BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

Hasonló dokumentumok
KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Az európai integráció gazdaságtana

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

C Az Elsőfokú Bíróság igazságügyi statisztikái

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ

C A Törvényszék igazságügyi statisztikái

Az EU gazdasági és politikai unió

C Az Elsőfokú Bíróság igazságügyi statisztikái

C A Törvényszék igazságügyi statisztikái

A nemzetközi integráció formái

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

A tantárgy megnevezése Oktatója Oktatás formája Kreditpontok A nemzeti parlamentek európai integrációs Király Andrea előadás 2

GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az EU regionális politikája

A FEBRUÁRBAN INDULÓ KÉPZÉSEKRE VONATKOZIK

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

Az EU regionális politikája

EU költségvetés. EU nem állam, hanem nemzetközi szervezet

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK Nemzetközi tanulmányok szak Európa főszakirány

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

Az Európai Unió, Rómától Budapestig

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai (Kiegészítő tananyag)

EU ISMERETEK FO MFKGT600331

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

alapozó ismeretek 1. Közjogi és közigazgatási ismeretek 2.

Az Európai Unió kialakulásának története

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Alapjogvédelem az EU-ban

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

( ) 94/2018. (V. 22.) 3. A

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

Elméleti alapvetések A versenyjog szabályozási területei

TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése november 1-tıl. A Bizottság tagjai

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

Az Európai Unió elsődleges joga

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

I. Az Unió rövid története

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU költségvetésérıl

Környezetvédelmi Főigazgatóság

2.2. Az Európai Unió szervezeti felépítése és működése

NEMZETKÖZI KÖZSZOLGÁLATI KAPCSOLATOK MESTERKÉPZÉSI SZAK - Nemzetközi közigazgatási tanulmányok szakirány ELŐTANULMÁNYI REND

EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.

EU közjogi alapjai május 7.

VERSENYPOLITIKA JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK

Magyarország Európa politikája

Az Európai Unió története a Római szerződésig szeptember 20.

NETL09-B. Levelező tagozatos nemzetközi tanulmányok alapképzés képzési terve 2009/2010-es tanévtől

TÉMAKÖRÖK A MESTERSZAKOK SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGÁJÁHOZ NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

Előszó...3 Bevezetés Az Európai Unió alapszerződései...17

EU jogrendszere nov. 15.

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:

EURÓPAI PARLAMENT Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR

EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM

AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/0047(NLE)

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről

Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács)

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

Különbségek a Szabadság Alkotmányából és a Rabság Alkotmányából eredő irányelvek (alaptörvényi rendelkezések) között

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén European Parliament, Visits and Seminars Unit

Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről

Integrációtörténeti áttekintés

4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK o./

Döntéshozatal, jogalkotás

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

Átírás:

FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1. Az integráció szintjei 3 1.2. A liberális elméletek 4 1.2.1. A vámunió-elméletek 5 1.2.2. A közöspiaci elméletek 6 1.3. Dirigista elméletek 7 2. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS REGIONÁLIS ELMÉLETEI 8 II. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS 11 1. ÚT AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKHEZ 11 1.1. Történelmi előzmények 11 1.2. A hidegháború hatásai 12 2. A KÖZÖSSÉGEK MEGALAKULÁSA 15 2.1. A Benelux együttműködés 15 2.2. Az Európai Szén- és Acélközösség 15 2.3. A Spaak-jelentés 16 2.4. A Római Szerződés 17 3. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKTŐL AZ EURÓPAI UNIÓIG 19 3.1. A dinamikus fejlődés évei 20 3.2. Feszültségek az integráció folyamatában, a luxemburgi kompromisszum 20 3.3. Nagy-Britannia útja a Közösségbe 21 3.4. Az integráció mélyítésének terve a világgazdasági válság árnyékában.. 22 3.5. A Tindemans-jelentés 23 3.6. Bővülés a mediterrán országokkal 24 3.7. Újabb kísérletek az integráció fejlesztésére 25 3.8. Az egységes belső piac felé 26 3.9. A Fehér Könyv 27 3.10. Az Egységes Európai Okmány 29 3.11. A Maastrichti Szerződés 29 3.12. A bővülés újabb hulláma 30 III

HL AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE ES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS A, JOGSZABÁLYAI 33 1. A KÖZÖSSÉG SZERVEZETE, DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSA 33 1.1. Az Európai Parlament 33 1.2. A Miniszterek Tanácsa 35 1.3. A Bizottság 36 1.4. Egyéb szervek 37 2. DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS 38 2.1. Az eljárás típusai 38 2.1.1. A konzultációs eljárás 39 2.1.2. A kooperációs eljárás 39 2.1.3. Együttdöntési eljárás 39 2.2. Jogszabályok és egyéb intézkedések 40 3. AZ EK JOGFORRÁSAI 41 4. EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BÍRÓSÁGA 41 4.1. Praejudiciális eljárások 42 4.2. Kikényszerítési per tagállam ellen 42 4.3. Érvénytelenítési per a 173. cikkely alapján 42 4.4. Intézkedés elmulasztása miatt indított per a 175. cikkely alapján 43 4.5. Kártérítési perek 43 4.6. Munkaügyi viták 43 IV. A KÖZÖS PIACTÓL A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓIG 47 1. A NÉGY SZABADSÁG 47 1.1. Az áruk szabad mozgása 47 1.1.1. A vámunió 47 1.1.2. A mennyiségi korlátozások és a velük egyenértékű intézkedések tilalma 48 1.1.3. Milyen esetben engedhetők mennyiségi korlátozást jelentő előírások? 50 1.2. A személyek szabad mozgása 50 1.3. A letelepedés szabadsága 51 1.4. A szolgáltatások nyújtásának szabadsága 52 1.5. A tőke szabad mozgása 53 2. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG VERSENYJOGA 53 2.1. A 85. cikkely (kartelltilalom) 54 2.1.1. Megjegyzések a tilalom értelmezéséről 55 1.2. Az államok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás 55 1.3. Területenkívüliség 56 1.4. Cél vagy hatás 56 1.5. Kisebb jelentőségű megállapodások 56 1.6. Szektorális semlegesség 56 1.7. A megállapodások semmissége 57 1.8. Kivételek 57 IV

2.2. A 86. cikkely: A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma, antitröszt-rendelkezés 57 2.2.1. Megjegyzések a 86. cikkellyel kapcsolatban 58 2.2.2. A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás 59 2.3. A Tanács 4064/89. EGK számú rendelete a vállalati egyesülések ellenőrzéséről 59 2.3.1. Állami támogatások 60 2.3.2. A kivételek 61 3. A MONETÁRIS UNIÓ 62 3.1. Az európai monetáris integráció 62 3.2. Infláció, munkanélküliség és az optimális valutáris térség (optimál currency area) 63 3.3. Út a monetáris unióhoz 64 3.3.1. Az ECU 65 3.4. Az Európai Monetáris Rendszer története 66 3.5. Maastricht forradalma": a gazdasági és pénzügyi unió immár Alapszerződésben vállalt cél 67 3.5.1. Az átmenet szakaszai 67 3.5.2. A konvergencia kritériumai 68 3.5.3. Az átmenet harmadik szakasza 69 3.6. A gazdasági és pénzügyi unió gazdasági" dimenziója 70 V. KÖZÖS POLITIKÁK 71 1. AGRÁRPOLITIKA 71 1.1. Az agrárszektor sajátosságai 71 1.2. A célok meghatározása 72 1.3. Az alapelvek 72 1.4. Az érdekek összehangolása 73 1.5. Piaci rendtartások 73 1.6. Különleges pénzügyi megoldások 76 1.7. A Mansholt-terv 77 1.8. A közös agrárpolitika eredményei és problémái 77 1.9. Reformok a 80-as években 79 1.10. Az agrárpolitika nemzetközi kihatásai 81 2. HALÁSZATI POLITIKA 81 3. IPARPOLITIKA 82 3.1. Az átfogó iparpolitika hiánya 82 3.2. Acélipar 85 3.3. Textil- és ruházati ipar 86 3.4. Hajóépítés 87 3.5. Gépjárműipar 88 V

4. ENERGIAPOLITIKA 88 4.1. Energiapolitika tagállami szinten 88 4.2. Közös energiapolitika az olajárrobbanás után 89 5. KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 92 6. KUTATÁS-FEJLESZTÉSI POLITIKA 93 6.1. Közösségi intézmények a kutatás-fejlesztésre 93 6.2. Növekvő lemaradás a technikai fejlődésben 94 6.3. Kutatás-fejlesztési keretprogramok 96 7. KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKA 98 7.1. A környezet állapotának romlása 98 7.2. A környezetvédelem mint önálló politika 99 7.3. Közös akciók 100 8. REGIONÁLIS POLITIKA 102 8.1. Regionális egyenlőtlenségek 102 8.2. Regionális politika az ERDF létrehozásától a Strukturális Alapok reformjáig 104 8.3. A Strukturális Alapok és az EIB 106 8.4. A Strukturális Alapok reformja 108 9. A SZOCIÁLPOLITIKA 110 9.1. Az Európai Szociális Alap 110 9.2. A Szociális Charta 113 VI. A KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS 117 1. AZ EK KÖLTSÉGVETÉS TÖRTÉNETE 117 1.1. A Maastrichti Szerződés újításai a költségvetés tekintetében 119 1.2. A II. Delors-csomag és az edinborough-i megállapodás 120 2. A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE 121 2.1. A költségvetés egyes bevételei 121 2.1.1. A vámok 121 2.1.2. A mezőgazdasági lefölözések 121 2.1.3. A VAT-forrás 122 2.1.4. A GNP-forrás 122 2.2. A költségvetés kiadásai 122 2.2.1. Mezőgazdasági politika 122 2.2.2. A strukturális politikák 122 2.2.3. Kutatás-fejlesztés 123 2.2.4. Külső segélyezés 123 2.2.5. Adminisztratív (igazgatási) kiadások 124 3. AZ EK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK NÉHÁNY GAZDASÁGI JELLEMZŐJE 124 4. A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS 126 VI

VII. AZ EU KÜLKAPCSOLATAI 127 1. AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAI 127 1.1. Az EK és az EFTA-országok, az Európai Gazdasági Térség 127 1.1.1. A szerződés tartalma 128 1.2. A mediterrán országok 129 1.3. A Loméi Szerződés 129 1.4. Ázsiai és latin-amerikai fejlődő országok 131 1.5. Az Európán kívüli iparilag fejlett, továbbá egyes újonnan iparosodó országok 131 2. AZ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁSOKKAL TÁRSULT ORSZÁGOK... 133 2.1. Magyarország és az Európai Közösség (Unió) 133 2.1.1. A társulási szerződés előtt 133 2.1.2. A társulási megállapodás 133 2.1.3. A megállapodás tartalma 135 2.1.4. A Koppenhágai Csúcs kritériumai 137 3. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A FÁK ORSZÁGAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 137 4. A KÖZÖS KÜL-ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA 138 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 141 VII