2.2. Az Európai Unió szervezeti felépítése és működése
|
|
- Bence Orbán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 11 2. Második fejezet Tartalom 2.1 Bevezetés 2.2. Az Európai Unió szervezeti felépítése és működése Az Unió pillérei Az előzmények és az Európai Közösség(ek) A Közös Kül- és Biztonságpolitika Bel- és Igazságügyi Együttműködés 2.3. A módosított Római Szerződés legfontosabb elemei Alapelvek Az Unió állampolgársága A közösség politikái 2.4. Összefoglalás 2.1. Bevezetés Ez a fejezet egy keresztmetszetet nyújt az Európai Unió felépítéséről, ismertetve a hierarchia legfontosabb elemeit. Az Unió pilléreiről olvasva emlékezetünkbe kell idéznünk az előző fejezetben már tárgyalt fogalmakat, az integráció kezdeti lépéseit, a különböző közösségeket, azok kialakulásának fontosabb állomásait. Az Unió jogi alapját a Római szerződés, illetve annak módosításai jelentik, ezért az anyagrész tárgyalásának vezérfonala a római szerződéshez kapcsolódik. Az egyes intézmények bemutatása a tananyag korlátai miatt szűkszavúak, ezért az irodalom használata nem nélkülözhető, ha valaki részletesebb ismeretekhez kíván jutni. A fejezet segítségével Ön képes lesz számot adni az Unió pilléreit jelentő fogalmakról és azok jellemzőiről, a Római szerződés legfontosabb elemeiről, az Unió meghatározó jelentőségű intézményeiről, a közösségi joggal kapcsolatos lényegesebb tudnivalókról, a jogharmonizáció jelentőségéről Az Európai Unió szervezeti felépítése és működése Az Európai Unióról szóló, ún. Maastrichti Szerződés (később Európai Uniós Szerződés néven is említik) hozta létre az Uniót. Az december 11-i, Maastrichtban megtartott csúcstalálkozón fogadták el az erről szóló tervezetet, amelynek legfontosabb elemei a következők voltak:
2 12 az Európai Közösségek helyére az Európai Közösség elnevezés lép, a gazdasági integráció megvalósítása érdekében 1999-ig közös európai valutát vezetnek be, az ehhez szükséges intézményeket létrehozzák, az Uniónak közös kül- és biztonságpolitikája lesz, az egyhangúság elvén alapuló határozatok mellett bizonyos kérdésekben többségi döntés is lesz, az Európa Parlament jogköre szélesedik, elsősorban az egészségügy, a tudomány és a kultúra területén, a tagállamok közös vízumpolitikát fejlesztenek ki, a bevándorlás, a menekültügy viszont továbbra is a nemzeti kormányok közötti megállapodás tárgyát képezi. Az Európai Uniós Szerződést (EUSZ) hosszú alkudozások után február 7-én írták alá, hatálybalépésének időpontja 1993 november Az Unió pillérei Az Európai Unió három pilléren nyugszik. A pillér megnevezés természetesen nem jogi kategória, az csak a jobb áttekinthetőség kedvéért használatos fogalom. Az I. pillér Az Európai Közösség, melynek nevét a Maastrichti Szerződés az Európai Közösségek (EK) gyűjtőnévből alakította ki. Ide eredetileg három közösség tartozik, jelesül: az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) vagy másképpen Montánunió, az Európai Gazdasági Közösség (EGK), az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM). A II. pillér A második pillér szerepét a Közös Kül- és Biztonságpolitika tölti be. A III. pillér A harmadik pillérnek a Bel- és Igazságügyi Együttműködés minősül.
3 13 Az Unió pillér-szerkezetét a következő ábra mutatja be. Európai Unió I. pillér II. pillér III. pillér Európai Közösség, korábban Európai Közösségek EK Közös Kül- és Biztonságpolitika Bel- és Igazságügyi Együttműködés ESZAK EGK vagy Közös Piac EURATOM A három pillér között a természetszerű tartalmi különbözőségek mellett az együttműködés módozataiban is különbségek vannak. Ez abban nyilvánul meg, hogy míg az első pillér az ún. közösségi modell szerint működik, a két utóbbi kormányközi együttműködésen alapszik. A második és harmadik pillér esetében a nemzetközi jog szabályai az irányadók, szemben a közösségi modell sajátos, ún. sui generis jogrendjével Az előzmények és az Európai Közösség(ek) Az említett közösségi modell az integráció kezdetéhez, a Montánunió létrejöttéhez kötődik. Ez az újszerű integrációs modell alapjaiban tért el a különböző nemzetközi szervezetek addig alkalmazott együttműködési sémáitól. A résztvevő államokat képviselő közgyűlés és egy végrehajtó szerv segítségével működő hagyományos modell helyett egy nemzetek felett álló (szupranacionális) testületre, az ún. Főhatóságra bízták az irányítást. A Főhatóság (később Bizottság) nagyfokú autonómiát élvezett a tagállamok nemzeti közigazgatásával szemben. A tagállamok érdekképviseleti fóruma a Miniszterek Tanácsa volt, a jogvitákat a Bíróság előtt lehetett rendezni. Az e modellben is meglévő Közgyűlés szerepe leginkább a tanácsadás volt. Az Európai Közösség(ek) alapító szerződései Az Európai Unió első pillérét jelentő közösségek alapító szerződései meghatározó dokumentumok az Unió szempontjából, tekintve, hogy azok sorozatos formálásával, módosításával alakították ki az évtizedek során az Unió alapokmányait is. A Kronológia már ismertette a legfontosabb alapszerződésekhez kötődő időrendet, ennek felidézésével az említett szerződések a következők: Párizsi Szerződés (1951) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) vagy másképpen Montánunió hatálybalépés: július 25.
4 14 A Maastrichti átfogó-an módosította a Római Szerződést. A Római Szerződésre való hivatkozások az Európai Gazdasági Közösség (EGK) alapítószerződésének hatályos szövegére utalnak! Római Szerződés (1957) Európai Gazdasági Közösség (EGK) vagy másképpen Közös Piac hatálybalépés január 1. Római Szerződés (1957) Európai Atomenergia Közösség /EURATOM) hatálybalépés január 1. Európai Uniós Szerződés (EUSZ) a Maastrichti Szerződés (1992), mely átfogóan módosította az EGK-ra vonatkozó Római Szerződést, létrehozta az Európai Uniót, módosította az ESZAK és az EURATOM szerződéseit hatálybalépés: 1993 nov. 1. A továbbiakban a Római Szerződésre való hivatkozáskor az Európai Gazdasági Közösség (EGK) alapítószerződésének hatályos szövegére utalunk, mely már tartalmazza az időközi módosításokat (pl. Maastricht), ezáltal az Európai Unió elsődleges jogi alapját testesíti meg.(eusz). A Római Szerződés keretjellegű szabályozás, mely lefekteti az alapelveket, az Uniós állampolgárság ismérveit, a Közösség politikáit, valamint a szervezeti kérdésekben rendelkezik. A részletek szabályozása az ún. másodlagos közösségi szabályokat létrehozó közösségi jogalkotás és a kapcsolódó bírói tevékenység feladatát képezi A Közös Kül- és Biztonságpolitika Mint második pillér, a Maastrichti Szerződésben lefektetett elvek alapján működik. A tagállamok külügyminisztereiből álló Külügyminiszteri Tanács fontosnak ítélt kérdésekben közös cselekvés mellett határozhat. A kapcsolódó elvi iránymutatásokat az Európai Tanács bocsátja ki. A döntések egyhangú szavazással születnek Bel- és Igazságügyi Együttműködés Ez az Unió harmadik pillére. Az együttműködés keretein belül a tagállamok rendőrségei, migrációs és bűnügyi kérdésekben összehangolt lépéseket tehetnek. A tagállamok illetékes minisztereiből álló Tanács egyhangú szavazással dönt a közös cselekvés tárgyában. A munkát a Koordináló Bizottság segíti, mely a tagállamok képviselőiből áll. Ez a testület döntéselőkészítő, előterjesztő és koordináló szerepet tölt be a nemzeti hatóságok és szervek munkájának összehangolása érdekében. Látható, hogy a két utóbbi pillér a Közösségtől eltérő alkotmányos és intézményi rendszerre alapozva működik. A második és harmadik pillér kormányközi jellegét hangsúlyozza, hogy az oda tartozó ügyekben konszenzuson alapuló, egyhangú döntések születnek, melyek meghozatalában a tagállamoknak és az Európai Tanácsnak jut a főszerep, így a nemzeti érdekek nem csorbulnak.
5 15 Az Európai Bíróság nem, az Európai Parlament és az Európai Bizottság is csak gyengített jogosultságokkal rendelkezik az érintett témakörökben A módosított Római Szerződés legfontosabb elemei A módosított Római Szerződés az Unió keret jellegű szabályozásának leglényegesebb dokumentuma. Eredetileg az EGK-t megalapozó szerződés a maastrichti módosításokat követően az Európai Unió elsődleges szabályozási joganyagaként funkcionál. Tartalma a következőkben foglalható össze: Preambulum Első Rész Alapelvek Második Rész Az Unió állampolgársága Harmadik Rész A közösség politikái I. Cím Az árúk szabad mozgása II. Cím Agrárpolitika III. Cím Személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása IV. Cím Szállítás V. Cím A versenyre, az adózásra és a jogszabályok közelítésére vonatkozó közös szabályok VI. Cím Gazdasági és monetáris politika VII. Cím A közös kereskedelempolitika VIII. Cím A szociális politika, az oktatás, a szakképzés és az ifjúság IX. Cím A kultúra X. Cím Közegészségügy XI. Cím Fogyasztóvédelem XII. Cím Transz-európai hálózatok XIII. Cím Ipar XIV. Cím Gazdasági és társadalmi kohézió XV. Cím Kutatás és műszaki fejlesztés XVI. Cím Környezetvédelem XVII. Cím Együttműködés a fejlesztés területén Negyedik Rész Társulás a tengerentúli országokkal és területekkel Ötödik Rész A Közösség szervei I. Cím A szervezetekre vonatkozó előírások II. Cím Pénzügyi rendelkezések Hatodik Rész Általános és zárórendelkezések Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül, a Római Szerződés néhány lényeges elemét, azok meghatározását tárgyaljuk Alapelvek Az Unió Maastricht után igen kiszélesedett feladatait a Szerződés fogalmazza meg. Ezek magukban foglalják a korunkra oly jellemző valamennyi égető és megoldandó problémát, jelezve, hogy az integrált Európa a polgárai jelene és jövője érdekében képes együtt gondolkodni és cselekedni.
6 16 A Szerződés vonatkozó szövegrésze a következő: A Közösség feladata a közös piac és a Gazdasági Pénzügyi Unió létrehozásával, a (3. és 3a. cikkben) megjelölt közös politikák és tevékenységek végrehajtásával előmozdítani az egész Közösségben a gazdasági tevékenységek kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődését, a fenntartható, inflációellenes és a környezetet figyelembe vevő növekedést, a gazdasági tevékenységek magas szintű konvergenciáját, a magas szintű foglalkoztatottságot és szociális védelmet, az életszínvonal és életminőség emelését, a gazdasági és társadalmi kohéziót és szolgáltatást a tagállamok között. A Szerződés 3. cikke a feladatok megvalósulásához szükséges feltételeket tartalmazza. A 3.a cikk az egységes valuta (mint már tudjuk, ez a valuta az euro) bevezetését írja elő. Erről bővebbet a vonatkozó dokumentumokból tudhatunk meg Az Unió állampolgársága Az Unió állampolgárai azok, akik valamely tagállam állampolgárai. Ezt a státust szintén a Maastrichti Szerződés emelte be a joganyagba A közösség politikái A közösségi politikák sora nagyon változatos képet mutat, jól érzékelteti a Unió szabályozta területek állandó bővülését, a modernizációs törekvéseket. E politikák kiterjednek az árúk szabad mozgására, az agrárpolitikára, a személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgására, a szállításra, a gazdaság- és monetáris politikára, a közös kereskedelempolitikára, a szociális politika, az oktatás, a szakképzés és az ifjúság területére, de még lehetne folytatni a sort. Hely hiányában, az igen színes felsorolásból a csatlakozni szándékozó Magyarország földügyi szakemberei számára kiemelkedő jelentőségű, következő két témakör közelebbi bemutatására kell szorítkoznunk. A négy szabadság területe Az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása a Szerződés által kitűzött piaci liberalizációt szolgálja. Ezek a törekvések a korlátozó nemzeti szabályok eltörlésére irányulnak. A Szerződés értelmében a közösség alapja a vámunió, ezért rendelkezik a tagállamok közötti vámterhek megszüntetéséről, felállítja a közös vámtarifa rendszert, kimondja a mennyiségi korlátozások tilalmát.
7 17 A Közös Agrárpolitika (CAP) Ez a szektor az Unió tevékenységének meghatározó része, mely költségvetési szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. A jogelőd közösségi időszakot is figyelembe véve a CAP már több mint három évtizede formálja az európai gazdálkodók és fogyasztók millióinak mindennapjait. Természetesen az évek során folyamatosan fejlődött. Meglétének tudható be, hogy az európai mezőgazdaság túlélte a kríziseket, működőképes maradt, fejlődött és termelékenysége fokozódott. A fogyasztók is nagy változások tanúi lehettek. Az állandó és jó színvonalú élelmiszer-ellátottság mellett az árak is stabilizálódtak. Ugyanakkor a CAP a saját sikerének némileg áldozata is lett. Olyan problémákkal került szembe, mint a túltermelés, a túlköltekezés, az örökös egyenlőtlenségek a különböző nemzetgazdaságok egyes szektorait tekintve. A kvóta, a stabilizátor, a költségvetési fegyelem, az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER IACS) kimunkálása és bevezetése, a jogsértők szigorú szankcionálása az 1992-ben bevezetett átfogó reform részeiként meghozták az eredményt. A CAP történelmileg az első a teljes integráció megvalósításában Európában. A közös politikák legfejlettebb részének tekintik, mely hatékony eszköz volt Európa megteremtésében. A CAP fő céljai ( ), irányelvei () a következők: a mezőgazdaság termelékenységének növelése; kielégítő életszínvonal biztosítása a gazdálkodóknak; a piacok stabilizálása; az élelmiszer-ellátottság biztosítása a vásárló által elérhető áron; az egységes piac elve pl. teljes kereskedelmi szabadság a Közösségen belül; a Közösség elsőbbsége a Közösségen belül termelt mezőgazdasági termékek elsőbbséget élveznek; mivel a Közösség árai magasabbak a világpiaci áraknál, exporttámogatást kapnak az exportőrök az árkülönbözet kompenzálására; a pénzügyi szolidaritás a CAP kiadásait a közös agráralapból (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) finanszírozzák. A CAP kiadásai az Európai Unió költségvetésének mintegy 50 %-át teszik ki. CAP: Common Agricultural Policy
8 Összefoglalás Az Unió intézményi rendszerének részletezése, valamint a közösségi jogról szóló ismeretanyag a 6. számú függelékben található. Göröngyös úton, de eljutottunk odáig, hogy képet alkothatunk az Európai Unió meglehetősen összetett, és bürokratikus rendszeréről. Ez a bürokrácia azonban nem öncélú, hanem a mindenkori érdekegyeztetések, a feladat kijelölések, a végrehajtás, az ellenőrzés bonyolult folyamatainak velejárója és az eredmények letéteményese. Láthatjuk azt is, hogy a jogharmonizációval kezdődik hazánk EU csatlakozásának érdemi lépés-sorozata, mely számos újszerű feladatot ró a közszférában és a gazdaságban tevékenykedőkre. Ellenőrizze tudását! 1.) Mit kell tudni a Maastrichti Szerződésről? Ha a kérdések megválaszolása bizonytalan, akkor: 2.) Melyek az EU pillérei, mik a jellemzőik? 3.) Melyek a módosított Római Szerződés lényeges elemei? 4.) Hogyan fogalmazza meg az alapelveket a módosított Római Szerződés? 5.) Mi a CAP? 6.) Melyek az EU intézményi rendszerének főbb szervezetei és feladatai? 7.) Mit kell tudni a közösségi jogról és a jogforrásokról, mi az ACQUIS?
MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )
2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA
FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.
RészletesebbenC A Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2007 2011) 2. Az eljárások jellege (2007 2011) 3. A kereset jellege (2007 2011)
RészletesebbenC A Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2006 2010) 2. Az eljárások jellege (2006 2010) 3. A kereset jellege (2006 2010)
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.
1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenA Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1
A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 E melléklet azokat a jogalapokat sorolja fel, amelyek vonatkozásában a Lisszaboni Szerződésben létrehozott rendes jogalkotási
RészletesebbenC Az Elsőfokú Bíróság igazságügyi statisztikái
C Az igazságügyi statisztikái Az tevékenysége általában 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2 26) Érkezett ügyek 2. Az eljárások jellege (2 26) 3. A kereset jellege (2 26) 4. A kereset
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenEU ISMERETEK FO MFKGT600331
EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy
RészletesebbenAz Európai Unió elsődleges joga
NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )
1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,
RészletesebbenC Az Elsőfokú Bíróság igazságügyi statisztikái
C Az igazságügyi statisztikái Az tevékenysége általában 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2004 2008) Érkezett ügyek 2. Az eljárások jellege (2004 2008) 3. Akereset jellege (2004 2008)
RészletesebbenAz uniós jogrend, az uniós jog forrásai
Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság
RészletesebbenKOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február
KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenEU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.
EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
RészletesebbenÚj távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere 2017/2018.
Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK
AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA Összeállította: Szelthafner Henrietta Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Budapest, 2000 1. Párizsi Szerződés
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai
RészletesebbenSzabályozási hatáskörök megoszlása EU/tagállamok közt
Szabályozási hatáskörök megoszlása EU/tagállamok közt Kizárólagos uniós hatáskörök Csak az EU szabályozhatja e területeket (bizonyos kivételekkel) szabályozási területek: vámunió, a belső piac működéséhez
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 2. oldal b)1 az Európai Unió más tagállamainak minden választópol
Magyar joganyagok - 2003. évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 1. oldal 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 1 Magyarország csatlakozása az Európai
RészletesebbenAz uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.12.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0371 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. december 11-én került
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere, Versenyjog
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására
RészletesebbenA szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség
A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség Bevezetés Az Európai Unió céljai 1. Belső piaci célkitűzések 2. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
Részletesebben6. Függelék Az Unió intézményi rendszere és a közösségi jog
6. Függelék Az Unió intézményi rendszere és a közösségi jog 37 6.1. Az Unió intézményi rendszere A hatalmi ágak szétválasztásának általánosan alkalmazott elveit az uniós közösségi modell nem követi. A
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
Részletesebben2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról
2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői
Részletesebbenemlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;
A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti
RészletesebbenTANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A
TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A TANTÁRGYI ADATLAP ADATAIVAL) 1. A tantárgy kódja 7NK40NGK17B 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai közösségi jog
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.12.2006 COM(2006) 910 végleges 2006/0305 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelvnek
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.23. COM(2016) 280 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergiaközösség,
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenMÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBAN
MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBAN BEVEZETÉS Általános jellemzők Származtatott (kodifikációs) jogforrások E jogforrások az alapszerződéseken alapulnak 1. kizárólag az alapszerződésekben meghatározott
RészletesebbenÚj EU-s és hazai regionális fejlesztési programok
Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS)
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS) 25.3.2009 * JELENTÉSTERVEZET Az Európai Közösség és Barbados közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok
RészletesebbenEU jogrendszere nov. 15.
EU jogrendszere 2017. nov. 15. Az áruk szabad áramlása I. Belső piac II. Fogalmak III. Kimentési okok I. Belső piac EUSZ 3. cikk (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a
RészletesebbenA nemzetközi integráció formái
A nemzetközi integráció formái Az előadás vázlata Az integráció, nemzetközi (makroszintű) integráció fogalma Az integráció fő dimenziói Az EU földrajzi dimenziójának bemutatása A nemzetközi integráció
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenEU céljai és a demokratikus működés elvei
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenEU céljai és a demokratikus működés elvei
Tervezett tematika Február 12. Integrációtörténeti áttekintés Február 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság Február 26. Az EU hatáskörei Március 5. Az intézmények általános
RészletesebbenAz Európai Unió egyéb intézményeiről
Az Európai Unió egyéb intézményeiről 2018. 11. 22. Az Európai Unió Bírósága történet 1951. április 18. Montánunió Bírósága 1952. július 23-án hatályba lépett ESZAK-Szerződés alapján a Bíróság Luxembourgban
RészletesebbenAz EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenElőszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17
TARTALOMJEGYZÉK Előszó...3 Bevezetés...4 a. Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés...4 b. Az Egységes Európai Okmány...6 (i) Általában...6 (ii) A belső piac...7 c. Az Európai Unióról szóló Szerződés
RészletesebbenA8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
Részletesebben4. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.26. COM(2017) 541 final 4. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2017. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat az Olaszországnak
Részletesebben*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/0047(NLE)
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 18.9.2014 2014/0047(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET a Horvát Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodásnak
RészletesebbenEU NÉHÁNY SZAKPOLITIKAI TERÜLETE
EU NÉHÁNY SZAKPOLITIKAI TERÜLETE AZ EU SZAKPOLITIKAI TERÜLETEI ADÓZÁS AUDIÓ- ÉS VIZUÁLISPOLITIKA BELSŐ PIAC BŐVÍTÉS CSALÁS ELLENI KÜZDELEM ÉLELMISZERBIZTONSÁG ENERGIA FEJLESZTÉS FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS
RészletesebbenTájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter)
Tájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter) A tájékoztató tételsor csupán indikatív jellegű! Célja, hogy a hatékonyabb tanuláshoz és az eredményesebb vizsgázáshoz segítséget nyújtson.
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.6.2006 COM(2006) 320 végleges 2006/0109 (CNS) 2006/0110 (CNB) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK az
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenPE-CONS 56/1/16 REV 1 HU
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2017. február 15. (OR. en) 2016/0218 (COD) LEX 1718 PE-CONS 56/1/16 REV 1 COWEB 151 WTO 354 CODEC 1855 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenA TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról
A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenMagyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenEBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 2 ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Részletesebben1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
A Szabadalom 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról ELSŐ RÉSZ A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM I. A szabadalmi oltalom tárgya II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok
RészletesebbenIromány száma: H/1486. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: XTHAU6B50001
Iromány száma: H/1486. Benyújtás dátuma: 2018-09-17 17:51 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: XTHAU6B50001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Határozati javaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.18. COM(2017) 17 final 2017/0011 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban
RészletesebbenMódosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final 2011/0103 (NLE) Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint megállapodás alkalmazásáról
RészletesebbenÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ
/fax: 222-4584 : 383-8491/172 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 Távoktatási Központ ÉVFOLYAM II. évf. vállalkozás szervező TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Bevezetés az EU tanulmányokba 2007/2008 I. félév 1 A Tantárgyi útmutató
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS
RészletesebbenAz Európai Unió Intézményei, az Európai Tanács
Az Európai Unió Intézményei, az Európai Tanács Az EU intézményei Egységes intézményi keret, ahol az intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörükön belül, jóhiszeműen és kölcsönösen együttműködve,
RészletesebbenELFOGADOTT SZÖVEGEK. A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I
Európai Parlament 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK P8_TA(2016)0056 A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I Az Európai Parlament 2016. február 25-én elfogadott módosításai
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenPlenárisülés-dokumentum
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 24.3.2014 A7-0242/2014 JELENTÉS az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl, III. szakasz
RészletesebbenMunkavállalás az Európai Unióban
Kurzus: EU Szakpolitika Csoport: BTK SZ: 14-16h Oktató: Dr. Teperics Károly Munkavállalás az Európai Unióban Írásbeli beadandó feladat Készítette: Deres Zsófia Ida Szak: Szabad bölcsészet, földrajz minor
RészletesebbenTantárgyi útmutató /NAPPALI félév
Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:
RészletesebbenEurópai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium
Európai uniós jogharmonizáció Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Mit jelent az uniós jogharmonizáció? Minden olyan nemzeti jogalkotási tevékenység, amelynek célja az uniós
RészletesebbenA TANÁCS 2658/87/EGK RENDELETE (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256, , o.
1987R2658 HU 01.01.2000 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 2658/87/EGK RENDELETE (1987. július 23.) a
RészletesebbenAz EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós
Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés
RészletesebbenAz AEO változásai. NAV KI Vám Főosztály. NavigátorVilág Konferencia november 09.
Az AEO változásai NAV KI Vám Főosztály NavigátorVilág Konferencia 2017. november 09. AEO státus Vám Világszervezet (WCO) koncepció vámhatóságok és a vállalatok közötti partnerségen, együttműködésen alapul
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZSZOLGÁLATI KAPCSOLATOK MESTERKÉPZÉSI SZAK - Nemzetközi közigazgatási tanulmányok szakirány ELŐTANULMÁNYI REND
2. sz. elléklet a e zetközi közszolgálati kapcsolatok esterképzés i tata tervéhez - Előta ul á yi re d NEMZETKÖZI KÖZSZOLGÁLATI KAPCSOLATOK MESTERKÉPZÉSI SZAK - Nemzetközi közigazgatási tanulmányok szakirány
RészletesebbenGazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás
Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2018. szeptember 18. ME Gázmérnöki Intézeti Tanszék ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1. VILÁGHÁBORÚ (1914-1918) 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930
RészletesebbenA TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET
A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET Ez idáig öt többéves pénzügyi keretet alakítottak ki. A Lisszaboni Szerződés a többéves pénzügyi keretet intézményközi megállapodásból jogilag kötelező erejű aktussá változtatta.
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenTájékoztatások és közlemények
Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló
RészletesebbenElméleti alapvetések A versenyjog szabályozási területei
Az előadás vázlata I. Elméleti alapvetések II. Versenykorlátozó megállapodások (101. cikk) III. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés (102. cikk) IV. Fúziókontroll (139/2004/EK rendelet) V. Kereskedelmi
RészletesebbenNemzeti Pedagógus Műhely
Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari
Részletesebben