Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

Hasonló dokumentumok
Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Egy idegsejt működése

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A somatomotoros rendszer

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

Szignalizáció - jelátvitel

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Szinaptikus folyamatok

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Idegsejtek közötti kommunikáció

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Nyugalmi és akciós potenciál

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

Interneurális kommunikáció

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018

Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló

Légzés. A gázcsere alapjai

AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA TANULÁS. EMLÉKEZÉS (memória)

Limbikus rendszer Tanulás, memória

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

Sejtek közötti kommunikáció

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Membránpotenciál, akciós potenciál

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Érzékszervi receptorok

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Sejtek közötti kommunikáció

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

A nyugalmi potenciál megváltozása

A sejtek membránpotenciálja (MP)

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

A kémiai szinapszis (alapok)

1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása. Idegrostok és típusai.

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

A szervezet vízterei

Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Potenciálok. Elektrokémiai egyensúly

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk

Sejtek közötti kommunikáció:

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Az agyi értónust befolyásoló tényezők

Ioncsatorna szerkezetek

-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei

KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

A GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

Anyag és energiaforgalom

TÁMOP /1/A

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Átírás:

Kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció soksejtűekben elengedhetetlen összehangolni a sejtek működését direkt és indirekt kommunikáció direkt kommunikáció: rés-illeszkedés (gap junction) 6 connexin = 1 connexon; 2 connexon = 1 pórus pórusátmérő 1,5 nm, kis szerves molekulák (1500 Ms) (IP3, camp, peptidek) is átjutnak ingerlékeny sejteknél elektromos szinapszis a neve (gerinctelenek, szívizom, simaizom, stb.) gyors és biztos átvitel - menekülő reakcióknál gyakori: Aplysia tintalövelő sejtek, Mauthner sejt inputja, rák potroh csapás, stb. az összekapcsolt sejtek ingerküszöbe magas 1

Indirekt kommunikáció kémiai anyag - jel - közvetítésével történik jeladó - jel - csatorna - jelfogó vannak specializált jeladók (ideg-, mirigysejt), de más sejteknél is gyakori a jelkibocsátás (pl. fehérvérsejt) a jel kémiai természete sokféle lehet: biogén aminok: katekolaminok (NA, Adr, DA), indolaminok (5-HT), imidazol (hisztamin), észterek (ACh), stb. aminosavak: glu, asp, tiroxin, GABA, glicin, stb. kis peptidek, fehérjék nukleotidok és származékaik: ATP, adenozin, stb. szteránvázas vegyületek: nemi hormonok, mellékvesekéreg hormonok, stb. Csatorna szerinti osztályozás a csatorna szerinti a legalapvetőbb osztályozás neurokrin a jeladó idegsejt a csatorna a szinaptikus rés - 20-40 nm csak a posztszinaptikus sejthez jut el (fülbesúgás) a jel mediátor, vagy neurotranszmitter parakrin (autokrin) a jeladó sokféle sejt lehet a csatorna a szövetközti tér közelben lévő sejtekhez jut el (beszéd társaságban) a jelet nevezik szöveti hormonnak is endokrin a jeladó mirigysejt, vagy idegsejt (neuroendokrin) a csatorna a véráram a szervezet minden sejtjéhez eljut (rádió, TV) a jelet hormonnak nevezik 2

A jelfogók típusai hidrofil jelek esetén a jelfogó a membránban hidrofóboknál a plazmában előbbi meglévő fehérjék működésére hat, utóbbi új fehérjék szintézisét befolyásolja a membránreceptor internalizálódhat és lehet plazmareceptora is membránreceptorok: ioncsatorna receptor (ligandfüggő csatornák) ideg-, és izomsejteken - gyors neurotranszmisszió ionotróp receptoroknak is nevezik G-fehérjéhez kapcsolódó receptor - legelterjedtebb idegsejteken metabotróp receptornak nevezik lassabb hatás - effektor fehérje, másodlagos hírvivő katalitikus, pl. tirozin kináz - növekedési faktorok használják - foszforilációt okoz tirozin aminosavon Neurokrin kommunikáció I. Otto Loewi 1921 - Vagus-Stoff békaszív + vagus ideg preparátum - ingerlés a szivet lassítja, az oldat egy másik szívhez adva szintén lassít kémiai neurotranszmisszió első demonstrációja később: ideg-izom áttevődés - hiedelem: ACh az általános serkentő transzmitter, ionotróp, Na + -K + vegyes csatornán át (< 1 ms) később: gátló transzmitterek Cl - csatornán át még később: lassú transzmisszió (több 100 ms), G-fehérje mechanizmussal neuromodulátor ha parakrin módon is hat egy idegvégződés egy transzmittert szabadít fel, és az egy adott hatással rendelkezik - Dale-elv ma: kismolekula + peptid együtt lehetséges 3

Neurokrin kommunikáció II. gyors szinapszis - például az izom véglemez, kurare - dél-amerikai nyílméreg hatóanyaga mint kutatási eszköz ált. agonisták és antagonisták igen fontosak megfordulási v. reverzál potenciál - milyen ion EPSP = excitatory synaptic potential IPSP = inhibitory synaptic potential hatás a gradienstől függ - pl. Cl - Cl - csatorna nyitása akkor is lehet gátló, ha nem okoz hiperpolarizációt - membrán söntölés preszinaptikus vs. posztszinaptikus gátlás a transzmitter felszabadulása kvantált: Katz (1952) - miniatür véglemez potenciálok - Ca++ hiány esetén, ingerlésre is ennek n-szerese kb. 10.000 ACh molekula - 1 vezikulum hatás eliminációja Az idegsejt integratív funkciója a jeltovábbítás során gradált és mindenvagy-semmi elektromos jelek és kémiai jelek váltogatják egymást a KIR-ben az idegsejt integrálja a hatásokat térbeli szummáció, lásd térállandó előjel, távolság az eredési dombtól fontos szempont időbeli szummáció, lásd időállandó az eredő potenciál nagysága frekvenciakóddal továbbítva - időbeli szummációt okozhat kolokalizált transzmitterek leadása - bonyolult kölcsönhatás lehet 4

Plasztikusság a szinapszisban a tanulás, a memória alapja a neuronális plasztikusság plasztikusság kell a speciális mozgások (pl. borotválkozás, tenisz, stb.) tanulásához szokások kialakulása is plasztikusságon alapul egyedfejlődés során is szükség van rá, egyes kapcsolatok megszűnnek alapja mindig a posztszinaptikus sejtből jövő visszajelzés kifejlett élőlényben: szinaptikus hatékonyság változása D.O. Hebb posztulátuma (1949) minden izgalmi szinapszis hatékonysága nő, ha a szinapszis aktivitása konzisztens, és pozitív módon korrelál a posztszinaptikus sejt aktivitásával 5

A hatékonyságnövekedés módjai preszinaptikus és posztszinaptikus mechanizmus lehetséges utóbbira nézve kevés információ van homoszinaptikus moduláció homoszinaptikus facilitáció béka izom, kuráre AP gátlására gyors ingerpár hatására 100-200 ms hosszú, térbeli szummációt meghaladó növekedés a második EPSP-ben mechanizmusa a Ca ++ növekedés a preszinapszisban poszttetanikus potenciáció béka izom inger sorozattal ingerelve depresszió, majd percekig tartó facilitáció mechanizmusa: a hólyagocskák mind kiürülnek (depresszió), majd helyreállítódnak, miközben a Ca ++ koncentráció még magas Heteroszinaptikus moduláció a transzmitter felszabadulást más szinapszis vagy a keringés által odajuttatott modulátor befolyásolja pl. szerotonin - puhatestűek és gerincesek oktopamin - rovarok NA és GABA - gerincesek idetartozik a preszinaptikus gátlás is serkentő hatású modulációk heteroszinaptikus facilitáció - Aplysia - érző és motoros idegsejt közötti áttevődés fokozódik 5- HT jelenlétében mechanizmus: 5-HT - camp - K S -csatorna záródik - AP hosszabb, több Ca ++ lép be long-term potenciáció - LTP pl. hippokampusz intenzív ingerlésre órákig, napokig, hetekig tartó hatásnövekedés mindig NMDA szerepel 6

G-fehérjéhez kapcsolt hatás ismétlés: jel szerinti osztályozás lipofil jel (szteroid, tiroxin) - plazmareceptor - fehérjeszintézis módosítás lipofób jel (a többi) - membránreceptor - meglévő fehérje módosítása ioncsatorna (ligand-függő) - ionotróp receptor G-fehérjéhez kapcsolódó 7M receptor - metabotróp receptor katalitikus receptor - tirozin kináz, cgmp szintetáz a legelterjedtebb a G-fehérjéhez kötött ligand + receptor = aktivált receptor aktivált receptor + G-fehérje = aktivált G- fehérje (GDP - GTP csere) aktivált G-fehérje - α-alegység disszociál α-alegység - effektor fehérje aktiváció α-alegység - GTP lebontás GDP-vé - hatás vége Effektor fehérjék K + -csatorna - nyitás, vagy csukás másodlagos hírvivőn keresztüli hatás Sutherland 1970 - Nobel-díj - camp rendszer további másodlagos hírvivők felfedezése hatásmechanizmusok: camp IP3 - diacilglicerol Ca ++ egy jel, több lehetséges útvonal egy útvonal, több lehetséges jel jelentőség: jel felerősítése a receptor jelenléte, és milyensége a döntő: pl. szerotonin receptorok 7

Katalitikus receptorok Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 9-20. 8

Gap junction (rés-illeszkedés) Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 4-33. Csatorna szerinti felosztás Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 8-1. 9

Gyors és lassú neurotranszmisszió Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-12. A neuromuszkuláris junkció Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-13. 10

A neuromuszkuláris véglemez Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-14. A jel eliminációja Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-31,34. 11

Az ingerület terjedése KIR-ben Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-1. AP generálása az axondombon Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-43. 12

Térbeli szummáció Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-44. EPSP és IPSP szummációja Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-45. 13

Időbeli szummáció Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-46. Frekvenciakód Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-47. 14

Neuromoduláció Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-40,41. Homoszinaptikus facilitáció Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig.6-48. 15

A facilitáció Ca ++ függése Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-49. Poszttetanikus potenciáció Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-50. 16

Heteroszinaptikus facilitáció Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-51. Long-term potenciáció Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-52. 17

Hatásmód és zsíroldékonyság Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 9-8. Zsíroldékony jelek hatásmódja Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 9-9b. 18

Effektor fehérje: K + -csatorna Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 6-39. Másodlagos hírvivők Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 9-10. 19

camp szignalizáció Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 9-11. Inozitoltrifoszfát szignalizáció Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 9-14. 20

Ca ++ szignalizáció Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 9-19. A jel sokszorozódása Alberts et al.: Molecular biology of the cell, Garland Inc., N.Y., London 1989, Fig. 12-33. 21

Szerotonin receptorok Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2000, Fig. 1-4. 22