ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények és igénybevételük. Jelen hírlevelünkben ezek részleteit foglaljuk össze. Az elfogadott törvényben meghatározott természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból t vehet igénybe. Az összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető részkedvezmény alapja megegyezik a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér összegével. Az ettől eltérő részkedvezmény alapokat, illetve a különböző időbeli és jövedelmi korlátokat az eknél külön-külön szerepeltetjük. t 2013-ban az elvárt béremelés teljesítésétől függetlenül veheti igénybe a munkáltató, tehát az is, aki 2012 folyamán erre a típusú re nem volt jogosult. Az részkedvezmény maximális mértéke munkavállalónként 12 000 forint, amely kedvezmény 75 000 forint bruttó bér felett lineárisan csökken 135 000 forintig. Például 100 000 forint bruttó munkabér esetében a 75 000 forint feletti rész 25 000 forint, amely 20 százalékával kell csökkenteni a maximálisan adható 12 000 forintot, így az összege havi 7 000 forint. A Foglalkoztatások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-én hatályos KSH közlemény 9. főcsoportjába tartozó foglakozás szerinti munkakörben foglalkoztatott után időkorlát nélkül igénybe vehető a kedvezmény, melynek alapja a munkabér 14,5 százaléka, mely azonban csak legfeljebb 100 000 forint után számítható.
ek 2013 A részkedvezmény nem érvényesíthető, amennyiben a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag szakképzetséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta. ban a felmentését, felmondását közvetlenül megelőzően kormánytisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. A programban résztvevő, hatósági bizonyítvánnyal rendelkező természetes személyt munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető élhet ezen adókedvezménnyel. A részkedvezmény a munkavállaló hatósági bizonyítványának érvényességi idején belül érvényesíthető, mely egyenlő a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával. Kedvezményt érvényesíthet a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó a saját maga, illetve a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda és az egyéni cég a megváltozott munkaképességű tagja után. után érvényesíthető részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékával. A legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő foglalkoztatottra tekintettel a részkedvezmény a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 000 forintnak 27 százaléka. A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással a munkáltató részére egy alkalommal igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A kedvezmény, amennyiben minden feltételnek megfelel, a 2012. december 31-én fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható, azzal, hogy a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontjának 2013. január 1-jét kell tekinteni.
ek 2013 A bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 000 forintnak 14,5 százaléka az igénybe vehető részkedvezmény, amennyiben a fentiek alapján pályakezdőnek nem minősülő a 25 év alatti, valamint az 55 év feletti foglalkoztatott. Abban a hónapban, melyben a munkavállaló a korhatárt betölti, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében igénybe vehető. Tartósan álláskeresőnek az minősül, akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatását megelőző kilenc hónapon belül legalább hat hónapig álláskeresőként nyilvántartott. A részkedvezmény a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 000 forintnak 27 százaléka. A harmadik évben a részkedvezmény mértéke 14,5 százalékra csökken. A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. A gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott személy után a kifizetőt a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 000 forintnak 27 százaléka az igénybe vehető részkedvezmény, míg a foglalkoztatás harmadik évében a mérték 14,5 százalékra csökken. A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb három évig érvényesítheti. A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető re akkor jogosult, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti fejlesztési re jogosult adózónak minősül, és létszámát a fejlesztési re jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli. Legkorábban a fejlesztési re jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő ötödik év letelik.
ek 2013 Az új munkavállaló foglalkoztatásának első két évében a bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 000 forintnak 27 százaléka az igénybe vehető részkedvezmény, míg a foglalkoztatás harmadik évében a mérték 14,5 százalékra csökken. Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató, vállalkozásként működő, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény szerint kutatóhelynek minősülő kifizető részkedvezményt vehet igénybe, mely összege a bruttó munkabérnek, de legfeljebb 500 000 forintnak a 27 százaléka. A részkedvezmény nem érvényesíthető, amennyiben a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény szerinti kutató, fejlesztő munkakörben foglalkoztatta. Főszabály szerint egyszerre több egyidejűleg nem vehető igénybe, kivéve, ha ezt jogszabály külön lehetővé nem teszi. Ilyen külön rendelkezés hiányában az ek közötti választás joga a kifizetőt illeti meg, tehát a munkáltató eldöntheti, melyik kedvezménnyel jár jobban és azt választhatja. Több kedvezmény összevonására van lehetőség, amennyiben a START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ mellett igénybe vehető még a munkabérek nettó megőrzését célzó-, a Karrier Híd Program megvalósítását célzó- és a megváltozott munkaképességű vállalkozók ének valamelyike. A legfeljebb két jogcímen érvényesíthető kedvezmények együttes összege akár magasabb is lehet, mint a számított szociális hozzájárulási adó összege. A különbözetre ilyenkor az adózás rendjéről szóló törvénynek a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A főszabály alól kivétel még a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megőrzését célzó együttes igénybevétele, melyek ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthetőek. Itt azonban legfeljebb a munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó összegéig lehet a kedvezménnyel élni, tehát költségvetési támogatás igénybevétel itt nem lehetséges.
ek 2013 esetén legfeljebb a részkedvezmény alapja felső korlátjának a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót a kedvezmény a következő típusú részkedvezmények esetén: - a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után, - a 25 év alatti és az 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló után, - a tartósan álláskereső személyek után, - a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermek nevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után, - a szabad vállalkozási zónában működő által foglalkoztatott munkavállalók után, - a kutatók foglalkoztatása esetén. A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinthetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.