2008. évi Tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@szolnok.antsz.hu 2008. évi Tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2009. október Dr. Pásti Gabriella regionális tisztifıorvos

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 1.1. Adatforrások....... 3 1.2. Elemzési módszerek.......4 2. DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP......5 2.1. Jász-Nagykun-Szolnok megye népmozgalmi mutatói.......6 2.2. Gazdasági helyzetkép. 9 3. MORTALITÁSI HELYZETKÉP.10 4. A HALÁLOZÁS TERÜLETI EGYENLİTLENSÉGEI... 21 5. MORBIDITÁS... 26 5.1. Morbiditás kórházi elbocsátások alapján..26 5.2. Allergiás megbetegedések....35 5.3. A szervezett lakossági szőrıvizsgálatok eredményei...36 5.4. Gyermekek egészségi állapotának jellemzıi..39 5.5. Fertızı betegségek morbiditása. 40 6. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS. 44 7. KÖRNYEZETI TÉNYEZİK...50 8. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS.62 2

1. B E V E Z E T É S A lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala és/vagy azok szorgalmazása a Tisztiorvosi Szolgálat törvényben meghatározott feladatai közé tartozik. Az 1991. évi XI. törvény 6. szerint a helyi önkormányzatokat rendszeresen, szükség esetén alkalomszerően tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról. A népesség egészségi állapotát, halandóságát a genetikai adottság, az életmód, a gazdasági, társadalmi és magatartásbeli tényezık, a szőkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minısége és hozzáférhetısége döntıen befolyásolja. Az egészség meghatározásában az egyes tényezık súlya nem azonos. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezık 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás 10-15%-ban határozzák meg az egészségi állapotot, a fennmaradó 55-75%-ért a társadalmi-gazdasági tényezıkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezık felelısek. Jelentésünkben felhívjuk a társadalmi-gazdasági-szociális folyamatokra befolyással bíró döntéshozók és egészségpolitikusok figyelmét Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának egészségi állapotára és az abban tapasztalható egyenlıtlenségekre. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy minden politikai döntés befolyásolja az ott élı lakosok egészségi állapotát is. Tájékoztatónk célja, hogy a megye lakosságának egészségi állapotát az önkormányzat képviselıi megismerjék és a károsan ható tényezık kiszőrésére megfelelı lépéseket tegyenek. Az alábbiakban bemutatjuk a megye lakosságának egészségi állapotát, demográfiai helyzetrajzát, a megye morbiditási jellemzıit. Ismertetjük a mortalitási mutatókat, áttekintjük az alap- és szakellátást, bemutatjuk a szervezett lakossági szőrıvizsgálatok eredményeit a megye lakosságának körében végzett egészségfejlesztési tevékenységet és az egészségi állapotot befolyásoló környezeti tényezıket. 1. 1. A datforrások A lakónépességi adatok a Belügyminisztérium alá tartozó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától származnak, a demográfiai adatok forrásai területi statisztikai évkönyvek voltak. A mortalitási helyzet elemzéséhez a nyers halálozási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai Fıosztálya bocsátotta rendelkezésünkre. Az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ biztosította a kistérségi és régiós standardizált halálozási arányszámokat. 3

1. 2. Elem z és i m ódszerek A halálozás idıbeni változásának vizsgálatára standardizált halálozási arányszámot (SHA) használtunk. A standard az 1976-os Európai Standard Populáció volt. A területi halálozási különbségek kimutatására standardizált halálozási hányadost (SHH) számoltunk. Ez a mutató százalékos formában fejezi ki a vizsgált terület halálozását az országos átlaghoz (100%) viszonyítva. A települési halálozási elemzéshez az 1996-2007 évek, 0-64 éves korcsoport összevont lakónépességi és halálozási adatai kerültek felhasználásra, az alacsony esetszámok okozta torzítás elkerülése érdekében. Ugyanez a mutató kistérségek esetében a 2005-2007-es évek viszonylatában az 1-64 éves korcsoportban került kiszámításra. A kapott eredményeket a következık szerint értékeltük: SHH >115% a vizsgált populációban a halandóság lényegesen magasabb az országos szinthez képest SHH 105% - 115% a vizsgált populációban a halandóság magasabb az országos szinthez képest SHH 95% - 105% a vizsgált populációban a halandóság az országos átlag körüli érték SHH 85% - 95% között a vizsgált populációban a halandóság az országos szinthez képest kedvezıbb SHH <85% a vizsgált populációban a halandóság az országos szinthez képest lényegesen kedvezıbb A véletlen eltérések tesztelésére Z-próbát alkalmaztunk, melynek eredményébıl megállapított p-érték alapján a szignifikancia szint megítélhetı. A szignifikancia szintek kiszámolásra kerültek és jelölésük a térképen is megtörtént: : p < 0,05 szignifikáns eltérés : p < 0,01 erısen szignifikáns eltérés : p < 0,001 igen erısen szignifikáns eltérés 4

2. D E M O G R Á F I A I H E L Y Z E T K É P A demográfiai helyzet ismerete fontos, meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzésében. Jász-Nagykun-Szolnok megye népesség száma 2008. január 1-jén 399 200 fı, amely az ország népességének 3,9%-át jelenti. Ez 4 422 fıvel kevesebb, mint egy évvel ezelıtt. A népsőrőség 71,5 fı/km 2. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 7 kistérség, ezeken belül 78 település található, a megyeszékhely Szolnok megyei jogú város, valamint 17 város és 60 község vagy falu. A megye népességének túlnyomó részét mindkét nemben a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja, férfinemben ez az arány 70,1%, nık esetében pedig 65,1%. A lakosságszám alakulását a születés, a halálozás és a vándorlás hármasa határozza meg. Összehasonlítva a különbözı korcsoportok megyei sajátosságait, láthatjuk, hogy megegyeznek a régió és az egész országra vonatkozó adatokkal, a lakosságszám hasonló tendenciákat követ. A munkaképes népesség elöregedése figyelhetı meg. Kiugrás a 30-34 éves, valamint az 50-54 éves korcsoportban figyelhetı meg. A születéskor a fiúk lényegesen többen vannak, mint a lányok, azonban a férfiak magasabb halandósága miatt ez az életkor elırehaladtával kiegyenlítıdik, majd pedig 45 év felett nıtöbblet alakul ki. Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének korösszetétele 2008. január 1-jén Férfi 95-90-94 85-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 Nı 20 000 15 000 10 000 5 000 0 5 000 10 000 15 000 20 000 Forrás: KEK-KH 5

2. 1. J ász-nagykun-szolnok m eg y e n épm ozgalmi m utatói Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás A régióban Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb az ezer fıre jutó halálozás, ugyanakkor a legalacsonyabb az ezer fıre jutó élveszületés. A megyére a természetes fogyás a jellemzı. Jász-Nagykun-Szolnok megye népmozgalmi mutatói 1995-2007 Élveszületések száma/1000 fıre Halálozások száma/1000 fıre Természetes szaporodás/fogyás/1000 fıre 20 15 10 5 0-5 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Fı 2003 2004 2005 2006-10 Forrás: KSH Az ÁNTSz hivatalos (védınıi) adatait figyelembe véve, amely a gondozottak tényleges tartózkodási (gondozási) helyét veszi alapul, a számok a következıképpen alakulnak: 2008-ban az élveszületések száma 3 742 fı, 39 fıvel kevesebb, mint elızı évben. A koraszülött arány 9,8% (2007: 7,8 %). Csecsemıhalálozásunk 4,54, szemben az elızı évi 5,82 -kel, a halál okaként zömmel az extrém kis súlyú születés és a fejlıdési rendellenesség szerepel. A terhesség-megszakítások száma 2008-ban 2 015 fı volt, 106 fıvel kevesebb, mint elızı évben. A megyében 4 családvédı védını, 6 tanácsadóban végezte a munkát. Kiégésük megelızésére szervezzük rendszeresen az ún. Esetmegbeszélı konzultációkat, melyeket a védınık rendkívül hasznosnak ítélnek meg. A kliensek elégedettségét kérdıívekkel rendszeresen monitorozzuk. Hasonlóan az elızı évekhez, a nagyon elégedettek és elégedettek aránya majdnem 100%-os. A megjelentek közel 65%-a alapfokú, vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik, az elsı terhességüket megszakíttatók aránya 17% körül van. A kérelmezık 13,3%-a 15 évnél fiatalabb, illetıleg 15-19 éves. Ez a szám lassú emelkedést mutat. Az egyáltalán nem védekezık aránya 47,9%. A beavatkozásért szociális kedvezményben részesülık aránya 66,8%. A kérelem indoka a súlyos válsághelyzet, bőncselekmény nem történt. A megtartott magzatok aránya 2,9 %. 6

A csecsemıhalálozás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Magyarországon, 1989-2007 %o 18 Jász-Nagykun-Szolnok Országos 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 év 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH A vezetı védınıi szakterületet 6 kistérségi vezetı védını és 1 fı regionális vezetı védını látta el. A kistérségi vezetı védınık mindegyike meg van bízva egyéb feladatellátással is. A szakfelügyelendı védınıi szolgálatok száma 225. A védınıhiány megyeszerte kb. 16%-os, különösen súlyos a helyzet a Jászberényi Kistérségi Intézet illetékességi területén, itt a szervezett állások mindössze 73%-a van betöltve. A védınıi ellátásra kiadott mőködési engedélyek száma 114, ezek egy kivételével végleges engedélyek. Megyénkben 1 szolgáltató végzi vállalkozásban az ellátást, 2 státusszal. A tanácsadók száma: 83. A Mozgó Szakorvosi Szolgálat 1 044 alkalommal szállt ki a megyében, várandós és gyermekágyas megjelenések száma: 2 698, a 0-6 éves korú megjelenések száma: 3 723 fı. Védınıink 19 460 családot gondoztak. A családok 30%-ában tapasztalható dohányzás, 1,5%- ban gyermekelhanyagolás és 0,03%-ban gyermekbántalmazás. Az elsı életév végén megvizsgáltak 5,3%-a igényel egészségügyi és szociális okból fokozott gondozást, a hároméveseknél ez az arány 6,7%, míg az ötéveseknél 8,4%. A területi védınık 1 708 alkalommal végeztek csoportos egészségnevelést, a résztvevık száma 15 083 fı. 7

A születéskor várható átlagos élettartam Megyénkben a születéskor várható élettartam jelentıs mértékben elmarad az Európai Unió tagállamainak átlagától. 2006-ban az EU 15 államaiban a nık születéskor várható átlagos élettartama 83 év volt, a férfiaké pedig 77,4 év. Hazánkban 2007-ben a nık ennél 8,2 évvel, a férfiak 5,7 évvel remélhettek kevesebb életévet (születéskor). Jász-Nagykun-Szolnok megye az országos átlagtól minimális, 0,65 évvel tér el férfiaknál és 0,42 évvel nıknél negatív irányban. Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az Európai Unióban 1999-2007 Jász-Nagykun-S zolnok Észak-Alföld O rszágos EU (15) 85 Férfiak Nık 80 75 70 65 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Standardizált halálozás 100 000 fıre 2007 Forrás:HFA-DB és KSH 8

2. 2. G a zdasági h el yz e tkép A népesség egészségi állapota és az azt meghatározó tényezık megjelenésében és tartalmában a születéskor várható átlagos élettartam és a jövedelmi viszonyok, a gazdasági fejlettség mutatói és az egészségügyi kiadások között szoros kölcsönhatások mutathatók ki. A régió és a megye gazdasági teljesítıképességét jelzı mutatók csak kis mértékben javultak, messze elmaradva az Európai Unió fejlett országaitól. Az egészségi állapot szempontjából mind a foglalkoztatottság, mind a munkanélküliség fontos tényezı. A regisztrált munkanélküliek számának emelkedését tapasztaljuk, 2002 és 2007 között a számuk 22,7%-kal nıtt Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ugyanez a növekedés a régióban 38%-os. A megyei munkanélküliségi arány az elmúlt évhez képest csökkent, 2007-ban 9,4% volt. Munkanélküliségi arány Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak-alföldi régióban 2000-2007 12 10 8 6 4 2 Jász-Nagykun-Szolnok Észak-alföld Magyarország 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás:KSH Foglalkoztatottsági mutatók Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2002-2007 Foglalkoztatottak / 1000 fı Regisztrált munkanélküliek száma Foglalkoztatottak/1000 fı 154 152 150 148 146 144 142 140 138 136 Forrás:KSH 2002 2003 2004 2005 2006 2007 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 Regisztrált munkanélküliek száma 9

3. M O R T A L I T Á S I H E L Y Z E T K É P Jász-Nagykun-Szolnok megyében átlagosan kb. 5 700 ember hal meg évente. A megyében a férfiak és a nık halálozásának túlnyomó részéért a keringési rendszer betegségei felelısek. Mindkét nem esetében a második helyen a rosszindulatú daganatos megbetegedések, harmadik helyen pedig az emésztırendszer betegségei szerepelnek. Haláloki struktúra Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2007 Morbiditás és mortalitás külsı okai 7,0% Emésztırendszer betegségei 7,6% Egyéb halálokok 5,5% Fertızı és élısdiek okozta betegségek 0,4% Daganatok 27,6% Morbiditás és mortalitás külsı okai 2,8% Emésztırendszer betegségei 4,7% Egyéb halálokok 8,4% Fertızı és élısdiek okozta betegségek 0,07% Daganatok 22,8% Légzırendszer betegségei 5,0% Férfi Keringési rendszer betegségei 46,9% Légzırendszer betegségei 4,1% Keringési rendszer betegségei 57,2% Nı Forrás: KSH Általános halandóság Jász-Nagykun-Szolnok megye általános halandósága a 90-es évek közepétıl az országos értékeket folyamatosan meghaladja. Általános halandóság alakulása (BNO 10: A00-Z99) Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az Európai Unióban a 0-64 éves korcsoportban 1986-2007 Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos EU (15) 1000 900 Férfiak 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 Standardizált halálozás 100 000 fıre 2007 Nık Forrás: OSZMK 10

A keringési rendszer megbetegedése okozta halandóság 2007-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében a férfiak halálozásának 46,9%-át, a nık halálozásának pedig 57,2%-át a keringési rendszer betegségei okozták, melyek igen nagy gyakoriságuk miatt egyben vezetı haláloki csoportot is jelentenek. A keringési rendszer betegségeire visszavezethetı halálozás nagyobbrészt idıs korban következik be. A 90-es évektıl kezdıdıen javulás figyelhetı meg, de ez az érték még mindig két-háromszorosa az EU 15 átlagának. Százezer 65 év alatti férfira a megyében 203, Magyarországon 172 haláleset jutott a keringési rendszer betegségei miatt 2007-ben. A nıknél kedvezıbb a helyzet, míg 2007-ben százezer 65 év alatti nıi lakosra jutó halálozás a megyében 66, addig Magyarországon 56 volt. A keringési rendszer betegségei (BNO 10: I00-I99) miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az Európai Unióban a 0-64 éves korcsoportban 1986-2007 Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos EU (15) Standardizált halálozás 100 000 fıre 350 300 250 200 150 100 50 Férfiak Nık 0 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Forrás: OSZMK A szív-érrendszeri és az infarktus okozta halandóság A szív-érrendszeri betegségek között érdemes olyan halálokokat kiemelni, melyek egészséges életvezetés és jó minıségő, könnyen elérhetı egészségügyi szolgáltatások mellett nem kellene, hogy a 65 év alattiaknál halálhoz vezessenek. A szívinfarktus tipikusan az a betegség, amely megelızhetı a kockázati állapotok idıbeni felismerésével, az életmód megváltoztatásával, szükség esetén a megfelelı gyógyszeres kezelés bevezetésével. A már kialakult életveszélyes betegség túlélési esélyei jelentısen nınek a gyors és szakszerő sürgısségi és intenzív ellátás elérése esetén. Mindezek tükrében nem szorul külön magyarázatra, hogy az aktív korú lakosok szívinfarktus miatti magas halálozásából lehet következtetni a kockázati állapotok szőrtségére, ellátottságuk hatékonyságára, valamint a sürgısségi és intenzív ellátások minıségére és elérhetıségére is. 11

A keringési rendszer betegségein belül Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szív-érrendszeri betegségek halálozása okozza a legnagyobb veszteséget. Az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozások 2007-ben a 0-64 éves korcsoportban férfiaknál 31,1%-kal, nıknél 50%- kal haladják meg az országos átlagot. A 90-es évek közepétıl jelentıs csökkenés figyelhetı meg az országos halálozási görbén, ám a megye halálozása sajnos nem követi ezt a kedvezı tendenciát. Százezer 65 év alatti férfira a megyében 118, Magyarországon 90 haláleset jutott ischaemiás szívbetegségek miatt 2007-ben. A nıknél kedvezıbb a helyzet, míg 2007-ben százezer 65 év alatti nıi lakosra jutó halálozás a megyében 36, addig Magyarországon 24 volt. Ischaemiás szívbetegségek (BNO 10: I20-I25) miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az Európai Unióban a 0-64 éves korcsoportban 1986-2007 Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos EU (15) 180 160 Férfiak Standardizált halálozás 100 000 fıre 140 120 100 80 60 40 20 Nık 0 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Forrás: OSZMK Az agyérbetegségek okozta halandóság A következı nagy jelentıségő, szintén az elkerülhetı halálozások közé tartozó szívérrendszeri betegség az agyér-betegségek csoportja. Néhány európai országban az agyér-betegségek okozta halálozásokat az alapellátás egyik minıségi paramétereként tartják számon. Ennek magyarázata, hogy az agyér-betegségek között legnagyobb arányban szereplı agyvérzéseket a nem hatékonyan kezelt vagy a fel nem ismert magasvérnyomás betegség okozza, melynek felismerése és kezelése a világon mindenhol az alapellátás kompetenciájába tartozik. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az agyérbetegségek okozta halálozások 2007-ben a 0-64 éves korcsoportban férfiaknál 16,2%-kal, nıknél 15,4%-kal maradnak az országos átlag alatt. Ezen kedvezı értékekhez nagymértékben hozzájárult a háziorvosi, sürgısségi és intenzív ellátás hozzáférhetısége és az ellátandók magas színtő, hatékony kezelése. 12

Agyérbetegség miatt 2007-ben, míg százezer 65 év alatti férfira a megyében 26, addig Magyarországon 31 haláleset jutott. A nık esetében százezer 65 év alatti nıi lakosra jutó halálozás a megyében 11, Magyarországon 13 volt 2007-ben. Agyérbetegségek (BNO 10: I60-I69) miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az Európai Unióban a 0-64 éves korcsoportban 1986-2007 Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos EU (15) Standardizált halálozás 100 000 fıre 70 60 50 40 30 20 10 Férfiak Nık 0 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Forrás: OSZMK Daganatok okozta halandóság Az ok-specifikus halálozás gyakorisági listáján a daganatos betegségek okozta halálozások a második helyet foglalják el. Jász-Nagykun-Szolnok megyében átlagosan kb. 1 400 ember hal meg évente daganatos betegség következtében. 2007-ben a férfiak halálozásának 27,6%-áért, a nık halálozásának 22,8%-áért voltak felelısek. Mivel általában daganatban az emberek korábban halnak meg, mint a keringési rendszerek betegségei miatt, ezért az életükbıl a férfiak kb. ugyanannyi, míg a nık másfélszer annyi évet veszítenek el 70 éves koruk elıtt. A daganatok kialakulásában ma már sok olyan kockázati tényezı ismert, melyek az életmódra vezethetık vissza (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás, stb.). Mindemellett egyéb környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában. Helyes életvezetéssel, körültekintı, környezetkímélı magatartással, az embert védı munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegı és az élelmiszerek biztonságának növelésével sokat tehetünk a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen. További fontos tényezı lehet egyes daganatok okozta halálozások csökkentésében a szőrıvizsgálat. A WHO szerint központilag szervezett lakosságszőrés javasolt az emlı, a méhnyak és a vastagbél daganatok korai felismerésére. A prostata, a szájüreg és a tüdı daganat esetén a veszélyeztettek célzott szőrését ajánlják. 13

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a daganatos halálozásokat vizsgálva elmondható, hogy mindkét nemben az országos szintnél magasabb a halálozás az elmúlt 20 évben. Míg százezer 65 év alatti férfira a megyében 201, addig Magyarországon 169 haláleset következett be daganatos betegségek miatt 2007-ben. A nıknél a százezer 65 év alatti lakosra jutó halálozás a megyében 98, Magyarországon 97 volt, 2007-ben. A daganatos betegségek (BNO 10: C00-D48) miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az Európai Unióban a 0-64 éves korcsoportban 1986-2007 Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos EU (15) 250 Férfiak Standardizált halálozás 100 000 fıre 200 150 100 50 0 Nık 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Forrás: OSZMK A légcsı, hörgı és tüdı rosszindulatú daganata okozta halandóság A magyar férfiak rosszindulatú daganatai között 2007-ben elsı helyen a légcsı, hörgı és tüdı rosszindulatú daganata állt. E tekintetben a megye halálozási mintázata is megfelel az országosnak. Ennek okaként mintegy 80%-ban a dohányzás tehetı felelıssé. A passzív dohányzás ugyancsak növeli a tüdırák kockázatát. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a légcsı, hörgı és tüdı daganata okozta halálozás 2007- ben a 0-64 éves korcsoportban férfiaknál 32,2%-kal, nıknél 12,5%-kal haladja meg az országos átlagot. Tüdı daganatok miatt 2007-ben, míg százezer 65 év alatti férfira a megyében 78, addig Magyarországon 59 haláleset jutott. A nıknél ez az érték a megyében 27, Magyarországon pedig 24 volt. 14

A légcsı, hörgı, tüdı rosszindulatú daganata (BNO 10: C33-C34) miatti halálozás Jász- Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az Európai Unióban a 0-64 éves korcsoportban 1986-2007 Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos EU (15) 120 Férfiak Standardizált halálozás 100 000 fıre 100 80 60 40 20 0 Nık 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Forrás: OSZMK Az ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata okozta halandóság Magyarországon az utóbbi évtizedekben az ajak, szájüreg és garat tumorok elıfordulása meredeken emelkedett. Ezen daganatok két fı rizikófaktora a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Elsıdleges preventív feladat az egészséges életmódra nevelés, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, valamint a megfelelı szájhigiénia betartása. Másodlagos preventív feladat a korai szőrés segítségével idejében megkezdeni a beavatkozást. A korai halálozást tekintve ma Magyarországon kb. 4-5-ször több férfi és kb. 3-szor több nı hal meg az ajak és a szájüreg daganatos betegségeiben, mint az EU 15 tagállamaiban. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szájüregi daganatos betegségek okozta halálozás 2007- ben férfiaknál a 0-64 éves korcsoportban az országos átlagtól 23,8%-kal magasabb volt, míg nıknél az országos átlagtól kedvezıbb az érték. Míg százezer 65 év alatti férfira a megyében 26, addig Magyarországon 21 haláleset következett be szájüregi daganatok miatt 2007-ben. A nıknél 2007-ben százezer 65 év alatti nıi lakosra jutó halálozás a megyében 1, Magyarországon 3 volt. 15

Az ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (BNO 10: C00-C14) miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az Európai Unióban a 0-64 éves korcsoportban 1986-2007 Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos EU (15) Standardizált halálozás 100 000 fıre 35 30 25 20 15 10 5 0 Férfiak Nık 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Forrás: OSZMK Az emlı és a méhnyak rosszindulatú daganata okozta halandóság Az emlırák egyike a legnagyobb társadalmi veszteséget okozó nıi rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek. Az okok sokasága miatt az elsıdleges prevenció kevésbé hatékony, így a másodlagos prevenció, a szőrés felértékelıdik. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az országos átlag körüli a helyzet a 65 évnél fiatalabb nık körében. A méhnyak rosszindulatú daganatának elsıdleges prevenciójához a genitális fertızések kerülése, a személyi higiénia betartása tartozik. Másodlagos prevenciót tekintve nagyon fontos a szervezett szőrıvizsgálatokon való részvétel. Az utóbbi 15 év halálozását tekintve megyénk az országos átlagnál kedvezıbb eredményt mutat. 16

A nıi emlı és méhnyak rosszindulatú daganata (BNO 10: C50; C53) miatti halálozás Jász- Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az Európai Unióban a 0-64 éves korcsoportban 1986-2007 Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos EU (15) 30 emlı Standardizált halálozás 100 000 fıre 25 20 15 10 5 méhnyak 0 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Forrás: OSZMK A vastagbél, szigmabél és végbél rosszindulatú daganata okozta halandóság Szintén a szőrhetı daganatok közé tartozik a vastagbél, szigmabél, végbél rosszindulatú daganata, amelynek idıben történı felismerésével a gyógyítás hatékonysága jelentısen javítható. Ennek a szőrıvizsgálatnak a bevezetését a közeljövıben tervezik, addig a háziorvosok feladata, hogy gondoskodjanak az 50 éven felüliek laboratóriumi vizsgálatáról (51/1997. XII. 18. NM rendelet a szőrıvizsgálatokról). A betegség kialakulásának hátterében elsısorban az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód áll. A vastagbél, szigmabél és végbél daganatának Jász-Nagykun-Szolnok megyei halandóságában az utóbbi években számottevı csökkenés nem tapasztalható, különösen nagy évrıl-évre bekövetkezı ingadozás figyelhetı meg. Míg százezer 65 év alatti férfira a megyében 15, addig Magyarországon 18 haláleset következett be vastagbél daganatok miatt 2007-ben. Százezer 65 év alatti nıi lakosra jutó halálozás a megyében 12, addig Magyarországon 9 volt. 17

A vastagbél, szigmabél, végbél rosszindulatú daganata (BNO 10: C18-C20) miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az Európai Unióban a 0-64 éves korcsoportban 1986-2007 Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos EU (15) Standardizált halálozás 100 000 fıre 30 25 20 15 10 5 0 Férfiak Nık 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Forrás: OSZMK Külsı okra visszavezethetı halandóság A haláloki struktúrában férfiaknál 7%-kal a negyedik, nıknél 2,8%-kal az ötödik helyen állnak a külsı okok miatt bekövetkezett halálozások. Tudatában kell azonban lenni az adatok értékelésénél, hogy ez egy rendkívül heterogén haláloki fıcsoportnak tekinthetı, hisz ide tartoznak a háztartási, közlekedési és munkabalesetek mellett az erıszak ill. önsértés következtében bekövetkezı halálozások is. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei halálozási viszonyok elemzésekor a megfigyelhetı kedvezı tendenciák mellett is figyelemre méltó, hogy a térség férfi lakosságának halálozása rendre magasabb, mint az országos átlag. A nık esetében a megye értékei többnyire az országos átlaghoz közeli értéket mutatnak, az eltérés iránya változó. Míg százezer 65 év alatti férfira a megyében 79, addig Magyarországon 77 haláleset következett be külsı okok miatt 2007-ben. A nıknél 2007-ben százezer 65 év alatti lakosra jutó halálozás a megyében 16, Magyarországon 19 volt. 18

A mortalitás külsı okai (BNO 10: V01-Y98) miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az Európai Unióban a 0-64 éves korcsoportban 1986-2007 Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld O rszágos EU (15) 180 160 Fé rfiak Standardizált halálozás 100 000 fıre 140 120 100 80 60 40 20 Nık 0 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Forrás: OSZMK Öngyilkosság, önsértés okozta halandóság Az öngyilkosság okozta halálozások csökkentését célzó stratégiákban, a krízis állapotban lévık és/vagy depresszióban szenvedık idıben történı felismerése és megfelelı ellátása, hatékony célként megfogalmazható stratégiának tőnik. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007-ben férfiaknál az országos értéket több mint 13%-kal haladja meg a 65 évnél fiatalabb korcsoportban, nıknél az országos átlag körüli érték. Míg százezer 65 év alatti férfira a megyében 34, addig Magyarországon 30 haláleset következett be szándékos önártalom miatt 2007-ben. A nıknél 2007-ben százezer 65 év alatti lakosra jutó halálozás a megyében és Magyarországon egyaránt 7 fı volt. Az öngyilkosság, önsértés (BNO 10: X60-X84) miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az Európai Unióban a 0-64 éves korcsoportban 1986-2007 Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos EU (15) 90 80 Férfiak Standardizált halálozás 100 000 fıre 70 60 50 40 30 20 10 0 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Nık Forrás: OSZMK 19

Emésztırendszeri betegségek okozta halandóság Az emésztırendszer betegségei okozta halálozás, az alkoholos májbetegség és májzsugor okozta halálozás Magyarországon kezeletlen probléma. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a haláloki struktúrában férfiaknál 7,6%-kal, nıknél 4,7%-kal a harmadik helyen állnak az emésztırendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozások. Az Európai Unió átlagától való kedvezıtlen eltérés két- háromszoros. Az emésztırendszeri betegségek okozta halálozások ábrázolásakor jellegzetes haranggörbe figyelhetı meg. A 90-es évek közepéig meredeken emelkedik, utána meredeken csökken a halálozás elıfordulása. A férfiak és a nık halálozásának csökkenı tendenciája azonos, de a férfiak halálozása közel háromszorosa a nık halálozásának. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az emésztırendszeri betegségek okozta halálozás jellemzıen az országos átlag alatti. 2007- ben azonban férfiaknál 5%-kal, nıknél 7%-kal magasabb a 0-64 éves korosztályban. Míg százezer 65 év alatti férfira a megyében 82, addig Magyarországon 78 haláleset következett be emésztırendszer betegségei miatt 2007-ben. A nıknél 2007-ben százezer 65 év alatti lakosra jutó halálozás a megyében 30, Magyarországon 28 volt. Az emésztırendszer betegségei (BNO 10: K00-K92) miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az Európai Unióban a 0-64 éves korcsoportban 1986-2007 Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos EU (15) Standardizált halálozás 100 000 fıre 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Férfiak Nık 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Forrás: OSZMK 20

4. A H A L Á L O Z Á S T E R Ü L E T I E G Y E N LİTLENSÉGEI Általános halandóság Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben Jászberényi kistérség: Az általános halandóság férfiaknál szignifikánsan az országos szintet lényegesen meghaladó (SHH 118,3%), a nıknél az országos átlag körüli (SHH 104,2%) érték. Karcagi kistérség: Az általános halandóság férfiaknál szignifikánsan az országos szintet meghaladó (SHH 111%), a nıknél az országos átlag körüli (SHH 101,4%) érték. Kunszentmártoni kistérség: Az általános halandóság férfiaknál szignifikánsan az országos szintet lényegesen meghaladó (SHH 116,8%), a nıknél szintén az országos átlag feletti (SHH 106,3%) érték. Mezıtúri kistérség: Az általános halandóság férfiaknál az országos szint fölötti (SHH 109,4%), a nıknél az országos átlag alatti (SHH 91,5%) érték. Szolnoki kistérség: Az általános halandóság férfiaknál (SHH 97,7%) és a nıknél (SHH 99,9%) is egyaránt az országos átlag körüli érték. Tiszafüredi kistérség: Az általános halandóság férfiaknál (SHH 123,3%) és a nıknél (SHH 141,3%) is egyaránt az országos átlagnál szignifikánsan lényegesen kedvezıtlenebb érték. Törökszentmiklósi kistérség: Az általános halandóság férfiaknál (SHH 109,8%) az országos szintet meghaladó, a nıknél az országos átlag körüli (SHH 101,7%) érték. Általános halandóság (BNO 10: A00-Z99) területi egyenlıtlenségei az 1-64 éves korcsoportban, férfiak és nık körében Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben, 2005-2007-ben Forrás: ÁNTSz É-a R. I. 21

Keringési rendszer betegségei okozta halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben Jászberényi kistérség: A keringési rendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 133,3%) szignifikánsan és a nıknél (SHH 120,9%) is egyaránt az országos átlagnál lényegesen kedvezıtlenebb érték. Karcagi kistérség: A keringési rendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 110,5%) és a nıknél (SHH 114,9%) is egyaránt az országos átlagnál kedvezıtlenebb érték. Kunszentmártoni kistérség: A keringési rendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 106,2%) és a nıknél (SHH 110,7%) is egyaránt az országos átlagnál kedvezıtlenebb érték. Mezıtúri kistérség: A keringési rendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 146%) szignifikánsan és a nıknél (SHH 120%) is egyaránt az országos átlagnál lényegesen kedvezıtlenebb érték. Szolnoki kistérség: A keringési rendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 97,3%) és a nıknél (SHH 102,7%) is egyaránt az országos átlag körüli érték. Tiszafüredi kistérség: A keringési rendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 141,7%) és a nıknél (SHH 146,6%) is egyaránt az országos átlagnál szignifikánsan lényegesen kedvezıtlenebb érték. Törökszentmiklósi kistérség: A keringési rendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 100,9%) az országos átlag körüli, a nıknél az országos szintet meghaladó (SHH 110,8%) érték. Keringési rendszer betegségei (BNO 10: I00-I99) okozta korai halálozás területi egyenlıtlenségei az 1-64 éves korcsoportban, férfiak és nık körében Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben, 2005-2007-ben Forrás: ÁNTSz É-a R. I. 22

Daganatos betegségek okozta halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben Jászberényi kistérség: Daganatos betegségek okozta halálozás férfiaknál (SHH 111,2%) az országos átlagot meghaladó, a nıknél (SHH 90,7%) az országos átlag alatti érték. Karcagi kistérség: Daganatos betegségek okozta halálozás férfiaknál (SHH 117,1%) az országos szintet lényegesen meghaladó, a nıknél (SHH 108,4%) az országos átlag feletti érték. Kunszentmártoni kistérség: Daganatos betegségek okozta halálozás férfiaknál (SHH 126,8%) szignifikánsan az országos szintet lényegesen meghaladó, a nıknél (SHH 108,2%) az országos átlag feletti érték. Mezıtúri kistérség: Daganatos betegségek okozta halálozás férfiaknál (SHH 99,2%) az országos átlag körüli, a nıknél (SHH 93,4%) az országos átlagnál kedvezıbb érték. Szolnoki kistérség: Daganatos betegségek okozta halálozás férfiaknál (SHH 100,4%) és a nıknél (SHH 97,1%) is egyaránt az országos átlag körüli érték. Tiszafüredi kistérség: Daganatos betegségek okozta halálozás férfiaknál (SHH 121,9%) és a nıknél (SHH 138,1%) is egyaránt az országos átlagnál szignifikánsan lényegesen kedvezıtlenebb érték. Törökszentmiklósi kistérség: Daganatos betegségek okozta halálozás férfiaknál (SHH 109,3%) az országos átlagot meghaladó, a nıknél (SHH 94,2%) az országos átlag alatti érték. Daganatos betegségek (BNO 10: C00-D48) okozta korai halálozás területi egyenlıtlenségei az 1-64 éves korcsoportban, férfiak és nık körében Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben, 2005-2007-ben Forrás: ÁNTSz É-a R. I. 23

Külsı okok miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben Jászberényi kistérség: Külsı okok miatti halálozás férfiaknál (SHH 111,8%) kedvezıtlenebb, mint az országos átlag, míg a nıknél (SHH 95,2%) az országos átlag körüli érték. Karcagi kistérség: Külsı okok miatti halálozás férfiaknál (SHH 121,9%) és a nıknél (SHH 106,1%) is egyaránt az országos átlagnál magasabb érték. Kunszentmártoni kistérség: Külsı okok miatti halálozás férfiaknál (SHH 130,4%) az országos átlagnál magasabb, míg a nıknél (SHH 87,9%) az országos átlagnál kedvezıbb érték. Mezıtúri kistérség: Külsı okok miatti halálozás férfiaknál (SHH 100,2%) az országos átlag körüli, míg a nıknél az országos átlag alatti (SHH 84,3%) érték. Szolnoki kistérség: Külsı okok miatti halálozás férfiaknál (SHH 89,5%) az országos átlag alatti, míg a nıknél (SHH 96,8%) az országos átlag körüli érték. Tiszafüredi kistérség: Külsı okok miatti halálozás férfiaknál (SHH 99,1%) az országos átlag körüli, míg a nıknél (SHH 91,3%) az országos átlag alatti érték. Törökszentmiklósi kistérség: Külsı okok miatti halálozás férfiaknál (SHH 123,1%) az országos átlagnál magasabb, míg a nıknél (SHH 76,8%) az országos átlagnál jelentısen kedvezıbb érték. Külsı okok (BNO 10: V00-Y98) miatti korai halálozás területi egyenlıtlenségei az 1-64 éves korcsoportban, férfiak és nık körében Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben, 2005-2007-ben Forrás: ÁNTSz É-a R. I. 24

Emésztırendszer betegségei okozta halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben Jászberényi kistérség: Emésztırendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 129%) szignifikánsan lényegesen kedvezıtlenebb mint az országos átlag, míg a nıknél (SHH 103%) az országos átlag körüli érték. Karcagi kistérség: Emésztırendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 91,1%) az országos átlagtól kedvezıbb érték, míg nıknél az alacsony esetszám miatt statisztikailag értékelhetetlen. Kunszentmártoni kistérség: Emésztırendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 104,9%) az országos átlagnál magasabb, míg a nıknél (SHH 78%) az országos átlagnál kedvezıbb érték. Mezıtúri kistérség: Emésztırendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 75,4%) és a nıknél (SHH 56,4%) is egyaránt az országos átlagnál kedvezıbb érték. Szolnoki kistérség: Emésztırendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 94,9%) az országos átlag alatti, míg a nıknél (SHH 104,5%) az országos átlag körüli érték. Tiszafüredi kistérség: Emésztırendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 94,3%) az országos átlag alatti, míg a nıknél (SHH 151,2%) az országos szintet lényegesen meghaladó érték. Törökszentmiklósi kistérség: Emésztırendszer betegségei okozta halálozás férfiaknál (SHH 91,4%) és a nıknél (SHH 64,4%) is egyaránt az országos átlagnál kedvezıbb érték. Emésztırendszer betegségei (BNO 10: K00-K92) okozta korai halálozás területi egyenlıtlenségei az 1-64 éves korcsoportban, férfiak és nık körében Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben, 2005-2007-ben Forrás: ÁNTSz É-a R. I. 25

5. M O R B I D I T Á S A lakosság megbetegedési viszonyainak ismerete - a halandósági elemzések mellett - elengedhetetlen a hatékony, szükségletekhez alkalmazkodó egészségügyi ellátórendszer, a sikeres egészségfejlesztési stratégiák, valamint szőrı programok tervezéséhez. Különösen olyan betegségekre igaz ez, melyek idıbeni felismerése esetén, a megfelelı egészségügyi szolgáltatás igénybevétele mellett a betegek jó életminısége érhetı el, csökkentve ezáltal a betegségek halálozását, s az ebbıl adódó súlyos társadalmi terheket. A morbiditási adatok győjtésére alapvetıen három módszer áll rendelkezésre: 1. lakossági felmérésekbıl nyert morbiditási adatgyőjtés (kérdıív) 2. háziorvosi morbiditás, monitorozás mőködtetése 3. fekvıbeteg-intézetekre épülı megbetegedési regiszterek képzése (inkább az igénybevételrıl közöl információt, mint a szükségletekrıl) A morbiditási adatok validitása az utóbbi évek alatt javult, az adatforrások közül az OSAP jelentés 2 évente tartalmaz morbiditási adatokat, az ÁNTSz részére a hozzáférés azonban továbbra is nehézkes és korlátozott. A Háziorvosi Morbiditási Adatgyőjtés Program (HMAP) nemzetközi elvárásokhoz igazított morbiditás monitorozó program. 2008. szeptemberében azonban az incidencia jelentésére elektronikus adatszolgáltatási rendszert vezettek be, aminek következtében a 2008-as adatok még nem hozzáférhetık, feldolgozás alatt vannak. Ezért megbízhatatlansága ellenére a kórházi fekvıbeteg ellátás igénybevételének területi sajátosságait mutatjuk be az alábbiakban. 5. 1. M orbiditás kórh ázi elbocs átások alapján A megbetegedéseknek és az egészségügyi ellátásnak is egy speciális képét kapjuk, ha a kórházi ellátást elemezzük. Az adatok 100 000 fıre, nemre standardizáltak. A teljes lakosságon kívül, a halálozási adatokban itt is külön kezeljük a 65 évnél fiatalabb korosztályt és az idısebbeket is. A morbiditás szemszögébıl a fekvıbeteg ellátás a súlyosabb, kórházi körülményeket igénylı betegségek mutatója. Elemzésünkben a kórházi morbiditást a 2007. évi országos és regionális illetve megyei bontásban is bemutatjuk. 26

Keringési rendszer betegségei A szív-érrendszeri halálozások számának csökkenéséhez elengedhetetlen a betegség megelızése, korai felismerése. Ilyen kockázatot növelı betegség a magasvérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás. Az alapellátásban megvalósuló szív-érrendszeri szőrıvizsgálatok, a talált elváltozások hatékony kezelése, valamint az életmódbeli változások csökkentik ezen megbetegedéseket. Az életkor elırehaladásával a betegség kockázata és súlyossága nı. Krónikus lefolyásukkal jelentıs terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre. Az összlakosság és a 65 éven felüliek körében is a legmagasabb gyakoriságú betegségcsoport a keringési rendszer megbetegedése. Az idısek körében az elıfordulása kb. 8-szor gyakoribb, mint a 65 éven aluliak körében. A férfiaknál a betegségcsoport elıfordulása valamivel gyakoribb. A 65 évnél fiatalabbak körében a megye keringési rendszer okozta megbetegedése 2007-ben férfiaknál kedvezıtlenebb az országos átlagnál, míg nıknél az országos megbetegedési viszonyokat tükrözi 2007-ben. A 65 éven felüli férfiak megbetegedése Jász- Nagykun-Szolnok megyében 2007-ben az országos és a régiós átlaghoz képest is jelentısen kedvezıtlenebb, míg nıknél az országos átlag alatti érték. Keringési rendszer megbetegedései (BNO 10: I00-I99) kórházi elbocsátások alapján, Jász- Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon a 0-X, a 0-64 és a 65-X éves korcsoportban, 2007-ben Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos 14000 12000 Standardizált megbetegedés 100 000 fıre 10000 8000 6000 4000 2000 0 Férfiak, 0+ Nık, 0+ Férfiak, 0-64 Nık, 0-64 Férfiak, 65+ Nık, 65+ Forrás: OSZMK 27

Daganat okozta megbetegedések Daganat bármely szerv bármely szövetében és sajnos bármely életkorban keletkezhet. Az egészségügy legfontosabb feladata a megelızés, így széles körben kell a daganatos betegségeket is megismertetetni a lakossággal és felhívni a figyelmet a szőrıvizsgálatok jelentıségére és a rendszeres háziorvosi vizsgálatra. A daganatos megbetegedések elıfordulása a kor elırehaladásával nı, de a keringési rendszer betegségeihez képest jóval szerényebb mértékben. A férfiaknál jelentısen gyakoribb az elıfordulásuk, mint a nıknél, különösen az idısebb korosztály körében. Jász-Nagykun- Szolnok megyében a daganatos megbetegedések elıfordulása 100 000 fıre vonatkoztatva a teljes korcsoportban férfiak és nık körében egyaránt lényegesen rosszabb, mint az országos átlag. Daganatos betegségek (BNO 10: C00-D48) kórházi elbocsátások alapján, Jász-Nagykun- Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon a 0-X, a 0-64 és a 65-X éves korcsoportban, 2007-ben Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos 4000 3500 Standardizált megbetegedés 100 000 fıre 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Férfiak, 0+ Nık, 0+ Férfiak, 0-64 Nık, 0-64 Férfiak, 65+ Nık, 65+ Forrás: OSZMK 28

Csont-izomrendszer és kötıszövet betegségei A mozgásszervi betegségek világszerte a legelterjedtebb betegségek közé tartoznak, a lakosság minden korcsoportját érintik. A csont-izomrendszer és kötıszövet betegségeinek elıfordulása nık körében minden korcsoportban a második leggyakrabban elıforduló betegség. Mindkét nemben a 65 éven aluliak körében az országos átlagot meghaladják, míg a 65 évnél idısebbeknél a csontizomrendszer és kötıszövet betegség elıfordulásának mértéke lényegesen az országos értékek alatt maradnak Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007-ben. Csont-izomrendszer és kötıszövet betegségei (BNO 10: M00-M99) kórházi elbocsátások alapján, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon a 0-X, a 0-64 és a 65-X éves korcsoportban, 2007-ben Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos 3500 3000 Standardizált megbetegedés 100 000 fıre 2500 2000 1500 1000 500 0 Férfiak, 0+ Nık, 0+ Férfiak, 0-64 Nık, 0-64 Férfiak, 65+ Nık, 65+ Forrás: OSZMK 29

Endokrin, anyagcsere és táplálkozási betegségek Az anyagcsere-betegségek különbözı etiológiájú örökletes és szerzett betegségek széles körét magába foglaló győjtıkategória. Jász-Nagykun-Szolnok megyében mindkét korcsoportban mindkét nemben az országos átlagnál kedvezıbb e betegségek elıfordulásának mértéke, azonban nıknél ez az eltérés markánsabb. Endokrin, anyagcsere és táplálkozási betegségek (BNO 10: E00-E90) kórházi elbocsátások alapján, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon a 0-X, a 0-64 és a 65-X éves korcsoportban, 2007-ben Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos 1600 1400 Standardizált megbetegedés 100 000 fıre 1200 1000 800 600 400 200 0 Férfiak, 0+ Nık, 0+ Férfiak, 0-64 Nık, 0-64 Férfiak, 65+ Nık, 65+ Forrás: OSZMK 30

Mentális és viselkedészavarok A mentális betegségek és viselkedészavarok igen heterogén betegségcsoportot képeznek. A leggyakoribb megbetegedések e csoporton belül a depresszió, a skizofrénia és az Alzheimerbetegség. Célzott egészségfelmérések adatai alapján elvégzett becslések szerint e betegségcsoport esetében a rejtett morbiditás mértéke magasabb, mint bármely más betegségcsoport esetében. Megfigyelhetı, hogy a betegség megyei elıfordulása mindkét korcsoportban és nemben jelentısen alacsonyabb mind a régiós mind az országos átlagnál. Mindkét korcsoportban magasabb a férfi megbetegedések aránya. Mentális és viselkedészavarok okozta betegségek (BNO 10: F00-F99) kórházi elbocsátások alapján, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon a 0-X, a 0-64 és a 65-X éves korcsoportban, 2007-ben Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos 1200 Standardizált megbetegedés 100 000 fıre 1000 800 600 400 200 0 Férfiak, 0+ Nık, 0+ Férfiak, 0-64 Nık, 0-64 Férfiak, 65+ Nık, 65+ Forrás: OSZMK 31

A légzırendszer betegségei A krónikus légzıszervi betegségek esetében a természetes és a mesterséges légszennyezıdést okozó tényezıknek nagy szerepet tulajdonítanak. Legnagyobb jelentısége a levegı magasabb kén-dioxid- és nitrogén-dioxid- koncentrációjának, valamint pollentartalmának van. Mégis a dohányzás következtében alakul ki a krónikus légúti betegségek jelentıs része. Idısebb korban jelentıs a férfi többlet e betegségcsoportban, amiben jelentıs szerepe lehet a férfiak dohányzási szokásainak. A 2003-as Országos Lakossági Egészségfelmérés eredménye szerint a nık 27,9%-a, a férfiak 40,5%-a dohányzik napi rendszerességgel. Jász-Nagykun-Szolnok megye légzırendszeri megbetegedése lényegesen alacsonyabb az országos és a régiós átlagnál férfiaknál és nıknél egyaránt mindkét korcsoportban. Légzırendszer megbetegedései (BNO 10: J00-J99) kórházi elbocsátások alapján, Jász- Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon a 0-X, a 0-64 és a 65-X éves korcsoportban, 2007-ben Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos 3500 3000 Standardizált megbetegedés 100 000 fıre 2500 2000 1500 1000 500 0 Férfiak, 0+ Nık, 0+ Férfiak, 0-64 Nık, 0-64 Férfiak, 65+ Nık, 65+ Forrás: OSZMK 32

Az emésztırendszer betegségei Az emésztırendszer betegségei igen összetett kategória, melyen belül a májbetegségek (ezen belül a májzsugor), a gyomor- és nyombélfekély jelentısége emelhetı ki. A krónikus májbetegségek döntı többségéért a mértéktelen alkoholfogyasztás tehetı felelıssé. Idısebb korban jelentıs a férfi többlet ebben a betegségcsoportban is. A megyében a 100 000 fıre vonatkoztatott megbetegedés egyedül a 65 évnél idısebb férfiak körében nem haladja meg az országos átlagot, azonban a régió standardizált megbetegedési arányánál itt is magasabb. A 65 évnél fiatalabbak körében az országos viszonyoktól való eltérés jelentısebb, de a gyakoriságuk alacsonyabb. Emésztırendszer megbetegedései (BNO 10: K00-K92) kórházi elbocsátások alapján, Jász- Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon a 0-X, a 0-64 és a 65-X éves korcsoportban, 2007-ben Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos 3500 3000 Standardizált megbetegedés 100 000 fıre 2500 2000 1500 1000 500 0 Férfiak, 0+ Nık, 0+ Férfiak, 0-64 Nık, 0-64 Férfiak, 65+ Nık, 65+ Forrás: OSZMK 33

Balesetek Jelentıs probléma, az egész népességet érinti. Rendkívül nagy terhet jelentenek az egyén és a társadalom számára egyaránt. Idısebb korban jelentıs az esések következtében bekövetkezı balesetek aránya. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 65 évnél fiatalabbak körében jelentıs férfi többlet figyelhetı meg, azonban az országos átlagot nem éri el a 100 000 fıre standardizált balesetek elıfordulása. A 65 évnél idısebbek körében a bekövetkezett balesetek aránya nem éri el az országos átlagot és közel azonos mindkét nemben. Sérülés, mérgezés és külsı okok bizonyos egyéb következményei (BNO 10: S00-T98) kórházi elbocsátások alapján, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon a 0-X, a 0-64 és a 65-X éves korcsoportban, 2007-ben Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Országos 2000 1800 Standardizált megbetegedés 100 000 fıre 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Férfiak, 0+ Nık, 0+ Férfiak, 0-64 Nık, 0-64 Férfiak, 65+ Nık, 65+ Forrás: OSZMK 34

5. 2. Aller giás m e gbetegedések A légúti allergiában szenvedı betegek száma folyamatosan emelkedik, bár egész pontos adataink nincsenek a tényleges megbetegedések számáról, hiszen nem minden beteget tudunk regisztrálni, csak azokat, akik szakorvosnál, tüdıgondozóban, fekvıbeteg intézetekben megfordulnak. A régióban több allergia szakrendelés mőködik ezen kívül a társszakmák is látnak el rhinitis allergicaban szenvedı beteget. A régiónkban a legelsı allergológiai szakrendelés 1979-ben indult a Tüdıgyógyászati Klinikán. Hosszú évtizedekig ez volt az egyetlen ilyen jellegő szakrendelés, majd késıbb a kórházakban és a tüdıgondozókban is létesült szakrendelés, valamint a magánrendelések száma is jelentıssé vált. A táblázatban szereplı adatok nem tükrözik a valós betegszámot, hiszen csak azok kerülnek lejelentésre, amelyek a tüdıgyógyászati hálózatban szerepelnek. Van olyan beteg, aki csak a háziorvosi rendelıbe megy el panaszaival, vagy a gyógyszertárba, de van, aki sehol sem jelentkezik. A becslések szerint tehát a valós szám jóval nagyobb, mint a regisztráltak száma. A prevalens (prevalencia: egy betegség összes létezı betege egy adott idıpillanatban) és incidens (incidencia: új esetek elıfordulása egy meghatározott idıtartam alatt) esetek ismerete átfogó képet ad a betegség elıfordulásának mértékérıl. Krónikus nem specifikus légúti megbetegedések incidencia és prevalencia adatai Jász- Nagykun-Szolnok megyében, 2007-2008 2007 2008 incidencia prevalencia incidencia prevalencia COPD 885 6 170 1 078 7 356 Asthma bronchiale, allergiás 401 5 772 526 6 582 Asthma bronchiale, nem allergiás 369 5 204 398 6 010 Rhinitis allergica 696 7 351 928 8 345 Forrás: DE-OEC Tüdıklinika Krónikus nem specifikus légúti megbetegedések incidencia adatai Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2007-2008 COPD Asthma bronchiale, allergiás Asthma bronchiale, nem allergiás Rhinitis allergica Fı 1200 1000 800 600 400 200 0 2007 2008 Forrás: DE-OEC Tüdıklinika 35