Webes videók felsőoktatási célú felhasználása tapasztalatok és lehetőségek Az oktatásban már régóta több féle segédeszközöket használnak, annak érdekében, hogy a tanulók minél gyorsabban, minél több információ birtokába juthassanak. A vizuális szemléltetést szívesen alkalmazzák tanítás közben, hiszen sokkal jobban rögzül az amit a hallgatóság lát is, nem csak az előadás alapján elképzeli. Mára egyre sűrűbben találkozhatunk olyan oktatási helyszínekkel, amelyek már Internet eléréssel is rendelkeznek a hatékonyabb tanítás segítése érdekében. Éppen ezért szeretném most felhívni a figyelmet egy hihetetlenül nagy és széleskörű információ tömegre, amelyet az oktatók kis hozzáértéssel ingyenesen is alkalmazhatnak tanulóik még alaposabb felkészítésére. Ez az információ tömeg a hálózaton fellelhető streaming technológiával közvetített videók sokasága. A webes videókról Az webes videókat több szempontból is csoportosíthatjuk, elsőként ezeket veszem sorra, hogy pontosan kirajzolódjék mire is gondolok pontosan az elnevezéssel kapcsolatban. Beszélhetnék minőségbeli felosztásról, de ez jelenleg még nem igazán jellemző a hálózaton közvetlenül elérhető videotartalmakra vonatkozóan, ha mégis adatot szolgáltatnak erről, akkor leggyakrabban a másodpercenkénti jelsűrűséggel szokták ezt megtenni, kilo bit per szekundumos mértékegységgel (például egy 320 * 240-es felbontású videó általában 300 kbit/s- os mutatóval rendelkezik). Sokkal fontosabb szempont viszont az elérés módja. Alapvetően három nagy csoportba sorolhatóak az internetes mozgóképek elérés szerint. Az első a legkorábban kialakult módszer, amikor egyszerűen letöltjük az adott videót saját számítógépünkre. Ennek a módszernek a legnagyobb hátránya, hogy végig kell várni, amíg a teljes tartalom letöltődik és csak ezt követően lehet megtekinteni, valamint el is kell mentsük az adott állományt, így igénybe veszi a kliens számítógép tárhelyét is. Az Internet korai szakaszában csak ez volt a jellemző, mára már egyre ritkábban találkozhatunk ezzel a megoldással. A következő lépcsőfok a progresszív letöltés módszerének kidolgozása volt. Ez úgy működik, hogy el kezdjük letölteni az adott filmet, de nem kell megvárnunk a letöltés befejezését, lejátszónkkal már a letöltés megkezdését követően nem sokkal elkezdhetjük nézni az állományt, amely közben folyamatosan töltődik le. Ennek már csak az a hátránya, hogy ugyancsak szükséges az adott állomány tárolása. A harmadik és mára legelterjedtebb
megoldás a média streaming. Ennek lényege, hogy a videókat csak a hálózatról éri el. Nincs szükség a videók letöltésére, mindössze pár másodperc várakozást követően el is kezdődik. Mindezt úgy oldják meg, hogy folyamatosan kis csomagokban közvetítik a tartalmat, amelyet a kliensgép folyamatosan tud sugározni. Ehhez azonban különleges szoftverekre van szükség. A streamingről Média streaming során a videoállományok egy speciális stream szerveren kerülnek tárolásra. Ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos szerverektől különböző hardverkialakítású számítógépre van szükség, hanem ahhoz hasonlóra a megfelelő szoftvercsomaggal. A mozgóképe sugárzásakor a kliensgép kapcsolatba lép a stream szerverrel egy program vagy egy böngészőbe épített Plug In segítségével. Majd a kapcsolat létrejöttével megkezdődik az adatcsomagok folyamatos küldése. Ahhoz, hogy egy állomány közvetíthető legyen, speciális formátumokra van szükség. Jelenleg több formátum létezik. Ezek piaci okok miatt nem kompatibilisek egymással. A speciális formátumokra azért van szükség, mivel a csak hálózaton keresztüli közvetítéshez szükséges az állományok megfelelő tömörítése az intenetes tárhely és a sávszélesség igény csökkentésének érdekében. A különböző szoftvergyártók más és más tömörítési eljárást alkalmaznak. A legmeghatározóbb formátumok a következők: Windows Media Real Media Quicktime MPEG (egészen pontosan az MPEG 4) Adobe Flash A Windows Media formátumok sikerét a Windows operációs rendszerek piaci részesedése magyarázza. Ugyanezen okok miatt népszerű az Apple által gyártott Quicktime is. A Real Media az elsők között tört be a piacra és a Linux rendszerekre is tökéletesen optimalizálták, ennek köszönheti, hogy a mai napig is gyakran találkozhatunk vele. Az abszolút első közöttük az Adob Flash. A cég hivatalos oldalának állítása szerint a formátumuk lejátszását támogató Flash Player valamilyen változata a világ számítógépeinek 98 %-án megtalálható. Vannak olyan kezdeményezések is, amelyek egy szabad forráskódú, általános streaming formátumot szeretnének létrehozni, ezek közül a legmeghatározóbb a Theora
kezdeményezés, amely szoros kapcsolatban áll a Mozzilát is készítő Wikimedia alapítvánnyal. Streaming technológiával lehetőség nyílik hangok, animációk és videók hálózaton keresztüli sugárzására. Manapság egyre gyakrabban találkozhatunk olyan oldalakkal, amelyek előadások diasorainak megosztását kínálják. Legtöbbször itt is a feltöltött diákat egy video stream formájában kapjuk vissza. Ez annak is köszönhető, ami a streaming technológia egyik legnagyobb előnye, vagyis, hogy a sugárzott tartalmak nem kerülnek mentésre a végfelhasználó számítógépén. Ez a szerzői jogi problémák orvosolására is jó megoldás. (Azonban a számítógépes kalózok nem ismernek lehetetlent, léteznek már programok, amelyekkel lehetséges rögzíteni a média stream-et.) A streaming technikának számtalan alkalmazásával találkozhatunk világszerte. Fontos előnye még az is, hogy alkalmas akár élő közvetítésekre. Gondoljunk csak arra, hogy a híradókat nézve egyre gyakrabban találkozhatunk a sarokban az Internetes kapcsolat" felirattal, ekkor is egy stream videót láthatunk. Számos vinternetes video téka nyílik, amely a technológia segítségével egy napig rendelkezésre bocsájtja a kívánt alkotást video stream formájában. A Flash formátumok pedig akár interaktív tartalmak létrehozását is támogatják. A hálózaton manapság a leggyakrabban stream megoldásokkal a videomegosztó portálok esetében találkozhatunk. Ezeket külön is kiemelném, hiszen jelentőségük, és az általuk birtokolt információ nagysága ezt kikerülhetetlenné teszi. A videomegosztók és a YouTube Az alcímben külön kiemeltem a YouTube-ot, mivel mára gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált a videomegosztás területén. Ha valaki csak havi néhány alkalommal használ Internetet, akkor is szinte lehetetlen, hogy ne találkozzon a megosztó-óriással. Jelentősége már akkorára nőtt, hogy egy 2008-as felmérés szerint egy nap alatt a YouTube akkora forgalmat generált, mint a teljes Internet az egész 2000-es évben. Számos sikertörténetet olvashatunk, amelyek alapja, hogy valaki egy pár perces rossz minőségű videót feltöltve válik híressé. Egy németországi szerzetesrend például a Universal Music-tól kapott lemezszerződést, miután a vállalat döntéshozói megtekintették egy mise felvételét. Ennél érdekesebb már az, hogy a YouTube már belpolitikai vitákhoz is vezethet az egyes országokban. Montenegróban például betiltották a YouTube-ot a munkaidőben, mivel
felmérések szerint a dolgozók túl sok időt pazaroltak rá. Itt akár megemlíthetjük azt is, hogy a világ jelenlegi legnagyobb hatalommal bíró országának elnöke is több millió szavazatot köszönhet tudatosan felépített és terjesztett YouTube videóinak hála. Ha még egy lépcsőfokkal feljebb szeretnénk lépni, akkor mindenképpen meg kell, hogy említsük, hogy a YouTube adatbázisa a világon a 7. legnagyobb, ezzel megelőzve például a CIA-t. Kutatásaim során olyan kísérlettel is találkoztam, amelyben a YouTube-ban használt címkék alapján próbáltak leképezni egy nemzetet, mivel az adatbázis nagysága már lehetővé tette ezt. Hétről hétre újabb és újabb kezdeményezésekkel találkozhatunk, amelyek népszerűségének csorbítását tűzik ki célul, eddig nem túl sok sikerrel. Ez viszont azt eredményezi, hogy olyan kimutatásokkal is találkozhatunk, amelyek szerint a teljes Internet adattartalmának több mint 40 %-át videók teszik ki. Nem meglepő, hogy ekkora adathalmazban már óriási mennyiségű az oktatásban is felhasználható információra lelhetünk. Videomegosztók és az oktatás Bár számos mozgóképet szolgáltatnak a hálózaton, amelyek remekül segíthetik a tanulást/tanítást érdeklődésünk középpontjába mégis a videomegosztó portálok kell, hogy kerüljenek. Ez azért van, mert ezeken legtöbbször ingyenesen, maximum regisztrációt igényelve elérhetőek a filmek, tehát külön költségek nélkül felhasználhatóak. A legnagyobb probléma éppen hatalmas mennyiségükből adódik, hiszen bár költségeket nem igényelnek, azonban a releváns tartalom megtalálásához a szakértelem is gyakorta kevésnek bizonyul és jelentős munkaidőt vesz igénybe. A befektetendő munkaigényt csökkenthetik a tematikus oldalak, amelyeket most bemutatnék a teljesség igénye nélkül, hiszen még ezeket a sorokat írom nem kizárt, hogy épp útjára indul egy újabb videomegosztó. Elsőként említést kell tegyünk a számos tudásmegosztónak is nevezhető oldalról. Itt önszerveződő közösségek töltenek fel videókat, amelyek valamire tanítanak. Angolul ezeket általában Skill" megosztóként szokták nevezni, amely inkább fordítható készségnek vagy képességnek. Egyelőre ebbe a kategóriába sorolhatóak a feltörekvő Videopédiák is, de ezek könnyen lehet, hogy a jövőben a Wikipedia komoly vetélytársaivá vállnak. Erre a kategóriára a következő oldalak a legjobb példák: http://www.sclipo.com, http://www.helpfulvideos.com, http://www.5min.com, http://www.streamingmediapedia.net. Az Egyesült Államokban számos oldallal találkozhatunk, amelyek gyakorlatilag a YouTube klónjai, csak szűkebb csoportokra kialakítva. Ezek közül kettőt emelnék ki, mint az
oktatási célú videók szolgáltatóját és értékes információ lelőhely. Ezek a TeacherTube és a SchoolTube oldalai. Az előbbi regisztrált tanárok által feltöltött videókat, míg az utóbbi tanárok által kiválogatott diákok által készítetteket tartalmaz. Ezek jobbára az általános -és középiskolai oktatás segítésére alkalmasak. A felsőoktatást segítő videomegosztók közül két nagyot találhatunk, amit feltétlenül meg kell, hogy említsünk. Ezek a YouTube Education csatornája, míg a másik az Academic Earth nevet viseli. Mindkét szolgáltatás nagynevű egyetemek tartalmait közvetíti, ami a hitelességet garantálja. A portálokon találhatunk akár komplett egyetemi kurzusokat is részenként feltöltve. Ezeknek a szolgáltatásoknak hála számos olyan tartalom válik használhatóvá, ami eddig csak a belső zárt egyetemi hálózatokon volt elérhető. Itt meg kell, hogy említsek egy Európai Uniós projektet is, a World Lecture Projectet. Ez nagyban hasonlít az említett amerikai oldalakhoz, legnagyobb eltérés az pontosan abból adódik, hogy európai kezdeményezés, így a kontinensen található egyetemek audiovizuális tartalmait szolgáltatja. A másik a kínált anyagok rendezésében mutatott profizmus. Az oldal még béta üzemben van, de bemutatkozó szövegükben már kifejtik, hogy céljuk, hogy oktatásra alkalmas videókat gyűjtsenek és tegyenek jól visszakereshetővé. Itt el is érkeztünk a webes videók legnagyobb problémájához, a megfelelő osztályozás és rendszerezés teljes hiányához. A webes videók osztályozásának problémája A YouTube által szolgáltatott videók mennyiségére már többször utaltam, csakhogy ez az előnye egyben legnagyobb problémája is. A kezdeti időszakban még nem érezték szükségesnek egységes rendszerezés kidolgozását. A felhasználók teljesen szabadon adhatnak kulcsszavakat videóiknak. Ez azonban mára lassan használhatatlanná válik. Gyakrabban találhatunk magunknak megfelelő videót a kapcsolódó anyagok között, mint az irányított tárgyszavas keresések által. Éppen ezért könnyen előfordulhat az is, hogy bár oktatási anyagot szeretnék szinte lehetetlen a megfelelőt megtalálni, mert a számtalan önjelölt kulcsszóspecialista által feltöltött videók erdejében elveszik a lényegi tartalom. A hangsúly pedig pontosan ezen kell, hogy legyen. A milliárdnyi mozgókép között számtalan akadhat, ami valamilyen oktatási folyamat segítségére lehet. Ezeket azonban meg kell, hogy találjuk valahogy. Ezért lenne fontos minél előbb kidolgozni valamilyen módszert arra, hogy a mozgóképeket is pontosabban lehessen osztályozni. Erre lehetne az egyes oldalakon külön-külön módszer, vagy a Minerva projekt mintájára központilag irányított és
kidolgozott általános módszer. Kicsit utána gondolva rá kell, hogy jöjjünk, hogy csak ez utóbbi lehet célravezető, hiszen felesleges volna a jelenlegi káoszból egy újabba cseppennünk. Az viszont kulcsfontosságú lenne, hogy ehhez a Google is kapcsolódjon, hiszen ha a YouTube nem vesz részt a kidolgozásban, akkor nem sok értelme lesz az új osztályozási rendszernek. A klasszikus osztályozási modellek közül jelenleg a szabad tárgyszavazáshoz hasonló megoldásokkal találkozhatunk. Ehelyett elgondolkodtató lehet egy kötött tárgyszó listából való osztályozás lehetősége. Ez sajnos nem lehet túl célravezető, hiszen a feldolgozandó témakörök palettája túl széles ahhoz, hogy előre le lehessen gyártani egy tárgyszó listát. Ha mégis meg is próbálnánk, akkor egy olyan hatalmas lista keletkezne, amely szinte teljesen használhatatlanná válna. Sokkal célszerűbb lehetne egy a tezauruszokhoz hasonló megoldás. Tehát relációkkal ellátott tárgyszavak létrehozása. Bár meglehetősen bonyolult rendszer jöhetne létre, ám ez később könnyedén átalakítható lenne egy a már ma is létező asszociáción alapuló vizuális keresés végrehajtásához. Ez már sokkal hatékonyabb használatot tenne lehetővé. Összegzésül Jelen írásom célja elsősorban a figyelemfelkeltés volt. A hálózaton ingyenesen elérhető mozgóképek sokasága hihetetlen lehetőséget rejt magában. A probléma csupán az, hogy jelenleg nehézkes megtalálni a ténylegesen releváns információval bíró videókat. Az általam felvázolt lehetőségek persze leegyszerűsítik a dolgokat, de kellő ráfordítással pontosan kidolgozható lenne egy általános video-osztályozási rendszer. Amíg ez nem készül el viszont fontos, hogy megkezdődjön olyan tartalomszolgáltató szakemberek képzése, akik a videós tartalommal is foglalkoznak.