Változások a hazai erőgépállományban

Változások a hazai erőgépállományban Dr. Gockler Lajos NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2013 nyarán a teljes mezőgazdaságra, benne a mezőgazdaságban üzemeltetett erőgépek (darabszám, kapacitás) adataira is kiterjedő részletes felmérést végzett, melynek eredményeit a honlapján Magyarország mezőgazdasága, 2013 címen 2014. január közepén ismertette (részletek az Agrofórum 2014. 6. szám 12-20. oldalain közölt cikkben). A KSH 2013. decemberben az erőgépek átlagos hasz- Megnevezés társas gazd. Átlagos kor (év) A gépek aránya (%) egyéni gazd. összes társas gazdaság egyéni gazdaság <10 év 11-20 év >20 év >30 év <10 év 11-20 év >20 év >30 év 2000-ben Traktor <8 kw 8,5 13,1 13,0 65,4 31,8 2,8 0,3 46,1 41,4 12,5 4,0 8-20 kw 11,6 17,2 16,9 46,6 44,8 8,6 1,7 36,2 38,0 25,8 12,6 21-40 kw 15,5 20,4 19,8 24,3 52,0 23,7 1,3 22,7 33,2 44,1 13,8 41-60 kw 12,4 13,9 13,4 36,1 56,7 7,2 0,3 43,8 39,6 16,6 2,3 61-100 kw 10,2 12,7 12,1 51,1 41,9 7,0 0,5 48,5 35,6 15,9 2,3 >100 kw 11,7 12,3 11,9 41,0 49,9 9,1 0,1 44,2 43,3 12,5 0,6 Traktor átlag 12,4 16,1 15,3 37,5 52,4 10,1 0,5 37,5 37,5 25,0 6,9 Arató-cséplő gép 11,5 18,3 14,5 43,0 50,1 6,9 0,2 21,2 51,2 27,6 9,1 Egyéb önjáró betak. 13,1 13,6 13,2 32,8 57,5 9,7 0,2 41,0 36,1 22,9 2,8 Önjáró rakodó 11,5 14,8 12,3 42,5 50,6 6,9 0,3 29,4 51,7 18,9 2,8 Egyéb önjáró 11,2 15,1 13,6 49,5 41,0 9,5 0,1 38,4 45,6 16,0 2,8 Tehergépkocsi <1 t 8,0 11,9 10,7 64,6 33,4 2,0 0,1 47,6 45,1 7,3 1,1 1,1-3,5 t 7,6 11,5 10,6 67,2 30,6 2,2 0,2 50,4 42,1 7,5 1,3 > 3,5t 13,2 15,0 14,0 23,2 71,3 5,5 0,1 29,5 57,9 12,6 1,6 Tehergépkocsi átlag 12,4 11,9 12,1 40,9 55,0 4,1 0,1 42,6 48,3 9,1 1,3 Erőgépek össz. átlag 12,2 15,6 14,6 39,2 52,6 8,2 0,3 37,0 40,1 22,9 6,1 2013. decemberben Traktor <8 kw 11,7 19,9 19,5 52,4 33,6 14,0 0,7 27,5 34,5 38,0 20,7 8-20 kw 14,8 22,4 22,0 44,0 27,1 28,8 4,9 15,6 34,6 49,8 17,4 21-40 kw 19,9 27,3 26,8 24,0 29,4 46,6 13,6 10,4 23,9 65,8 38,6 41-60 kw 18,5 21,5 21,0 23,5 35,4 41,1 6,4 14,6 40,1 45,3 16,6 61-100 kw 10,4 15,0 14,0 61,6 28,3 10,0 1,6 41,9 34,8 23,3 7,5 >100 kw 10,9 13,6 12,4 62,8 22,4 14,8 3,0 50,5 27,1 22,4 7,0 Traktor átlag 13,7 20,5 19,3 47,4 28,9 23,7 4,3 24,2 33,4 42,4 18,4 Arató-cséplő gép 10,8 17,4 15,4 57,6 31,4 11,0 1,2 33,6 34,2 32,2 10,5 Egyéb önjáró összesen 11,5 18,4 15,1 59,9 24,0 16,1 4,0 31,9 27,6 40,5 12,3 Tehergépkocsi <1 t 8,6 11,9 10,6 68,1 27,6 4,3 0,0 49,1 42,0 8,9 0,0 1,1-3,5 t 9,4 14,7 13,4 66,1 28,1 5,9 1,0 33,6 50,1 16,3 3,6 > 3,5t 18,3 18,0 18,1 25,9 30,0 44,1 5,8 19,2 53,9 26,9 8,4 Tehergépkocsi átlag 13,0 15,1 14,4 49,3 28,8 21,9 2,9 32,2 49,9 17,9 4,3 Erőgépek össz. átlag 13,1 19,7 18,3 50,0 28,6 21,4 3,8 25,7 34,7 39,6 16,5 2013/2000 (%) Traktor 110,8 127,1 125,8 126,4 55,2 234,7 860,0 64,4 89,2 169,6 266,7 Arató-cséplő gép 93,9 95,2 105,9 133,9 62,7 159,8 600,0 158,7 66,7 116,6 115,4 Tehergépkocsi 105,2 127,0 119,2 120,5 52,4 533,8 2900,0 75,5 103,4 196,4 330,8 Erőgépek össz. átlag 107,4 126,6 125,2 127,6 54,4 261,0 1266,7 69,5 86,5 172,9 270,5 1. táblázat A mezőgazdasági erőgépek korösszetétele 2000-ben és 2013. decemberben Megjegyzés: A 2013. decemberi átlagos kor a KSH által megadott részletes kategóriák átlagos értékei alapján került kiszámításra. Forrás: a KSH adataiból MGI feldolgozás. 6

nálati idejét (korát) is felmérte, az adatokat a honlapján 2014. szeptember elején tette elérhetővé. Mivel ezt megelőzően a KSH a mezőgazdasági gépállomány korára vonatkozó adatokat csak 2000-ben rögzítette, érdemes összehasonlítani az erőgépek korábbi és mostani helyzetét és nagyító alá venni a változás okait. Az erőgépek átlagos használati ideje (kora) Hazánkban a mezőgazdasági erőgépek átlagos használati ideje 2000-ben sem volt kedvező, mert az átlagos értékük a traktoroknál 15,3, az arató-cséplő gépeknél 14,5, a magajáró rakodóknál 12,3, a tehergépkocsiknál pedig 12,1 év, a kiselejtezési idő pedig ennek mintegy kétszerese volt. Így a 20 évnél öregebb traktorok aránya a gazdálkodó szervezeteknél 10,1 %, az egyéni gazdaságoknál 25,0 %, az arató-cséplő gépeké pedig a társas gazdaságoknál 6,9 %, az egyéni gazdaságoknál 27,6 % volt, tehát az egyéni gazdaságok erőgépei lényegesen korosabbak voltak, mint a gazdálkodó szervezeteké. Az erőgépállomány átlagos használati ideje a gazdasági szervezeteknél 12,2 évről 13,1 évre, csak 7,4 %-kal nőtt, míg az egyéni gazdaságoknál 15,6 évről 19,7 évre, tehát 26,6 %-kal emelkedett. Így a mezőgazdasági erőgépek átlagos használati ideje a 2000. évi 14,6 évvel szemben 2013 végén 18,3 év volt, és ez mintegy 35-37 éves átlagos kiselejtezési időt, illetve géphasználatot jelent. Tehát országosan a <=10 éves gépek aránya 37,5 %-ról 31,0 %-ra csökkent, míg a >20 éveseké 19,8 %-ról 35,6 %-ra, a >30 éveseké pedig 4,9 %-ról 13,7 %-ra nőtt. Figyelmet érdemel azonban, hogy az elmúlt 3-4 évben a társas gazdaságok tartani tudták az újgép-vásárlások korábbi ütemét és gépállományuk koraránya az elmúlt 10 évben is csak kisebb mértékben romlott, ellentétben az egyéni gazdaságokkal, ahol a 20 évnél öregebb gépek aránya a 2000 évihez viszonyítva 72,9 %-kal, míg a 30 évnél öregebbeké 2,8-szeresére nőtt (1. táblázat). A KSH adatai alapján 2013 decemberében a mezőgazdaságban 50 év feletti gépek is üzemelnek, így az egyéni gazdaságoknál 1451 traktor, 47 arató-cséplő gép, és 19 tehergépkocsi. A 31-50 év közötti erőgépek száma és aránya ugyancsak jelentős, így a társas gazdaságoknál 950 traktor, 41 aratócséplő gép, és 293 egyéb erőgép, az egyéni gazdaságoknál pedig 16.802 traktor, 737 arató-cséplő gép és 920 Gép telj. (kw) Műszak (h/db) Javítási (h/nha) Karb.-jav. költs. (Ft/ nha) Műszak (h/db) Javítási (h/nha) Karb.-jav. költs. (Ft/ nha) Műszak (h/db) Javítási (h/nha) A teljes adatállomány A 10 évnél fiatalabb erőgépek A 10 évnál korosabb erőgépek 2. táblázat Az MGI bázisgazdaságok erőgépeinek 2002-2011. évi átlagos teljesítése, és 2011. évi árszintű karbantartási-javítási költsége Forrás: MGI feldolgozás. Karb.-jav. költs. (Ft/ nha) Traktorok 21-40 16,0 1255 0,342 1757 8,3 1314 0,286 1481 18,0 1240 0,361 1851 41-75 14,5 1117 0,239 1371 4,7 1715 0,130 1123 19,6 801 0,374 1682 76-100 4,0 1477 0,073 680 4,0 1477 0,073 680 101-150 7,4 1499 0,069 783 4,7 1540 0,056 805 15,2 1379 0,107 724 151-200 8,4 1601 0,056 613 5,1 1856 0,043 511 17,9 866 0,142 1298 201-250 1,6 2727 0,016 314 1,6 2727 0,016 314 251-300 1,0 1463 0,009 192 1,0 1463 0,009 192 Átlag 13,1 1259 0,125 904 5,0 1706 0,067 687 19,0 930 0,288 1503 Tehergépkocsik 41-75 7,7 1710 0,105 1405 6,7 1981 0,050 1223 11,3 694 0,827 3775 76-100 19,3 670 0,869 3198 19,3 670 0,869 3198 101-150 10,3 1870 0,122 1096 5,8 2371 0,030 837 14,2 1445 0,251 1462 201-250 13,8 1108 0,278 1441 6,8 1603 0,168 960 15,7 975 0,328 1658 Átlag 15,8 1010 0,395 1852 6,5 1974 0,098 995 17,8 804 0,541 2272 Arató-cséplő gépek 151-200 10,4 459 0,482 2382 7,7 490 0,440 2063 15,3 401 0,579 3120 201-250 3,7 801 0,109 982 3,7 801 0,109 982 251-300 6,0 133 0,447 1457 6,0 133 0,447 1457 301-350 2,5 1110 0,057 661 2,5 1110 0,057 661 Átlag 6,3 675 0,175 1208 4,8 719 0,150 1091 15,3 401 0,579 3120 Magajáró rakodók 21-40 16,6 969 0,493 2641 5,8 1297 0,362 2534 19,5 883 0,554 2690 41-75 7,7 2760 0,228 1902 4,9 3195 0,229 1949 19,3 913 0,211 1150 76-100 7,8 1721 0,226 2343 5,0 1756 0,202 2574 17,8 1597 0,319 1434 151-200 15,5 1070 0,327 1584 15,5 1070 0,327 1584 Átlag 12,2 1502 0,288 2253 5,1 2014 0,228 2330 18 1004 0,432 2071 Eőgépek átlag Átlag 13,1 1197 0,179 1190 5,1 1607 0,097 935 18,9 897 0,380 1818 7

Erőgép teljesítmény (kw) Traktorok Arató-cséplő gépek egyéb erőgép tartozott e kategóriába. Ennek megfelelően a 30 év feletti erőgépek aránya a gazdasági szervezeteknél csak 3,8 %, míg az egyéni gazdaságoknál 16,5 % volt. Az átlagos használati idő növekedésének következményei Magajáró rakodók Szecskázók (mh/év) (Ft/nha) (mh/év) (Ft/nha) (mh/év) (Ft/nha) (mh/év) (Ft/nha) 21-40 1500 2007 1600 3638 41-75 1600 1582 1700 3350 76-100 1700 1271 550 3199 1800 3234 101-150 1800 1074 575 2818 1900 3176 151-200 1900 929 600 2449 2000 3119 550 6087 201-250 2000 826 625 2125 575 5649 251-300 2100 762 650 1894 600 5210 301-350 2200 716 675 1709 625 4735 351-400 2250 681 700 1536 650 4297 401-450 2300 658 725 1432 675 4004 451-500 700 3785 3. táblázat Erőgépek várható átagos teljesítése és karbantartási-javítási költsége 2014-ben Megjegyzés: 10 éves erőgéphasználattal számolva, mh= műszakóra, nha= normálhektár. Forrás: Mezőgazdasági gépi munkák költsége 2014-ben (MGI kiadvány) A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) által megfigyelt bázisgazdaságok tényadatai szerint a nagyobb teljesítményű, a fiatalabb és a korszerűbb erőgépek használata a kedvezőbb. Az adatok azonban akkor igazán meggyőzőek, ha összevetjük a 10 éves, vagy ennél fiatalabb és a 10 évnél öregebb erőgépek számait. Így látható, hogy a fiatalabbak mintegy kétszer akkora teljesítés mellett csak kb. fele akkora fajlagos karbantartási-javítási költséget igényelnek (2. táblázat). Hasonló a tendencia az elmúlt mintegy öt év átlagos adatainál is, azzal a különbséggel, hogy a bázisgazdaságok csökkenő- és öregedő erőgépállománya miatt a <=10 éves gépek javára nincsen olyan nagy különbség, mint a 2. táblázatban. Ez a számottevőnek is nevezhető különbség az alapja annak, hogy az MGI az évente a gépüzemeltetési kiadványhoz kidolgozott tervszámoknál (a bázisgazdaságok teljes erő- és munkagépállományának adataiból) csak a 10 évnél fiatalabb gépek számait veszi figyelembe, természetesen a költségeknél az áremeléseket követve (lásd pl. a 2014. évi teljesítés-, és karbantartási-javítási költség adatok alakulását a 3. táblázatban, illetve részletesen az Agrofórum 2014. 2. szám 87-96. oldalain közölt cikkben). De ez a különbség arra is figyelmeztet, hogy az erőgépek hoszszabb idejű használata esetén az üzemeltetési költség jelentősen nő, ezért a géppark fiatalítása a termelési költség mérséklése miatt elengedhetetlen. A bázisgazdaságok adataira jellemző pl., hogy az elmúlt öt évben a gazdálkodást meghatározó adatok jelentős része alig változott. Így a gazdaságok átlagos mérete, az erőgépállomány, és ennek kihasználása, valamint az erőgépek átlagos használati ideje stb. évenként csak mérsékelten nőtt, vagy csökkent. Különösen figyelemre méltó az, hogy az EU-csatlakozás után a jelentősen növekvő támogatás sem tette lehetővé az erőgéppark fiatalítását, az erőgépek átlagos használati ideje a bázisgazdaságok megfigyelésének kezdete óta 2012-2013-ban volt a legmagasabb. Folyamatosan nőtt azonban a fajlagos gépérték és ennél intenzívebben a karbantartás-javítási költség, a javítási óra felhasználás, valamint az egy javítási órára jutó bér- és rezsiköltség. Ugyancsak kiemelhető, hogy az EU-csatlakozás óta a gazdaságokban nem csökkent, sőt kissé nőtt az alkalmazott erőgéptípusok száma, így e gazdaságok a bemutatott öt év átlagában 23 erőgéptípussal, illetve ezen belül 13 traktortípussal dolgoztak. Legkedvezőtlenebb az A gazdaság erőgépállománya, itt 2013-ban 33 erőgéptípus, illetve 21 traktortípus üzemelt (4. táblázat). Fontos továbbá, hogy a három bázisgazdaság azonos adatai is jelentősen eltérőek. A legkisebb állóeszköz-értékkel, a legcsekélyebb gépállománnyal, a legfiatalabb erőgépparkkal és a legkedvezőbb fajlagos karbantartási-javítási költséggel, valamint javítási órafelhasználással a legnagyobb területtel rendelkező és ennek ellenére a legkevesebb erőgéptípust üzemeltető C gazdaság dicsekedhet. Ennek oka csak részben magyarázható a jobb körülmények -kel, és az itteni legkisebb állatállománnyal. A fő ok sokkal inkább az alkalmazott gépi munkaszervezés lehet, mert itt veszik igénybe a legtöbb gépi munka szolgáltatást és a gépbérlet különböző formáit. Érdekes az A és B gazdaságok adatainak alakulása is, mert bár a fajlagos gépértékek hasonlók, a B gazdaságnál a gépek fajlagos karbantartási-javítási költsége sokkal mérsékeltebb annak ellenére, hogy az erőgépek átlagos használati ideje magasabb, mint az A gazdaságban. Mindez azt is mutatja, hogy a gépüzemeltetés fajlagos költségének alakulása nemcsak a körülményektől, hanem a gazdaságok vezetőinek döntéseitől is számottevően függ. A gazdaságvezetők döntései határozzák meg a gépcseréket is, melyek a fajlagos karbantartási-javítási költségek alakulását (talán) a leginkább meghatározzák. Az erőgépek gépi munkára (nha-ra) vetített karbantartási-javítási költsége jól mutatja, hogy a korosabb gépek üzemeltetési költsége nagyobb. A feldolgozott bázisgazdaságok adatállománya alapján viszont az is látható, hogy mind a korszerű, mind a kevésbé korszerűnek minősített erőgépek között egyaránt vannak, amelyeknek üzemeltetési költsége kedvező, míg másoké kedvezőtlen, ami azt is jelenti, hogy nemcsak a keleti, hanem a korszerű nyugati gépek esetén is előfordul a karbantartási-javítási költségek között jelentős eltérés. Meglepő azonban, hogy a korszerű gépeknél (az átlagot tekintve) a fajlagos karbantartási-javítási költség a nagyobb alkatrészárak ellenére sem nő jelentősen, ugyanakkor a halmozott adatok szerint a gépek öregedésével többnyire kisebb, míg a kevésbé korszerűeknél nagyobb. (Példaként lásd az MGI egy korábbi feldolgozásából az 5. táblázatot. Az erőgépek típusok sze- 8

rinti adatait az Agrofórum 2010. évi 9. szám 97-98. oldalain közöltük.) Az 5. táblázat kapcsán meg kell jegyezni, hogy az ott látható számok a gazdaságban működő összes traktor adatai, tehát a feltüntetett használati idő alatt nem azonos traktorok szerepelnek. Mivel az öregebb kort nem minden erőgép éri meg és a költségesebben üzemelőket előbb selejtezik, a táblázat kedvezőbb képet mutat, mintha a munkába állított összes traktort 20 évig üzemeltették volna. E hibától eltekintve a lényeg, hogy a gépek teljes üzemeltetési költségét nem csak a karbantartás-javítási költség, hanem az összes költség, különösen a gépár alapján számolt értékcsökkenés is lé- Megnevezés 2009 2013 2009-13 2013/ 2013-ban átlag 2009 A gazd. B gazd. C gazd. A gazdaság és az erőgépek általános adatai Géppel művelt terület (ha) 3616 3690 3626 102,0 4111 2371 4589 Állatállomány (számosállat/ha) 0,284 0,324 0,295 114,1 0,434 0,411 0,180 Erő+munkagépek fajl. értéke (EFt/ha) 599,5 747,4 686,5 124,7 292,4 293,5 161,4 Erőgép motor teljesítm. ellátottság (kw/ha) 1,066 1,053 1,070 98,8 1,398 1,384 0,572 Erőgépek átl. motor teljesítmény (kw/db) 102,4 104,1 104,5 101,6 104,5 99,5 109,3 Erőgépek kihasználása (nha/kw) 12,0 11,6 12,1 96,2 11,4 9,4 14,7 Erőgépek átl. használati ideje (év) 11,9 13,0 12,4 109,6 13,4 15,1 10,5 Erőgépek kihasználása (mh/db) 1209 1201 1225 99,4 1225 941 1505 Erőgéppel végzett munka (mh/ha) 12,59 12,15 12,53 96,5 16,39 13,10 7,87 Erőgéppel végzett munka (nha/ha) 12,8 12,2 12,9 95,3 16,0 13,0 8,4 Erőgépek fajlagos teljesítménye (nha/mh) 1,018 1,003 1,029 98,4 0,974 0,992 1,065 Erőgéptípusok száma (db/gazdaság) 22,7 23,7 23,0 104,4 33 23 15 Traktor motor teljesítm. ellátottság (kw/ha) 0,604 0,674 0,625 111,6 0,889 0,828 0,388 Traktorok átl. motor teljesítmény (kw/db) 86,3 91,5 90,3 106,1 87,0 93,5 100,2 Traktorok kihasználása (nha/kw) 16,1 13,4 15,0 83,4 12,6 11,5 17,4 Traktorok átl. használati ideje (év) 11,6 13,0 12,4 112,0 14,2 15,1 9,8 Traktorok kihasználása (mh/db) 1342 1326 1320 98,8 1180 970 2125 Traktorral végzett munka (mh/ha) 9,39 9,76 9,13 103,9 12,06 8,59 8,23 Traktorral végzett munka (nha/ha) 9,61 8,87 9,29 92,2 11,18 9,49 6,49 Traktorok fajlagos teljesítménye (nha/mh) 1,033 0,926 1,024 89,6 0,928 1,104 0,822 Traktortípusok száma (db/gazdaság) 12,3 14,3 13,0 116,2 21 13 9 A karbantartás-javítás adatai Össz.gép karb.+jav. költség (Ft/ha) 23267 34311 28354 147,5 57156 28053 17080 Össz.gép karb.+jav. költség (Ft/nha) 1815 2816 2213 155,2 3581 2158 2038 Össz.gép karb+jav. költség (Ft/erőg.mh) 1848 2823 2268 152,8 3487 2142 2170 Az össz.gép karb.+jav. költségből az erőgépek ka.+jav. kölségének aránya (%) 62,9 62,1 63,4 98,6 64,0 58,3 59,4 Traktor karb.+jav. kölség (Ft/trakt.nha) 876 1458 1091 166,5 1987 1116 898 Traktor karb.+jav. kölség (Ft/trakt.mh) 905 1350 1108 149,1 1843 1232 738 Erőgép karb+jav. költség (Ft/erőg.nha) 1142 1748 1399 153,0 2293 1259 1210 Erőgép karb+jav. költség (Ft/erőg.mh) 1163 1752 1434 150,6 2233 1249 1288 Munkagép karb+jav. költs. (Ft/erőg.nha) 672 1068 814 158,9 1288 900 828 Össz karb.+ja. költs. megoszlás % anyag-alkatrész 50,3 51,3 49,7 102,1 55,8 42,5 55,7 műhely bér és rezsi 39,2 40,3 40,7 102,7 36,7 49,8 34,3 külső (idegen) javítás 10,5 8,4 9,6 80,0 7,5 7,7 10,0 Össz karb+jav. költs./telj. gépüz.költs. (%) 26,5 29,8 27,0 112,4 35,6 24,1 23,2 Össz karb+jav.költs./telj.gép-állóeszk.ért. (%) 12,1 14,4 12,8 118,9 19,5 9,6 10,6 Erő+munkag.-re fordított jav. (óra/ha) 3,28 3,90 3,50 118,9 5,80 4,98 1,64 Erő+munkag.-re ford. jav. (óra/erőgép nha) 0,256 0,320 0,273 125,1 0,363 0,383 0,195 Erő+munkag.-re ford. jav. (óra/erőgép mh) 0,261 0,321 0,280 123,1 0,354 0,380 0,208 Traktorra ford. jav. (óra/traktor nha) 0,109 0,138 0,112 126,7 0,176 0,165 0,059 Traktorra ford. jav. (óra/traktor mh) 0,113 0,128 0,115 113,5 0,164 0,183 0,048 Munkagépre ford. jav. (óra/erőgép nha) 0,115 0,153 0,127 132,9 0,158 0,190 0,115 Egy jav. órára jutó bér és rezsi (Ft/jav.óra) 2564 3057 2869 119,3 3180 2629 3342 4. táblázat A mezőgazdasági erőgépek és munkagépeik karbantartási-javítási költségének jellemző adatai az MGI bázisgazdaságokban Megjegyzés: Géppel művelt terület = szántó+szőlő+gyümölcs+kert, mh= műszakóra, nha= normálhektár. Forrás: MGI feldolgozás. 9

nyegesen befolyásolja, mert egyes nyugati gépek fajlagos ára többszöröse is lehet, a keleti gépekéhez viszonyítva. (Az MVH 2014. évi mezőgazdasági gépkatalógusában a kínált legolcsóbb kerekes traktor ára 94,7, a legdrágább 1236,3 EFt/kW.) Tehát a gépek optimális használati idejének meghatározásához minden költségtényezőt, de a fajlagos karbantartásijavítási költség mellett legalább a fajlagos értékcsökkenést is figyelembe kell venni. E két költség-tényező alapján is a gépek korlátlan ideig tartó (gazdaságos) üzemeltetésének lehetősége kizárható. A használati idő növekedésének okai Hazánkban az erőgépek átlagos használati ideje elsősorban azért nő, mert a géppótlás nagyon mérsékelt. Ez nagyrészt a rendszerváltás eredménye, mert míg a mezőgazdaságban 1994-ben még 5.669 új erőgépet vásároltak, 1995 és 2006 között évente átlagosan csak 2.532 db-ot, tehát az 1994. évinek kevesebb, mint felét. 2007-2009-ben a jelentősnek is nevezhető új-gép támogatásnak köszönhetően évente már 4.126-4.340 új erőgép vásárolására került sor, ami e támogatás nagyrészt megszűnésével, illetve a válság hatására csökkent: így az éves beszerzés 2010-ben 1.204-db-ra esett, majd ez 2011-2013 között 2.370-2.643 db-ra módosult. A 2014. I. félévi adatok ígéretesek (6. táblázat), mert a gazdaságok jelentősen több erőgépet vásároltak, mint a korábbi évek azonos időszakában. A vásárlások zöme a második negyedévben realizálódott támogatásnak köszönhetően traktor volt, így feltételezhető, hogy a II. félévben ez a vásárlási lendület csökken. Tény azonban, hogy mind a 2007-2009. évi, de különösen a 2011-2013. évi gépbeszerzés a kb. 160 ezer darabos mezőgazdasági erőgépállomány pótlásához (esetleg fiatalításához) (Mh/év) 1 (Mh) halmozva 2 Karb+jav. halm.-ból 3 Karb+jav+écs.halm. 4 kevésbé korszerű korszerű (%)* kevésbé korszerű korszerű (%)* kevésbé korszerű korszerű (%)* kevésbé korszerű korszerű (%)* 1 1292 1290 99,8 1292 1290 99,8 812 320 39,5 11705 19797 169,1 2 1569 1627 103,7 2862 2917 101,9 1174 399 34,0 6036 6836 113,3 3 1610 1730 107,4 4472 4647 103,9 1235 475 38,4 4243 4503 106,1 4 1520 1612 106,1 5991 6249 104,3 1360 567 41,7 3639 3477 95,5 5 1459 1622 111,2 7461 7695 103,1 1738 578 33,2 3707 2850 76,9 6 1267 1555 122,7 8693 9290 106,9 1731 652 37,6 3480 2435 70,0 7 1325 1467 110,7 10017 10765 107,5 1823 743 40,8 3340 2295 68,7 8 1106 1380 124,8 11123 12719 114,3 1933 834 43,1 3307 2130 64,4 9 1208 1482 122,6 12332 14200 115,2 1949 828 42,5 3166 1978 62,5 10 1107 1499 135,4 13804 16960 122,9 1833 851 46,4 2697 1745 64,7 11 1075 1578 146,8 14843 18538 124,9 1762 892 50,7 2554 1696 66,4 12 1073 1772 165,2 16982 20623 121,4 1635 938 57,4 2276 1671 73,4 13 1038 1510 145,4 18020 22128 122,8 1651 1076 65,1 2255 1751 77,7 14 1076 1338 124,3 19096 21101 110,5 1642 1237 75,3 2212 1918 86,7 15 1066 1338 125,5 20163 22438 111,3 1631 1244 76,2 2167 1884 86,9 16 812 1183 145,7 20975 23622 112,6 1625 1261 77,6 2136 1870 87,5 17 877 1158 132,0 21852 23957 109,6 1628 1442 88,6 2116 2046 96,7 18 1023 1385 135,4 24097 27701 115,0 1718 1531 89,1 2141 1956 91,4 19 843 416 49,3 24941 28117 112,7 1717 1521 88,6 2124 1940 91,3 20 986 463 47,0 25926 28580 110,2 1690 1499 88,7 2080 1911 91,9 5. táblázat A kevésbé korszerű és a korszerű traktortípusok fontosabb átlagos teljesítés- és költségadatai Megjegyzés: 1 = A tárgyévi tényleges műszakóra teljesítések 2 = a haszálati idő oszlopban jelzett évek alatt teljesített összes műszakóra 3= a 2008. évi árszinten számolt karbantartási+javítási költség (Ft/nha) a halmozott adatokból számolva 4 = a 2008. évi árszinten számolt karbantartási+javítási+értékcsökkenési költség (Ft/nha) a halmozott adatokból számolva *= a korszerű adata a kevésbé korszerű %-ában Megnevezés 1994 1995-2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014. I. félév 1995-2013 Kerekes traktorok 5507 2031 3244 3261 3045 990 1917 1995 1967 1818 2351 Arató-cséplő gépek 35 338 442 412 503 69 176 239 272 141 353 Magajáró rakodók 8 122 391 599 425 139 265 222 315 294 239 ebből: teleszkópos 290 434 287 109 177 169 220 217. homlok- és forgó 101 165 138 30 88 53 95 77. Egyéb magajárók 119 41 49 68 152 6 12 24 89 36 71 Mindösszesen 5669 2532 4126 4340 4133 1204 2370 2480 2643 2289 3015 6. táblázat Értékesített mezőgazdasági erőgépek hazánkban (darab) Forrás: AKI 10

Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok 7. táblázat A mezőgazdasági erőgéppark fontosabb adatai 2000-ben és 2013-ban Megjegyzés: * = Az összes gazdaságra vetítve. ** = Mezőgazdasági területet használókra vetítve. *** = A 2013. évi adatok becsültek, mert a gazdaságok az állományt nem pontosan jelentették. **** = A kw a tonna-kategória alapján becsült, mert a KSH a tehergépkocsinál a kw-ot nem gyűjtötte. Forrás: KSH, ÁMÖ 2000, GSZÖ 2013. Gazd-i szerv. Egyéni gazd. Egyéni gazd./ gazdasági szerv. (%) Megnevezés Összesen 2000 2013 2000 2013 2000 2013 2013/2000 (%) 2000 2013 Mezőgazdasági terület (ezer ha) 2363,5 2155,2 3121,1 2435,3 5484,6 4590,5 91,2 78,0 132,1 113,0 A gazdaságok száma össz. (ezer) 8,4 8,4 958,5 484,7 966,9 493,2 100,5 50,6 11411,1 5741,8 Átlagos mezőgazd. terület (ha)* 281,4 255,3 3,26 5,02 5,67 9,31 90,7 154,3 1,2 2,0 Átlagos mezőgazd. terület (ha)** 532,9 307,9 2,74 5,89 6,54 13,36 57,8 215,0 0,5 1,9 Állomány (db) Traktork 26647 21 199 96 890 98 960 123 537 120 159 79,6 102,1 363,6 466,8 Kombájnok 5660 3 365 6 453 7 405 12 113 10 770 59,5 114,8 114,0 220,1 Egyéb önjáró mgi. gép*** 7057 6409 5905 5937 12962 12346 90,8 100,5 83,7 92,6 Tehergépkocsik 10505 4 983 15 320 10 624 25 825 15 607 47,4 69,3 145,8 213,2 Erőgépek összesen 49869 35 956 124 568 122 926 174 437 158 882 72,1 98,7 249,8 341,9 Az állomány átlagos kapacitása (kw/db) Traktork 72,4 89,2 41,3 56,0 48,0 61,9 123,2 135,6 57,1 62,8 Kombájnok 141,3 201,3 97,1 139,5 117,8 158,8 142,5 143,7 68,7 69,3 Egyéb önjáró mgi. gép 70,7 77,9 32,7 50,1 53,3 64,8 110,2 153,2 46,2 64,2 Tehergépkocsik 77,7 72,4 66,3 66,2 70,9 68,2 93,2 99,8 85,3 91,4 Erőgépek összesen 81,1 95,4 46,9 61,6 56,6 69,3 117,6 131,5 57,8 64,6 Tehergépkocsik átlag (tonna) 4,16 4,85 2,93 3,12 3,43 3,66 116,6 106,6 70,4 64,3 Az állomány összes (ezer kw) kapacitása Traktork 1929,2 1891,2 4003,1 5544,3 5932,3 7436,5 98,0 138,5 207,5 293,2 Kombájnok 799,8 677,4 626,6 1033,0 1426,3 1710,4 84,7 164,9 78,3 152,5 Egyéb önjáró mgi. gép 498,9 499,5 193,0 297,2 691,0 799,6 100,1 154,0 38,7 59,5 Tehergépkocsik **** 816,0 360,6 1015,6 703,1 1831,6 1063,8 44,2 69,2 124,5 195,0 Erőgépek összesen 4043,8 3428,7 5838,3 7577,7 9881,2 11010,3 84,8 129,8 144,4 221,0 Az állomány (kw/1000 ha) mezőgazdasági terület Traktork 816,2 877,5 1282,6 2276,7 1081,6 1620,0 107,5 177,5 157,1 259,5 Kombájnok 338,4 314,3 200,8 424,2 260,1 372,6 92,9 211,3 59,3 135,0 Egyéb önjáró mgi. gép 211,1 231,7 61,8 122,0 126,0 174,2 109,8 197,4 29,3 52,7 Tehergépkocsik 345,2 167,3 325,4 288,7 334,0 231,7 48,5 88,7 94,3 172,5 Erőgépek összesen 1710,9 1590,9 1870,6 3111,7 1801,6 2398,5 93,0 166,3 109,3 195,6 Az állomány (db/1000 gazd.) Traktork 3172,3 2511,1 101,1 204,3 127,8 243,6 79,2 202,1 3,2 8,1 Kombájnok 673,8 398,6 6,7 15,3 12,5 21,8 59,2 227,1 1,0 3,8 Egyéb önjáró mgi. gép 840,1 759,2 6,2 12,3 13,4 25,0 90,4 198,9 0,7 1,6 Tehergépkocsik 1250,6 590,3 16,0 21,9 26,7 31,6 47,2 137,2 1,3 3,7 Erőgépek összesen 5936,8 4259,2 130,0 253,8 180,4 322,2 71,7 195,3 2,2 6,0 elégtelen volt, tehát az erőgéppark elöregedik. A 2014-ben kezdődött pénzügyi ciklusban a támogatás (feltételezhetően) csökken, így a géppark átlagos használati ideje tovább nő, és ezzel a korosabb gépek üzemeltetési költsége is egyre nagyobb lesz. Mindez indokolja, hogy a közeljövőben az erőgép-beruházások ösztönzését az eddiginél sokkal fontosabb feladatként kell kezelni. A másik alapvető ok (szintén a rendszerváltás következtében) hazánkban kialakult kedvezőtlen birtokméret. A mezőgazdasági erőgépek száma (db) 2000 és 2013 között 8,9 %-kal mérséklődött, az összes kw kapacitás pedig 11,4 %-kal nőtt, így az egy erőgépre eső teljesítmény (átlagos erőgépméret kw/db) nőtt (22,4 %). Mivel a gépállomány mennyiségében döntő változás nem következett be, a gépek átlagos kapacitásának emelkedése miatt a mezőgazdasági területre vetített kw/ ha gépellátottság 33,1 %-kal emelkedett. Ez úgy következett be, hogy a gazdasági társaságok fajlagos erőgépállománya mérséklődött, míg az egyéni gazdaságoké jelentősen nőtt, így az egyéni gazdaságokban az erőgépállomány már most is sokkal nagyobb, mint a gazdasági társaságokban (7. táblázat) és e mellett a társas gazdaságok (valamint egyéb szolgáltatók) még jelentős volumenű gépi munkát is végeznek az egyéni gazdaságok számára. A változás oka, hogy a rendszerváltás után az egyéni gazdaságok száma nőtt, a társas gazdaságok száma, valamint átlagos területük pedig mérséklődött. A KSH adatai igazolják, hogy 11

a nagyobb területű gazdaságok hektáronkénti (kw/ha) erőgépeinek száma a gépek jobb kihasználása eredményeként lényegesen kevesebb, mint a kisebbeké. Az egyéni gazdaságokban az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági gépek száma viszont nagyon kevés, pl. 2013-ban is csak 0,204 db traktor, 0,015 db arató-cséplő gép, 0,012 db egyéb magajáró és 0,022 tehergépkocsi, összesen 0,253 db erőgép jutott egy gazdaságra, (tehát 5 gazdaságra jut egy traktor, és mintegy 20 gazdaságra egy másféle erőgép). E gazdaságok tehát nagymértékben ki vannak szolgáltatva a gépi munkát végző vállalkozóknak, így minden gazdaság törekszik arra, hogy saját géppel, legalább egy saját traktorral rendelkezzen, aminek köszönhetően az egyéni gazdaságok gépállománya gyors ütemben nő. Így 2000 és 2013 között a kw/ha erőgép-ellátottság a gazdasági társaságoknál 1,711-ől 1,591-re (93,0 %) mérséklődött, az egyéni gazdaságokban pedig 1,871- ről 3,112-re (166,3 %) nőtt (7. táblázat). Fontos továbbá, hogy pl. 2000- ben az egyéni gazdaságoknál az erőgép-ellátottság az 1-10 ha mezőgazdasági területű birtokoknál 3,194 kw/ha, az 500-1000 ha birtokoknál pedig ennek csak kb. harmada, 1,068 kw/ha volt. Az egyéni gazdaságokban a gépek számának növelése érdekében a korosabb gépeket nem selejtezik, a kihasználás csökken, a gépüzemeltetés-, valamint a termelés költsége folyamatosan emelkedik, a termelés eredményessége pedig mérséklődik. A 7. táblázatból az is látható, hogy 2000 és 2013 között a gazdasági társaságoknál az átlagos erőgépméret 81,1-ről 95,4 kw/db-ra, tehát 17,6 %-kal nőtt, az egyéni gazdaságokban 46,9-ról 61,6 kw/db-ra, 31,5 %-kal emelkedett. Egyébként az erőgépek átlagos motorteljesítménye mind az üzemben lévő gépállománynál, mind a vásárolt erőgépek átlagos adatai szerint egyaránt nőtt. Ezért az is fontos, hogy a nagyobb teljesítményű erőgépek kihasználására több figyelmet kell fordítani, egyébként a fajlagos üzemeltetési költség a csekélyebb idő- és teljesítmény-kihasználás miatt is emelkedik. (A mezőgazdasági erőgépállomány 2000. és 2013. évi adatait részletesebben lásd az Agrofórum 2014. 6. szám 12-20. oldalain.) Összegzés A 2000. és 2013. évi erőgépállomány, valamint géphasználati idő adatainak összevetése azt mutatja, hogy a hazai erőgéppark helyzete romlott, az elégtelen újgép-beszerzés, valamint a selejtezések elmaradása miatt a korosabb gépek állománya nőtt. Kedvező viszont, hogy a korszerűbb erőgépek aránya egyre számottevőbb, de ha a növekvő gépállomány kihasználása csökken, a korszerűbb és egyben jelentősebb beszerzési árak miatt ez (sajnos) nem minden esetben vezet a gépüzemeltetés költségének mérséklődéséhez. Az egyéni gazdálkodók átlagos birtokmérete még napjainkban is nagyon kicsi, így nagyobb részük nem rendelkezik saját erőgéppel, ezért ki vannak szolgáltatva a gépi munkát szolgáltatóknak. E kedvezőtlen helyzet ellensúlyozására gépeik számát ugyan növelik, de anyagi helyzetükből adódóan többnyire csak korosabb gépekkel, ami a gépállomány további elöregedéshez vezet, és amiért a gépüzemeltetés, illetve a termelés költségének további számottevő emelkedése várható. A hazai helyzet romlását csak a birtokméret, illetve a táblaméretek növelésével, illetve ennek erkölcsi, anyagi és adminisztratív (hatékony) támogatásával lehetne mérsékelni. SAJTÓKÖZLEMÉNY Egészséges talajokat az egészséges életért Ezzel a jelmondattal indul útjára 2015-ben a Talajok Nemzetközi Éve, amely felhívja a figyelmet a tudatos és fenntartható talajművelés és tápanyag-gazdálkodás, a nemzetközi összefogás fontosságára. 2015-öt az ENSZ 68. Közgyűlése nyilvánította a Talajok Nemzetközi Évének, december 5-ét pedig a Talaj Világnapjának. A rendezvénysorozat fő célja, hogy tudatosítsa mindenki számára a talaj alapvető szerepét az élelmiszerbiztonságban, a fenntartható fejlődésben, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és nem utolsó sorban az emberi életben. A szervezők szeretnék felhívni a döntéshozók figyelmét is a hatékony stratégia- és jogszabályalkotás fontosságára a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás és a talajvédelmi erőforrások fenntartható használatának területén. Az ünnepi év során az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint a Nemzetközi Talajtani Unió (IUSS) számos rangos eseményt szervez majd. A talaj évének nyitó eseményeit 2014. december 5-én New Yorkban, az ENSZ székházában, valamint Rómában és Bangkokban, a FAO székházában rendezték. Számos országban, köztük Magyarországon is, megemlékeznek a Talaj Világnapjáról. A magyar nyitórendezvényt 2014. december 8-án Gödöllőn tartották. A talajvédelem jelentőségének tudatosítását hazánk is támogatja, és megfelelő figyelemmel kezeli a talajvédelem kérdéskörét mind a szakterületi stratégiák, mind a jogszabályok megalkotása terén. A NÉBIH 2015-ben az állandó szakmai rendezvények mellett a lakosság számára szervezett programokkal szeretné majd felhívni a figyelmet a talajok szerepére a mindennapi életben, valamint a talajállapotok megóvásának fontosságára. 12