UDAFOK-TÉTÉNY Városmarketing Stratégia Összefoglaló Városmarketing Stratégia 0. füzet 1
2 2
Köszöntő Nagy öröm számunkra, hogy bemutathatjuk kerületünk Városmarketing Stratégiáját, mely a kerületi lakosság és a gazdasági szereplők tájékoztatása mellett azt a funkciót is betölti, hogy egy szakértők által kidolgozott portfólióban tárja fel a helyi lakosság, az érdeklődő gazdasági szereplők és az ingatlanfejlesztők előtt a kerület sokszínű fejlesztési lehetőségeit és terveit. A nagy múltú települések, Budapest főváros szerves részeként is megőrizték egyéni ízeiket. Városközpontjaik, a kisvárosok a nagyvárosban egyedi identitással, épített örökséggel rendelkeznek, ezek az adottságok és ez az örökség a megfelelő tematizálás után a fejlődés fontos záloga. Ehhez a munkához, programalkotáshoz jelent fontos mérföldkövet ennek a dokumentumnak az elkészülte. Budapest XXII. kerület, Budafok-Tétény esetében a hosszú Duna szakasz, a különleges tájképi adottságok, az autópálya csomópontok és a vasútvonalak közelsége olyan attraktív befektetési célpontot eredményeznek, ahol olyan munkahelyek, lakások, kereskedelmi, kulturális, turisztikai és egyéb funkciók létesíthetőek, amelyek a természet-közeliséget, a vizet, a hozzájuk kapcsolódó attrakciókat és a jó elérhetőséget kombinálják. A borospincékről, kastélyokról, pezsgőről híres kerületünk történelme nagy egyéniségek által fémjelzett, ők közös európai történelmünk jelképei. A füzetben megjelenített programokkal kívánunk részt venni a nemzetközi és hazai fejlesztőkért folytatott versenyben, ezen a módon is kívánjuk megszólítani őket. Egy biztos, sikeres együttműködésünk esetén, Budafokon palackozott Törley pezsgővel koccintunk. Ehhez kívánunk mindannyiunknak kitartást és sikert. Budafok-Tétény, 2010. június Szabolcs Attila polgármester, Budafok-Tétény Önkormányzata 3
BUDAFOK-TÉTÉNY MA (A XXII. kerület jelene) Magyarország az Európai Unió tagja, fővárosa Budapest. Budapest a Duna mellett, Közép-Európa szívében Ausztria fővárosától: Bécstől 250 kilométeres távolságban fekszik. Budapestet nemzetközi légikikötő, fejlett autópálya- és úthálózat, illetve fontos vasútvonalak kapcsolják a térség többi jelentős városához: Pozsonyhoz, Krakkóhoz, Kijevhez, Nagyváradhoz, Belgrádhoz, Zágrábhoz, Ljubljanához és Bécshez. A Főváros XXII. kerülete: Budafok-Tétény a Duna jobb partján, azaz a budai oldalon fekszik. Kiemelkedő adottsága, hogy a Főváros dél-nyugati peremén helyezkedik el, ami egyfajta kapu szerepet ad a kerületnek ebben a fejlődő agglomerációs térségben. A kerületet északról a XI. kerület, nyugatról Törökbálint és Budaörs város, Diósd község, valamint Érd megyei jogú városa határolja. Déli és keleti irányban a kerület természetes határvonala a Duna, a Duna túloldalán Csepel, Szigetszentmiklós és Halásztelek találhatóak. A kerület 34,25 km2 területen fekszik, és 1950 óta a Főváros része. A kerület három nagyobb városrészből áll: Budafokból, Budatétényből és Nagytétényből. A lakosság legnagyobb része Budafokon, míg megközelítőleg 19%-a Budatétényben, és 29%-a Nagytétényben él. A kerület megközelíthetősége minden tekintetben jó. Az országos autópálya-hálózat és vasúthálózat a kerületben közvetlenül elérhető. A Ferihegyi Nemzetközi repülőtér az MO útvonalán 30 perc alatt közelíthető meg. A Belváros a sugárirányú útvonalakon 20-40 perces utazási idővel egyéni és közösségi közlekedéssel egyaránt elérhető. Budafok-Tétény jelentős lehetőségekkel rendelkezik a jelenleg kihasználatlan vízi közlekedés fejlesztése tekintetében, jelenleg egy személyforgalmú révátkelő megvalósítása tervezett Csepel irányában. Budafok-Tétény területén halad át a 6. és 7. számú főút, illetve az M6-os autópálya és az M0 autóút. A 6-os főút dunaparti városközpontot elkerülő szakasza az elmúlt évtizedekben épült ki, az MO autóút autópályává fejlesztése a következő években valósul meg. A kerület közúthálózat-fejlesztése sok esetben nem tartott lépést a forgalom növekedésével, ennek ellenére országos viszonylatban a Kerület megközelíthetősége kiváló, és a Budapest Belváros felé meglévő közúti kapcsolatok is fejlettnek mondhatóak. A Kerületen halad át a Budapest Székesfehérvár, és a Budapest Pécs vasútvonal. A vasúthálózat a kerületben hat vasút- 4
állomással illetve megállóval rendelkezik. A kerületrészen áthaladó vasútvonalak pozitív és negatív hatásokat egyaránt jelentenek a helyi lakosságnak. Megállapítható, hogy a vasútvonalakat néhány ponton csak szintbeli sorompókon lehet keresztezni, ami a vasútvonalak nagy forgalma miatt meglehetősen nehézkes. Ugyanakkor a vasút megbízható és gyors összeköttetést jelent Budapest belső részeivel. A vasútvonalak és megállók fejlesztése európai források felhasználásával jelenleg is folyik. A városi közösségi közlekedési hálózatba a Kerület szervesen beépült. A 47-es villamos közvetlenül kapcsolja össze Budafok Központját Budapest Belváros legfontosabb közlekedési csomópontjával: a Deák térrel. A villamoshálózat a budai fonódó hálózat kialakításával a jövőben sokat fog fejlődni. A villamosközlekedés mellett az autóbusz-hálózat az elmúlt években jelentősen bővült, a kerület öszszes városrésze közösségi közlekedéssel elérhető. A 4-es metró építése évek óta zajlik, előreláthatólag 2014-től elindulnak az első metrószerelvények Dél-Budáról és így Budafok-Tétény utazóközönségének lehetősége lesz a szomszédos XI. kerületi kelenföldi térségében igénybe venni a 4 vonalra bővült budapesti metróhálózatot. Szintén kedvező hatása van a kerület elérhetőségére a Budapesti Közlekedési Szövetség további fejlődésének. Az elővárosi vasúthálózat már most is fontos szerepet játszik a közösségi közlekedésben, de szerepe előreláthatólag tovább nőhet köszönhetően annak, hogy a Déli pályaudvar 20 perces menetidővel közelíthető meg a Budafok-Tétény területéről. Budafok-Tétény 2010. január 1-én 52 796 állandó lakosként bejelentkezett lakossal és emellett 4276 fő tartózkodási hellyel bejelentkezett lakossal rendelkezett. Számítások szerint a kerület lakossága 2015-ig növekedni fog, elérve a 60-65 ezres lakosságszámot. A 60 év feletti lakosság aránya mind országos-, mind közép-magyarországi-, mind pedig budapesti viszonylatban a kerületben a legalacsonyabb, Budafok-Tétény jellemzően a családos középosztály otthona. A társadalom összetétele meglehetősen vegyes, de általánosságban nézve igen kedvező. A kerületben a 25 évesnél idősebbek körében 21,7% rendelkezik felsőfokú iskolai végzettséggel, míg ez az arány Budapesten csak 18,7%, országosan pedig 9,3%. Ebből ered, hogy a kerület lakossága fontos szerepet kaphat a tudásalapú társadalom kialakításában, illetve Budapest, és Magyarország versenyképességének megőrzésében. Sok lakos belvárosi munkahelyeken dolgozik. Budatétényben nagyszámú a médiával, 5
televíziózással kapcsolatos munkahely található. A kerület intézményei jellemzően a helyiek igényeit elégítik ki, de természetesen egy részüket a szomszédos települések lakosai is látogatják. Budafok-Tétény intézményei decentralizált módon helyezkednek el, mind a három városrész: Budafok, Budatétény és Nagytétény rendelkezik kulturális, oktatási és egyéb intézményekkel, kereskedelmi létesítményekkel. Mindenképpen meg kell megemlíteni a borászat-pezsgőgyártás köré települt intézményeket és szolgáltatásokat. Budafok-Tétény turizmusa igen jelentős lehetőségekkel, és további kihasználható adottságokkal rendelkezik. Elsősorban Budafok pezsgő-, és borpincéi, borkultúrája lenne méltó arra, hogy a jelenleginél még nagyobb országos-, és nemzetközi hírnevet szerezzen. Budafok központja sok rejtett értékkel rendelkezik, a Péter Pál utca, a Savoyai Jenő tér környéke, vagy a Városháza fontos építészeti értékek. A turisztikai kínálatba intenzívebben bekapcsolhatóak lennének a kerületi kastélyok, vagy akár Duna-part térsége is. A Szoborpark a XX. század különleges bemutatóhelyeként szintén a kerületben funkcionál. Különleges adottságú Nagytétény központja is, ahol a Campona római erőd régészeti terület, a Száraz-Rudnyánszky kastély és a megőrződött városmag fejleszthető tovább, mint turisztikai attrakció, illetve kisvárosi lakókörnyezet. A területtel kapcsolatban a világörökségi cím megpályázása is felmerült a közelmúltban, mint a római limes egyik katonai központjának emlékhelye. A György-villa és a Rózsakert értékes kertjei szintén látogathatóak. A kerületben a lakásépítés az 1990-es évek végére már nem mennyiség, hanem minőségi orientációjú volt. Az épített lakások jellemzően három-, és többszobásak. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya évről évre csökken; 2008-ban 3% volt. Az 1000 főre jutó épített lakások száma mind a magyarországi-, mind a közép-magyarországi értékeknél magasabb. A kerületbe beköltözők egyik része a családi házas környezetet, másik része a kisebb léptékű lakóparkokat preferálja. Budafok-Tétény lakótelepei az életkörülmények tekintetében a fővárosi viszonylatban a legjobbak közé tartoznak. Budafok-Tétény legnagyobb bevásárlóközpontja: a Campona az egész dél-budapesti térség fontos kereskedelmi létesítménye. A kereskedelem terén a kerületben is jelentkeznek a globális trendek: míg az 1990-es években ugrásszerűen megnőtt a kiskereskedelmi egységek száma, jelenleg egyfajta centralizáció figyelhető meg. A XXII. kerület kedvező fekvése és hasznosítható barnamezős lehetőségei révén további jelentős kereskedelmi potenciállal bír. Budafok-Tétény területén jelentős a szállítmányozás és raktározás is, ami a kedvező földrajzi helyzetből és az infrastrukturális adottságokból fakad. Budapest XXII. kerülete ipari funkcióknak is helyt ad. A meglévő, illetve a fejlesztésre kijelölt ipari jellegű területek elsősorban az M6 autópálya bevezető szakasza mellett találhatóak. 6
KRAKKÓ KASSA-KIJEV BÉCS-PRÁGA METRO4 NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR VILLAMOS 41/47 MILÁNÓ-ZÁGRÁB PÉCS BELGRÁD-BUKAREST Budafok-Tétény elhelyezkedése és kapcsolatai 7
KERÜLETRÉSZEK Budafok a XXII. kerület igazgatási központja. Ez a kerületrész esik legközelebb Budapest belvárosához, a közösségi közlekedési ellátottság jó, és ez tovább növelhető a vasút és a hajózás hatékony bevonásával. Ez a legnépesebb kerületrész, de jelentős kiskereskedelemmel és oktatási intézményekkel is dicsekedhet. Ugyanakkor itt a legmagasabb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya is. A lakosság meglehetősen heterogén, csakúgy, mint az épületállomány: találunk itt lakótelepeket és kertvárosi luxusvillákat is. Budafok egyik sajátossága a gazdag borkultúra, aminek emlékei, például az egyedülálló pincerendszer és a vendéglátóipar továbbfejlesztésre érdemes. A kerületrész másik sajátossága, hogy az élénk kiskereskedelemmel bíró városközpont egy meglehetősen szűk területre koncentrálódott, amely az átmenő közúti forgalom, valamint a megváltozott elvárások miatt problémákkal küzd. A megoldást a Belváros gyalogosforgalmat preferáló rehabilitációja és új kereskedelmi, kulturális és szolgáltató funkciók elhelyezése jelentheti. Budatétény a kerület legfiatalabb, legkevesebb lakossal rendelkező, és legritkábban lakott része. A településrész többnyire kertvárosias jellegű (kevés idős lakossal, kevés munkanélkülivel), bár vannak lakótelepi, és lakóparki jellegű településrészei is. Budatétény fontos természeti értéke a Hárosi-Duna öble és a Háros-sziget természetvédelmi területe. A városnegyed központja a Campona és térsége, ami nem csak kereskedelmi, de kulturális vonatkozásban is igaz; ez különösen a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ érdeme. A városrész-központhoz tartozik az uszoda, a Rózsakert illetve egy jelentős kereskedelmi televízió-társaság: az RTL Klub központja is. A Campona bevásárlóközpont a kereskedelmi funkciók mellett a Tropicárium tengeri bemutatóhelynek is otthont nyújt, ezzel egyben fontos turisztikai célpont is. A Campona melletti vasúti megállóhely az egyik legnagyobb forgalmú elővárosi vasúti megállóhely, a Déli pályaudvar között munkanapokon 33, hétvégén 30 vonatpár jár; a menetidő 20 perc. Nagytétény a XXII. kerület legrégebbi része. Az Ófalu kisvárosias, zárt, földszintes beépítésű. Találunk itt kertvárosias területet és lakótelepi épületeket egyaránt. A legfontosabb és legismertebb látványosság a Nagytétényi Kastélymúzeum (Száraz- Rudnyánszky kastély), amelynek évente átlagosan 40 ezer látogatója van. Nagytétény legészakabbi részén található az évi 60-70 ezer látogatót vonzó Szoborpark is. Szintén említést érdemel a Tétényi-fennsík 11 hektáros része, amely különleges élővilága miatt természetvédelmi terület, érdekessége egy 3 kilométer hosszú tanösvény, ami látogatható. A lakóterületek északi szomszédságában egy működő golfpálya is található. Nagytétényben számos ipari és logisztikai egység működik, ilyen például a Pro Logis Harbor Park. Ezen funkciók jelenléte az M6-os autópálya megnyitása után várhatóan tovább fokozódik. A XXII. kerület jelenlegi legnagyobb magántulajdonú ingatlanfejlesztési projektje a Duna-Part II. vagy más néven Duna Spirit projekt, amelynek keretében Nagytétény közvetlen Duna-partján lakások, irodaépületek, egy szálloda és egy konferenciaközpont építését tervezik. 8
VÁROSMARKETING STRATÉGIA Az emberek egyre inkább azt gondolják a világról, amit mutatnak nekik. Ami nem jelenik meg a TV képernyőjén, vagy a számítógép monitorján; amit a GOOGLE nem lát, az nincs is. A fizetőképes rétegek egyre inkább a média segítségével alakítják ki szabadidejük programját. Kiemelkedő szerepe van ebben az ingyen műsorfüzeteknek (Pesti Est, Exit stb.): sok fiatal a hét utolsó napjaiban a műsorfüzet alapján dönti el, hogy hova megy, mit néz meg. Hasonlóan jelentős szerepe van a számítógépes világhálónak: a kisgyermekes szülők például az elevengyerekek.hu honlap alapján választanak programot; ami ott nem szerepel, az nem létezik. Az információnak, kommunikációnak korunkban egyre bővülő szerepe van, mindezért nélkülözhetetlen, hogy egy Budafok-Tétény méretű település önálló urbanisztikai kommunikációs eszközzel, stratégiával rendelkezzen. A kastélyokat legtöbbünk kedveli, de túlságosan kevés magyar tudja, hogy a XXII. kerületben is talál kastélyokat, nem is keveset. Az árnyas folyópartokat is szívesen keressük fel, de kevesen tudják, hogy például a Hárosi-Öbölnél egy valóságos ártéri őserdő bújik meg És mindenki ismeri a Törley pezsgőt, köszönhetően a főleg decemberben intenzívvé váló reklámkampánynak, azt azonban már kevesebben tudják, hogy az ital Budafokról származik, ahol a Törley üzemet látványos pincesétán lehet megtekinteni. Igaz ez Budapest esetében is: néha megdöbbentő, hogy a Budapesten élők milyen kevés információval rendelkeznek a város értékeiről, múltjáról és helytörténetéről. Pedig sok kincs, potenciál van nem csak a fővárosban, hanem Budafok-Tétényben egyaránt és ezen értékek megismertetése fontos önkormányzati feladat. Ezeket az értékeket mind az itt lakók, mind a fővárosiak és vidékiek, illetve a tágabb magyar és nemzetközi szereplők hasznos lenne, ha megismernék. A kerület értékeinek fejlesztésére az Integrált Városfejlesztési Stratégia Városfejlesztési Akcióterületeket jelölt ki. Az akciterületek egy része a helyi városközpontok fejlesztését célozza, ami elsősorban az ott lakók ellátását, szolgáltatásait, komfortérzetét javítja. Van olyan akcióterületi fejlesztés is, amely turisztikai látnivalók fejlesztését tűzi ki célul. Létezik olyan, amely a helyi természeti értékek megfelelő elérhetőségét, bemutatását segíti, és van olyan, amely a helyi gazdaság fejlesztését szolgálja. Az IVS akcióterületei alapján kialakított és jelen dokumentumban bemutatott fejlesztési programok adják meg a fejlesztések irányadó kereteit. Az üzleti életben is fontos szerepe van a kommunikációnak, a hírnek. A befektetőknek és ingatlanfejlesztőknek ma ebben a kitágult, felgyorsult és globalizálódott világban iránytűre van szükségük, ahhoz hogy gazdasági döntéseiket hatékonyan és kellő sebességgel meghozhassák. Ez az iránytű lehet akár egy település városmarketing stratégiája is, egy olyan dokumentum, ami közérthetően mutatja be egy élő város helyzetét és a település vezetői által kitűzött és szakmailag alátámasztott fejlesztési irányokat, projektlehetőségeket. Egy ilyen dokumentum mindkét fél számára hasznos, hiszen segíthet abban, hogy a fejlesztő szándékai és a település által meghatározott helyi lehetőségek és korlátozások összhangba kerülhessenek, ezáltal a döntéshozatal felgyorsuljon és a megvalósult fejlesztés előnyei a lehető legszélesebben érvényesülhessenek. 9
1. Városközpont komplex fejlesztése Kisváros a nagyvárosban Kultúra, turizmus, attrakciófejlesztés Új piac BUDAFOK 1. NAGYTÉTÉNY 2. Borhegy témapark Borkultúra, kultúra, iroda, exclusive lakás 2. (pincék, ipari területek rehabilitációja, közterületfejlesztés, idegenforgalmi attrakció-menedzsment) BUDATÉTÉNY 3. 3. Munkahelyek a horgászparadicsomban Iroda és munkahelyi övezet, sport 4. 5. 4. M0 Duna híd-városkapu Irodapark és kereskedelem 5. Nagytétény Központ - Új minőség a Duna mentén Faluközpont rehabilitáció, Kastély, Duna spirit 6. 10 6. A Déli KAPU Zöld- és barnamezős fejlesztések
1. VÁROSKÖZPONT KOMPLEX FEJLESZTÉSE Kisváros a nagyvárosban kultúra, turizmus, attrakció fejlesztés és új piac Budafok városközpontja jelenleg csak korlátozottan felel meg az itteniek igényeinek. A területen túl nagy az átmenő forgalom, ugyanakkor a helyi kereskedelem nem elég vonzó. A településközpont fejlesztésének célja a kisvárosi jelleg megtartása mellett a kereskedelmi funkciók megerősítése, az áthaladó közúti forgalom korlátozása és a Pécsi út megépítésével történő kiváltása, illetve a villamos pálya felújítása és a parkolás rendezése. A tervek magukban foglalják egy új piac és gyalogos sétányok kialakítását is. A fejlesztésekhez kapcsolódik a Czuba-Durozier kastély (valószínűleg szállodaként), a Sacelláry kastély, és az állami tulajdonban lévő Törley kastély is. A programhoz az érintett közterek megújulása is kapcsolódik: a már most is megújuló, régi arculatához visszatérő Péter-Pál utca a jövőben új térburkolatot, és új utcabútorokat kaphat. Az Oroszlános udvar a tervekben szintén egyre bővülő turisztikai szerepet kapna. Az elképzelések között szerepel a Városház tér környezetében egy közforgalmú kikötő létesítése a Dunán, ami vonzó közlekedési módot kínálhat Csepel felé és távlatban Budapest belső kerületei felé egyaránt, illetve kiszolgálhatja a turisztikai igényeket is. A Hajó utca térségében jelen program iroda és szolgáltatóházat, illetve a Duna-partján jellemzően közcélú rekreációs sportkertet javasol. A program meghatározó eleme a Budafoki Piac átalakítása. A jelenleg nyitott, zsúfolt piac a tervek szerint két egymást követő ütemben fedetté válik. Szomszédságában alkalom nyílhat a volt mozi épületének, vagy telkének kereskedelmi célú hasznosítására is. A városközponti funkciók erősítése érdekében távlatban fel kívánják újítani az orvosi rendelőt, és bővíteni kívánják a polgármesteri hivatalt is. 11
12 Tervpályázaton nyertes új piac terve
2. BORHEGY TÉMAPARK Budafok történelmi negyedétől délre kerül kialakításra a Budafoki Borhegy Témapark, amely az elképzelések szerint borútként, borászathoz kötődő attrakcióként fog működni. A területen számos ma is működő, és nemzetközi elismerést jelentő díjakat nyerő borászat működik. Ezek igen változatos programkínálatot nyújtanak az idelátogatóknak. Az elképzelések szerint a Borhegyen a jövőben helytörténeti-, a svábság történetét bemutató-, a szabadkőművességet bemutató-, és borászati kiállítások, a 24 magyar borvidék bemutatása, a borrendek történetének bemutatása is helyet kapnak. Emellett folklór színház, underground szórakozóhely is színesíti a programkínálatot. A fejlesztésekhez minden bizonnyal szállásadók, vendéglátóhelyek is kapcsolódnak. Az önkormányzat elsősorban a megközelítés biztosításával, a marketingeszközeivel és a borászatok közti koordináció segítésével kívánja támogatni a helyi borászattal foglalkozó vállalkozásokat. Emellett a jövőben Borhegy lábánál gyalogosan könnyen elérhető kikötő létesülhet a Dunán. Az ide látogatókat információs irodák, és eligazító táblák is segítik. A tájékozódás a borospincékben is segítendő: a tervek szerint a Záborszky pincéből átjárható sétaút teremthető a Kőnig-, Vinárium-, Törley Pezsgőpincészet-, Ágker-, Haggenmacher-, Király-, Borbarlang-, Hat Kft-, Debreceni-, Borkatakomba és számos más pincéig. 13
3. MUNKAHELYEK A HORGÁSZPARADICSOMBAN Ha egy ősfákkal dúsan benőtt folyópartról látunk fényképet, valószínűleg a Tiszára, vagy a Szigetközre gondolunk. Kevesen tudják, hogy Budapest területén is van egy hely, egy zöld smaragd a város térképén, ahol a Duna-part olyan, akár ezer-, vagy kétezer éve volt. A Hárosi-öböl, és a Háros-sziget a régi honvédelmi terület hermetikus védelmének köszönhetően - valóságos őserdőt rejt; nem véletlen, hogy természetvédelmi terület. Az itteni fejlesztés egyik alapja a volt Hunyadi laktanya önkormányzati tulajdonban lévő részének rehabilitációja, az ide tervezett fejlesztés harmóniája a természeti értékekkel. A környék ipari területeinek átalakulása, a munkahelyek megtartása és minőségének fejlesztése kiemelkedő fontosságú a kerület összefüggő dunai kapcsolatának szempontjából. Távlatban akár az ipari funkciók részleges visszaszorítása és új városiasabb funkciók megjelenése is támogatott. A hasznosítás során értéknövelő tényezőként törekedni kell a parti sáv vegetációjának megőrzésére. A fejlesztés a rekreációt és a környezettudatos életmódot és oktatást egyszerre kívánja segíteni. Ennek érdekében az öböl nyugati oldalán sétány létesül, amely segít megismerni a természeti értékeket, ugyanakkor a Háros-sziget ártéri erdeje továbbra is érintetlen maradhat. A tervek szerint fejlesztésre kerül az evezősport lehetőség, amihez az öböl nyugodt vize kitűnő tanulóteret biztosít. Az öböl nyugati partján sétány létesül, amely a kerékpárosok számára is elérhető lesz. Az útszakasz az Euro-Velo nemzetközi kerékpárút hálózathoz csatlakozik, így tehát a terület a kerékpáros turizmus révén nemzetközileg is ismertté válik. Felmerült a középkori Csút település feltárása, és interaktív bemutatása is. 14
4. M0 DUNA HÍD-VÁROSKAPU Az M0 Duna-híd csomópontja környezetében található üres, vagy alulhasznosított területek lehetőséget kínálnak olyan beépítésekre, amely a természeti környezetet, a jó elérhetőséget és logisztikai előnyöket kapcsolják össze. Az ide tervezett magánbefektetések elsősorban munkahelyeket teremtenek, hiszen a nagy forgalmú autóút csomópont nem tesz lehetővé jelentős lakóterületi fejlesztéseket. A Campona környékén kialakított városrészközpont további fejlődésének is természetes iránya ez a terület. 15
5. NAGYTÉTÉNY KÖZPONT - ÚJ MINŐSÉG A DUNA MENTÉN Nagytétény igen régi település: a rómaiak után a honfoglalás kori Tétény vezérnek itt volt téli szálláshelye. Nagytétény nevét 1228-ban említette először oklevél Thethen néven. A törökök kiűzése után rövid időre elnéptelenedett és a 18. században főleg németekkel újratelepítették. Az ungardeutschen lakosság igen jellemző megjelenést adott a városnak (díszes házak, gyakran a közeli kastélyról másolt barokk minták, tiszta porták). A fejlesztési elképzelések magukban foglalják a városközpont megújulását: a kiskereskedelem fejlesztését, a szolgáltatások bővítését. Felmerült az őstermelői piac újbóli kialakításának lehetősége is. A központ egységesen megtervezett új utcaburkolatai a Szent Flórián szobor térségét, a Szentháromság teret és a Nagyboldogasszony templom környezetét érintenék. A Tétény mozi helyén új művelődési központ épülne és a Zsinagóga méltó közcélú hasznosítást kapna. Távlati cél a Nagytétényi út forgalomcsillapításának megoldása is. Távlatban egész intézkedéscsomag érintené a Száraz-Rudnyánszky kastélyt: a bútorkiállítás kiegészítésre kerülne, külön kályhakiállítás létesülne, konferenciaterem nyílna. A múzeumhoz kapcsolódóan oktatási centrumot hoznának létre, amely bútorrestaurátor, lakberendező, és becsüs oktatásokat szervezne magas szakmai színvonalon, és ugyanakkor az érdeklődők számára rövidített, népszerű változatban is bemutatná e foglalkozásokat. A kastély mellett felépítendő stúdióház a többnapos programokon résztvevők szállásául szolgálna. Az elképzelések szerint feltárásra és bemutatásra kerül az egykori római kori telep (Campona). A római lelőhelyek környezete távlatban még a világörökségi cím lehetőségét is magában hordozza, amennyiben a limes vonala elnyeri ezt a címet. Ennek a címnek az elnyerése komoly turisztikai és településmarketing lehetőségeket rejt magában. A városközpont dunai szomszédságában a korábbi hulladéklerakó kármentesítését követően magántulajdonú ingatlanfejlesztés tervezett: ez az úgynevezett Duna Spirit projekt. Az elképzelések szerint a városközpontot ki kívánják nyitni a Duna-part felé. A Duna Spirit fejlesztése a XXI. századi felső-középosztálybeli igényeinek megfelelő új településrész és szolgáltató munkahelyi terület, amely lehetőség ad a kerület lakosságának a Duna-part közvetlen megközelítésére és rekreációs használatára. A vízi sportok, a közforgalmú hajózás fejlesztése mellett a tervekben megjelenik a szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas köztér és parkfejlesztés is. 16
6. A DÉLI KAPU A kerület déli, Érddel érintkező, és az autópályák és a Duna szomszédságában fekvő területe kiemelkedő logisztikai és gazdaságfejlesztési potenciállal rendelkezik. Az itt található, zöld- vagy barnamezős beruházással beépíthető területeken tervezett fejlesztések támaszkodhatnak és kapcsolódhatnak az autópályák és már létrejött logisztikai fejlesztések (Harbor Park) által felértékelt kerületrészhez. Ennek következtében ezen területek elsősorban logisztikai, irodai, munkahelyi funkciókkal történő fejlesztésre alkalmasak. Mindennek eredménye jelentősen javíthatja a környék lakóhely-munkahely arányát. A Déli kapu tágabb vonzáskörzetében található a Vegyszer utca jelenleg ipari területfelhasználású, de átalakulásra váró területe és a Bíbic utca térsége, amely extenzív lakóterületi fejlesztési lehetőségeket rejt magában. Városközponti háttérként a megújuló Nagytétényi településközpont szolgálja e beruházásokat. 17
Az elmúlt időszak kiemelkedő fejlesztései Budafok-Tétény területén 1995-öt követően a 6-os út kiépítése, az M0 fejlesztése, illetve a szuburbanizációs folyamatok egyes súlyponti területeken új lendületet adtak a beruházói aktivitásnak. A Campona megépítése és az itt kialakuló központ irodai funkciókkal és médiával kapcsolatos fejlesztései mind ennek jelei. Előremutató, hogy a Campona közlekedési kapcsolatainál már számoltak a csak a jövőben kiteljesedő elővárosi vasúti rendszer előnyeivel is. Fontos irodaépületként meg kell említenünk az RTL Klub új székházát is, ami szintén a Campona mellett létesült. Önkormányzati fejlesztésként jelentős a Kossuth Lajos utca és Mária Terézia utca között épült új szolgáltató épület. A kerületben a borpincék magáncélú használata szintén sokat fejlődött. A főváros kaputérségeként a XXII. kerület jelentős logisztikai fejlesztési potenciával rendelkezik, ennek jó példája volt az a fejlesztés, ahol a sertéshizlalda környezetszennyező tevékenységét váltotta fel a logisztika az értékes ipari emlékek megőrzésével. Az itt létrejött fejlesztés az M6 megépülése után, további hasonló fejlesztéseknek szolgálhat mintául. A kerület területén, leginkább Nagytétény városrész külső részein az elmúlt években új ipari épületek is épültek. 18
A közelmúlt főbb lakóingatlan-fejlesztései A Liliom Domb a Budatétényi-dombok Dunáig futó lejtőin épült fel. Ez egy öt 3 illetve 4 szintes épületből álló 206 lakásos, a kerület jellegéhez és a környezeti adottságaihoz messzemenőkig alkalmazkodó 18 ezer négyzetméteres telken megvalósult lakókert, amely egységes beépítési koncepció alapján került megkomponálásra. A szintkülönbségeket áthidaló lépcsők, az egyes épületek és a köztes zöldterületek praktikus és esztétikus egységet alkotnak. A Margaréta Udvar 66 lakásos, háromszintes társasház, a Vencel-kert lakóterületi fejlesztésének második, egyben befejező üteme. A Duna felé lejtő domboldal lankáin, a területi adottságokat játékosan követve, lépcsőzetes kialakítással és egyedi építészeti formákat alkotva került a két épület elhelyezésre. Csizmár Gyula Ybl-díjas építész különleges szín- és térkialakítással illesztette az épületeket a környezetébe. A Gemini torony 2543 m2 nagyságú telken felépült 9 szintes lakóépület, két különálló A és B toronyrészből áll. Mindkettőben külön lépcsőház és akadálymentes közlekedésre alkalmas lift készült. Az épületek bejárata a két toronyrész között elhelyezkedő díszkertből nyílik, a közlekedés akadálymentes módon került kialakításra. A lakópark jellegű projektek mellett természetesen jelentős szerepe van a kerületben a magáncélú családi házak építésének is. A kertvárosi környezetben ideális belterületi telkek találhatóak családi házak építésére. Fentieken kívül több kisebb társasház, ikerház is megvalósult a kerületben az elmúlt években. 19
Fejlesztési prioritások, hosszú távú célok és ingatlangazdálkodás A kerület fejlesztésének alapvető fontosságú célja a fővároshoz, annak fejlesztéséhez szervesen csatlakozó módon az alapvetően kisvárosi környezet fenntartása, minőségének növelése. Fejlesztési cél a meglévő adottságok jobb kihasználása, az eltérő kerületrészek különböző tradícióiból származó identitások megtartása, erősítése és tudatosítása. A helyi gazdaság fejlesztése a kerületfejlesztési célok megvalósítását, a helyi lakosság megélhetésének minél nagyobb mértékű biztosítását célozza. Kiemelt fontosságú a földrajzi elhelyezkedésből fakadó előnyök kihasználása, a Duna-part használata és integrálása. Nagy lehetőség a kisvárosias városközpontok fejlesztése és hasznosítása, feladatuk megtalálása, kulturális, történelmi, ipari hagyományaik bemutatása és kiaknázása. Az új minőség elsődlegesen a turizmusra, a kreatív iparra és a kultúrára alapozható. Ezek a prioritások alkalmazhatók az új befektetéseknél is, ahol a kapu jelleg, a jó közlekedési kapcsolat társul az adottságokhoz. A lakófejlesztések valamint a munkahelyi fejlesztések, és a helyi adottságok képzett, gyerekes családok betelepülését segítik elő. A hagyományos településrészek rehabilitálása, feladatának megtalálása, a helyben végzett munka elősegíti a helyi közösség identitását, a lokálpatriotizmust és a közösségi cselekvést. E célok megkívánják a helyi infrastruktúra fejlesztését, az intézmények rugalmas alkalmazkodását, a közigazgatás korszerűsítését, elektronizálását, az elérhetőség általánossá tételét, és a korszellemhez alkalmazkodó, a helyi érdeket képviselő hálózatosodást. 20