MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék
Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október 11. október 18. október 25. november 8. november 15. november 22. november 29. december 06. december 13. Általános természetföldrajzi alapok összefüggések és jelentőségük a táj kialakulásában Magyarország földrajzi helyzete, tájbeosztása Földtörténet, a mai tájkép kialakulása Éghajlati és vízrajzi adottságaink Alföld 1. Futóhomokos és löszös síkságaink Alföld 2. Ártéri síkságaink és medenceperemi hordalékkúp-síkságaink Kisalföld és a Nyugat-Magyarországi peremvidék Északi-középhegység 1. Vulkáni alapkőzetű hegységeink Északi-középhegység 2. Uralkodóan karsztos alapkőzetű hegységeink Dunántúli-középhegység Dunántúli-dombság, Mecsek és Villányi-hegység Kitekintés a Kárpát-medencére, mint természetföldrajzi egységre Írásbeli vizsga
TERMÉSZETFÖLDRAJZ - TÁJFÖLDRAJZ ALAPKŐZET, ÉGHAJLAT, NÖVÉNYZET, TALAJ, VÍZRAJZ, GEOMORFOLÓGIA Kölcsönhatásai, folyamatai, mintázatok elemzése, magyarázata Nehézsége: a földrajzi rendszerekben működő tényezők eltérő sebessége és méretaránya Kialakulás, alapállapot és a folyamatok természetes ritmusának bemutatása + EMBER!!! TÁJ: az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy az emberi tevékenységek ( ) eredménye (Európai Táj Egyezmény, 2005) Táj-léptékű vizsgálat, ember szerepe a tájban Nehézsége: lehatárolás, ember hatása a globálisan zárt rendszerben
TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK ALAPKŐZET ÉGHAJLAT NÖVÉNYZET (élővilág) FÖLD Zárt, élő rendszer Nyitott környezeti alrendszerek összessége TALAJ VÍZRAJZ GEOMORFOLÓGIA EMBER
Szférák és tájalkotó tényezők - kölcsönhatások - Atmoszféra hidroszféra (éghajlat és vízrajz) Atmoszféra bioszféra (éghajlat és élővilág) Atmoszféra litoszféra (éghajlat és alapkőzet + éghajlat és domborzat) Atmoszféra pedoszféra (éghajlat és talaj) Litoszféra hidroszféra (alapkőzet és vízrajz + domborzat és vízrajz) Litoszféra pedoszféra (alapkőzet és talaj + domborzat és talaj) Litoszféra bioszféra (alapkőzet és élővilág + domborzat és élővilág) Pedoszféra bioszféra (talaj és élővilág) Pedoszféra hidroszféra (talaj és vízrajz) Hidroszféra bioszféra (vízrajz és élővilág)
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről IV. Fejezet TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK Térségi övezetek 12. (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiemelten fontos érzékeny természeti terület, c) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, d) komplex tájrehabilitációt igénylő terület, e) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, f) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe. (2) A kiemelt térségi és megyei övezetek: a) védett természeti terület, b) védett természeti terület védőövezete, c) természeti terület, d) ökológiai (zöld) folyosó, e) térségi tájrehabilitációt igénylő terület, f) tájképvédelmi terület, g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, h) rendszeresen belvíz járta terület, i) hullámtér és nyílt ártér, j) csúszásveszélyes terület, k) vízeróziónak kitett terület, l) széleróziónak kitett terület, m) honvédelmi és katasztrófavédelmi terület.
Abszolút földrajzi helyzet = Földgömbön elfoglalt hely Ész. 48 o 35' Kh. 22 o 58' Kh. 16 o 05' Ész. 45 o 48'
Relatív földrajzi helyzet = Környezethez való viszony határozza meg! 2600 km 2700 km Közép-Európa D-i részén Átmenetiség 1300-2000 km ~1200 km Európa különböző földtani múltú, domborzatú, éghajlatú, talajú és növényzetű tájainak találkozásánál 2500 km 4-500 km 900 km 1300 km Medencejelleg Az ország az Alpok Kárpátok Dinarid ák övezte Kárpátmedencének központi és Ny-i részét foglalja el
Római szalagtérkép Pannóniát ábrázoló részlete
Pannónia térképe az első nyomtatott Ptolemaiosz Kozmográfiából (Bologna, 1477)
Lázár deák térképe (1528)
Vincenzo Maria Coronelli olasz történész, geográfus 1687-ben Párizsban kiadott réznyomatos térképének (La Royaume de Hongrie) részlete.
Részlet Marsigli Duna-atlaszából (1726). A térkép a Duna Esztergomtól a Szentendrei-szigetig terjedő szakaszát ábrázolja
Tájtípusok és tájak A A tájtt jtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív v fogalmi konstrukció kollektív, gyűjt jtőfogalom Megnevezésük: domborzati, hidrológiai, növényzeti, talajtani, éghajlati adottságok + terület-használat jellemzők alapján A földrajzi f táj t (kultúrtáj) több különböző tájtípust is magába foglaló individuális topográfiai területegység, amely egy hosszú természettörténeti és egy rövid gazdasági fejlődés eredménye. konkrét, egyedi létezl tező individuum
Természetföldrajzi tájtagolás kőzet klíma domborzat talaj vízrajz növényzet természeti tért GEOÖKOLÓGIA TÁJÖKOLÓGIA TÁJFÖLDRAJZ REGIONÁLIS FÖLDRAJZ ökotop tájsejt (teljesen homogén térbeli egység) nanochor tájsejt-együttes mikrochor tájsejt csoport mezochor kistáj pl. Tiszazug makrochor kistáj-csoport Nagykunság szubrégió középtáj Közép-Tisza-vidék régió - nagytáj Alföld nagy régió nagytáj-csoport Kárpát-medence
nagytáj (makrorégió) pl. : Alföld középtáj (mezorégió) pl.: Közép-Tisza-vidék kistájcsoport (szubrégió) pl. Nagykunság kistáj (mikrorégió) pl. Tiszazug
síkvidéki tájtípusok dombsági tájtípusok középhegységi tájtípusok ártéri síkságok alacsony magas talajvízállással löszös síkságok futóhomokos hordalékkúpsíkságok medenceperemi hordalékkúpsíkságok hegylábfelszínek hegységelőterek önálló dombságok medencedombságok alacsony középhegységek szubkontinentális hatással alacsony középhegységek szubmediterrán hatással alacsony középhegységek szubatlanti hatással középhegységek hűvös/nedves típusa
Táj értelmezési problémák Értelmezés elnevezés: Természetföldrajz természettörténeti kategória Matyóföld, Vendvidék, Ormánság mint néprajzi és történelmi kategória nem szerepelnek a kistájkataszterben! Ismeretelméleti kategória síksági táj, vulkáni hegység jól lehatárolható, de az antropogén hatás felülírja!