M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti szakasz Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció Hegyesbor (HUHN20146) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület AZ UTIBER KFT. megbízásából készítette: Szerzők VIDÉKI Róbert (okl. biológus, botanikus) Dr. Király Botond Gergely (erdészeti és vadgazdálkodási tudományok doktora) Felsőcsatár (kézirat) 2014.
2 A hatásbecslési dokumentáció készítőjének adatai Doronicum Szolgáltató Kft. Cím: 9794 Felsőcsatár, Petőfi S. u. 13. Adószám: 13001214-2-18 Cégjegyzékszám: Cg.18-09-105408 Tel: 70/3366-055 E-mail: rvideki@gmail.com... Felelős tervező: Vidéki Róbert okleveles biológus, botanikus természetvédelmi szakértő (Ny.sz.: Sz-03/2009) Megbízó adatai: UTIBER Közúti Beruházó Kft. 1115 Budapest, Csóka u. 7-13. Cégjegyzékszám: Cg.01-09-077020 Ez a jelentés a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll
3 Tartalom: Adatok... 4 A hatásbecslési dokumentáció fontosabb megállapításainak összefoglalása... 5 1. Azonosító adatok... 6 2. Az érintett Natura 2000 terület... 7 3. A terv vagy beruházás... 10 4. A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai... 34 5. Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások... 37 6. A megvalósítás indokai... 37 7. A kedvezőtlen hatások mérséklése... 38 8. Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések... 46 9. Irodalom... 46 10. Mellékletek... 46
4 Adatok MUNKA MEGNEVEZÉS M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti szakasz által érintett terület Natura 2000 hatásbecslési dokumentációjának elkészítése TERÜLETAZONOSÍTÁS (a) Terület neve: Hegyesbor (HUHN20146) kjtt.-nek az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti szakasszal érintett része (b) Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye (c) Érintett település külterület: Karcag (d) Tengerszint feletti magassága: 84-96 m. (e) Vizsgált terület kiterjedése: cca. 437 ha (f) Vizsgált területet fedő 1:10 000 méretarányú térképszelvény száma: 58-124; 58-142; 58-213; 58-231 (g) Illetékes természetvédelmi hatóság: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség. (h) Jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelő megnevezése: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. (i) Egyéb: a tárgyi szakaszon érinti a Nemzeti Ökológiai Hálózat puffer terület, kategóriába sorolt területrészét. A MUNKA SZAKASZAI dátum munkaszakasz 2014. 05 2014. 09. terepi munka, adatfelvételezés, fényképezés 2014. 09-10. kiértékelés, adatfeldolgozás és digitalizálás, utólagos terepbejárás, összegzés, a végleges jelentés elkészítése MÓDSZERTANI ÉS EGYÉB MEGJEGYZÉSEK rövid leírás és hivatkozás a háttér adatok összegyűjtése után a terület bejárása és a Á-NÉR térkép és leírás készítése hivatkozás Fekete G. Molnár Zs. és Horváth F. (szerk.) (1997): A Magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest Bölöni J. Molnár Zs. Kun A. és Biró M.: Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á- NÉR2007). Mscr. 1-20. ALKALMAZOTT KATEGÓRIARENDSZER TÉRKÉPEZÉS LÉPTÉKE Á-NÉR 1 : 10 000 VÁRHATÓ EREDMÉNYEK térképekkel ellátott állapotfelmérés
5 A HATÁSBECSLÉSI DOKUMENTÁCIÓ FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA A tervezett beruházás, az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti szakasza keresztezi a Hegyesbor (HUHN20146) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. A tárgyi Natura 2000 terület vonalában 2 nyomvonal változat került vizsgálatra. I. változat 1442 m hosszan keresztezi a 163+720 165+162 km szelvények között. A teljes területi igénybevétel: 3361150 m 2 (33,61150 ha). A II. változat a tárgyi Natura 2000 területet nem érinti. Az I. változat a 4206 j. út keresztezésénél kialakított csomópontnál 12,8443 ha kiterjedésben érint 1530 kódjelű Pannon szikes sztyeppék és mocsarak kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyet. A beruházás megvalósulása esetén közösségi jelentőségű (Natura 2000) növény- és állatfaj állományainak pusztulása nem várható. A kivitelezés az állatfajoknak csekély állományait érintheti kedvezőtlenül. A tervezett beruházásnak természetvédelmi szempontból kedvezőtlen közvetett hatásai lehetnek (pl. zavarás, szennyezés), ezek azonban a környezetvédelmi előírások betartása mellett az elfogadható határértékeken belül maradnak. A beruházás megvalósulása nem okoz számottevő változást, ill. csökkenést az ismert fajok populációiban, hiszen az élőhely elég nagy és ami fontos: összefüggő ahhoz, hogy a esetlegesen a zavarásnak kitett fajok egy másik, számukra megfelelőbb helyre települhessenek át. A tárgyi Natura 2000 területen nem indokolt kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések alkalmazása. A javasolt intézkedések megvalósulásával minimalizálható a fellépő veszteség. Felsőcsatár, 2014. október VIDÉKI RÓBERT KIRÁLY BOTOND GERGELY
6 1. Azonosító adatok 1.1. A terv készítőjének, illetve a beruházónak a neve, címe, elérhetősége Doronicum Szolgáltató Kft. Cím: 9794 Felsőcsatár, Petőfi S. u. 13. Vidéki Róbert E-mail: rvideki@gmail.com Tel: 70-3366-055 UTIBER Közúti Beruházó Kft. 1115 Budapest, Csóka u. 7-13. Cégjegyzékszám: Cg.01-09-077020 1.2. Az adatlap kitöltésében résztvevő személyek, szervezetek neve, címe, elérhetősége, szakmai referenciáinak leírása Doronicum Szolgáltató Kft. Cím: 9794 Felsőcsatár, Petőfi S. u. 13. Vidéki Róbert E-mail: rvideki@gmail.com Tel: 70-3366-055 A Doronicum Szolgáltató Kft. feladathoz köthető szakmai referenciáinak leírása 2010-2013. évben Szakértői vélemény az Ötvöskónyi 0109/3 hrsz-on (Ötvöskónyi 9I) engedély nélkül végzett fakitermelés ügyében. Vidéki R. (2010) Mscr. Felsőcsatár 19 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült Claessens Karel megbízásából) Szakértői vélemény a Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) Natura 2000 területen végzett gyepfeltörés ügyében. Vidéki R. (2010) Mscr. Felsőcsatár 26 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült Tordai Judit megbízásából) Az M8 gyorsforgalmi út Kecskemét (M5) Szolnok közötti szakasz A nyomvonal változatának a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja I. Gógány-és Kőrös-ér mente (HUDI20022) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Vidéki R. (2011) Mscr. Felsőcsatár 26 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Utiber Kft. megbízásából) Az M8 gyorsforgalmi út Kecskemét (M5) Szolnok közötti szakasz A nyomvonal változatának a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja II. Nagykőrösi pusztai tölgyesek (HUDI20035) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Vidéki R. (2011) Mscr. Felsőcsatár 21 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült a Utiber Kft. megbízásából) Győr, Gönyűi és Szőgyei 20 KV-os vezeték ideiglenes kiváltása. Előzetes vizsgálati dokumentáció. Élővilág-védelem fejezet. Vidéki R. (2011) Mscr. Felsőcsatár 12 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Öko-Nett Bt. megbízásából) 47 sz. főút 160+550 167+263 km sz. közötti szakasz 11,5 tonnás burkolat megerősítése által érintett terület Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja. Mágocs-ér (HUKM20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Vidéki R. (2012) Mscr. Felsőcsatár 23 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Utiber Kft. megbízásából) 47. sz. főút 173+780-195+420 kmsz. közötti szakasz 11,5 tonnás burkolat megerősítése és párhuzamos kerékpárút-építés által érintett terület Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja Vásárhelyi és Csanádi gyepek (HUKM20001) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület és Vásárhelyi- és Csanádi-puszták (HUKM10004) különleges madárvédelmi terület Vidéki R. (2012) Mscr. Felsőcsatár 34 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Utiber Kft. megbízásából)
7 86. sz. főút Zalalövő elkerülő. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Felső-Zala-völgy (HUBF20047). Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 22 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút Zala-megyei szakaszának 11,5 t-s burkolat erősítése a 0+000 37+774 km sz. szakaszhatáron belül. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Kebele (HUBF20048). Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 22 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút Zala-megyei szakaszának 11,5 t-s burkolat erősítése a 0+000 37+774 km sz. szakaszhatáron belül. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Nyugat-Göcsej (HUBF20039). Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 25 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút 11,5 t-s burkolat erősítése a 37+774-53+000 km sz. szakaszhatáron belül és a 76 és 86 számú főutak Nádasd-Hegyhátsál-Katafa közös elkerülő szakasz (44+120-50+000 km sz.). Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Őrség (HUON10001). Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 23 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút Zala-megyei szakaszának 11,5 t-s burkolat erősítése a 0+000 37+774 km sz. szakaszhatáron belül. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Rába és Csörnöc-völgy (HUON20008). Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 23 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút 11,5 t-s burkolat erősítése a 37+774-53+000 km sz. szakaszhatáron belül. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Őrség (HUON20018). Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 25 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). A 67. sz. főút 61. sz. főút (távlati M9) és az M7 autópálya közötti szakasz korszerűsítése. Az érintett Natura 2000 területek hatásbecslési dokumentációja. (Király G (2010): Megbízó: Utiber Kft.) M85 gyorsforgalmi út Győr Csorna közötti szakasz, Környezeti hatásvizsgálat Élővilágvédelmi fejezet és Natura 2000 hatásbecslés. (Király G (2010): Megbízó: Út-Teszt Kft.) M35 gyorsforgalmi út Debrecen Berettyóújfalu szakasz. Az érintett Natura 2000 területek hatásbecslési dokumentációja. (Király G (2010): Megbízó: Utiber Kft.) M85 gyorsforgalmi út Győr Csorna közötti szakasz, Környezeti hatásvizsgálat Élővilágvédelmi fejezet és Natura 2000 hatásbecslés. (Király G (2010): Megbízó: Út-Teszt Kft.) 21 sz. főút korszerűsítése, teljesítményértékelés és Natura 2000 hatásbecslés készítése. (Király G (2012-2013): Megbízó: Utiber Kft.) 61 és 74 sz. főutak korszerűsítése, teljesítményértékelés és Natura 2000 hatásbecslések készítése. (Király G (2012-2013): Megbízó: Utiber Kft.) 2. Az érintett Natura 2000 terület 2.1. A Natura 2000 terület neve és kódja, amelyre a terv vagy a beruházás várhatóan hatással van Az Európai Unió a területén megmaradt természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatés növényfajok védelme érdekében hozta létre az uniós védelemre érdemes területek összefüggő rendszerét, NATURA 2000 néven. A NATURA 2000 hálózat kijelölésének és fenntartásának jogi alapja két EU jogszabály; a Madárvédelmi Irányelv (79/409/EEC) és az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EEC). A kormány az 1996. évi LIII. törvény és az előzőekben említett európai irányelvek alapján megalkotta az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletet, melynek mellékleteiben kijelölésre kerültek: 1a különleges természet-megőrzési, 1b kiemelt jelentőségű természet-megőrzési, 2 különleges madárvédelmi területek. A Korm.rend. mellékletében felsorolt területek együtt alkotják a NATURA 2000 hálózat magyarországi hálózatát. A vizsgált terület érintettsége
8 Az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti tervezett szakasz keresztezi az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet alapján kialakított Hegyesbor (HUHN20146) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. Az igénybevétel mértéke: változatok teljes igénybevétel közösségi jelentőségű élőhely 1. változat 3361150 m 2 (33,61150 ha). 128443 m 2 (12,8443 ha) 2. változat - - Területi kategória (a kategória megjelölendő): Különleges madárvédelmi terület Különleges természetmegőrzési terület Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Jelölt Natura 2000 terület Jóváhagyott Natura 2000 terület Fogalmak: h) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: jellegzetes, közösségi szempontból jelentős természeti értékkel rendelkező terület, amelyen a g) pontban foglalt fajokon és élőhelyeken kívül a közösségi szempontból kiemelten jelentős, a 2. B) és 3. B) számú mellékletben meghatározott faj jelentős állománya, élőhelye vagy a 4. B) számú mellékletben meghatározott kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípus található; Jelölő élőhelytípusok (Natura 2000 kóddal) és fajok Hegyesbor (HUHN20146) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján szereplő élőhelyek (a vastagon szedettek a vizsgált területen is előfordulnak v. előfordulhatnak) Magyar név Kód COVER REPRESENT REL_SURF CONSERVE Pannon szikes sztyeppék és mocsarak* 1530 70 C C C Síksági pannon löszgyepek* 6250 5 D - - 1. táblázat: A Hegyesbor (HUHN20146) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján szereplő élőhelyek. (forrás: Natura 2000 Standard Data Sheet 2011) Jelmagyarázat: Cover A teljes területhez képest az élőhely kiterjedése %-ban Represent: A: kiváló Rel_Surf: A: 100% >= p > 15% B: 15% >= p > 2% C: 2% >= p > 0% Conserve: A: kiváló védelem
9 B: jó C: szignifikáns reprezentativitás D: nem-szignifikáns reprezentativitás B: jó védelem C: átlagos vagy gyenge védelem *: kiemelt közösségi jelentőségű élőhely Hegyesbor (HUHN20146) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján szereplő jelölő állatfajok (a vastagon szedettek a vizsgált területen is előfordulnak v. előfordulhatnak) SPECNAME Magyar név ANNEX_II RESIDENT POPULATION CONSERVE ISOLATION Spermophilus citellus közönséges ürge Y B C C C 2. táblázat: A Hegyesbor (HUHN20146) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján szereplő állatfajok. (forrás: Natura 2000 Standard Data Sheet 2011) Jelmagyarázat: Resident: állandó populáció (pár, egyedszám) Breed.: költőpopuláció (pár) Population A: 100% >= p > 15% B: 15% >= p > 2% C: 2% >= p > 0% D: nem-szignifikáns populáció Conservation: A: kiváló védelem B: jó védelem C: átlagos vagy gyenge védelem Isolation: A: a populáció (szinte) izolált B: a populáció nem izolált, de az elterjedési terület peremén van C: a populáció nem izolált, és az elterjedési területen belül van Hegyesbor (HUHN20146) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján nem szereplő jelölő állat- és növényfajok (a vastagon szedettek a vizsgált területen is előfordulnak v. előfordulhatnak) SPECNAME Magyar név ANNEX_II RESIDENT POPULATION CONSERVE ISOLATION Triturus dobrogicus Bombina bombina Emys orbicularis Cirsium brachycephalum dunai tarajosgőte vöröshasú unka mocsári teknős kisfészkű aszat Y - - - - Y - - - - Y - - - - Y - - - - 2.2. Azoknak a közösségi jelentőségű fajoknak és/vagy élőhelytípusoknak a felsorolása, amelyeknek valamely állományára vagy természetvédelmi helyzetére a Natura 2000 területén hatással lehet a terv 1530 kódjelű Pannon szikes sztyeppék és mocsarak mocsári teknős (Emys orbcularis).
10 vöröshasú unka (Bombina bombina) 3. A terv vagy beruházás 3.1. A Natura 2000 területre hatással lévő terv vagy beruházás bemutatása, céljának meghatározása A tervezett beruházás célja az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti tervezett szakasz megépítése. A tárgyi Natura 2000 terület vonalában 2 nyomvonal változat került vizsgálatra. A már megépített Kisújszállás elkerülő keleti csomópont után válik el a két nyomvonal változat, melyek Kisújszállás, Karcag, majd Püspökladány közigazgatási területén haladnak tovább a 42 sz. főúti végcsomópontig. Az I. változat a Karcagi (I. sz.)-főcsatornával párhuzamosan haladva éri a 163+720 kmsznél éri el Natura 2000 terület határát. Keresztezi a 4206 j. Karcag-Bucsa közötti összekötő utat, ahol különszintű csomópont került kialakításra. Észak-kelet felé továbbhaladva keresztezi a nyomvonal az NK-III-2-12. fürtcsatornát és a 165+162 kmsz-nél elhagyja a Natura 2000 terület. A II. változat a 4206 j. Karcag-Bucsa közötti összekötő keresztezése (164+710 kmsz.) után kerül a tárgyi Natura 2000 terület közelébe. A Hegyesbor Natura 2000 területet nem érinti, de a közvetlen hatásterület 40 m-re esik Natura 2000 terület határától. A nyomvonal tovább haladva a 166+046 166+688 km szelvények között 642 m hosszan metszi a Bihar (HUHN 10003) különleges madárvédelmi területet. 3.2. A terv vagy beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama A beruházás célkitűzései a következők: Stratégiai célkitűzések: a biztonságos elérhetőség javítása a globális és a regionális versenyképesség növelése a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése a foglalkoztatás javításával Operatív célkitűzések: a TEN-T hálózat közúti elemeinek megfelelő kialakítása Szolnok Nagykereki (oh.) között 2x2 sávos autópálya kiépítésével A forgalmi terhelés csökkentése a településeket átszelő fő- és mellékútvonalakon Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye települései nagytérségi kapcsolatainak biztosítása Közvetlen kapcsolat kiépítése a határon túli térségekkel, településekkel (Románia felé) Környezeti szempontból kedvezőbb közlekedési lehetőség kialakítása (a településen belül kisebb zaj-, rezgés-, és légszennyezés, kevesebb baleset) A társadalmi költségek csökkentése (egészségügyi hatások, járműüzemeltetési költségek stb.)
11 A gyorsforgalmi útszakasz megépülésével a térség egyes települései mentesülnek a 4 sz. főút településeken átmenő forgalmától, annak káros hatásaitól, valamint azon a szakaszokon, ahol négynyomúsításra kerül sor, csökkenni fog az elérési idő. Tervezési paraméterek Az ÚT 2-1.201:2004 Közutak tervezése című Útügyi Műszaki Előírás alapján jelen tervezési feladatban a Megbízói döntéseknek, valamint a korábbi tanulmányoknak megfelelően az M4 gyorsforgalmi út tervezési osztálya és tervezési sebessége: Tervezett út Tervezési osztály Környezeti körülmény Tervezési sebesség M4 gyorsforgalmi út K.I. A 130 km/ó Keresztmetszeti kialakítás. A gyorsforgalmi út a K.I.A tervezési osztálynak (UME 2004 szerint) megfelelő 2x2 forgalmi sávval épül ki 26,60 m koronaszélességgel. A forgalmi sáv 3,75 m, a leállósáv 3.0 m szélességű. Főbb geometriai adatok: Forgalmi sáv szélesség: Száma: Középső elválasztósáv szélessége: A belső biztonsági sáv szélessége: A külső biztonsági sáv szélessége: Burkolat szélessége Üzemi sáv szélessége: Padka Leállósáv mellett: Gyorsító-lassítósáv mellett: Korona szélesség: üzemi sáv esetén: gyorsító-lassítósáv esetén: 3,75 m 2x2 3,60 m 0,50 m 0,25 m 2x11,00 m 3,00 m 1,00 m 2,00 m 26,60 m 30,10 m Keresztező mellékutak a Natura 2000 területén: 4206 j. összekötő út (I. változat:164+312, II. változat:164+875 km sz.) tervezési sebesség: 90 km/h koronaszélesség: 11,00 m Magassági vonalvezetés A tervezett autópálya jellemzően min. 2 m-es töltésben halad, a keresztező utak és földutak az autópálya fölött kerülnek átvezetésre. A tervezéssel érintett ingatlanok elérése a tervezett (és meglévő) földúthálózaton keresztül történik. A tervezési feladat készítése során a helyszíni bejárást követően a jellemző helyeken geodéziai felmérés és talajmechanikai szakvélemény készült. A hossz-szelvényt jelentősen
12 befolyásolták még a keresztező vízfolyások, domborzati elemek, valamint a keresztező létesítmények magassági elhelyezkedése. Tekintettel arra, hogy a tervezési szakasz síkvidék jellegű ezért a tervezett hossz-szelvény hosszesései minimálisak az egyenes szakaszokon. A magassági vonalvezetés kialakítása a tervezési sebességnek megfelelő paraméterek betartásával készült. M4 autópálya Tervezési osztály: K.I.A. - v t =130 km/h e-ut 03.01.11:2008 szerint minimálisan alkalmazandó paraméterek Tervezés során alkalmazott Maximális hosszesés (%) 4 2 Minimális domború lekerekítő ív (m) 15500 15500 Minimális homorú lekerekítő ív (m) 8000 8000 Minimális oldalesés (%) Oldalesés egyenesben (%) 2,5 2,5 Maximális túlemelés (%) 7 4 Műtárgyak a tárgyi Natura 2000 területen Az M4 gyorsforgalmi út vizsgált szakaszán a következő táblázatban felsorolt műtárgyak épülnek: M4 autópálya Fegyvernek-Püspökladány közötti szakasz I. változat műtárgylista műtárgy neve Megnevezés Szelv. H-3.6 Aluljáró 4206 j. út alatt 164+312 H-3.7 Felüljáró NK-III-2-12. fürtcsatorna felett 166+190 Az építés és forgalomba helyezés várható időpontja: 2018-2020. év 3.3. A terv vagy beruházás térbeli kiterjedése a környezetvédelmi előírások betartása mellett a Natura 2000 területen: Az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti tervezett szakasz 1. nyomvonal változata 1442 m hosszan keresztezi a 163+720 165+162 km szelvények között a tárgyi Natura 2000 területet. A teljes területi igénybevétel: 3361150 m 2 (33,61150 ha). 3.4. A terv vagy beruházás kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása (felvonulási létesítmények, anyagnyerőhelyek, a szállítási vagy egyéb személy- és gépjárműforgalom zavaró hatása stb.)
13 A kivitelezés során személy- és anyagszállítás Natura 2000 területen nem, csak kizárólag a meglévő földutakon, csatlakozó közutakon, illetve magán az építendő út nyomvonalán történik. Anyagnyerőhelyek létesítésére a Natura 2000 területen nem kerül sor. Járulékos terhelésnövekedés az építés során elsősorban az építési munkák és az építési forgalom hatásaként várható. Az éjszakai időszakban munkát, és szállítást várhatóan nem végeznek. Az építés által okozott levegőterhelés korlátozott időben és lokálisan érvényesül. A létesítés során levegőterhelést okoznak a munkagépek, valamint a szállítójárművek. Levegőterhelést okoznak egyrészt a munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai, valamint az építési (és esetlegesen bontási) munkálatok során jelentkező kiporzás. Az építés által okozott levegőterhelést nagyban befolyásolják az alkalmazott munkagépek és szállítójárművek száma, a szállítási gyakoriság stb. A levegőterhelés mértéket az építési munkálatok során jellemző meteorológiai körülmények is jelentősen befolyásolják. A kivitelezés során átmenetileg tapasztalható hatások a Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra nem lesznek jelentős mértékűek. A hatásokat az alábbi 4. táblázat foglalja össze. HATÓTÉNYEZŐ HATÁSVISELŐ KÖZVETLEN HATÁS KÖZVETETT HATÁS Építés Területfoglalás, előkészítés Munkagépek levegőszennyezése, zajés rezgéskeltése, út menti terület károsítása Forgalom Baleset Út léte Üzemelés Táj Területhasználat változás Élővilág Pusztulás, élőhely csökkenés Tájkép változás Lokális Ökoszisztéma Mozaikosság növekedés Talaj Erózió Növényzet degradációja Lokális Kiülepedés miatt talaj és Levegőszennyeződés a felszíni víz szennyezése; Levegő helyszínen és az élővilág Lokális anyagnyerő-helyeken életképességének romlása Talaj Talajszerkezet változás Termőképesség változás Lokális Élővilág Zavarás, pusztulás Elvándorlás Lokális Települési környezet Zaj és rezgés zavaró hatása Lokális Táj Esztétikai hatás Lokális Élővilág Zavarás, pusztulás Levegő Levegőminőség romlása Élettani hatások Lokális Települési környezet Zaj és rezgés zavaró hatása Lokális Útmenti talaj, Szennyezőanyag növényzet felhalmozódása Degradáció Lokális Levegő Haváriás Kiülepedés során talaj és levegőszennyezés vízszennyezés Lokális Talaj Haváriás Felhasználhatóság talajszennyezés csökkenés, felszín alatti Lokális Felszíni víz Haváriás vizek szennyeződése vízszennyezés Lokális Élővilág Pusztulás Lokális Táj Tájképváltozás Lokális Élővilág Szigetelő hatás Populációk degradációja Lokális Levegő Mikroklíma változás Ökoszisztéma változás Lokális HATÁSTERÜLET KITERJEDÉSE
14 HATÓTÉNYEZŐ HATÁSVISELŐ KÖZVETLEN HATÁS KÖZVETETT HATÁS Felhagyás Bontási munkák Bontott anyag ideiglenes tárolása Rekultiváció Települési környezet Lásd építési munkák, munkagépek Talaj Élővilág Kapcsolódó infrastrukturális és egyéb létesítmények megjelenése Lásd építési munkák, munkagépek Területfoglalás Élőhely, biológiailag aktív területnövekedés Településszerkezet változás Lásd építési munkák, munkagépek Élőhely csökkenés, pusztulás A terület biodiverzitásának növekedése HATÁSTERÜLET KITERJEDÉSE Lokális Lokális Lokális Lokális 4. táblázat: hatásfolyamatok előzetes becslése. 3.5. A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése A beruházás Natura 2000 területet érintő szakaszán várható tevékenységek közé tartozik a terep előkészítés, töltésépítés, csomópont kialakítás, a főpálya mellett keresztező és egyéb utak kialakítása, műtárgyak létesítése és növénytelepítés. 3.6. A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése 3.6.1. Táji környezet A tervezési terület Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a megyehatárhoz közel, három megye (Hajdú-Bihar és Békés) találkozásánál található. Közigazgatásilag Karcag település külterületére esik. (1.1-1.3. sz. térkép). A Magyarország területére jelenleg elfogadott tájfelosztás Mo. kistájainak katasztere (MAROSI SOMOGYI 1990) szerint a Közép-Tiszavidék középtájon belül a Szolnok-Túri-sík kistáj területére esik. A tervezési terület növényföldrajzi értelemben a pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékének (Eupannonicum) a Tiszántúl (Crisicum) flórajárás területen található (MOLNÁR in FARKAS 1999). Megközelítése több irányból burkolt úton lehetséges. A vizsgált területet részben gépkocsival, részben csak gyalogosan lehet bejárni. Az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti tervezett szakasz alapvetően mezőgazdasági területeken, kisebb erdősávokkal, csatornákkal szabdalt, antropogén hatás alatt álló tájban halad. A tárgyi Natura 2000 területen azonban kisebbnagyobb kiterjedésű, változó természetvédelmi értékű gyepmaradványokat is keresztez. 3.6.2. A tervezési terület és környezetének élőhelyei 3.6.2.1. tervezési terület és környezetének botanikai jellemzése A tervezési terület tárgyi Natura 2000 területet érintő szakasza nagyobbrészt gyepeket érint. A Natura 2000 terület kijelölésének alapjául is ezek a gyepek szolgáltak az egyébként hatalmas kiterjedésű, egybefüggő nagytáblás mezőgazdasági területekkel jellemezhető tájban.
15 A tervezett nyomvonallal érintett gyepek egy jelentős részén azonban a korábbi időszakban szántóföldi növénytermesztés, ill. rizstermesztés zajlott. Visszagyepesítésük kora változó. Akadnak még 20 éve szántott foltok. A visszagyepesedés során a fajkészletben elsőként jelennek meg a szikes gyep váz- és karakterfajai (főleg, ha maradt a közelben jó állapotú szikes gyep). Degradáltságuk ellenére a meglévő fajok miatt a NÉR kategória rendszer szerint F2 kóddal ellátva szikes rét élőhelyként kell megjelölni. Ez azonban nem vonja maga után automatikusan a Natura 2000 élőhelyi minősítést. A minősítésnél a természetességet is figyelembe kell venni. A 2-es vagy az alatti természetességű élőhelyfoltok nem minősíthetők Natura 2000 jelölő élőhelynek (ezeken jelenleg zajlik a visszarendeződés, csak potenciális Natura 2000 élőhelyek, amelyek természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő kezelés után válhatnak Natura 2000 jelölő élőhellyé). Ezeknél még ugyanis a karakterfajok és a színezőelemek nem, vagy csak részben találhatók meg, és jelenlét esetén is jelentősen elmaradnak a természetes vagy természeteshez közeli gyepekre jellemző borítási értékektől. A 3-as, vagy annál nagyobb természetességi értéket képviselő élőhelyek Natura 2000 jelölő élőhelyeknek lettek minősítve. A tárgyi szakasz esetében több élőhelyfolt is kapott OBxF2 hibridkategóriát 2-3-as természetességi értékkel. Ezek a foltok részben degradáltak, de jelentősebb (nem teljes területtel!) kiterjedésben őriznek szikes gyepeket (és kisebb ürmös és cickórós szikes foltokat). Egyedi elbírálás alapján a szikes gyepfoltjaik miatt a 1530 kódjelű Pannon szikes sztyeppék és mocsarak közösségi jelentőségű élőhelykategóriában kerültek besorolásra. Az alábbi táblázat tartalmazza az élőhelyfoltok azonosítószámait, NÉR kódjait és a folt részletes jellemzése. A táblázat kiegészül a foltok természetvédelmi értékelésével és a Natura 2000 élőhelyi érintettség feltüntetésével. (Lásd 2. - 4.1. térkép) ID NER Részletes jellemzés T_S Nat2000 Nem őshonos fajú fasor. Keskenylevelű ezüstfás (Elaeagnus angustifolia) fasor. A cserjeszintben a fekete bodza (Sambucus nigra) és a parlagi rózsa (Rosa canina) található. A 1 S7 gyepszintben jellegtelen üde gyep található, amelynek domináns faja a tarackbúza (Elymus repens). További 1 nem megfigyelt növényfajok: fekete földitök (Bryonia alba), pemetegyöngyajak (Leonurus marrubiastrum), fehér mécsvirág (Melandrium album). 2 U4 Telephely. 1 nem 3 U4 Telephely. 1 nem 4 S6 Nem őshonos fafaj spontán állománya, keskenylevelű ezüstfás (Elaeagnus angustifolia) foltja. 1 nem 5 S6 Nem őshonos fafaj spontán állománya, keskenylevelű ezüstfás (Elaeagnus angustifolia) foltja. 1 nem 6 OBx(F2) Degradált üde gyep részben a szikes rétfoltokkal vegyesen. Lásd a még a 99. folt jellemzését. 2 nem 7 B1axOA Nádas egy mesterséges gödörben, jellegtelen fátlan vizes élőhely. Lásd a 8. folt jellemzését. 2 nem 8 B1axOA Nádas egy mesterséges gödörben, jellegtelen fátlan vizes élőhely. Az egykori anyagnyerőhely területén mesterséges tó alakult ki. A tavat fajszény nádas (Phragmitetum communis) borítja. A nádasban megfigyelt egyéb fajok: magas peszérce (Lycopus exaltatus). A tó partjára a gyep felőli oldalon hosszan szervestrágya lett leborítva. Ezeket a foltokat jelölik a ki foltos bürök (Conium maculatum) kisebb állományai. Továbbá egyre nagyobb foltokat borít a közelben lévő állattartó telepről származó kommunális hulladék. A peremi részen megfigyelt további növényfajok: ragadós galaj (Galium aparine), gumós 2 nem
16 9 OBxF2 10 U10 11 T1 lednek (Lathyrus tuberosus), nagy csalán (Urtica dioica), vetési galaj (Galium spurium), apró szulák (Convolvulus arvensis), orvosi somkóró (Melilotus officinalis), paréjlórom (Rumex patientia), fényes laboda (Atriplex sagittata). A tó partján szórványosan megtelepült a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) és a fekete bodza (Sambucus nigra). Degradált üde gyep részben a szikes rétfoltokkal vegyesen. Finom mikrodomborzattal rendelkezik. A mélyebb fekvésű részen a meghatározó a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és a karcsú perje (Poa angustifolia). A kissé magasabb hátakon degradált, fajszegény félszáraz gyep van, amely hordozza a korábbi sztyeprét jelleget. A műúthoz közel eső kisebb részét kaszálják, míg az állattartó telep vonalától kezdve legeltetik. Magasabb hátakon tömeges a puha rozsnok (Bromus hordeaceus), amely a bolygatásra, degardációra utal. A gyepben pusztai here (Trifolium retusum), szálaslevelű saláta (Lactuca saligna), keszeg saláta (Lactuca serriola), közönséges szikipozdor (Scorzonera cana), apró keresztfű (Cruciata pedemontana), sziki here (Trifolium angulatum), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule), mezei gyöngyköles (Buglossoides arvensis), pusztai here (Trifolium retusum), ezüst pimpó (Potentilla argentea), orvosi székfű (Matricaria recutita). A szárazabb háton a sziki csenkesz (Festuca pseudovina) mellett tömeges a puha rozsnok (Bromus hordeaceus), és emelkedik lényegesen alacsonyabb borítási értékkel a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és a tarackbúza (Elymus repens). Társulástani szempontból jól beazonosítható szikes gyepfoltok, mint az ürmös szikes puszta (Artemisio santonici-festucetum pseudovinae) csak szobányi kiterjedésben látható. Több ponton is nagyobb foltot képez főként a csatornák depóniáján a vadpórsáfrány (Carthamus lanatus). Szétszórva több ezer töves állománya van a nyomvonal változat vonalában. A korábbi területhasználat nyomán visszamaradt csatornák depóniáján érdekesebb fajok közé tartozik a bujdosó mák (Papaver dubium), vadpórsáfrány (Carthamus lanatus), taréjos búzafű (Agropyron pectinatum). Elhagyott tanyahely. Nagyobb fás-cserjés folt, amelyben egy ma már nem lakott tanya található. Több faj alkotja, amelyek teljesen összezártak. Ezek közé tartozik a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), zöld juhar (Acer negundo), cseresznyeszilva (Prunus cerasifera). A peremi részeken a parlagi rózsa (Rosa canina) és a kökény (Prunus spinosa) zárt cserjése látható. További megfigyelt növényfajok: földi szeder (Rubus fruticosus agg.), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum). Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Szántóföldi gyomnövények: kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), ebszékfű (Tripleurospermum inodorum), útszéli zsázsa (Cardaria draba), mezei szarkaláb (Consolida regalis), keleti szarkaláb (Consolida orientalis), pipacs (Papaver rhoeas), fürtös repcsény (Erysimum repandum), büdös zsázsa (Lepidium ruderale), vetési boglárka (Ranunculus arvensis), apró szulák (Convolvulus arvensis), mezei tarsóka (Thlaspi arvense), mezei tikszem (Anagallis arvensis), olasz szerbtövis (Xanthium italicum). 2-3 1530 1-2 nem 1 nem
17 12 T1 Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. 1 nem 13 T1 Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. 1 nem 14 OBxU8 Csatorna és a partja menti keskeny sávban jellegtelen üde gyep. 2 nem 15 T1 Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. 1 nem Degradált üde gyep részben szikes rét és ürmös szikesfoltokkal vegyesen. Degradált szikes rét. Meghatározó fűfajok a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), karcsú perje (Poa angustifolia), siskanád tippan (Calamagrostis epigeios). Mélyebb fekvésű részeken rókasás (Carex vulpina), mezei aszat (Cirsium arvense), indás pimpó (Potentilla reptans), magas peszérce (Lycopus exaltatus). Magasbb, szárazabb hátak Kis kiterjedésű foltokban (szobányi) a korábbi ürmös és cickórós szikes puszta fajkészletéből több elem is megtalálható. Korábban szántották a területet, lucernával lett visszagyepesítve. Degradált, másodlagos foltokon a 16 OBxF2x(F1) meghatározó fűfaja a sziki csenkesz (Festuca pseudovina). További megfigyelt növényfajok: osztrák zsálya (Salvia 2-3 1530 austriaca), vadmurok (Daucus carota), apró szulák (Convolvulus arvensis), saláta galambbegy (Valerianella locusta), mezei katáng (Cichorium intybus), tejoltó galaj (Galium verum), fehér mécsvirág (Melandrium album), közönséges szikipozdor (Scorzonera cana), borzas bükköny (Vicia hirsuta), keskenylevelű bükköny (Vicia angustifolia), közönséges galaj (Galium mollugo), útszéli zsázsa (Cardaria draba), takarmánylucerna (Medicago sativa). A vakondtúrások helyén egyéves és évelő szántóföldi gyomfajok jelennek meg. Lásd még a 99. folt jellemzését. 17 U10 Tanyák, családi gazdaságok. 1 nem 18 RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. Lásd a 46. folt jellemzését. 2 nem 19 U4 Telephely. 1 nem 20 RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. Lásd a 46. folt jellemzését. 2 nem 21 OB Jellegtelen üde gyep, közelmútban visszagyepesített szántó. Meghatározó fűfajok közé tartozik a tarackbúza (Elymus repens), árva rozsnok (Bromus inermis), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). Tömegesek a gyomok, mint a mezei aszat (Cirsium arvense), gumós lednek (Lathyrus tuberosus), ebszékfű (Tripleurospermum inodorum), és a bolygatottság folytán a fekete nadálytő (Symphytum officinale). A jobb réti fajok, mint a réti peremizs (Inula britannica) csak szálanként látható. 1-2 nem 22 OB Jellegtelen üde gyep. Lásd még a 21. folt jellemzését. 1-2 nem 23 U11 Út. 1 nem Csatorna és a partja menti keskeny sávban nem őshonos fa-és 24 OBxU8xS6 cserjefajok spontán állományaival terhelt jellegtelen üde gyep. Lásd még a 69. folt leírását. 2 nem 25 RDb Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes telepített erdő. Vegyes fajösszetételű nagyobb erdőfolt, amelynek vannak kőrises, nemes nyaras, tölgyes foltjai. Meghatározó fafajok közé tartozik a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), kocsányos tölgy (Quercus 2 nem
18 robur), mezei szil (Ulmus minor), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica). Ritkább színezőelemek közé tartozik a vénicszil (Ulmus laevis). A cserjeszintje gyér, helyenként gyakorlatilag hiányzik. Gyepszintje jellegtelen, fajszegény: karcsú perje (Poa angustifolia), meddő rozsnok (Bromus sterilis), egérárpa (Hordeum murinum), ragadós galaj (Galium aparine), piros árvacsalán (Lamium purpureum), keszeg saláta (Lactuca serriola). A nagyobb lékeket réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) dominálta fajszegény gyep borítja. 26 OBxU8 Csatorna és a partja menti keskeny sávban jellegtelen üde gyep. 2 nem 27 OBx(F2) Degradált üde gyep részben a szikes rétek fajkészletével visszatelepülve. 2 nem 28 OBx(F2) Degradált üde gyep részben a szikes rétfoltokkal vegyesen. Lásd a még a 99. folt jellemzését. 2 nem 29 OBxOCxS6 Jellegtelen üde és félszáraz-száraz gyep vegyesen, amely spontán cserjésedik-fásodik nem őshonos fa- és cserjefajokkal. 2 nem 30 T1 Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. 1 nem 31 T10 Fiatal parlag. Fajkészletében már megjelentek a környező gyep fajai, 2005-ben még szántó volt. 2 nem 32 OBx(F2) Csatorna melletti gyep egy nagyon fajszegény nedves szikes gyep. A közelben egy állattartó telep található, ami miatt erőteljesen bolygatott, valószínűleg túllegeltetett. Meghatározó fűfaj a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), tarackbúza (Elymus repens), bókoló sás (Carex melanostachya), mezei aszat (Cirsium arvense), magas peszérce (Lycopus exaltatus), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), vadmurok (Daucus carota), borzas sás (Carex hirta), tejoltó galaj (Galium verum). 2 nem 33 S7 Nem őshonos fajú telepített erdősáv a csatorna vonalát követi. A telepített mezővédő erdősáv meghatározó faja nemesnyár (Populus euramericana). Erősen pusztulófélben van. A peremi részén fiatal fehér akác (Robinia pseudoacacia) és keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) fasor található. Cserjeszintje zárt járhatatlan, főleg a fekete bodza (Sambucus nigra) alkotja. A gyepszint jellegtelen, fajszegény, meddő rozsnok (Bromus sterilis) és ragadós galaj (Galium aparine) dominálta. A nemesnyarasban telepesen költ a dolmányos varjú. 2 nem 34 U4 Telephely. 1 nem 35 OBx(F2) Degradált üde gyep részben a szikes rétek fajkészletével visszatelepülve. Lásd a 9. folt jellemzését, de ez már az intenzív legeltetés következtében jelenleg jóval degradáltabb 2-3 nem képet. 36 OBx(F2) Degradált üde gyep részben a szikes rétek fajkészletével visszatelepülve. Lásd a 9. folt jellemzését, de ez már az intenzív legeltetés következtében jelenleg jóval degradáltabb 2 nem képet. 37 U11 Bucsa felé vezető műút. 1 nem 38 T1 Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. 1 nem 39 T1 Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. 1 nem 40 T1 Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. 1 nem 42 U4 Telephely. 1 nem
19 43 OAx(B1a) Mélyebb degradált lapos Réti ecsetpázsitos borítja. Jelenleg csontszáraz, de csapadékos években kiváló kétéltű élőhely. További megfigyelt növényfajok: keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), magas peszérce (Lycopus exaltatus), csombormenta (Mentha pulegium), indás pimpó (Potentilla reptans), fodros lórom (Rumex crispus). Korábban feltörték. 2 nem 44 OBxF2x(F1) Degradált üde gyep részben szikes rét és ürmös szikesfoltokkal vegyesen. 2-3 1530 45 S1 46 RC Akácos ültetvény. Az gyepszintje jellegtelen, mivel birkával rendszeresen járatják. Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. Fiatal fajszegény, cserjeszint nélküli kocsányos tölgyes (Quercus robur), amely a déli irányba átmegy a fiatal akácossá. Az állattartó telep közelsége miatt még inkább jellegtelen, mivel birkával rendszeresen járatják. 1-2 nem 2 nem 47 U4 Telephely. 1 nem 48 S6 Nem őshonos fafaj spontán állománya. 1 nem 49 U4 Telephely. 1 nem 50 S7xOB Nem őshonos fajú fasor jellegtelen üde gyeppel vegyesen. 2 nem Nem őshonos fajú fasor. Telepített mezővédő erdősáv a Karcagi- (I. sz.) főcsatorna mellett. A felső lombkoronaszintben a kocsányos tölgy (Quercus robur), fehér nyár (Populus alba), valamint fehér akác (Robinia pseudoacacia) található. Az második lombkoronaszintet az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) és a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus 51 S7 angustifolia) alkotja. A cserjeszintben egybibés galagonya (Crataegus monogyna), parlagi rózsa (Rosa canina), fekete bodza (Sambucus nigra). A fasor széli részein összefüggő sávot alkot gyalogakác (Amorpha fruticosa) és ritkábban a kökény (Prunus spinosa). Gyepszintje az árnyalás következtében nagyon gyér. Megfigyelt növényfajok: hamvas szeder (Rubus caesius), ragadós galaj (Galium aparine), karcsú perje (Poa angustifolia), tyúkhúr (Stellaria media), kőrisek magoncai. Az erdősávhoz tartozó kis vízelvezető árokban mocsárréti fajok tenyésznek, mint mocsári sás (Carex acutiformis), nád (Phragmites australis). A fasor északi végében réti őszirózsa (Aster sedifolius), kb. 60 töves állománya egy kis gyepzárványban a műút mellett. Rendszeresen le van kaszálva virágzás előtt, de újrahajt és virágzik. 2 nem 52 U11 Út. 1 nem 53 S7 Nem őshonos fajú fasor. 1 nem 54 U8 Csatorna, a Karcagi- (I. sz. főcsatorna). 2 nem 55 OBxOC Jellegtelen üde és félszáraz-száraz gyep vegyesen. 1-2 nem 56 U8 Csatorna, a Karcagi- (I. sz. főcsatorna). 2 nem Csatorna és a partja menti keskeny sávban nem őshonos fafajok spontán állományaival terhelt jellegtelen üde gyep. A keskenylevelű ezüstfás (Elaeagnus angustifolia) fasor 57 S6xOBxU8 cserjeszintjében fekete bodza (Sambucus nigra), parlagi rózsa (Rosa canina) cserjés található. Érdekesebb faj a fasorban a fehér eperfa (Morus alba) fiatal egyede. Az ezüstfás egy csatorna depóniáján telepedett meg. A keskeny csatorna rövid és nem árnyékolt szakaszain nádas és gyékényes és zsiókás 1-2 nem
20 található vegyesen. Az ezüstfás környezetében lévő fátlan sávok jellegtelen, fajszegény, gyomos üde-félszáraz gyepnek minősíthető. A gyepszint meghatározó faja a tarackbúza (Elymus repens) és az árva rozsnok (Bromus inermis). Nagyobb fotokban tömeges a foltos bürök (Conium maculatum), amely jelentős tápanyagtöbbletre utal. További megfigyelt növényfajok: útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), mezei iringó (Eryngium campestre). 58 OBxU8xS6 Csatorna és a partja menti keskeny sávban nem őshonos fa-és cserjefajok spontán állományaival terhelt jellegtelen üde gyep. 2 nem Lásd még a 69. folt leírását. 59 U4 Telephely. 1 nem 60 U4 Telephely. 1 nem 61 OBxU8 Csatorna és a partja menti keskeny sávban jellegtelen üde gyep. 2 nem 62 T1 Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. 1 nem 63 T1 Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. 1 nem 64 U4xU11 Telephely. Szénhidrogénkút a hozzá vezető úttal. 1 nem 65 OB Jellegtelen üde gyep. 1-2 nem 66 S7 Nem őshonos fajú fasor. 1 nem 67 OBx(F2) Degradált üde gyep részben a szikes rétfoltokkal vegyesen. 2 nem 68 T1 Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. 1 nem 69 OBxU8xS6 Csatorna és a partja menti keskeny sávban nem őshonos fa-és cserjefajok spontán állományaival terhelt jellegtelen üde gyep. Különböző méretű, mélységű csatornák tagolják a szántókat. A csatornákra általánosan jellemző, hogy korábban az öntözés céljára alakították ki. Ezek az oldalágak ma már csak időszakosan rendelkeznek vízborítással, korábbi szerepük megszűnt, jelenleg gondozatlanok. Végig cserjéssel fedettek, amelyekből szórványosan állnak ki a fák. A cserjésben meghatározó a parlagi rózsa (Rosa canina). Fák között található magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia). Jellegtelen gyomos üde és félszáraz gyep található a csatornák oldalán, koronáján. Meghatározó fűfajok közé tartozik a tarackbúza (Elymus repens), pántlikafű (Phalaris arundinacea), réti csenkesz (Festuca pratensis), További megfigyelt növényfajok: útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), héjakútmácsonya (Dipsacus laciniatus), fekete üröm (Artemisia vulgaris), közönséges galaj (Galium mollugo), 1-2 nem ragadós galaj (Galium aparine), keserű édesgyökér (Glycyrrhiza echinata), keszeg saláta (Lactuca serriola), mezei aszat (Cirsium arvense), négyélű füzike (Epilobium tetragonum), magas peszérce (Lycopus exaltatus), borzas füzike (Epilobium hirsutum), vadmurok (Daucus carota), keserűgyökér (Picris hieracioides), közönséges ebnyelvfű (Cynoglossum officinale), fakó muhar (Setaria pumila). Nagyobb kiterjedésű ruderális gyomfoltok kísérik, amit a foltos bürök (Conium maculatum) alkot és egyes kisebb foltokon az inváziós selyemkóró (Asclepias syriaca) is előkerül. 70 OB Degradált üde gyep felhagyott szántón. 1-2 nem 98 OAx(B1a) Természetes mélyedés, amelyek a korábbi bolygatás után újra benövényesedett, de növényzete erősen függ a 2 nem