~!ávatz=,a ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Éslce-zebe t':1 Gr- i 2 9'cr` Módosító javaslat Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helybe n Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. -ának (1) bekezdése alapján az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló T/4662. számú törvényjavaslathoz a következő terjesztem elő. módosító javaslatot 1. A törvényjavaslat 181. -a a következők szerint módosul : 181. (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér ől szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban : Tbj.) 2. -ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (1) A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és e törvény külön rendelkezés e ala ' án más természetes személ eket az e törvén ben me határozott szabál ok szerin t magába foglaló, valamint az e törvényben, a társadalombiztosítás egyes ellátásaira irányad ó más törvényekben és a felhatalmazásuk alapján kiadott jogszabályokban meghatározott szabályok szerint alapvetően biztosítási elven működ ő, társadalmi szintű kockázatközösség. (2) A társadalombiztosításban való részvétel a társadalombiztosítási ellátásra jogosulta k számára kötelező. (3)A társadalombiztosítás rendszerében a biztosított[ak egyes társadalombiztosítás i ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, és törvényben meghatározott ellátások kivételével egyén i járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg] e törvény vagya társadalombiztosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése hiányában az egyéni felelősség elvének megfelel ően, az e törvényben meghatározott járulék megfizetésével szere z jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás[ok] összege ha törvény kivételt nem tesz arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgál ó járulék[fizetésének] alapjául szolgáló jövedelmével [arányosak]. (2) A Tbj. 2. -a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki : (6a) [A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetett társadalombiztosítási járulék közvetlen ellenszolgáltatással nem járó fizetési kötelezettség, amelynek teljesítésével a fizetésre kötelezett a] A társadalmi szolidaritás elvének megfelel ően a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamin t az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében [hozzájárul a közfinanszírozott ellátórendszerek pénzügyi fedezetéhez] törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
költségvetését egészben vagy részben megillet ő olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet." 2. A törvényjavaslat 182-183. -a a következők szerint módosul, a -ok számozásának értelemszer ű változásával : 182. (1)A Tbj. 4. -ának d) pontja a következő 5. alponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában : d)[pont] Társas vállalkozó.) 5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felel ősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül. [183. ]al A Tbj. 4. -ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : h) Megbízási jogviszony, munkaviszony : a magyar jog hatálya alá tartozó megbízás i jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízás i jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó mási k tagállam területén végzik. (3) A Tbj. 4. -ának1)pontja helyébe a következő rendelkezés lép : l)járulék:az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetben i egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaer ő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a táppénz-hozzájárulás, a z egészségügyi szolgáltatási járulék és a korkedvezmény-biztosítási járulék.' 3. A törvényjavaslat 185. -a a következők szerint módosul : 185. (1) A Tbj. 24. -a (1) bekezdésének felvezet ő rendelkezése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) A foglalkoztatott a 19. (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulékota 4. k)pontja szerinti jövedelme (kivéve a 21. szerinti jövedelmét) után fizeti meg.a foglalkoztatott nem fizet (2) A Tbj. 24. -a (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép (A foglalkoztatott nem fizet) b) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiuméve k program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után. 4. A törvényjavaslat 186. -a a következők szerint módosul : 186. (1)A Tbj. 26. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (3) Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével a 19. (2)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat ( a továbbiakban: tagdíjat) és természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékot ésa tagdíjat központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. L2) A Tbj. 26. -ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (7) [A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj felszolgálási díj után a foglalkoztat ó 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet]. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótó l 2
közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. Az árak megállapításáró l szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat pénztártagság esetén sem kell fizetni. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethet ő járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására el őírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáró l és összegér ő l.' 5. A törvényjavaslat 187. -a a következők szerint módosul : 187. (1) A Tbj. 27. -ának [(1) és] (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés[ek] lép[nek] : [(1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetend ő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közrem űködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizet i meg, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjhozzájárulás alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a tárgyév els ő napján érvényes minimálbér másfélszerese.] (2) A biztosított társas vállalkozó a 19. (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat ) és a 19. (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaer ő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képez ő jövedelem alapulvételével fizeti meg [fizet]. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja [megegyezik a nyugdíj-hozzájárulás] havonta legalább a minimálbér összege, az egészségbiztosítási- és munkaer ő-piaci járulék alapja [megegyezik az (1) bekezdésben meghatározot t egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjával] havonta legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszeresével egyezik meg. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési fels ő határig fizet. 6. A törvényjavaslat 188. -a a következők szerint módosul : 188. [(1) A Tbj. 29. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. (1) bekezdésében meghatározott mérték ű társadalombiztosítási járulékot a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, b) átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedele m alapulvételével fizeti meg, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj-hozzájárulás alapj a havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaer ő-piaci járulék alapj a havonta legalább a tárgyév els ő napján érvényes minimálbér másfélszerese. (2) ]A Tbj. 29. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (3) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. (2) bekezdése szerinti nyugdíjjáruléko t (tagdíjat) és a 19. (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén a z átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapj a [megegyezik a nyugdíj-hozzájárulás] azonban havonta legalább a minimálbér összege, míg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja [megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott egészségbiztosítási- és munkaer ő-piaci járulék alapjával] havonta legaláb b a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési fels ő határig fizet. 3
7. A törvényjavaslat 189. -a a következők szerint módosul : 189. A Tbj. 29/A. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszer űsített vállalkozói adó alanya ( a továbbiakban: eva adózó), a 19. [(1)](2)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat) fizet. A [nyugdíj-hozzájárulás és a] nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaer ő-piaci járulék alapja havonta a tárgyév els ő napján érvénye s minimálbér másfélszerese. 8. A törvényjavaslat 200. -a a következők szerint módosul : 200. (1) A Tbj [1. 18. (1) bekezdés b) pontjában a nyugdíj-biztosítási járulékot szövegrész helyébe a nyugdíj-hozzájárulást szöveg, 2. 22. (1) bekezdésében a nyugdíjbiztosítási járulék szövegrész helyébe a nyugdíjhozzájárulás szöveg, 3. 26. (4) bekezdésében a nyugdíj-biztosítási járulékot szövegrészek helyébe a nyugdíj-hozzájárulást szöveg, 4. 26. (6) bekezdésében a nyugdíjbiztosítási járulék szövegrész helyébe a nyugdíjhozzájárulás szöveg, 5. 30/A. -ának (1) bekezdésében és] 50. -ának (4) bekezdésében a nyugdíjbiztosítási szövegrész helyébe a nyugdíj-hozzájárulást szöveg ] 1. 3. -a (1) bekezdésénekb)pontfában az a foglalkoztatókat és a biztosítottakat terhel ő szövegrész helyébe a szolgáló szöveg, 2. 3. -a (1) bekezdésének c) pontjában az a hozzájárulás, a járulék közteherként való szövegrész helyébeaz ab)pont szerinti fizetési kötelezettség szöveg, 3. 27. -ának (5) bekezdésében az a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével a társadalombiztosítási járulékon felül szövegrész helyébe a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának alapulvételével szöveg, 4. 29. -ának (8) bekezdésében az a társadalombiztosítási járulék alapjának ala. ulvételével a társadalombiztosítási ' árulékon felül szöve rész hel ébe a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának alapulvételével szöveg, 5. 31. -ának (6) bekezdésében a 29. (1) bekezdése szövegrész helyébe a 29. (3 ) bekezdése szöveg, 6. 34. -ának (1) bekezdésében és (5) bekezdésének felvezet ő rendelkezésében a 3 4 százalék nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék szövegrész helyébe a 19. (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék szöveg, 7. 56/A. -ának (1) bekezdésében a jövedelem után a külföldi vállalkozás a 19. (1 ) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, és a jövedelemb ől szövegrész helyébe a jövedelemb ől a külföldi vállalkozás szöveg lép. 9. A törvényjavaslat 201. -a a következők szerint módosul : 201. Hatályát veszti a Tbj. 1. 4. -ának ba) alpontja, 2. 4. -ának g) pontja, 3. 5. -a (1) bekezdésének g) pontjában a, segít ő családtagként szövegrész, 4. 18. -a (1) bekezdésénekb)pontja, 4
[4.J5. 19. -ának (1) és (7) bekezdése, 6. 20. -a, 7. 21. -ának felvezető rendelkezésében az a társadalombiztosítási járulék, szövegrész, 8. 22. -a, 9. 26. -ának (4), (8) és (10) bekezdése, 10. 26. -ának (6) bekezdésében az, illetve nyugdíjbiztosítási járulék szövegrész, 11.26. -ának (9) bekezdésében az a foglalkoztató az e törvény szerinti társadalombiztosítási, szövegrész, 12. 27. -ának (1) bekezdése, [S.]13. 29. -ának (1) és (7) bekezdése, 14. 29. -ának (4) bekezdésében a társadalombiztosítási járulékot, szövegrész, 15. 30/A. -ának (1) bekezdésében, 30/A. -ának (3) bekezdésében és 50. -ának (4 ) bekezdésében az a 19. (1) bekezdésében meghatározott nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, szövegrész, [6.]16. 30/A. -ának (2) bekezdésében az a nyugdíj-biztosítási járulékot is magába n foglaló szövegrész, [7.]17. 30/A. -ának (5) bekezdése, 18.31. -ának (1) bekezdésében az a társadalombiztosítási járulékot, szövegrész, [8.]19. 31. -ának (3) bekezdése, 20.31. -ának (4) bekezdésében a társadalombiztosítási járulék, a szövegrész, [9.]21. 33. (3) bekezdése, [10.]22. 34. [(1) bekezdés b) pontjában,] (4), [(5),] (6) és (7) bekezdésében a nyugdíjbiztosítási és szövegrész, [11.]23. 35. -ának (3) bekezdésében a nyugdíjbiztosítási járulékot, szövegrész, 24. 51. -ának (1)-(2) bekezdésében az a társadalombiztosítási járulékot szövegrész, 25. 51. -ának (5) bekezdésében az az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, szövegrész, 26. 51. -ának (8) bekezdésében az, a 29. (1) bekezdésében szövegrész, [12.]27. 52. -ának (3) bekezdés; 10. A törvényjavaslat kiegészül az alábbi IX. fejezettel és 351. - 361. -okkal, egyidej űleg a további fejezet és -ok számozása értelemszerűen változik : IX. Fejeze t A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 351. (1) Az adó a kifizet őt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mez őgazdaságiőstermelőt e jogállására tekintettel, más személyte fejezet külön rendelkezése alapján terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. (2) Az adóból származó államháztartási bevétel a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint oszlik meg a társadalombiztosítás egye s 5
é~nzü yi alapjai és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalapo k költségvetése között. (3) Az adóval összefügg ő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. (4) Az adó megfizetése az államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különöse n a társadalombiztosítási ellátást és a munkanélküli ellátást), vagy az államháztartás i forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illet őleg támogatás összegét nem befolyásolja. Az adóalany 352. (1) Az adó alanya : a) a kifizető ; b) az egyéni vállalkozó ; c) a mez őgazdaságiőstermel ő ; d) a társadalombiztosítási ellátásra törvény rendelkezése szerint kötött megállapodá s hatálya alatt a megállapodást megkötő személy. (2) Kifizető a természetes személlyel e fejezet rendelkezése alapján adófizetés i kötelezettséget eredményez ő jogviszonyban álló más személy (természetes személy, jog i személy, egyéb szervezet). (4) Az adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszonyban elrendelt kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel fizetend ő adó alanya a kirendelést elrendel ő kifizető. A természetes személyt a kirendelés alapján foglalkoztató személy min ősül azonban (kifizetőként) az adó alanyának, ha a kirendelés t elrendel ő, de belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban el őírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló teleppel nem rendelkez ő kifizet ővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó közterhek őt terhelik. (4) Az adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszony alapján munkaer ő-kölcsönzé s keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetend ő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető. A munkavállalót kölcsönbe vevő személy min ősül azonban (kifizetőként) az adó alanyának, ha a kölcsönbe adó kifizet ő nem rendelkezi k belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban el őírt belföldi nyilvántartásáb a bejegyzésre kötelezett más hasonló teleppel. (5) Az adónak nem alanya : a) a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó ; b) az özvegyi nyugdíjban részesül ő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte ; c) a mez őgazdaságiőstermel ő abban az adóévben, amelyet megel őző adóévben általa megszerzettőstermelői tevékenységb ől származó bevétele nem haladta meg a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a mezőgazdasági kistermelőre előírt értékhatárt ; d) a saját jogú nyugdíjas mezőgazdaságiőstermel ő, e) az özvegyi nyugdíjban részesül ő olyan mez őgazdaságiőstermel ő, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte ; f) azőstermel ői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú mezőgazdasági őstermel ő ; g) a gazdálkodó család kiskorú tagja. 6
A kifizető által fizetendő adó alapja 353. (1) A kifizet őt terhel ő adó alapja : a) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése i szerinti adókötelezettség alá es ő nem önálló tevékenységből származó bevételb ől az adóel őleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése i szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellát ó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével ; b) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése i szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételb ől az adóel őlegalap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerin t figyelembe vett jövedelem, c) a tanulószerződés alapján a tanulót a szakképzésr ől szóló törvény szerint megillető pénzbeli juttatás ; d) a nevel őszülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megillető nevelési díj ; e) az árak megállapításáról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszter i rendeletben meghatározott felszolgálási díj 55,5 százaléka ; f) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározot t ápolási díj 89 százaléka ; g) az a)-b) pont hatálya alá tartozó bevétel hiányában az adófizetési kötelezettsége t eredményez ő munkaviszonyt, a szövetkezeti tag részére munkavégzési kötelezettsége t eredményez ő más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerz ődésben meghatározott személyi alapbér, illet őleg díjazás, ha az kifizetése esetébena személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adókötelezettség alá esne. (2) Adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszony : a) a munkaviszony (ideértve az országgyűlési képvisel ő elogviszonyát is) ; b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzés i kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszer ű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt ; c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felel ő sségű társaság, a közö s vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyviv ői társaság,a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ide nem értve a megbízási jogviszonyt, d e ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezet ő tisztségviselőijogviszonyt is) ; d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természete s személy tagja között fennálló tagi jogviszony ; e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerz ődés alapján fennálló jogviszony ; f) az álláskeresési támogatást folyósító szerv és az álláskeresési támogatásban részesül ő között fennálló, az álláskeresési támogatás folyósításának alapjául szolgáló jogviszony ; g) a gyermekgondozási segélyt, a gyermekgondozási díjat, a gyermeknevelési támogatást, azápolási díjat folyósító szerv és az említett ellátásban részesül ő között fennálló, az ellátás folyósításának alapjául szolgáló jogviszony ; h) az egyház és a saját jogú nyugellátásban nem részesül ő, egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló fogviszony ; 7
i) a szerzetesrend és a saját jogú nyugellátásban nem részesül ő tagja között fennálló tag i jogviszony ; j) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenyserről szóló törvény hatály a alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet) végzésének alapjául szolgáló, az a)-i) pon t hatálya alá nem tartozó jogviszony, feltéve, hogy az arra tekintettel, vagy azza l összefüggésben a természetes személy részére egy hónap alatt kifizetett, juttatott össze s bevételb ől a személyi jövedelemadó el őlegének alapját képező rész(ek összege) eléria hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, vagy a jogviszony fennállás a naptári napjaira számítva annak harmincad részét. (3) A kifizet őt terhelő adónak nem alapja : a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselet e személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel ; b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartás i alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel ; c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerz ődés alapján mentességet élvez ő tisztvisel ője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel ; d) a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban el őírt belföldi nyilvántartásáb a bejegyzésre kötelezett más hasonló teleppel nem rendelkező kifizető álta l Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan külföldi illetőségű magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerz ődésben meghatározott személyi alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év má r eltelt ; e) a kifizet ő által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a z általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokró l szóló törvény szerint nem a kifizet őt terhelő rész :, f) a szerz ői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló m ű, alkotás, valamint az újítás hasznosításár a irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerz ődés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, g) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. h) az európai parlamenti képviselő részére kizárólag e jogviszonyára (jogállására ) tekintettel, vagy azzal összefüggésben juttatott jövedelem. A nem a kifizető által fizetendő adó alapja 354. (1) A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozó i jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhel ő adó alapja a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga utá n terhel ő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem. (2) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót, valaminta mez őgazdaságiőstermel őt saját maga után havonta terhel ő adó alapja : a) a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévr e törvény rendelkezése szerint az adóévre tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg ; 8
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának különö s szabályai {355. & (3)-(4) bekezdés} szerint meghatározott összeg. (3) Az egyszer űsített vállalkozói adó alanyának min ősül ő egyéni vállalkozót saját maga után terhel ő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órá s foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy közép- vagy fels őfokú oktatás i intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányaira tekintette l mentesül {356. (5) bek.}. (4) A társadalombiztosítási ellátásra törvény rendelkezése szerint kötött megállapodá s hatálya alatt a megállapodást megkötő személyt terhel ő adó alaplaamegállapodás szerint i összeg (de legalább a hónap első napján érvényes minimálbér). Azadóalap megállapításának különös szabálya i 355. (1) A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felel ősségű társaságot,a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyviv ői irodát, az ügyvédi irodát, a közjegyz ői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszonyára {353. (2 ) bekezdés c)-d) pont} tekintettel havonta terhel ő adó alapja legalább a hónap els ő napján érvényes minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetés i kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a hónap els ő napján érvényes minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. (2) Az egyházat és a szerzetesrendet az egyházi személlyel, illetőleg a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszoyra {353. (2) bekezdés h)-i) pont } tekintettel havonta terhel ő adó alapja a hónap els ő napján érvényes minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszony fennállása minden napjár a számítva a hónap els ő napján érvényes minimálbér harmincad része, ha a jogviszony ne m áll fenn a hónap minden napján. (3) Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhel ő adó alapja legalább a hónap első napján érvényes minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a hónap els ő napján érvénye s minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. (4) A mez őgazdaságiőstermelőt saját maga után havonta terhel ő adó alapja legalábba hónap első napján érvényes minimálbér. Az adó alapja a mezőgazdaságiőstermelői jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a hónap első napján érvénye s minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezika hónap minden napján. (5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásakor az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a kifizető, valamint az egyéni vállalkozó, a mez őgazdaságiőstermel ő nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettsége t eredményező jogviszonyára, illetőleg egyéni vállalkozói, mez őgazdaságiőstermel ő i jogállására tekintettel e fejezet külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különö s szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítv a egyház és szerzetesrend, valamint mez őgazdaságiőstermel ő esetében legalább a hónap első napján érvényes minimálbér harmincad része, más kifizet ő és egyéni vállalkozó esetében legalább a hónap els ő napján érvényes minimálbér 112,5 százalékának harmincad része. 9
Mentesülés a különös szabályok alkalmazása aló l 356. (1) A kifizet ő a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszony a alapjánőt terhel ő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mez őgazdaságiőstermel ő azőt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításána k különös szabályai {355. } hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mez őgazdasági őstermel ő a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segéjyben, gyermekgondozás i díjban részesül ; b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közrem űködését, az egyházi személy egyházi szolgálatát, illetőleg az egyéni vállalkozó, a mezőgazdaságiőstermel ő e tevékenységét személyesen folytatja; (2)A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapjánőt terhel ő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mez őgazdaságiőstermel ő azőt saját maga után terhel ő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabálya i {355. } hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mez őgazdaságiőstermel ő a) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít ; b) fogvatartott. (3) Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyviv ői társaság,a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapjánőt terhel ő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai {355. } hatálya alá tartozó esetben az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmen ően nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyviv ői vagy közjegyz ői tevékenységet folytató egyéni vállalkozó azőt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai {355. } hatálya alá tartozó esetben az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyviv ő i kamarai, illet őleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel. (4) Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó azőt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különö s szabályai {355. hatálya alá tartozó esetben az (1)-(2) bekezdésbe n meghatározottakon túlmenően nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. (5) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdaságiőstermelő azőt saját maga után terhel ő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai {355. } hatálya alá tartozó esetben az (1)-(4) bekezdésben meghatározottako n túlmenően nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illet őleg az egyéni vállalkozónak, a mez őgazdaságiőstermelőnek minősül ő természetes személy legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vag y fels őfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidej űleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni. 10
(6) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapjánőt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabálya i {355. } hatálya alá tartozó esetben az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmen ően nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja más kifizet ővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetés i kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a másik kifizető e napota taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításb a veszi. (7) Az (5)-(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kifizet ő részérea természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, illetőleg a más kifizet ővel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai {355. } hatálya alá tartozó jogviszonyáról. A természetes személy az olyan változásról, amelyaz (5)-(6)bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizető részére. A nyilatkozat tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítésé t a kifizető a nyilatkozatot elmulasztó természetes személytől igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a kifizet őtől nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti. (8) Az adóalap megállapításának különös szabályai {355. hatálya alá tartozó esetben az egyéni vállalkozó és a mez őgazdaságiőstermel ő azőt saját maga után terhel ő adó alapjának megállapításkor az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettsége t eredményez ő jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető e napot az egyéni vállalkozónak, illetőleg a mezőgazdaságiőstermel őnek min ősül ő természetes személlyel fennáll ó jogviszonya alapjánőt terhel ő adó alapjának megállapításkor számításba veszi. 357. (1) Az adó az adóalap 27 százaléka. Azadó mértéke és fizetendő összege (2) Az adó (1) bekezdés szerint kiszámított összegéb ől az adó fizetésére kötelezett külön törvény rendelkezése alapján kedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény célja elsősorban a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaer ő- iacról tartósan távollévők fo lalkoztatása munkaer ő- iaci versen ké. esse ük kiegyenlítése, valamint a pályakezd ő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése lehet. Eljárási szabályok 358. (1) Az adót az adóalany az adózás rendjér ől szóló törvény rendelkezései szerin t havonta megállapítja,_ bevallja és megfizeti. A kifizető az adót magánszemélyhez ne m köthető kötelezettségként vallja be és fizeti meg, valamint az adó összegét természete s személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. (2) Az egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem figyelembe vételéve l fizetett adót az átalányadó előlegének és a személyi jövedelemadónak a bevallására é s megfizetésére el őírt határid őig (negyedévente, évente) állapítja meg és fizeti meg, 11
valamint a személyi jövedelemadóra vonatkozó adóbevallásában az esedékességéne k megfelelő részletezettséggel bevallja. (3) Az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó alapja figyelembe vételével fizetett adót az egyszerűsített vállalkozói adó el őlegének (ideértve az el őleg-kiegészítést is) és az egyszerűsített vállalkozói adónak a bevallására és megfizetésére el őírt határidőig (negyedévente, évente) állapítja meg és fizeti meg, valamint az egyszer űsített vállalkozó i adóra vonatkozó adóbevallásában az esedékességének megfelel ő részletezettséggel bevallj a. (4) A belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel., telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban el őírt belföld i nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló teleppel nem rendelkező kifizető az adóval összefüggő adókötelezettségeit személyesen vagy pénzügyi képviselője útján teljesíti. A kifizető adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette. (5) Ha a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban el őírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló teleppel nem rendelkező kifizet ő az ad ó megállapítását, bevallását vagy fizetését elmulasztja, az ebb ől keletkez ő adóhiány megfizetésére az állami adóhatóság a kifizetővel az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személyt kötelezi, kivéve, az adónak e fejezet külön rendelkezése alapján más kifizető az alanya. A természetes személy terhér e j ogkövetkezményként csak késedelmi pótlék megállapítására kerülhet sor. (6) A kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képvisel őjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére a kincstár kötelezett. (7) Az adónak a központi költségvetésről szóló törvény rendelkezései szerinta Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részét a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj és a rehabilitációs járadék esetében a központi költségvetés, a gyermekgondozási díj esetébe n az egészségbiztosítási szerv állapítja meg és fizeti meg. (8) Az adónak a központi költségvetésről szóló törvény rendelkezései szerinta Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része alapján a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4/A. -a szerinti prémiumévek programhoz köt ődően a külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapított különbözetét a Munkaer őpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze fizeti.a megtérítésre évente utólag, azon prémiumévek programban részt vev ő munkavállalók járuléka vonatkozásában kerül sor, akiknek a külön jogszabály szerinti kiegészítésre val ó jogosultsága az adóévben megszűnt (ide nem értve az elhalálozás miatti megsz űnés esetét). (9) Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó olya n nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint a z annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az adó megfizetésének napja ellenőrizhet ő. E nyilvántartási kötelezettségét a számvitelrő l szóló törvény hatálya alá tartozó kifizet ő a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartása (könyvvezetése) megfelelő részletezésével, más kifizető a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezése alapján vezetett külön nyilvántartás révén teljesíti. Más jogszabályok alkalmazása 12
359. (1) Az adózó az adóval összefügg ő adókötelezettségei teljesítése során az adózá s rendjéről szóló törvény rendelkezéseit e fejezet rendelkezéseit figyelembe vév e alkalmazza. (2) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról, valamint az egyszer űsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony esetében az adózó az adóval összefügg ő adókötelezettségeit az érintett törvény rendelkezéseit figyelembe véve teljesíti. (3) Az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy a nemzetközi szerz ődésneka rendelkezését kell alkalmazni, amennyiben az adóra kiterjedő hatályú jogi aktus, illet őleg nemzetközi szerz ődés e fejezettől eltérő rendelkezést tartalmaz. 360. E fejezet alkalmazásában : Értelmező rendelkezések 1. álláskeresési támogatás : az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, a vállalkozói járadék, valamint a munkanélküli-járadék, az álláskeresést ösztönz ő juttatás és nyugdíj el őtti álláskeresési segély ; 2. egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül ő természetes személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr ől, szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepl ő természetes személy akkor is, ha a nyilvántartásban rögzített tevékenysége ingatlan-bérbeadás vagy egyé b szálláshely-szolgáltatás) ; 3. egyházi személy: az egyház belső törvénye vagy szabályzata alapján ilyennek min ősül ő természetes személy ; 4. harmadik állam: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér ől szóló törvényben ilyenként meghatározott állam ; 5. külföldi illet őségű magánszemély: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint külföldi illetőség ű magánszemélynek minősülő természetes személy ; 6. mez őgazdaságiőstermel ő : a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mez őgazdaságiőstermelőnek min ősül ő természetes személy, feltéve, hogy a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárig még hátralévő ideje és már megszerzett szolgálati idej e együttesen legalább húsz év ; 7. minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben ilyenként meghatározott összeg ; 8. saját jogú nyugdíjas : a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér ől szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül ő természetes személy. 361. Ahol jogszabály a) a társadalombiztosítási járulékra, Átmeneti rendelkezése k b) a foglalkoztatót, a biztosított egyéni vállalkozót terhel ő egészségbiztosítási é s munkaer ő-piaci járulékra (természetbeni egészségbiztosítási járulékra, pénzbeli egészségbiztosítási járulékra, munkaerő-piaci járulékra), 13
c) a foglalkoztatót, a biztosított egyéni vállalkozót terhel ő munkáltatói nyugdíj - hozzájárulásra (nyugdíj-biztosítási járulékra ) irányadó rendelkezést tartalmaz, azon jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában aze fejezetben meghatározott adót kell érteni." 11. A törvényjavaslat 351. (3) bekezdése a következőképpen változik : (3) A 1 9., 10. (1), (2), (4) és (5) bekezdése, 12. 20., 21. (1) és (3) bekezdése, 22. 59., 60. (1) és (2) bekezdése, 61. 63., 67. (1) bekezdés, 69., 71. 83., 84. (1) és (2) bekezdése, 85., 88., 90. -92., 96. (1) bekezdése, a 97. (1 ) bekezdése, 99., 101. 180., 182. 185., 187. 189., 192., 193., 196., 198. 199., 200. (2) bekezdés, 201. 207., 209. 226., 228. 232., 234. 237., 242., 246. 248., 252. 316., 318. 323., 324. (1) bekezdés, 325. 335., 337. 344., a 351. 361. 1 valamint az I. melléklet 2. pontja, a 2 10. mellékletei 2012. január 1-jén lép hatályba. Indokolá s A módosító javaslat 1-9. pontjai a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjr a jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér ől szóló 1997. évi LXXX. törvény és a szociális hozzájárulási adóról szóló rendelkezések közötti összhang megteremtését szolgálja. A módosító javaslat 10. pontja tartalmazza a szociális hozzájárulási adóról szól ó rendelkezéseket. A szociális hozzájárulási adó egyrészt a kifizet őket, másrészt az egyéni vállalkozókat, a mez őgazdasági őstermel őket terheli, amelynek következtében megfizetése a törvényjavasla t céljának megfelel ően társadalombiztosítási ellátásra, munkanélküli ellátásra való jogosultságot nem teremt, valamint az ilyen ellátás alapját, összegét semmilyen módon nem befolyásolja. A szociális hozzájárulási adóból származó bevételt az arra jogosult pénzügyi alapok között a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott arányban kell szétosztani. A szociáli s hozzájárulási adóval összefügg ő adóügyekben a hatósági eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. A szociális hozzájárulási adó alanyainak két nagy körét különbözteti meg a javaslat : egyrészt a kifizet őket, másrészt az egyéni vállalkozókat és a mez őgazdasági őstermel őket. A kifizetők a természetes személlyel fennálló, a törvényjavaslatban részletesen meghatározott egye s jogviszonyaik alapján kötelezettek az adó megfizetésére. Ilyen jogviszony például a munkaviszony és a személyes közreműködés. Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermel ők e jogállásuk miatt kötelesek szociális hozzájárulási adót fizetni. Az egyenl ő elbánás elvének érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási ellátásra jogosít ó megállapodást megkötő személy szintén köteles a szociális hozzájárulási adót megfizetni. A szociális hozzájárulási adó alapja kifizet ő esetében els ősorban az olyan bevétel, amely a törvényjavaslat szerint adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszony alapján illeti meg a vele ilyen jogviszonyban álló természetes személyt. E körbe tartozik például a munkabér, a megbízási díj, a tanulószerződés alapján a tanulót megillető pénzbeli juttatás és a felszolgálás i díj 55 százaléka. A szociális hozzájárulási adónak minden esetben csak a személy i jövedelemadóról szóló törvény szerinti (teljes körű vagy korlátozott) adókötelezettség alá es ő bevétel az alapja, kivéve, ha az ilyen bevétel kifizetése nem történt meg, mivel akkor a törvényjavaslatban meghatározott más összeg (például személyi alapbér, minimálbér) utá n kell az adót megfizetni. Egyéni vállalkozó esetében, fő szabály szerint, a vállalkozói kivét vagy az átalányba n megállapított egyéni vállalkozói jövedelem a szociális hozzájárulási adó alapja. Az 14
egyszerűsített vállalkozói adó alanya, valamint a mez őgazdasági őstermel ő, az egyenlő elbánás elve alapján, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzés e érdekében tett nyilatkozat szerinti összeg után állapítja meg a szociális hozzájárulási adót, h a az adóévre vonatkozóan ilyen nyilatkozatot tett. A kifizetővel adófizetési kötelezettsége t eredményező jogviszonyban is álló, az egyszer űsített vállalkozói adó alanyának min ősülő egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozó adó alapjának 4 százaléka után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót. A szociális hozzájárulási adó alapja megállapításánál érvényesül ő különös szabályo k elsősorban egy minimális adóalapot írnak el ő egyes jogi személyek, egyéb szervezetek é s egyéni vállalkozók esetében, amely figyelemmel a költségvetési törvényjavaslatba n szerepl ő bevételi összegekre is a minimálbér összegének 112,5 százaléka. Mez őgazdasági őstermelők és egyházi személyek esetében a szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbé r összegével egyezik meg. Az adóalap-megállapítás különös szabályai alóli mentesülést megállapító rendelkezése k biztosítják, hogy azokban az esetekben, amikor az adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszony, jogállás ténylegesen bevételszerzéssel nem járhat, a szociális hozzájárulási ad ó alanyai mentesülhessenek e fizetési kötelezettség alól. A szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalék, de a törvényjavaslat lehet őséget biztosít arra, hogy külön törvény (például a munkaer ő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok, a pályakezd ők foglalkoztatásának ösztönzése érdekében) az adó számított összegét csökkent ő kedvezményt állapítson meg. Fő szabály szerint a szociális hozzájárulási adót az adóalany havonta köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. Kivételt jelent például az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó olyan egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót, mivel ő negyedévente, valamint az adóévet követően köteles ezt az adót is megállapítani, bevallani és megfizetni. A törvényjavaslat utal az adózás rendjéről szóló törvény, a szociális ellátórendszerekre irányadó nemzetközi szerz ődések, az Európai Uniós jogi szabályozás kötelez ő alkalmazására, továbbá az egyszerűsített munkaviszony esetében érvényesül ő különös szabályokra. Az értelmez ő rendelkezések biztosítják, hogy a szociális hozzájárulási adóra vonatkoz ó szabályozás a lehetőség szerint minél közelebbi összhangba kerüljön a személy i jövedelemadóra, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését megillet ő egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályozással. Az átmeneti szabályok a társadalombiztosítási járulék megszűnése és a szociális hozzájárulási adó bevezetése közötti lehet ő legegyszerűbb átmenet biztosítását szolgálják. Budapest, 2011. október 26. Ro, án Antal Fidesz Magyar Polgári Szövetség 15