Tematika A web története Kliens-szerver modell Web alapismeretek Fejlesztési eszközök. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda
|
|
- Dávid Fazekas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Web programozás - 1.Előadás Pál László Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda tanév, II. Félév
2 Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök
3 Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök
4 Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök
5 Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök
6 Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök
7 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
8 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
9 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
10 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
11 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
12 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
13 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
14 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:
15 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:
16 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:
17 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:
18 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:
19 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:
20 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:
21 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:
22 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:
23 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:
24 Könyvészet és dokumentáció Előadások, labor feladatok, egyéb dokumentációk megtalálhatók az alábbi linken:
25 Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%
26 Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%
27 Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%
28 Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%
29 Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%
30 Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első program
31 Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első program
32 Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első program
33 Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első program
34 Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első program
35 Az ARPANET képekben
36 Az internet története 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) az Internet kialakulása 1983: a MILNET (Military Network; amerikai katonai hálózat) leválása további hálózatok kapcsolódása 1990: az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása alkalmazások számának robbanásszerű növekedése 1990-es évek vége az Internet globalizálódása az Internet popularizálódása
37 Az internet története 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) az Internet kialakulása 1983: a MILNET (Military Network; amerikai katonai hálózat) leválása további hálózatok kapcsolódása 1990: az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása alkalmazások számának robbanásszerű növekedése 1990-es évek vége az Internet globalizálódása az Internet popularizálódása
38 Az internet története 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) az Internet kialakulása 1983: a MILNET (Military Network; amerikai katonai hálózat) leválása további hálózatok kapcsolódása 1990: az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása alkalmazások számának robbanásszerű növekedése 1990-es évek vége az Internet globalizálódása az Internet popularizálódása
39 Az internet története 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) az Internet kialakulása 1983: a MILNET (Military Network; amerikai katonai hálózat) leválása további hálózatok kapcsolódása 1990: az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása alkalmazások számának robbanásszerű növekedése 1990-es évek vége az Internet globalizálódása az Internet popularizálódása
40 Tematika A web to rte nete Az internet ha lo zata Kliens-szerver modell Web alapismeretek Fejleszte si eszko zo k
41 Az internet működése A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg. Ezek a csomagok tartalmazzák a feladó és a címzett adatait, de az útirány mindig az adott helyzettől (például az útvonal terheltségétől) függően, az egyes hálózati csomópontokhoz érkezve dől el.
42 Az internet működése A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg. Ezek a csomagok tartalmazzák a feladó és a címzett adatait, de az útirány mindig az adott helyzettől (például az útvonal terheltségétől) függően, az egyes hálózati csomópontokhoz érkezve dől el.
43 Az internet működése Az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs nyelve a TCP/IP(Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokoll. Számítógépek azonosítása: minden internetre kapcsolódó számítógép egy egyedi számot kap. Ezt a számot IP-címnek nevezzük. Az IP szám egy 32 jegyű kettes számrendszerbeli szám. Hogy könnyebben lehessen kezelni, 4 db 8 bites részre bontják
44 Az internet működése Az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs nyelve a TCP/IP(Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokoll. Számítógépek azonosítása: minden internetre kapcsolódó számítógép egy egyedi számot kap. Ezt a számot IP-címnek nevezzük. Az IP szám egy 32 jegyű kettes számrendszerbeli szám. Hogy könnyebben lehessen kezelni, 4 db 8 bites részre bontják
45 Az internet működése Az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs nyelve a TCP/IP(Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokoll. Számítógépek azonosítása: minden internetre kapcsolódó számítógép egy egyedi számot kap. Ezt a számot IP-címnek nevezzük. Az IP szám egy 32 jegyű kettes számrendszerbeli szám. Hogy könnyebben lehessen kezelni, 4 db 8 bites részre bontják
46 Az internet működése Tartománynév (Domain name) A tartománynév (angolosan domainnév, illetve doménnév) egy számítógép egyedi neve. A tartománynevek csupán címkék melyeket a nehezen megjegyezhető IP-címek helyett használhatunk. A doménnevek végződésük alapján alapvetően két nagy csoportba oszthatók: nemzetközi fődomének (.com,.net,.org) és nemzeti domének (.hu,.ro,.fr,.jp stb.). A tartománynevek rendszerének felépítése hierarchikus Amennyiben a domén mögött internetes tartalom (honlap) van, a doménhez tartozó, tárhelyen lévő kezdőlapot (index.html vagy index.php stb.) a szerver kiszolgálója elküldi a világháló segítségével a böngésző számítógépére.
47 Az internet működése DNS rendszer Ahhoz, hogy a domain név alapján az IP cím (vagy fordítva: az IP cím alapján egy domain név) megállapítható legyen, szükség van a DNS szerverekre.
48 A világháló A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere A felhasználó a dokumentumokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek A rendszer háló -jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk
49 A világháló A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere A felhasználó a dokumentumokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek A rendszer háló -jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk
50 A világháló A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere A felhasználó a dokumentumokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek A rendszer háló -jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk
51 A világháló A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere A felhasználó a dokumentumokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek A rendszer háló -jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk
52 A wikipedia hiperhivatkozásai
53 A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes
54 A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes
55 A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes
56 A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes
57 A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes
58 A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes
59 A web története A WWW komponensei: Weboldal, weblap(html nyelven) - dokumentumok, amelyek hiperhivatkozásokat tartalmaznak Webszerver - weboldalak elérése Webböngésző (kliens program, browser) - információ lekérése A WWW elterjedése: az NCSA továbbfejlesztette a rendszert, így lehetőség adódott képek, grafikák átvitelére is. Hipermédia rendszer: hipertextbe ágyazva lehetőség van hang megszólaltatására, állókép megjelenítésére illetve mozgókép bejátszására is NCSA Mosaic az Illinois-i Egyetemen működő NCSA (National Center for Supercomputing Applications) által kibocsátott első ingyenes böngésző Egy éven belül már kb. 2 millióan használták
60 A web története A WWW komponensei: Weboldal, weblap(html nyelven) - dokumentumok, amelyek hiperhivatkozásokat tartalmaznak Webszerver - weboldalak elérése Webböngésző (kliens program, browser) - információ lekérése A WWW elterjedése: az NCSA továbbfejlesztette a rendszert, így lehetőség adódott képek, grafikák átvitelére is. Hipermédia rendszer: hipertextbe ágyazva lehetőség van hang megszólaltatására, állókép megjelenítésére illetve mozgókép bejátszására is NCSA Mosaic az Illinois-i Egyetemen működő NCSA (National Center for Supercomputing Applications) által kibocsátott első ingyenes böngésző Egy éven belül már kb. 2 millióan használták
61 A web története A WWW komponensei: Weboldal, weblap(html nyelven) - dokumentumok, amelyek hiperhivatkozásokat tartalmaznak Webszerver - weboldalak elérése Webböngésző (kliens program, browser) - információ lekérése A WWW elterjedése: az NCSA továbbfejlesztette a rendszert, így lehetőség adódott képek, grafikák átvitelére is. Hipermédia rendszer: hipertextbe ágyazva lehetőség van hang megszólaltatására, állókép megjelenítésére illetve mozgókép bejátszására is NCSA Mosaic az Illinois-i Egyetemen működő NCSA (National Center for Supercomputing Applications) által kibocsátott első ingyenes böngésző Egy éven belül már kb. 2 millióan használták
62 A web története A WWW elterjedése: Ezt követően drasztikusan megnőtt a böngészők száma ( böngészők háborúja ) Lynx (1993, Kansas), szöveges terminálokra Netscape Navigator (1994 december - Marc Andreessen, Jim Clark) Microsoft Internet Explorer (1995, később nagyon népszerű) Mozilla (2002, nyílt forráskódú), Firefox (2004), Opera (1994, Norvégia), Chrome ( Google)stb. Kis böngésző statisztika:
63 A web története A WWW elterjedése: Ezt követően drasztikusan megnőtt a böngészők száma ( böngészők háborúja ) Lynx (1993, Kansas), szöveges terminálokra Netscape Navigator (1994 december - Marc Andreessen, Jim Clark) Microsoft Internet Explorer (1995, később nagyon népszerű) Mozilla (2002, nyílt forráskódú), Firefox (2004), Opera (1994, Norvégia), Chrome ( Google)stb. Kis böngésző statisztika:
64 A web története A WWW elterjedése: Ezt követően drasztikusan megnőtt a böngészők száma ( böngészők háborúja ) Lynx (1993, Kansas), szöveges terminálokra Netscape Navigator (1994 december - Marc Andreessen, Jim Clark) Microsoft Internet Explorer (1995, később nagyon népszerű) Mozilla (2002, nyílt forráskódú), Firefox (2004), Opera (1994, Norvégia), Chrome ( Google)stb. Kis böngésző statisztika:
65 A web története
66 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:
67 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:
68 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:
69 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:
70 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:
71 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:
72 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:
73 Webes szabványok WaSP-ot (Web Standards Project) megalakítása a professzionális webfejlesztők és webdesignerek egy csoportja által Az ötlet alapjában az volt, hogy a W3C dokumentumait szabványnak nevezzék ajánlások helyett, így talán sikerülhet meggyőzni a Microsoftot és a Netscape-et arról, hogy támogassák őket ban Dave Shea elindította a CSS Zen Garden oldalt
74 Webes szabványok WaSP-ot (Web Standards Project) megalakítása a professzionális webfejlesztők és webdesignerek egy csoportja által Az ötlet alapjában az volt, hogy a W3C dokumentumait szabványnak nevezzék ajánlások helyett, így talán sikerülhet meggyőzni a Microsoftot és a Netscape-et arról, hogy támogassák őket ban Dave Shea elindította a CSS Zen Garden oldalt
75 Webes szabványok WaSP-ot (Web Standards Project) megalakítása a professzionális webfejlesztők és webdesignerek egy csoportja által Az ötlet alapjában az volt, hogy a W3C dokumentumait szabványnak nevezzék ajánlások helyett, így talán sikerülhet meggyőzni a Microsoftot és a Netscape-et arról, hogy támogassák őket ban Dave Shea elindította a CSS Zen Garden oldalt
76 Webes szabványok WaSP-ot (Web Standards Project) megalakítása a professzionális webfejlesztők és webdesignerek egy csoportja által Az ötlet alapjában az volt, hogy a W3C dokumentumait szabványnak nevezzék ajánlások helyett, így talán sikerülhet meggyőzni a Microsoftot és a Netscape-et arról, hogy támogassák őket ban Dave Shea elindította a CSS Zen Garden oldalt
77 Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik
78 Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik
79 Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik
80 Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik
81 Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik
82 Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik
83 Egy weboldal lekérése
84 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
85 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
86 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
87 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
88 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
89 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
90 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
91 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
92 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
93 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
94 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
95 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
96 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
97 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
98 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
99 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
100 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
101 URL példák protokol: http tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: nincs protokol: http tartománynév: kpi.sapientia.ro portszám: 8080 elérési útvonal: kpi/index.jsp protokol: https tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: contul-meu
102 URL példák protokol: http tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: nincs protokol: http tartománynév: kpi.sapientia.ro portszám: 8080 elérési útvonal: kpi/index.jsp protokol: https tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: contul-meu
103 URL példák protokol: http tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: nincs protokol: http tartománynév: kpi.sapientia.ro portszám: 8080 elérési útvonal: kpi/index.jsp protokol: https tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: contul-meu
104 URL példák protokol: http tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: nincs protokol: http tartománynév: kpi.sapientia.ro portszám: 8080 elérési útvonal: kpi/index.jsp protokol: https tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: contul-meu
105 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
106 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
107 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
108 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
109 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
110 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
111 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
112 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
113 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
114 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
115 A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT
116 A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT
117 A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT
118 A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT
119 A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT
120 A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT
WEB TECHNOLÓGIÁK. Dr. Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014-2015 tanév, II. Félév
WEB TECHNOLÓGIÁK 1.ELŐADÁS Dr. Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014-2015 tanév, II. Félév Előadás tematika 1.Előadás: Bevezetés 2. Előadás: A HTML alapjai 3. Előadás: 4. Előadás: 5. Előadás: 6.
RészletesebbenWeb programoz as 2009 2010
Web programozás 2009 2010 Áttekintés A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Áttekintés: miről lesz szó (kurzus/labor/vizsga)
RészletesebbenWWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31
Web programozás 2011 2012 1 / 31 Áttekintés Mi a web? / A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Miről lesz szó... (kurzus/labor/vizsga)
RészletesebbenWeb programozás. Internet vs. web. Internet: Az Internet nyújtotta néhány alapszolgáltatás:
Áttekintés Web programozás 2011 2012 Mi a web? / A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Miről lesz szó... (kurzus/labor/vizsga)
RészletesebbenAz internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.
Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA. Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF
BEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF Az Internet 2 A hálózatok összekapcsolt, hálózatba szervezett rendszere, amely behálózza a világot. Részévé vált életünknek.
RészletesebbenINTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév
INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer
RészletesebbenAz Internet. avagy a hálózatok hálózata
Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt
RészletesebbenHTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár
Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár 2015. május 6. Vázlat 1 2 A világháló Története statikus és dinamikus oldal URL DNS-feloldás IP-cím ügyfél (kliens, böngész ) és szerver (kiszolgáló)
RészletesebbenOlyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli
Fejlesztőeszközök Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli Szerkesztők 2 alapvető szolgáltatása: kódszínezés, kódkiegészítés Alapvetően
RészletesebbenHálózat. Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük.
Hálózat Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük. Az hálózatok kiterjedés szerinti csoportosításánál az Internetet a Globális hálózatok közé soroltuk. Az Internet története
RészletesebbenA számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)
A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok
RészletesebbenInformatika 10. évf.
Informatika 10. évf. Internet és kommunikáció I. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Internet Az Internet egymással összeköttetésben álló, sokszor nem kompatibilis hálózatok összessége. 2 1 WWW World
RészletesebbenI. Az internet alapjai
I. Az internet alapjai Az Internet kialakulása, működése Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat Ez a különböző rendszerű számítógép-hálózatok ezrei között teremt kapcsolatot. Ahhoz, hogy ez működjön,
RészletesebbenInformáció és kommunikáció
Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Hálózati alapismeretek 20 perc 2. Az internet jellemzői 25 perc 3. Szolgáltatások
RészletesebbenJava és web programozás
Budapesti M szaki Egyetem 2013. szeptember 11. Jó hír Jó hír Java lesz! Tárgyismertet Elérhet ségek: Kovács Kristóf: kkovacs@math.bme.hu Rimay Zoé: zrimay@math.bme.hu, Követelmények: Év végi beadandó (facebook):
Részletesebbenfájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják.
I n t e r n e t k i f e j e z é s e k adat (data) Valamilyen különleges célból, gyakran speciális alakban elıkészített információ. Számítógépen tárolható és feldolgozható számok és betők. adatbázis (database)
RészletesebbenInformáció és kommunikáció
Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Az internet jellemzői 25 perc 2. Szolgáltatások az interneten 20 perc
RészletesebbenAlapfogalmak, WWW, HTTP
Alapfogalmak, WWW, HTTP WEB technológiák Dr. Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2015 Dr. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Alapfogalmak, WWW, HTTP 2015 1 / 34 Tartalomjegyzék Hálózati Alapfogalmak Internet 1 Hálózati
RészletesebbenInternet programozása. 1. előadás
Internet programozása 1. előadás Áttekintés 1. Mi a PHP? 2. A PHP fejlődése 3. A PHP 4 újdonságai 4. Miért pont PHP? 5. A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Egy makrókészlet volt, amely személyes
RészletesebbenInternettel kapcsolatos fogalmak
Internettel kapcsolatos fogalmak Mi az Internet? Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat, amely telefonvonalak és más vezetékek segítségével sok ezernyi számítógépet köt össze. Az internetet
RészletesebbenHTML. Dr. Nyéki Lajos 2016
HTML Dr. Nyéki Lajos 2016 HTML és SGML HTML (Hypertext Markup Language) SGML (Standard Generalized Markup Language) ISO 8879:1986 A HTML nyelven készült dokumentumok kiterjesztése - az Internet szerveren:.html;
RészletesebbenFogalma. pont), a hiperszöveges és a hipermediális rendszerek
WEB Fogalma A világháló (World Wide Web) az interneten működő, egymással hiperlinkekkel (hivatkozásokkal) összekötött dokumentumok rendszere. Hiperhivatkozás, (link, élő kapocs, kapcsolódási pont), a hiperszöveges
RészletesebbenJogi szabályozás. Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007
Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 7 12. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu 1/24 2/24 Topográfiai térképrendszer
Részletesebben20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei
Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok
RészletesebbenNemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával megvalósuló KKC-2008-V-08-08-101 számú projekt B2CR ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ
ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ azaz, hogyan használjuk fel az internet lehetőségeit cégünk sikerei érdekében. MarkCon előadó: Vendler Balázs, ügyvezető TARTALOM (1) Az internetről általában (2) Webes megjelenések
Részletesebben7.1. Kommunikáció az Interneten 1
7.1. Kommunikáció az Interneten 1 7.1.4. Web-szolgáltatás: WWW A WWW hipertext, ill. hipermédia kapcsolatokra épülő szolgáltatás, mely kliens-szerver elven képes szöveges és multimédiás információk terjesztésére.
RészletesebbenWeb-fejlesztés NGM_IN002_1
Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Rich Internet Applications RIA Vékony-kliens generált (statikus) HTML megjelenítése szerver oldali feldolgozással szinkron oldal megjelenítéssel RIA desktop alkalmazások funkcionalitása
RészletesebbenInternet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők
Web alapok Az Internet, számítógépes hálózatok világhálózata, amely behálózza az egész földet. Az internet főbb szolgáltatásai: web (www, alapja a kliens/szerver modell) elektronikus levelezés (e-mail)
RészletesebbenInformatika 10. évf. Internet és kommunikáció I. 2011. május 12. Készítette: Gráf Tímea Internet Az Internet egymással összekötte- tésben álló, sokszor nem kompatibilis hálózatok összessége. 2 1 WWW 3
RészletesebbenWebszolgáltatások (WS)
Webszolgáltatások (WS) Webszolgáltatások fogalma IBM (lényege) Egy interface, mely a hálózaton keresztül szabványos XML üzenetekkel érhető el és hozzá formálsi XML leírás tartozik. (soap, wsdl) Sun Szoftverelemek,
RészletesebbenAz Internet alkalmazási lehetőségei az oktatásban 1. BEVEZETÉS
1. BEVEZETÉS A számítógépek, a számítástechnika, a telekommunikáció rohamos fejlődése következtében a mindennapi életben is egyre inkább elterjedtté vált az informatika, az Internet széleskörű alkalmazása.
Részletesebbenà ltalã nos elmã leti fogalmak Category Ebben a szekciã³ban az online marketinghez à s az internethez kapcsolã³dã³ Ã ltalã nos fogalmakat mutatjuk be.
à ltalã nos elmã leti fogalmak Category Ebben a szekciã³ban az online marketinghez à s az internethez kapcsolã³dã³ Ã ltalã nos fogalmakat mutatjuk be. Contents à ltalã nos elmã leti fogalmak 1 Blocked
RészletesebbenInformáció és kommunikáció
Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Hálózati alapismeretek 20 perc 2. Az internet jellemzői 25 perc 3. Szolgáltatások
RészletesebbenRétegezett architektúra HTTP. A hálózatfejlesztés motorját a hálózati alkalmazások képezik. TCP/IP protokoll készlet
HTTP Hálózat Rétegezett architektúra felhasználók Alkalmazási Web, e-mail, file transfer,... Szállítási Internet Hálózat-elérési Végponttól végpontig terjedő átvitel, Megbízható átvitel, sorrendbe állítás,
RészletesebbenTESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7
TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7 1. FELADAT 1. Továbbküldés esetén milyen előtaggal egészül ki az e-mail tárgysora? Jelölje a helyes választ (válaszokat)! [1 pont] a) From: b) Fw: c) To: d) Vá: 2. Melyik
RészletesebbenNe lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.)
Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.) RAFFAELLO: Athéni iskola, Platón és Arisztotelész 1 Neumann János (1903 1957) Neumann elvek: -teljesen elektronikus számítógép
Részletesebben7.1. Kommunikáció az Interneten 1
7.1. Kommunikáció az Interneten 1 7.1.3. Állományok átvitele Állományokat vihetünk át az Interneten egyik számítógépről a másikra a következő módokon: Email csatolt állományaként. Weboldalról a HTTP 1
Részletesebben4. Hivatkozási modellek
4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati
Részletesebbenqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
q HTML szerkesztés elmélet jegyzet 2010. április 4. Sallai András 2010 Készült az Oktatásért Közalapítvány támogatásával. Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Tartalom 1. Az SGML nyelv...
RészletesebbenI. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását
1 I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását A Biblia egyes nehezebben érthetı helyeihez főzött magyarázatok a szkholia-k. 360 körül Szt. Athanasziosz
RészletesebbenBevezetés Működési elv AJAX keretrendszerek AJAX
AJAX Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek
RészletesebbenZimbra levelező rendszer
Zimbra levelező rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Email... 5 Társalgás, nézetek, és keresés...
RészletesebbenWeb programozás I. tantárgyi információk
Web programozás I. tantárgyi információk Nagy Gusztáv honlap: http://nagygusztav.hu jegyzet e-mail: nagy.gusztav@gamf.kefo.hu tantárgy honlapja: http://webprog.hu/ tantárgyi hírek (nem ETR kurzusfórum!)
RészletesebbenA webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája
A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája...1 A kliens-szerver funkcionalitások megoszlása...1 A böngésző mint web kliens...1 Web szerver (kiszolgáló)
RészletesebbenECDL Információ és kommunikáció
1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok Felhasználói réteg DNS, , http, P2P
Számítógépes Hálózatok 2007 13. Felhasználói réteg DNS, email, http, P2P 1 Felhasználói réteg Domain Name System Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks
RészletesebbenFelhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok Domain Name System (DNS) DNS. Domain Name System
Felhasználói réteg Domain Name System Számítógépes Hálózatok 2007 13. Felhasználói réteg DNS, email, http, P2P Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks
RészletesebbenInformatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 5.
8. el adás Kovács Kristóf, Pálovics Róbert Budapesti M szaki Egyetem 2013. november 5. Amit megtanulunk HTML alapok CSS alapok Amit megtanulunk HTML alapok CSS alapok A tanítottak alapján a saját honlapotokat
RészletesebbenTestLine - zsoltix83 hálozat 1 Minta feladatsor
lkalom: n/a átum: 2017.01.19 10:36:08 Oktató: n/a soport: n/a Kérdések száma: 24 kérdés Kitöltési idő: 42:56 Pont egység: +1-0 Szélsőséges pontok: 0 pont +51 pont Értékelés: Pozitív szemléletű értékelés
RészletesebbenFlash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft
Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül
Részletesebben21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete
21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz
RészletesebbenA Detektortól a Végső Ábrákig
A Detektortól a Végső Ábrákig Az adatok feldolgozása Ifj. Krasznahorkay Attila A Madártávlat Létrehozzuk az érdekes reakciókat (Barna Dániel előadása) 2 A Madártávlat Létrehozzuk az érdekes Érzékeljük
RészletesebbenWebkezdő. A modul célja
Webkezdő A modul célja Az ECDL Webkezdő modulvizsga követelménye (Syllabus 1.5), hogy a jelölt tisztában legyen a Webszerkesztés fogalmával, és képes legyen egy weboldalt létrehozni. A jelöltnek értenie
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 1. Mi a hálózat? Az egymással összekapcsolt számítógépeket számítógép-hálózatnak nevezzük. (minimum 2 db gép) 2. A hálózatok feladatai: a. Lehetővé tenni az adatok és programok közös
RészletesebbenAz internet kialakulása
Az internet kialakulása Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elõdjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és a fejlesztõ intézmény
RészletesebbenTUDNIVALÓK A WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUSRÓL
TUDNIVALÓK A WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUSRÓL http://bit.ly/a1lhps Abonyi-Tóth Andor Egyetemi tanársegéd 1117, Budapest XI. kerület, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.404 Tel: (1) 372-2500/8466 http://abonyita.inf.elte.hu
RészletesebbenFöldmérési és Távérzékelési Intézet
Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok GI Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 10 Kocsis Gergely 2015.11.30. FTP File Transfer Protocol Legegyszerűbb FTP parancsok: USER name PASS jelszo CD, RETRIEVE, STORE, MKDIR, RMDIR, HELP, BYE Feladat:
RészletesebbenAlkalmazott Informatikai Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA dr.dudás László 28./0. Hálózatok 2
Alkalmazott Informatikai Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA dr.dudás László 28./0. Hálózatok 2 Az Internet-elérés megosztása A Telnet, SSH Az FTP (File Transfer Program, Protocol) A World Wide Web (WWW) Az Internet
RészletesebbenDSD W3C WAI, avagy Weblapok akadálymentesítése
W3C WAI, avagy Weblapok akadálymentesítése Pataki Máté Témakörök A World Wide Web Consortium (W3C) W3C Magyar Iroda W3C - Web Accessibility Initiative (WAI) WCAG 1.0 Célcsoportok Fogyatékossággal élők
RészletesebbenII. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása
II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11.
RészletesebbenHÁLÓZATI BEÁLLÍTÁS. Videorögzítőkhöz
I BEÁLLÍTÁS Videorögzítőkhöz Kérjük olvassa át figyelmesen ezt az útmutatót a készülék használata előtt és tartsa meg jövőben felhasználás céljára. Fenntartjuk a jogot a kézikönyv tartalmának bármikor
Részletesebbenapplikációs protokollok
Applikációs protokollok Hálózati szolgáltatások 2. applikációs protokollok: HTTP, HTTPS, FTP, SFTP, POP3, IMAP, SMTP Informatikus (rendszerinformatikus) Az OSI modell viszony-, megjelenítési és alkalmazási
Részletesebben1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11
Tartalomjegyzék 1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Géptől gépig... 11 Számok a gépeknek... 13 Nevek az embereknek... 14 Programok egymás
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK BEVEZETŐ ELŐADÁS 1.
SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK BEVEZETŐ ELŐADÁS 1. Mérnök-informatikus szak, BSc, 4. félév 2013/14 2.félév 2013.február 11. Budapest Dr. Simon Vilmos docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme.hu
RészletesebbenGenerated by KnowledgeBuilder - http://www.activecampaign.com/kb. All Articles in All Categories
All Articles in All Categories Contents Ticketing rendszer 1 Ã ltalã nos elmã leti fogalmak 1 Blocked E-mail (megállított E-mail üzenet) 1 edm 1 FREQUENCY (kiküldési gyakoriság) 1 HIT (Találat) 1 Kemény
Részletesebben10. évfolyam 105 óra 10817-12 azonosító számú Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 105 óra Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy
9. évfolyam 70 óra 10815-12 azonosító számú Információtechnológiai alapok gyakorlat 70 óra Információtechnológiai gyakorlat tantárgy 70 óra Számítógép összeszerelése Számítógép szétszerelése. Pontos konfiguráció
RészletesebbenClick to edit headline title style
O365 AZURE WEBTÁRHELY IP HANG BÉRTELEFONKÖZPONT A Printer-fair Kft. FELHŐ szolgáltatásai Trengerné Dudics Valéria Partner találkozó 2016 A Printer-fair Kft. Által kínált szolgáltatások O365 Azure Webtárhely
RészletesebbenGNU/Linux hálózat beállítása 1.0.0 A Mithrandir Kft. nyelvi ellenőrzésével
GNU/Linux hálózat beállítása 1.0.0 A Mithrandir Kft. nyelvi ellenőrzésével Balsai Péter Kósa Attila 2002. június 19. Copyright c 2001-2002 Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete E közlemény felhatalmazást
RészletesebbenNyilvántartási Rendszer
Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,
RészletesebbenFELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV
FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV SZEGED VÁROS KÖZLEKEDÉSE 1.00 verzió Dátum: 2012.02.29. Tartalom 1. Rendszerigény... 3 2. Bevezető... 3 3. Az alkalmazás indítása... 3 4. Az oldal felépítése... 4 4.1. Főképernyő...
RészletesebbenINTERNET DesignbyVesna
INTERNET DesignbyVesna MI AZ INTERNET? Multimediális újság Számlafizetés várás nélkül Repülőből elküldött jelentés Vásárlás a fotelból Levelezés postaköltségek nélkül Elektronikus marketing Tanulás, szórakozás,
RészletesebbenFELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV SCHEDULEDETAIL KEZELÉSI ÚTMUTATÓ (TATABÁNYA VÁROS KÖZLEKEDÉSE) 1.00 verzió Dátum:
FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV (TATABÁNYA VÁROS KÖZLEKEDÉSE) 1.00 verzió Dátum: 2012.02.16 Tartalom 1. Rendszerigény... 3 2. Bevezető... 3 3. Az alkalmazás indítása... 3 4. Az oldal felépítése... 4 4.1. Főképernyő...
RészletesebbenPHP. Adatbázisok gyakorlat
PHP Adatbázisok gyakorlat Mi a PHP? A PHP (PHP: Hypertext Preprocessor) egy nyílt forráskódú, számítógépes szkriptnyelv, legfőbb felhasználási területe a dinamikus weboldalak készítése. A PHP-kódunk általában
RészletesebbenAPI tervezése mobil környezetbe. gyakorlat
API tervezése mobil környezetbe gyakorlat Feladat Szenzoradatokat gyűjtő rendszer Mobil klienssel Webes adminisztrációs felület API felhasználói Szenzor node Egyirányú adatküldés Kis számítási kapacitás
RészletesebbenVIII. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK
Mérési utasítás IPv6 A Távközlés-informatika laborban natív IPv6 rendszer áll rendelkezésre. Először az ún. állapotmentes automatikus címhozzárendelést (SLAAC, stateless address autoconfiguration) vizsgáljuk
RészletesebbenKiterjedt hálózatok. 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása 1
8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása Milyen előnyei vannak a hálózatoknak. Csoportosítsd a hálózatokat kiterjedésük szerint! Milyen vezetékeket használnak a hálózatok kialakításánál?
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai
SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ A Windows névfeloldási szolgáltatásai Jaszper Ildikó jaszper.ildiko@stud.u-szeged.hu Jaszper.Ildiko@posta.hu Budapest, 2007. május 19. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Névfeloldás...
RészletesebbenFlex: csak rugalmasan!
Flex: csak rugalmasan! Kiss-Tóth Marcell http://kiss-toth.hu marcell@kiss-toth.hu Magyarországi Web Konferencia 2006 2006. március 18. tartalom bevezető Adobe Flex alternatív technológiák bevezető az Internetnek
RészletesebbenA vizsgáztatónak a teszt megkezdése előtt el kell küldenie ben minden vizsgázónak az alábbi leveleket.
1. FELADAT Nyissa meg a kijelölt meghajtón a válaszfájl 1 nevű fájlt. Írja a megfelelő helyre a nevét, kártyaszámát és írja be az elméleti kérdésekre a helyes válaszok betűjelét! [6 pont] 1.1. Mi az Internet?
RészletesebbenProgramok befejezése Fájl menü kilépés vagy Jobb felső sarokban X-re kattintás (bal egérgomb)
1 Számítógép bekapcsolása Monitor bekapcsolása Számítógép bekapcsolása Felhasználó kiválasztása (többfelhasználós rendszerben) Jelszó beírása (ha szükséges) Programok indítása Asztalon lévő ikon kettős
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK
SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK MIT NEVEZÜNK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATNAK? Egymással összekapcsolt számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó perifériák, valamint a gépeken futó hálózati szoftverek együttese. A hálózat elemei:
RészletesebbenÖsszefüggő szakmai gyakorlat témakörei. 9-11. évfolyam. 9. évfolyam
3700 Kazincbarcika, Lini István -. E-mail: titkar@irinyi-ref.hu Tel: (06-8) 3-; Fax: (06-8) 3-763 Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei 9-. évfolyam XIII. Informatika ágazat 9. évfolyam Információtechnológiai
RészletesebbenÖsszefüggő szakmai gyakorlat témakörei. 13 évfolyam. Információtechnológiai gyakorlat 50 óra
700 Kazincbarcika, Lini István. Email: titkar@irinyiref.hu Tel: (0648) 4; Fax: (0648) 76 Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei évfolyam Informatikai rendszergazda 54 48 04 Információtechnológiai gyakorlat
RészletesebbenSzámítógépes munkakörnyezet II. Szoftver
Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok
RészletesebbenFELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV SCHEDULEDETAIL KEZELÉSI ÚTMUTATÓ (DEBRECEN VÁROS KÖZLEKEDÉSE) 1.00 verzió Dátum: 2013.09.05
FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV (DEBRECEN VÁROS KÖZLEKEDÉSE) 1.00 verzió Dátum: 2013.09.05 Tartalom 1. Rendszerigény... 3 2. Bevezető... 3 3. Az alkalmazás indítása... 3 4. Az oldal felépítése... 4 4.1. Főképernyő...
Részletesebbenátvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps).
Adatátviteli sebesség: Digitális hálózatokat az átviteli sebességükkel az idıegység alatt átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Sávszélesség:
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 6. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Szállítási réteg (L4) Szolgáltatások Rétegprotokollok: TCP, UDP Port azonosítók TCP kapcsolatállapotok Alkalmazási
RészletesebbenHálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 10. laborgyakorlat
Hálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 10. laborgyakorlat Erdős András (demonstrátor) Debreceni Egyetem - Informatikai Kar Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 2016 9/20/2016 9:41 PM 1 Transzport
RészletesebbenGIS fejlesztés Web platformra nyílt forráskódú ingyenes eszközökkel
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Magyar Tudomány Ünnepe 2007 A térinformatika mindenkié GIS fejlesztés Web platformra nyílt forráskódú ingyenes eszközökkel Kottyán László adjunktus Tartalom
RészletesebbenTESZTKÉRDÉSEK. 2013 ECDL Online alapismeretek Szilágyi Róbert S.
TESZTKÉRDÉSEK Mi az Internet? a) Az internet az egész világot körülölelő számítógép-hálózat. b) Egy olyan számítógépes hálózat, ami csak Magyarországon érhető el. c) Egy adott cég belső számítógépes hálózata.
RészletesebbenTANFOLYAMI AJÁNLATUNK
TANFOLYAMI AJÁNLATUNK Én félek a számítógéptől, inkább hozzá sem nyúlok! Hányszor hallhatjuk ezt a mondatot az örökifjú korú társainktól, pedig nem ördöngösség, bárki megtanulhatja a legalapvetőbb funkciókat.
Részletesebben15. Tétel. Extran et olyan biztonsá gos, privát, intranet hálózat amely internet protokol lok segítség ével teszi lehetővé a
15. Tétel Cégénél belső intranet kiépítését tervezik. Feladata, hogy ismertesse a döntéshozók számára a különböző megvalósítható szolgáltatásokat, azok előnyeit és hátrányait elemezve. Térjen ki a http,
RészletesebbenA WEB programozása - Bevezetés. 2010. őszi félév Dr. Gál Tibor
A WEB Programozása Dr. Gál Tibor Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék Általános információ Kommunikáció az előadóval Iroda: V2. épület, IV. emelet 454. szoba Tel: 2835 email: gal@aut.bme.hu
RészletesebbenInternet. Forrás: Tanfolyami segédanyag KSZKI
Internet Az internet olyan globális számítógépes hálózatok hálózata, ami az internet protokoll (IP) révén felhasználók milliárdjait kapcsolja össze és lehetővé teszi olyan elosztott rendszerek működtetését,
RészletesebbenÜzleti lehetőségek a nyílt forráskódú fejlesztésben
Üzleti lehetőségek a nyílt forráskódú fejlesztésben Gyimóthy Tibor Szegedi Tudományegyetem Szoftverfejlesztés Tanszék Szoftverfejlesztés Tanszék Több, mint 100 munkatárs Oktatók, doktoranduszok, szoftverfejlesztők,
RészletesebbenFELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV. WF-2322 Vezetéknélküli Hozzéférési Pont
FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV WF-2322 Vezetéknélküli Hozzéférési Pont Netis Vezetéknélküli Hozzáférési Pont Felhasználói Kézikönyv Netis Vezetéknélküli Hozzáférési Pont Felhasználói Kézikönyv 1. A csomag tartalma
Részletesebben{simplecaddy code=1005}
{simplecaddy code=1005} Könyvünk célja, hogy az Internetről és annak használatáról olyan általános ismeretanyagot adjon, melynek segítségével bárki tudja majd használni a hálózatot és szolgáltatásait.
Részletesebben