Társadalombiztosítás 2014.

Átírás

1 Társadalombiztosítás január 1-jétől a járuléktörvényben járulékalapok, járulékfizetés tekintetében csak annyi változás történt, hogy az elvárt járulékalapokat követő járulékfizetési modellek (egyéni vállalkozók és társas vállalkozások, valamint azok tagjai) esetén a minimálbér emelésével összefüggően emelkedik a járulékfizetési kötelezettség. A járulék mértékek tekintetében változás nincs, marad és adó módjára viselkedik továbbra is a 27 %-os szociális hozzájárulási adó. Kiemelendő viszont, hogy 2014-től a családi kedvezményrendszer kiterjed a biztosítottakat terhelő egyéni járulékokra is, ugyanis a személyi jövedelemadó alapjából kellő jövedelem hiányában nem érvényesíthető kedvezmény levonható a természetbeni, pénzbeli és nyugdíjjárulékból (ebben a sorrendben). A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) évi változásainak részletes ismertetése. 1. A Tbj. fogalomrendszerét érintő változások: 2014-től jelentős számú, jogalkalmazást segítő pontosító, illetve a járulék és szociális hozzájárulási adó (szocho) szabályai közötti összhang megteremtését szolgáló új rendelkezés született. Ezzel összefüggésben változott a - FOGVATARTOTT fogalma is. A módosítás a fogvatartottak pontosítását tartalmazza a büntető jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében. A fogvatartás formái jelentősen kibővültek, ezért is szükséges a Tbj-ben a fogvatartottak fogalmát újra meghatározni. Természetesen a fogvatartottak a Tbj. rendelkezései alapján egészségügyi szolgáltatásra, valamint a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy kivételével baleseti egészségügyi szolgáltatásra továbbra is jogosultak. A módosítás értelmében FOGVATARTOTT: az őrizetbe vett, a házi őrizetbe rendelt, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt, a szabadságvesztés vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy (Tbj. 4. új g) pont). 1

2 2. Biztosítottak körében történt változás január 1-jétől a nevelőszülők is társadalombiztosítottá válnak (a Tbj. alapján december 31-ig csak a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy minősült annak). Így a nevelőszülői jogviszonyban állók ettől az időponttól biztosítottként a társadalombiztosítás valamennyi pénzbeli és természetbeni ellátására jogosulttá válnak. A foglalkoztatási jogviszony a működtető, mint munkáltató és a nevelőszülő közötti írásbeli megállapodás alapján jön létre. A jogviszony azzal a nappal jön létre, amikor a gyámhatóság határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását kijelölte. A nevelőszülők díjazása munkabérnek minősül, a járulékalap pedig a nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem (Tbj. 5. (1) bek. a) pont). 3. A tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulóra vonatkozó megváltozott szabályok: A december 31-ig hatályos rendelkezések szerint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló mint biztosított járulékalapot képező jövedelme a tanulószerződésben meghatározott díj volt január 1-jétől azonban, figyelembe véve, hogy a szakképző iskolai tanuló tanulószerződése szünetelhet, ezért szükséges volt arról rendelkezni, hogy ilyen esetben a biztosítási jogviszony is szünetel. Ezért január 1-jétől a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj minősül járulékalapot képező jövedelemnek (Tbj. 4. k) pont 1. alpont). Ehhez a szabályozáshoz igazodik a Tbj. 8. h) pontja, mely szerint szünetel a biztosítás: a tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt. A Tbj. 4. k) 1. alpontjában a : tanulószerződésben meghatározott díj szövegrész helyébe: a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj szöveg kerül. Indok: Biztosított a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló. A jelenleg hatályos Tbj. 4. k) pontja értelmében tanulószerződés alapján tanulmányokat folytató tanuló esetén a járulék alapot képező jövedelem a tanulószerződésben meghatározott díj. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. tv. (hatályos január 1-től) 63. (5) bek. és a 64. (1) bek. első fordulata szerint a tanulószerződésben meghatározott díj csökkenthető 2

3 igazolatlan hiányzás esetén a mulasztás időtartamának figyelembevételével, illetve egyáltalán nem jár díjazás abban az esetben, ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, illetve a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól. Ezekben az esetekben nem indokolt a tanulóval a rögzített járulékalap figyelembevételével megfizettetni a járulékokat, így csak a ténylegesen kifizetett díj képez járulékalapot. Adóalapot képező jövedelem hiányában a szocho-t sem kell megfizetni. Ezekben az esetekben nem indokolt a tanulóval a rögzített járulékalap figyelembevételével megfizettetni a járulékokat, és a szocho-t, így csak a ténylegesen kifizetett díj képez járulék és szocho alapot! Figyelem! A tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt nem tarthat igényt a gazdálkodó szerv a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével összefüggő normatív csökkentő tételre, illetve a csökkentő tétel, vagy annak egy részének visszaigénylésére. 4. Hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató A főiskolai, egyetemi hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján hallgatói munkaszerződéssel végezhet munkát az alábbi kétféle módon: a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés részeként az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, vagy külső gyakorlóhelyen foglalkoztatott hallgatóra nem terjed ki a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség (2014. január 1- jétől T1041-es nyomtatványon ki kell jelenteni - ha korábban be volt jelentve - az állami adóhatóságnál). Ebben az esetben a szocho törvény alapján a kifizető szocho-t sem fizet (mivel a szocho törvény alapján e jogviszony nem eredményez adófizetési kötelezettséget sem). b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőfokú oktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző természetes személy a társadalombiztosítás rendszerében továbbra is biztosítottnak, illetve szocho tekintetében adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban állónak minősül. 3

4 Összefoglalva: a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra a biztosítás nem terjed ki (Tbj. 11. d) pontja). 5. A biztosítás szünetelése A biztosítás fő szabály szerint az annak alapjául szolgáló jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn (ezért is nevezzük a társadalombiztosítási jogviszonyt másodlagos un. követő jogviszonynak). Természetes tehát, hogy abban az esetben, ha az alap jogviszonyban folytatott tevékenység szünetel, - a társadalombiztosítási jogviszony, így a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság is szünetel. A Tbj.-ben január 1-jétől beiktatásra került egy új előremutató szabály, mely alapján a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetelése esetén a biztosítás is szünetel, (Tbj. 8. f) pont). A biztosítás szünetelésével kapcsolatban azonban nevesített esetekre is született módosítás, mely elsősorban az eddig hatályos szabályok pontosítását jelenti: a) Önkéntes katonai szolgálatot teljesítő biztosított jogállása: Fő szabály szerint a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosítás szünetel. Nem szünetel azonban a biztosítás akkor (többek között), ha azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszi igénybe a biztosított (Tbj. 8. ac) pont). b) Ügyvédek, közjegyzők, szabadalmi ügyvivők biztosítotti jogállásának szünetelése: Az ügyvédekről szóló évi XI. tv. alapján a kamarai tagság szüneteltetése helyett az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséhez szükséges kötni a biztosítási jogviszony szünetelését. A közjegyző, szabadalmi ügyvivők esetében szintén összhangban a rájuk vonatkozó szabályozással a kamarai tagság szüneteléséhez kapcsolódik a biztosítás szünetelése. Ehhez kellett igazítani a törvénymódosítást, vagyis január 1-jétől szünetel a biztosítás: az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyzők, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szünetelése alatt, (Tbj. 8. e) pont). c) Az állatorvosok biztosítási jogviszonyának szünetelése A Magyar Állatorvosi Kamarai engedéllyel történő állategészségügyi szolgáltató tevékenység szünetelésekor szünetel a társadalombiztosítási jogviszony is. A szünetelésre vonatkozó szabály december 31-ig Kormány Rendelet szintű volt, január 1-4

5 jétől törvényi szintre emelkedett - a korábbi pontatlanságot kiküszöbölve, és ennek megfelelően: szünetel a biztosítás az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt (Tbj. 8. g) pont). d) A tanulószerződés szüneteltetése: bővebben lásd: tájékoztató 3. pontja. 6. Magyarországon munkát végző kiküldöttek (kirendeltek,munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott), külföldi munkavállalók társadalombiztosítási jogállása a) január 1-től is érvényes a Tbj.11. b) pontja, mely szerint a biztosítás nem terjed ki többek között a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkavállaló által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre: - kiküldetés - kirendelés vagy - munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, e rendelkezés azonban ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. A korábbi korlátlan mentesség január 1-jétől korlátozódott két évre, - figyelemmel arra is, hogy az olyan külföldire, aki rövid ideig, átmeneti jelleggel dolgozik Magyarországon, - ne terjesszük ki a kötelező társadalombiztosítást. A kettős járulékfizetés elkerülése érdekében a már letárgyalt, illetve hatályba nem lépett kétoldalú szociális biztonsági egyezmények hatályba lépéséig szükséges volt rendelkezni a 2 éves időszak meghosszabbításáról annak érdekében, hogy a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalók január 1-jétől ne kerüljenek be a kötelező társadalombiztosítás rendszerébe. Ennek érdekében a Tbj. külön rendelkezik arról, hogy a két éves időtartamot január 1-jétől kell számítani és így a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a magyar társadalombiztosítási rendszerben- legkorábban január 1-jétől jön létre. 5

6 Miután a szocho-nak többek között nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, fel sem merülhet a szocho fizetési kötelezettség. b) A Tbj. az a) pontban tárgyalt esetkörrel összefüggésben január 1-jétől egy új 11/A -al egészül ki. A tájékoztató a) pontjában ismertetett Tbj. 11. b) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha: ba) a kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzés ténylegesen, vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, (alapfeltétel tehát, hogy a magyarországi munkavégzést eredetileg két évnél rövidebb időtartamra tervezték, de az ténylegesen vagy várhatóan előre nem látható körülmény miatt annál hosszabb lesz) és bb) ha az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő legalább egy év után következik be, és ezt a tényt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti az állami adóhatósághoz. A Tbj. rendelkezik arról is, hogy a (bb) pont szerinti esetnél) járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülés nem érinti szocho fizetési kötelezettség alóli mentesítést, vagyis a szocho-t meg kell fizetni (ez esetben az egyéni járulékalap és a szocho alap elszakad egymástól!). c) A Tbj. 11. (b) pontjában foglaltak alkalmazandók január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal, hogy a két éves időtartamot január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban január 1-jével jön létre. Példa: Japán székhelyű vállalkozás január 10-től egy japán mérnököt küldött magyarországi érdekeltségébe tartozó vállalatához, hogy az összeszerelő műhely üzembeállítását felügyelje. A projekt előrelátható megvalósítási ideje október 31-e volt, de előre nem látható körülmények miatt a kiküldetés időtartama február 10-ig meghosszabbodik. A jogszabály módosítást figyelembe véve a két éves időtartamot január 1-je előtti kiküldetés esetén is január 1-jétől kell számítani, így a példa szerinti japán mérnököt annak ellenére sem vonjuk be a kötelező társadalombiztosítási rendszerbe, hogy a kiküldetésének a valós időtartama a 24 hónapot meghaladja. 7. Sajátjogú nyugdíjas, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, és társas vállalkozó jogállása a Tbj.-ben. 6

7 2014. január 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, valamint a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő tagja után havi: 6810 (napi 227) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, (2013. december 31-ig ez az összeg havi 6660 (napi 222) forint volt. A módosítás a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának infláció követő emelését jelenti (Tbj. 19. (4) bek.). Természetesen a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók továbbra is fizetik a járulék alapot képező jövedelmük után a 10 % mértékű nyugdíjjárulékot. Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó: keresőképtelen, gyes-ben részesül, fogvatartott, állategészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, foglalkoztatása a munkaviszonyában (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyában) vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát, (Tbj. 37/A ). A módosítás célja az volt, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése igazodjon a főállású munkaviszonyban álló és egyidejűleg egyéni vagy társas, nem nyugdíjas vállalkozó járulékfizetési szabályaihoz. A módosítással e személyi kör mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége alól, ha munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában a foglalkoztatás egyidejűleg eléri a heti 36 órát. Figyelem! Sajátjogú nyugdíjas az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alapján: - öregségi nyugdíjban - rehabilitációs járadékban - a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban 7

8 - egyházi nyugdíjban - vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. (Megjegyzés: a rokkantsági ellátás előtt rokkantsági nyugdíj nem öregségi nyugdíj, így a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem tekinthető sajátjogú nyugdíjasnak, és így kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak, így ő főfoglalkozásúnak minősül, és ennek megfelelően köteles egyéni járulékokat és szocho-t is fizetni). 8. Átmeneti rendelkezések: a) A január 1-jétől hatályos módosító rendelkezéseket az olyan jövedelmekre kell elsőként alkalmazni, - ideértve a családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályokat is amelyeket a január hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani! b) Tbj. 53/A (1) bek.: a 82,35 szövegrész helyébe a 81,89 szöveg, a 17,65 szövegrész helyébe a 18,11 szövegrész lép. Ezt a módosítást, vagyis az alapok közötti felosztást a családi járulékkedvezmény bevezetése indokolta. A módosítással az Egészségbiztosítási Alap, illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közötti járulék megosztási arány módosul, tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékbevételek egy számlaszámra érkeznek. c) január 1-jétől hatályát veszti a Tbj a ( szívességi bejelentés ), így hatályát veszti a színlelt biztosítotti bejelentésre vonatkozó szabály, tekintettel arra, hogy az egyéni járulék befizetését nem indokolt szankciós jelleggel alkalmazni. 8

9 CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY január 1-jétől a családi kedvezményt nemcsak a személyi jövedelemadóban, hanem az egyéni járulékokban is érvényesíteni lehet akkor, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Azok a Tbj. 5. -a szerinti biztosítottak élhetnek ezzel az új lehetőséggel, akik nem rendelkeznek kellő összegű összevont adóalappal ahhoz, hogy az őket megillető szja törvény szerinti családi kedvezményt érvényesíteni tudják. A családi járulék kedvezményre kizárólag azok a személyek (biztosítottak) jogosultak, akik a családi kedvezmény érvényesítésére az Szja törvény szerint is jogosultak. Az Szja törvény határozza meg, hogy kik minősülnek eltartottnak, illetve kik a kedvezményezett eltartottak. A családi kedvezmény tehát két szorosan összefüggő rendszert alkot, egyrészt az Szja törvényt, másrészt a Tbj. rendelkezéseit kell megismerni ahhoz, hogy a magánszemély a családi kedvezményt a törvényes keretek között a megfelelő mértékben érvényesíteni tudja január 1-jétől tehát a kedvezményezett eltartott gyermekek után járó családi kedvezmény kiterjed a biztosítottakat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra is. Ki jogosult családi járulékkedvezményre? a) az szja törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosítottnak minősülő magánszemély, valamint b) a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastárs (vagyis a nevelőszülő házastársa) és a biztosított élettárs, (Tbj. 24/A (1) bek.). A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető az Szja törvény szerinti családi kedvezmény összegéből: a) a biztosított által, vagy b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak közösen és/vagy 9

10 c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen és ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 %-a, de legfeljebb a jogosultat, jogosultakat terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összege (Tbj. 24/A (3) bek.). A családi járulékkedvezmény összege tehát a biztosított jogosultat az Szja törvény szerint megillető kedvezményből annak a résznek a 16 %-a, amely a jogosult, vagy jogosultak által közösen érvényesített, illetve a jogosultnak nem minősülő házastárssal vagy élettárssal megosztva az összevont adóalap terhére ténylegesen érvényesített családi kedvezmény levonása után fennmarad. A családi járulékkedvezmény a biztosított által fizetendő természetbeni (4 %) és pénzbeli (3 %) egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék (10 %) együttes összegéig terjed. Példa: - a biztosított évi összevont adóalapja: forint - összes családi kedvezmény ( 2 gyermekre x12x2= Ft) - igénybe vett családi kedvezmény: Ft - igénybe nem vett családi kedvezmény: Ft Ft 16%-át veheti igénybe a biztosított járulékkedvezményként: x 16 %= Ft (vagyis ez az összeg érvényesíthető családi járulék kedvezmény címén). Az új szabály alkalmazásában a biztosított által fizetendő járulékoknak van igen nagy jelentősége, mégpedig az abban az évben fizetendőé, amelyre a kedvezmény vonatkozik (Tbj. 24/A (2) bek.). A járulékkedvezmény megállapításának lépései: 1. lépés: meg kell állapítani, hogy milyen összegű családi adóalap kedvezmény illeti meg a magánszemélyt. Ebben az esetben csak a kedvezményre jogosult egyetlen személyt vizsgáljuk, függetlenül attól, hogy más jogosulttal közösen, vagy más nem jogosulttal (jellemzően élettárs) megosztva érvényesítse azt. Ez az összeg az eltartottak, és a jogosultsági hónapok száma szerint állapítható meg a Szja tv. 29/A -a szerint. 2. lépés: a jogosultat megillető összegből le kell vonni a Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy a 10

11 biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen, ténylegesen érvényesített adóalap kedvezményt. Az így kapott különbözet 16%-a érvényesíthető járulékkedvezményként, mégpedig legfeljebb az összesen 17 % egyéni járulékok együttes összegéig (a munkaerő-piaci járulékból nem lehet érvényesíteni). Figyelem! a családi járulékkedvezmény több jogosult esetén is csak egyszeresen érvényesíthető. 3. lépés: az érintett biztosítottak az adóbevallásukban, illetve a munkáltatói adómegállapításukban tett (egymás adóazonosító jelét tartalmazó) nyilatkozatukkal együttesen is igénybe vehetik a családi járulékkedvezményt. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell a biztosított magánszemélyeknek a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntését is, (Tbj. 24/A (4) bek.). 11

12 12

13 Nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény az olyan egyéni járulékokkal szemben, amelyeket a Szja törvény szerint adómentes bevétel vagy bevételnek nem minősülő összeg pl. gyes (Szja törvény 1. számú melléklete szerint adómentes bevételnek minősül, vagy a 7. szerint nem számít bevételnek) után kell fizetni, (kivétel a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj, vagyis a szakszervezeti tagdíj, mely szja-előleg mentes, de járulékalapot képez!). Figyelem! A kedvezmény érvényesítése nem érinti a járulékkedvezményt érvényesítő személy társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságát, és nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátások összegét sem! A biztosított nettó jövedelmének alakulása a családi kedvezmény, illetve évben a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény igénybevételével: PÉLDA Havi munkabér Érvényesített családi kedvezmény Családi kedv.-nyel csökkentett szja-alap (1.-2.) Fizetendő szja [3.x16%] - - Családi járulékkedvezmény 5. Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény Szja-ban érvényesített családi kedvezmény (2.) Családi járulékkedvezmény [(5.-6.)x16%] Természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (1.x7%) Érvényesített családi járulékkedvezmény Levont természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbizt. járulék Munkaerő-piaci járulék (1.x1,5%) Nyugdíjjárulék (1. x 10%) Nyugdíjjárulékból igénybe vehető családi járulékkedv.[a 12. és (7.-9.) sorok minimuma] Levont nyugdíjjárulék ( )

14 15. Összes adó és járulék ( ) Nettó jövedelem (1.-15.) A havi nettó jövedelem növekedése A családi járulékkedvezmény érvényesítése A Szja tv. és a Tbj. egyaránt rendelkezik arról, hogy a kedvezményt ugyanazon kedvezményezett után csak egyszeresen lehet érvényesíteni. Ugyanakkor a jogszabályok arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a jogosultak a családi kedvezményt és a családi járulékkedvezményt közösen érvényesítsék. Ezen túlmenően a jogosult év végén a jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával megosztva is igénybe veheti mindkét kedvezményt. A járulékkedvezmény megosztására viszont csak akkor van lehetőség, ha a jogosult házastársa és élettársa is biztosított (vagyis fizet egyéni járulékot)! Abban az esetben, ha a foglalkoztató adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül, akkor köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására (Tbj. 51. (1) bek.). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a magánszemély az adóelőleg nyilatkozatában kéri a családi járulékkedvezmény érvényesítését, és a tárgyhavi adóelőlegalapja nem elegendő a családi adókedvezmény teljes igénybevételére, akkor a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezményt megállapítani. A foglalkoztató e kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha az adóelőleg-nyilatkozatában a biztosított arra nyilatkozik, hogy nem kéri a járulékkedvezmény érvényesítését lásd: - Nyilatkozat 4. pontja - (Tbj. 51. (4) bek.). Az adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltató az adóelőleg-nyilatkozaton szereplő összeget először a szja-alapból vonja le, és ha ez nem nyújt teljesen fedezetet a családi adóalap kedvezmény érvényesítésére, a fennmaradó kedvezmény 16 %-ával csökkenti a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat. Az érvényesítés sorrendje: a) természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), ha ez nem elég b) pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), ha ez nem elég c) nyugdíjjárulék (10%). Ki tehet nyilatkozatot járulékkedvezmény érvényesítésére? 14

15 Kizárólag az a magánszemély (biztosított), aki egyébként az Szja tv. szerinti családi adókedvezményre is jogosult. Biztosított társas vállalkozó családi járulékkedvezménye Társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni (pl. főfoglalkozású tag esetén a személyes közreműködésért járó díj havi 30 ezer forint, a járulékok alapja a Tbj. szerinti minimálbér vagy minimálbér 150 %-a, a járulékkedvezményt viszont csak 30 ezer forintig lehet érvényesíteni, vagyis a családi járulékkedvezményt ebben a biztosítotti körben nem a járulékalap után, csak a ténylegesen kivett szja előleg alapot képező jövedelem után lehet érvényesíteni. Az érvényesítés sorrendje ugyanaz, mint a munkaviszonyban álló munkavállalóknál, vagyis: 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék (ha az nem elég) 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék (ha az nem elég) 10% nyugdíjjárulék. Társas vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményt a 1408-as bevallásban lehet érvényesíteni, természetesen a bevallásban fel kell tüntetni a személyes közreműködés díját és az elvárt járulékalapot is. (Tbj. 24/A (6) bek.) Biztosított egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított szja-előleg alap különbözetének ha az pozitív 16 %-a, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege. Tehát az egyéni vállalkozó kizárólag a tényleges vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem után fizetendő egyéni járulékokból tudja igénybe venni, az elvárt járulékalap (Tbj. szerinti minimálbér, mint elvárt járulékalap) után nem. Példák: - Az egyéni vállalkozó január hónapban forint vállalkozói kivétet realizál, (főfoglalkozású egyéni vállalkozó) a Tbj. szerinti minimálbér után köteles járulékokat fizetni. Családi kedvezményt és így családi járulékkedvezményt kizárólag forint után és nem forint vagy forint után vehet igénybe. 15

16 - Az evás, illetve a katás egyéni vállalkozó nem érvényesíthet családi járulékkedvezményt, mivel egyik személyi kör sem tartozik az Szja törvény hatálya alá, ennek okán családi kedvezményt sem érvényesíthet. - A kiegészítő tevékenységet folytató sajátjogú öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó a Tbj. alapján nem minősül biztosítottnak, ezért a vállalkozói tevékenységével összefüggésben sem év közben, sem év végén nem érvényesítheti a családi járulékkedvezményt. Változás az Szja törvényben: Ha az egyéni vállalkozó saját döntése alapján családi járulékkedvezményt érvényesít, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelemadó előleget az általános szabályoktól eltérően havonta kell megállapítania és bevallania (Szja. törvény 49. (6) bek.). Őstermelők családi járulékkedvezménye A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított szja-előleg alap különbözetének ha az pozitív 16 %-a, de legfeljebb a biztosítottat a tárgynegyedévre terhelő természetbeni- és pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes összege. Ennek megfelelően az őstermelő a járulékkedvezményt negyedévente veheti igénybe az 58-as típusú bevallásában. Természetesen az őstermelő is csak akkor vehet igénybe családi járulék kedvezményt, ha az Szja törvény szerint családi kedvezményre jogosult. Elszámolás a járulékkedvezményről A családi járulékkedvezmény összegéről a biztosított köteles a munkáltatói adómegállapítás során vagy az éves bevallásában elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény alapját, összegét, illetve azt az összeget is, amelyet az adóévben járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy a kedvezmény negyedéves összegeként az őstermelő érvényesített. Amennyiben a családi járulékkedvezmény összege több, mint amennyit a jogosult érvényesített, úgy a különbözetet az szja bevallásban, vagy a munkáltatói adómegállapításban igényelheti meg (Tbj. 51/B (2) bek.). 16

17 Ha a biztosított évközben (havonta vagy negyedévente) járulékkedvezményt érvényesített, és a bevallásban az összevont adóalapja után szja fizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza, hanem megfizeti a személyi jövedelemadót (Tbj. 24/C). Ezzel a rendelkezéssel az a jogalkotó célja, hogy a jellemzően kisösszegű szja fizetési kötelezettségre tekintettel a magánszemélynek a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény összegét ne kelljen újraszámolni három adónemre. E rendelkezés azonban nem befolyásolja a jogosulatlanul igénybevett családi járulékkedvezménnyel összefüggésben a magánszemély visszafizetési kötelezettségét. Ha ugyanis a biztosított úgy vett igénybe családi járulékkedvezményt, hogy arra nem volt jogosult, a jogalap nélkül igénybevett családi járulékkedvezményt az adóbevallásban előírt határidőig vissza kell fizetni, a befizetési kötelezettség 12 %-ának megfelelő különbözeti bírsággal együtt. Nem keletkezik bírság fizetési kötelezettség, ha a különbözet a 10 ezer forintos értékhatárt nem haladja meg (Tbj. 51/B (3) bek.). Figyelem! A családi járulékkedvezmény nem göngyölíthető, mivel a járulék havonta nem előlegként van elszámolva (ellentétben az adóelőleggel). 17

18 Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség 2014-től (a továbbiakban szocho fizetési kötelezettség) A január 1-jétől bevezetett szociális hozzájárulásról szóló adó (a továbbiakban szocho) egy olyan speciális adó, melynek a megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (így különösen társadalombiztosítási és álláskeresési), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére nem jogosít. Ez az adó a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai között a költségvetési törvényben meghatározott arányban kerül szétosztásra. Adójellege viszont biztosítja, hogy a munkáltatónak a foglalkoztatásra tekintettel nyújtott adókedvezmények biztosításával előnyös módon segítse elő a foglalkoztatást, illetve a munkáltatók adóterheinek csökkentését. A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete - a továbbiakban Eat.) évtől hatályos változásai. 1. A Tbj.-vel összehangolva január 1-jétől, a tanulószerződésben meghatározott díj helyett a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj kerül a kifizetőt terhelő szocho alapként meghatározásra, (Eat (1) c. pont). 2. Szocho alapja külföldi kiküldetés esetén (belföldi személy külföldre történő kiküldetése esetén) A kifizetőt terhelő adó alapja (ha nincs az Eat. 1. bek. a), b) pontja szerinti szja-előleg alap, vagyis a belföldi kiküldött nem Magyarországon adózik, tehát nincs szja előleg alapot képező jövedelme, de van járulékalapja, mert itthon biztosított) a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzi a szerződésben meghatározott díjazás; Külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér (Eat. 455 (1) bek e) pont). Tehát a módosítás a Magyarországon nem adóztatható, de Magyarországon biztosított kiküldött személyek szocho alapját rendezi. 18

19 3. Utólagos kifizetések: december 31-ig, ha a jövedelem kifizetésére a jogviszony megszűnését követően került sor (pl. elmaradt munkabér) a kifizetőt jogi szabályozás hiányában nem terhelte szocho fizetési kötelezettség, (de járulékfizetési kötelezettség terhelte ez esetben is a volt biztosítottat) január 1-jétől az adólap megállapításánál, az egyébként szocho alapot képező jövedelem után akkor is meg kell fizetni a szocho-t, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor. Az ilyen kifizetéseket úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnésének napján került volna sor. A törvénymódosítás (pontosítás) a Tbj.-vel való összhang megteremtését szolgálja. 4. Nem eredményez szocho fizetési kötelezettséget: A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. tv. 44. (1) a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony (szakmai gyakorlat), viszont a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó, hallgatói munkaszerződéseken alapuló jogviszony munkaviszonynak minősül és így szocho alapot képez (ahogyan járulékalapot is), Eat d)pont. 5. Eva adóalany arányosítási szabálya: a) Ha az egyéni vállalkozó eva alanyisága év közben megszűnik és a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a Tbj. rendelkezési szerint az adóévre vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére a Tbj. szerint minimálbérnél magasabb összegű járulékalapra tett nyilatkozatot a választása szerinti magasabb adóalapot törthónap esetén arányosítással állapítja meg (Eat (3) bek). b) Az Eva alany egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az eva alapjának 4 %-a, ha (többes jogviszonyról van szó). - az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozatos tanuló, hallgató, - vagy társas vállalkozás tagjaként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll (Eat (4) bek a) és b) pont). 6. Mentesülés a különös szabályok alól (a szocho fizetési kötelezettség alól) január 1-jétől az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő 19

20 szocho alapjának megállapításakor nem kell számításba venni a hónapnak azt a napját, amelyen tagja kamarai tagsága szünetel. Ezen túlmenően az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tevékenysége szünetel (Eat (3) bek). 20

21 Szociális hozzájárulási adókedvezmény január 1-jétől a szocho kedvezményrendszerből kivezetésre került: a. a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kompenzációs jellegű, b. a külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA, START BONUSZ kártyához kapcsolódó (2014. december 31-ig a pályakezdők (nem diplomás pályakezdők) START kedvezménye marad hatályban), c. a Karrier-híd programhoz kapcsolódó adókedvezmény. A kedvezmények szűkítésével párhuzamosan bővül a igénybe vehető adókedvezmények köre, mégpedig a kutatás-fejlesztés, valamint a gyed extrá-val együtt bevezetett kisgyermekes munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben. A munkáltató továbbra is választhat, hogy a szocho kedvezmények közül melyiket veszi igénybe, amennyiben ugyanazzal a munkavállalóval fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel az adókedvezmények közül több érvényesítésére is jogosult lenne. A munkavédelmi akcióterv részeként január 1-jétől, illetve január 1-től bevezetett szocho kedvezmények az alábbiak: a) a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, b) a 25 év alatti, (pályakezdő, nem pályakezdő) c) az 55 év feletti, d) a tartósan álláskereső személy, e) a kutatóként foglalkoztatott, f) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által, illetve g) a gyermekgondozási díjban, a gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő foglalkoztatott munkavállalók után igénybe vehető kedvezmény. Közös szabály továbbra is, hogy kizárólag munkaviszonyban álló személyek után vehető igénybe a felsorolt hét szocho kedvezmény, egy munkavállaló után az adómegállapítási időszakban a munkáltató csak egy jogcímen érvényesíthet adókedvezményt, mivel a január 1-jétől hatályon kívül helyezett kedvezmények miatt az együttes érvényesítésre vonatkozó szabályok is hatályon kívüli helyezésre kerültek, (vagyis ettől az időponttól 21

22 kezdődően a szocho kedvezmények sem egymással, sem más, a szocho-ból érvényesíthető kedvezménnyel) nem vonhatók össze. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is érvényesíthető a kedvezmény, de mértéke a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett összeg után illeti meg a munkáltatót. Pl. A munkáltató heti 30 órában részfoglalkozásban (részfoglalkozás: az a foglalkoztatás, amelynek a munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkaidőre érvényes teljes munkaidőt) foglalkoztatja a munkavállalót (a példa szerinti munkáltatónál az adott munkakörben heti 40 órában dolgoznak). A munkavállaló havi bruttó munkabére: 130 ezer Ft. Figyelemmel a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra a munkavállaló után érvényesíthető szocho kedvezmény alapja: Ft x (30/40) = Ft. A kedvezményalap tehát havi Ft, és így a kedvezményalapot meghaladó bruttó munkabér után forint a munkáltató 27 % szocho fizetésére köteles. A szocho kedvezményeknél közös szabály, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó bér az adókedvezmény alapjánál nem vehető figyelembe! A szocho törvény alapján érvényesíthető kedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkavégzésre tekintettel megillető (bruttó) munkabér meghatározó jelentőséggel bír. A kedvezmény alapját képező bruttó munkabért a számvitelről szóló évi C. törvényben foglaltak alapján kell megállapítani. E törvény 79. (2) bek. szerint bérköltség minden olyan, az üzleti évhez kapcsolódó kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság. Idetartozik a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg is, továbbá az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémium, jutalom, 13. havi fizetés. Figyelem! Az adókedvezmény alapjául azonban kizárólag a munkaviszonyban állók számára kifizetett munkabér szolgál. A hivatkozott törvény (3. (7) bek 2. pontja, valamint a 79. (3) bek. alapján a betegszabadságra járó távolléti díj, a munkáltatót terhelő táppénz hozzájárulás, táppénzkiegészítés, személyi jellegű egyéb kifizetés nem tekinthető munkabérnek, így a bérköltségnek sem része és így nem szolgálhat a szocho kedvezmény alapjául. Valamennyi típusú szocho kedvezmény a 08-as típusú bevallásban, a július 1-jétől bevezetett megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető és egyéni vállalkozókra vonatkozó kedvezmény az 58-as típusú bevallásban érvényesíthető. 22

23 Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, a bevallási kötelezettséget úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adatokból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen. Az adókedvezményt a munkáltató havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyokat figyelembe véve külön-külön kiszámítva állapítja meg. A munkáltatók élőmunkára rakódó közterhe: o 27 % szocho és o 1,5 % szakképzési hozzájárulás, Összesen: 28,5 % - ha nincs szocho fizetési kötelezettség, akkor nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség sem, - a 14,5 % részkedvezmény érvényesítésekor 12,5 % szocho és 1,5 % szakképzési hozzájárulás, azaz összesen 14 % kötelezettség terheli a munkáltatót január 1-jétől a gyed (gyermekgondozási díj) melletti foglalkoztatásra is kiterjed a szocho kedvezmény, melyet december 31-ig csak a gyed-et követő foglalkoztatás esetén érvényesíthetett a munkáltató től plusz két évre kapnak szocho kedvezményt azok a munkáltatók, akik (amelyek) legalább három gyermeket nevelő munkavállalókat alkalmaznak. A kedvezmény a foglalkoztatás első három évében a figyelembe vett havi bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 %-a, a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében pedig 14,5 %-a, ha a munkavállaló: - legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyed-ben, vagy gyermekgondozási segélyben (gyes) részesült vagy részesül, vagy - gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesült vagy részesül. A kedvezményt a munkáltató a fenti anyasági ellátások folyósításának megszüntetését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig érvényesíthető. Az érvényesítéshez szükséges (gyed és gyes esetén) a kincstár által kiadott igazolás, amely igazolja a legalább három gyermek után a családi pótlékra való jogosultságot. A kedvezmény igénybe vehető akkor is, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás január 1-je előtt kezdődött. 23

24 Valamennyi, hatályos és hatályon kívül helyezett szociális hozzájárulási adó kedvezmény a mellékelt táblázatban rövid tájékoztatással együtt megtalálható. A hatályon kívül helyezést piros színnel jelöltük. 24

25 Szociális hozzájárulási adó kedvezményei Kedvezmény megnevezése Kedvezmény alapja Kedvezmény mértéke Kedvezmény időtartama Kedvezmény feltétele START kártya (nem diplomás) Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér másfélszereséig. Pftv. alapján (2004. évi CXXIII. tv.) 2 év max. 25. első év 17 % életévig ig második év 7 % től hatályon kívül START kártya vagy az azt helyettesítő igazolás START kártya (diplomás) Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszereséig. 1 éven belül: 9 hónapra 17 % 3 hónapra 7 % 1 év max. 30. életévig ig től hatályon kívül START kártya vagy az azt helyettesítő igazolás START PLUSZ kártya START EXTRA kártya Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszereséig. havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér első év 17 % második év 7 % első év 27 % második év 17 % max. 2 év ig től hatályon kívül max. 2 év ig Start kártya vagy az azt helyettesítő igazolás és legalább 1 havi foglalkoztatás, legalább napi 4 órában 25

26 kétszereséig től hatályon kívül START BÓNUSZ kártya Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér másfélszereséig. 27 % max. 1 év ig től hatályon kívül Rehabilitációs kártya vagy az azt helyettesítő igazolás. Rehabilitációs kártya ( től) Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszereséig. 27 % visszavonásig Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható vagy tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, jogosult továbbá az a személy is, aki dec. 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesül. Figyelem! a kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkáltató jogosult és csak arra az időszakra, amely alatt a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta! 26

27 Közfoglalkoztatás kedvezménye Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér 130%-áig. 13,5 % közfoglalkoztatás időtartama alatt legalább 1 éves foglalkoztatás (2 fő 4-4 órás jogviszonya) Részmunkaidős foglalkoztatás kedvezménye Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszereséig. 7 % max. 3 év A kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a gyermekgondozási szabadságról (a munka törvénykönyvéről szóló évi I. tv ) visszatérő munkavállaló munkakörét közvetlenül a visszatérést követően: a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalót és emellett azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el (egy azonos vagy hasonló munkakört két munkavállaló lát el). A munkabér nettó értékének megőrzését célzó kedvezmény Eat. alapján (2011. évi CLVI- tv.) A január 1- től bevezetett kedvezmények 2013.tól hatályos mértéke Ft-ig 16 %, legfeljebb Ft, melyet felette a 75 ezer forintos összeghatárt meghaladó rész 20%-ával csökkenteni kell. Havi 135ezer Ft összegű bruttó bérig érvényesíthető, ennél magasabb kedvezmény alap esetén a kedvezmény összege nulla forint évben a január 1-től hatályon kívül helyezve (2013. évi CC tv ). (Az adójóváírás megszűnéséhez kötődő, a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó, a évekre szóló kompenzációs jellegű adókedvezmény kivezetésre került a rendszerből). 27

28 kedvezmény béremelési feltétel nélkül jár. Karrier Híd Program megvalósítását célzó kedvezmény Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszereséig. 13,5 % Hatósági igazolvány 1 éves érvényességének időtartama alatt október 31-ig. Hatósági bizonyítvány a ig benyújtott kérelem alapján től Megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető (egyéni és társas vállalkozók) Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszereséig. 27 % Nincs időkorlát 462/A 465/A (de minimis támogatásnak minősül) 2013-tól új kedvezmények Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók (az ellátott munkakörhöz és nem a munkavállaló Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. 14,5 % Nincs időkorlát (FEOR-08) 9 főcsoportba tartozó foglalkozás (egész hónapban). A kedvezmény a december 31-én ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után is igénybe vehető. A szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokról bővebb információ 28

29 képzettségéhez igazodik) a KSH honlapján az osztályozások FEOR-08 menüponton belül találhatók. A munkáltató a részkedvezményt akkor is a teljes hónapra veheti igénybe, ha a szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Nem érvényesítheti azonban a részkedvezményt a munkáltató, ha a foglalkoztatottat a adott hónapban nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta. A szakképzettséget nem igénylő foglalkozások jegyzéke a táblázat végén található. 25 év alatti munkavállalók, pályakezdők Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. 27 % A foglalkoztatás első két évében, illetve a 25. életév betöltéséig december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható. A NAV által kiállított igazolás, (15 napnál nem régebbi) hogy a munkavállaló legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, (ezt a munkavállaló egy alkalommal igazolja a munkáltatójának). Abban az esetben, ha a munkavállaló a kérelem benyújtásának napjáig 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal elutasítja. 29

30 25 év alatti nem pályakezdő fiatal munkavállalók és 55 év feletti munkavállalók Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. 14,5 % Mindaddig, amíg az életkori feltétel a munkavállalónál teljesül december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható. A hónap egészére jár a kedvezmény, abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló a 25-ik, illetve az 55-ik életévét betölti. Az a körülmény, hogy a munkavállaló nyugdíj folyósítása mellett végez munkát a kedvezmény érvényesítését nem befolyásolja, időkorlátozás nélkül igénybevető. Tartósan álláskereső személyek Az Mt. alapján a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetében a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek automatikusan szállnak át az átadó munkáltatóról az átvevő munkáltatóra, így a kedvezmény igénybevétele folyamatosan történhet. Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. 27 % Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. 14,5 % A foglalkoztatás első 2 évében A foglalkoztatás 3. évében A Munkaügyi Központ igazolása, hogy a foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartotta (közfoglalkoztatást figyelmen kívül kell hagyni). Kizárólag a január 1-je után kezdődő munkaviszony esetén lehet érvényesíteni. A részkedvezmény akkor is az egész hónap egészében megilleti a munkáltatót ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve illetve harmadik éve hónap közben ér véget január 1-től a 9 hónapon belül legalább 6 hónapig szövegrész helyébe a 275 napon belül legalább 183 napig szöveg, a 9 hónap, valamint a 6 hónap szövegrész helyébe a 275 nap és a 183 nap szöveg lép. Az egyszerűsítés érdekében a hónapokban megadott időszak naptári napokban számítható! (2013. évi CC tv ). 30

31 1.) Gyed, gyes, gyet (anyasági ellátások) folyósítását követően és a folyósítás alatt foglalkoztatott munkavállalók (együtt: anyasági ellátások). A kedvezményes foglalkoztatás kezdete az az időpont, amikor az anyasági ellátás lejártát követő, illetve az ellátás igénybevétele melletti foglalkoztatás megkezdődik. Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. 27 % Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. 14,5 % A foglalkoztatás első 2 évében. A foglalkoztatás 3. évében. A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszüntetését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható, (vagyis a előtt anyasági ellátásról visszatérő munkavállalókra is alkalmazható). Az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, tb. kifizetőhely, MÁK vagy család támogatási kifizetőhely igazolása - (gyed. folyósítása alatt tilos keresőtevékenységet folytatni dec. 31-ig) - ha a foglalkoztatás január 1-je előtt kezdődött, akkor is igénybe vehető a kedvezmény - a terhességi gyermekágyi segély és az ápolási díj nem minősül anyasági ellátásnak 2.) Gyed, gyes, gyet-ben részesülő munkavállalók után érvényesíthető Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 % A foglalkoztatás első 3 évében - ha a munkavállaló a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy 31

32 adókedvezmény A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre az anyasági ellátások valamelyike a munkavállalót utoljára megillette. Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 % A foglalkoztatás 4. és 5. évében - gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül - a kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig érvényesítheti - az új kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély esetén szükséges a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, kincstár által kiadott igazolás A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások (munkaerő-kölcsönző munkáltatókra nem vonatkozik) A szabad vállalkozási zóna fogalmát a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996.évi XXI. törvény 5. Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb havi 100 ezer Ft. 27 % 14,5 % max. 3 év a foglalkoztatás első 2 évében. A foglalkoztatás 3. a) a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap KSH által a munkaügystatisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább az előzőek szerinti kedvezményezett időszakban nem csökkent, és, b) a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja, valamint a 32

33 i. pontja tartalmazza. évében tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik. Új munkavállaló az, - akivel a kifizető az a) pont szerinti létszámát növeli, - akinek a munkaviszonya nem a Nemzeti Foglakoztatási Alapból folyósított, új munkahely létesítése feltételével adott támogatás igénybevételével jött létre, és - aki a kedvezményezett foglalkoztatása kezdetét megelőző egy évben a kifizetőnél vagy kifizető a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti - kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál nem tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett a kifizető a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig másik munkavállalóval létesít munkaviszonyt; e másik munkavállaló után a 33

34 kedvezmény a kedvezményezett időszak fennmaradó részére érvényesíthető január 1-től további jogosultsági feltétel, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik és a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább 6 hónapja a kedvezményt igénylő szabad vállalkozási zónában vagy e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától - közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított - legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről szóló törvény szerinti területi fejlesztési - statisztikai kistérségben van mint a kedvezményt igénybe vevő szabad vállalkozási zóna. (2013. évi CC tv ) Kutatók foglalkoztatása Kutatóhely: alap-, illetve főtevékenységként vagy Havonta a bruttó munkabér, legfeljebb 500 ezer forint. 27% Az ilyen címen történő foglalkoztatás teljes időtartamára. Csak vállalkozásként működő kutatóhelyek vehetik igénybe, doktori (PhD), vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató fejlesztő munkavállalók után. Azon hónapban, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik, 34

35 ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztés tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy vállalkozó. Kutató fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével valamint az ezt célzó projektetek megvalósításának irányításával foglakozik. vagy befejeződik a részkedvezmény egész hónapban igénybe vehető január 1-től adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban: a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktor jelölt munkavállalót foglalkoztatóvállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő- kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. Ha a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag az itt felsorolt tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adó-megállapítási 35

36 időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. KIVA alany kifizető (16%-al kiváltja a szocho-t is) Havonta a bruttó munkabér speciális kedvezményei (Katv évi CXLII. tv.) 27% helyett 16%-ot fizet KATA adózó az 50e, illetve 25e Ft tételes adó megfizetésével kiváltja a 27% szocho-t, (2014. január 1-jétől havi 75 ezer Ft. tételes adó is választható). 36

37 37

38 A kisadózó vállalkozók, vállalkozások társadalombiztosítási kapcsolódásai 2014-től 1. Főállású kisadózó jogállása 2014-től A főállású minősítés meghatározása nagyon fontos abból a szempontból, hogy milyen összegű tételes adó fizetésére kötelezett a kisadózó egyéni és társas vállalkozó január 1-jétől változott a főállású kisadózó fogalma Katv. tv-ben. Két lényeges változás lépett hatályba, mindkettő igen jelentős abból a szempontból, hogy a kisadózó egyéni és társas vállalkozó többes jogviszony esetén milyen összegű kisadót fizet. a) A Katv. törvény (2012. évi CXLII. törvény ) 2. (8) pontja kiegészítő jelleggel rögzíti, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyban előírt munkaidőket össze kell számítani évben erre nem volt lehetőség, ugyanis a heti 36 órás munkaviszonyt egyetlen foglalkoztatással járó jogviszonyban kellett vizsgálni, tehát az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt nem lehetett összeszámítani. pl. Ha a kisadózó vállalkozó 2013-ban napi 2x4 órában állt munkaviszonyban, főállású kisadózónak minősült és havi 50 ezer forint összegű adó fizetésére volt kötelezett. ugyanezen tényállás fennállása esetén évben a tételes adó összege havi 25 ezer forint, mivel 2014-től a példa szerinti kisadózó nem minősül főállásúnak. b) január 1-jétől nem minősül főállású kisadózónak az a kisadózó sem, aki a Katv. törvény hatálya alá tartozó vállalkozásban meglévő jogviszonyán kívül főállású egyéni vagy társas vállalkozónak minősül és ekként biztosított beleértve azt is, ha más kisadózó vállalkozásban főállású kisadózó. Ezen személyek után 2014-től szintén havi 25 ezer forint és nem 50 ezer forint a tételes adó összege. Továbbra is érvényes azonban, hogy amennyiben a tárgyhónapban akár csak egyetlen olyan nap van, amelyen a kisadózó vállalkozó nem felel meg a Katv. tv. feltételeinek, akkor a hónap teljes tartama alatt főállású kisadózónak minősül, és az egész havi magasabb összegű tételes adót meg kell fizetnie. Főállású kisadózó kivéve azt, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek, bármelyikének. a) Legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, (2013-ban nem lehetett összeszámítani, tehát aki két munkaviszonyban napi 2x4 órában van foglalkoztatva 2013-ban főállású volt). 38

39 b) A Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (egyéni, társas vállalkozó, aki sajátjogú öregségi nyugdíjas). c) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló EU-s rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül (igazolás kell). d) A kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül (igazolás). e) Olyan magánszemély, aki december 31-én a Társadalombiztosítási nyugdíj törvény alapján megállapított I., II, III, csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. tv a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül. f) Rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a Rehabilitációs Hatóság komplex minősítése alapján 50 %-os vagy kisebb mértékű. g) A kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásokban fennálló főállású kisadózó jogállását is. 2. Év közben újonnan alakuló vállalkozások bejelentkezése: Pontosító rendelkezés, hogy az évközben újonnan alakuló vállalkozások Katv. alanyisága már a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával (de legkorábban január 1-jétől) ha az megelőzi a nyilvántartásba vétel napját jön létre, ha a társaság az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg választja a Katv. alanyiságot. Ez esetben már az előtársasági időszakban is Katv. alany a társaság, és így nem alanya a számviteli törvénynek. Ennek megfelelően a társaság az előtársasági időszakról nem köteles külön beszámolót és társasági adóbevallást készíteni. A módosítást visszamenőleg, tól kell alkalmazni, a cégbíróságnál folyamatban lévő ügyek esetében is. 3. A Katv. 7. (3) bek. helyébe (3a) bek-el egészül ki (bejelentkezéssel kapcsolatos szabály): A bejelentkezésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállásúnak minősül e, valamint nyilatkozni lehet arról is, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb 39

40 összegű tételes adó megfizetését vállalja. (változásokat év közben folyamatosan jelenteni, főállásból nyugdíjas vagy munkaviszony, stb.) 4. KATA Plusz Felvetések, adózói és érdekképviseleti jelzések szerint évben a kisadózók tételes adóválasztását jelentősen befolyásolta, hogy az 50 ezer forint összegű havi adó megfizetése csak egy korlátozott (havi forint) társadalombiztosítási ellátásra jogosít, (főleg a nyugdíj előtt álló vállalkozók körében okozott ez gondot). Indokolt ezért egy olyan lehetőséget biztosítani, mely alapján a főállású kisadózó választhasson egy magasabb összegű tételes adó fizetési lehetőséget annak érdekében, hogy magasabb legyen a társadalombiztosítási ellátásainak az alapja. Ez egy választási lehetőség, saját döntése a kisadózó vállalkozónak. Kizárólag biztosítottnak minősülő főállású kisadózó élhet ezzel a lehetőséggel! A választás bejelenthető a Katv. alanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg, vagy ezt követően is. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni (törthavi adó ebben az esetben sincs). A magasabb összegű adót a visszavonás hónapjáig, a főállású jogállás megszűnése hónapjáig, vagy a Katv. alanyiság megszűnése hónapjáig kell megfizetni. A magasabb összegű tételes kisadó: havi: forint Magasabb összegű adó megfizetésével a kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapja: havi: forint! Ez jelentős összegű különbség a havi forinthoz viszonyítva ( forint összeggel magasabb ellátás alap). 5. A biztosítás szünetelése A kisadózó után azon hónapra nem kell megfizetni a tételes adót, amely hónapok egészében a kisadózó szüneteltette egyéni vállalkozói tevékenységét, (kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez). Ezt a kérdést január 1-jétől rendezi a Katv. törvény, mivel 2013-ban a Katv. törvény alapján akkor sem szünetelt a biztosítás, ha az egyéni vállalkozó jogviszonya szünetelt (természetesen 2013-ban sem kellett a kisadózónak tételes adót fizetnie, ha szüneteltette az 40

41 egyéni vállalkozói tevékenységét, de 2013-ban a szüneteltetés alatt nem minősült potyautasnak, január 1-jétől viszont már igen). Tehát: a Katv. törvény 10. -át egy új (1a) ponttal egészíti ki a törvény módosítás, mely szerint szünetel a főállású Katv. alany egyéni vállalkozó biztosítása abban a hónapban, amelyben utána az adót azért nem kell megfizetni, mert a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenységét az adott hónap egészében szüneteltette. (Katv. tv. 8. (9) bek és 10. (1a) pont). 6. Az adóalanyiság megszűnése A Katv. törvény 5. (1) bek. új f) pontja alapján a kisadózó vállalkozás bejelentett kisadózó tagjának kilépése esetén ha rajta kívül más kisadózó nem működik közre a vállalkozás Katv. alanyisága akkor szűnik meg, ha a kisadózó tag kilépését követő napig nem kerül bejelentésre más kisadózó tag. Ez azért újdonság, mert a december 31-ig hatályos eljárás nem tartalmazza, hogy mely napig szükséges más kisadózó bejelentése a tételes adóalanyiság fenntartása érdekében. (Katv. tv. 5. (1) bek. f) pontja) január 1-jétől az állami adóhatóságnál nyilvántartott, a naptári negyedév utolsó napjáig 100 ezer forintot meghaladó, végrehajtható adótartozás akkor eredményezi a Katv. alanyiság megszűnését, ha az adótartozás mértéke nettó módon számítva haladja meg a 100 ezer forintot. Így tehát az egyes adószámlákon kimutatott tartozásokat és túlfizetéseket együttesen, összevontan kell értékelni. 7. Adatszolgáltatási kötelezettség módosulása január 1-jétől a nem belföldi megrendelőtől származó, 1 millió forintot meghaladó bevételről is adatot kell szolgáltatni (13K102-es nyomtatványon), továbbá változás, hogy az adatszolgáltatás teljesítése során azon bevételt figyelmen kívül kell hagyni, amelyről a kisadózó vállalkozás nem számlát - hanem nyugtát állított ki. 41

42 EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS Pontosító szabály: 1. Mentes a százalékos mértékű eho alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely a: - Tbj. szerint járulék alapját képezi - szocho adó alapját képezi, vagy - az Szja tv. alapján adómentes, vagy nem kell a jövedelem számítás során figyelembe venni (pontosító szabály). Eho tv. 3. (5) bek augusztus 1-jétől a Tbj. szerinti belföldi magánszemély 6 %-os mértékű eho-t köteles fizetni a kamatjövedelem után. Mentes az eho alól: - az Szja tv a szerinti olyan biztosítás után megállapított kamatjövedelem, amely kollektív befektetési értékpapírból (pl. befektetési jegy) származik, ha a megtakarítást legalább 80 %-ban EGT állam forintban jegyzett értékpapírjában tartják. A módosítás e mentességet kiterjeszti a biztosításból származó kamatjövedelmekre, ha annak biztosítási tartaléka vagy díjtartaléka megfelel az előbbi feltételeknek. Nem terheli 6 %-os eho az olyan kamatjövedelmet, amely után az adó mértéke 0 %. A tartós befektetési szerződések esetében a jövedelmet terhelő eho-t hasonlóan az szjahoz - a magánszemély köteles bevallani és megfizetni, ez a pontosítás összhangot teremt az Szja törvény és az eho törvény között. Eho tv. 3/A Forrás: HVG TB különszám Adókódex XXII. évfolyam Adókódex XXII. évfolyam Adókódex XXIII. évfolyam Adóvilág Adó- és Vámértesítő Adókülönszám Debrecen, február Szűcs Józsefné 42