KÉZIKÖNYV A RÉSZVÉTELI VÁROSMEGÚJÍTÁSRÓL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ

KÉZIKÖNYV A RÉSZVÉTELI VÁROSMEGÚJÍTÁSRÓL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ Közösségfejlesztk Egyesülete Városmegújító Munkacsoport

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról Gyakorlatiútmutató Akézikönyvet PéterfiFerencközösségfejleszt", PortschySzabolcsépítész, PörösBélaszociológusés SainMátyástájépítész írásaitésajánlásaitfelhasználvaírtaésszerkesztette BardócziSándortájépítészés GiczeyPéterközösségfejleszt" AVárosmegújítóMunkacsoporttagjai: Bardóczi Sándor tájépítész Giczey Péter közösségfejleszt" Kovács Edit közösségfejleszt" Lakatos Kinga közösségfejleszt" Peták Péter közösségfejleszt" Péterfi Ferenc közösségfejleszt" Polyák Levente városkutató, urbanista Portschy Szabolcs építész Pörös Béla szociológus Sain Mátyás tájépítész Szokolay Örs építész,településtervez"tarnaimáriaközösségfejleszt"tistyánlászlószociológus VargaMátéközösségfejleszt" Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 1011Budapest,Corvintér8. Tel/fax:+36#1#201#5728 kofe@kkapcsolat.hu www.kozossegfejlesztes.hu AVárosmegújítóMunkacsoportésaszakmaiprogrammunkájátaMagyarM$vel"dési Intézet,valamintaSZÖVETSÉGaKözösségiRészvételFejlesztéséértEgyesülettámogatta Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 2.oldal

Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Fogalmak...6 1.1.Avárosfogalma...6 1.2.Avárosmegújításfogalma...6 1.3.Participációstervezés,vagyrészvételitervezés...6 1.4.Avárosmegújításszerepl"i...7 2.Szokásjogi,jogikörnyezet...9 2.1.Atelepülésfejlesztéstársadalmasításáravonatkozószabályok...9 2.2.AzÉtv,azOTÉKésatársadalmasítás...10 2.3.Rendszerhibákatelepüléstervezésrészvételigyakorlatában...11 3.Helyzetértékelés(ajelenlegirendszerkritikája)...13 3.1.Atelepülésfejlesztésikoncepciókhibái...13 3.2.AzIVSberobbanásaafejlesztéspolitikába...14 3.3.Avárosrehabilitációkétrészreszakítása...14 3.4.AzAntiszegregációsTervek(ASZT)készítésénekeddigitapasztalatai...17 4.Szakpolitikaiajánlások...20 4.1.Aszakpolitikaiajánlásokalapjátképez"megállapítások...20 4.2.Avárosmegújítómunkacsoportajánlásai...24 5.Avárosmegújításlépései...26 5.1.Els"lépés:alakosságaktivizálása...29 5.2.Másodiklépés:avárosfizikaiéstársadalmijellemz"inekfeltárása...31 5.3.Harmadiklépés:együttm$ködésaszerepl"kkel...33 5.4.Negyediklépés:aszerepekmegosztásaarésztvev"kközött...36 5.5.Ötödiklépés:problémák,akadályok,konfliktusokleküzdése...38 5.6.Hatodiklépés:flexibilitásmegteremtése...38 5.7.Hetediklépés:szervezetikereteklefektetése...39 5.8.Nyolcadiklépés:Szakemberekésszakért"kbevonásaarehabilitációba...41 5.9.Kilencediklépés:Anyagiforrásokfelkutatása...41 5.10.Tizediklépés:Folyamatosságbiztosítása...42 6.Külföldijógyakorlatok,esettanulmányok...43 6.1.UnionPointPark,OaklandFruitvale...43 6.2.Egyetemi#közösségiegyüttm$ködésenalapulótervezésazUSAfels"oktatásában...48 6.3.LakosságirészvételavárosmegújításbanAusztráliában...54 6.4.ABigCitiesPolicyprogramHollandiában...59 6.5.A SozialeStadt ProgramNémetországban...60 6.6.AzEurópaiUnióURBANprogramja...61 6.7.Városrész#megújításiprogramStockholm10külvárosában...62 6.8.ABismarckésaSchalke NordnegyedekmegújításiprogramjaGelsenkirchenben...72 6.9.SzociálisvárosrehabilitációsprogramHamburgLenzsiedlung#negyedében...74 6.10.LyonPentesCroix#Roussekerületénekszociálisvárosrehabilitációsprogramja...76 7.Hazaipéldák...82 7.1.EsettanulmányaNyírpalotaTársaságközösségikezdeményezésér"l...82 7.2.Magdolnanegyedszociálisváros#rehabilitációsprogram#részletek...91 7.3.ÍgykészültabalatonbogláriIVS#Esettanulmány...97 7.4.TelepfelújításiésfoglalkoztatásiprogramPécsegyikküls"kerületében...110 Függelék...114 Jogszabályok...114 Továbbimagyarországiesettanulmányok...114 Ajánlotton#linecikkek...114 Javasoltirodalom...115 Egyébhasznoslinkek...116 Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 3.oldal

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató Bevezetés Bevezetés Úgy tapasztaljuk, hogy Magyarországon jelenleg a konkrét települési tervezési folyamatok gyakorlatában nincs érdemi és valóságos közösségi bevonás. Probléma, hogy igazi városmegújítás sem igen létezik; s"t, az ezt támogató pályázatok megjelenése ellenére valódi szociális városrehabilitációról sem beszélhetünk. Utóbbi ugyanis lehetetlen az érintettek megszólítása, megszólaltatása és valóságos aktivizálása nélkül. A városok megújításának tervezését legújabban meghatározó IVS(Integrált Városfejlesztési Stratégia) metodikájában az elvek szintjén kötelez"en megjelenik a partnerségi elv és az érdekcsoportokkalvalóegyeztetésszükségessége,ámezek bárkötelez"elemei denem kidolgozott részletei az err"l szóló kézikönyvnek. Az illetékes minisztérium 1 által kiadott városrehabilitációs kézikönyv sem útmutatást, sem forgatókönyvet nem ad a bevonás lehetséges módjaira, megelégszik a lakossági fórumokról származó jegyz"könyvek szerepeltetésével;nemadteret,skülönösennemkötelezettségetakoraibevonásnak. Nyilvánnemvéletlen,hogytöbbUniósdokumentumisazer"shelyipartnerséget,alakosság devalamennyiszerepl" számáraazátláthatóságbiztosításátszorgalmazza,ígyjóeséllyel csökkenthet"akorrupció,amelynekgyanújaer"teljesenfelmerültmáravárosrehabilitáció eddigimagyarországigyakorlatábanis. AzEUpályázatiforrásokútjánránk kényszerített partnerségielvekjóesélytkínáltakarra (elvben), hogy a városfejlesztést felváltsa egy sokkal szofisztikáltabb városmegújítás. Az elvek ígérete, azonban ma még csak ígéret, amelyet nekünk, a tervezési módszertanokat használóknak, felügyel"knek, kidolgozóknak kell a gyakorlati szintre átültetni, általános felfogássátenni,ésmeghonosítani. AzIVSkészítése amelyavárosmegújításifolyamatokatszabályozótervezésidokumentum stratégiai jelleg#, elvben sok érdekcsoportot együttesen megmozgató települési szint# terv, amelynek sikere különösen függ a szerepl"k közötti párbeszéd és együttm#ködés min"ségét"l. Hazánkban a települési tervezési folyamatokban, a városrehabilitációban a részvételi tervezést a közelmúltban számos közösség csak akkor tudta, és azt is többnyire csak utólag kikényszeríteni, ha már valamilyen konfliktus, érdeksérelem alakult ki egy fejlesztési elképzelés kapcsán. A különféle szint$ döntéshozatali folyamatok tervez"i nehezenhajlandóktudomásulvenni,hogyarészvételifolyamatokahagyományosnálsokkal több id"t és energiát igényelnek, az érintett közösség bevonását pedig már a stratégiák, koncepcióalkotásokfázisábanérdemesmegtenni.ahazaifejlesztésigyakorlatbanam$szaki (jobbesetbenezekmellettaközgazdasági)szemléleturalkodik,mígatársadalmi,környezeti érdekekésszempontokafejlesztésekel"készítésesoránrendszerintháttérbeszorulnak. A konfliktusok természetszer$ létezése miatt szükséges olyan, a döntéshozatalt segít" módszerek alkalmazása, amelyek segítenek integrálni a sokféle érintett néz"pontjait és szempontjait. A közösségi tervezés (részvétel) egy ilyen, a konfliktusok tisztázását, a párbeszédeter"sít"módszer.afejlesztésekésatervezésdemokratizálásaaz,amelyvégüla jobbmin"ség$döntésekenkeresztülaközösségjaváhozvezethet. 1ÖTM:2007;NFGM:2009

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató Bevezetés Avárosmegújítássorán,aközösségbevonásaésafolyamatbantörtén"részvételeel"segíti az állampolgárok felel"ssé válását, a közügyek iránti elkötelezettséget, a képességet azok befolyásolására mindezajólm$köd"demokráciaegyikalapfeltétele. Az elmúlt 20#25 évben Amerikában és Európában is kialakult a városrehabilitációnak, városmegújításnakegyvalódi,él"gyakorlata,sezekbenafolyamatokbanmáráltalánossáés kikerülhetetlenné vált a helyi közösségek bevonása, a különböz" szerepl"k (helyi és regionálishatóságok,üzletiszfára,civilszervezetekésmozgalmak)szorosegyüttm$ködése. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Közép#Kelet#európai régiónak általában, de a városrehabilitáció területén is a Nyugat#európaitól eltér" sajátosságai vannak; de ez nem zárjaki,hogyazottanigyakorlatotésazitteniszükségleteketegymássalkapcsolatbahozzuk. A hazai helyzet tekintetében meggy"z"désünk, hogy a társadalmi szétesést el"idéz" folyamatok megállításával kapcsolatos cselekvéseknek, intézkedéseknek alapvet"en a települések szintjén kell megtörténni. A jól végiggondolt és kivitelezett szociális célú városrehabilitációs programok fontos szerepet játszhatnak a különböz" helyzet# társadalmi csoportok közötti közeledés el"segítésében, a városokon belül jelentkez" társadalmifeszültségekmérséklésében,atársadalmibékemeg"rzésében.különisfelhívjuk a figyelmet az érintett területeken a kisebbségi önkormányzatok és a helyi kisebbségi civil szervez"déseknemformális,hanemténylegesbevonásánakszükségességére. Afentihelyzetértékelésbenegyetértve,szakterülett"lfüggetlenülhasonlókövetkeztetésekre jutva hoztuk létre a Városmegújító Munkacsoportot azzal a célzattal, hogy összegezzük a jelenlegi településfejlesztési gyakorlattal szembeni szakmai kritikákat, módszertant mutassunk a településfejlesztés közösségi bevonáson alapuló lehet"ségeire és megfogalmazzuk szakmai ajánlásainkat annak érdekében, hogy a településfejlesztést új alapokra,avárosmegújításalapjairahelyezzük. A munkacsoportban hasonló elveket valló közösségfejleszt"k, szociológusok, építészek, tájépítészek, településtervez"k tették össze tudásukat, gyakorlati szakmai tapasztalatukat, amelyetebbenakézikönyvbentárunkaszélesnyilvánosság(lakosságicsoportok,civiler"k), illetve a döntéshozók (önkormányzati testületek, polgármesteri hivatalok dolgozói, és az országos folyamatot felügyel" f"hatóságok, minisztériumok szakemberei) elé. Abban a reményben, hogy azok a szakpolitikai anyagokat, jogszabályokat, eljárásrendeket, metodikákatjóiránybatudjákbefolyásolni. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 5.oldal

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 1.Fogalmak 1.Fogalmak 1.1.Avárosfogalma A város olyan társadalmi és történelmi képz"dmény, emberi közösségek által létrehozott térbeli csomósodás, amely a szerves fejl"dés$, a spontán és a tervezett beavatkozások keverékének eredményeként jött létre, és az egyéni (hatalmi) és közösségi potenciál, aktivitás következtében folyamatosan átalakul, mindez pedig az épített környezet mennyiségi és min"ségi jellemz"iben manifesztálódik. A várost # lakói alkotják. Nélkülük beszélni,intézkedni,tervezni,beavatkozniam$ködésébefelel"tlenésszakszer$tlendolog.a döntésekben nem a befektet"kkel, nem is a várospolitikusokkal, hanem els" helyen velük kellkalkulálni,megkérdezni,abbabevonni"ket.tehátavárosbanél"kavároshoztartoznak #"kaváros 1.2.Avárosmegújításfogalma A városmegújítás egy olyan folyamatos beavatkozási tevékenység, amely a városfejl"désben zajló spontán folyamatokon alapul, e folyamatok közül némelyekre ráer"sít, másokat ellensúlyoz, vagy kitérít. A városmegújítás célja, hogy az érintett közösségbevonásával amelyegyszerreforrásaéskedvezményezettjeetevékenységnek úgy módosítsa a városfejl"dési folyamatokat, hogy javuljon az érintettek társadalmi, pszichés és fizikai közérzete. A városmegújítás a nyilvánosságban zajló, a fenntarthatóságot(tartamosságot)célzófelel"sfolyamat. Avárosmegújításmairelevánscéljaazembernek,mintszocio#pszichoszomatikuslénynekaz érzetét javítani, a társadalmi integrációt, befogadást, elszigetelések feloldását er"síteni, az egymásért és a környezetükért is felel"sséget érz" és vállaló (széthullott) közösségeket újraépíteni, a hely identitását, a közösség helyhez köthet" identitását megtalálni és kibontani. A városmegújításnak lakóik megkérdezésével kell kezd"dnie, az " részvételük megteremtésénekkialakításával. 1.3.Participációstervezés,vagyrészvételitervezés Arészvételitervezésaközösségrészvételénéskoraibevonásánalapulómunkafolyamat:a tervezés megtervezése, illetve el"készítése, illetve a tervezés részeredményeinek folyamatosvisszacsatolása,alternatívákfeltérképezése,döntésekel"készítése,széleskör# kommunikációja és vitája, amely a konkrét tervezési folyamattal együtt zajlik, azzal szétválaszthatatlanulösszeforr. A közösségi részvétel azon különböz" eljárásokra vonatkozik, melyek lehet"vé teszik a közösség különböz" tagjainak, hogy aktív résztvev"i lehessenek a kijelölend" politikai irányvonalakrólszólóvitáknakvagynémelyesetekbenmaguknakadöntéshozataloknak.az eljárások megengedik a közösség tagjainak, hogy hallassák hangjukat, gyakorolják befolyásukat.(webler#tuler,2001)

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet 1.4.Avárosmegújításszerepl"i Avárosmegújításszerepl"iazadottvárosvagyvárosrészválasztottképvisel"i,valaminta lakosság, a gazdasági szerepl"k (tulajdonosok, bérl"k, befektet"k), a használók érintett képvisel"i, illetve a megegyezést segít" küls" szerepl"k. Mivel a megújítás egy összetett folyamat hiszenafizikaiváltozásokmelletttöbbnyireazadotthelytársadalmiszövetének azújjáélesztése,m$köd"képességénekfejlesztéseiselengedhetetlen#,azegyikfontosküls" szerep éppen ennek a társadalmi#közösségi folyamatnak a megtervezése, meger"sítése, a helyiekkezdeményez"#éscselekv"képességénekafejlesztéseésbátorítása. A közösségfejleszt" olyan szakember, aki azokat a változásokat segíti, amelyeket a közösségek, az érintettek önmaguk határoznak el. A közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság aktivizálásával kezd"dik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossátételévelfolytatódik,melyneksoránmindtöbbenkapcsolódnakafolyamathoz, és eljutnak a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez, tervezéséhez és közösségimegoldásához. Az érintettség feltárása a városmegújítási folyamat els", egyben egyik legfontosabb induló lépése. Az érintettek (stakeholders) azon személyek, illetve csoportok, akik/amelyek életmin"sége,életkörülményei,lehet"ségeiatervkövetkeztébenérzékelhet"enmegváltoznak. Érintettlehetegydöntéshozóis,ígyazátfedésekmiattnéhaszerepzavarokléphetnekfel.Ilyenkor az egyénnek ajánlatos a legtöbb résztvev" által definiált, elfogadott szerepkört felvállalni. A stakeholder kifejezést néhol egy#egy érdekcsoport képvisel"jeként is értelmezik. A participációs folyamatok teljessége, ugyanakkor hatékonysága érdekében ugyanis a különböz" csoportok a tervezésben,egyeztetésbenazáltalukmegbízottképvisel"könkeresztülvesznekrészt.ebbenaz esetbentalánzászlóviv"nekfordíthatnánk.(dömötör,2008) A változási folyamat szervezetté tételében sokféle szerep megjelenik, amelyeket el"fordul, hogy a közösségfejleszt", vagy alkalmi, küls" feladatként más szakember segít. Ilyenek például az érintettek megegyezését el"segít" ún. facilitátori és mediátor feladatok. A facilitátor tükörfordításban: megkönnyít",akiafolyamatokelindításátésm#ködését kezdeményez", segít" személy (latin: facilitas könny$ség, könnyedség). Feladatának lényege, hogy nem vezeti, csak a háttérb"l koordinálja, megkönnyíti a célcsoportok tevékenységét. A facilitátor feladatai többek közt: világos, egyértelm$ fogalmazás; kis# és nagycsoportos együttgondolkodás motiválása; vita kezdeményezése, levezetése (a beszélgetés mederben tartása, konfliktuskezelés), következtetések összefoglalása. A mediátor tükörfordításban: közvetít". A felek közt kialakult konfliktushelyzetek felszámolásával, feloldásával foglalkozó szakember. Leggyakrabban a bírósági esetek megel"zésére, elkerülésére alkalmazzák. (Dömötör, 2008) A szakért"k közé tartoznak a tervez" mérnökök, gazdasági szakért"k, társadalomkutatók is, akik meg tudják világítani egy$egy megoldási alternatíva térbeli, fizikai leképezésének különbségeit, gazdasági, társadalmi,környezetihatásaitajódöntéshozatalhoz. Avárosmegújítástehátsokszerepl"sfolyamat,amelyakkorérieltársadalmihasznosságának legfels" fokát, ha a megújítás szerepl"i közötti viszony bizalmi marad, a kommunikáció folyamatos és"szinte, a kompetenciák el"re rögzítettek, a folyamatokba beleszólást nyújt, és azokra rálátást enged. A városmegújítás feltételezi, hogy abban minden kisebbség és társadalmi csoport képviselve legyen, minden csoport érezze, hogy képes közrem$ködni a Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 7.oldal

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet projektbenésprofitálnifogbel"le.arehabilitációtteháta lakossággalegyütt ésnemcsak a lakosságért kellmegvalósítani.afolyamatsoránahelyiközösséget#aminemazonosa lakónegyeddel, hiszen koherens szociális kapcsolatok meglétét feltételezi # különféle szerepkörökben mindvégig vonjuk be a projektbe. A helyi közösség bevonását segítheti a top#down (felülr"l szervezett) és bottom#up (alulról szervez"d") kezdeményezések összekapcsolása,valamintahelyiaktivistákbevonása. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 8.oldal

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet 2.Szokásjogi,jogikörnyezet A társadalmi részvétel számos alkotmányos jogon alapszik, mint például az információ terjesztésénekésmegismerésénekszabadsága.ehheztársulnéhánynemzetköziegyezmény, pl. az Aarhuis#i, amely rendelkezik a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésér"l, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történ" részvételér"l és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról. A területfejlesztéssel, területi tervekkel kapcsolatos különféle hazai törvények és kormányrendeletek biztosította nyilvánossági szintek egyébként megfelel"ek, csak azok id"beliségével és alkalmazásával, gyakorlati megvalósításávalvanbaj.ennekkövetkeztébenhatékonytalanokká,súlytalannáválnak,ígya társadalmirészvételilehet"ségeketagyakorlatbanakülönböz"szintekendöntésekethozók, azönkormányzatok,avállalatok,demagukazállampolgárokissokszorkiüresítik,formálissá teszik, vagy akár trükkökkel manipulálják. A jogszabályok meghatároznak bizonyos egyeztetésiéstájékoztatásikötelezettségeket,atúlszabályozástelkerülend"általánosságuk miatt azonban a tervezés szerepl"inek meglehet"sen nagy mozgásteret hagynak. A nyilvánosság és a részvétel szintje így nagymértékben függ a tervez"t"l, az el"írt helyben szokásosmódon lefolytatotttársadalmasításáltalábankevésérintettetérel. 2.1.Atelepülésfejlesztéstársadalmasításáravonatkozószabályok Ugyan a településfejlesztés alapvet" dokumentumainak a rendezési tipusú dokumentumoknál is képlékenyebbek a tartalmi követelményei és a jogszabályi rögzítettsége, ennél azonban sokkal er"sebb szempontnak viszonyul a fejlesztési forrás természete, amely az elmúlt évtizedben (és várhatóan még sokáig) az Európai Uniós fejlesztési forrásokról, és azok elosztásáról szól. Éppen ezért, a sokszor pusztán rendkívül túlbürokratizáltnakhatópályázatieljárások,amelyeknekegyiksarkallatosfeltételeazuniós jogrendnek, direktíváknak, elveknek a betartása, egyfajta magasabbb szint$ bevonásra kényszerítette a források potenciális felhasználóit, így a települési önkormányzatokat is. Sokkal nagyobb szerepe lett a kommunikációnak, az információközlésnek és valamilyen mértékbenalakosságibevonástiselmozdítottaakorábbiholtpontról. AzIntegráltVárosfejlesztésiStratégiatematikájánakmegjelenéseavárosfejlesztésterületén továbbcizelláltaezt,amiazonbannemjelentiaténylegesrészvételitervezésmegvalósítását alegtöbbesetben.mivelavárosfejlesztésipályázatokbanmáramárkötelez"elemnekszámít az IVS megléte, amelyenek viszont kötött tartalmi követelményei vannak, így a társadalmasításnakegyalapszintjétmégazokazönkormányzatokismegcélozzák,akikeddig ezt soha, azaz a helyben szokásos módon tették meg. Az IVS e tekintetben összhangot kívánteremteniazeurópaiunióbanrégótalétez"alapelv,aparterségmegteremtésével,így az IVS külön f" fejezetet szentel a partnerség kérdésének, amelyben részletesen ki kell fejtenie egy településnek, hogy milyen módon kerülnek kielégítésre egyrészt a társadalmi részvétellel, másrészt a szakpolitikák összehangolásával kapcsolatos alábbi alapvet" követelmények: Az IVS tartalmát képez" különböz" szakpolitikák tartalmának városi szint$ kialakítása,azazazágazativagytematikusfejlesztésiirányokkalkapcsolatoshelyzet

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet és célok egyeztetése az ágazat helyi szerepl"ivel, az ágazati vagy tematikus célokbanközvetlenülérintettpartnerekkel Atematikuscélokterületialapúkoordinációja,aterületicélokkialakítása:aváros egészéreésavárosrészekrevonatkoztatottproblémákéscélokvalamintmegoldási javaslatokegyeztetéseazérintettlakossággal,vállalkozásokkal,civilszervezetekkel ésegyébmeghatározószerepl"kkel A stratégia végrehajtásába bevonható érdekeltek azonosítása, közrem$ködési, végrehajtási kapacitásaik, képességük felmérése, a végrehajtásba való bevonásuk el"késztése A tervezett fejlesztések által érintettek véleményének megismerése, ötleteik, javaslataik beépítése a beavatkozások elfogadottságának és hatásának javítása érdekében A partnerség építésének és a partnerekkel való párbeszéd színteréül szolgáló intézményeskeretek,alkalmazotteszközök. Más kérdés, hogy a település mennyire törekszik ténylegesen megismerni az érintettek valósvéleményétésmilyenmódszereketválasztabevonásra.ezekametodikákugyanisnem részei az egyébként máshol sokkal részletesebb utasításokat, vagy alternatív megoldási lehet"ségekettartalmazókézikönyvnek. 2.2.AzÉtv,azOTÉKésatársadalmasítás AtöbbszörmódosítottÉtv 2.kimondja,hogy"Azépítettkörnyezetalakításaésvédelmesorán a közérdek" intézkedéseket és döntéseket megel#z#en, illet#leg azok végrehajtása során biztosítanikellanyilvánosságotésaközösségiellen#rzéslehet#ségétazetörvénybenésmás jogszabályokban meghatározott módon. Gondoskodni kell az érdekelt természetes személyek,jogiszemélyekésjogiszemélyiségnélküliszervezetekmegfelel#tájékoztatásáról, éslehet#ségetkelladnirészükrevéleménynyilvánításraésjavaslattételre." Az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekr"l (OTÉK) 3 szóló kormányrendelet pedig mellékletében közli a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek listáját, viszont szót sem ejt az Étv#ben megemlített egyéb érintettek körér"l, azaz érintett állampolgárokról, szervezetekr"l,érdekképviseletiszervekr"l. Éppenezértatelepülésrendezésitervegyeztetésekagyakorlatbannemfeltétlenülvezetnek jó eredményre. Mindezt a f"hatóság is érzékelte, és ennek hatására az akkor még létez" OLÉH 4 kiadott egy útmutatót a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezésieljárásához.(körmendy,2007).ebbenazútmutatóbanaf"osztályels"sorban abban jelöli meg a problémák forrását, hogy a tervkészítésr"l szóló információk gyakran sablonosak,illetvenemteljesenletisztult,hogymikorésmilyenesetbenmelyszervet,illetve szervezetetkellfelkeresniazadottproblémával.körmendyimreakkorif"osztályvezet"ezt írjaazútmutatóbevezet"jében: 2 Jelenleg:1997.éviLXXVIII.törvényazépítettkörnyezetalakításárólésvédelmér"l 3Jelenleg:253/1997.(XII.20.)kormányrendelet 4OrszágosLakás#ésÉpítésügyiHivatalTelepülésrendezésiF"osztály Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 10.oldal

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet A helyi önkormányzatok településrendezési tevékenységének vizsgálata során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a településrendezési eszközök érdekelt államigazgatási szervekkel történ# véleményezési eljárása nem kell#en eredményes. A kapott észrevételek gyakran semmitmondóak, nem nyújtanak megfelel# tájékoztatást a gondos, el#relátó tervezéshez.ennekokátazérdekeltállamigazgatásiszervekképvisel#iveltartottfórumokon szerzett tapasztalatok alapján többek között abban látjuk, hogy a polgármester sablonos, kevés információt tartalmazó levélben tájékoztatja az érdekelt államigazgatási szerveket arról, hogy milyen céllal és mely területre készül a rendezés. Gondot okozhat az is, hogy a tervkészítés különböz# szakaszaiban, illetve a megállapítás el#tt milyen formában és mely szervekbevonásávalfolyjékavéleményezésieljárás. Az útmutató mintalevelekkel, illetve az OTÉK mellékletében nevesített államigazgatási szervekaktualizáltlistájávalkívánjaabajtorvosolni,ámabajett"ljóvalmélyebbgyöker$. Igaz ugyan, hogy nehéz kiigazodni az azóta is változó államigazgatási szervek között kiigazodni, ám a problémának ez csak az egyik gyökere. A másik gyökere ugyanis nem itt, hanem a bevonás helyben szokásos módjában keresend", amelyet az Önkormányzati törvény és a Jogalkotásról szóló egyaránt kétharmados törvény kódol. A helyi önkormányzatokról szóló törvényben 5 és a jogalkotásról szóló törvényben 6 foglaltaknak megfelel"en ugyanis az önkormányzati SZMSZ$ben megállapított helyben szokásos módon történ" kihirdetés illetve írásos értesítés útján történ" módszer korlátlan, és egyben átláthatatlan manipulációs lehet"ségre ad módot a települési önkormányzatok döntéshozóinak a kérdés kezelésében, valamint rendszerint nem valósítja meg a korai bevonáslehet"ségétahazaigyakorlatban. 2.3.Rendszerhibákatelepüléstervezésrészvételigyakorlatában A településtervezés és általában a tervezés több, egymást követ", elvileg logikusan egymásra épül" szakaszból, lépésb"l áll. Az els" szakasz a helyzet feltérképezése, a problémák elemzése, ezt követi egy hosszú távú koncepció kidolgozása, amelynek fókuszában áll a jöv"kép, az elérni vágyott célállapot. Hogy ezt miként érhetjük el, arra különböz" programok készülhetnek, s a programok végrehajtását lehet aztán tovább konkretizálnikülönböz"szinteken.atervezésifolyamatnakcsakalegvégénjelennekmega mérnökitervek,amelyekatelepülésfizikaistruktúráinakkonkrétmegvalósításátszolgálják. Alapvet"hibaésmár#márrosszhiszem$megoldás,haalakosságotezenalegvégs"ponton vonják be az érintetteknek éppen a helyzetfeltárásban és a hosszú távú koncepció, a jöv"kép meghatározásában, a funkciók nevesítésében lehet kulcsszerepük, hiszen ezek azok a területek, ahol a laikusság és a szakértelem a leginkább összemosódik. Természetesen a tervezés valamennyi szakaszában meg lehet találni azokat az elemeket, amelyeket az érintettekkel közösen lehet meghatározni. Sajnos a jelenlegi gyakorlat egyik sarkalatos hibája az is, hogy az egyébként egymásból logikusan következ" tervezési szakaszok nem egymásra épülnek, vagyis ha például az átfogó koncepciótól függetlenül, esetlegazzalellentétesmódonvalósulnakmegfejlesztések,készülnekelépületek,közterek, közterületiberuházások,akkorenneknincskövetkezménye.maximumakorábbikoncepciót társadalmi kontrol nélkül igazítják hozzá egy#egy hirtelen, és ad#hoc módon végrehajtott 5Jelenleg:ahelyiönkormányzatokrólszóló1990.éviLXV.törvény8. (5)bek. 6Jelenleg:ajogalkotásrólszóló1987.éviXI.törvény42.. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 11.oldal

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet fejlesztéshez, a papír elbír mindet alapon. Éppen ezért a településfejlesztési koncepcióknak, városfejlesztési stratégiáknak ma Magyarországon gyakorlatilag nincs súlya, hiszen azt nem egy szilárd és széles körben szondázott, vitákon keresztül érlelt közmegegyezés,hanemegysz$kdöntéshozóivagytanácsadóicsoportérlelteki. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 12.oldal

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés 3.Helyzetértékelés (ajelenlegirendszerkritikája) A települések fejlesztésével és rendezésével kapcsolatos jogi környezet keretjelleggel # jogszabályi kötelezettség szintjén # biztosítja a lakosság és a civil szervezetek bevonási lehet"ségét a döntési folyamatba. A probléma nem a megfogalmazott elvek hiányában, hanem annak gyakorlati alkalmazásában van. A korai bevonás a fejlesztési folyamatokba nem intézményesült, a lakosság és a civil szervez"dések, különböz" érdekcsoportok csak utólag, a koncepcionális döntések meghozatala után, vagy pedig már a konkrét kivitelezési fázisban értesülnek / szembesülnek egy#egy területi döntés eredményével, így pusztán egyetlen eszköz, a lakossági és civil tiltakozás áll rendelkezésükre véleményük érvényesítésére. Sok esetben az információ eltitkolását a közösségi érdek fölé helyezett egyéni gazdasági érdek, vagy pedig az a prekoncepcionált vagy jogos félelem váltja ki a döntéshozókból,amiazún.nimbyszindrómával 7 jellemezhet". 3.1.Atelepülésfejlesztésikoncepciókhibái A településfejlesztési elképzelések dönt"en a fizikai környezet megújítását célzó(általában túlzottan mérnökcentrikusan vagy gazdaságcentrikusan kidolgozott) beavatkozások, amelyeknektársadalmi,szociális,közösségi,környezetihatásaiel"renemfelmértek,éscsak nagyon ritkán szondázottak, monitorozottak. A településfejlesztési koncepcióknak máig nincsegységestartalmikövetelménye,metodikája:akészíttet"ágazatiszemléleteittükröz", a lakossági bevonás lehet"ségével nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben (kérd"ívezés, közvélemény kutatás) él" anyagok születnek rendkívül nagy min"ségi szórásban, sok esetben elrugaszkodva a valós problémáktól és feladatoktól, pusztán építészeti,városépítészetivagyközgazdaságielvekalapjánmegszerkesztve. Alapproblémaként jelentkezett/jelentkezik még hogy városi szinten szinte mindenütt er"sen jellemz" a folyamatok és döntések teljes átpolitizáltsága. Ez nem a policyt, azaz a szakpolitikaiszempontokatérinti,hanemazaktuál#éspártpolitikamegjelenését(politics)is. Gyakorlatilag a különféle pártközpontok, vagy helyi pártpolitikai érdekek (melyek sokszor valójában üzleti körök érdekei) helyi érdekérvényesítése torzítja így a közösségi érdekeket. Ebbenaközegbenalakosság,acivilszervezeteksajátelhatározásukbóltörtén"megjelenése és megszólalása többnyire zavaró tényez"; a felülr"l azaz hivatalosan kezdeményezett helyzetekbenpedigmegelégednekaformálislátszattervezéssel látszatbevonással. 7NotInMyBackyard,azaz neazénhátsóudvaromban.annakajelenségnekaleírásáraszületettmozaikszó, amely azt a gyakori esetet jellemzi ezzel, amikor a közösség egésze egy adott fejlesztést szükségesnek, társadalmilag hasznosnak tart, ám a helyszínt vitatja amikor az a saját tulajdonát, környezetét érinti, vagy negatívhatássalvanrá.

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés 3.2.AzIVSberobbanásaafejlesztéspolitikába A településfejlesztési koncepciókat kibontó(gyakorlatilag azokat részben felváltó) Integrált VárosfejlesztésiStratégia(IVS)azzalahelyzetiel"nnyelrendelkezett,hogykonkréttartalmi követelményeket (azaz egységes szerkezetet) rendelt a városfejlesztési irányok megfogalmazásához, és a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben integrálta az eltér" szemlélet$ mérnöki, gazdasági és társadalomtudományi szakmák ágazati szempontjait. A megszületett IVS#ek azonban a valós (optimális) kidolgozási idejükhöz képest elégtelenül biztosítottid"kerethíjjánújbólátléptekakoraibevonásbanésazalulrólépítkezésbenrejl" lehet"ségeken és pusztán a melléjük rendelt városrehabilitációs pályázatok szükséges, gyorsanel"állítandómellékleteivédegradálódtak. Kimondható, hogy a lefektetett tartalmi követelmények tiszta, pontos teljesítése miatt tisztességesen IVS fél évnél(inkább egy évnél) kisebb id"szak alatt nem készíthet" el még kisvárosokesetébensem.ahivatalileterheltség,lassúságésatelepülésekadatellátottsága, adatbázisainak rendezetlensége ehhez éppúgy hozzájárult, mint ennek a nagyon bonyolult érdekmátrixnakazel"készítésiésegyeztetésiideje.viszontazazáltalánostapasztalat,hogy alegtöbbivs2#3hónapalattszületettmeg.azönkormányzatokazalulinformáltság,azivs által megkövetelt eljárásrendek és tartalmi követelmények ismerete nélkül rendre alulbecsülik a készítéshez szükséges id"t, pályázati határid"khöz képest lövik be a megbízásokat,ígyarohammunkateljesenáltalánosjelenséggévált.ennekpedigels"sorban a participatív megközelítésmód látja a kárát, hiszen a stratégiai elhatározások az id"prés miatt nem egyeztetettek, ez pedig kés"bb számos helyi politikai, #civil, és személyes konfliktusforrásáválesz.azeredetiésazazótaátdolgozottivskézikönyvsemútmutatást,se forgatókönyvetnemadazivskészítésoptimálisid"keretére,abevonáslehetségesmódjaira, a bíráló szervezetek sok esetben megelégszenek a lakossági fórumokról származó jegyz"könyvekszerepeltetésével,nemvizsgálvaazokvalóstartalmátéseredményeit. Az IVS készítés az átlagosan rendelkezésre álló 2#3 hónapos tervezési id"keretek közé szorítvaígynemazintegrációt,csakéskizárólagapályázatiforrásmegszerzésétszolgálják,a pályázati tartalom és célok pedig sok esetben nem szinkronizáltak a többségi igénnyel és elvárással,m$köd"képességükmegkérd"jelezhet".hosszútávonmindezelmérgesítiahelyi viszonyokat. Azok a települések, amelyek számára az IVS, vagy bármely más, a település jöv"jétbefolyásolótervnemjelentmást,csak kényszer$enkipipálandó papírgyártástegy anyagi értelemben sikeres pályázathoz, ismét keservesen csalatkoznak saját önkormányzatiságukban, vezet"ikben, eredményeikben a megvalósítás után. A fenti települési attit$d Magyaroszágon majdhogynem általánosnak mondható, egy végletesen rosszulfelfogottgyakorlatrésze,amelyb"lnagyonnehézkiutattalálni. 3.3.Avárosrehabilitációkétrészreszakítása AzIVS#ekmögérendeltAkcióterületiTervek,illetveavárosrehabilitációpályázatikiírásútján történ" "két részre szakítása" miatt élesen elkülönültek a városok körében óriási népszer$ségnek örvend" (látványos fizikai beavatkozásokat hozó) ún. funkciób"vít" városrehabilitációs törekvések, és a népszer$tlen, akkut és neuralgikus problémákat magukbanhordozó,sokévtizedestávlatbannemkezeltún,szociálisvárosrehabilitációk.bár utóbbi pályázati formával az erre vonatkozó irányelvek szerint kötelez" élniük azoknak a Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 14.oldal

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés megyei jogú városoknak és kerületeknek, amelyek funkciób"vít" városrehabilitációs pályázaton sikerrel vettek részt, az a szomorú tapasztalat, hogy alig van erre beadott pályázat a magyar rendszerben. Szociális városrehabilitációra ezen belül is olyan kisebb településekpályáztak(meglehet"senalacsonyszámban)amelyekkimaradtakafunkcionális városrehabilitácós pályázatokból, de ezek tartalma a legtöbb esetben nem haladta meg a szociálislakásépítést,vagyalakosságcseréveljáró(aproblémátexportáló)beavatkozásokat preferáló pályázati törekvéseket. Néhány szociális városrehabilitációs pályázatban szövegszer$enistettenérhet",hogytartalmábaninkábbfunkciób"vít"nektekinthet",csak másköntösbebújtatvaadtákelazt.avárosrehabilitációilymódonvalókétrészreszakítása azértiskárosnakbizonyult,mertavárosmegújításánakcsakegyüttkezelhet"ésegyüttis kezelend"funkcionális(fizikai)ésszociális(társadalmi)aspektusaitszétszakította. Az IVS alapú funkcióbvít és szociális városrehabilitációs projektek száma Magyarországon (2010. szi állapot az NFÜ honlapjának adatai alapján) 158 1 23 Megyei jogú városok funkcióbvít fejlesztése (megnyert pályázat) Megyei jogú városok szociális városrehabilitációja (2. fordulóba kerültek száma) Kisebb települések és kerületek funkcióbvít városrehabilitációja (2. fordulóba kerültek száma) Kisebb települések és kerületek szociális városrehabilitációja (2. fordulóba került települések száma) Az NFÜ honlapján megtalálható adatok alapján egyetlen megyei jogú város sem pályázott még szociális városrehabilitációra, a kicsik közül is kevesen. Az egyetlen nagyvárosi projekt jelenleg a rendszerben (amire már osztottak is pénzt) a Magdolna#negyed szociális városrehabilitáció a budapesti VIII. kerületben. Az is tanulságos, hogy gyakorlatilag a Pécsi Európa Kulturális F"városa projektek és a Budapest Szíve projektjei nyelték el az eddig kiosztottvárosrehabilitációsforrások63%$átavárosrehabilitációilymódonvalókétrészre szakítása, és ezen belül is a nagyoknak és er"seknek való kedvezés egyenesen károsnak bizonyult. Nem teljesíti azt az uniós alapelvet, amely a területi egyenl"tlenségek mérsékléséreszánjaafejlesztésiforrásokat,aközösségipénzújraelosztását.ezentúlmen"en a szociális és a funkciób"vít" városrehabilitáció fogalmi bevezetése a város megújításának csak együtt kezelhet" és együtt is kezelend" funkcionális (fizikai) és szociális (társadalmi) aspektusaitafejlesztéspolitikábanszétszakította. 18 Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 15.oldal

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés Az IVS alapú funkcióbvít és szociális városrehabilitációs projektek megítélt támogatása Mrd Ft-ban magyar régiónként (2010. szi állapot az NFÜ honlapjának adatai alapján) 30 27,4 25 20 15 10 5 0 2,7 DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ 5,1 0 0 0 0 0 DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 4,2 ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 3,6 KÖZÉP- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 6,2 1,9 KÖZÉP- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 4,2 0 NYUGAT- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MJ városok funkcióbvítésére eddig megítélt támogatás (Mrd Ft) MJ városok szociális városrehabilitációjára kiemelt projektként eddig megítélt támogatás (Mrd Ft) Mindezek mellett problémát jelent az Új Magyarország Fejlesztési Tervre és a regionális operatív programokra épül" magyar pályázati rendszerben összesen két pályázat#típus (a funkciób"vít#városrehabilitációésaszociálisvárosrehabilitáció)követeltemegazivs#tésaz erre épül" akcióterületi tervek meglétét, az összes többi nem. Így viszont az IVS#ek dönt" többsége úgy készült, hogy a többi operatív programból levezetett pályázati lehet"ségre nemfókuszáltkell"mértékben,azaznemlettvalóban integrált.bárkilátásbavanhelyezve, hogyazivs#tajöv"bentöbbpályázatiforrásiskötelez"anyagáváteszik,azelkészültivs#ek szempontjából ez már kés", így kizárólag a frissen elfogadott (elvben 7 éves tervezési ciklusra szóló) IVS toldozgatása kezd"dhet meg. Mivel az IVS#t készít" szerepl"ket és a módosítás eljárásrendjeit országos jogszabály vagy NFÜ direktíva nem szabályozza, jóváhagyásához pedig csak képvisel"testületi határozat szükséges, így az IVS folyamatos, egyeztetés nélküli, szakmaiatlan módosítgatásaihoz elvileg egy sz$k döntéshozói rétegen kívülegyébszerepl"nemszükségeltetik. AzIVSkészítésmögülaforrások,azazakorábbistimulálótényez"kiskikopnak.2012#remár nincsenekallokálvaforrásokavárosközpontrehabilitációkra,azaz"akibújt,bújtalapon",aki eddignemkészítettivs#t,ésnempályáztamegveleamagavárosrehabilitációsprojektjét,az belátható id"n belül elesik ett"l a lehet"ségt"l. Pedig a városrehabilitációs folyamatok, különösenaszociálisvárosrehabilitációid"benelhúzódó,nemegyévenbelülkivitelezhet" valami. Nem csoda, ha ehhez, ilyen feltételek mellett, nem nyúlnak hozzá városok, vagy éppenezértsok,mindenel"remutatóeredménytnélkülöz"férc#m$születik#bevonásnélkül #szociálisrehabilitációcímén,amiéppenellentéteshatástváltkiazelvárthelyett). Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 16.oldal

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés 3.4.AzAntiszegregációsTervek(ASZT)készítésénekeddigitapasztalatai Magyarországon az IVS m$fajának bevezetése el"tti id"kig nem készültek olyan komplex városfejlesztési stratégiák, amelyek magukban foglalták volna a leszakadó városi lakóterületek sajátos problémáit, az ott él"k lakás#életkörülményeinek javítását célzó programokatésintézkedéseket.ittisérvényes,hogykevésidejevoltazönkormányzatoknak afelkészülésreésnemvoltigazánlehet"ségafelkészítésükresem.azeddigelkészítettivs# ek és ASZT#k azonban minden hibájuk ellenére már elégséges tapasztalatot adnak egy olyan hosszabb távra szóló kormányzati program el"készítéséhez, amely a városfejlesztés, városrehabilitáció vonatkozásában képes megalapozni a sajátos közép#kelet európai problémákraépül"(szociális)városrehabilitációhazaigyakorlatát. Az Európai Unió régebbi és új tagállamai között lényeges különbségek vannak a városi társadalmiproblémáktérbelimegjelenéseközött,eddigazeunemtudottigazánmitkezdeni az elmúlt években csatlakozott országokban tapasztalható települési, térségi szegregációs folyamatokkal, a térbeli#társadalmi kirekesztés különböz" megnyilvánulásaival. Az Európai Uniórégebbiországainakfejl"désébenegyreinkábbanagyvárosokésaköréjükszervez"d" gazdasági térségek szerepe válik meghatározóvá, az EU városfejlesztési politikájában is kiemelt szerepet kap a nagyvárosok és a nagyvárosi agglomerációk gazdasági versenyképességének er"sítése, az itt felhalmozódó szociális feszültségek mérséklése. Az európai városfejlesztési programokban a nagyvárosok és nagyvárosi agglomerációk dominanciája érvényesül és mintha háttérbe szorulnának a kis# és közepes városok és az azokat körülvev" térségek. Város#térség viszonyának kutatása is eddig többnyire a nagyvárositérségekvonatkozásábantörtént,azújeutagállamokbanugyanakkoratérségek helyzeténekalakulásábanakis#ésközépvárosokszerepeismeghatározó,különösenazokona területeken,aholnincsaközelbennagyobbváros.azamunka,amelyetazivs#eketkészít" magyarországi városok végeztek, hasznos lehet a városfejlesztés és a szociális városrehabilitáció közép#kelet európai gyakorlatának a kialakításában, végs" soron az Európai Uniónak a leszakadó lakóterületeken él"k helyzetének javítását célzó politikáinak módosításában,átértékelésében. Az elkészült tervek min"ségét jelent"s mértékben meghatározta az önkormányzatoknak a szegregációval kapcsolatos problémákhoz való hozzáállása, érzékenysége. Kevés olyan programkészült,amelyekb"lkiderülazafelismerés,hogyatelepülésekenbelüliszegregáció megoldása, mérséklése szerves része a városfejlesztési programoknak, a leszakadó lakóterületek és az ott él" csoportok jelent"s mértékben befolyásolhatják a települések fejl"dését, versenyképességét. Az önkormányzatok többsége az ASZT elkészítését olyan kötelez"feladatnaktekintette,amelynélkülnemfogadhatóelazivs,atervekbenjelzett problémákat, feladatokat igyekeztek általánosan és lehet"leg mindenféle elkötelezettség nélkül megfogalmazni. A szegregációval kapcsolatos problémákat alapvet"en romaügynek tekintették, feltételezve azt, hogy ha a településen nem élnének romák, akkor nem is lennénekszegregáltlakóterületek. A szociális városrehabilitáció nyugat#európai gyakorlatában alapvet"en fontos a helyi partnerség kialakítása, a különböz" helyzet$ csoportok közötti párbeszéd feltételeinek a megteremtése, az érintett lakóterületeken él"k bevonása a programok kialakításába és megvalósításába. Az antiszegregációs terveket készít" hazai városok többsége erre kevés figyelmet fordított, a leírt programok és intézkedések megvalósítását kizárólag saját Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 17.oldal

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés intézményeinekésnéhány,ahelyiszociális,oktatási,vagymunkaer"piaciszolgáltatásokban résztvev"civilszervezetbevonásávalképzelikel.azelkészülttervekbennemjelennekazoka konfliktusok, illetve a konfliktusok kezelésére vonatkozó javaslatok és intézkedések sem, amelyek a szegregátumokban és a szegregátumok közvetlen szomszédságában él"k között alakultak ki több magyarországi városban. A szociális célú városrehabilitácós programok célterületeinek meghatározásánál kiemelt figyelmet kellene fordítani azokra a vegyes összetétel$(szegényekésjobbmódbanél"k)lakóterületekre,aholleginkábbszükséglennea különböz" helyzet$ csoportok közötti közeledés el"segítésére, a kialakuló konfliktusok kezelésére,amegel"zésére. Az elkészült tervek többségéb"l hiányoztak a szegregátumok kialakulására vonatkozó leírások,nemlehetettmegtudniazt,hogykiklaknakott,honnankerültekoda,miótaélnek az adott területen, milyen átjárások vannak a helyi és városokon kivüli vidéki szegregátumok között. Ezek ismerete nélkül a szegregátumok felszámolását, az ott él"k helyzetétjavítócselekvésiprogramoksemvalósíthatókmeg. AzASZT#ktöbbségenemkapcsolódikaIVS#ekhez,igyplamunkahelyekszámánaknövelését célzó városi programok nem jelennek meg a szegregátumokban él" munkanélküliek helyzeténekjavításátcélzóelképzelésekközött,leginkábbaközmunkaprogramokjelentika munkába állítás f"bb eszközeit, ami hosszabb távon nyílván nem lehet megoldás. A városi szegregátumokban el"ket sok esetben jelent"s környezeti és környezet# egészségügyi problémák is sújtják. A környezet min"sége, a környezeti problémák és kockázatok,illetveazokfelszámolásánakszükségességenemjelenikmegsemazivs#ekben, sem az anti#szegregációs tervekben, az elkészült anyagokban még utalás sincs arra, hogy a tervezettlakásfelújítási,lakásépítésiprogramoknálmikéntlehetneérvényesíteniegyidej$leg aszociálisésalakásoküzemeltetésévelkapcsolatosgazdaságossági,energiahatékonyságiés környezet#egészségügyi szempontokat (pedig ilyen indikátor szerepel az integrált városfejleszésistratégiákelkészítéséhezkiadottkézikönyvbenis). A szociálisan és fizikailag leépült városi területek problémáinak kezeléséhez mindenféleképpen szükség van arra, hogy az EU$s források mellett hazai források is rendelkezésre álljanak. Számítani kell arra, hogy egy id" után az ilyencélra felhasználható európai támogatások csökkenni fognak, el"bb#utóbb Magyarországon is ki kell alakítani a városrehabilitációs programok finanszírozásának új modelljét, a helyi, regionális, kormányzatiésazunióstámogatásokvalamintamagánt"keközöttihatékonykoordinációt. Az EU#s támogatásokkal kapcsolatban továbbra is probléma, hogy az elmúlt id"szakban megtett módosítások ellenére az EU politikái és az alapvet"en az EU 15 tagállamainak problémáinak kezelésére kialakított támogatási rendszerek Közép#Kelet Európa új tagállamaiban nem minden esetben alkalmasak az ottani gondok megoldására. Míg az EU fejlettebbországaibanavárosokbanaszegregációfolyamataösszefüggabevándorlássalésa szuburbanizációval (és csak a városi agglomerációkat érinti), amely egyrészt kulturális sokkhoz, másrészt a hagyományos városközpontok hanyatlásához vezetett, addig Közép$ KeletEurópábanavárosigettókmellettatársadalmifeszültségeksokkalkoncentráltabban jelennek meg az elmaradott vidéki területeken is. A vidéki lakosság helyzete rendkívül kedvez"tlen az új tagállamokban, ahol a gazdasági átmenet feler"sítette a régiókon belüli egyenl"tlenségeket. Az új tagállamokban, ahol a városokba koncentrálódó bevándorlók miatti feszültségek kevésbé jellemz"ek, a társadalmi szegregáció és az esélyegyenl"ség Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 18.oldal

Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés hiányaleginkábbavidékiterületekenjelentkezik.mígaszegénységalapvet"enazelégtelen jövedelemeredménye,aterületikirekesztésezentúlmutat,mivelaszegregálttelepüléseken és területeken él"k sok további lehet"ségt"l is elesnek: tanulási lehet"ségekt"l, az infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférést"l. Az etnikai különbségek a bevándorlók városi gettókba tömörülése és a roma népesség er"teljes szegregációja az új tagállamokban azelmaradottterületekproblémáittovábbsúlyosbítják,mivelintegrációjuk sokkalnehezebb. Képekadebreceni TervezzBátran közösségitervezéstnépszer#sít"rendezvényr"l,2010. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport#2010. 19.oldal