1 / 6 V. 25-2/2003. Tárgy: Beszámoló a társulásokban végzett tevékenységekről, azok pénzügyi helyzetéről, a társulási célok megvalósulásáról Melléklet: 1 db Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a k ó Tisztelt Képviselő-testület! A makói kistérséget alkotó 17 település együttműködése történelmi, közigazgatási előzményeken alapul. A hasonló adottságok, az egymásra utaltság és a közös érdek mindig is összetartotta a térség településeit. A hagyományosan együttműködő települések térségközpontja Makó város. 1. A kistérségi együttműködés keretei, a Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (MTTÖT) létrejötte Az önkormányzatok együttműködésének szükségességéből kiindulva a térségi települések polgármesterei kezdeményezésére 1995. január 16-ától működik a Polgármesteri Fórum, konzultatív jelleggel, a közfeladatok megoldásáról folytatott tapasztalatcsere és a közös gondolkodás színtereként. A fórumnak a térség országgyűlési képviselője és a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke is tagja. Felismerve azt, hogy a kistérség fejlesztési elmaradásának felszámolásához és felzárkóztatásához nincs elegendő helyi tőke közös tervezésre, összehangolt pályázatokra, közös érdekérvényesítésre van szükség 1996-ban a megyében elsőként alakították meg a térség önkormányzatai a Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást és biztosították érdekeik érvényesítését az országban szintén elsőként megalakult megyei területfejlesztési tanácsban. A társulás működési területe lefedi a statisztikai kistérséget: Makó, Apátfalva, Ambrózfalva, Csanádpalota, Csanádalberti, Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Kövegy, Klárafalva, Királyhegyes, Maroslele, Magyarcsanád, Nagylak, Nagyér, Óföldeák, Pitvaros. Kübekháza község a szegedi kistérségből csatlakozott a társuláshoz, ám tagsági viszonyát 2001-ben megszüntette. A statisztikai kistérségben még két másik társulás is működik. A 43-as főút melletti települések önkormányzatai a 43-as Főközlekedési Út Területfejlesztési Önkormányzati Társulásba tömörültek. Székhelye: Apátfalva, elnöke a község polgármestere. A csanádpalotai és az apátfalvi mikrotérségeket lefedő működési területre alakult a Csanád Mikro-térségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás. Székhelye: Csanádpalota, elnöke a székhelytelepülés polgármestere. Ezek a kisebb térségeket összefogó együttműködések nem ellenérdekeltséggel jöttek létre és működnek, hanem a speciális mikrotérségi feladatok megoldását tűzték ki célul. A Békés megyei székhelyű Maroshát Területfejlesztési Önkormányzat Társulás működési területe átfedéssel érint néhány települést Makó és térségéből, amely kapcsolatot biztosít a térségnek Békés megye felé. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanácsban a 43-as Főközlekedési Út-, valamint a Hódmezővásárhely és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást is jelenleg a Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnökeként képviselem. A fenti együttműködéseken kívül a 18 település intézményfenntartó társulásokat is alakított és
2 / 6 működtetett 1996-tól az oktatás területén. Ennek eredményeként 300 millió Ft feletti az a plusz forrás, melyet a társulások pályázataik révén eszközfejlesztésre fordíthattak. E társulások átalakulásával 1999-től a Makó és Térsége Önkormányzatainak Nevelési-Oktatási Intézményi Társulása működik. Az önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásként évente a tárgyévre igényelt óvodai és általános iskolai alap normatíva teljes forintösszegének 0,5%-át fizetik be a társulásnak, amely a pályázati önerő alapot nem tartalmazza. 2. A Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás szervezete, működése A Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulásban a települési érdekek képviseletét az egyenjogúság és a mellérendeltség viszonyai között a települési önkormányzatok polgármesterei látják el. A társulás legfőbb szerve a taggyűlés, amely a társulásban résztvevő önkormányzatok polgármestereiből, továbbá Makó Város Önkormányzatának egy megbízott képviselőjéből áll. A társulás egy elnököt és két alelnököt választott. Az elnöki tisztséget a társulás megalakulása óta, mint Makó város polgármestere látom el. Az alelnöki tisztséget jelenleg Kiszombor polgármestere, valamint Marosvári Attila, Makó Város Önkormányzata területfejlesztési tanácsnoka tölti be. A tisztségviselők mandátuma az önkormányzati ciklussal azonos. A taggyűlések havonta, illetve szükség szerint változó helyszínen kerülnek megtartásra a tagtelepüléseken. A taggyűlésen valamennyi társult település képviselőjének egy és egyenlő értékű szavazata van. A taggyűlés eddigi működése során összesen 227 határozatot hozott. A társulás feladatának teljesítéséhez szükséges szakmai műhelymunka elvégzésére, a tanácsadói tevékenység ellátására három állandó bizottság került létrehozásra: a pénzügyi, a koordinációs és a befektetési bizottság. Mindegyik bizottság elnöke a községek polgármesterei közül került ki: a pénzügyi bizottság elnöke: Barlai József, Óföldeák polgármestere, a koordinációs bizottság elnöki tisztét Perneki László Csanádpalota polgármestere tölti be, míg a befektetési bizottságot Lőrincz Tibor, Nagyér polgármestere irányítja. A székhely Makó város, ennek megfelelően a társulás munkaszervezete Makó Város Önkormányzati Képviselő-testület Polgármesteri Hivatalán belül került kialakításra. Az új feladatok ellátására, a különféle szintű térségi együttműködés elősegítésére decentralizált célelőirányzatból nyert támogatással 1997-től került létrehozásra a Vállalkozásokat Segítő Innovációs Iroda. Az iroda ezen kívül a térség kis- és középvállalkozásait is segíti információkkal, tanácsadással, képzések szervezésével, pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatásokkal. Az iroda feladatainak egy részét átvette az a közhasznú társaság, amely a térség gazdaságának fellendítésére, térségi koordinációs feladatok ellátására jött létre. A térségre készült programok, megvalósíthatósági tanulmányok megfogalmazták egy térségi, független menedzserszervezet létrehozásának szükségességét. A társulás tagjai felismerve ennek jelentőségét a térség fejlesztése érdekében, közös közhasznú társaság alapítását és működtetését határozták el. A Makó és Térsége Fejlesztési Kht. alapító okiratát 2001 március 23-án írták alá a térség önkormányzatainak polgármesterei. A társaság fő tevékenysége a vállalkozási övezet, Ipari Park menedzselése, a térségi gazdasági- és vidékfejlesztési feladatok ellátása. A Kht. 2001. április 2-án kezdte meg működését 3 munkatárssal. Jelenleg a terület-, település-, gazdaság és vidékfejlesztési feladatokat a Kht. 4 munkatársa, valamint a társaságba integrált kistérségi vidékfejlesztési menedzser és kistérségi megbízott látja el szorosan együttműködve az innovációs iroda 3 dolgozójával. A Kht. feladatkörébe tartozik a Makó és Térsége Területfejlesztési Társulás által 2002. márciusában létrehozott Makó és Térsége Tourinform Iroda működtetése. A taggyűlés a társulás tagjai által fizetendő működési költség hozzájárulást évente állapítja meg. Ez a hozzájárulás fedezi a közös érdekű kisebb összegű kifizetéseket, és a társulás által benyújtott pályázatok önrészét is. A közös pénzügyi alap fedezi a Makó és Térsége Tourinform Iroda fenntartásának költségeit, rendezvények, konferenciák költségvetését. E keretből került sor az elmúlt évben térséget bemutató turisztikai kiadványok megjelentésére, segítségével vált lehetővé az Utazás
3 / 6 Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállításon való kistérségi részvétel, a Hagymafesztivál kistérségi programjainak megszervezése.ennek megfelelően a tagdíj összege a tervezett fejlesztésekhez igazodóan változó. Az első másfél évben jelképes összegű, 5.-Ft/fő (állandó lakos) tagdíjat fizettek a társulás tagjai. Ezt követően már 80.-Ft/fő összegre emelkedett a hozzájárulás, amelybe beépítésre került a társulás által a Megyei Területfejlesztési Tanács felé fizetendő költség hozzájárulás is. A 2000-ben meghatározott tagdíj 344.-Ft/fő, 2001-től pedig 200.-Ft/fő, figyelemmel a közös, térségi érdekű fejlesztési kiadásokra. 3. A kistérségi együttműködés és a Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás működésének eredményei a.) Területi tervezés, pályázatok A kistérségi önkormányzatok döntése alapján, Makó gesztorságában, az önkormányzatok által biztosított finanszírozással és 70-80%-os megyei területfejlesztési támogatás felhasználásával történt a térség területi tervezése. Elkészült Makó és Térsége Komplex Területfejlesztési Koncepciója, s ennek alapján a térség legfontosabb területfejlesztési programjai: a gazdaságfejlesztési-, határmenti együttműködés-fejlesztési-, humánerőforrás-fejlesztési-, térségmarketing-, környezetvédelmi-, és a mezőgazdasági jövőkép program, illetve projektek. Közös pályázat alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Csongrád Megyei Önkormányzat támogatásával elkészült a Makó és Térsége Vidékfejlesztési Stratégiai és Operatív Program (SAPARD), valamint a decentralizált VFC támogatással a Makó és Térsége Turisztikai Fejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja. A Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás véleményezte az Országos Területfejlesztési Koncepciót. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács a javaslatokat határozattá emelte és az OTK ezeket jórészt tükrözi. Többek között innen indult az a kezdeményezés is, amely alapján kijelölésre kerülhetett a vállalkozási övezet. A társulás tagjai később javasolták, hogy a Budapest-Bukarest kommunikációs tengely Nagylak irányában épüljön ki, továbbá a határmenti együttműködést forrásokkal támogató Phare CBC program terjedjen ki Csongrád megyére is. A megyei-, és a régiós szintű területi tervezéshez több alkalommal, részletekbe menően, számos javaslatot fogalmaztak meg a térségi önkormányzatok. (Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, a Dél-Alföldi Régió Fejlesztési Koncepciója, a Magyar-Román Határmenti Térség Fejlesztési Koncepciója és programja.) A társulás és a tanács létrejöttét követően, a térség fejlesztési céljaival szinkronban erőteljes pályázási folyamat indult el a községekben és Makó városban. A pályázati elképzeléseket a térség polgármesterei kezdettől fogva egyeztették. A pályázatokkal nyert támogatással jelentős fizikai és szellemi infrastrukturális, valamint munkahelyteremtő beruházások valósultak meg a térségben. A három decentralizált megyei keretre benyújtott pályázatok 1996-2002.években a kistérségben összesen 1 505 974 e Ft támogatást eredményeztek (1.sz. melléklet) A város és a térségek közötti támogatás megoszlása a lakosság számarányának megfelelő volt. Kivételt jelentett 1999-ben az ipari park infrastruktúra-, valamint 2000-ben a CT beruházás kapcsán a városi önkormányzat által benyújtott pályázat, mert az egyeztetés és egyezség kapcsán az önkormányzatok pályázási önkorlátozást vállalva segítették e két térségi kihatású fejlesztés megvalósulását. Különösen példaértékű volt 2000-ben az az összefogás, amellyel a makói kistérség önkormányzatai Makó és térségében mintegy 80 milliós egészségügyi fejlesztést tettek lehetővé. A területi kiegyenlítő keretre benyújtott pályázathoz a községek 7.072 ezer forinttal járultak hozzá. Az egészségügyi szolgáltatás így két, magas színvonalú diagnosztikai műszerrel gyarapodott. A tanács által nyújtott támogatások az önkormányzatokat jobb anyagi kondícióba hozva jelentős fejlesztéseket tettek lehetővé, hozzájárulva az életfeltételek javításához. A térség számos településének ez a legfontosabb fejlesztési pénzforrása, amellyel utakat tud építeni, a belvízelvezetés problémáját meg
4 / 6 tudja oldani és intézményei fenntartását, állagmegóvását tudja biztosítani. A pályázatokat a térségi polgármesterek közös egyeztetés után, az egyeztetésnek megfelelően nyújtják be, így a közösen elfogadott célokhoz minden esetben hozzárendelhetőek az igényelt támogatások, biztosítva a tervezett fejlesztések megvalósítását. 2003-ban regionális decentralizált forrásra (TTFC) a térségi önkormányzatok 231 951 e Ft támogatási összegre nyújtották be pályázataikat. A Regionális Fejlesztési Tanács egy községi formai hibás pályázat kivételével valamennyi települést az igényelt összeggel támogatta. A MTTÖT 2003-ban az alábbi pályázatokat nyújtotta be: SAPARD- Agrárinformációs rendszer kiépítése- 5 986 e Ft támogatási igény (nyert) Széchenyi terv regionális pályázat-makó és Térsége grafikus térkép 556 eft támogatási igény (döntés folyamatban) KORP- kistérségi koordinációs iroda létrehozása 3 335e Ft támogatási igény (nyert) TTFC - Térségi informatikai rendszer kiépítése 27 922 e Ft támogatási igény (döntés folyamatban) Phare CBC- Határmenti együttműködésen alapuló projekt-generáló vállalkozói képzés a fenntartható fejlődés érdekében-12 500 e Ft támogatási igény-(döntés folyamatban) Kistérségi környezetvédelmi monitoring rendszer kiépítése 11 500 e Ft támogatási igény-(döntés folyamatban) Projektelőkészítő alap (PEA) Szakértői segítségnyújtás igénybevétele kistérségi vízhálózatrekonstrukciós projekthez és Kistérségi turisztikai projekthez -(döntés folyamatban) b.) Regionális érdekérvényesítés A Dél-alföldi kistérségek 1997. május 13-án Kistérségek együtt a Dél-Alföldért és a közös határmenti együttműködésért címmel rendezett területfejlesztési konferencia keretében, makói székhellyel, az országban első ilyen kezdeményezésként megalakították az érdekvédelmük és együttműködésük keretét szolgáló Dél-Alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesületét (a DATTE-t). A DATTE azzal a céllal jött létre, hogy közreműködjön a regionális fejlesztési tanács mielőbbi létrehozásában, majd pedig abban érvényesíti tudja az önkormányzatok és társulásaik közös érdekeit. Az egyesület a Dél-alföld 3 megyéjének 27 kistérségi szervezetét, illetve önkormányzatát fogja össze. A DATTE és benne a Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás jelentős szerepet vállalt abban, hogy 1997. június 19-én megalakult a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) és ezt követő szeptemberi ülésén kezdeményezhette többek között a makói vállalkozási övezet kijelölését, s regionális szinten is megkezdődhetett a programalkotás és a régió képessé vált EU és Phare támogatások fogadására, melyre az önkormányzatok, kistérségek is pályázhatnak. Az idei évtől a kistérségek egyhangú döntése alapján Csongrád megye valamennyi kistérségét képviselem a regionális fejlesztési tanácsban. c.) Gazdaságfejlesztés A térség önkormányzatainak együttes javaslata alapján a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács kezdeményezésére 1998-ban Makó és térsége 10 évre vállalkozási övezetként került kijelölésre. A Phare CBC támogatásával elkészült az övezet programja és megvalósíthatósági tanulmánya. Az övezet elsődleges fejlesztési, befektetési célterülete a Makói Ipari Park. Az övezet kijelölése óta, az elkészült programok szerint, minden lehetőséget megragadunk a befektetések ösztönzésére. Többek között a térség önkormányzatainak finanszírozásával, az övezetet reklámozó táblák kerültek kihelyezésre a makói kistérség közigazgatási határain. Makó Város Önkormányzata és a társulás évente 2-3 terület- és gazdaságfejlesztési célú konferenciát szervez (befektetői, turisztikai, mezőgazdasági, Vállalkozási Övezetek II. Országos Konferenciája, stb.), valamint számos hasonló hazai és külföldi rendezvényen népszerűsíti előnyös befektetési környezetünket. Az övezetről és az ipari parkról színvonalas kiajánló anyag is készült angol, német és magyar nyelven, amit már a világ minden tájára eljuttattunk. A Makó és Térsége Fejlesztési Kht. céltudatos, intenzív befektetés-ösztönzési akciókat végez folyamatosan, mind a Makói Ipari Park, mind a Makói Vállalkozási Övezet egészére vonatkozóan.
5 / 6 Egyrészt a külső befektetések térségbe vonzását, másrészt a helyi vállalkozások működési és fejlesztési feltételeinek javítását illetően közvetlen és közvetett eszközöket felhasználva. d.) Makó és térsége az euroregionális kapcsolatok antennája A kistérség területfejlesztési koncepciójának legfontosabb programjavaslata A határmenti régiófejlődés elősegítése, melynek térszerkezeti és funkcionális alapja a DKMT Eurorégió. A Temes megyei Nagyszentmiklós várossal kialakult kapcsolatrendszerére alapozva elősegítettük a túloldalon is a jogi személyiségű társulás létrehozását, majd egy közös mikro-eurorégió kialakítását Makó központtal. Az együttműködést irányító 7+7 fős vegyesbizottság, a Határmenti Partnerségi Bizottság 2000. májusában alakult meg. Létszáma 2001. szeptemberében 8+8 főre bővült, a Csongrád megyei- és a Temes megyei kamarák képviselőinek bevonásával. A bizottság ügyvezető elnöke Makó város polgármestere, társelnöke Nagyszentmiklós polgármestere. A bizottság mellett 5 munkacsoport működik, segítve a térségek közötti gazdasági, kulturális, környezetvédelmi, infrastrukturális kooperációt. (Pl.: elképzelés a közös környezetvédelmi projekt a Maros folyó védelmére.) Ennek jegyében szervez a két térség évente közös konferenciát, szemináriumot, üzletember találkozót. A Phare CBC Magyarország-Románia Program támogatásával kialakításra került Makón a Határmenti Partnerségi Bizottság Titkársága, s egy végrehajtási központ létesül nagyszentmiklósi partnerünknél is. A mikro-euroregionális együttműködés hosszú távon esélyt adhat uniós támogatási források megszerzésére, a két térség fejlesztéséhez. A Phare CBC 2001 Nagyprojektre beadott Makói Üzleti és Szolgáltató Központ a Magyar-Román Határmenti Kapcsolatok Erősítésére pályázatunk 2,4 millió euro támogatást nyert. Ebből megvalósul a Korona jelentős mértékű felújítása, valamint felépül az inkubátorház a Makói Ipari Park területén. Tükörprojektként Temesváron Üzleti és Szolgáltató Központ épül, a szomszédos Nagyszentmiklóson pedig határon átnyúló térségi együttműködést segítő információs alközpont létesül. Az ez évben benyújtott Phare CBC pályázatok tovább erősítik a határmenti kapcsolatokat. A makói kistérség képviseletében a Társulás polgármestereiből és térségi vállalkozókból álló munkacsoport a németországi Zittau-i kistérségben tanulmányozta az Európai Unió gazdaságfejlesztési módszereit, ott folyó térségfejlesztő munkát. 4. A makói kistérség kapcsolatai A Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás az említettek mellett, több szervezetben rendelkezik tagsággal. A DATTE-n kívül alapító tagja a Magyarországi Vállalkozási Övezetek Szövetségének, a DABIC Kht-nak, részt vesz a szolnoki székhelyű Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület munkájában. Az elmúlt évben a taggyűlés kifejezte csatlakozási szándékát a Keletközép-európai Regionális Környezet-technológiai Központhoz is. A kistérségi együttműködés tárgyi feltételeinek javítására közös pályázatot nyújtott be a Makó és Térsége-, és a 43-as Főközlekedési Út Területfejlesztési Önkormányzati Társulás. Ennek eredményeként 700 ezer Forint értékű nagyteljesítményű számítógéppel és nyomtatókkal gyarapodtak a technikai eszközök. A térség önkormányzatai kezdettől fogva aktívan és alkotó módon vesznek részt a közös munkában. A társulás tagtelepülései folyamatosan tájékoztatást kapnak a területfejlesztési tanács munkájáról, hozott döntéseiről. Már hagyományos gyakorlat, hogy a 17 települési önkormányzat képviselő-testülete és a Marosmenti Jegyzői Klub együttes ülést tart, ahol évente értékeljük a társulásban és a megyei területfejlesztési tanácsban, valamint a régióban végzett tevékenységet, egyúttal vázoljuk a jövő legfontosabb feladatait. Ilyenkor a Marosmenti Jegyzői Klub és a Makó és Térsége Fejlesztési Kht. is tájékoztatást ad tevékenységéről. (Erre legutóbb idén május 30-án került sor, ahol Dr. Lamperth Mónika belügyminiszter is előadást tartott az önkormányzati és államigazgatási rendszer reformjának időszerű kérdéseiről.) A közös, céltudatos tenni akarás, a kitartó, és összehangolt munka eredménye mindaz, amit e tájékoztató tartalmaz.
6 / 6 Az együttműködés legfontosabb feladata továbbra is, hogy az elkészült térségfejlesztési programokban kitűzött célok a források összpontosításával, pályázatok összehangolásával a térségen belüli és térségek közötti széles körű együttműködéssel megvalósuljanak. Makó, 2003. szeptember 15. A beszámolóban foglaltakkal egyetértek: Marosvári Attila területfejlesztési tanácsnok Dr. Buzás Péter polgármester