani a szűkös körülmények közt. 8
Mit jelent a Homo Oeconomicus számára a legjobb alternatíva? Feltesszük hogy a Homo Oecnomicusnak kialakult ízlése, preferenciái vannak Ebbe belefér akár a jóindulat, akár a rosszindulat, sőt még az önfeláldozás is. Preferenciái alapján a lehetséges kimenetek közül figyelembe véve az összes lehetséges információt a legjobbat választja. Ez a racionális döntés. A racionalitás azonban nem mindentudás 9
A közgazdaságtan elemzési módszere Pozitív: a tények leírására szorítkozik. Normatív: megmondja mi a jó. A következő állításokról döntsük el, hogy pozitívak vagy normatívak: Az érettségi megszerzése után sok fiatal szeretne továbbtanulni Az érettségi megszerzése után a fiataloknak nem szabad még abbahagyniuk a tanulást. 10
Allokációs mechanizmusok Példa: Ha kenyeret szeretnénk a péktől Munkát vállalunk és fizetésünkből megvesszük a kenyeret Ellopjuk a kenyeret Meggyőzzük a péket, hogy kötelessége könyörületességből kenyeret adnia Politikai hatalommal kényszerítjük ki a kenyeret a péktől (akár ilyen politikai mozgalom szervezése révén) Stb. 11
Allokációs mechanizmusok Példa: Új tanszéki szobák elosztása az Arizonai Állami Egyetemen Vezetés Szervezés Tanszék: Tekintélyelven (nem piaci mechanizmus) Pénzügy Tanszék: Érkezési sorrendben (nem piaci mechanizmus) Statisztika Tanszék: kockadobással (nem piaci mechanizmus) Közgazdaságtan: árveréssel (piaci mechanizmus) 12
Allokációs mechanizmusok Utasításos Sorrendi Véletlenszerű Stb. ÁRUCSERE ez piaci mechanizmus, mi csak ilyennel foglalkozunk 13
Piaci interakciók jellemzői Kölcsönösség és önkéntesség A legfontosabb információt az ár közvetíti Példa nem piaci interakcióra: útonálló: pénzt vagy életet! Piaci mechanizmus-e, ha a szegény ember nagyon alacsony bérért kénytelen eladni munkaerejét? Az ár az egyes jószágok, egyes erőforrások, illetve jószágok/erőforrások cserearánya 14
Az ár piacszabályozó szerepe A vevőknek a termékért ki kell fizetniük az árat. A termelőknek a megkapott árért cserébe le kell mondaniuk a termékről A termelő a fogyasztók közül azoknak juttatja az árut, akik a legtöbbet fizetnek, illetve más esetekben azoknak, akik a meghirdetett árat kifizetik Az eladók számára az ár információ a lehetséges profitabilis termelésről. 15
Modellezéskor felhasznált eszközeink, és gondolkodási módunk Képletek Grafikonok Komparatív statika Ceteris paribus elv (egy tényező változik, minden más változatlan) Egyértelmű hipotéziskijelölés A hipotézisekből logikai úton következtetések levonása 16
Piaci kereslet és kínálat (Marshall kereszt) Mire figyeljünk a grafikon készítésekor? Mennyiségi tengely Ártengely Mit illusztrál egy pont? Keresleti és kínálati görbe Piactisztító vagy egyensúlyi ár Túlkereslet Túlkínálat 17
Amikor megváltozik a kereslet Magyarázzuk meg: Mit jelent a keresleti görbén való elmozdulás Mit jelent a keresleti görbe elmozdulása Miért mozdul el a keresleti görbe 18
Amikor megváltozik a kínálat Magyarázzuk meg: Mit jelent a kínálati görbén való elmozdulás Mit jelent a kínálati görbe elmozdulása Miért mozdul el a kínálati görbe 19
Marshall kereszt lineáris keresleti és kínálati görbével P=A-BQ kereslet P=C+DQ kínálat Egyensúly: egyenletek algebrai megoldása Q*=(A-C)/(B+D) P*=(AD+BC)/(B+D) 20
A határmennyiségek központi szerepe a főáramlatú mikroökonómiában Egy kicsi pótlólagos mennyiség mennyivel növeli vagy csökkenti a vizsgált kategória értékét? Pl. tegyük fel, hogy x kg eladása esetén a vevők (10-x) Ft egységáron hajlandók a terméket megvenni, akkor x kg-ért összesen x (10-x) Ft-ot adnak. pl. x=3 esetén x(10-x)=3 7=21. x=4 esetén x(10-x)=4 6=24 A bevétel növekménye 24-21=3 21