Harmadik gyak Hálózatok, Internet
Hálózatok kialakulásának okai: Erőforrás-megosztás Nagyobb megbízhatóság Takarékosság Skálázhatóság Hatékony kommunikációs eszköz
Hálózatok fajtái Lokális hálózat (Local Area Network, LAN) Nagyvárosi hálózat (Metropolitan Area Network, MAN) Nagy kiterjedésű hálózat (Wide Area Network, WAN)
Alapfogalmak Vonalkapcsolás: A kapcsolatot felépítjük a két végpont között (hívás). Ha a fizikai kapcsolat megvan, akkor átvisszük az adatokat, majd bontjuk a vonalat. Üzenetkapcsolás: Nincs előre kiépített út az adó és a vevő között. A teljes üzenet utazik, de mindig csak a következő állomásig. A legalapvetőbb korlátozás az üzenetet továbbító eszközök (IMP=Interface Message Processor) üzenettároló kapacitása. Csomagkapcsolás: Az üzenetet adott méretű csomagokra bontjuk, és azt továbbítjuk.
Alapfogalmak Réteg: Célja minden hálózatban az, hogy a felette levő réteg számára szolgálatokat nyújtson oly módon, hogy közben a szolgálatok imple-mentálásának részleteit azok elől elrejtse. Protokoll: A protokoll lényegében olyan megállapodás, amely az egymással kom-munikáló felek közötti párbeszéd szabályait rögzíti. Interfész: Az egymással szomszédos rétegek között interfész (interface) található. Az inter-fész azt definiálja, hogy az alacsonyabban levő réteg milyen elemi műveleteket és szolgálatokat nyújt a magasabban levő réteg számára. Hálózati architektúra: A rétegek és protokollok halmazát hálózati architektúrának (network architec-ture) nevezzük.
Hálózati topológiák Sín: a hálózatnak van egy gerince (bachbone) (közös adatátviteli vonal), amihez az összes csomópont csatlakozik. A gerinc minkét vége ellenállással van lezárva, a rendszer elemei sorba vannak fűzve egy kábelre. Minden csomópontnak egyedi címe van. Olcsó, kevés kábel kell hozzá. Hiba esetén az egész hálózat működésképtelen lesz. Csillag: a csomópontok egy közös elosztóba (hub) vannak bekötve, ezek továbbítják egy-egy gépcsoport jeleit a központ felé. A csillag topológia előnye az, hogy egy új elosztó beépítésével újabb és újabb gépcsoportokat lehet a rendszerhez kapcsolni. Szakadás esetén megbízhatóbb viszont sok kábel kell hozzá, ezért drága. Gyűrűs: a csomópontokat közvetlenül egymáshoz csatlakoztatják soros elrendezésben, így azok egy zárt hurkot alkotnak. Az üzenetek fogadása egy alkalmas csatoló eszköz segítségével történik. Olcsó, mint a sínes viszont lassú. Logikai biztonság szempontjából megjósolhatatlan, hogy ki hallgatja le. Ha egy ponton megszakad, átmegy sínbe, ekkor is még mindenki mindenkivel kapcsolatba tud lépni. Új csomópont hozzáadása, vagy elvétele megbonthatja a hálózatot. Az adatáramlásnak meghatározott iránya van. Amíg az adatot nem szedik le, addig tárolódik a gyűrűben. Ez nem túl jó, ezért küldőnek kell leszedni és nyugtázni, hogy ne keringjen a végtelenségig.
Hálókártya Hálózati hardware-k
Hálózati hardware-k Modem: A modem (a modulátor és demodulátor szavakból összetett szó) egy olyan berendezés, ami egy vivőhullám modulálásával a digitális jelet analóg információvá, illetve a másik oldalon ennek demodulálásával újra digitális információvá alakítja. Az eljárás célja, hogy a digitális adatot analóg módon átvihetővé tegye. telefonos modem A telefonos modem a számítógép által használt digitális 1 és 0 jeleket úgy alakítja át hangfrekvenciává, hogy az telefon vonalon továbbítható legyen. Szabványos sebességei: 14kbps, 28,8kbps, 33,6kbps, 56kbps. ADSL modem Az ADSL modem szintén telefonvonalon működik, azonban működése más, mint a telefonos modemé, az átvitelre nem hangfrekvenciát használ. Átviteli sebességei jellemzően: 512kbps, 1024kbps, 2048kbps, 4096kbps, 8192kbps kábelmodem A kábelmodem átviteli közege a zártláncú, helyi műsorszórásra használt kábelhálózat. Sebessége nagyjából megegyezik az ADSL modemével. rádiós modem A rádiós modemek az adatokat mikrohullámú rádiós vonalakon továbbítják. Átviteli sebessége jellemzően 512kbps, azonban a profi mikrohullámú modem átviteli sebessége eléri a millió bit per másodperces értéket. optikai modem Optikai modemek az adatokat optikai szálakon továbbítják. Az optikai szálakat optikai kábelekbe fogják össze. A földrészek közötti adatátviteli kapcsolatoknál optikai modemeket használnak a tengeralatti optikai kábeleken a továbbításra. Az optikai modemek átviteli sebessége 109 bit per másodperc nagyságrendű. mikrohullámú modem
Modemek: Hálózati hardware-k
Hálózati hardware-k Switch: Alapvetően egy olyan, az adatáramlást irányító 'kapcsoló' berendezésről beszélünk, mely kellő 'intelligenciával' ellátva a biztonságos és gyors hálózati működést biztosítja akár kisebb, akár egészen nagy hálózatokban.
Router: Hálózati hardware-k útkiválasztó; útválasztó A hálózatot (logikai) alhálózatokra osztja, megkönnyítve az adatok továbbítását. Biztonságossá teszi a hálózatot azáltal, hogy az adatok csak az érintett alhálózatokban vannak jelen (filtering). Berendezés amely két vagy több azonos protokollt használó, térben elkülönülő lokális hálózat között a megfelelő helyre továbbítja az információt.
Az Internet előtt 1957: a Szputnyik kilövése [a világ elsõ mûholdja] az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1968: a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása; a kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével a BBN (Bolt, Beranek and Newman) Technologies-t bízzák meg kezdetben négy csomópont: UCLA (University of California at Los Angeles) SRI (Stanford Research Institute) UCSB (University of California at Santa Barbara) University of Utah 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) [UCLA, SRI, UCSB, Univ. of Utah, BBN, MIT, RAND, SDC, Harvard, Lincoln Lab, Stanford, UIU(C), CWRU, CMU, NASA/Ames] 1973: az elsõ nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia)
Internet kialakulása 1982: összekapcsolódás a MILNET-tel (Military Network; amerikai katonai hálózat) további hálózatok kapcsolódása MINET (a MILnet európai megfelelõje) NFSNET (National Science Foundation Network) BITNET (Because It's Time Network; egyetemek közötti kommunikációt biztosító hálózat, eredetileg IBM nagyszámítógépeket kötött össze) EARN (European Academic Research Network) USENET (hírcsoportok, "hirdetõtáblák" elérését biztosító hálózat; eredetileg UNIX operációs rendszerû gépeket kötött össze) EUNet (hasonló célú, európai országokat összekötõ hálózat) Internet: hálózatok hálózata
Internet szolgáltatásai Elektronikus levelezés Telnet Adatállományok átvitele (FTP) World Wide Web (www) Beszélgetés az Interneten ICQ IRC MSN Skype
WEB Elődje gopher (szöveges felület) A Web nem olyan régen, 1989 márciusában született meg. Megalkotója Tim Berners-Lee 1993 áprilisában, másfél évvel a Web bevezetés után összesen 60 Web szervert tartottak nyilván Robbanásszerű fejlődés Az Internet multimédiás felülete A Web egymással kapcsolatban álló dokumentumok millióinak gyűjteménye, melyeket a világ legkülönbözőbb helyein lévő számítógépek tárolnak.
Vírusok számítógépes vírus olyan program, amely saját másolatait helyezei el más, végrehajtható programokban vagy dokumentumokban.rossz indulatú főképp, más állományokat használhatatlanná,sőt teljesen tönkre is tehet. számítógépes féreg (worm) egy számítógépes vírushoz hasonló önsokszorosító számítógépes program. Míg azonban a vírusok más végrehajtható programokhoz vagy dokumentumokhoz kapcsolódnak hozzá illetve válnak részeivé, addig a férgeknek nincs szükségük gazdaprogramra, önállóan fejtik ki működésüket. A férgek gyakran a számítógép-hálózatokat használják fel terjedésükhöz. Kémprogramnak (angolul spyware) nevezzük az olyan, főleg az interneten terjedő számítógépes programok összességét, amelyek célja, hogy törvénytelen úton megszerezzék a megfertőzött számítógép felhasználójának személyes adatait. Trójai vírus Számítógépes értelemben a trójai faló (röviden trójai) egy olyan program, ami mást tesz a háttérben, mint amit a felhasználónak mutat.
Vírusírtók