Baloghné Sebők Márta A Szentjánosbogár közösség szociológiai elemzése 2008.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Intézet A Szentjánosbogár közösség szociológiai elemzése Témavezető: Rosta Gergely Ph.D. Egyetemi adjunktus Készítette: Baloghné Sebők Márta germanisztika-szociológia Ez a szakdolgozat a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány támogatásával készült Piliscsaba, 2008.
Hálával ajánlom ezt a művet Tereza Worowskának és Sajgó Szabolcs atyának. Ez a mű nem jöhetett volna létre a Szentjánosbogarak közreműködése és támogatása nélkül. Különös hálával tartozom Csullag Gábornak segítőkészségéért, az attalai lakosoknak a felém irányuló kedvességükért, valamit Bögre Zsuzsa és Rosta Gergely tanáraimnak a temérdek segítségükért és bíztatásukért. Családomnak köszönöm a türelmét, Kedvesemnek pedig informatikai és lelki támogatását.
Tartalomjegyzék Bevezetés...3 I. A Szentjánosbogár közösség a magyar társadalomban...5 I.1. A magyar ifjúság vallási helyzete...5 I.1.1. Időbeli és térbeli áttekintés...5 I.1.2.Az ifjúság vallási helyzete...6 I.1.3. Az Ifjúság 2000 c. vizsgálat eredményei...7 I.2. Közöny a magyar társadalomban...8 I.2.1.Szolidaritás...8 I.2.2. Nevelési célok...9 I.3. Az egyház szerepe a civil társadalomban...9 I.4.A Szentjánosbogár közösség elhelyezése a keresztény ifjúságnevelésben...12 I.4.1. Eredet...13 I.4.2. Tagság...13 I.4.3. A kor, és nemek szerinti szétválasztás kérdése...14 I.4.4. Az évközi munka tematikája...15 II. A Szentjánosbogár közösség és a Szentjánosbogarak bemutatása.17 II. 1. A Szentjánosbogár közösség rövid története...17 II. 2. A Szentjánosbogár közösség felépítéséről...18 II.2.1. A Szentjánosbogár programok...19 II.3. A kérdőíves vizsgálat...21 II.3.1. A résztvevők kora...22 II.3.2. Nemek megoszlása...22 II.3.3. Budapest-vidék arány...23 II.3.4. A szülők iskolai végzettsége...24 II.3.5. Iskolatípusok...25 II.3.6. Család...27 II.3.7. Vallásosság...29 II.3.8. Közösségi aktivitás...33 II.3.9. Táborok száma...34 II.3.10. A közösségbe kerülés módja...35 1
II.3.11. Évközi aktivitás...36 II.3.12. Kapcsolat a Szentjánosbogár közösséggel...37 II.3.13. Tábori elemek népszerűsége...38 II.3.14. Kedvenc játékok...41 III. A Szentjánosbogár közösség missziós jellege...45 III.1. A Szent Ignáci lelkiség hatása a Szentjánosbogár közösségre...45 III.1.1. A jezsuita missziók...45 III.2. A Szentjánosbogár közösség hatása a befogadó falura...46 III.2.1. A befogadó falu...46 III.2.2. Kik vannak bevonva a faluból a táborba?...47 III.3. Egy befogadó település vizsgálata...47 III.3.1. A kutatásról...47 III.3.2. A település bemutatása...47 III.3.3. A helyi befogadók beszámolója a falu adatainak tükrében...50 III.3.4.. A Szentjánosbogár közösség szociológiai értelmezése az interjúk tükrében...56 IV. A szentjánosbogár-identitás...65 IV.1. A jezsuita nevelés és a Szentjánosbogár pedagógia...65 IV.2. A Szentjánosbogarak képe a közösségről...66 IV.3. Mit ad a Szentjánosbogár közösség?...69 IV.4. Kritika...70 IV.5. Az egyének szentjánosbogár-identitása...73 Befejezés...75 Melléklet...77 A II. fejezet melléklete...77 A III. fejezet melléklete...79 Az IV. fejezet melléklete...81 Irodalomjegyzék...94 2
Bevezetés A Szentjánosbogár közösség a hazai keresztény ifjúságnevelés egy jelentős, fiatal szervezete, melyről jelen szakdolgozatom az első átfogó, szociológiai szempontú felmérés. Művemben szeretném ezt, a jezsuiták ifjúsági szervezeteként számon tartott közösséget bemutatni, mely reményeim szerint segíti a magyarországi civil szervezetek feltérképezését, és szolgálja a Szentjánosbogár közösség épülését. A közösség tagjaként nagy kihívás a közösségről a Max Weber által megkívánt objektivitás és értéksemlegesség követelménye szerint gondolkodni. 1 A normativitás elkerülése érdekében igyekeztem végig a leírás és a szociológiai értelemben vett magyarázat síkján maradni és kerülni az értékelést. A Szentjánosbogár közösség a magyar társadalomban c. fejezetben nagy vonalakban bemutatásra kerül az a társadalmi környezet, amelybe a Szentjánosbogár közösség, a Szentjánosbogarak küldetése szól. A Közöny a magyar társadalomban c. alfejezetben bemutatandó viszonyok után az Egyház szerepe a civil társadalomban c. alfejezet választ ad arra a kérdésre, hogy mi a gyógyír a társadalomban tapasztalható egyre nagyobb méreteket öltő elmagányosodásra. Végül pedig szeretném a két legjelentősebb magyarországi civil tevékenységet folytató keresztény ifjúsági szervezet, a cserkészet és a Regnum Marianum viszonyában elhelyezni a dolgozatom tárgyát képező, hasonló célokra hivatott, de az előbbieknél sokkal fiatalabb szervezetet. A Szentjánosbogár közösség és a Szentjánosbogarak bemutatása c. fejezet először a Szentjánosbogár közösség történetét, majd a szervezet felépítését, és legfontosabb programjait írja le. Utána a mottó alanyai, a Szentjánosbogarak, szűkebb értelemben a 2006. évi Szentjánosbogár táborok résztvevői kerülnek bemutatásra. Az ő válaszaik szolgálják a fejezetben a közösségre és a táborra vonatkozó statisztikák és következtetések alapját. A Szentjánosbogár közösség missziós jellege c. fejezet először a jezsuita rend missziós tevékenységéről számol be, melynek tulajdonképpen egyik mai megvalósulása a Szentjánosbogár közösség is. A szervezet missziós tevékenységének egyik célpontja a táborozókat befogadó falu, aminek lakóira kisebb-nagyobb hatással van a tábor hete, annak megfelelően, hogy mennyire kapcsolódnak be a tábor életébe, programjaiba. A fejezet bemutatja, hogy kik és hogyan vannak bevonva a faluból a táborba. A Szentjánosbogár tábor hatását egy adott befogadó településen, Attalán vizsgálom. A falu történetének, viszonyainak, életének rövid összefoglalása után a helyiekkel készített interjúk a faluról összegyűjtött információk tükrében kerülnek bemutatásra. Clifford Geertz módszere szerint fogalmakat 1 Weber, Max, A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés objektivitása, In: Tanulmányok. Osiris, 1998, 35-36.o. 3
vezetek be a tábor falura gyakorolt hatásának kimutatása érdekében, melynek során az idegen kultúrák megjelenése, a kulturális tőke, és a kontraszttársadalom fogalmak segítségével értelmeztem az interjúalanyok üzeneteit. 2 A Szentjánosbogár-identitás c. fejezetben annak szeretnék utánajárni, mi is a szentjánosbogár-identitás. Az évek során körvonalazódott Szentjánosbogár pedagógia megfogalmazza a közösség neveléssel és a közösséggel kapcsolatos elveit, amelyek a Szentjánosbogár táborok és közösség jellegzetességét adják. Ennek felvázolása után a kitöltők válaszai alapján igyekszem azt megragadni, hogy maguk a Szentjánosbogarak hogyan látják a közösséget, mit jelent számukra Szentjánosbogárnak lenni, mivel elégedetlenek a közösséggel kapcsolatban, és végül, hogyan látják a közösség szerepét az identitásuk alakulásban. A válaszok alapján létrehozott kategóriákat a kitöltőktől származó idézetek válogatása szemlélteti. A szakdolgozat egyik legfontosabb célja azon kérdések megválaszolása, hogy a direkt egyháziságon túl mit ad ez a közösség; vagy más szempontból nézve: miben különbözik egy sok éve összeszokott nagy baráti társaságtól? Röviden a Szentjánosbogár közösség szerepét, hivatását és hatásait szeretném megragadni. 2 Geertz, Clifford, Dichte Beschreibung. Beiträge zum Verstehen kultureller Systeme Suhrkamp, Frankfurt, 1987, 9-42.o. 4
I. A Szentjánosbogár közösség a magyar társadalomban Az Isten küld testvéreim, tinéktek 3 I.1. A magyar ifjúság vallási helyzete 4 I.1.1. Időbeli és térbeli áttekintés Az ifjúság vallásosságával azért fontos külön foglalkozni, mert életkori sajátosságaik eltérnek a többi korosztályétól. A fiatalok életkori jellegzetessége a szülői nemzedék elleni lázadás, melyhez fokozott ellenérzést szolgáltat a kommunizmus alatti árulások, kompromisszumok leleplezése. Ez növeli a fiatalok elhatárolódását, és ezáltal mélyíti a generációs árkokat. Tomka Miklós a vallási változást (hanyatlást) nem tartja egyszerűen a társadalmigazdasági fejlődés természetes folyományának, és a magyarországi fiatalok elvallástalanodásának jelenségét különválasztja a hasonló nyugat-európai folyamatoktól, ahol például magasabb a templomba járó fiatalok aránya. A vallási változások egyik legfőbb oka, hogy a vallás makrotársadalmi szervezettsége és intézményesültsége megingott. Ennek következménye az az egyének vallásosságát legnagyobb részben befolyásoló tényező, hogy hazánkban a vallás családokban való begyökerezettsége megingott, a vallási szocializáció a felnövekvő nemzedék csak mintegy 1/3 részét éri el, míg pl. Ausztriában jelentősen több szülő neveli a gyerekét vallásos módon. Magyarországról tehát egyrészről elmondható, hogy a vallási szocializáció meggyengült. Más részről viszont léteznek az elvallástalanodásnak ellentmondó folyamatok is. Az elmúlt évtizedekben a vallásosság társadalmi elterjedtsége egy darabig hanyatlott, viszont ez a visszaesés megállt, és talán egy kis emelkedés is látható benne. Ez az utóbbi folyamat különösen a fiatalok és fiatal felnőttek körében teremt új viszonyokat, és generációs ellentétekben is megmutatkozik. A modern kor személyes választást és elköteleződést követel, vallási téren is. Különösen a fiatal emberek közül fordulnak sokan szembe az előző nemzedék számukra nem elég hiteles gyakorlatával. Nyugat-Európában a magukat felnőtt korban megtértnek mondók aránya nem éri el az összes hívő egytizedét, Kelet-Közép-Európában viszont ez az arány 3 Forrás, mint a további mottóknál is: Sík Sándor, A szentjánosbogár c. verse 4 A fejezetben közölt adatok forrása: Tomka Miklós, Az ifjúság változó vallása nemzetközi összehasonlításban. In: Rosta Gergely (szerk.): Ifjúság- értékrend- vallás. Budapest, Faludi Ferenc Akadémia 2003. 9-27. 5
többnyire tíz százalék fölötti, Magyarországon 12 százalék. A 45 évnél fiatalabb hívő emberek közel egyharmada állítja, hogy nem hívőből vált hívővé, ami ellentétben áll azzal a hiedelemmel, miszerint a kereszténységet majdnem mindenki gyermekkorban sajátítaná el. Az európai vallási változásokat tévedésből sokan mennyiségi fogyásnak tekintik. A vallási gondolkodást és viselkedést összefogó rendszer kötelező ereje valóban csökkent, azonban ennek következményeként úgy tűnik, a vallás mértéke nőtt. Mivel a vallás a jelen korban szabad választás tárgyává vált, nagyfokú keveredést lehet tapasztalni a 35 évnél fiatalabbak hitbeli elképzeléseiben. A magukat vallásosnak tartók nem csak Istenben, hanem reinkarnációban, kabalák segítségében, stb. hisznek. Ennek legfőbb oka a vallási kultúra határainak elmosódása és belső rendszerének fellazulása. Ezzel egy időben a vallásos és nem vallásos jelzők elbizonytalanodása tapasztalható. Sajátos hazai jelenség, hogy a 35 évnél fiatalabb magyar népesség istenhit kérdésében a többi ország fiataljainál erőteljesebben polarizált, ami azt jelenti, hogy magasabb a személyes Istenben hívők aránya a többi országban kimutatott értéknél, ugyanakkor a legtöbb egyéb országhoz képest nagyobb azon nem hívők aránya is, akik Isten, és bárminemű felsőbb hatalom létét elutasítják. Összességében tehát a fiatal nemzedékre a hitrendszer összezavarodása és a vallással és a természetfeletti valósággal kapcsolatos fogalmak elbizonytalanodása jellemző. Egyéni szinten az elvallástalanodás lelassulása, leállása, talán ellentétbe fordulása figyelhető meg. A posztkommunista országok fiatalságának helyzetét a vallási törekvések megnyilvánulása és a társadalmi-kulturális megerősítés hiánya közötti feszültség jellemzi, melyhez hazánkban egy erőteljes társadalmi ellenpólus léte, a vallás harcos elutasítása járul hozzá, mely társadalmi összeütközésekbe is torkollhat. I.1.2.Az ifjúság vallási helyzete A fiatalok ¼-e tökéletesen vallástalan családban nő fel, 40-45 százalékuk esetleg részesült keresztségben, de vallástalan nevelést kapott. Az ifjúság nagyjából feléről mondható el, hogy több-kevesebb ideig járt hittanra. A társadalom 1/3-át képzi az a vallási téren tudatos réteg, aki a gyermekek hittanoktatásával járó felelősséget vállalja, és gyermekét a teljes iskolaidő alatt hittanra járatja. A fiatalok nagyjából 50%-a részesült az elsőáldozás szentségében, ill. konfirmált. A gyermekek 20-25%-a rendszeres templomlátogató, 40% alkalmi, a fennmaradó 30-40% pedig soha nem megy templomba. A 15 éven felüli fiataloknál a heti rendszerességű és az alkalmi templomba járók aránya is jelentősen csökken, aminek eredményeképp a 15-29 6
éveseknél a templomba soha nem járók aránya másfélszerese annak az értéknek, amit a gyerekeknél ebben a kategóriában látunk. A vallási ismeretszint emelkedése jellemző hazánkban. A rendszerváltás óta lehetőség van vallási témák nyilvános, akár iskolai tárgyalására, és az egyházak bővülő kommunikációs lehetőségeinek is tulajdonítható a vallási ismeretek bővülése. A településtípus fontos befolyásoló tényezője a vallásosságnak. A budapesti templomba járási arányok magasabbak a vidéki szintnél. A vidéki városokban korábban különösen alacsony volt a ez az arány, ami jelenleg erőteljesebben emelkedik, mint akár Budapesten, akár a községekben, így a korábbi érték kétszeresét is eléri. Budapesten a 15-19 éves fiatalok 15%-a legalább havonta jár templomba, mely a fiatalság további éveiben is nagyjából változatlan marad. Vidéken viszont az életkor emelkedésével jelentős ütemben csökken az ilyen rendszerességű templomlátogatók aránya. Ennek legfőbb oka a hagyománybomlás, és a tradicionális vallásosság gyengülése, mely folyamatokon Budapest nagyrészt már túl van. A magyar fiatalok egyre nagyobb arányban mondják, hogy mindig is hittek Istenben (44%), és egyre kisebb arányban, hogy sohasem (25%). Míg 1991-ben lényegesen több ember mondta magát nem hívőnek, addig 2005-re az istenhívők aránya másfélszeresre növekedett. Ezekből az adatokból óvatosan lehet következtetni a vallásosság erősödésére. A vallástipológiák eredménye szerint túlsúlyban vannak a maga módján vallásosak, de emellett megfigyelhető a hagyományos, egyházias vallásosság erősödése is. Egy másik fontos jelenség a vallásosság egy új, egyházon és a keresztény hagyományokon kívüli és a sokféle kisegyház hitvilágába sem beleillő formájának a megjelenése. Jellemző folyamat hazánkban a vallás fölötti egyházi kontroll gyengülése, és a vallással kapcsolatos közbeszéd kiterjedése. Ezeknek eredményeképp a vallás sok olyan helyen is megjelenik, amikre eddig nem is gondoltunk. Összességében tehát a vallás nem hanyatlik, hanem régi, intézményes szabályozottsága helyett, ill. azon túllépve régi és új formákban terjed. I.1.3. Az Ifjúság 2000 c. vizsgálat eredményei Rosta Gergely Tomka Miklós megállapításaival egybecsengő tendenciákat olvas ki az Ifjúság 2000 vizsgálat eredményeiből. 5 5 Rosta Gergely, Ifjúság és vallás, In: Ifjúság 2000 Tanulmányok I., Szerk: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, 2002, 220-239.o. 7
Ez az átfogó kutatás is alátámasztja a lassú, de folyamatos vallási újjáéledést, ami leginkább abban tükröződik, hogy magasabb a rendszeresen templomba járók aránya, mint 10-15 évvel ezelőtt. Rosta Gergely is beszél arról a világnézeti polarizálódásról a magyar társadalomban, melynek egyik pólusát az egyháziasan vallásosak, másik oldalát pedig az ateisták képzik. Kutatásai szerint ennek a két csoportnak az összetétele eltér a teljes népességétől, és kimutathatóan eltérő fontosságot tulajdonítanak az értékek többségének is. Az Ifjúság 2000 kutatás is talál egyházias vallásosságot a kérdezettek körében, de a fiatalok esetében az elszigetelt, hagyományőrző vallásosság helyett vagy mellett egy elkötelezett, városias, modern, ún. elitvallásosság megjelenését emeli ki. Vallásos vagyok, az egyház tanítását követem 10 Vallásos vagyok a magam módján 47 Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e, vagy sem 7 Nem vagyok vallásos 28 Nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem 8 Összesen 100 1. Táblázat Az ifjúság vallásossága saját jellemzés szerint (%) (n=7818) 6 I.2. Közöny a magyar társadalomban Az 1999-ben készült, 10 Közép és Kelet-Közép Európai országot felmérő Aufbruch 7 nevű kutatás, mely a vallást társadalmi kontextusában vizsgálta az érintett országokban, egyértelmű képet rajzol a magyar társadalomban található testvérietlen viszonyokról 8. I.2.1.Szolidaritás Durkheimnél az organikus szolidaritás a társadalmi munkamegosztásból ered, melynek keretén belül az emberek együttműködnek a közös cél érdekében 9. A szolidaritás köznapi szóhasználatban kölcsönös kötelezettségvállalást, ill. egymás megsegítésének 6 forrás: Rosta Gergely, Ifjúság és vallás, In: Ifjúság 2000 Tanulmányok I., Szerk: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, 2002, 223.o. 7 Tomka Miklós, Zulehner, M. Paul, Religion im gesellschaftlichen Kontext Ost(Mittel)Europas, Schwabenverlag 2000. 8 Weber, Max, Gesammelte Aufsätze zur Religionsoziologie I. Tübingen, J.C.B.Mohr, 1920. (reprint:1963) 571.o.) 9 Durkheim, Émile, A társadalmi munkamegosztásról, Osiris, Budapest, 2001. 8
készségét jelenti, míg a keresztény társadalometika értelmében társadalmi együttműködésre kötelez, melynek célja mindenki számára biztosítani a személy emberjogi státuszát 10. Az Aufbruch kutatás a szolidaritás mértékének mérésére több mutatót is alkalmazott 11. Magyarország minden tekintetben messze a legalacsonyabb értéket produkálta. A többi ország szolidaritási szintje mögött sokkal kisebb mértékben lemaradva Ukrajna ballag. Átlagon felül magas értéket Szlovákia, Szlovénia és Kelet-Németország képvisel. A kutatás szerint a szolidaritás mértéke a magasabb képzettségű fiataloknál alacsony, az idősebb, alacsony képzettségű embereknél pedig magas. A képzettség tehát láthatólag csökkenti a szolidaritási készséget. A nemek tekintetében nem mutatható ki különbség. I.2.2. Nevelési célok 12 A közösségi értékek szemben sok környező országgal utolsó helyen szerepelnek a magyar szülők nevelési céljai között. Legtöbb említést hazánkban a más szokások tiszteletben tartása, ezt követően pedig hagyományos polgári erények: a kitartás, és szorgalom kapták. Az utóbbi kettő a kutatás elemzői szerint ún. túléléshez szükséges értékek. A második legtöbb említéssel bíró csoportba a rendszeretettel kapcsolatos értékek tartoznak: önállóság, felelősségérzet, és engedelmesség (ez utóbbi csak 8. helyen szerepel). A negyedik legtöbb említést a másokra való figyelem kapta. Hetedik helyen az életkedv, kilencediktől felfelé pedig: spórolás, fantázia, vallási értékek, és a lista legvégén a saját tulajdon másokkal való megosztása áll. I.3. Az egyház szerepe a civil társadalomban 13 A mai világban, amelyben az állami struktúrák szerepe egyre csökken, és az alsó szintű kezdeményezéseké egyre nő, az egyház civil társadalmi szerepe nagyon fontos. Mivel a poszt- kommunista társadalmakban az alsó szintű társadalmi önszerveződések szervezete még fejletlen, ezért az egyéb kezdeményezésekhez viszonyítva a gyülekezetiegyházközösségi szervezetek és tevékenységük nagyon fontos. Az államnak, mint lebonyolító szervnek, szüksége van értékteremtő, értékőrző és értékeket továbbadó intézményekre, mert a világnézeti és erkölcsi téren megkövetelt értéksemlegessége miatt kötelessége a másutt történő értékteremtés elősegítése és 10 Anzenbacher, Arno, Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001, 187.o. 11 Tomka-Zulehner (2000):, 128-132.o. 12 Tomka-Zulehner (2000): 154-157.o. 13 Tomka Miklós, Az egyházak a civil társadalom szereplői. In: Acta Humana 2000. 39-40., 42-51.o. 9
támogatása. A modern társadalom egyik feladata az, hogy az egyének és az intézmények között kapcsolatot teremtsen, ezt állandósítsa és intézményesítse. Erre a közvetítő szerepre hivatott a civil társadalom, melynek legfontosabb aspektusai: az egyének nyilvános önkifejeződése, érdekérvényesítése, közéleti tevékenysége, valamint a polgárok öntevékeny szervezeteinek és azok hálózatainak összessége 14. Annak érdekében, hogy a civil társadalom képes legyen az intézmények világával való együttműködésre és versenyre, a civil szervezetek jogi formát öltenek. Ezáltal lesznek olyan társadalomszervezeti formává, mely képes közvetíteni az egyének világa és az intézmények világa között. A civil társadalom talán legfőbb jellemzője az, hogy személyek és közösségek elkötelezett tevékenységén alapszik, tehát alulról növekszik. A magyar társadalomban hasonlóan a többi kelet- és közép-európai országhoz a civil társadalom legelevenebb és legszélesebb körben jelenlévő csírái az egyházak. A társadalmi változások következményeképp a társadalomtudomány szemében az egyházi igazi partnere egyre kevésbé az állam és egyre inkább maga a társadalom, ezért az egyház társadalomba való betagozódásának kérdése nagyon fontos. Abból a tételből hogy, Az Isten országa köztetek van (Lk 17,21) egyértelműen következik, hogy az egyház a világ része, és nem kerülheti ki a kapcsolatot és párbeszédet a világgal 15. A bűnös világ, és a tőle radikálisan különböző túlvilág szétválasztására vonatkozó kísértés sokszor nagy, melynek a fanatikus vallási irányzatok engednek. Ugyanez a szétválasztási hajlam motiválja a vallás magánügy -féle pártpolitikai érdekeket szolgáló jelszókat. A kereszténység ellenállva a szétválasztási kísértésnek alapjában véve mindig kiállt amellett a meggyőződése mellett, hogy Isten országa ebben a világban elkezdődik. Ezt az elvi igényt sokszor nehezen engedi a katolikus egyház hierarchikus hivatali struktúrája érvényre juttatni, és a világ szerkezetváltása is nehezítő körülményt jelent. A II. Vatikáni Zsinat világ felé nyitó szellemének megfelelően állást foglal e tétel mellett, hogy az egyház a világ része, benne van a világban. Ennek az életbe való átültetésében a legnagyobb következmény az egyházszerkezet átalakítása, mivel egyetlen hatalmas, hierarchikus szervezet képtelen a világgal való kapcsolattartásra. Az átalakulás során az egyház a korábbi központi helyzetéből legjobb esetben is a többi életszférával mellérendelt szerepbe kerülhet. Ez nagy szemléletváltást követel meg az egyház minden tagjától, és óhatatlanul sok feszültséggel jár. Legjellemzőbbek talán a világi hívek liturgikus szerephez juttatása kapcsán, vagy a kis 14 Cohen, Arato 1992, Seligman 1997 idézi Tomka 2000. 15 Tomka 2000: 177.o 10
közösségek, lelkiségi mozgalmak és plébániák közt fennálló feszültség kapcsán kialakuló viták és személetbeli különbségek. A személyes beállítódásokon kívül a problémát az egyház hierarchikus hivatali rendje jelenti, mely nem illeszkedik a civil társadalom adottságaihoz és elvárásaihoz. Azonban azt nem szabad szem elől téveszteni, hogy sokszor a látszat ellenére azzal együtt, hogy az egyház egy központosított, formális szervezet, az alsó szinten megvalósuló öntevékenységet és a közösségi létet alapvető értéknek, és megvalósítandó célnak tartja. Az egyház átalakulásából annál több pozitívum születhet, minél komolyabban veszi, és minél inkább felhasználja a világi hívek tapasztalatát és közvetítő szerepét. Ugyanis nem csak a világ sokfélesége jelenik meg az egyházon belül, hanem a keresztények is működhetnek kovászként a világban, mely nagy lehetőséget biztosít az elkötelezett keresztényeknek a mindennapi élet során végzett missziós munka terén. Az Isten országa köztetek van (Lk 17,21) tétel igent mond az evilágra is. Jézus több helyen is ad támpontokat és tanácsokat az evilági életvezetéshez. Pl: Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt. (Jn 13,35) Vagy másik helyen, tömörebben megfogalmazva: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! (Mt 19,16-19). A kereszténységben az evilág igenlése mellett fontos vonás a közösségiség. Ez a két tulajdonság eredményezi, hogy az egyháznak fontos szerepet tulajdonítunk a civil társadalomban. Azonban az egyház civil társadalmi szerepe bizonyos fokig indirekt, mert ellentétben a legtöbb civil szervezettel az egyház nem valamilyen konkrét feladatra hivatott csoport, hanem emberek olyan közössége, mely tagjai hitéből következően is feladatának tartja a másokra figyelést, mások segítését. A következő felsorolásban a civil társadalom és az egyház legfőbb egybevágó feladatait szeretném ismertetni, melyek bizonyítják, hogy az egyház a civil társadalom része: társas cselekvésre nevel és ösztönöz; közösségbe fog és közös tevékenységet végez; mások, a helyi társadalom hasznára van; tanítja és tanulja a tágabb társadalmi környezettel való intézményes kapcsolatokat. A Közöny a magyar társadalomban c. alfejezetben a közösségi szemlélet visszaszorulásáról, az önző érdekek egyre nagyobb térnyeréséről olvashatunk, mely legnagyobb részt a modern társadalom versenyszemléletének következménye. Az egyházak ezzel a testvérietlenséggel szemben azt sürgetik, hogy a társadalmi cselekvés mércéje az ember és a társadalom java legyen. A jézusi életmód jellemzője a másik ember segítése, alkalomadtán a saját érdekről való lemondás. 11
A keresztény társadalometika 16 három alapelve a perszonalitás (személyközpontúság), a fentiekben kifejtett szolidaritás, valamint a szubszidiaritás, amibe beletartozik az önállóságra és a társadalmi szerepvállalásra nevelés, a társadalom decentralizálása, és a civil társadalom hálózatainak megteremtése. Ezek szerint tehát a civil társadalom építése a keresztény és az egyházi társadalomerkölcs követelménye, mely egyaránt vonatkozik az egyénekre, csoportokra, intézményekre és az államra. I.4.A Szentjánosbogár közösség elhelyezése a keresztény ifjúságnevelésben 17 Hazánkban a nagy múlttal és hagyományokkal rendelkező keresztény ifjúságneveléssel foglalkozó szervezetek, a cserkészet és a Regnum Marianum mellett az utóbbi két évtizedben megjelent egy harmadik, karakterisztikus, kivehető kontúrokkal rendelkező, országos méretű közösség, a Szentjánosbogár, melyet a többi kisebb, országos közösségtől (Pl. Bokor közösség) többek közt a közéletben való aktívabb részvétele különböztet meg. A kölcsönös segítségnyújtás, az egymástól való tanulás, és egymás tájékoztatása érdekében a cserkészet, a Regnum Marianum és a Szentjánosbogár közösség vezetősége között egy nem intézményesített, de állandó, baráti, ugyanakkor nagyon tartalomteli kapcsolat áll fenn. Ha azt kérdezzük, hogy mire hasonít leginkább a Szentjánosbogár közösség, akkor erre a Regnum Marianum közösség a válasz. Ennek legjelentősebb oka az, hogy a Szentjánosbogár közösség kezdeti, képlékeny korszakában a legmeghatározóbb szellemi és lelki vezetője, a jezsuita Sajgó Szabolcs volt, aki fiatal korában Regnum Marianum közösség tagja volt, amit a Szentjánosbogár nagytestvérének nevez. Cserkésztisztként elismeri a cserkészet fontosságát az ifjúság nevelésében, de az alakuló Szentjánosbogár közösségben a cserkészettől különböző, más szerepeket betöltő közösséget látott. 18 A Regnum Marianumban és a Szentjánosbogárban sokkal hangsúlyosabb a lelki élet, mint a cserkészetben. Fontos különbség a Regnum Marianum és a Szentjánosbogár között, hogy az előbbiben sokkal nagyobb a papok aránya a vezetésben. A Regnum Marianumban korábban csak papok vettek részt a vezetésben. Az utóbbi években kiegyenlítődött a klérus és a civilek 16 Anzenbacher, Arno, Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001. 17 Tereza Worowskával készített interjú alapján 18 A Szív, jezsuita folyóirat 2007. július- augusztusi száma, 32. oldal 12
aránya (3 pap, 3 civil), ami azonban még mindig nagyobb arányt jelent, mint ahogy a Szentjánosbogár közösség vezetésében (négy civil, 1 pap). I.4.1. Eredet Az egyik legalapvetőbb különbséget a cserkészet és a másik két általam tárgyalt közösség között az eredetük jelenti. Az angol Lord Baden-Powell által alapított, hamarosan nemzetközivé vált cserkészmozgalom kezdete Magyarországon az 1910. évre, az első cserkészcsapat megalakulása pedig 1911-re tehető 19. A nemzeti hagyományokhoz való illeszkedés elvének köszönhetően a magyarországi cserkészet hamar alkalmazkodott a hazai nevelési és vallási viszonyokhoz. Ezzel szemben a hivatalosan 1902-ben induló Regnum Marianum és a Szentjánosbogár is speciálisan magyar közösségek. Ennek megfelelően indulásukkor mindketten kizárólag a magyar szükségletekhez, viszonyokhoz alkalmazkodtak. Dobszay János a Regnum Marianum történetével foglalkozó könyvében olvashatjuk, hogy a szervezetet Prohászka Ottokár tanítványai hozták létre. A közösségre nagy hatással voltak a korabeli jezsuita kongregációk, célja kezdetektől a fiatalok lelki gondozása. Érdekes mozzanat a Regnum Marianum és a magyarországi cserkészet történetében, hogy a kettő hazánkban korábban szorosan összefonódott, amit az is mutat, hogy a legnagyobb cserkészcsapata a Regnum Marianumnak volt. Kezdetben nem volt markáns különbség a két közösség között, nevelési elveikben sokat átvettek egymástól. Az évek során eltérő, többek közt lelki és alaki megjelenésbeli (a cserkészetnél szinte katonás rendezettséget jelentő) igények mutatkoztak a két szervezet részéről, ezért a két közösség idővel elhatárolódott. 20 A Szentjánosbogár közösség az 1980-as évek végén született, így a másik kettő, száz éves hagyományokkal rendelkező, magas fokon intézményesedett közösséghez képest nagyon fiatal közösségnek számít. Alacsony intézményesültségi foka az alább olvasható, tudatos laza keretek megtartása mellett- részben bizonyára ebből is következik. I.4.2. Tagság Elementáris különbséget jelent a közösség felépítésében, működésében és identitásában a tagság kérdése. A cserkészetben és a Regnum Marianumban a tagok a 19 Gergely Ferenc, A magyar cserkészet története, Göncöl Kiadó, Budapest, 1989, 20-21.o. 20 Dobszay János, Így vagy sehogy. Fejezetek a Regnum Marianum életéből, Regnum Marianum, Budapest, 1991, 10-60. 13
belépése, fogadalomtétele, kötelezvény aláírása, stb. egyfajta keretet biztosít. A Szentjánosbogárban ezzel szemben a tagok felvételére szándékosan nincsen hivatalos aktus, beavatási szertartás. Ez nagyobb szabadságfokot biztosít, ami elsősorban a nem hívő, kereső emberek miatt fontos, akik kezdetben csak lazább kötelékeket képesek, vagy hajlandóak elfogadni, mert így elköteleződés, és annak elvárása nélkül vehetnek részt a közösség életében, vagy hagyhatják el azt. Ezáltal a három közösségnek részben eltérő a társadalmi bázisa, más-más társadalmi rétegeket vonzanak, és így összességében a magyar társadalom talán nagyobb részének nyílik lehetősége valamilyen közösségbe való bekapcsolódásra. A Szentjánosbogárra jellemző laza intézményesültségnek egyik pozitív hozadéka egyfajta belső elköteleződés. Abban az értelemben ez a legkeresztényibb forma, hogy a Szentjánosbogár közösségben akárcsak a keresztény egyházakból- a tagnak joga van bármikor kilépni, illetve nem kötelessége minden alkalmon megjelenni. Ahogy az egyház nem kérheti számon az embereken a misére járást, nem kötelezheti őket egyházi adóra, úgy a Szentjánosbogárban sem bármiféle kötelezvény aláírásának híján- beszélhetünk felelősségre vonásról. Ebben a közösségben nagyrészt azok maradnak, akik hasznosnak és számukra kedvesnek találják a gyerekekkel, fiatalokkal való foglakozást, valamint egy hasonló életérzésű emberekkel való közösség építését, amely laza keretekkel, de ezzel a belső elkötelezettséggel működik. Ugyanennek a szabadságnak a hátránya, hogy mivel a tagokon nem lehet felelősséget számon kérni, ezért pl. a szervezésben bizonyos szabályokra, kötelezettségekre való hivatkozás lehetősége híján marad a sokszor több pénzt, energiát és időt igénylő személyes megkeresés, felkérés. A visszatérés kérdésében is nagy szerepet játszik a közösség kötöttsége vagy nyitottsága. Míg a cserkészetre és a Regnum Marianumra kevéssé, a Szentjánosbogárra nagyon jellemző, hogy valaki bármilyen belső (pl. egyháztól, vagy a közösségtől való lelki eltávolodás), vagy külső okból (pl: ösztöndíj, munka) elhagyott közösségébe néhány év után, mikor az elhagyásra bíró körülmények már elmúltak, visszatérjen. I.4.3. A kor, és nemek szerinti szétválasztás kérdése Míg a korcsoportok homogenitására való törekvés mindhárom közösségre jellemző, az őrsök nemek szerinti szétválasztása csak a cserkészetben gyakorlat. 21 21 Az őrsgyűlésen kívüli programokon: táborban, rajfoglalkozáson, csapat-, kerületi, és országos programokon koedukálva vannak. A Regnum Marianumban is van egy vonal, ami a nemek külön nevelését tartja jobbnak. 14
A Szentjánosbogár táborok kezdetén a nemek szerinti szétválasztás az elszállásoláskor egyértelmű volt, 22 a csoportbeosztásnál azonban szóltak érvek a koedukált, és vegyes korú 23, csoportbeosztás mellett is. Mivel a táborok egyik pedagógiai céljának megvalósításához, az adott tábori téma több szempontú megvitatásához a csoporttagok azonos intellektuális szintje, hasonló tájékozottsága szükséges, ezért a közösség alakuló fázisa óta csoportbeosztási szempont, hogy ne legyen két évnél nagyobb korkülönbség a résztvevők között. Az azonos korú, de nemek szerint vegyes csoport nem garantálja a tagok azonos érdeklődési körét, és érettségi szintjét a mindennapi viselkedés terén, ami a fegyelmezés, a csoportlégkör, és a csapatszellem kialakítása szempontjából nehézséget, és kihívást jelent. Azonban a fiú-lány integráció a Szentjánosbogár vezetők reményei szerint segíti a kölcsönös szocializációt, akkor is, ha ennek a tábor folyamán még nem látható a gyümölcse. I.4.4. Az évközi munka tematikája A cserkészet és a Regnum Marianum a pedagógiai munka sokkal nagyobb részét végzi a heti rendszerességű, évközi találkozókon, mint a Szentjánosbogár közösség. A Regnum Marianum elvei szerint az évközi munka és a tábor 50-50%-ot tesz ki a nevelésben. Ahogy a Regnum Marianumban, úgy a cserkészetben is igaz, hogy a tábor a csoport életében év közben is résztvevő tagok jutalma, és egyben az éves munka megkoronázása. A Szentjánosbogár eseményei közül egyértelműen a nyári tábor az év súlypontja, eköré szerveződnek a kevesebb létszámot vonzó évközi programok (pl: rajzás 24, métabajnokság). Meglehetősen kezdetleges még a rendszeres évközi találkozókat jelentő, ún. bogárklub intézménye, azonban a közösség célja, hogy minél több ilyen állandó csoport jöjjön létre az országban. Sajátos különbség a közösségek évközi munkájában, hogy a cserkészetben létezik egy központilag kidolgozott tématerv, ami precízen előírja a csoportvezetőnek, vagy csapatvezetőnek azt, hogy hétről-hétre mi lesz a terv, mi lesz a téma, mit kell csinálni a csapattal/csoporttal. A Regnum Marianumban a vezetőpárok a csoport állapotának megfelelő nevelési és oktatási célokat kitűzése után bontják le alkalmakra és tervezik meg konkrétan, hogy az adott évben mit kívánnak átadni 25. A Szentjánosbogár kluboknak ezzel szemben 22 A Szentjánosbogár táborokban egy szállásra csak azonos nemű gyerekek kerülnek, kivételek ez alól a testvérek 23 Az első években csak általános iskoláskorú gyerekek számára szervezetek táborokat. 24 Közös találkozó ősszel a különböző helyen megrendezett Szentjánosbogár táborok résztvevőinek 25 Szempontok az Éves Tervhez, ONV, Budapest, 2004. 15
ennyire sem intézményesített a tematikája. A gyerekekből álló kluboknál kezdetben minden ilyen együttlét célja az idő élmény-dús eltöltése, hogy a résztvevők minden alkalommal egyfajta de jó volt! érzéssel menjenek haza. A cél itt nem egy meghatározott terv megvalósítása, hanem az együttlét minősége, akár játékkal, akár a liturgikus év adott korosztályhoz illő feldolgozásával, stb. A Szentjánosbogár klubok egyetlen közös célkitűzése, hogy a csoportban kialakuljon egyfajta bizalmi légkör, a gyerekek érezzék, hogy elfogadják őket. A legtöbb csoport együttléte során, ahogy a tagok minél jobban megismerik egymást, a kor előrehaladtával áttér az őket foglalkoztató, személyes témák megbeszélésre- a korosztály igényének megfelelően. A klubvezető feladata, hogy éberen figyeljen arra, hogy mi foglalkoztatja a gyerekeket, fiatalokat, és mindig ő találjon, dolgozzon ki, témát, és indítsa el, majd ezt beszéljék meg közösen, melynek során a fiatalok kibeszélhetik magukból aktuális gondolataikat, kérdéseiket, kételyeiket, stb. 16
II. A Szentjánosbogár közösség és a Szentjánosbogarak bemutatása Hogy sugarai eleven tüzét, melyek arcáról a szívembe égtek sugározzam csendesen szerteszét. II. 1. A Szentjánosbogár közösség rövid története 26 A Szentjánosbogarat Dunakeszin két plébánia több mint tíz családja hozta létre a 80- as évek második felében azzal a céllal, hogy saját gyermekeik részére tartalmas kikapcsolódást nyújthassanak keresztény körülmények között. A szülők a játszós-beszélgetős találkozásokat klubnak nevezték, és létrehoztak a formálódó kisközösség számára egy kisújságot, valamint egy énekkart is, melyet Szentjánosbogárnak neveztek az alábbi Sík Sándor vers alapján. Ennek sorai fogalmazzák meg mai napig az azóta országossá nőtt közösség hivatását. Az Isten küld, testvéreim, tinéktek, Hogy sugarai eleven tüzét, Amik Arcáról a szívembe égtek, Sugározzam csendesen szerteszét, A Testvéreknek, kik az éjben járnak, Az Isten küldött, szentjánosbogárnak. (Sík Sándor: A Szentjánosbogár) 1990-ben folytatódott Magyarországon A Szív c. jezsuita országos havilap kiadása, melynek akkori főszerkesztője, Sajgó Szabolcs atya az itthon újrainduló újság gyerekrovat szerepébe meghívta a Dunakeszin szerkesztett kis újságot, amely így országosan is ismertté vált. A rovat célja volt, hogy közvetlen viszonyban álljon olvasóival, így a szerkesztők aktív levelezést folytattak a gyerekekkel. A Szentjánosbogárnak akkora sikere lett, hogy 1991-ben egy nyári tábort is szerveztek ezeknek a gyerekeknek Dunakeszin. Ez az eredetileg egyszeri alkalomnak gondolt program a gyerekek részéről mutatkozó igény miatt a következő években is megrendezésre került, az ország immár más településein. Az egyre nagyobb népszerűség miatt az évek folyamán a jelentkezők létszáma is folyamatosan nőtt, így néhány év után nem volt elég egy helyszín, és szinte minden évben egyre több táborra volt szükség. 26 Forrás: www.szentjanosbogar.hu 17