Általános természeti földrajz I-II-III.

Hasonló dokumentumok
Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

ÁLTALÁNOS TERMÉSZET FÖLDRAJZ

TANTÁRGYI TEMATIKÁK. 2018/2019 I. félév. Dr. Vass Róbert főiskolai docens

Tantárgyi tematikák és követelmények 2017/18 II. félév. Dr. Vass Róbert főiskolai docens

FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Tantárgyi tematikák és követelmények 2018/19 II. félév. Dr. Vass Róbert főiskolai docens

Tantárgyi követelmény. FDB1407, FDB1407L, FDO1213 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

) ) 2. A 12) 9. A

Tantárgy neve. Éghajlattan I-II.

SZTE, TTK, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Felelős oktató: 5. (őszi) félév vagy Természetismeret szakirány kötelezően választható

FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK

Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus Tantárgyfelelős tanszék kódja FDO

Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp p. 1993

Tantárgyi követelmény

FELSZÍNALKTAN 1 OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

FELSZÍNALKTAN 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

GEOMORFOLÓGIA. (Óraszám: 2 + 1) (Kreditszám: 3)

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

Az éghajlati övezetesség

Földtani alapismeretek

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

A szilárd kéreg természeti földrajza, a földfelszín domborzati formáinak magyarázó ismerete a GEOMORFOLÓGIA Neumann (1854): föld - alak - tan

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I.

T E M A T I K A. Óvó- és Tanítóképző Intézet

Permafrost 1830, Jakutszk ( m) ott alakul ki, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron felenged

Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: október 20, december 8 Javítási lehetőség: január Ajánlott irodalom:

ÉGHAJLATI MORFOLÓGIAI RÉGIÓK

A TÉRKÉP A térképi ábrázolás

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. OSZTÁLY

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz

EURÓPA FÖLDRAJZA 1. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

LÉGKÖRTAN 2 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

TALAJ-, VÍZ- ÉS ÉLETFÖLDRAJZ 1.

Tantárgy neve. Szakmai számítástechnikai programok. Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 0+2. Előfeltétel (tantárgyi kód) -

Minimum követelmények Földrajz 9. OSZTÁLY

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA

Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

A folyóvíz felszínformáló munkája

TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER

Nedves közepes szélességek formacsoportjai

Földrajztanár Szakterületi ismeretek:

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége

Osztályozóvizsga követelményei

A monszun szél és éghajlat

Általános klimatológia gyakorlat

Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST

AFRIKA FÖLDRAJZI FEKVÉSE EGYENLÍTŐHÖZ VISZONYÍTVA KEZDŐ HOSSZÚSÁGI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA LEGÉSZAKIBB PONTJA LEGDÉLIBB PONTJA PARTVONALÁNAK SAJÁTOSSÁGAI

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Külső (exogén) erők A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra (víz), atmoszféra (levegő), bioszféra (élőlények élettere)) kapcsolódó erők.

VÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Természetföldrajzi tételek (A)

A Geomorfológia tantárgy követelményrendszere

Tantárgy neve. Magyarország és a Kárpát-medence természeti földrajza I-II. Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 0+2

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

Földtani alapismeretek III.

11. évfolyam Évi óraszám:36 óra, Heti óraszám 1 óra


Fejezetek az általános földtan témaköreiből I.; Általános földtani ismeretek I.; Általános földtani alapismeretek I. (ásvány-; kőzettan)

Általános földtani alapismeretek I. (ásványkőzettan)

Esti 10. évfolyam- gimnázium

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

G o e mo mo oló o g ló i g a

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz május 10 Javítókulcs

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)

A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A FELSZÍNKÖZELI KŐZET, A DOMBORZAT ÉS A TALAJ TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA

MAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1

Tantárgy neve. Európa természet- és társadalomföldrajza I-II. Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3-2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 0+2

A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

Tantárgy neve Magyarország és a Kárpát-medence természeti földrajza I. Tantárgy kódja FDB1601 és L Kreditpont 3 Összóraszám VIZSGAKURZUS

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A jégtakarók felszínformáló munkája

EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Versenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Bevezetés a földtörténetbe

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Tantárgy kódja. A TVSz szerint maximum két alkalommal, egyszerre javítható a vizsga (a bemutató is).

SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus

A Tengervíz. Folyamat elemei: csapadék, párolgás lefolyás.

Geoinformatika II. (FDB1405)

Átírás:

Tantárgy neve Általános természeti földrajz I-II-III. Tantárgy kódja FDB1407; FDB1408; FDB1409 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 4-3-1 Összóraszám (elm.+gyak.) 3+0, 2+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Dr. Dobány Zoltán Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A Föld fejlődése és szerkezete. A Föld szilárd kérge. A Föld belső felépítésére vonatkozó elméletek. A Föld geofizikai jellemzői. A földrengések. A kontinensek és az óceánok kialakulása, a lemeztektonikai elmélet ismertetése, a lemeztektonikai folyamatok és kéregszerkezeti jelenségek összefüggése. A magmatizmus és a vulkánizmus jelenségei. Geomorfológiai folyamatok. Az aprózódás és a mállás. Tömegmozgásos folyamatok. A pluviális és a fluviatilis erózió. A szárazföldi jég felszínalakító tevékenysége. Az állandóan fagyott területek formái. Karsztjelenségek. A szél felszínalakító tevékenysége. A tenger felszínalakító tevékenysége. Vulkánmorfológia. Geomorfológiai szintézis. Éghajlati morfológiai régiók. 2. A tantárgy tartalma: A természetföldrajz tárgya, céljai tudomány-rendszertani helye. A természetföldrajz fejlődése. A z antik világ természetföldrajzi képe. Geográfiai a középkorban. A természetföldrajzi ismeretek színvonala a nagy földrajzi felfedezések korában. A természetföldrajzi gondolkodás az újkor első századaiban. A humboldti gondolat. A földtudományok differenciálódása és az új természetföldrajz. A geomorfológia fejlődése. Természetföldrajz és tájkutatás. A természetföldrajz a magyar geográfiában. A Föld fejlődése és szerkezete. A földfelszín vízszintes és függőleges tagozódása. A szilárd kéreg. A Föld belső szerkezete. Földmodellek. A Föld belsejének hőmérséklete. A földmágnesség. A kontinensek és az óceánok keletkezése. A kontinensvándorlás elmélete. A lemeztektonika. A kontinensek vándorlása. A Pangea (és a Gondwana) meglétének bizonyítékai.

A földkéreg szerkezetété kialakító folyamatok. Törések, vetődések, gyűrődések. A hegységek tektogenetikus alaptípusai. Epirogenezis. A hegységképződés elméletei. Hegységképződések a proterozoikumban, az óidőben, a középidőben és az újidőben. A magmatizmus és a vulkanizmus földrajzi jelenségei. A plutonizmus folyamata és a plutonok főbb formatípusai. Szubvulkáni formák. A vulkanizmus felszíni jelenségeinek morfogenetikus csoportjai. A felszíni vulkánosság anyagprodukciója. Funkcionális és morfológiai vulkántípusok. Robbanásos, kiömlési és vegyes vulkántípusok. Monogenetikus és poligenetikus vulkánok. Iszapvulkánosság és a vulkáni utóműködés típusai. Tenger alatti vulkánosság. A vulkánosság földrajzi területi rendje és kapcsolata a lemezszegélyekkel. A földrengések, a földrengések erősségének fokozatai. A földrengések formaképző hatásai. A víz földrajza. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai. A Föld vízkészlete és a vízkészlet származása. A víz körforgása, vízháztartás. A világtenger horizontális és vertikális tagozódása. A tengervíz anyagforgalma. A sótartalom eloszlása. A tengervíz hőháztartása. A hőmérséklet regionális változásai. A tenger jege. A tengervíz mozgásai. A hullámzás. A tengeráramlások. A tengerjárás. A vízfolyások földrajza. A vízfolyás fogalma, vízfolyástípusok. Források és torkolatok. Vízgyűjtők és vízválasztók. A vízfolyások nagysága. A vízhálózat alakrajzi jellemzői. A vízgyűjtő területek morfometriai jellemzői. Folyó- és völgyszakaszok morfometriai paraméterei. A vízhálózat rajzolata. A vízfolyások vízszállítása. Felszíni lefolyás. Felszín alatti lefolyás. Vízjárás és vízjárási rendszerek. A vízfolyások fizikája. A vízfolyások természete. A folyók esése. A mederformálás mechanizmusa. A vízfolyások hordalékszállítása. A folyóvizek hőháztartása. Jég a folyókon. A tavak földrajza. A tómedencék genetikai típusai. Endogén, exogén, kozmikus és antropogén hatásokra kialakult tómedencék. A tavak földrajzi elterjedése. A tavak vízháztartása, hőháztartása. Termikus tótípusok. Biológiai tótípusok. A tavak fejlődése és pusztulása. Felszín alatti vizek. A felszín alatti víz elhelyezkedése. A talajnedvesség. A talajvíz. Talajvíztípusok. Talajvízháztartás.

Rétegvíz. Résvíz. A karsztvíz helyzete és típusai. A felszín alatti vizek hőmérséklete, minősége. A felszín alatti vizek felszínre lépése a források. Az aprózódás és a mállás fogalma, természetföldrajzi jelentősége. Az aprózódás típusai. A hőingadozás okozta aprózódás. A fagy okozta aprózódás. Sókristálynövekedéses aprózódás. Nyomáscsökkenés okozta aprózódás. Mozgó közegek kőzetaprózó határa. Az élővilág kőzetaprózó szerep. A hidratáció okozta aprózódás. Antropogén aprózódás. A mállás típusai. Oldásos mállás. Szilikátok mállása. Oxidációs mállás. Biológiai mállás. Az aprózódás és a mállás intenzitása a Földön. Tömegmozgások, tömegmozgások a lejtőn. A tömegmozgások általános feltételei. Omlások. szabálytalan periódusú omlások. Szabályos periódusú omlások. Epizodikus omlások. Csuszamlások. A csuszamlások tipizálása. A csuszamlások formai elemzése. Kúszások. Kúszástípusok. Folyások. Szoliflukciós folyamatok. A geliszoliflukció. Tömegmozgások talajsüllyedéssel. A szárazföldi jég. A gleccserek és jégtakarók földrajzi elterjedése. A negyedidőszaki eljegesedések története, a jég kiterjedése. A jégkorszakok kialakulásának okai. A gleccser képződése, a hóhatár fogalma, típusai. A hó, firn, jég. A gleccserjég szerkezete. A gleccser mozgása. Gleccserrepedések. A gleccserjég olvadása. A gleccserjég felszíne. Morénák. Gleccseringadozások. Gleccsertípusok. Jégsapkák, jégtakarók. A mozgó jég felszínalakító munkája a hegységekben. A cirkuszvölgyek, a teknővölgy. A jégtakaró felszínalakító munkája. A lepusztulás formái. Felhalmozódási formák és képződmények. A jégtakarók olvadékvizeinek lepusztulás- és felhalmozódásformái. A glaciális sorozat. A periglaciális felszínformálás. Az örökfagy kialakulása és hatása. Az örökfagy kiterjedése. A felszínalatti vizek típusai az örökfagy területén. Az örökfagy rétegződése. A krioturbáció. A felszín alatti jég. Szerkezeti talajok. Fagyhalmok és jégdombok. Az örökfagy olvadásformái. Permafrost degradáció. Felszínközeli periglaciális folyamatok. A fagy okozta aprózódás. A niváció és a krioplanáció. Periglaciális völgy- és lejtőformálás. Magashegységi periglaciális jelenségek. Szubperiglaciális jelenségek. Fluviatilis és fluviális erózió. A tengervíz felszínalakító munkája, a tengerpartok formái. A hullámverés felszínformáló munkája. A mély vizű partok felszínalakító folyamatai és formái. Mély vizű, magas partok. Mély vizű, alacsony partok formálódása. Anyagmozgás az abráziós teraszon, gyengén fejlett,

mély vizű partok. A sekély vizű partok felszínalakító folyamatai és formái. A parti áramlások jelentősége. Folyótorkolatok. Az abráziós felszínek kiterjedése. A tengerszint tartós változásai és ezek hatása a partokra. A tengerpartok típusai. A tengerfenék domborzata. A szárazföldek peremterületei. A mélytengerek domborzata. A szél felszínalakító tevékenysége. A szél hordalékszállítása. A homokmozgás megindulásához szükséges kritikus nyírási sebesség. A szélfújta hordalék mozgása. A szél által szállított homokmennyiség meghatározása. A kifúvás és a szélmarás folyamata, formái. A kavicssivatagok. Agyag- és sósagyag-sivatagok. A hamada. Szélfújta mélyedések. A szél felhalmozó munkája. A homokfodrok kialakulása. A futóhomok kialakulását befolyásoló tényezők. A szabadon mozgó futóhomok formái. A részben kötött futóhomok-területek formái. A szél káros hatásai. Antropogén geomorfológia Vulkánmorfológia. A különböző magmatartományok és vulkáni övek hatása a formákra. Az elsődleges tűzhányóformák morfológiai típusai. Vulkánrekonstrukció. Vulkánmorfológiai módszerek és eredményeik. Vulkánmorfológiai típusok. A külső erők átformáló tevékenysége. A vulkáni kőzetek morfológiája. Karsztgeomorfológia. A mészkőkarsztok formálódása. Karsztos felszínformák. Oldásos domborzati felszínformák - karrok. A karsztos vízelvezetés domborzati formái. Karsztos síkságok, korróziós síkság. Karsztos maradványformák. Felhalmozódásos és épülő karsztformák. Felszín alatti karsztformák barlangok. A dolomitkarsztok sajátosságai. Evaporitkarsztok. A karsztosodás dinamikája, a karsztos lepusztulás vizsgálata. A lösz és a löszterületek formakincse. A típusos lösz általános jellemzése. A lösz képződése, elterjedése, típusai. A lösz lepusztulásformái. A geomorfológiai szintézis. Az elegyengetett felszínek kialakulását magyarázó elméletek. Éghajlati morfológiai régiók. Az éghajlati felszínalaktan kialakulása és fejlődése. A poláris és a szubpoláris területek formacsoportjai. A nedves közepes földrajzi szélességű területek formacsoportjai. A nedves és félig nedves szubtrópusok formaegyüttesei. A váltakozóan nedves-száraz éghajlatú trópusok formái. Az állandóan nedves trópusok formái. A félig száraz és száraz területek formái. A Föld talajai. A talaj fogalma, funkciói. A talajok funkciói az ökológiai rendszerekben. A talajszelvény és a főbb talajszintek. A katéna fogalma. A talajképződést meghatározó környezeti tényezők. Az éghajlat. Biológiai tényezők. Földtani tényezők. Domborzati tényező. Az időtényező. Az emberi tevékenység hatása. A talajképződés során lejátszódó fontosabb folyamatok.

A humuszképződés. A humusz fogalma, a humuszanyagok funkciói a talajban. A humifikáció. Kilúgzás-felhalmozódás. Agyagosodás-agyagbemosódás. Podzolosodás. Glejesedés. Karbonátosodás. Csernozjomképződés. Deszilikátosodás-lateritesedés. Vertisolképződés. Szikesedés. Talajosztályozás-talajrendszerek. Genetikus-talajföldrajzi szemléletű osztályozás. A FAO-talajrendszer. A földrajzi övek talajai. A talajföldrajz tárgya. Zonális, intrazonális és azonális talajok. A trópusi övezet talajai. Trópusi esőerdők és nedves monszunerdők talajai. Trópusi nedves és száraz szavannák talajai. Trópusi félsivatagok, sivatagok talajai. A mérsékelt övezet talajai. Szubtrópusi területek talajai. A közepes földrajzi szélességek talajai. A hideg-mérsékelt övezet talajai. Az arktikus övezet talajai. Az erózió pusztítása.. Az élővilág földrajza. Az élővilág és a földrajzi környezet. Életfeltételek (élő és élettelen környezeti tényezők). Ökoszisztémák. Életközösségek. Az élőlények egyed feletti szerveződési szintjei. Az élővilág zonális elrendeződése. A forró övezet növény- és állatvilága. A trópusi esőerdő élővilága. A szavannák élővilága. A trópusi sivatagok élővilága. A mérsékelt övezet növény- és állatvilága. Meleg-mérséklet öv élővilága. Esős telű szubtrópusi tartományok. Állandóan nedves, illetve esős nyarú szubtrópusi területek (monszun tartományok) A hűvös-mérséklet öv élővilága. Óceáni tartományok. Mérsékelten szárazföldi tartományok. Szárazföldi tartományok. Szélsőségesen szárazföldi tartományok. A hideg-mérsékelt öv élővilága. A hideg (arktikus) övezet növény- és állatvilága. A hegyvidékek élővilága. A tengerek élővilága. Az élővilág szerepe a domborzat formálásában. Az elméleti tananyagot szervesen kiegészíti az Általános természeti földrajz III. című tárgy keretében végzendő hidrogeográfiai, talajtani, biogeográfiai, geológiai és geomorfológiai gyakorlatok, mérések és megfigyelések sora, melyeket részben tantermi körülmények között, részben a kötelezően előírt terepgyakorlat keretében végeznek a hallgatók. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok

4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: - 5. Kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Almássy E.: Hidrológia-hidrográfia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. Bárány I.: Talajföldrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993. Butzer K. W.: A földfelszín formakincse. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. Czelnai R.: A világóceán. Modern fizikai oceanográfia. Vince Kiadó, Budapest, 1999. Dozier J. Marsh W. M.: Landscape an introduction to physical geography. USA, 1981. Gábris Gy.: Éghajlati felszínalaktan I. Periglaciális geomorfológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. Jakucs L.: Természetföldrajz I. A Föld belső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1993. Jakucs L.: Természetföldrajz II. A Föld külső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995. Justyák J. Szász G.: Az éghajlat, a növényzet és a talaj övezetes elrendeződése a Földön. Debrecen, 2001. Lóki J. Szabó J.: A külső erők geomorfológiája. Debrecen, 2004. Lovász Gy.: Általános vízföldrajz. Egyetemi Tankönyv. Pécs, 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, audiovizuális eszközök, térképek