Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés 2010. december
Századvég Gazdaságkutató Zrt. Strategopolis Kft. Századvég Alapítvány A jelentést Mellár Tamás kutatási igazgató általános felügyelete alatt Balatoni András szerkesztette. A jelentés egyes részeit készítették: Balatoni András, Cseh András, Mellár Tamás és Tóth G. Csaba. A jelentéshez felhasznált adatbázis 2010. december 9-án zárult le.
Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 A főbb makrogazdasági változók várható alakulása... 4 Nemzetközi kitekintés... 5 A globális konjunktúra várható alakulása 2010-ben és 2011-ben... 5 Munkaerőpiac... 7 Pénzügyi folyamatok... 8 Az árak alakulása, monetáris politika, pénzügyi stabilitás... 9 Fiskális politika... 12 Magyar külső kereslet... 14 A hazai növekedés alakulása... 16 A makrogazdasági kereslet... 17 A növekedés ágazati bontásban... 19 Munkaerőpiaci trendek... 22 Foglalkoztatás és munkanélküliség... 22 Bérek... 25 Infláció és monetáris politika... 27 Az árak emelkedése... 27 A monetáris kondíciók és a hitelezés alakulása... 30 Fiskális politika... 35 A 2010-es költségvetés alakulása... 35 A 2011-es költségvetés... 38 Változások a személyi jövedelemadóban... 42 Külső egyensúly... 45 Táblázatok... 47 Az előrejelzés negyedéves bontásban... 47 Az előrejelzés változása az előző negyedévhez képest... 48
Vezetői összefoglaló A világgazdasági növekedésre vonatkozó prognózisok egyre optimistább képet festenek a konjunktúráról. A nemzetközi kereskedelem az előrejelzések szerint 2011-re visszatér a válság előtti szintjére, illetve folytatódott a javulás a bizalmi indexekben is. A gazdasági növekedés motorja továbbra is Kína illetve a fejlődő ázsiai országok, azonban a régió fogyasztásának és ipari termelésének jelentős importigénye a vele kapcsolatban álló gazdaságok exportját, ezen belül is a hazánk szempontjából kiemelten fontos német exportot is megemeli. Bár az eurózóna országai között továbbra is jelentősek a különbségek, a növekedési kilátások javultak a régióban. A gazdasági növekedés beindulását követően a munkaerőpiacon is kedvező tendenciák bontakoznak ki, azonban középtávon jelentős problémákat okozhat a ciklikus munkanélküliség strukturálissá válása, azaz a természetes ráta emelkedése. A pénzügyi rendszer stabilizálódása tovább folytatódott az elmúlt negyedévben, amelyben nagy szerepe van a FED újabb mennyiségi lazításának, illetve a globálisan alacsony kamatszinteknek. Az európai jegybankokban ezzel szemben a kamatemelési ciklus megindulása és a rendkívüli eszközök visszavonása van napirenden. Mindez a globális élelmiszer- és nyersanyagárrobbanásnak a fogyasztói árakra gyakorolt hatásával magyarázható. Az elmúlt hónapokban a fejlett és a fejlődő világ együttes egészét tekintve általában alig módosultak az idei évi költségvetési hiányokra vonatkozó előrejelzések. A legfontosabb kivétel Írország, ahol a bankrendszer állami kimentése miatt GDP-arányosan közel 20 százalékkal, 32 százalékra nőtt az idei évre várható deficit. Ennek hatására ismét felerősödtek a félelmek a perifériális eurózóna-tagországok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatban, amelyek a kockázatvállalás megingását, illetve a feltörekvő országok eszközeinek leértékelődését okozták. A harmadik negyedévi részletes GDP-adatok alapján úgy tűnik, hogy a hazai belső kereslet, ha lassan is, de bővülésnek indult. A háztartások bizalmi indexeiben megfigyelhető növekedés, illetve az alacsony bázis hatására a fogyasztás a vártnál korábban kezdett emelkedni. A beruházások volumene azonban tovább zsugorodott. A nettó export a harmadik negyedévben is jelentősen hozzájárult a bruttó hazai termék bővüléséhez, azonban mind az export, mind az import dinamikájának mérséklődését regisztrálták. Éves átlagban idén a fogyasztási kiadások 1,7 százalékos zsugorodását prognosztizáljuk, jövőre pedig 3 százalékos fogyasztásbővüléssel számolunk. A jövő évi jelentős revíziót elsősorban az adókiengedéssel magyarázzuk, ami számításaink szerint jelentősen megemeli meg a fogyasztási kiadások volumenét. A beruházásokról alkotott képünket a bejelentett autóipari nagyberuházások változtatták meg. Előrejelzésünk szerint 2010-ben tovább folytatódik a bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése, így éves szinten 3,1 százalékos zsugorodással számolunk. Jövőre azonban megfordul a két éve tartó visszaesés, és az autóipari beruházások révén jelentős, 3,8 százalékos beruházásnövekedésre számítunk. A kivitel és a behozatal a korábbi jelentésünkben vázolt 1
pályán alakul, így összességében a bruttó hazai termék növekedésére vonatkozó előrejelzésünket felfelé módosítottuk: 2010-re 1,1, jövőre 3,3 százalékos GDP-bővülést várunk. Termelési oldalon az exportorientált feldolgozóipar hozzáadott értékének növekedése továbbra is domináns, miközben a belső kereslet enyhe bővülésével párhuzamosan a szolgáltatások GDP-hozzájárulása is pozitív volt a harmadik negyedévben. Előrejelzésünkben az ipar hozzáadott értéke idén 9, jövőre 7 százalékkal emelkedik, a szolgáltatásoké 2010-ben 0,2 százalékkal tovább csökken, jövőre azonban 2 százalékkal bővül. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a mezőgazdasági output 15 százalékkal esik, így az alacsony bázis miatt jövőre 3 százalékos növekedést várunk. A magyar munkaerőpiacon folytatódtak az előző negyedévben kibontakozó javuló tendenciák. A foglalkoztatottak száma bővült, az aktívak száma soha nem látott magasságokban jár, és a munkanélküliek száma is csökkent. Emellett a bérek szintén emelkedtek a kedvező konjunkturális hatások miatt. Bár a fő számok javulást mutatnak, figyelmeztető jel, hogy folyamatosan emelkedik a 12 hónapja, vagy hosszabb ideje munkát keresők aránya és száma. Az előrejelzési horizonton a munkanélküliségi ráta további csökkenésére számítunk, így 2010-re átlagosan 11, 2011-re 10,6 százalékos munkanélküliséget prognosztizálunk. Az exportbővülés és a feldolgozóipar növekedése a munkatermelékenység további emelkedését vonja maga után, így jövőre 2,8 százalékos nemzetgazdasági béremelkedés várható. A hazai inflációs folyamatok továbbra sem összeegyeztethetők a jegybank 3 százalékos inflációs céljával. A fogyasztói árindex emelkedése elsősorban a mezőgazdasági termékek árrobbanásával függ össze, ami kezdetben a feldolgozatlan, majd a feldolgozott termékek áraiba is begyűrűzik. Előrejelzésünk szerint a fogyasztói árak idén 4,9, jövőre pedig 4,2 százalékkal emelkednek. Az célszint fölötti infláció miatt a jegybank az irányadó ráta megemelésével szigorított a monetáris kondíciókon. Mindeközben hazánk relatív kockázati megítélése a régióban egyértelműen romlott, köszönhetően a középtávú fiskális kockázatok növekedésének. Előrejelzésünk szerint a kamatemelési ciklus jövőre tovább folytatódik, és az irányadó ráta a 2011. év végére eléri a 6,25 százalékot. Előrejelzésünk, illetve a már beérkezett adatok alapján a költségvetési bevételek várhatóan a tervtől lényegesen elmaradnak, amit a kormány új adókkal és átcsatornázott járulékokkal kompenzál. A központi kormányzat kiadásai a zárolások ellenére is meghaladhatják kissé a tervezett mértéket, ám a jelentős tartaléknak és az egyéb bevételeknek köszönhető többlet prognózisunk szerint képes lesz kiegyenlíteni az önkormányzati szektor terven felüli hiányát. Becslésünk szerint az államháztartás hiánya GDP-arányosan 3,7 százalék körül alakul. A jövő évi költségvetés bevételi és kiadási oldalának nagysága nem tér el jelentősen a 2010-es várható számoktól. A magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányítása, a magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének felhasználása és a gazdasági növekedéséből származó adótöbblet együtt nagyjából 1100-1200 milliárd forint pluszbevételt jelent. Ezt az összeget három célra 2
használja fel a kormány. Egyrészt a jelentős adócsökkentést, másrészt a hiány GDP-arányosan közel 1 százalékos lefaragását, harmadrészt pedig a kiadásoknak az inflációt követő emelkedését finanszírozza belőle. Az állami kiadások szintje reálértéken nem változik. Mindezek miatt úgy ítéljük meg a benyújtott költségvetési törvénytervezet alapján, hogy a 2011- re várt 2,9 százalékos hiány megvalósítható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az idei évhez hasonlóan a jövő évi hiánycsökkentést ideiglenes bevételi forrásokból készül finanszírozni a kormány, ezért az alacsony költségvetési deficit ellenére a középtávú fiskális kockázatok jelentősen megemelkedtek. Míg a válságadók és a kiszámíthatóság csökkenése rontja az üzleti környezetet, az adócsökkentés a növekedés motorja lehet. A személyi jövedelemadó radikális átalakítása, ami elsősorban a vagyonosoknak és a gyermeket nevelőknek kedvez, rövid távon leginkább a bejelentett jövedelem arányát, kisebb mértékben a magas termelékenységű munkavállalók munkakínálatának emelkedését vonja maga után. Emellett az egyszerűsítés és az egységes adókulcs javítja az ország versenyképességét. A folyó fizetési mérleg többlete némileg mérséklődött a harmadik negyedévben, azonban az aktívum így is csaknem 400 millió eurót tett ki. A többlet csökkenésének hátterében elsősorban a reálgazdasági tranzakciók euróban mért egyenlegének a stagnálása és a jövedelemsor passzívumának emelkedése áll. A hazánkban működő nemzetközi cégek profitabilitásának helyreállásával a jövedelemsor hiánya fokozatosan emelkedik, azonban ezt a folyamatot a szektoriális különadók ideiglenesen megállítják. Amennyiben a különadót a vállalatok tovább tudják hárítani a fogyasztókra, a jövedelemsor passzívuma ismét emelkedni kezd, ezért a folyó fizetési mérleg idén várható 1 százalékos GDP-arányos aktívuma a 0,8 százalékra csökkenhet 2011-ben. 3
1. TÁBLÁZAT: A FŐBB MAKROGAZDASÁGI VÁLTOZÓK VÁRHATÓ ALAKULÁSA (INDEXEK AZ ELŐZŐ ÉV BÁZISÁN) 1 2009 2010 2011 Bruttó hazai termék (volumenindex) 6,7 1,1 3,3 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) 8,1 1,7 3,0 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) 8,0 3,1 3,8 Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex) 9,6 14,3 9,3 Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex) 14,6 12,4 9,1 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 3,7 5,5 5,8 Éves fogyasztói árindex (%) 4,2 4,9 4,2 A jegybanki alapkamat év végén 6,25 5,5 6,25 Munkanélküliségi ráta (%) 10,0 11,0 10,60 A bruttó átlagkereset alakulása (%) 0,6 2,6 2,8 A mezőgazdasági hozzáadott értéke (volumenindex) 15,2 15,0 3,0 Az ipari hozzáadott értéke (volumenindex) 13,1 9,0 7,0 Az építőipari hozzáadott értéke (volumenindex) 6,3 11,0 4,0 Szolgáltatások (volumenindex) 4,3 0,2 2,0 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában -0,5 1,0 0,8 Az államháztartás ESA95 egyenlege a GDP százalékában 4,0 3,7 2,9 1 A negyedéves adatok a jelentés végén, a Táblázatok részben találhatók. 4
Nemzetközi kitekintés A világgazdaságot továbbra is a válságból való kilábalás jellemzi, bár az előző negyedév óta némileg lelassult ez a folyamat. Számos fejlett és fejlődő ország komoly fiskális és monetáris problémákkal néz szembe, és emellett jelentős feszültségek vannak a munkaerőpiacon, s ezek oldódása sok időt vesz igénybe. Tovább folytatódott a pénzügyi rendszer konszolidációja, köszönhetően az alacsony kamatoknak, illetve az újabb mennyiségi lazításoknak. A monetáris politika irányultsága kezd egyre jobban különbözni az Atlanti-óceán két partján: míg az USA-ban továbbra is lazák monetáris kondíciók, addig egyes európai országok lassan megkezdik a kamatemelési ciklusukat, illetve a rendkívüli eszközök visszavonását. Az elmúlt negyedévben ismét felerősödtek a félelmek a perifériális eurózóna-tagországok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatban, ami a kockázatvállalás megingását és a felárak emelkedését vonták maguk után. A globális konjunktúra várható alakulása 2010-ben és 2011-ben Novemberi jelentésében a Nemzetközi Valutaalap felfelé módosította globális GDP-projekcióját, ami szerint 2010-re 4,8, 2011-re pedig 4,2 százalékos növekedést prognosztizálnak. Az OECD viszont nem változtatott 2010-es előrejelzésén (4,6%), jövőre pedig 4,2 százalékos növekedést várnak a szakértők. A világkereskedelem dinamikája a 2010. évi első és második negyedéves nagy bővülés után a harmadik negyedévben némileg lelassult (15 százalékról 9,4 százalékra), azonban továbbra is a várt felett alakul a növekedési ráta. Az OECD prognózisa alapján 12,3 százalékos lesz 2010- ben a világkereskedelem bővülése, ami megítélésük szerint 2011-re 8,3 százalékra fog csökkenni. Bár a dinamika mérséklődik, a helyreállás azonban folyamatos, így jövő év végére a nemzetköz kereskedelmi forgalom volumene megközelítőleg eléri a válság kitörése előtti szintet. A lassulás azért következhet be, mert az ipari termelés 2009-es nagyarányú visszaesése után jelentősen nőtt a szektor kibocsátása, ezt követően azonban a növekedési ráták visszaesnek a bázishatás, illetve a helyreállás visszafogottabb dinamikája révén. A növekedés azonban nagymértékben eltér az egyes régiókban, illetve országcsoportokban. A különbségek okai abból adódnak, hogy milyen erősek a fundamentumok, mekkora mozgástere van a fiskális és a monetáris politikának a kereslet élénkítésére, és milyen intenzívek a külkereskedelmi kapcsolatok a gyorsan fejlődő országokkal. A válság az ázsiai országokat érintette legkevésbé, közöttük is Kína és a többi fejlődő ázsiai ország 2 vészelte át legjobban a válság első két évét. Ezekben a gazdaságokban idén akár 9,4 százalékos is lehet a GDP- 2 Az OECD osztályozása alapján Kína, India, Thaiföld, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Vietnam, Kambodzsa, Pakisztán, Afganisztán, Nepál, a Maldív-szigetek, Banglades tartozik ezen országcsoportba. 5
2006 I. V. IX. 2007 I. V. IX. 2008 I. V. IX. 2009 I. V. IX. 2010 I. V. IX. bővülés, ami jövőre 8,4 százalékra csökken, de így is jóval magasabb a növekedési ütem, mint a világ más régióiban. A gazdaság dinamizmusának mozgatórugója a belső kereslet és az ipari kibocsátás növekedése. Ez a bővülés jelentős importigénnyel párosul, így a távolkeleti keresleti szívóhatás a külkereskedelmi partnerek exportjára is pozitív hatást gyakorol. Az USA bruttó hazai termékének bővülése az előző negyedévben 1,7 százalékos volt, ami az előző időszak 3,7 százalékos növekedésétől nagymértékben elmarad. A lassulás elsősorban a háztartások fogyasztásának megtorpanásával magyarázható. Növelik a bizonytalanságot a munkaerő-piaci feszültségek, és hogy a bankok hitelezési aktivitása továbbra is visszafogott. Az IMF szerint az USA gazdaságának növekedése tovább lassul 2010 hátralévő részében, így összességében 2010-ben a GDP 2,6, 2011-ben pedig a 2,3 százalékos bővülésére számítanak. Az eurózóna országaiban is különbözik a válságból való kilábalás dinamikája. Összességében 2010-re 1,7 százalékos, 2011-re pedig 1,6 százalékos GDP-növekedést prognosztizál az OECD és az IMF is. A kilátások az előző negyedévhez képest némileg javultak, főleg a kedvező külkereskedelmi eredményeknek köszönhetően. Jól jelzi ezt, hogy a Nemzetközi Valutalap júliusi előrejelzéséhez képest 0,7 százalékponttal, 1,7 százalékra emelte a valutaövezetre és 1,9 százalékról 3,3 százalékra a Németországra vonatkozó idei előrejelzését. Ezzel szemben Görögország kilátásai tovább romlottak 2010-re: korábban 3,8 százalékos visszaeséssel számoltak a szakértők, az új prognózis azonban 4 százalékos GDP-zsugorodást jósol. Ezenfelül Írországban és Spanyolországban várhatóan az idén tovább csökken a bruttó hazai termék, Írországban 0,3, Spanyolországban pedig 0,2 százalékkal. 1. ÁBRA: A FOGYASZTÓI BIZA LOM M ÉRLEGE A Z EU RÓPAI UNIÓBA N (SZEZONÁ LI SA N KIIG AZÍ TOT T ADATOK) 0,0-5,0-10,0-15,0-20,0-25,0-30,0-35,0-40,0 Európai Unió (27) Eurózóna Forrás: Eurostat 6
Az Eurostat felmérése alapján tovább nőtt a fogyasztói bizalmi mérleg a harmadik negyedévben, az Európai Unióban és az eurózónában egyaránt. Az utóbbi régióban nagyobb mértékű volt a javulás, amely a szezonálisan kiigazított adatok alapján átlépte 2008 első negyedévének átlagát. A bizalmi indexek további növekedése a belső kereslet élénkülését vetítik előre, amely által növekedésnek indulhat a háztartások fogyasztása, és emelkedhet az importigény, azonban a jelentős földrajzi különbségek továbbra is fennmaradnak, esetleg fel is erősödnek. A háztartások gazdasági helyzetre vonatkozó megítélésében folytatódott a romló tendencia Görögországban, Portugáliában, Lengyelországban és Nagy-Britanniában is. Munkaerőpiac A munkapiaci feltételek sok fejlett és fejlődő országban javulni kezdtek. Az OECDországokban a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben 8,25 százalékos volt, ami nagyságrendekkel meghaladja a természetes rátát. A magas ciklikus munkanélküliség laza munkaerőpiacot eredményez, azonban az előrejelzések szerint a mutató 2010-ben már csökkenő pályára áll. A munkaerőpiacon megfigyelt sokkhatás lecsengése sokkal elnyújtottabban megy végbe, mint a gazdaság kibocsátásának vagy a nemzetközi kereskedelemnek a normalizálódása. Az OECD előrejelzései azt mutatják, hogy 2012-ig még biztosan nem éri el a munkanélküliségi ráta a válság előtti szintjét. Az igazán fontos kérdés az lesz a közeljövőben, hogy milyen eszközökkel fogják minimalizálni az egyes államok a ciklikus munkanélküliségből adódó negatív hatásokat, és sikerül-e megakadályozni a strukturális munkanélküliség, azaz a természetes ráta növekedését. A jövőben fontos lesz a munkanélküliek átképzése, megfelelő allokációja a szektorok és a régiók között, azaz nagy feladat hárul az aktív munkaerő-piaci politikákra. A foglalkoztatás csak lassan növekszik a fejlett országokban, különösen Japánban és néhány fejlettebb európai államban, mivel a kibocsátás bővülése először a ledolgozott munkaórák számában, illetve a munkatermelékenység növekedésében tükröződik, és közben csak lassan nő az üres álláshelyek száma. A munkanélküliségi rátában bekövetkező fordulatra az eurózónában még várni kell. Az aggregát adatok szerint 2008 harmadik negyedéve óta közel négy és fél millió alkalmazottat bocsátottak el, az Eurostat felmérései szerint, és a munkanélküliségi ráta 7,3 százalékról 9,9 százalékra emelkedett 2010 második negyedévéig. A Valutalap előrejelzése szerint a mutató az év végéig elérheti a 10,1 százalékos szintet. Tovább rontja a képet az a tény, hogy a részmunkaidős foglalkoztatottak száma soha nem látott mértékűre nőtt, aminek következtében a kereslet felfutásának alacsonyabb addicionális foglalkoztatásbővítő hatása lehet. A régióban a munkaerő-piaci kilátások enyhén pozitívak, hiszen az előrejelzések szerint már rövid távon is nőni fog a foglalkoztatás, és csökken a munkanélküliség. Azonban jelentősen különbözik a visegrádi országok munkaerőpiaca. A legmagasabb munkanélküliség továbbra is 7
2007 I. 2008 I 2009 I 2010 I Szlovákiában volt, ahol a mutató a harmadik negyedévben elérte a 14 százalékot. A régióban északi szomszédunk foglalkoztatását sújtotta legjobban a válság, ami a 2008-as év közepe óta több mint 8 százalékkal esett, s a legtöbb embert a feldolgozóiparból bocsátottak el. Csehországban jobb volt a helyzet a harmadik negyedévben, mivel csak 7,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta, amely 2011-re a Cseh Nemzeti Bank szerint tovább fog csökkeni 7,1 százalékra. Csehországban is jelentős létszámleépítést regisztráltak a feldolgozóiparban, ahol nagyarányú, 14 százalékos létszámcsökkentés történt 2008 közepe óta. Legkevésbé a lengyel munkaerőpiacot érintette a válság, ahol az alkalmazottak számában nem volt jelentős változás a krízis kitörése óta. Növekedett azonban az aktivitás, ami a munkanélküliek számának bővülésében csapódott le, azaz sokan visszatértek a munkaerőpiacra. 2. ÁBRA: A VI SEG RÁDI ORSZÁG OK ÉS AZ EURÓZÓNA MUNKANÉ LKÜ LI SÉGI RÁTÁI 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Forrás: Eurostat, CNB,NBP, NBS Csehország Lengyelország Szlovákia Eurózóna Pénzügyi folyamatok Az OECD által publikált pénzügyi kondíciók indexe (FCI) arról tanúskodik, hogy a pénzügyi rendszerek stabilizálódása tovább folyatódott az elmúlt negyedévben. Az FCI komponensei (reálkamat, kötvény spreadek, reálárfolyamok, a háztartások nettó vagyona) azonban eltérő mértékben változtak ugyanebben az időszakban. Az alacsony pénzpiaci kamatok és államkötvényhozamok hozzájárultak a pénzügyi kondíciók javulásához, és a bankok harmadik negyedévi magas profitjához. Az uniós bankszektor stressztesztje kielégítő eredménnyel zárult, ami tovább csökkentette a bizonytalanságot. Az egyes perifériális eurózóna-országokkal 8
2000 I. 2001 I. 2002 I. 2003 I. 2004 I. 2005 I. 2006 I. 2007 I. 2008 I. 2009 I. 2010 I. kapcsolatban azonban ismét felmerültek az államadósság-pálya fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak, melyek a felárak emelkedésében is tükröződtek, és kedvezőtlenül hatottak a kockázatvállalási hajlandóságra. 3. ÁBRA: A Z OECD PÉ NZÜGYI KONDÍCIÓK I NDEXE (FCI) 8 6 4 2 0-2 -4-6 Forrás: OECD Economic Outlook 88 USA Eurozóna Japán Nagy-Britannia A pénzügyi és tőkepiacok stabilizálódását mutatják a nemzetközi részvényindexek is, melyek rendkívül nagy volatilitás mellett, az előző negyedévben publikált kiadványunk óta jelentősen emelkedtek a világban. Az S&P 500 index közel 16,5 százalékkal növekedett, amire pozitívan hathatott a FED monetáris élénkítő csomagja. Az S&P EU 350 emelkedése elmarad az USA-ban tapasztalttól (9,1%), mivel az európai részvénypiacokra nyomást gyakoroltak a kedvezőtlen államháztartási hiányokról szóló hírek. Az árak alakulása, monetáris politika, pénzügyi stabilitás A nyersanyagárak jelentősen emelkedtek 2010 júniusa óta: az IMF által közölt elsődleges alapanyagindex alapján az időszak alatt 15 százalékos volt a növekedés. A mezőgazdasági árak közül a gabonafélék emelkedtek leginkább a második negyedévről a harmadikra (19,4%), köszönhetően a kedvezőtlen kelet-európai terméseredményeknek. A következő időszakra az alapanyagárak, ezen belül is a mezőgazdasági termelői árak további emelkedé- 9
sével számolunk, ami egyes térségekben jelentősen hozzájárulhat a fogyasztói árak növekedéséhez. Az inflációs nyomás ezzel szemben továbbra is mérsékelt a világgazdaságban az alacsony keresletnek köszönhetően. A kínálati sokkok, elsősorban a mezőgazdasági termékek árrobbanása, rövid távon felfelé módosították a jövőbeli inflációs pályát, azonban a várakozások továbbra is mérsékelt áremelkedést vetítenek előre. Az USA-ban a fogyasztói árindex 1,2 százalékon állt októberben, azaz az mutató továbbra is elmarad a FED által kívánatosnak tartott 1,7 2 százalékos sávtól. Az alacsony keresleti nyomást mutatja az is, hogy az év/év maginfláció 0,6 százalékra süllyedt, miközben az inflációs várakozások rekord alacsony szintre estek a tengerentúlon. Ennek köszönhetően ismét felerősödtek a deflációs félelmek az Egyesült Államokban. 4. ÁBRA: A HA RM ONIZÁ LT FOGYA SZT ÓI Á RINDEX A LAKU LÁ SA AZ EURÓZÓNÁBAN ÉS A VI SEGR ÁDI R ÉGI Ó BA N (A Z E LŐZŐ ÉV A ZONOS I DŐSZAKÁNA K BÁZI SÁN) 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0-0,5 jan feb márc ápr máj jún júl aug szept okt nov Eurózóna Csehország Lengyelország Szlovákia Forrás: Eurostat Az eurózónában és a visegrádi régióban ezzel szemben a harmonizált fogyasztói árindex emelkedett az elmúlt negyedévben. Az európai infláció megugrását nagyrészt az élelmiszerek, ezen belül is a feldolgozatlan élelmiszerek árának növekedése húzta felfelé az elmúlt három hónapban. A szezonális élelmiszerek éves bázison számított drágulása július óta a visegrádi régió valamennyi országában kétszámjegyű. A termékcsoport árindexe Lengyelországban a legmagasabb, ahol októberben több mint 20 százalékos áremelkedését regisztráltak. Átlag felett nőttek továbbá az energiaárak, ezen belül is az üzemanyagok, melyek ár- 10
emelkedése az eurózónában szeptemberben elérte a 12,7 százalékot, és a dinamika októberben a gyorsbecslés alapján tovább emelkedett, meghaladva a 13 százalékot. Mindemellett az egyéb energiaárak emelkedése eddig mérsékelt maradt. A kínálati sokkokat egyelőre ellensúlyozni tudja az ipari termékek és a piaci szolgáltatások mérsékelt árdinamikája, ami egyrészt a továbbra is lanyha keresletre, másrészt pedig az inflációs várakozások horgonyzottságára utal. Az inflációs folyamatok továbbra is laza monetáris politikát tesznek lehetővé a tengerentúlon, az Egyesült Államokban a központi bank szerepét betöltő FED nem változtatott az alapkamaton, ami így már két éve a 0-0,25 százalék közötti sávban van. Az árak alacsony dinamikája lehetőséget teremt a FED számára, hogy további jelentős mennyiségi lazítással élénkítse a lassuló gazdaságot. A Quantitative Easing 2 program keretében a lejáró 300 milliárd dollárnyi állampapír megújításán felül további 600 milliárd dollárnyi állampapírt vásárol a FED 2011 első felében. A bejelentésre a dollár gyengülni kezdett a főbb devizákkal szemben, és a tőzsdeindexek növekedésnek indultak világszerte. Szintén fenntartotta a laza monetáris kondíciókat a Bank of Japan (BoJ), mivel 0,1 százalékról 0-0,1 százalékra mérsékelte az irányadó rátát. Ezenkívül a japán monetáris hatóság is menynyiségi lazításba kezdett, ennek összege éppen tizede az Egyesült Államokban megfigyeltnek. A dollárral szembeni túlzott felértékelődés elkerülése érdekében a BoJ nyíltpiaci műveleteket is végrehajtott, és igyekezett fizetőeszközének árfolyamát 82 yen/dollár alatt tartani. Általánosságban elmondható, hogy a fejlett országok jegybankjai által végrehajtott monetáris lazítás a feltörekvő államok valutáinak nominális felértékelődéséhez vezet, ami visszafogja az exportorientált gazdaságok növekedését. Ez ellen a feltörekvő jegybankok is leértékeléssel, mennyiségi lazítással vagy Brazíliához, Dél-Koreához és Thaiföldhöz hasonlóan a beáramló forró pénzek, spekulatív befektetések szigorú megadóztatásával védekezhetnek. A currency war -t, vagyis a leértékelési versenyt igyekeznek meggátolni a nemzetközi szervezetek (IMF, G20), azonban ezen találkozók eddig csupán viszonylag általános közleményekkel, állásfoglalásokkal zárultak. Az Európai Központi Bank nem változtatott az alapkamaton, ami továbbra is 1 százalékon áll, azonban a bank kommunikációja egyre inkább eltolódott a rendkívüli eszközök visszavonásának irányába. A gazdasági konjunktúra javulása lassan folytatódik, miközben az egyszeri kínálati sokkok ellenére a várható infláció 2 százalékos felső toleranciaszint alatt található. Ezt támasztják alá a várakozások is, melyek konzisztensek az inflációs céllal. A visegrádi régióban szintén nem változott az irányadó ráta. Lengyelországban a növekvő inflációs nyomásra egyelőre nem reagált a jegybank, igaz októberben 3-ról 3,5 százalékra emelete a kötelező tartalékráta mértékét, azaz az amerikai trendekkel ellentétben a pénzmennyiség szűkítését hajtotta végre. Az emelkedő nyersanyagárak jelentős áremelkedést okozhatnak, így az inflációs nyomás fennmaradása esetén valószínűleg az alapkamatot is 11
2006 I. V. V IX. XI. 2007 I. V. V IX. XI. 2008 I. V. V IX. XI. 2009. I. V. V IX. XI. 2010. I. V. V IX. XI. megemeli a lengyel Monetáris Tanács. Egyelőre a cseh alapkamat sem változott, továbbra is 0,75 százalékon áll. A szigorítás irányába mutat, hogy a tartás mellett egy 0,25 százalékos kamatemelésre is érkezett szavazat a tanács ülésén. Bár a cseh gazdaság növekedésnek indult, a várható fiskális kiigazítás 2011-ben érdemben le fogja lassítani a bővülést, robusztus gazdasági növekedésre csak 2012-ben számíthatunk. A monetáris politika számára releváns (mag)infláció a célszint alatt van, a mutató az előrejelzések szerint fokozatosan emelkedik, és 2012-re éri el a célszintet. 5. ÁBRA: A VI SEGR ÁDI ORSZÁG OK ÉS AZ EURÓZÓNA IRÁ NYAD Ó KAMAT LÁ BÁ NA K A LA KULÁ SA 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 Forrás: ECB, NBP, CNB Csehország Lengyelország Eurózóna Fiskális politika Az elmúlt hónapokban a fejlett és a fejlődő világ együttes egészét tekintve általában alig módosultak az idei évi költségvetési hiányokra vonatkozó előrejelzések. A legfontosabb kivétel Írország, ahol a bankrendszer állami kimentése miatt GDP-arányosan közel 20 százalékkal, 32 százalékra nőtt az idei évre várható deficit. Sokkal kisebb mértékben, de a tavasszal készült előrejelzésekhez képest romlottak az egyenlegre vonatkozó várakozások Bulgáriában és Szlovákiában is, míg Németországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Portugáliában javultak a kilátások. Bár több olyan ország (Lettország, Litvánia, Románia) is van, mely külső nyomásra hozzálátott a költségvetési kiigazításnak, ezek a lépések még alig látszanak az előrejelzéseken. Általánosságban a költségvetési folyamatokról az mondható el, hogy ahol romlott az egyenleg, ott az költségvetési intézkedésekre vezethető vissza, míg a javulás mögött általában a vártnál nagyobb gazdasági növekedés bevételnövelő hatása áll. E két 12
ellentétes tényező együttes hatása eredményezte azt is, hogy az Egyesült Államokban nem változott az idei hiányra vonatkozó prognózis. A nagy európai gazdaságok közül Németországban és Franciaországban az Egyesült Államokhoz hasonlóan 2011-ig kitart a rendkívüli állami szerepvállalás. Az adósságállományát néhány év alatt megduplázó Egyesült Királyságnak csupán 2009-ben volt erre pénze, míg Olaszország már a válság előtt is akkora adósságállománnyal rendelkezett, amely meggátolta a kormányt, hogy a költségvetés rovására dinamizálja a gazdaságot. 2. TÁBLÁZAT: A VÁRHATÓ HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG GDP-ARÁNYOS NAGYSÁGA (2010) Egyenleg Adósság Egyenleg Adósság Ausztria 4,8 70,0 Luxemburg 1,8 18,2 Belgium 4,8 100,2 Magyarország 4,2 78,4 Bulgária 4,9 18,2 Málta 4,2 70,4 Ciprus 5,9 62,2 Nagy-Britannia 10,2 76,7 Csehország 5,4 40,1 Németország 4,5 75,3 Dánia 4,6 44,2 Olaszország 5,1 118,4 Észtország 1,1 8,1 Portugália 7,3 83,1 Finnország 3,4 50,0 Románia 6,8 35,5 Franciaország 8,0 84,2 Spanyolország 9,3 63,5 Görögország 7,9 130,2 Svédország 2,2 41,7 Hollandia 6,0 66,0 Szlovákia 8,0 41,8 Írország 31,9 99,4 Szlovénia 5,7 34,5 Lengyelország 7,4 55,2 EU 6,8 79,1 Lettország 11,9 42,2 USA 11,1 92,7 Litvánia 7,7 39,5 Japán 9,6 225,8 Forrás: IMF, EUROSTAT A fejlődő országok esetében várhatóan a tavalyi 4,8 százalékról 4,2 százalékra csökken az átlagos költségvetési deficit, ami részben a kamatköltségek csökkenésére, részben a szigorúbb költségvetésre vezethető vissza. Az államadósságokra vonatkozó kilátások globális szinten nem változtak jelentősen az elmúlt hónapokban. A legfrissebb előrejelzések szerint a fejlett államok adóssága 2011 végére a válság előtti szintet 30 százalékponttal meghaladva GDP-arányosan eléri a 102 százalékot, míg a G20 esetében a 115 százalékot. Az említett periódus alatt a fejlődő államok átlagos államadóssága 36-37 százalék körül stagnál, ami annak köszönhető, hogy az afrikai, délamerikai és ázsiai országok többségének sem a pénzügyi-finanszírozási rendszere, sem pedig a gazdasága nem kötődik szorosan a válság által leginkább sújtott államokéhoz. Az eladósodás az Európai Unió esetében is jelentős: négy év alatt a GDP 58,8 százalékáról 2011 végére az előrejelzések szerint 83,3 százalékra nő az államadósság nagysága. Az IMF korábbi becslése szerint a fejlett országok államadósságának jelentős növekedése mögött fele részben a 13
Millió euró válság miatti adókiesés áll, nagyjából ötöde vezethető vissza egyrészt a kamatterhek és a növekedés ütemének különbségére (mivel GDP-arányosan tartjuk számon az államadósságot), valamint a fiskális keresletélénkítő programok költségeire, tizede pedig a pénzügyi szektor támogatására. Magyar külső kereslet A magyar exportstruktúra nem sokban változott az előző negyedévhez képest. Most is Németország (25,31%) a legnagyobb felvevő piaca a külföldre szánt magyar áruknak és szolgáltatásoknak, majd őt követi Nagy-Britannia (5,30%), Románia (5,29%), Olaszország (4,93%), Ausztria (4,92%), Franciaország (4,79%) és Szlovákia (4,77%). A magyar kivitel a harmadik negyedévben elérte hároméves maximumát, amely 4 milliárd 800 millió forint volt. Ez a növekedés euróban mérve is nagynak mondható, bár már nem beszélhetünk hároméves csúcsról, mivel 2008 óta jelentős mértékben leértékelődött a forint a közös fizetőeszközhöz képest. Az export egyik hajtóereje az ázsiai belső kereslet növekedése, mert bár a távolkeleti partnerek súlya a magyar kivitelben alacsony (6%), de a német gazdaságon keresztül jelentős közvetett hatásuk van a magyar exportra. 6. ÁBRA. A KÜ LKERESKE DELMI TERM É KFORGA LOM EURÓBA N 7 500 800 7 000 6 500 6 000 5 500 5 000 4 500 4 000 600 400 200 0-200 -400 3 500-600 Egyenleg Behozatal Kivitel Forrás: KSH Az Eurostat fogyasztói bizalmi mérlegéről már általánosságban volt szó, azonban érdemes külön a legnagyobb kereskedelmi partnereinknél is megvizsgálni. Ezek alapján Nagy-Britannia kivételével szinte minden exportpartnerünknél folyamatos a bizalmi index emelkedése, 14
ami arra utal, hogy a fogyasztás növekedése pozitívan hathat a magyar termékek és szolgáltatások kivitelére. A német IFO intézet felmérése alapján a helyzetértékelések és a várakozások is tovább javultak az előző negyedévhez képest. A német ipari és szolgáltató szektorok exportja tovább bővült, jellemzően az ázsiai piacok növekvő belső kereslete miatt. Ez a trend folytatódhat, amit alátámaszt a Bundesbank 2010 12-es előrejelzése is, melyben további exportbővülést várnak. A kivitel növekedésének e szerint a Kínába irányuló export lesz az egyik legfontosabb mozgatórugója. Azonban két év múlva már valamelyest csökkeni fog a növekedés dinamikája. Összességében 2010-re 14,7 százalékos exportnövekedést várnak a német jegybank elemzői, amely 2011-re 7,6 százalékra mérséklődik, majd 2012-ben 5,4 százalékra apad a dinamika. A német konjunktúrát jellemző indikátorok és a hazai új rendelések alapján az ipar exportértékesítéseit a következő hónapokban is erős, de dinamikájában az év első félévében tapasztalttól elmaradó növekedés jellemzi. Ennek tükrében a magyar export növekedése idén előrejelzésünk szerint 14,4 százalékos lesz, majd 2011-re a ráta 9,6 százalékra mérséklődik. A behozatal idén a kivitel alatt marad, ami 12,2 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest, de jövőre a folyamatos belső kereslet élénkülése miatt az import növekedése már meghaladja az exportét, amely így 9,7 százalékkal fog emelkedni. 15
A hazai növekedés alakulása A hazai GDP megközelítőleg intézetünk előrejelzésének megfelelő pályán mozog, és 1,7 százalékos növekedést mutatott a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakának bázisán. A bruttó hazai termék felhasználási oldalának szerkezete azonban jelentősen eltér az általunk prognosztizálttól. A harmadik negyedévi részletes adatok alapján úgy tűnik, hogy a belső kereslet, ha lassan is, de bővülésnek indult, elsősorban a fogyasztásban megfigyelhető trendfordulónak köszönhetően. A beruházások volumene tovább zsugorodott negyedéves és éves bázison egyaránt, miközben a készletciklus megfordulni látszik, így a bruttó felhalmozás visszaesése meghaladta az állóeszköz-felhalmozás csökkenését. A nettó export továbbra is jelentősen hozzájárult a bruttó hazai termék bővüléséhez, azonban mind az export-, mind az importdinamika mérséklődését regisztrálták. 7. ÁBRA: A GDP-NÖVE KEDÉS FE LHA SZNÁ L Á SI OLDALI SZE RKEZET E (SZÁZA LÉ K AZ E LŐZŐ ÉV AZONOS ID ŐSZA KÁNAK B ÁZI SÁ N) 5 0-5 -10-15 2008 I. 2009 I. 2010 I. Háztartások fogyasztása Bruttó állóeszköz-felhalmozás Nettó export Közösségi fogyasztás Készletváltozás és statisztikai eltérés Bruttó hazai termék (GDP) összesen Forrás: KSH Termelési oldalon az exportorientált feldolgozóipar hozzáadott értékének növekedése továbbra is domináns, miközben a belső kereslet enyhe bővülésével párhuzamosan a szolgáltatások GDP-hozzájárulása is pozitív volt, amire utoljára 2007-ben volt példa. A szolgáltatásokon belül a legnagyobb bővülést a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatban regisztrálták, ami szorosan összefügg a bővülő exportteljesítménnyel. A kisebb súlyú ágaza- 16
2006 I. V. V IX. XI. 2007 I. V. V IX. XI. 2008 I. V. V IX. XI. 2009 I. V. V IX. XI. 2010 I. V. V IX. XI. tok közül a mezőgazdaság hozzáadott értékének visszaesése tovább folytatódott, sőt a dinamika meghaladta az elmúlt negyedévit, az építőipar zsugorodásának mértéke azonban csökkent a legfrissebb adatok alapján. A makrogazdasági kereslet A háztartások fogyasztási kiadása a korábbi előrejelzésekkel ellentétben már a harmadik negyedévben emelkedni kezdett éves bázison (0,8%). A növekedés már tükröződött a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is, mivel a mutató a harmadik negyedévben szintén 0,8 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, amire utoljára 2007 első negyedévében volt példa. Az Eurostat által számszerűsített fogyasztói bizalmi index némi emelkedést mutatott Magyarországon a második negyedévhez képest. A hazai lakossági bizalmi indexekre jellemző, hogy a választási években jelentősen javulnak, ezt követően azonban érdemben visszaesnek. 2010-ben azonban nem figyelhető meg korrekció a bizalmi indexben, sőt az elmúlt negyedévben tovább javultak a háztartások jövőbeni fogyasztásukra, pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásai. Az általános gazdasági környezetre, illetve a munkapiaci folyamatokra vonatkozó várakozások a kérdőíves felmérés alapján már nem növekedtek érdemben az elmúlt hónapokban, azonban utoljára 2006-ban mértek hasonló optimista kilátásokat. Érdemben emelkedett ezzel szemben a következő 12 hónapra várt fogyasztási kiadások volumene, ami növekvő fogyasztási pályát vetít előre a közeljövőben. 8. ÁBRA: A HAZAI FOGYA SZTÓI BIZALMI MÉRLEG KOMPONE NSE I 20,0 10,0 0,0-10,0-20,0-30,0-40,0-50,0-60,0-70,0-80,0 Forrás: Eurostat Általános gazdasági környezet Pénzügyi helyzet Fogyasztási kiadások 17