SZENT LÁSZLÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013
TARTALOMJEGYZÉK 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA 4. 2. Az ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐ..4. 3. AZ ISKOLA ALAPDOKUMENTUMAI 6. 4. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 9. 5. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATRENDSZERÜK 12. 6. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK.19. 7. AZ ISKOLA BELSŐ SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 23. 8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BESLŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDSZERE 24. 9. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE..25. 10. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 28. 11. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATA A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, TEENDŐIK BALESET ESETÉN..31. 12.RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK.32. 13. FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI.35. 14. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 36. 15. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE..37. 16. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK. 38. 17. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁSNYOK ÁPOLÁSA, AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 42.
18. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK... 43. 19. A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA., 53. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK..83. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT 1. AZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA A Szent László Utcai Általános Iskola szervezeti felépítésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. március 27-én elfogadta. Az szervezeti és működési szabályzat elfogadás előtt a jogszabályokban meghatározottak szerint véleményezte - diákönkormányzat - szülői szervezet - közalkalmazotti tanács A szervezeti és működési szabályzat valamint egyéb intézményi belső szabályzatok, előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre kötelezőek. 2. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 3
A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt) és annak módosításai 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak módosításai A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők 138/1992. évi (X. 8.) Korm. rendelet a Kjt végrehajtásáról a közoktatási intézményekben és annak módosításai 11/1994. évi (VI. 8) KMK rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és annak módosításai 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról 217/1998. évi (XII.30.) Korm. Rendelet az államháztartás működési rendjéről 193/2003. évi (XI.26.) Korm. Rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 23/2004. évi (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. 4
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a szülői szervezet és a diákönkormányzat jogosítványainak gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerülnek a Szent László Utcai Általános Iskola és a Hajnal Utcai Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatai. Az intézmény jellemzői, jogállása Az intézmény jellemző adatai Név: Szent László Utcai Általános Iskola Székhelye: Békéscsaba, Szent László u. 17. Telefon: 66/321-745 Típusa: 8 évfolyamos általános iskola OM azonosítója: 028256 Szakágazati besorolás száma: 852010 Az intézmény jogállása Közoktatási intézményünk önálló jogi személy Alapító: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve jogelődje Békéscsaba, Szent István tér 7 Működtető: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14 3..AZ ISKOLA ALAPDOKUMENTUMAI Az intézmény jogszerű működését az 1992. XII. 18-án kelt, 2009. IX. 24-én egységes szerkezetbe foglalt 18/1992 sorszámú alapító okirat, és az ezzel való nyilvántartásba vétel biztosítja. Az alapító okirat tartalma az előzőekben megtalálható. Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. 5
A pedagógiai program tartalma Iskolánk nevelési programja Az intézményben folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységrendszerek szervezeti formák Szociális háttérből adódó hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Gyermek és ifjúságvédelem kiemelt feladata A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A nevelő-oktató munka ellenőrzi, mérési, értékelési rendszere A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszköz és felszerelések jegyzéke Iskolánk helyi tanterve Az ütemezésnek megfelelő óratervek Alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolába lépés szabályozása, a tanulók felvétele A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítettségének kritériumai A pedagógiai program érvényessége, értékelése, módosítása Eljárási szabályok A pedagógia program megtekinthető, a szülők és gyerekek számára hozzáférhető a titkárságon valamint az iskolai könyvtárában. Az intézmény vezetője távollétében helyettese az igazgatói fogadóórán ad tájékoztatást a pedagógiai programról. 6
Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. Megtalálható benne az ifjúságvédelmi felelős fogadóórájának helye és időpontja, amely a szülők és gyerekek által jól látható helyen is feltüntetésre kerül. A fenti nyilvánosságot biztosító előírásokat a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend tekintetében is alkalmazni kell. A tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket a házirend tartalmazza. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos előírásokat. A házirend tartalma: Bevezető rendelkezések A házirend célja és feladata A házirend hatálya A házirend nyilvánossága A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony létesítése és feltételei A tanulói jogok és kötelességek A tanulók tantárgyválasztása A tanuló távolmaradása és annak igazolása A tanulók dicsérete és jutalmazása A tanulók fegyelmezése A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása A diákönkormányzattal kapcsolatos rendelkezések Az iskola munkarendje A tanítás rendje A tanórán kívüli tevékenységek rendje A létesítmények és helyiségek használati rendje A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében A tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába Térítési díj és tandíj A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A házirend elfogadása és jóváhagyása Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. Megtalálható benne a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogadóórájának helye és időpontja, mely a szülők és gyerekek által jól látható helyen is feltüntetésre kerül. 7
Az alapdokumentumok megtekinthetők, a szülők és tanulók számára hozzáférhetők a titkárságon, valamint az iskola könyvtárában. Az intézmény vezetője - távollétében helyettesei - adnak tájékoztatást az alapdokumentumokban foglaltakról. 4..AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassák el. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. Az intézmény vezetője A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat, vagy megbízás útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az iskolatípusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, a diákönkormányzatnak a véleményét. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalás jogkör gyakorlása, a közoktatási intézmény képviselete, 8
együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, a döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a kollektív szerződés vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Az intézményvezető kiadmányozási hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: teljes munkáltatói jogkör gyakorlása (KIVÉVE a közalkalmazotti jogviszony létesítésére, megszüntetésére, fegyelmi eljárás indítása, fegyelmi büntetés kiszabása) a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedés egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalások az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntések, tájékoztatók, megkeresések tanulói jogviszony létesítése, felvétel, felmentés, az igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök megbízása, a pedagógusok továbbképzésben való részvétel személyre szóló megállapításakor döntési jogkör gyakorlása,, a rendkívüli szünetek elrendelése. Az intézményvezető felelőssége Az intézmény igazgatója a közoktatási törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: szakszerű és törvényes működésért a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. Az intézmény vezetősége A vezetőhelyettes (igazgatóhelyettes) személye Az intézményvezető feladatait a vezetőhelyettes közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás az aktuális vezetői ciklus végéig határozott ideig érvényes. 9
Az igazgatóhelyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek. Az igazgatóhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. A vezetőhelyettes jogköre és felelőssége A vezetőhelyettes munkáját a munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőhelyettes feladat- és hatásköre kiterjed az egész munkakörükre. A vezetőhelyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörükre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezetőhelyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezetőség Az intézmény vezetősége az igazgatón és a helyettesén kívül úgy nevezett középvezetőkből áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezetők ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámolnak az intézményvezetőnek. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, igazgatóhelyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselői, a diákság pedagógusvezetője. A vezetők és középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módját. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézményvezető és helyettesei kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket, legalább hetente egy alkalommal. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezlet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezető átruházott jogkörét és feladatait távolléte esetén helyettese látja el. A vezetői ügyeleti beosztásnak megfelelően. Az intézményvezető tartós távolléte (legalább kettő hét) esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A helyettesítés további rendje az intézményvezető és helyettesei akadályoztatása esetén: 10
munkaközösség-vezető, konkrét személyre szóló megbízás alapján a közalkalmazotti tanács elnöke vagy valamely tagja a szakszervezeti titkár esetenként megbízott nevelő. A helyettesítés esetén a közalkalmazott felelőssége az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 5. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLAT RENDSZERÜK Az alkalmazotti közösség és kapcsolattatásának rendje. Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munkatörvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő (iskolatitkár, rendszergazda) vagy közvetetten segítő más közalkalmazott ( ételosztók, takarítók, fűtő, karbantartó). A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A nevelőtestület pedagógusait megilleti a jog, hogy az iskolavezetéssel történt egyeztetés után, használatra megkapják az intézmény tulajdonát képező 11
informatikai eszközöket. ( laptop ) Az eszközök kiadását az intézményvezetés koordinálja. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény a különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben feljegyzésben rögzíteni. Nevelőtestületi értekezletet, a teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Ezen értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek a tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járók és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az ötödik osztályok osztályfőnökei esetében a döntés kialakításához meghallgatja a negyedikes osztályfőnök javaslatát is. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletet összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösségek diákjai azokon az órákon, amelyek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulói létszám (idegen nyelv, technikai, számítástechnikai órák). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. Egy tanulócsoportos évfolyam esetében az osztály képességbeli összetétele dönti el a bontás tantárgyi lehetőségeit. A diákgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által. illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy- a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását 12
a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskolavezetéshez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat és működése A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészet érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata az intézményi SZMSZ mellékletében található. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helységeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diáktanács képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diáktanács elnöke folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A diákönkormányzat felnőtt megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskolavezetőségi és nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnök feladata. 13
A szülői közösség és kapcsolattartás rendje A szülői szervezetek A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben Szülői Munkaközösség (SZM) működik, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A SZM-t a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választja meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy választott elnök juttatja el az intézményvezetőségéhez. Az SZM választmányát az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontban tanévenként legalább egyszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Az SZM választmányának elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart, amely lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor mutatják be az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban behívhatja intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni
szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet, és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyerekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 15
Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: fenntartóval, működtetővel önkormányzattal városi etnikai kisebbségi önkormányzatokkal, Békéscsaba város közoktatási intézményéveivel, a beiskolázási körzetünkben lévő óvodásokkal és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolával, közművelődési intézményekkel, gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadó szolgálattal, pedagógiai szakmai szolgálatokkal, családsegítő központtal, történelmi egyházak képviselőivel, az intézményt támogató A békéscsabai Szentlászlósokért Közhasznú Egyesülettel Békéscsabai Röplabda SE, egyéb szervezetekkel, Városi Rendőrkapitányság DADA program.
6. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott (gazdasági vezető). A nevelőtestület feladata és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, módosítása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, módosítása a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépés megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, a tanulók, fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti.
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók szülői szervezet diákönkormányzat, stb. képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet, félévi, év végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezletek, tanévzáró értekezlet, alakuló értekezlet, munka értekezletek. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A munkaközösség célja Az intézményben tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozzanak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül munkaközösség irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt bíz meg az intézményvezető a munkaközösség tagjainak véleményét figyelembe véve. A megbízás visszavonásig érvényes 18
A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munka hatékonyságát, javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására, szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a vizsgát (különbözeti-, osztályozó-, javító) feladatait, kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és tanulmányi versenyeket, végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője, képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai: irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves programját, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre, munkaközösségi tagok jutalmazására. Az intézmény szakmai munkaközösségei ( 4 db) Alsó tagozaton tanítók szakmai munkaközössége -- szakterület: 1-4. osztály - alsós reál munkaközösség - alsós humán munkaközösség Tanárok szakmai munkaközösségei-- szakterület 5-8. osztály - felsős reál munkaközösség - felsős humán munkaközösség
A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladat és jogkör átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület által létrehozott bizottság, munkacsoportok: A nevelőtestület feladata és jogkörének részleges átadásával állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból. A Fegyelmi Bizottság feladata: a házirendet súlyosan megsértő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: az intézményvezető vagy helyettese az érintett tanuló osztályfőnöke egy a fegyelmi ügyben független pedagógus egy a tanuló által felkért pedagógus diákönkormányzat képviselője. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémái megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén a vezetőség tudtával úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. A nevelőtestület szakmai munkaközösségre ruházott jogai A nevelőtestület az oktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógus véleményezése, a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése.