A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén 2006. évben végzett közigazgatási hivatali tevékenységr#l

Szám: 04-258/2006. A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén 2006. évben végzett közigazgatási hivatali tevékenységr#l

2 A Közép-dunántúli régió kistérségei

3 Tartalomjegyzék Bevezetés...6 A Közép-dunántúli régió megyei közigazgatási hivatalainak 2006. évi tevékenységét meghatározó körülmények...6 Közép-Dunántúli Régió néhány területi és gazdasági jellemz%je...7 Fejér megye területi és gazdasági jellemz%i...8 A Komárom-Esztergom megyei Közigazgatási Hivatal tevékenységét meghatározó adottságok...10 A Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal tevékenységét meghatározó körülmények...16 I. Törvényességi ellen#rzési, törvényességi felügyeleti munka...18 1. A számszer. tapasztalatok értékelése...18 1.1. Az önkormányzatok törvényes mködését befolyásoló tények, körülmények18 Települési önkormányzatok testületi mködése...25 Képvisel%testületi és bizottsági ülések típusai....25 Jegyz%könyvek...28 Önkormányzati rendeletek...32 Önkormányzati határozatok...37 Önkormányzati ügyek átruházott hatáskörben történ% gyakorlása...41 1.2. Jellemz& jogszabálysértési tendenciák...43 1.3. Társulások...53 1.4. A helyi kisebbségi önkormányzatok mködése...57 1.5. Egyéb törvényességi ellen&rzések...65 1.6. Törvényességi felügyeleti munka...69 2. Törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek...74 II. A hatósági munka értékelése...82 1. A jegyz%i államigazgatási feladatellátás tapasztalatai...82 2. A közigazgatási hivatali igazgatási feladatok...99 3. A közigazgatási hivatalvezet% felügyeleti ellen%rzési megállapításai...127 4. A közigazgatási hivatalt, valamint a polgármesteri hivatalokat érint% panaszok tapasztalatai...128 5. Az ágazatpolitikai célkit.zések érvényesítése a hatósági jogalkalmazásban..132 6. A cél- és témavizsgálatok tapasztalatai...137 III. A koordinációs és szervezési feladatok...145 1. A hivatalvezet% koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezetének személyzetének, költségvetésének alakulása a feladatkörök tükrében...145 2. A területi államigazgatási szervek együttm.ködésének változása...156 3. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága...159

4 4. Az elektronikus közigazgatás...161 5. A közigazgatási korszer.sítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában betöltött szerep...164 6. A Megyei Államigazgatási Kollégium m.ködésének eredményei és lehet%ségei...166 7. A közszolgálati ellen%rzés...172 8. Közszolgálati nyilvántartás...178 9. Tartalékállomány, üres köztisztvisel%i álláshelyek...179 IV. Informatikai feladatok...182 1. Informatikai feltételek alakulása...182 2. Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések, egyéb informatikai feladatok...185 3. Választási, népszavazási feladatok...196 V. Képzés és továbbképzés...199 1. Alapozó jelleg. képzések...199 1.1. A közigazgatási és az ügykezel&i alapvizsgák...199 1.2. Közigazgatási szakvizsga...202 2. A Regionális Operatív Program 3.1.1 komponense keretében szervezett képzések...205 3. Akkreditált rendszer. képzések...212 VI. A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége...221 1. M.ködési feltételek alakulásának általános bemutatása...221 2. A hivatali feladatokban id%közben bekövetkezett változások következményeinek értékelése, a bér-, és létszámgazdálkodásra, az elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása...227 3. Bér és létszámgazdálkodás számszer. bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása...231 4. A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, a ténylegesen befolyt bevételek és az azok terhére teljesített kiadások alakulása, számszer. és szöveges értékeléssel...238 5. A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása...249 6. A hivatali szervezet m.ködtetésében bevezetett korszer. szervezési és vezetési módszerek alkalmazásának tapasztalatai...252 VII. Az év során kiemelt feladatok, illetve ezek végrehajtása...257 1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény Ket. alkalmazásának tapasztalatai...257 2. A megyében megalakult többcélú kistérségi társulások m.ködésének tapasztalatai...266

5 3. A 2006. évi választások lebonyolításának tapasztalatai...272 4. Országos jelent%ség. ad hoc feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák...276 4.1. Területfejlesztési intézményrendszer újjáalakulása...276 5. A közigazgatási szolgáltatások korszer.sítési programjában való részvétel tapasztalatai...278 6. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések:...279 7. A költségvetési megszorító intézkedések hatása a hivatal szervezetére és m.ködésére...285 8. A hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák megszüntetésére tett intézkedések, illetve esetleges fegyelmi intézkedések...288 9. A hivatal m.ködésének körében felmerült egyéb országos jelent%ség. ügyek, események, rendezvények...290 VIII. A Fogyasztóvédelmi Felügyel#ség tevékenységének, valamint a Megyei Szociális és Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése...296 1. A Fogyasztóvédelmi Felügyel%ség tevékenységének rövid értékelése...296 1.1. A fogyasztóvédelmi tevékenység hatása a közigazgatás korszersítésére, az ágazatpolitikai célkitzések megvalósításában...296 1.2. A szakmai tevékenységet irányító f&hatóságokkal való kapcsolat...314 1.3. A hazai és a külföldi szakmai konferenciák tapasztalatai...316 1.4. A Fogyasztóvédelmi Felügyel&ség hatósági munkájának értékelése...319 2. A Megyei Szociális és Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése...324 2.1. A jegyz& gyámhatósági feladatellátásának tapasztalatai...324 2.2. A jegyz& szociális hatósági feladatellátásának megállapításai...328 2.3. Városi gyámhivatalok ellen&rzése, cél- és témavizsgálatok...330 2.4. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, szociális intézmények tevékenységének ellen&rzése...335 2.5. Szociális intézmények ellen&rzései...342 2.6. Panaszügyek tapasztalatai...346 2.7. A szociális és gyámhivatal els& fokú hatósági tevékenysége...348 2.8. A szociális és gyámhivatal másodfokú hatósági tevékenysége...351 2.9. A Ket. alkalmazásának tapasztalatai...354 2.10. A szociális és gyámhivatal tevékenységének hatása a közigazgatás korszersítésére, valamint az ágazatpolitikai célkitzések megvalósításában...355 2.11. A szociális és gyámhivatal kapcsolata a szakmai tevékenységet irányító f&hatósággal...358 2.12. A szociális terület tekintetében az ellátórendszer változásával kapcsolatos feladatok...359 Összegzés...361 Mellékletek...363

6 Bevezetés A Közép-dunántúli régió megyei közigazgatási hivatalainak 2006. évi tevékenységét meghatározó körülmények A megyei közigazgatási hivatalok 2006. évi tevékenységére a min"ségileg változó, öszszességében növekv" feladatellátás és az egyre növekv" likviditási gond volt a jellemz". A hivatali feladatnövekedést jelzi, hogy megyénként differenciáltan, de összességében mind az ügyszám mind az ügyiratszám növekedett. Jól példázza ezt az ügyiratforgalmi statisztika, amely Fejér megye esetében ugrásszer/ növekedést mutat az összes ügyirat tekintetében (1. sz. melléklet). A min"ségi változás abban a folyamatban érhet" tetten, jelent"sen növekszik az ügyek bonyolultsága, sokrét/sége. Ez jelzi, hogy az ügyek intézéséhez, különösen a hatósági közszolgáltatások biztosításához, lényegesen nagyobb körültekintésre, szakismeretre van szükség. A hivatalok 2006. évi tevékenységét alapvet"en az Európai Uniós tagságnak való megfelelés, az ezt el"segít" képzések lebonyolítása (ROP 3.1.1. által finanszírozott), a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket) alkalmazása, az országgy/lési képvisel" és az önkormányzati választások informatikai feltételeinek biztosítása, a közigazgatás korszer/sítési lépések végrehajtása, továbbá a jogszabályok által meghatározott feladatok, hatáskörök ellátása determinálta. Kiemelten vettük figyelembe az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium ágazati stratégiája 2003-2006. évekre szóló fejlesztési kulcsterületeinek kijelölését is. Ennek megfelel"en azt kívántuk elérni, hogy a közigazgatás legyen: er"s, cselekedni képes és tettre kész, költségtakarékos és hatékony, megfelel" mértékben decentralizált, szakszer/, átlátható, ellen"rizhet" és megbecsült, a felesleges szabályoktól és az indokolatlan állami beavatkozásoktól mentes, a min"ségi fejlesztést központi kérdésként kezel", az autonóm civil szervezetekkel korrekt, kölcsönös érdekeken nyugvó, együttm/köd" kapcsolatokat ápoló. Mindezek a szakmai kihívások dönt"en a korábbi években is jelentkeztek, mondhatnánk, hogy stratégiai célként történ" kiemelésük még aláhúzta egy-egy követelmény fontosságát. A stratégiai célok megvalósulását szolgáló feladatok bekerültek a hivatalok munkatervébe, így a mindennapi tevékenységünk részévé váltak. E helyen arról a társadalmi-gazdasági környezetr"l is szót kell ejteni, mely a régióban, a megyékben m/köd" államigazgatási és önkormányzati szervek tevékenységét egyaránt befolyásolja.

7 Közép-Dunántúli Régió néhány területi és gazdasági jellemz#je A Fejér-, Komárom-Esztergom- és Veszprém megye alkotta Közép-Dunántúli Régió Magyarország úgyszólván valamennyi tájképi sajátosságával és szépségével rendelkezik. Területileg az ország második legkisebb régiója, (11 116 km2), azonban itt él az ország lakosságának 11 százaléka, 1.110 millió f". Iparosodásának köszönhet"en mind a bruttó hazai termék tömegében, mind pedig a GDP-ben Budapestet nem számítva az els"-második helyet foglalja el Magyarország hét régiója között. A régióhoz tartozik a Balaton szinte teljes északi partvonala, európai hír/ üdül"helyekkel, a tóra néz" sz"l"hegyekkel és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal. Szintén a régióban található a Budapestt"l alig 40 kilométerre es" Velencei-tó, melynek tájképi szépsége a Balatonéval vetekszik. A három nagy múltú, hajdani királyi város, Székesfehérvár, Veszprém és Esztergom, a magyar államiság bölcs"i, s egyben vonzó turisztikai célpontok. A régió településszerkezetére a sokszín/ség a jellemz". Egyaránt jelen vannak a nagy lakosságszámú városias települések, nagyközségek, ugyanakkor els"sorban Veszprém megyében gyakori az ötszáz lakos alatti települések száma (101). A régióban összesen 4 megyei jogú város és 31 további város található. A községek száma 366, így összesen 104 település van. A régiót nagyfontosságú vasútvonalak, közutak és autópályák (M1, M6, M7) szelik át. A térséget északról és keletr"l a Duna, Európa egyik legfontosabb vízi útja határolja. A szerencsés adottságoknak köszönhet"en egyformán fejlett az ipar, a mez"-gazdaság és az idegenforgalom. A foglalkoztatottak 43%-a az iparban dolgozik, 12% a kereskedelem, szolgáltatás területén, 7-10% az egyéb nagy foglalkoztatottságú területeken. A foglalkoztatottak aránya magas, országosan 3. helyen helyezkedik el a régió az aktivitási mutatók tekintetében, amely 58,3%-ot mutat. Ennek megfelel"en viszonylag alacsony a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta 6,3%-os. A régió két nagy európai fejl"dési zóna metszéspontjában helyezkedik el, nagytérségi pozíciója ennél fogva kitüntetett érték/. Az európai gazdasági folyamatok közvetlenül érvényesül" hatásai lehet"vé teszik a Közép-Dunántúli Régió tartós és folyamatos megújulását, fejl"dését. A 2000-es évek elején a fejl"dés üteme a régiók között már a kiegyenlít"dés jeleit mutatja, de a Közép-Dunántúli Régió ipari, mez"gazdasági és idegenforgalmi potenciálja a legjobbak között van.

8 Fejér megye területi és gazdasági jellemz#i Fejér megye a Dunántúl keleti térségében Budapest közelében részben vonzásában - helyezkedik el. Északról Pest megye és Komárom-Esztergom megye, keletr"l a Duna (mintegy 50 kilométer hosszban) határolja. A megye déli oldalán Tolna megyével, nyugati oldalán pedig Somogy és Veszprém megyével határos. A megye természetföldrajzi adottságait tekintve három jellemz" tájegységre bomlik. A nyugati és északi oldalon a Bakony és a Vértes, a megye középs" részén a Velencei-tó és környéke, déli részén pedig a Mez"föld tájegysége található. Fejér megye közigazgatási értelemben is nagy tradíciókkal rendelkez" megyék közé tartozik. Fejér vármegye az államalapítás korában, Szent István király uralkodásának évtizedeiben alakult ki. A királyi vármegye rendszert felváltó nemesi vármegye a XIII. század második felét"l ismert, s három évszázadon át látta el a közigazgatással és igazságszolgáltatással összefügg" feladatokat. Székesfehérvár török megszállása (1543) utáni id"szakban a megyei adminisztráció felbomlott. A magyar közigazgatás szervezetében a nyugati részeket Veszprém, az északi területeket Komárom megyéb"l igazgatták. A megyei közigazgatás és igazságszolgáltatás újjászervezésére 1692-ben került sor. Kisebb területi változásoktól eltekintve ett"l az id"ponttól kezdve Fejér megye változatlan közigazgatási egységet képez. Fejér megye 4358 négyzetkilométeres területével az ország közepes méret/ területi egységeihez tartozik (az ország területének 4,7 %-a). A népesség szempontjából is a közepes megyék közé tartozik, hiszen a lakónépessége 428.332 f", amely az ország lakónépességének 4,3 %-a. Néps/r/sége 98 f"/km 2. Fejér megye településszerkezetére jellemz", hogy tizenkét városból (közöttük két megyei jogú város), és 96 községb"l tev"dik össze. Az elmúlt 15 évben a városok száma jelent"sen n"tt, 1985-ig csak három volt, 2004-t"l tizenegy, 2005-t"l pedig tizenkét város van a megyében. A községek közül tizenhárom visel nagyközségi címet, mindössze hat olyan település van, ahol a népességszám nem éri el az ötszáz f"t. A községek 60%-a az 1.000 3.000 f"s lélekszámú kategóriába tartozik. A megye tehát nagy lélekszámú településekb"l áll. A városok közül a legnagyobb lakosságszámú a több mint 1000 éves városi múlttal rendelkez" Székesfehérvár, amely a vármegye rendszer létrejötte óta megyeszékhely, és ma is megyei jogú városi státusszal rendelkezik. Lakónépessége a megye lakosságszámának ¼-ét megközelít" 101.299 f". Székesfehérvár történelme során mindig kiemelked" jelent"séggel bírt, hiszen minden történelmi id"szakban fontos történeti és gazdasági funkciót látott el. Jelenleg a regionális székhely szerepét látja el. A megye gazdasági helyzetére jellemz", hogy a f"bb gazdasági mutatók tekintetében az országos átlagnál kedvez"bb képpel rendelkez" Közép-Dunántúli Régió iparilag fejlett legnagyobb megyéje. Az egy f"re jutó GDP nagysága alapján a megyék rangsorában ötödik helyen áll, amely mutató az országos átlag 98 %-a (Budapest torzító hatása e területen jelent"s). Az ipari termelés növekedési üteme minden évben meghaladja az országos átlagot, az egy lakosra jutó ipari termelési érték 3.464.700 Ft, ami az országos

9 átlag több mint kétszerese. Az ipari szerkezet tekintetében a gépipar, a számítógépgyártás és a gépjárm/alkatrész gyártása kiemelked". A megye ipari termelési indexei az elmúlt években jelentkez" csökken" tendenciát követ"en ismét emelkedést mutatnak. A változás jelent"s mértékben a multinacionális cégek gazdaságpolitikájának tudható be, amely adott esetben bizonyos termékcsoportok gyártásának áttelepítésével jár olyan országokba, ahol kedvez"bbek a gyártás költségfeltételei (alacsony bér, kisebb adó.). Ezzel ellentétesen érvényesül" tendencia, hogy els"sorban távol-keleti cégek európai hídf"állást létesítenek megyénkben. A fejlett ipari tevékenység mellett magas szint/ mez"gazdasági termelés is jellemz", hiszen Fejér megye az ország egyik legfontosabb min"ségi búzaterm" területe. A megye mez"gazdasági termékszerkezetében a kalászosok termelése mellett jelent"s a kukorica és a kertészeti kultúrák jelenléte, továbbá a terméktermelésen kívül kiemelked" a mez"gazdasági nemesít", illetve kutatómunka (Martonvásár). A megye idegenforgalmára jellemz", hogy a kedvez" történelmi és gazdaságföldrajzi adottságok ellenére az országos vendégforgalomnak, bár egyre növekv" arányát, de összességében csak 2,8 %-át bonyolítja le. Ez jelent"s részben a nagy idegenforgalmi centrumok (Budapest, Balaton) közelsége és a viszonylag kisszámú szállodai fér"hely miatt alakult így. A megye közlekedés-földrajzi adottságai jók, három autópálya, egy gyorsforgalmi út érinti, és rendkívül nagy tranzit forgalmat bonyolít le. Székesfehérvár és körzete az országban kijelölt tíz logisztikai központ egyike. Székesfehérvár emellett (Veszprémmel együtt) fejlesztési pólus is. Mindezen kedvez" adottságok ellenére a megyét strukturális ellentmondások és problémák is jellemzik. A megye gazdasági fejlettségét tükröz" kedvez" mutatók dönt"en az ipari fejlettséghez köthet"k, így az ipari termelés csökkenése jelent"s kihatással van a megye egész életére. A megye túlzottan iparosodott gazdasági szerkezetén belül azonban csak mérsékelten érzékelhet" a tudásigényes innováció vezérelte gazdaság irányába való elmozdulás. A megye országos összehasonlításban kimutatható viszonylagos fejlettsége a kistérségek és a települések szintjén fejl"désbeli eltéréseket mutat. A 10 kistérség közül csak a székesfehérvári tartozik a fejlett kategóriába, 6 a fejl"d", 3 pedig (enyingi, sárbogárdi, abai) hátrányosabb helyzet/ kistérségnek min"sül. A megye 8 települése (0,07 %) tartozik a társadalmi-gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé. Közülük 7 a hátrányosabb helyzet/ kistérségekben (enyingi kistérség: Mez"komárom, Szabadhídvég; sárbogárdi kistérség: Alap, Alsószentiván, Igar, Sáregres, Vajta) helyezkedik el. Az átlagmutatók tekintetében fejl"d" bicskei kistérségben található a minden szempontból lemaradó Óbarok leghátrányosabb helyzet/ község. A fels"oktatás mai képzési struktúrája nem mindenben felel meg az igényeknek. A m/szaki képzés hiánya, a közeli fels"oktatási központok elszívó hatása csök-

10 kenti a kutató-fejleszt" szakemberek megyében maradásának, letelepedésének esélyeit. Az utóbbi tíz évben azonban lényeges javulás következett be. Fejér megye vendégforgalmát az egyenl"tlen területi eloszlás, az átutazó és a kiránduló forgalom magas aránya, a rendkívüli szezonalítás, az alacsony fajlagos költség jellemzi. A megye szállás-fér"hely struktúrája kedvez"tlen, a szálláshelyek jelent"s része korszer/tlen és alacsony komfortfokozatú, és hiányoznak a kiegészít" szolgáltatások. Környezetvédelmi szempontból nagy gondot okoz a csatornázottság alacsony szintje, valamint a felszíni és felszín alatti vizek ennek következtében fellép" szennyezettségi veszélye. A fenti körülmények bemutatása révén látható az a társadalmi közeg, ahol a megye államigazgatásának tevékenykednie kell. Fontos hogy ismertek legyenek azok a megoldandó társadalmi, gazdasági problémák, amelyek megoldásában az államigazgatásnak is közre kell m/ködnie. A hivatal tevékenységér"l a megadott szempontrendszer szerkezetét és tartalmát követve adunk számot. A Komárom-Esztergom megyei Közigazgatási Hivatal tevékenységét meghatározó adottságok Közügyek a megyei közigazgatási térben Komárom Esztergom megye megoldásra váró közügyei a települési és területi önkormányzatok, valamint a jegyz" és a területi államigazgatási szervek egész országban érvényes feladat és hatáskör szabályaiban nyernek megfogalmazást, melyeket a megyét jelent" közigazgatási tér lát el speciális vonásokkal, a következ"k szerint: Térségek kialakulása Komárom-Esztergom megye két vármegye egyesítésével jött létre. Jelenleg tíz városa és hatvanhat községe van. A közügyek intézésének térségi kapcsolatai az egyesített megyerészek járásaiból (esztergomi-dorogi, tatai, komáromi) és azt követ" városkörnyéki igazgatás vonzáskörzeteib"l fejl"dtek ki, a következ"k szerint: esztergomi, dorogi, tatai, tatabányai, oroszlányi, komáromi és kisbéri kistérség. Az egyes térségekben a települések száma 6-16 között mozog. Az esztergomi és a komáromi kivételével valamennyiben egy város található, amely mint korábbi járási-, illetve jelenlegi megyeszékhely a közszolgáltatások vonatkozásában hagyományosan térségközpont szerepet is ellát (Tatabánya, Tata, Esztergom, Dorog, Komárom). Természeti környezet, infrastruktúra A megye és benne a térségek elhelyezkedése a hegyek, vizek, utak találkozásánál rendkívül kedvez". Az értékes tájak, védett területek száma viszonylag magas. Jelent"s felszín alatti vízkészlettel, jó min"ség& ipari, mez"gazdasági, kommunális vízellátással

11 és tartalékokkal rendelkezünk. Emellett kultúrtörténeti emlékekben is gazdagok vagyunk. Infrastruktúránk úgy b"vült, hogy ez megfelel" ellátást tesz lehet"vé a számunkra. Az országos közutak közül az M1-es három kistérséget érint (tatabányai, tatai, komáromi). A távközlés terén legjobban ellátott a tatabányai és az esztergomi térség. A lakásellátás kedvez"tlenebb az országos átlagnál, 100 lakásra 256 lakos jut. A lakások közm/ellátása viszont folyamatosan b"vül. Kistérségek Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya Vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya Tatabányai 97,6 81,3 23,4 Dorogi 94,1 71,4 49,8 Esztergomi 96,1 64,9 44,1 Kisbéri 88,2 22,4 45,2 Komáromi 93,6 67,2 50,7 Oroszlányi 99,4 86,5 23,7 Tatai 89,5 53,5 51,1 Összesen 94,9 68,4 38,8 Az adatoknak megfelel"en országos átlag feletti a szennyvíz csatorna ellátottságunk. Megfelel"nek ítélik meg a tisztítási és szennyvíz elhelyezési koncepciónkat is. Több településen helyi rendelettel szabályozottan m/ködik a folyékony hulladékszállítási közszolgáltatás. Elegend mennyiség hulladéklerakóval és szervezett gyjtéssel rendelkezünk. A helyi hulladékgazdálkodási szabályokat az önkormányzatok 74%-a megalkotta. A helyi köztisztaságot és környezetvédelmet is több települési önkormányzat szabályozta. Jelent"sen csökkent a levegt porral terhel ipari üzemek tevékenysége (tatabányai, dorogi, oroszlányi kistérség). A még m/köd"kre pedig komoly légszennyezést csökkent" beruházások történtek. Sokat javított a leveg" min"ségén a gázprogram, csökkentve ezzel a lakossági és az ipari kibocsátásokat. Az ipari parkok és az új ipartelepek zömében környezetbarát korszer/ technológiával készültek. A megyében nincs olyan település, amelyik semmilyen településrendezési eszközzel nem rendelkezik. Településfejlesztési koncepcióval rendelkezik 53, település szerkezeti tervvel - 12 településrészre - 50 település, helyi építési szabályzattal - 83 településrészre kiterjed"en - 71 település. A települések jelent"s részének 1990-97 közötti viszonylag új rendezési tervei vannak. Többen egy-egy nagyobb beruházás kapcsán készítik el az új helyi szabályokat, a magas költségek fedezésébe bevonva a beruházó építtet" t"keerejét is. Korábban gyakorlat volt az is, hogy a megyei területfejlesztési tanács a céljelleg/ decentralizált alapokból adott e célra támogatást. A kereskedelmi üzlethálózat átalakulása során mára kiépültek a nemzetközi áruházláncok. Ezer lakosra 12-20 kiskereskedelmi bolt jut. A városokban lényegesen jobb az ellátás, mint a községekben, ahol magasabb az egyéni vállalkozásban m/köd" boltok száma. Vendéglátó és kereskedelmi szálláshellyel legjobban ellátott a tatabányai,

12 az esztergomi, a komáromi és a tatai kistérség. Ezek idegenforgalmi látogatottsága is jónak mondható. Az emberek megtelepedésére alkalmas jó környezeti feltételek közfeladatokban testet ölt" védelme ellenére nálunk is jelen van a por, a zaj, és egyéb szennyez" anyagok kibocsátása, melyek az ipari tevékenységgel, közlekedéssel, talajgazdálkodással függenek össze. A rossz közlekedési technikák, elkerül utak, véd és szankcionáló beavatkozások hiánya, valamint a fizet" autópályák következtében els"sorban a tatabányai, tatai, esztergomi, és komáromi kistérség leveg"jének min"sége rossz. Az elkerül" út megépítésével nagyban javult a dorogi térség helyzete hasonló eredménnyel járt az esztergomi bánomi elkerül" út, illetve a 10-es út táti elkerül" szakaszának megépítése. A felszíni vizek szennyezettsége is jelent"s gondot okoz a közfeladatot ellátóknak. Els"sorban a tatabányai és tatai kistérségben az Által-ér és az Öreg-tó vízmin"ségének és mennyiségének stabilizálása vált szükségessé. Sok feladatot jelent els"sorban az esztergomi, de komáromi kistérséget is érint" árvízvédelem hiánya, amellett, hogy a 10-es út táti elkerül" szakasza hatásosan oldotta meg a település árvízvédelmét. Megoldatlan szinte az egész megyében az érzékeny vízbázisok védelme. Nem került sor a korábbi ipari tevékenység okozta tájsebek rehabilitációjára sem. E tevékenység miatt néhány helyen szennyezett a talaj és pusztulásnak indult az erd" állomány. Sokszor lobban fel vita (els"sorban a dorogi és a tatabányai kistérségben) a veszélyes anyagok biztonsága körül is. Jelent"s a talajpusztulás is és sok az illegális szemétlerakó, megoldást nyert a dög-kutak korábbi helyzete. E területeken az együttm/ködés és együtt gondolkodás még alig segíti a közfeladatok megoldását. Terület, népesség, néps/r/ség A megye lakosságának létszáma 300.000 f" körül mozog. A lakosság 60%-a városban 40%-a községben él. A népsrségi az adatokat tekintve a kisbéri kistérség kivételével 100 és 250 f/km2 között változik, a községekben 100 f"/km2 alatt van. Átlagosan 99 f" lakik egy négyzetkilométeren. Ez megfelel a NUTS II.-es régiós besorolásnak. A legnépesebb a megyeszékhely, Tatabánya központú kistérség. Ez 90 ezer f"s lakosságával a megye népességének 28%-át adja. A térséghez tartozó települések közül kiemelkedik a megyeszékhely (73127 f") a többi település egy-két ezer f"s kistelepülés, közülük a Tatabányához közel es" Környe község a legnagyobb (4500 f"). A kisbéri kistérség a legnagyobb területen fekv", legtöbb települést (16) magába foglaló, de a legkisebb lélekszámú térség (21641). A kisbéri térségben 42 f" lakik egy négyzetkilométeren. A többi kistérségben 30-50 000 f" lakik. A lakosság korösszetételében a korábbiakhoz képest - öregedési folyamat mutatható ki, az öregedési index tíz év alatt húsz ponttal emelkedett. Az aktív ún. középkorú korosztály (30-50) aránya ugyanakkor még mindig az országos átlag felett van (42%) A 60 év felettiek aránya átlagosan 18%. Az élve születések aránya mintegy 10%-al alacsonyabb a halálozási aránynál. A legtöbb id"s ember Tatabányán (13119) és a tatabányai kistérségben (57808) él. Viszonylag nagy az esztergomi kistérségben az id"s emberek száma (10 298), a többiben 5-7000 f" körül mozog. A városokban átlagosan tízszer annyi id"s ember él, mint a falvakban. A születéskor várható élettartam különösen a férfiaknál - rendkívül alacsony (66 év).

13 A megyében 2001-ben volt jelents a népesség elvándorlása, de ezt a hatást kiegyenlítette az ide letelepül"k száma, így nem történt népesség fogyás. A pozitív érték/ vándorlási különbözet a KSH adatai alapján azóta is töretlenül fennáll, így a megye lakosságszáma az elmúlt id"szakban csekély mértékben még n"tt is. A viszonylag nagy vándorlási mutató els"sorban Tatabányára jellemz", a többi város és a községek lakossága többsége már néhány generációt felölel"en helyben lakókból tev"dik össze. A lakosság összetétele legállandóbb a nemzetiségi falvakban, és a kisbéri térségben, az iparral rendelkez" városokban a legváltozóbb. Az alapfokú iskoláskorú lakosság (6-14 év) aránya átlagosan 9-10%. Az alsó tagozatos (6-10 éves) korosztály száma kicsit több. A megye lakosságának képzettsége az országos átlag alatt van. A fels"fokú végzettség/ek száma a 25 évesnél id"sebb korosztályban 10% körül mozog. A legtöbb fels"fokú képzettség/ az esztergomi és a tatabányai kistérségben lakik. Alacsony a középiskolai képesítéssel rendelkez"k száma is. A lakosság egészségi állapota rossz. Id"nként el"fordulnak TBC-s megbetegedések. A komáromi (Ács környéke) és a kisbéri kistérségben kiugró a magas vérnyomásos betegek száma. A dorogi és a kisbéri (Bakonyalja) térségben sok az idült légúti megbetegedés. Emellett elgondolkodtató az is, hogy a megyében az egy lakosra jutó orvosi kezelések száma az országos átlag alatt van. Az egészségügyi alapellátás keretében az egy háziorvosra / gyermekorvosra jutó betegek száma a dorogi (1632) és a kisbéri (1660) kistérségben a legmagasabb. A megyei átlag 1539. A vezet" halálokok az életmóddal és a táplálkozással függnek össze (keringési, daganatos, de jelent"s az alkoholfogyasztás miatti máj-betegségek okozta halálesetek száma is). A szociálisan súlyosan hátrányos helyzetek jelents része a roma lakosság körébl kerül ki. Számukat illet"en nincsenek megbízható adataink. A megye lakosságának körülbelül 3 %-át teszik ki. Viszonylag csekély számuk mellett gondjaik élesen jelentkeznek. A 40 év felettiek többsége írástudatlan, a 30-40 év közöttiek ugyan írástudók, de kevesen végezték el a 8 általánost. A fiatalabbak között van már, aki rendelkezik közép- vagy fels"fokú végzettséggel. A legtöbben a tatabányai, oroszlányi, dorogi és esztergomi térségben élnek. Többnyire "k a korábban megsz/nt szocialista típusú nagyüzemek alkalmazottai, jelenleg munkanélküliek. A megye lakossága soknemzetiség. A lakosság 3,5 %-a tartozik valamilyen nemzetiséghez. A magyarországi szlovákok több mint 1/6-a, a németek 8%-a lakik a megyében. A szlovákok els"sorban az esztergomi és a dorogi térségben, a németek a tatabányai és oroszlányi térségben laknak. A cigány kisebbség nagyobb arányban az esztergomi, a tatabányai és az oroszlányi térség lakója. A korábbi intenzív ipari termelés munkaer"-igénye a tatabányai, dorogi térségben lengyel, ukrán és görög nemzetiség/ emberekkel színesíti a hagyományos nemzetiségi összetételt. Gazdaság, foglalkoztatottság A megye az ország egyik legiparosodottabb vidéke. Valamennyi kistérségben m/- ködik ipari park, zömmel a kistérségi centrumokban (összesen 11). Az ide települt gazdasági szervezetek többsége gépiparral foglalkozik, ezen belül az esztergomi és a tatabányai kistérségben közúti járm/, illetve járm/alkatrész gyártással, de emellett figye-

14 lemre méltó a híradástechnika és az elektrotechnika térnyerése (komáromi, dorogi, tatabányai térség, ). Sajnálatos módon a térségek innováció orientált gazdaságpolitikájában a helyi kis- és középvállalatok (vállalkozások) még kisebb szerephez jutnak, mint a térségi kötdéssel nem rendelkez multik. A vállalkozások ösztönzésében jelent"s szerepe volt a klasszikus t"keösztönz"knek (pl.: adócsökkentés, e tekintetben a helyi rendeletek jogharmonizációs felülvizsgálata megtörtént). A tanácsadás és technológiai transzfer nem anyagi jelleg/ támogatás, még kevésbé jellemz" a megyében. A vállalkozási aktivitás a 90-es évek második felében másfélszeresére növekedett. Jelenleg a tatai: 98, tatabányai: 93, esztergomi: 79, komáromi: 74 a legmagasabb, a kisbéri: 51 a legalacsonyabb. A mez"gazdaságban foglalkoztatottak aránya a komáromi kistérségben a legnagyobb (10.5). Itt meghatározó Bábolna, amely mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben az iparszer/ termesztéssel ér el kiváló eredményeket. A mez"gazdasági tevékenység még a kisbéri kistérségben jelent"s (9.1). A munkanélküliségi ráta országos viszonylatban jónak mondható (7,5%). A munkanélküliek összetételét illet"en a 26-35 éves korosztály rátája a legnagyobb, viszonylag magas a 45 év felettiek aránya (2,7 %). A munkanélküliek közel felének nincs szakképzettsége, 1/3-a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatottság szempontjából a legjobb helyzetben a komáromi térség van, az elmúlt id"szakban sokat javult Dorog és Tatabánya térsége. A munkanélküliség az oroszlányi kistérségben a legmagasabb (5,7 %), de magas a kisbéri térségben is (5,1%). Ebben a kistérségben található a 7/2003.(I.14.) kormányrendelettel közzétett társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból legelmaradottabb települések közül öt (Aka, Bakonybánk, Csatka, Csém, Csép). A munkanélküliség a komáromi kistérségben a legalacsonyabb (3,8 %). A lakossági foglalkoztatásban továbbra is az iparnak van jelent"s szerepe, hiszen az alkalmazottak több mint a felének ad munkát (48%). Ez az országos átlag (37%) felett van. Köztük jelent"s számú a képzetlen fiatal munkaer", akiket az itt megtelepedett külföldi munkáltatók alkalmaznak alacsony bérért. A multinacionális cégek nagyobb számú távozása szinte valamennyi térségben komoly szociális feszültségeket eredményezne. A mez"gazdaság (7 %), a szolgáltatás (45 %) foglalkoztatottsága, viszont elmarad az országos átlagtól (54 %). A foglalkoztatás folyamatosan b"vül, éves szinten több mint 1,5 %-kal. Legjelent"sebben a pénzügyi tevékenység és a kereskedelem tekintetében, leginkább a közösségi és személyi szolgáltatások rovására. A foglalkoztatottak átlagkeresete 10%-kal elmarad az országos átlagtól. Háztartásaink havi kiadásaiból legtöbbet élelemre, közlekedésre, hírközlésre és lakásfenntartásra költünk, legkevesebbet üdülésre, pihenésre. A megváltozott munkaképesség/ek foglalkoztatása régiós átlagban jó.

15 A megye térségeiben élk legfontosabb közszolgáltatásokat befolyásoló közügyeinek összefoglalása: 1. 2. Az értékes tájak, védett területek száma viszonylag magas. Jelent"s felszín alatti vízkészlettel, jó min"ség/ ipari, mez"gazdasági, kommunális vízellátással és tartalékokkal rendelkezünk. Emellett kultúrtörténeti emlékekben is gazdagok vagyunk. Átlag feletti a szennyvíz csatorna ellátottságunk. Elegend" mennyiség/ hulladéklerakóval és szervezett gy/jtéssel rendelkezünk. 3. A rossz közlekedési technikák, elkerül" utak hiánya. 4. 5. 6. 7. 8. 9. A felszíni vizek szennyezettsége, árvízvédelem hiánya is jelent"s gondot okoz a közfeladatot ellátóknak. A megye területe s/r/n lakott. A néps/r/ségi adatokat tekintve a kisbéri kistérség kivételével 100 és 250 f"/km2 között változik A lakosság korösszetételében a korábbiakhoz képest - öregedési folyamat mutatható ki. A megyéb"l 2001-ben jelent"s számú népesség vándorolt el, de legalább ennyi jött is, a lakosság identitástudata gyenge. A megye lakosságának képzettsége az országos átlag alatt van. A lakosság egészségi állapota rossz, azonban az egy lakosra jutó orvosi kezelések száma az országos átlag alatt van. Gyakoriak a szív- és érrendszeri betegségek, az alkoholfügg"ség, jelent"s számban fordul el" TBC-s megbetegedés. Valamennyi térség Közigazgatás: Környezet-, víz- és kulturális örökség védelem Valamennyi térség Közigazgatás: Kommunális igazgatás Tatabányai, tatai, esztergomi, dorogi kistérség Közigazgatás: Közlekedésigazgatás, közútkezelés és - fenntartás Tatai, esztergomi kistérség Közigazgatás: Környezetvédelem, katasztrófavédelem Valamennyi térség. Közigazgatás: Ügyfélbarát szervezeti megoldások Valamennyi térség. Közigazgatás: Szociális intézmények és szolgáltatások Tatabányai, dorogi, esztergomi, oroszlányi kistérség. Tatabányai, esztergomi térség kivételével valamennyi. Közigazgatás: Oktatási intézmények fenntartása és fejlesztése Valamennyi térség. Közigazgatás: Családsegítés

16 A szociálisan súlyosan hátrányos helyzet/ek jelent"s 10. része a roma lakosság köréb"l kerül ki. A megye lakossága soknemzetiség/. A lakosság 3,5%- 11. a tartozik valamilyen nemzetiséghez. 12. 13. A megye az ország egyik legiparosodottabb vidéke. A helyi kis- és középvállalatok (vállalkozások) kisebb szerephez jutnak, mint a térségi köt"déssel nem rendelkez" multinacionális cégek. A munkanélküliségi ráta országos viszonylatban jónak mondható (5,3%), de a multinacionális cégek nagyobb számú távozása szinte valamennyi térségben komoly szociális feszültségeket eredményezne. A foglalkoztatottak átlag keresete 10%-kal elmarad az országos átlagtól. Esztergomi, tatabányai, oroszlányi térség. Valamennyi térség. Kisbéri kivételével valamennyi térség Közigazgatás: Innovációs tanácsadás, régión belüli kooperáció támogatása, kockázati t"ke támogatása, innovatív képzési politika. Valamennyi térség. Közigazgatás: Képzés fejlesztése, Az Összefoglalóban bemutatott legfontosabb megyei közügyekben visszatükröz"dik a területi államigazgatási szerveknél az elmúlt évben lezajlott regionalizáció. A megye két területi államigazgatási szerv régiós székhelyét kapta, ezek a Közép-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága. A Katasztrófa védelem regionális központja is Komárom-Esztergom megye lett. A Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal tevékenységét meghatározó körülmények Veszprém megye területe 4493 km², mely az ország területének 4,8%-a, lakóinak száma közel 370 ezer f". A Balaton északi partjától a Kisalföld pereméig a Bakony hegységet magában foglalva a legváltozatosabb domborzati viszonyok jellemzik. Erre, de a közelmúlt történelmének terület- és településfejlesztési politikájára is visszavezethet"en aprófalvas településszerkezet alakult ki. Bár a lakosság 60%-a (mintegy 220 ezer f") a 14 városban lakik, csak a megyeszékhely népessége haladja meg az 50 ezer f"t, a 217 település 46%-a 500 f" alatti, 26%-a 500-1000 f" közötti. A népességszám csökkenésének üteme megyénkben is lelassult, de a természetes fogyás szinte megegyezik a korábbi évivel. (A változások összehasonlítását a KSH rendelkezésre álló adatai alapján, a 2005. I-III. negyedévi id"szakra vetítve végeztük.) A lakossági szükségletek kielégítése szempontjából így természetes szerepe van a kialakított 9 kistérségnek. Ezek történelmi, földrajzi lehatárolása azonban nem tekinthet" lezártnak, a közigazgatási szolgáltatások telepítését is befolyásolja a fiatalabb városok (Balatonf/z", Devecser, Badacsonytomaj, Berhida, Herend) térségi szerepkeresése. A fejlesztési lehet"ségek b"vítésére kihat, hogy 10 ezer feletti a regisztrált munkanélküliek száma. A költségvetési intézményeknél, a legalább 5 f"t foglalkoztató vállalkozásoknál 82 ezer f"t alkalmaznak, ez a versenyszférában egy évvel korábban 0,8%-kal, a

17 költségvetés területén több mint 3%-kal volt magasabb. Gazdasági-társadalmi szerepe kiemeli a közúthálózat fejlesztésének igényét, a kistelepülések beköt" és összeköt" útjainak korszer/sítését. Több év eredménye, hogy a várpalotai elkerül" szakasz kivételével négy sávosra b"vült az M8-as gyorsforgalmi út Székesfehérvár és Veszprém között. A gazdaság élénkülését szolgálhatják az ipari parkok (10), de komoly várakozás el"zi meg a szentkirályszabadjai volt katonai repül"tér közlekedési, ipari, tudományos szerepkör/ hasznosítását is. 2006. szeptember 30-án a regisztrált gazdasági szervezetek száma közel 48 ezer volt (számuk csekély mértékben csökkent). Nagy hányaduk foglalkozik (27%) a gazdasági szolgáltatásokkal, ingatlanügyletekkel. A befektetési lehet"ségek kistérségenként eltér"ek: a Balaton-partján (de a háttértelepüléseken, pl. Sümegen, Tapolcán is) jellemz" a sportturizmus, az idegenforgalmi hasznosítás. Történelmi borvidékeinken érezhet" a sz"l"kultúra megbecsülésének emelkedése, növekedett az épít"ipar termelési volumene, hagyományos a gépipar fejl"dése (18% termelésnövekedés), árbevételének 2/3-a exportból származik. A kedvez" id"járású balatoni szezon a belföldi vendégszám és a min"ségi szálláshelyek iránti igény növelését hozta. A 2004-2006. évi Uniós pályázatokon a sikeres pályázók a költségek ¾-ére kaptak fedezetet. Az önkormányzati szférában meghatározóak a településrekonstrukciós, informatikai, elektromos ügyintézési, a kutatás-fejlesztési szociális ellátó intézményi célok. A vázolt tényez"k, adatok szükségszer/en befolyásolták a közigazgatással szemben támasztott elvárásokat is. Elég, ha utalunk az építési eljárási ügyekben a bevásárlóközpontok létesítéséhez elengedhetetlen hatóságok közti együttm/ködés fejlesztésére, az útépítések, kerékpárutak kisajátítási feladataira. Közvetlen társadalmi elvárás az ellen"rz" hatáskörrel rendelkez" szervek munkájában a hatékonyság javítása. 2006-ban a választások évére általában jellemz" közéleti élénkülést messze meghaladó kihívások között, csökken" létszámmal és feszített költségvetéssel kellett ellátni feladatainkat. M/köd"képességünket a szakmai színvonal alapvet" megtartásával, kollégáink fokozott áldozatvállalásával meg"riztük, munkánkat az önkormányzatok, ügyfeleink bizalmát érezve végezhettük. Munkafeltételeink alapvet#en adottak. A Hivatal létszáma a január 1-jei 74 f#s engedélyezett keretr#l az év végére 65 f#re csökkent..

I. Törvényességi ellen#rzési, törvényességi felügyeleti munka 1. A számszer> tapasztalatok értékelése Fejér megye: 1.1. Az önkormányzatok törvényes m>ködését befolyásoló tények, körülmények Fejér megyében 2006. évben is kiemelt feladat volt a törvényességi ellen"rzési munka min"ségének további javítása. Külön figyelmet igényelt a 2006. október 1.-i önkormányzati képvisel"k és polgármesterek választása következtében az alakuló ülések törvényes, a jogszabályi követelményeknek megfelel" lebonyolítása. Már a választást megel"z"en körlevélben hívtuk fel a jegyz"k figyelmét a polgármesteri munkakör átadás-átvételével kapcsolatos feladatok végrehajtása, annak kell" id"ben történ" el"készítésére, részletesen kitértünk az átadás-átvételi eljárás tartalmi elemeire. Külön kiemeltük a polgármesteri tisztség megsz/nésére, a megsz/nés miatti járandóságra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket illetve azok alkalmazását. Részletesen ismertettük a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. Nektv. módosított azon rendelkezéseit, melyek a kisebbségi önkormányzatok alakuló ülésére vonatkoznak. Tájékoztatást adtunk a helyi SZMSZ-ek felülvizsgálata nyomán szükségessé váló aktuális módosítási igényekr"l, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseir"l és az önkormányzati képvisel"k tiszteletdíjról szóló 1994. évi LXIV. tv. Pttv. 2006. október 1-i hatállyal bekövetkez" módosításairól, és kitértünk a Pttv. egyes rendelkezései alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdésekre. A 2006. évi kiemelt feladatok végrehajtása mellett a jogszer/ m/ködés helyzete az arra befolyást gyakorló részben az önkormányzatoktól függ", illetve tevékenységüket befolyásoló tények az alábbiakban foglalhatók össze. Szervezeti, személyi jellemz#k 2006. évben a f"osztály törvényességi ellen"rzési tevékenysége során Fejér Megye Önkormányzatának, valamint a megye 108 települési önkormányzatának (2 megyei jogú város, 10 város, 15 nagyközség, 81 község) m/ködését vizsgálta. (2. sz. melléklet) A megyében a helyi önkormányzatok száma 2006. évben nem változott, jogállásukban sem történt változás. A beszámolási id"szakban a 2006. október 1-i önkormányzati képvisel"k és polgármesterek választását megel"z"en Nádasdladány polgármestere elhunyt, Mez"szilas polgármestere pedig lemondott. A helyi választási bizottságok tekintettel a választások közelségére id"közi választást nem t/ztek ki, ezért a fent megjelölt két településen az alpolgármesterek gyakorolták a polgármester hatáskörét. Az önkormányzati választásokon a települések 31 %-ában (34 településen) választottak új polgármestert (Alap, Bakonycsernye, Balinka, Baracs, Besny", Csór, Daruszentmiklós, Dég, Ercsi, Etyek, Gárdony, Gyúró, Iszkaszentgyörgy, Kisláng,

19 Magyaralmás, Mány, Martonvásár, Mez"falva, Mez"szilas, Mór, Nádasdladány, Nagykarácsony, Óbarok, Perkáta, Sáregres, Seregélyes, Sukoró, Szár, Tordas, Úrhida, Vajta, Vál, Vereb, Vértesboglár) és a megyei önkormányzat közgy/lése elnökének személye is megváltozott. A munkakörök átadás-átvétele a törvényességi ellen"rzési f"osztály területi referenseinek helyszíni jelenléte mellett a Pttv. 13. (5) bekezdésében el"írt határid"re problémamentesen megtörtént. Ezen tényt a 26/2000. (IX.27.) számú BM rendeletnek megfelel" jegyz"könyvek is tanúsítják. Negatívumként megemlítjük, hogy néhány településen (Gyúró, Mez"falva) a jegyz" az átadás-átvételi jegyz"könyvet nem készítette el" kell" alapossággal. Az újonnan megválasztott polgármesterek és képvisel"k részére tájékozottságuk biztosítása, jogaik és kötelezettségeik ismeretének megszerzése érdekében az önkormányzati feladatokról, a testületek m/ködésének szabályairól, a törvényesség követelményeir"l és az id"szer/ önkormányzati feladatokról szervezett képzés keretében részletes tájékoztatást adtunk. A 2006. október 1-i választásokat követ"en a megyében az összes képvisel"testület megalakult. A lemondások miatt megüresed" képvisel"i helyeket a helyhatósági választásokon szavazatot elért, és a listán következ" jelöltek töltötték be. A képvisel"k a törvényes el"írásoknak megfelel"en letették az esküt. A beszámolási id"szakban a fenti megállapítás alól Bodajk nagyközség jelenti a kivételt. Az összeférhetetlenség okán lemondás miatt megüresedett képvisel"i hely betöltésekor az önkormányzati képvisel"k kislistás választási eredménye alapján következ" képvisel" a részére írásban átadott eskü szövegét hiányosan, illetve saját gondolatával kiegészítve mondta el. A képvisel"testület az esküt nem fogadta el érvényesnek, így a képvisel" a képvisel"i jogait sem gyakorolhatta a beszámolási id"szakban. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Ötv. módosításáról rendelkez" 1994. évi LXIII. törvény hatályba lépését követ"en az Ötv. 32. -a már nem tartalmazza az eskü szövegét. Ezen jogtechnikai tévedés miatt fennáll a jogi szabályozás hiánya. Tekintettel arra, hogy sem az Ötv., sem a helyi önkormányzati képvisel"k jogállásának egyes kérdéseir"l szóló 2000. évi XCVI. törvény - Ökjtv. -, valamint Bodajk Nagyközség Önkormányzatának a Képvisel"-testület és szervei szervezeti és m/- ködési szabályzatáról szóló 8/2003. (V. 15.) ÖKR. rendelete sem rendelkezik az eskü szövegér"l megállapítottuk, hogy az új képvisel" esküje nem törvénysért", így érvényes és képvisel"i jogait is gyakorolhatja. A kifogásolt döntés ellen írásbeli törvényességi észrevétellel éltünk. 2006-ban a megye több településén az önkormányzaton belül jelent"s feszültségek alakultak ki. Sajnálatos módon az ellentétek kiélez"dése egyre növekv" tendenciát mutat. Az újonnan kialakult, illetve a korábbi feszültségek a testületi ülésekr"l készített jegyz"könyvekb"l is érzékelhet"k. A konfliktusok megel"zése érdekében folyamatos kapcsolatban állunk az önkormányzati vezet"kkel. Remélhet"en munkánk eredményeként a települések polgármesterei, a képvisel"k, valamint a jegyz"k között kialakul olyan munkakapcsolat, amely biztosítja az önkormányzati feladatok végrehajtását.

20 A képvisel"testületi döntések szakmai megalapozottságában, a törvényesség megtartásában az önálló felel"sséggel bíró önkormányzati közigazgatási vezet" szakmai felkészültsége és stabilitása meghatározó. A jegyz"i fluktuáció az el"z" évihez képest alacsonyabb volt, míg 2005. évben a jegyz"k 17,8 %-a változott, addig 2006. évben a változás 10 %-os. Jelenleg a Megyei Önkormányzatnál f"jegyz"i, valamint 1 jegyz"i és 2 körjegyz"i pályázati eljárás van folyamatban (Pázmánd-Vereb, Zámoly-Gánt, Etyek). Az álláshelyek rövid id"n belüli betöltése várható, mivel Fejér megyében a jegyz"i pályázatokra többszörös túljelentkezés a jellemz". Fejér megye dönt"en magas népességszámú településekb"l áll, ezért nem vált általánossá a körjegyz"ség, mint komplex igazgatási társulás. Számuk a településekhez viszonyítva minimális: 2003-ban 10, 2004-t"l 9, 2005-ben és 2006- ban 8 körjegyz"ség m/ködött, valamennyi körjegyz"séghez két település tartozik. A választásokat követ"en a képvisel"testületek felmérve anyagi helyzetüket, mérlegelve a 2007. évben várható gazdasági megszorító intézkedések hatásait 6 településen döntöttek körjegyz"ség létrehozásáról, melyet mi is szorgalmaztunk és hozzá minden támogatást megadtunk. Pázmánd-Vereb, Balinka-Nagyveleg, Zámoly-Gánt települések képvisel"testületei a körjegyz"ségi megállapodást aláírták, és ezzel párhuzamosan meghirdették a körjegyz"i álláshelyre a pályázatot. Pázmánd-Vereb, Balinka-Nagyveleg körjegyz"ségek 2007. január 1-t"l, míg Zámoly-Gánt körjegyz"ség 2007. április 1-t"l kezdi meg m/ködését. Balinka-Nagyveleg körjegyz"jét 2007. január 1-i hatállyal kinevezték. A körjegyz"ségek m/ködésének törvényességét az együttm/ködés jogszer/ és hatékony biztosítása érdekében a f"osztály fokozott figyelemmel kíséri. Komárom - Esztergom megye Komárom-Esztergom megyében az elmúlt évben a törvényességi ellen"rzés alanyai nem változtak. A megyében sem a városok, sem a települési önkormányzatok száma nem változott, továbbra is 10 városi, 66 községi és egy megyei önkormányzat m/ködik. Nem módosult a körjegyz"ségek száma és összetétele sem, az évek óta m/köd" 10 körjegyz"ség változatlan formában folytatja a tevékenységét. Jelent"s változás következett be azonban az önkormányzati választások következtében a polgármesterek személyében. 28 községben, egy városban választottak új polgármestert, de új elnököt választottak a testület élére a megyei közgy/lés tagjai is. A polgármesteri tisztség átadás-átvételén a megyei közigazgatási hivatal vezet"je, illet"leg a községekben a törvényességi ellen"rzési f"osztály munkatársai részt vettek, a polgármesteri tisztségek átadása, a jegyz"könyvek elkészítése megfelelt a jogszabályi el"írásoknak. A jegyz"k körében továbbra is megfigyelhet" a fluktuáció. Ebben az évben Esztergom és Nyergesújfalu városokban, Környe, Vértessz"l"s, Neszmély községekben és a Dág-Úny körjegyz"ségben neveztek ki új jegyz"t. Az els" esetben a kinevezés az el"z" évben hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott jegyz" helyére történt, míg a második városban a tisztségér"l lemondott jegyz" helyére kellett kinevezni új szakembert. Környe, Vértessz"l"s, Neszmély községekben közös megegyezéssel