PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. évi Zöld Forrás programja által támogatott Lápi póc Fajvédelmi Program (II. ütem, 2008-2009) megvalósításáról Támogatási cél: 1.5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem Támogatási szerzıdés száma: K-36-08-00238A Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület 2009. szeptember
BESZÁMOLÓ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. évi Zöld Forrás pályázati felhívására benyújtott, és támogatásban részesített program(ok) megvalósításáról 1. Támogatási szerzıdés száma: K-36-08-00238A 2. Támogatott projekt címe: Lápi póc Fajvédelmi Program (II. ütem, 2008-2009) 3. Támogatott neve: Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület 4. Támogatott címe: Székhely: 2112 Veresegyház, Köves u. 14. Levelezési cím: 2112 Veresegyház, Huba u. 43. 5. A Támogatott aláírásra jogosult képviselıje, beosztása: Krenedits Sándor, egyesületi elnök 6. A szerzıdött támogatás összege (Ft): 7. Elszámolt támogatás összege (Ft): 8. A Támogató által folyósított támogatás összege (Ft): 9. Az elszámolással egyidıben lehívott támogatás összege (Ft): (csak 2 000 000 Ft feletti támogatási összeg esetében kell kitölteni) ----------- 10. A támogatott projekt megvalósítási helyszíne(i): Szada Község Önkormányzatának területe
11. A projekt megvalósításának szerzıdés szerinti kezdési és befejezési határideje: A projekt kezdési idıpontja: 2008. június 10. A projekt szerzıdés szerinti befejezési idıpontja: 2009. augusztus 31. 12. A projekt megvalósításának tényleges kezdési és befejezési idıpontja: A projekt tényleges kezdési idıpontja: 2008. június 10. A projekt tényleges befejezési idıpontja: 2009. augusztus 31. 13. A projekt megvalósításának szakmai összefoglalása az elért eredmények részletezése (a megvalósított tevékenységek ismertetése, az elért eredmények szöveges és számszerősített bemutatása): A Lápi póc Fajvédelmi Program célja a fokozottan védett, nemzetközi jelentıségő lápi póc hazai állományának megırzése és gyarapítása a faj hosszú távú fennmaradása érdekében. A Program megvalósítása során az alábbi pályázatban vállalt (és részben azon felüli) feladatokat végeztük el: 1. 2008. június-december 1.1. Irodalmi adatok győjtése: A lápi póccal kapcsolatosan beszereztük az alábbi két alapvetı monográfiát: Sallai Z. (2005): A lápi póc (Umbra krameri) magyarországi elterjedése, élıhelyi körülményeinek és növekedési ütemének vizsgálata a kiskunsági Kolon-tóban. In: A Puszta 2005. 1/22. pp. 113-172. Wilhelm S. (2008): A lápi póc. Monográfia. Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár. pp. 118. Ezek a hazai és külföldi szakirodalmat egyaránt ismertetı anyagok fontos támpontot jelentettek a Program egyes feladatainak megtervezéséhez, megvalósításához. A szakmai együttmőködés érdekében felvettük a kapcsolatot a fenti cikk szerzıjével, Sallai Zoltánnal (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság), aki évek óta kutatja hazánkban a lápi pócot. 1.2. Terepi munkák: Augusztus 7-én a környékbeli (veresegyházi) Hínáros csatornából és a szadai Pócos-tóból a vízminıségre kevésbé érzékeny hínárnövényeket (elıbbi helyrıl az érdes tócsagazt - Ceratophyllum demersum, utóbbiról az apró békalencsét - Lemna minor) telepítettünk az akkor egy hete (még a Program I. üteme alatt) kialakított 1. sz. Illés-tóba. İsszel egyeztettünk Szada Község Önkormányzatával, mint földtulajdonossal a 2009-ben kialakítandó két újabb tó (3. és 4. sz. Illés-tavak, ld. az 1. sz. mellékletet) helyének kijelölése
kapcsán. A véglegesítı terepi szemlén a részt vett a Duna-Ipoly Nemzeti Park részérıl Tóth Balázs, hidrobiológiai felügyelı és Csáky Péter, természetvédelmi ır. 1.3. Egyeztetések: İsszel tárgyalást folytattunk a KvVM Természet- és Környezetmegırzési Szakállamtitkárságán, melyen részt vett a Tóth Balázs is. A megbeszélésen a jelen lévık az alábbiakat rögzítették: A lápi póc hazai (köztük a szadai és ócsai) élıhelyek, illetve a 2008-ban kialakított új (1. és 2. sz. Illés- ) tavak vízkémiai, botanikai és hidrobiológiai monitorozási adatainak összevetése alapján megállapítható, hogy egyes paraméterek a lápi póc ökológiai igényeinek megfelelnek (pl. vízhımérséklet, ph), míg mások nem (pl. nitrát, vezetıképesség, fitoplankton, zooplankton és makrozoobenton). Ezért a halfaj betelepítése jelenleg kockázatokat jelentene a populáció fennmaradására (pl. a haltáplálékul szolgáló kevés zooplankton miatt). A betelepítésre csak az ökológiai feltételek beállása után kerülhet sor. Ennek során a térségben még meglévı, de pl. a vízrendezés, kotrás miatt veszélyeztetett populációk átmentését, vagy a mentett egyedek mesterséges szaporulatát kell elınyben részesíteni. Decemberben a tókialakítási tervekrıl egyeztettünk a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséggel, melynek során tisztázásra került, hogy a két, egyenként kb. 50-60 m 3 -esre tervezett, talajvíz által táplált kistavak kialakításához (azok kis mérete, vízfolyásoktól való függetlensége, illetve a horgászati-halászati hasznosítás hiánya miatt) nem szükséges vízjogi engedélyes terv benyújtása. 2. 2009. január-augusztus 2.1. Egyesületünk a tavasz folyamán felvette a kapcsolatot a Szent István Egyetem MKK KTI Halgazdálkodási Tanszékével, ahol már hónapok óta sikeresen szaporítják a réticsíkot (Misgurnus fossilis). Az egyetemmel megállapodtunk abban, hogy a jövıben a lápi póc mentett állománya(i) mesterséges szaporításának engedélyeztetése, illetve megvalósítása kapcsán együttmőködünk. A tervek között szerepelnek a genetikai és élettani vizsgálatok is. 2.2. Június 29-én Tóth Balázzsal (DINPI), Sevcsik Andrással és a Vis Naturalis Bt-vel elvégeztettük két potenciális lápi póc élıhely állapotfelmérését a Szıdrákosi-patak mentén (vízkémiai, halfaunisztikai és botanikai vizsgálatok). Az elsı, kb 15 x 15 m vízfelülető, náddal és széleslevelő gyékénnyel (Typhetum latifoliae) részben benıtt, átlagosan 70 cm mélységő kistavat Zsombékos víznek neveztük el, a partján található, védett bugás sás (Carex paniculata) zsombékokról. A kistó Szadán, a Veresegyházi-medence Natura 2000 területen, annak délnyugati határán (a Szıdrákosi-patak belépésénél), a kishíd mellett található. A kb. 2 órás, alapos halfaunisztikai kutatás során 20 db. vörösszárnyú keszeget és ugyanennyi ezüstkárászt fogtunk. Lápi póc, illetve egyéb védett halfaj nem került elı a vízbıl, pedig a tavacska vegetációja és morfológiai jellemzıi alapján számítottunk elıfordulásukra. A víz felszínén és a fenéken elterülı vastag zöldmoszat (Cladophora sp.) szınyeg a szomszédos szántóról érkezı jelentıs tápanyag (foszfát-) terhelés következménye. Megjegyezzük, hogy az állóvíz mellett húzódó Szıdrákosi-patak partján szippantóskocsi ürítéseinek egyértelmő nyomait láttuk. Alkalmanként az illegális ürítés a Zsombékosba is történhetett, mely szennyezés nyilvánvalóan a vízi élıvilágra is káros hatással van. Megjegyzendı, hogy a kistó kevésbé védett (pl. a környezı fák által) a közvetlen napsütéstıl, ezért vize jelentısen felmelegszik nyáridıben. A második vizsgált víz a Szıdrákosi-patak keleti mellékága mentén, a Program I. üteme alatt (2008. nyarán) kialakított 1. sz. Illés-tótól kb. 25 méterre helyezkedik el (méretei: kb. 15x7 m, átlagosan 50 cm-es vízmélységgel). A nyílt vízfelület a terjedı nádas és a széleslevelő gyékény miatt mindössze 15 m 2 körül van. A vegetáció árnyékoló hatásának következtében nem tud kialakulni a sekély vízben szélsıségesen meleg hımérséklet, mely a lápi póc számára kedvezı. Igazi szenzációnak számít, hogy rövid idı (kb. 30 perc) alatt 22 db. lápi pócot és egy réticsíkot is sikerült fogni. Ezzel a Szıdrákosi-patak vízgyőjtıjén egy újabb lápi póc élıhelyet sikerült felfedeznünk. A vizet (mely feltehetıen az 1950-es években tızegkitermelés révén jött létre) II. sz. Pócos-tónak neveztük el. Vízminıség szempontjából összehasonlítva a régebb óta ismert (I. sz.) Pócostavat a II. sz. Pócos-tóval, a víz növényi tápanyag-tartalma (nitrát, foszfát) tekintetében jelentıs a
különbség: utóbbi tó esetében alacsonyabb szintet mértünk a dúsabb vegetáció tápanyagfelvételének köszönhetıen. A botanikai állapotfelmérés során feltárták, hogy a II. sz. Pócos-tóban elıfordul a térségben ritka keresztes békalencse (Lemna trisulca), és tágabb környezetében több védett lápi, lápréti növényfaj is elıfordul (Carex davalliana, Carex paniculata, Veratrum album). További részletek a Lápi póc Adatbázis 1.1./2009-ben (5. sz. melléklet). 2.3. Az 1. sz. Illés-tó, a II. sz. Pócos-tó hidrobiológiai vizsgálatait (fitoplankton, zooplankton és makrozoobenton kvalitatív és kvantitatív elemzések) egyesületünk megbízása alapján a VITUKI Kht. végezte el 2009. június 23-án és július 3-án. Az eredmények (ld. a 4. sz. mellékletet) alapján levont legfontosabb következtetések az alábbiak: 1. sz. Illés-tó: Az egy éve kialakított kistó fitoplankton összetétele még nem stabilizálódott, A planktonvizsgálatok szerint a mintavétel idıszakában az eutróf környezetet jelzı szervezetek domináltak Összehasonlítva a 2008-as év eredményeivel megállapítható, hogy a zooplankton állomány taxonómiai összetétele jelenleg sokkal változatosabb, több faj fordul elı, ami a stabilizálódás felé mutat. A tó 2009-ben a tavalyihoz képest a gerinctelen makrofauna tekintetében a stabil populációk jelenlétét mutatja, de korántsem a beállt állapotot Lápi póc betelepítésére a vízbe nem került sor, mivel a vizsgálati eredmények alapján az 1. sz. Illés-tó egy év elteltével csak részben érte el azt az ökológiai állapotot, mely a halfaj élıhelyeire jellemzı. A kockázat túlságosan nagy lett volna, azonban megállapítható, hogy a víz állapota javul (pl. a táplálékforrásul szolgáló zooplankton és makrozoobenton tekintetében mind a fajszám, mind a mennyiség elérte vagy meghaladta a pócos vizekre jellemzı értékeket, ld. az 5 sz. mellékletet), ezért a betelepítés ökológiai feltételei egy-két éven belül meglehetnek. II. sz. Pócos-tó: A fitoplankton összetétel mind mennnyiségi, mind minıségi vonatkozásban egy új kialakítású felszíni víz jellegét mutatja. Ez feltehetıen a sekély víz jelentıs, évszakon belüli vízszintingadozásának (egyes részeken kiszáradás, majd elöntés) következménye. A fito- és zooplankton összetétel alapján eutrofizálódó állapot figyelhetı meg. A zooplankton összetétele a nyílt víz felé terjeszkedı mocsári vegetációt jelzi. A hidrobiológiai vizsgálatokkal egy idıben megtörtént a fenti vizek vízkémiai- és fizikai vizsgálata is (Vis Naturalis Bt.). Az 1. sz. Illés-tó foszfát-tartalma jelentısen, nitrát-tartalma pedig kisebb mértékben csökkent a kialakítása óta eltelt egy év alatt. A Pócos- és a II. sz. Pócos-tavat összehasonlítva megállapítható, hogy a vízkémiai- és fizikai paraméterek közül egyedül a nitrát-tartalom tér el jelentısen (az elıbbinél magasabb). 2.4. 2009. Július 1-jén és 3-án degradált (gyomos, aranyvesszıs területen) kialakítottuk a két új tavat, melyek a késıbbiekben a lápi póc élıhelyéül szolgálhatnak. Helyszín: a Szıdrákosi-patak keleti, szadai mellékágától nyugatra esı önkormányzati terület. A 3. sz. Illés-tónak elnevezett tavat a vízfolyástól kb. 10 méterre, a 4. sz. Illés-tavat pedig az újonnan felfedezett II. sz. Pócos-tó szomszédságában hoztuk létre (méretek: 7x7 m és 10x5 m vízfelület, 1 m-es átlagos vízmélység). Az utóbbi helyszínnek azért van nagy jelentısége, mert a növényzettel dúsan benıtt és jelentısen feltöltıdött (sekély) II. sz. Pócos-tó lápi póc állománya állandó fenyegetettségnek van kitéve, nyáron a kiszáradás, télen pedig a fagy által. Amennyiben késıbb a közeli és jóval mélyebb 4. sz. Illés-tó ökológiai állapota megfelelı, illetve hasonló lesz, szóba jöhet a két víz összenyitása. 2.5. Augusztus 7-én a veresegyházi Hínáros csatornából hínárnövényeket (érdes tócsagazt - Ceratophyllum demersum és apró békalencsét - Lemna minor) telepítettünk az 1. és 3. sz. Illés-
tavakba. Az elıbbi víz esetében az egy évvel korábbi telepítésbıl a tócsagaz egy része megmaradt, mely jó eredménynek mondható, mivel egy frissen kialakított vízi élıhelyrıl van szó. 2.6. Augusztus 17-én a VITUKI Kht-val elvégeztettük az újonnan létrehozott 4. sz. Illés-tó komplex alapállapotfelmérését (vízkémiai, hidrobiológiai és botanikai vizsgálatok), mely a késıbbi monitoringhoz viszonyítási alapot ad. 2.7. Július-augusztus folyamán a különbözı vizsgálatok adatainak szisztematikus feldolgozásával létrehoztuk a Lápi póc Adatbázist (1.1./2009), mely tartalmazza a lápi póc recens élıhelyeinek és a halfaj számára újonnan kialakított vizek vízminıségi, hidrobiológiai, botanikai és halfaunisztikai adatait. Az adatbázist a támogatási szerzıdésben vállaltak szerint megküldtük a KvVM részére a Természetvédelmi Információs Rendszerben történı felhasználáshoz (5. és 6. sz. mellékletek). 2.8. A program kommunikációja Programunkról és a támogató KvVM-rıl több országos és térségi médiumban is hírt adtunk: 2008. október 19., 14.30 óra Kossuth Rádió Oxigén c. környezetvédelmi mősor 2009. február 26. A Bakony-Balaton Horgász Szövetség honlapján feltüntették a leporellót elektronikus formában (www.bbhsz.hu/index.php). 2009. március A FeHoVa nemzetközi kiállításon az egyesületünk által (a Program I. üteme keretén belül) kiadott, Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram c. leporellót (3. sz. melléklet) terjesztettük a horgászok részére. 2009. július 14. Cikk jelent meg a Népszabadság Online-on: Farkas Cs.: Megmentik a lápi pócot és társait. Mesterségesen szaporítják ıshonos halainkat. www.nol.hu/tud-tech/ajanlo/20090714-megmentik_a_lapi_pocot_es_tarsait 2009. július 16., 16.15 óra Kossuth Rádió Zöldövezet c. mősor: Megmentik a lápi pócot. (Mősorvezetı: Ács Gábor) 2009. augusztus 12., 10.00 óra Tavirózsa Közösségi Rádió (Veresegyház és térsége) Zöldiránytő c. környezetvédelmi mősor 14. A támogatási szerzıdés 1. pontjában elıírt feltételek teljesítésének ismertetése: A támogatási szerzıdésben vállalt összes feladatot teljesítettük, melyek az alábbiak: - A Lápi póc Adatbázisban (1.1./2009) hivatkoztunk a KvVM támogatására (logo + Zöld Forrás Program), - A médiaszereplések (Kossuth Rádió, Népszabadság cikk) során hivatkoztunk a KvVM-re, mint támogatóra, - A keletkezett biotikai adatokat (Lápi póc Adatbázis 1.1./2009) megküldtük a KvVM-nek a TIRben való felhasználáshoz, - Ugyan a támogatott projektnek nem volt része a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram c. leporelló megjelentetése, a KvVM logo-ját feltüntettük rajta. Kelt, Veresegyház, 2009. szeptember 30. Támogatott
NYILATKOZAT Alulírott Krenedits Sándor, mint a Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület (szervezet megnevezése) bejegyzett képviselıje, büntetıjogi felelısségem tudatában kijelentem, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által támogatott K-36-08-00238A sz. pályázat elszámolásához benyújtott számlák és dokumentumok eredeti példányain melyek másolata jelen beszámoló mellékletét képezik, feltüntetésre került valamennyi támogatási forrás megnevezése, támogatási szerzıdés száma, és adott esetben azok felhasználási aránya. Kelt: Veresegyház, 2009. szeptember 30.. cégszerő aláírás (személyi ig. sz.: AH282512)
Mellékletek 1. A kistavak elhelyezkedése a Szadai Mintaterületen 2. Fotók a program megvalósításáról 3. Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram c. leporelló 4. Hidrobiológiai vizsgálatok Veresegyház térségében. Záró jelentés. Témaszám: 721/35/823001. VITUKI Nonprofit Kft., 2009. szeptember 28. 5. Lápi póc Adatbázis 1.1./2009 6. Igazolás a biotikai adatok megküldésérıl a KvVM TIR felé 7. Megbízási vállalkozói szerzıdések és teljesítés igazolások hitelesített másolata 8. Számlák, kapcsolódó bankszámla kivonatok és kifizetési pénztárbizonylatok hitelesített másolatai
1. sz. melléklet. A kistavak elhelyezkedése a Szadai Mintaterületen
2. sz. melléklet. Fotók a program megvalósításáról 1. A VITUKI Kft. munkatársai mintát vesznek az 1. sz. Illés-tóból (2009. június) 4. A 4. sz. Illés-tó kialakítása 2. A felmért Zsombékos víz a védett bugás sás zsombékjával 5. A frissen kialakított 4. sz. Illés-tó 3. Az újonnan felfedezett II. sz. Pócos-tóban gazdag póc állomány él 6. Az 1. sz. Illés-tóban a 2008-ban betelepített hínárvegetáció egy része megmaradt. (A hinarak a víz alatt láthatók, a víz felszínén zöldmoszat szınyeg lebeg.)
7. Újabb hínár- (tócsagaz és békalencse) telepítés az 1. sz. Illés-tóba (2009. augusztus)