TANULMÁNYOK STUDIES ELŐZETES JELENTÉS A NAGYTEVEL-TEVEL-HEGYI KOVABÁNYA ÁSATÁSÁNAK EREDMÉNYEIRŐL

Archaeologiai Értesítő 135 (2010) 5 25 Akadémiai Kiadó, Budapest DOI: 10.1556/ArchErt. 135.2010.1 TANULMÁNYOK STUDIES ELŐZETES JELENTÉS A NAGYTEVEL-TEVEL-HEGYI KOVABÁNYA ÁSATÁSÁNAK EREDMÉNYEIRŐL T. Biró Katalin Regenye Judit Puszta Sándor Thamóné Bozsó Edit* Nagytevel határában, a Tevel-hegyen található Magyarország egyetlen, szoros értelemben véve tűzkőnek nevezhető kova nyersanyaga. A felső kréta korú mészkőben, amelyet a község határában egy modern kőbánya tár fel, gyakran 20 30 cm nagyságú tűzkő gumók figyelhetők meg. A környéken több alkalommal gyűjtöttek megmunkált kovaszilánkokat. A területen 2005 és 2008 között feltárásokat végeztünk a Magyar Nemzeti Múzeum és a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatóságának együttműködésében. Az ásatás célja a feltételezhető őskori kovabánya azonosítása és feltárása volt. Összesen 22 bányaobjektumot figyeltünk meg, többségében sekély kitermelő gödröket. A bánya lehetséges lokalizálása, illetve behatárolása céljából két alkalommal geofizikai méréseket is végeztünk. A jelenségek keltezését szórványos kerámialeletek mellett optikai lumineszcens kormeghatározással és a régészeti elterjedési adatok értelmezésével kíséreltük meg. Kulcsszavak: kovabánya, tűzkő, Nagytevel, újkőkor, DVK, lengyeli kultúra, OSL kormeghatározás, geofizika, magnetométeres kutatás Bevezetés A kovabányák kutatása az őskori régészeten belül különleges és sajátos terület. Az őskori ember nyersanyagigényét, különösen minőségi nyersanyagok tekintetében, már a középső paleolitikumtól kezdve részben bányászattal elégítette ki. 1 A bányászat ebben az esetben nem jelentett mást, mint a szükséges nyersanyag kinyerését a felszín alatti, úgynevezett bányanedves rétegekből. Ez az anyag ugyanis lényegesen jobban megmunkálható, mint a felszínről gyűjtött, a szél sőséges időjárási viszonyoknak kitett és ezért gyakran repedezett, töredezett nyersanyagok. * T. Biró Katalin. Magyar Nemzeti Múzeum, H-1088 Budapest, Múzeum krt. 14 16. tbk@ace.hu Regenye Judit. Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, H-8200 Veszprém, Török Ignác u. 7. regenyej@vmmuzeum.hu Puszta Sándor. MTA GGKI Szeizmológiai Főosztály, H-1112 Budapest, Meredek utca 18. fractal@fractal.hu Thamóné Bozsó Edit. Magyar Állami Földtani Intézet, H-1143 Budapest, Stefánia út 14. bozso@mafi.hu 1 Gábori-Csánk 1989; Vermeersch Paulissen 1997. A legkorábbi ismert bányákat általában különféle kovakőzetek kitermelésére használták. Elnevezésük ezért a hazai és nemzetközi szakirodalom szerint összefoglalóan bár pontatlanul tűzkőbányák, pontosabban kovabányák (flint mines, Silexbergbau). 2 A kovabányák változó komplexitású képződmények, az egyszerű bányagödröktől a folyosós-tárnás, bonyolult csillag elrendezésű bányamezőkig. 3 Az 1970-es években megindult intenzív kovabánya-kutatások 4 eredményeként a bányákat országonként jegyzékbe vették és számozták. 5 A témával az U.I.S.P.P.-n belül újabban külön szakbizottság foglalkozik. 6 Magyarországon eddig tizenhárom 2 Weisgerber 1980; Lech 1995. 3 Weisgerber 1980. 4 Engelen 1976; Sieveking Hart 1986; Biró 1986; Biró 1987b; Sé r o n i e-vivien Lenoir 1990; Ra m o s-millán Bustillo 1997; Schild Sulgostowska 1997; Körlin Weisgerber 2006. 5 Weisgerber 1980; Lech 1995. 6 U.I.S.P.P. Commission on flint mining in Pre- and Protohistoric times.

6 t. biró katalin et al. kovabányát regisztráltak. 7 A legnagyobb és egyben legbonyolultabb rendszerű ismert kovabánya Sümeg-Mogyorósdomb, amelyet Vértes László (1960 1961) és Bácskay Erzsébet (1976 1986) tártak fel. 8 A bánya területén szabadtéri kiállítóhely működik, jelenleg a Nyugat-Magyarországi Egyetem kezelésében. A Veszprém Megyei Múzeumok Igazgató ságá val együttműködve 1983 óta kutatjuk a Bakony hegység gazdag nyersanyaglelőhelyeit, a bányákat és műhelycentrumokat. 9 A legfontosabb nyers anyagtípusok, amelyek egyben a teljes Dunán túl nyersanyagellátásában is kiemelkedő szerepet játszottak, a középső jura korú radiolaritok és a felső kréta korú tűzkő. 10 Előzmények A pattintott kőeszközök nyersanyaga Ma gyarország területén változatos, többségében kovakőzetekből áll. Legfontosabb elemei a vulkáni eredetű obszidián, a mélytengeri üledékes eredetű radiolaritok, a hidrotermális és limnikus kovakőzetek és a törmelékes, zömében metamorf kvarcit. A szoros értelemben vett tűzkő (földtani értelemben viszonylag fiatal, kréta és harmadidőszaki, sekélytengeri eredetű kovakőzet, amelynek kovaanyagát zömében kovaszivacstűk vázelemei adják) Magyarország területén egyetlen helyen fordul elő, a Nyugat-Dunántúl szívében, Pápa közelében, a Nagytevel község határában található Tevel-hegyen. 11 A petroarcheológiai szakirodalomba ez a kőzet teveli tűzkő néven került bevezetésre. 12 A teveli tűzkő nyersanyagon kívül, különösen az ország északi és keleti részén, gyakran találkozhatunk kitűnő minőségű import tűzkövekkel, amelyek a Kárpá tok ívén kívülről kerültek a mai Magyar ország területére. E tűzkövek szerepe időszakonként kiemelkedően fontos lehetett a nyersanyagellátásban. 13 A teveli tűzkő a távolsági kereskedelem által közvetített kiváló minőségű nyersanyagokkal összemérhető minőségű, amit a belőle készült 7 Bá c s k a y Biró 2003, 118, 26. kép, további szakirodalommal. 8 Vértes 1964; Bá c s k a y 1995. 9 Biró Regenye 1995; Biró Regenye 2003; http://www.ace.hu/szentgal. 10 Biró Regenye 2003; http://www.ace.hu/atlas. 11 Bihari 1981. 12 Biró 1984; Biró 1987b; Biró 1988. 13 Biró 1989a. Felső paleolitikum: Dob o s i Kövecses-Varga 1991; rézkor: Bo g n á r-kutzián 1963, 319; Bo g n á r-kutzián 1972, 137; késő neolitikum, rézkor: Biró 1998, 347, 350, IV/5. és V/5. térkép. 1. kép. Nagytevel-Kovabánya. Térkép a területről (Google Maps) Fig. 1. Nagytevel-Flint mine. Location and satellite map of the area (Google Maps) nagyméretű penge magkövek és pengeeszközök is bizonyítanak. 14 A nyersanyaglelőhelyre és a teveli tűzkőből készült eszközökre először a területet térképező geológus, Bihari Dániel figyelt fel. 15 A Bakony-ér mentén fekvő homokbányában, a községi kőbánya felé vezető úton, jégkor végi rétegekben kőeszközöket talált, amelyek a helyi kovakőzetből (felső kréta korú tűzkőből) készültek. A leleteket évekkel később Bácskay Erzsébettel együtt közölte. 16 A Magyar Állami Földtani Intézetben ebben az időben folyó nyersanyagtörténeti kutatások keretében Bihari Dániellel felkerestük a lelőhelyet és a közelében található tűzkő gumós fehér mészkő feltárást, és megállapítottuk, hogy a Nyugat-Dunántúl egyik legfontosabb, kiemelkedő minőségű nyersanyagáról van szó. Ezt a nyersanyagot sikerült azonosítani a közeli Kup- Egyes neolit lelőhely anyagában. 17 14 Biró 1989b, fig. 2; Biró 2003. 15 Bihari 1981; Gyalog 1999. 16 Bácskay Bihari 1989; Dobosi 2005. 17 Biró 1989b.

NAGytevel-tevel-hegyi kovabánya 7 A terület alaposabb megkutatására ekkor nem volt mód, mert a Tevel-hegyen működött az orosz hadsereg egyik kiemelt jelentőségű gyakorlótere. Ez a tény nemcsak a terület kutatását hátráltatta, de a későbbi ásatások során is nehézségeket okozott. 1986-ban a sümegi kovakonferencia 18 terepi munkája keretében felkerestük a lelőhelyet, majd a terület évekre kikerült a nyersanyagkutatások homlokteréből. További intenzív kutatására a Kup-Egyesen feltárt újkőkori lelőhely vizsgálata kapcsán került sor. 19 Wenczel István terepbejárásai nyomán 20 ismét felkerestük a nyersanyagforrást, és elkészült a bányaterület elsődleges geodéziai felmérése. 21 A Kup határában folytatott ásatások lezárása után módunk nyílt a feltételezett bányaterület régészeti kutatására a Magyar Nemzeti Múzeum és a Veszprém Megyei Mú zeumok Igazgatósága közös ásatása keretében, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap támogatott. 22 Módszerek A nagyteveli kovabánya feltárása különleges feladatot jelentett. A felszínen gyűjthető megmunkált szilánkok egyértelműen igazolták egy a nyersanyag-kitermelőhely melletti nagyoló/feldolgozó műhely meglétét. Különféle, részben erősen patinás szilánkok gyűjthetők a modern mészkőbányától a Bakony-ér völgyében létesített víztározóig a jégkor végén keletkezett eolikus homok üledékben (1. kép). A mészkőbánya, amely 3. kép. A geofizikai mérések és ásatási szelvények/árkok elhelyezkedése. Összefoglaló térkép. Fent: az árkok és szelvények elhelyezkedése a 2005-ös geofizikai mérésekhez képest; lent: az árkok elnevezése Fig. 3. Position of the geophysical survey and the excavation units. Above: location of the trenches and sections; below: reference names of the excavation units 2. kép. Gumós tűzkő a fehér mészkőben Fig. 2. Nodular flint in white Cretaceous limestone 18 Biró 1986; Biró 1987a. 19 Biró Regenye 2002; Biró Regenye 2003. 20 Ilon 1995. 21 Holl Balázs munkája; Biró 2003. 22 Ásatási jelentések Kupról: MNM adattár XXXV. 493/2001, XXI. 288/2002. feltárja a felső kréta korú tűzkő gumós mészkövet is, jelentős területre terjed ki (kb. 3000 m 2 ). A modern bánya felső szintjeiben 5 20 cm, néha 40 cm méretű szürke kovagumók figyelhetők meg (2. kép). Közvetlenül a modern bányaterület felett helyezkedett el az orosz katonai gyakorlótér. Az első kérdés tehát az volt, hogy a modern bánya és a katonai objektumok mellett egyáltalán meg tudjuk-e figyelni az őskori bányát. Fennállt ugyanis annak lehetősége, hogy a modern beavatkozások megsemmisítették az egykori kitermelési nyomokat. A következőkben a szilánkanyag és a régészeti elterjedési adatok által már dokumentált őskori műhelytevékenységhez kapcsolódó bánya helyének, kiterjedésének és időbeli dimenzióinak megállapítása volt a kutatások feladata. A régészeti feltárások 2005 és 2008 között zajlottak a területen. Ehhez kapcsolódóan két ízben 2005-ben és 2008-ban geofizikai felmérésekre is sor került, amivel a bányaobjektumok elhe-

8 t. biró katalin et al. lyezkedését és kiterjedését szerettük volna megismerni. Az ásatásokat a geofizikai mérések által jelzett maximális mágneses anomáliák helyén végeztük, ugyanabban a koordináta-rendszerben (3. kép). A kutatás a terepbejárásokkal együtt összesen kb. 10 hektár területet érintett. A geofizikai mérések mintegy 50 000 m 2 felületet kutattak meg. A régészeti feltárás kb. 1100 m 2 -re terjedt ki, ebből 350 m 2 teljesen feltárt. Az ásatások kapcsán a bányaobjektumok és a leletek részletes leírása mellett OSL kormeghatározást is végeztünk a bányagödör üledékein. Geofizikai mérések a területen A területen nagy felbontású és érzékenységű mágneses kutatást végeztünk. A kutatás azon alapult, hogy a megbolygatott talajban lévő csekély mennyiségű vas mágneses jellemzője (szuszceptibilitása) a bolygatás hatására némileg megváltozik. Ennek következtében az anyag környezetében a Földtől eredő mágneses tér egy kicsit megváltozik, és ez mint mágneses anomália kimutatható. Szükséges hozzá egy érzékeny műszer (magnetométer), vasmentes mérőemberek, valamint a kis jeleket a zajból (nem kívánt adatkomponensekből) alkalmasan kiemelő matematikai eljárások, szoftverek. A nagyteveli kovabánya területén két ízben került sor geofizikai mérésekre: 2005-ben és 2008-ban (4. kép). A méréseket a Fractal Bt. végezte, a szakmai irányítás és a jelentés Puszta Sándor munkája. 23 A geodéziai és térinformatikai feladatokat Holl Balázs (Magyar Nemzeti Múzeum) oldotta meg. A 2005. évi geofizikai kutatás során két, egymással nem összefüggő területet vizsgáltunk: az A jelű, közel négyzetes területet közvetlenül a modern kőbánya felett (56 m 61 m) és a B jelű, téglalap alakú területet az előző területtől nyugatra, a dűlőút túloldalán (57 m 41 m). A befoglaló EOV koordináták: 538980 539150, 215310 215430. A 2008. évi geofizikai mérések egy nyújtott ovális alakú, ÉÉNy DDK irányú területet érintettek ahogyan a növényzet a méréseket lehetővé tette. A befoglaló sokszög nyugat keleti irányban 170 m, észak déli irányban 420 m hosszú. A 2008-as mérések részben átfedték a 2005-ös B területet. A befoglaló EOV koordináták: 538980 539150, 214930 215450. A terület kitűzését ZEISS 3305 RR mérőállomás + GEOFEDEB felhasználásával végeztük. A te rület helyének megállapítására TRIMBLE GEO XT GPS-t használtunk. A mérési hálózatnak a mágneses északhoz való irányát WILD busszolás teodolit használatával állapítottuk meg. A mágneses adatgyűjtés kitűzött hálózaton (2005), illetve GPS tracking üzemmódban (2008) történt. 4. kép. A geofizikai mérések és ásatási szelvények/árkok elhelyezkedése. Összefoglaló térkép. A 2005-ös és 2008-as geofizikai felmérés területe Fig. 4. Position of the geophysical survey and the excavation units. Areas investigated in 2005 and 2008, respectively A mágneses felmérés 24 A mágneses térerősség mérési adatait a kutatási területet lefedő, 0,5 méteres közű derékszögű rácsháló pontjaiba származtattuk. Az egymástól 1 méter távolságban futó párhuzamos vonalakon belül közel 0,5 méteres közökben történt a mérés. A kutatási területeken közel nyolcvanezer felszíni pontban mértük a mágneses teret. A méréseket horizontális variométer elrendezésben végeztük GSM-19FG GEM System gyártmányú overhauser magnetométerekkel. Ezek a földi mágneses tér abszolút értékét amely itt kb. 48100 nt (nanoteszla) 0.01 nt felbontóképességgel mérik. A mágneses tér időbeni 23 Puszta 2005; Puszta 2008. 24 A módszer elméleti alapjairól, további bőséges szakirodalommal: Aitken 1982; Puszta 2002.

NAGytevel-tevel-hegyi kovabánya 9 5. kép. A 2005. évi geofizikai felmérés az EOV koordináta-rendszerben és a Lokális Archeomágneses (LAM) koordináták szerint. A mágneses anomáliák jelzése a színkód szerint történik Fig. 5. Geophysical survey in 2005 in EOV co-ordinate system and Local Archaeomagnetic Coordinate system (LAM). Magnetic anomalies are marked in colour code változását egy fixen telepített bázis magnetométerrel 0,5 másodpercenként mértük. A mozgó magnetométer érzékelőjét (a szondát) 0,7 méterrel (2005), illetve 0,3 méterrel (2008) a talaj felett mozgattuk. A mozgó műszernél a műszer mágneses hatásának csökkentése érdekében térben szeparálva mozgattuk a műszert és a mágneses teret érzékelő szondát. Adatfeldolgozás A mérőeszközökből számítógépbe töltöttük át az adatainkat, majd saját fejlesztésű szoftverekkel végeztük az adatfeldolgozást. Ennek lépései a következők voltak. Mérési zajredukció. A gondos mérés során is előfordulnak hibás adatok, hiszen emberek kezelik a mérőeszközt egyenetlen terepen, esetenként zord időjárási körülmények között. Ezeket az adatokat ki kell zárni a további feldolgozásból. Báziskorrekció. Célja az időben rendezetlenül változó, ipari eredetű, illetve a Föld külső környezetéből származó mágneses komponensek eltávolítása a mozgó műszer adataiból. Dinamika kompresszió. Vastárgyak a várt jelenséget nagyságrendekkel meghaladó mértékű mágneses hatást produkálnak. Kezelési módja a mért adatok nemlineáris transzformációja. Adatok interpolálása. A fentiek szerint előkészített, közel egyenletesen gyűjtött adatainkat szigorúan szabályos rácsba interpoláltuk, krigelési algoritmus alkalmazásával. Az interpolálás során figyelembe vettük az adatok statisztikus tulajdonságait, így például a méréseinkben lévő anizotrópiát. A kimeneti adatrendszer mind x, mind y irányban 0,5 méter osztásközű. A mágneses térképek szűrése. Egy terület mágneses mezejének térbeli változását különböző hullámhosszú komponensek eredőjeként írhatjuk le. A régészeti objektumok hatása általában a kisebb hullámhossztartományba esik, míg a nagyobb

10 t. biró katalin et al. hullámhosszak geológiai hatóktól származnak. A szűrés célja részben a régészetileg nem értelmezhető, tehát zajnak minősülő kis- és nagyhullámhosszú jelkomponensek eltávolítása (alul-, felülvágás, optimális simítószűrés), részben az adatrendszer célzott átalakítása. Ez utóbbiak a térkép bizonyos tulajdonságait emelik ki vagy nyomják el (pólusra redukálás, lefelé folytatás, irányfüggő szűrés). Lefelé folytatás. Ha távolodunk a mágneses hatású tárgytól, térképünk elmosódottabb lesz. Számítással élesebb képet állítunk elő, mintha a mérésre nem is a felszín felett került volna sor, hanem a keresett tárgyhoz közelebb. Pólusra redukálás. A mágneses térképeken a különálló anomáliák maximumaitól északra egy minimum is feltűnik. Az anomáliát létrehozó objektum felszíni vetülete a minimum- és a maximumhely közé esik. A jelenség oka az, hogy a Föld mágneses erővonalai a kutatási területen a vízszintessel kb. 60 fokos szöget zárnak be. Egyedül az Északi- és a Déli-sarkon esik az anomália maximuma a létrehozó objektum fölé. Ebben az esetben egy pontszerű tárgy anomáliaképe körszimmetrikus. Matematikai módszerrel adataink átszámíthatók úgy, mintha a vizsgált terület az Északi-sarkon lett volna. A művelet következtében az egyes objektumok mágneses anomáliája koncentráltabb, az összetett objektumok mágneses képe felbontottabb lesz. Megjelenítés Az adatokat sötétkék világoskék zöld sárga narancs világospiros sötétpiros palettájú (5. kép) színes térképekként jelenítettük meg. A skála piros színei a pozitív, kék színei a negatív anomáliaértékeket mutatják. Képeinket dekoráltuk irányrózsával (Észak), rácshálóval, színskálával, koordináta-értékekkel. 6. kép. A 2005. évi ásatási terület objektumai Fig. 6. Archaeological features found during the 2005 excavations piroshoz közeli színek jelölik. Ugyanebből az okból környezetükben a tér erőssége csökken. Ezt térképeinken a kékhez közeli színek jelzik. Tehát egy pontszerű, de mágneses hatású test egy pozitív foltot körülvevő negatív gyűrűként jelenik meg. Jelen kutatásunk eredményei között csak azok a tárgyak jelennek meg, amelyek műszereink által észrevehető mértékben módosítják a mágneses teret. A tárgyak mágneses hatása függ A geofizikai mérési eredmények értelmezése A geofizikai mérések értelmezése egy absztrakciós folyamat, amely során a talaj szintje feletti síkon mért mágneses térerősség adataiból próbálunk következtetni a talaj szintje alatti régészeti jelentőségű objektumok létére, jellegére. Ennek nehézsége abban rejlik, hogy a keresett objektumok nem egy az egyben képződnek le a feldolgozott mágneses térképre. A tárgyak mágneses hatása szemléletesen a következőképpen írható le: környezetükből össze gyűjtik az erővonalakat, ezáltal felettük az erővonal-sűrűség a tér erőssége (a mágneses indukció) nagyobb lesz. Ezt térképeinken a 7. kép. Áttekintő fotó a 2005. évi feltárásról Fig. 7. Overview photo on the 2005 excavations

NAGytevel-tevel-hegyi kovabánya 11 anyaguk fajtájától, mennyiségétől, valamint tőlünk való távolságuktól. Ez utóbbi növekedésével a hatás csökken. A tárgyak által okozott mágneses anomália szélessége a tárgyak mélységével növekszik. Ezt esetleg mélységbecslésre is felhasználhatjuk. A kutatási terület mágneses képe a következő: a terület növényzete bokros sziklagyep, ami nehezítette az egyenletes adatgyűjtést, és növeli a mérési zajokat; a területek mágneses anomáliái igen kis intenzitásúak, nem mutatnak a laikus számára könnyen felismerhető struktúrát; a gyenge lineamentumok feltehetően a karszt szerkezetét (töréseit) jelzik; az adatok elemzése alapján az anomáliák forrása főként felszín közeli; néhány határozottabb anomália eredhet felszíni gödrökben felgyűlt üledéktől. Az adatok feldolgozása során arra törekedtünk, hogy növeljük a felbontást, az anomáliatérképből az anomáliák forrását ábrázoló térképhez jussunk. A térképi jelenségek eredetét az ásatások tisztázták. A vörös közeli anomáliák agyagos kitöltésű őskori bányagödröknek feleltethetők meg, míg a kék színű, alacsony mágneses jelet adó képződmények a felszínhez közeli, eredeti szálkőzet darabjainak bizonyultak. Ásatások Az első évben az ásatások egyik célja a geofizikai adatok értelmezése, validálása volt. Első lépésben egy 30 30 m kiterjedésű területen eltávolítottuk a talajt. A terület vegetációja a katonai célú hasznosítás következtében érintetlen sziklagyep, amelyen legeltető állattenyésztést (juhtenyésztést) folytattak. A sziklafelszínt csak vékony humusz fedi, jellemzően 10 30 cm mélységben. Alatta előtűnik a Tevel-hegy fő tömegét alkotó, helyenként kovagumós mészkő. A humusz eltávolítása után a felületet megtisztítottuk, és rögzítettük a megfigyelhető objektumok körvonalát (6. kép). A kijelölt területen 5 5 méteres koordináta-rendszert tűztünk ki, és megkezdtük a megfigyelt objektumok tisztítását. A törmelékfelszínig kibontottuk valamennyi objektumot. A törmelékréteg eltávolítására mindössze tíz négyzetben tettünk kísérletet, közülük két négyzetben jutottunk el a törmelék aljáig. A szezon végén a szelvényeket sajnos be kellett temetnünk, az objektumok teljes feltárására nem volt mód (7. kép). A következő években nem próbálkoztunk további nagy felületek megtisztításával, hanem 20 30 méter hosszú kutatóárkokat jelöltünk ki a geofizikai mérések által jelzett anomáliák felett (8. kép). Ahol bányagödröt észleltünk, a gödör feltételezett kiterjedésének megfelelő keresztirányú szelvényt létesítettünk. Ezeket a bányagödröket szinte teljes mértékben sikerült feltárni (9. kép). 2007-ben a terület Natura 2000 természetvédelmi védettséget kapott. Részben emiatt is a 2008. évi szezonnal lezártuk az ásatásokat, amelyeket csak a rendelkezésünkre állónál jóval nagyobb anyagi és élőmunka-befektetéssel érdemes folytatni. A bányaobjektumok A területen összesen 22 őskori bányaobjektumot figyeltünk meg. Ezek a következők: 2005/1. objektum. Helyzete: 95/100, 530/535 négyzet. Kisméretű, kb. 1,5 m hosszú, 1 m széles, 0,4 m mély gödör, szegélye törmelék, alján szálkőzet darabjai. Valószínűleg összebontható a 2. objektum nyugati részével. 2005/2. objektum. Helyzete: 90/100, 525/540 négyzet. Nagyméretű, hosszú objektum, a geofizikai felmérés legjelentősebb anomáliájának felel meg. Szabálytalan amőba alakú, mindkét oldalán ráfolyt törmelékréteg határolja. Teljes hossza kb. 12 m, kifli alakban hajlott tengelyű nyugat felé. Mért legnagyobb szélessége 5,4 m, legnagyobb mélysége (még nem a gödör alja) az agancseszközök szintjében 1,6 m. Közepén, a 95/530 pont körül igen sok tűzkő gumó, megmunkált törmelék, ütőkő és nagy tűzkő negatívos, eredeti helyzetéből kimozdított kőtömb. Benne a 95/530, 535 vonal mentén mély, kútszerű belső gödör legalább három agancseszközzel és tisztázatlan csontokkal. Valószínűleg felhagyott bányavágat beleszórt törmelékkel és nagyolóműhely (10. kép). 2005/3. objektum. Helyzete: 80/90, 515/520 négyzet. 2,2 m hosszú, 1,8 m széles sekély, ovális gödör, legmélyebb pontja a humusz alatt kb. 30 cm. A kőzettörmelék-rétegig bontottuk. A felületen átlagos mennyiségű tűzkő törmelék került elő belőle. 2005/4. objektum. Helyzete: 75/90, 515/535 négyzet. A legnagyobb kiterjedésű objektum, a felszíni jelenségek alapján összefüggő. Déli vége tisztázatlan, közepét és északi részét tártuk fel. Az 520/525 sáv feltáratlan maradt. Legnagyobb mért hossza 15 m (valószínűleg meghaladja a 20 m-t), szélessége 10 12 m. Ez az objektum szintén hajlik kissé, kifli alakban nyugat felé. Közepén intenzív műhelyfolt, két oldalról aprított kőzettörmelék határolja (11. kép). A szálkőzetet csak az objektum közepén, 4 négyzetben (85/90, 525/530) bontottuk ki a törmelék alatt is a szálkőzetig. Itt bányavágatok végeit sikerült azonosítani (12 13. kép). Északkeleti végénél belecsatlakozik az 5. és a 7. objektum. Mért legnagyobb mélysége a 4. objektum középső részén 1 m, a 4. objektum északi

12 t. biró katalin et al. 8. kép. Áttekintő fotók az árkokról (2006/1. árok, 2007/1. árok, 2008/1. árok, 2008/2. árok) Fig. 8. Overview photos on the excavation trenches (Nr. 2006/1, Nr. 2007/1, Nr. 2008/1, Nr. 2008/2)

NAGytevel-tevel-hegyi kovabánya 13 9. kép. 2006/4. objektum. Sekély, üstszerű bányagödör (2. árok, IV. szelvény) Fig. 9. Feature 2006/4. Shallow, cauldron-like mining pit (Trench Nr. 2006/2, Section 2006/IV) 12. kép. 2005/4. objektum. Szálkőzet perem (85/90, 525/530 négyzet) Fig. 12. Feature 2005/4. Margin of the bedrock (Section 2005 85/90, 525/530 #) 10. kép. 2005/2. objektum. Mély, kifli alakú bányavágat (2005 90/100, 525/540 négyzet) Fig. 10. Feature 2005/2. Deep, croissant-form mining pit (Section 2005 90/100, 525/540 #) 13. kép. 2005/4. objektum. Kettős bányavágat a szálkőzet perem mentén (85/90, 525/530 négyzet). Metszetben látszik a visszatöltött meddő törmelék, amely kitölti a bányagödröket Fig. 13. Feature 2005/4. Double mining pit along the bedrock margin (Section 2005 85/90, 525/530 #). In the section we can observe the refilled barren refuse material filling the pits részén 0,96 m, a bányavágatoknál 1,3 m a dózer által hagyott felszínhez képest. 2005/5. objektum. Helyzete: 75/80, 515/520 négyzet. Ovális, önálló foltként jelentkezett; kibontva a 4. objektum egyik karéjának bizonyult. 2005/6. objektum. Helyzete: 70/75, 525/535 négyzet. Rátolt maradék humuszfolt, nem önálló objektum. Alja kőzettörmelék. 11. kép. 2005/4. objektum. Műhelyfelszín, alatta a bányagödröt fedő meddő törmelék (80/85, 525/530 négyzet) Fig. 11. Feature 2005/4. Chipping floor over the sediment covering the barren refilled debris over the mining pit (Section 2005 80/85, 525/530 #)

14 t. biró katalin et al. 2005/7. objektum. Helyzete: 75/80, 515/525 négyzet. A 4. objektum északi részének keleti nyúlványa; déli határát nem ismerjük. Alja kőzettörmelék. 2005/8. objektum. Helyzete: 85/90, 530/535 négyzet. Humuszmaradék. 2006/1. objektum. Helyzete: 2006/1. árok, 5 10 m szakasz nyugati vége. A geofizikai felmérés koordinátái szerint: 180, 520. Alakja: ovális, DNy ÉK irányban nyújtott. Mélysége a felszíntől: 92 cm, a szegélyező szálkőzettől: 70 cm. Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék. Leletek: tűzkő törmelék, ütőkő, lengyeli cserepek (16. kép). 2006/2. objektum. Helyzete: 2006/1. árok, 5 10 m szakasz nyugati vége. A geofizikai felmérés koordinátái szerint: 187, 520. Alakja: Ny-ÉNy K-DK irányban nyújtott ovális. Mélysége a felszíntől: 95 cm, a szegélyező szálkőzettől: 70 cm. Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék, márgás mészkő tömbök. Leletek: tűzkő törmelék, ütőkő. 2006/3. objektum. Helyzete: 2006/2. árok, 10 15 m szakasz közepe, 5 10 m szakasz nyugati része. A geofizikai felmérés koordinátái szerint: 536, 209. Alakja: szabálytalan, vályúszerű metszettel. Mélysége a felszíntől: 140 cm, a szegélyező szálkőzettől: 110 cm. Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék, gesztenyebarna homok, sárga márgatörmelék. Leletek: tűzkő törmelék, ütőkő, szentgáli radiolarit penge. 2006/4. objektum. Helyzete: 2006/1. árok, 5 10 m szakasz nyugati vége. A geofizikai felmérés koordinátái szerint: 200, 533. Alakja: több belső gödörből álló gödörkomplexum, vályúszerű indítása K-ÉK Ny-DNy irányú. A belső gödrök kissé elnyújtott ovális, üstszerű formák (9. kép). Mélysége a felszíntől: 120 cm, a szegélyező szálkőzettől: 90 cm. Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék. Leletek: tűzkő törmelék, ütőkő. 2006/5. objektum. Helyzete: 2006/1. árok, 5 10 m szakasz nyugati vége. A geofizikai felmérés koordinátái szerint: 205, 535. Alakja: valószínűleg ovális, csak az árokban figyeltük meg. Mélysége a felszíntől: 120 cm, a szegélyező szálkőzettől: 90 cm. Kitöltése: márgás kőzettörmelék (mágneses geofizikai mérés nem mutatta ki). Leletek: tűzkő törmelék. 14. kép. OSL mintavétel, 2008/3. objektum Fig. 14. Sampling for OSL, Feature 2008/3 2006/6. objektum. Helyzete: 2006/1. árok, 5 10 m szakasz nyugati vége. A geofizikai felmérés koordinátái szerint: 215, 538. Alakja: valószínűleg ovális, csak az árokban figyeltük meg. Mélysége a felszíntől: 100 cm, a szegélyező szálkőzettől: 20 cm. Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék. Leletek: tűzkő törmelék, ütőkő, lengyeli cserepek. 2007/1. objektum. 2007/1. árok, 0 5 m szakaszon, illetve az árok és a II. szelvény közti tanúfal alatt. Kisméretű, kb. 1,8 m hosszú, 1,2 m széles, 0,6 m mély. Alul sárga, mállott márgás-löszös kitöltéssel, felette kőzettörmelék. Sok, részben megmunkált tűzkő törmelékkel. A gödör szegélye mentén ütőkövek (az árokban egy, a szelvényben több). Teljes mértékben feltártuk. 2007/2. objektum. 2007/1. árok, 15 20 m szakaszon és az I. szelvényben. A szálkőzet leszakadó, észak déli irányú pereme mellett sekély, folyosószerű képződmény, az árokba eső részén lemélyített gödör. Keleti irányban kb. 1,5 m széles pillér osztja két részre. A keleti rész alja fehér, összecementált mészmárga, tűzkő gumókkal. Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék, alul sárgás mészmárga. A lapos részen kevés tűzkő a törmelékben, a gödör mélyebb részén sok tűzkő. Megfigyelhető méretei: legalább 4 m széles, mélyebb belső gödre 1,7 1,2 m (?), mélysége 0,9 m. A pillér vastagsága 1,2 1,8 m közötti, hossza 2,4 m (észak felé folytatódik). Nagyobb részét feltártuk, de nem kizárt, hogy összefügg a 2005-ben feltárt törmelékfelszínnel. 2007/3. objektum. 2007/1. árok, 9 12 m szakaszon és a III. szelvényben (déli és északi rábontás). Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék, alul sárgás löszös mészmárga. Teljes mértékben feltártuk. Hossza 3,1 m, szélessége 1,7 m, legnagyobb mélysége 0,7 m. Oldalában nagyobb méretű tűzkő gumók. Sok tűzkő (tömb, gumó) került elő belőle. A gödör déli részén lépcsős lejáró figyelhető meg. A gödörtől délnyugat felé 0,8 0,3 m kiterjedésű, 0,45 cm mélységű gödör a szálkőzetben, valószínűleg próba-gödör. Nem jelöltük külön objektumként. 2007/4. objektum. 2007/1. árok, 20 25 m szakaszon jelentkezik, elsősorban a déli metszetfalban. Valószínűleg dél felé nyílik. Kitöltése homokos, löszös, alatta vörös agyagos kőzettörmelék. Sok kovatörmelék került elő a tetejéről. Az árokban 0,8 m mélységig tudtuk megfigyelni, valós méreteit nem ismerjük. 2007/5. objektum. 2007/1. árok, 0 5 m és 5 10 m közti tanúfal alatt kisebb gödör. Hossza 1,2 m, megfigyelt szélessége 1 m alatti. Mélysége 0,5 m. Kitöltése löszös mészmárga. A peremrészeket kivéve teljesen feltártuk. 2008/1. objektum. 2008/1. árok, 0 5 m szakaszon jelentkező objektum, az I. szelvénnyel bontottunk rá dél felé. Alakja szabálytalan, bedőlt szálkőzet pillér osztja két részre (keleti és nyugati rész). A nyugati rész az 1. árok 0 5 m északi falában folytatódik. Alja tömött fehér mészkő szálkőzet, kitöltése meddő mészkő törmelékes, kevés vörös agyaggal. Egyetlen ütőkövünk 2008-ban innen került elő. Sok nagy tűzkő gumót és szilánkokat tartalmaz. Legnagyobb megfigyelt mélysége 97 cm. 2008/2. objektum. 2008/1. árok, 5 10 m árokfalban meg figyelhető sekély gödör. Feltehetően déli irányban folytatódik. Kitöltése vörös agyagos mészkő törmelék. 2008/3. objektum. A legnagyobb kiterjedésű megfigyelt objektum, emlékeztet a 2005/4. és 2007/2. objektumokra.

NAGytevel-tevel-hegyi kovabánya 15 2008/1. árok, 10 20 m közötti részen került elő, a déli oldalán bontottunk rá a II. szelvénnyel. Észak felé is folytatódik, ez a metszetfalban jól megfigyelhető. Alja kemény, finom szemű márgás törmelék, amely felett lilás-világosszürke puha, finom szemű üledék van. Kitöltése a humusz alatt vörös agyag (megmunkált szilánkokkal), alatta vörös agyagos törmelékes, majd sárgás homokos törmelék. Ez utóbbiból mintát vettünk fotolumineszcens datálásra (14. kép). Megfigyelt részén egyenletesen, vályúszerűen mélyül, legnagyobb mélysége 110 cm. Sok megmunkált tűzkő került elő belőle. 2008/4. objektum. 2008/1. árok, 25 30 m szakaszának végén indul, és északkeleti irányban folytatódik. A kutatóárokba eső része sekély. A gödörben a 20 30 m között kb. 20 cm magasan jelentkező, leletszegény szálkőzethez képest jelentős mennyiségű tűzkő szilánkot gyűjtöttünk. 2008/5. objektum. 2008/2. árok, 5 m tanúfaltól kezdődően vörös agyagos kitöltésű objektum jelentkezik. Rétegsora, leletgazdagsága hasonló a 2008/3. objektumhoz, valamivel szerényebb méretekben. Megfigyelt legnagyobb mélysége 110 cm. A tanúfalból mintát vettünk fotolumineszcens kormeghatározásra és szedimentológiai vizsgálatokra. 2008/6. objektum. 2008/2. árok, 5 10 m szakasz végén délkeleti irányban folytatódó sekély gödör indítása. 15. kép. Nagyméretű tűzkő szilánk, részben összeállítva a 2005/2. objektumból. Ltsz: 2008.4.1. Mérete: 28 19 16 cm Fig. 15. Large flint flake, refitted from Feature 2005/2. Inv. nr.: 2008.4.1. Dimensions: 28 19 16 cm Leletek A megfigyelt leletek elsősorban kovaszilánkok a megmunkálás különféle állapotában. Ezek egy része természetes aprózódású; kiválogatásuk, selejtezésük hosszadalmas feladat lesz. A bányaobjektumokból valamennyi, feltehetően megmunkált szilánkot begyűjtöttük: összesen negyven zsák anyagot (kb. 500 kg). A megmunkált darabok között jelentős mennyiségű az összeállítható szilánk (15. kép). A teljes értékelés csak ezek átválogatása, selejtezése után végezhető el. A kovabánya területén különleges jelentősége van a más anyagú kőeszközöknek és egyéb leleteknek. A leggyakoribb lelet az ütőkő. Ezek általában kvarcitkavicsból készülnek (16. kép). Ritkábban más anyagból, például bazaltból készült kalapácsot is megfigyelhettünk. Szintén jelentősek a bányagödrökben talált, más kova nyersanyagú leletek (pl. szentgáli radiolarit a 2006/3. objektumból). A kovabányák jellemző eszközlelete az agancseszköz. Sümeg-Mogyorósdomb és Tata anyagában ezek jelentős mennyiségben fordultak elő. 25 Nagytevelen mindössze három, erősen korrodált agancseszköz-töredéket figyeltünk meg a 2005/2. objektum legmélyebb részén, az agyagos kitöltésben (17. kép). Sajnos annyira töredékes és 25 Bácskay Vörös 1980; Vörös 2007. 16. kép. Ütőkő a bányaobjektum szélén (2006/I. szelvény, 2006/1. objektum) Fig. 16. Hammerstone near the margin of the mining pit (Section 2006/I, Feature 2006/1) 17. kép. Agancseszközök a 2005/2. objektumból kiemelés közben Fig. 17. Antler tools from Feature 2005/2

16 t. biró katalin et al. szinteres állapotban kerültek elő, hogy nem sikerült őket megmenteni. A keltezés szempontjából is jelentős, ritka lelet a kerámia. Cseréptöredékeket a 2006/1. és 2007/1. objektumokban figyeltünk meg. Ezek kivétel nélkül jellegtelen őskori cserepek voltak, anyagukban leginkább a lengyeli kultúra edényeire emlékeztettek. Keltezés A kovabányák keltezése bonyolult kérdés. Egyrészt, mert a bányagödrökben található kovatörmelék inkább a technológia, mint a kor jelzője; a mellette előkerülő régészeti anyag kevés és nehezen datálható. Másrészt a kovabányákat általában hosszabb perióduson keresztül használták, így az egyes bányaobjektumok kora között jelentős, olykor több ezer éves különbség is lehet. A bánya területén szórványosan gyűjtöttünk faszén morzsákat (2005/2. és 2005/4. objektum), ezek datálása azonban még nem történt meg. A kormeghatározásra a helyenként homokos üledék OSL vizsgálata adott lehetőséget. 26 A nagyteveli mintákon alkalmazott OSL kormeghatározási módszer A lumineszcens jelenségeket régóta használják a régészeti gyakorlatban. A módszerrel a minta elsősorban kvarc ásványszemcséket ért utolsó intenzív hő- vagy fényhatás időpontját lehet meghatározni. Az 1960-as évek óta használják, elsősorban kerámia kormeghatározására (termolumineszcencia, TL). 27 Az 1980-as évek óta az optikailag, azaz fénnyel való megvilágítással stimulált lumineszcenciát (OSL) alkalmazzák üledékek és építőanyagok keltezésére. 28 Az utóbbi években a Magyar Állami Földtani Intézetben is készültek OSL mérések. A mérések- 18. kép. OSL mintavételi pontok és korok Fig. 18. Sampling points for OSL and OSL ages 26 Thamóné Bozsó Edit vizsgálatai, MÁFI 2009: Th a m ó n é Bo z s ó 2009; Thamó-Bozsó Biró 2009. 27 Aitken 1982; Aitken 1985; Aitken 1998. 28 Aitken 1998. hez a nagyteveli kovabányában a következő pontokról vettünk mintát 5 cm átmérőjű, fényt át nem eresztő PVC-csővel, homok tartalmú üledékből, úgy, hogy a mintavevő cső belsejében lévő üledéket nem érte fény (14. kép; 18. kép): Nagytevel 2008/II. szelvény tanúfal (2008/3. objektum) és Nagytevel 2008/2. árok tanúfal (2008/5. objektum). A Földtani Intézet Lumineszcens Laborató riumában a minták előkészítését sötétben, gyenge vörös fény mellett végeztük, ami nem okoz számottevő változást a kvarc lumineszcenciájában. A vizsgálni kívánt frakciót szitálással különítettük el, a szerves anyagokat hidrogén-peroxiddal, a karbonátokat sósavval távolítottuk el. A kvarcdús részleg szeparálásához nátrium-poliwolframát vizes oldatából készült nehézfolyadékot használtunk. A kvarcfrakciót esetleg még szenynyező földpátok eltávolítása és a kvarcszemcsék alfa-sugárzásnak kitett, kb. 10 µm-es felszíni rétegének lemaratása kilencvenperces hidrogénfluoridos étetéssel történt. Az így előállított 200 250 µm-es kvarcszemcséket 10 mm átmérőjű rozsdamentes acél mintatartó korongok közepére ragasztottuk fel szilikonspray segítségével 8 mm, illetve 3 mm átmérőjű területre. A mérésekhez RISØ TL/OSL DA-15C/D típusú lumineszcens mérőberendezést használtunk. 29 A lumineszcens jel gerjesztése állandó intenzitású 470 nm-es kék fénnyel, bizonyos mérések esetében 875 nm-es infravörös megvilágítással, fénykibocsátó diódák (LED-ek) alkalmazásával történt. A műszer a lumineszcens fényt fotoelektron-sokszorozóval (PM csővel) detektálja a 340 ± 80 nm-es hullámhossz-tartományban. A PM cső elé beépített Hoya U-340 filter biztosítja, hogy csak a megfelelő hullámhosszúságú fény kerüljön detektálásra. A laboratóriumi mesterséges radioaktív besugárzást a műszerbe beépített 90 Sr/ 90 Y zárt sugárforrással végzi, amely β részecskéket bocsát ki. Besugárzás során a mintatartó korongokon elhelyezkedő szemcséket 0,1165 Gy/s sugárzás érte. A lumineszcens mérések SAR eljárás szerint készültek, 30 amely jelenleg a legelfogadottabb módszer a kvarcszemcsék OSL kormeghatározására. A részminták dózisának mérése során a SAR eljárás végén az esetleges földpát-szennyeződés kimutatására infravörös megvilágítást is alkalmaztunk. A minták, illetve a mintákból előállított kvarcfrakciók lumineszcens kormeghatározásra való alkalmasságának eldöntéséhez külön böző tesztmérések készültek. Ezek az infra- 29 RISØ National Laboratory, Dánia; Botter-Jensen et al. 2003. 30 Single-Aliquot Regenerative Dose protocol: Mu r r a y Wintle 2000; Murray Wintle 2003; Wintle Murray 2006.

NAGytevel-tevel-hegyi kovabánya 17 Sample 1. táblázat. Az OSL kormeghatározás eredményei Table 1. Results of OSL dating Mélység (cm) n Egyenérték-dózis* (Gy) Dózisráta (Gy/ezer év) w (%) OSL kor (ezer év) Nagytevel 2008/II. szelvény 55 42 13.81 ± 1.36 1.84 ± 0.12 13 7.5 ± 0.9 Nagytevel 2008/II. l. szelvény 68 41 13.97 ± 1.39 1.83 ± 0.12 13 7.6 ± 0.9 Nagytevel 2008/2. árok 80 24 6.79 ± 0.88 0.87 ± 0.06 38 7.8 ± 1.1 Nagytevel 2008/2. árok 90 45 9.03 ± 0.86 0.87 ± 0.06 38 10.4 ± 1.2 n: részminták (aliquotok) száma. w: nedvességtartalom. * CAM (central age model) alkalmazásával 2. táblázat. A teveli tűzkő kémiai összetétele optikai emissziós spektroszkópiai adatok, neutron aktivációs és prompt gamma aktivációs mérések alapján Table 2. Chemical fingerprint of the Tevel flint by OES, NAA and PGAA TYPE (mintaszám v. leltári szám) Nagytevel OES (ppm) Nagytevel NAA (ppm) Nagytevel PGAA (ppm) 1666 1667 L 86/131 F11 Ag 0,25 0,16 Al 1186 B 25,1 Ba 100 100 Ca 1565 Cl 11 Cr 100 100 Cu 60 100 Eu 0,56 Fe 343 Gd 0,029 H 790 K 326 La 0,20 0,24 Li 0,16 4 Mn 1600 600 Mo 6 10 Na 189 191 546 Ni 60 60 Sb 0,29 1,14 Sc 0,11 0,09 Si 460461 Sm 0,08 0,07 0,022 Sr 16 16 Ti 27 U 0,51 1,36 vörös-teszt, a dózis-helyreállítási teszt, a növekedési görbe teszt és a termikus átmenet teszt. A mérések során alkalmazott előmelegítési hőmérséklet kiválasztása az előmelegítési plató teszteredményei alapján történt. Az OSL korok kiszámítása azoknak a részmintáknak az egyenérték-dózisán (De, equivalent dose) alapult, amelyek SAR mérési eredményei megfelelőek voltak. Ezek recirkulációs aránya (recycling ratio) 0,9 és 1,1 közötti érték volt, rekuperációjuk (recuperation) nem haladta meg az 5%-ot, 31 és a SAR eljárás végén alkalmazott infravörös megvilágítás hatására nem jelentkezett számottevő elsősorban földpát-zárványoktól származó lumineszcencia. 31 Wintle Murray 2006.

18 t. biró katalin et al. 19. kép. A Tevel-hegy környékének földtani térképe. A tűzkő az u K3 képződményben (Ugodi mészkő formáció) fordul elő Fig. 19. Geological map of the Tevel hill environs. Flint occurs in the formation u K3 (Ugod Limestone Formation) A lumineszcens kort a szemcsék által a betemetődés időtartama alatt elnyelt radioaktív sugárzás dózisa, azaz az egyenérték-dózis (Gy), illetve a szemcséket időegység alatt ért radioaktív sugárzás, vagyis a dózisráta (Gy/ezer év) hányadosa adja meg. A minták egyenérték-dózisát a kvarcszemcsék lumineszcens mérése alapján határoztuk meg. A dózisráta kiszámításához az OSL minták közvetlen környezetéből vett üledékanyagon nagy felbontású gamma-spektrometriai mérések készültek az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Radiometriai Laborató riu mában. Az üledék OSL kora megadja a betemetődés óta eltelt időt, vagyis azt, hogy mikor érte utoljára (megfelelő) fény az üledék ásványszemcséit. Az OSL kormeghatározás eredményei A minták OSL kora a betemetődés időtartamára becsült nedvességtartalom mellett az 1. táblázatban látható. A vizsgált üledékekben a bányászat korát tehát az időszámításunk előtti 5. évezred közepére tehetjük. Figyelembe véve a mérések hibahatárát, ez a régészeti elterjedés által jelzett súlyponti periódusoknak (DVK, lengyeli kultúra) megfelelő adat. A 2008/2. árok mélyebb részéről vett minta korábbi koradata az átmeneti kőkor idejére esik. A késő jégkori elterjedésre utalnak Bihari Dániel korábbi megfigyelései is. 32 A régészeti elterjedési adatok erre eddig nem nyújtottak bizonyítékot. A bánya kiterjedése A bánya kiterjedését ma sem tudjuk pontosan behatárolni. A geofizikai mérésekkel megkutatott teljes területen találunk az ásatások során bányagödröknek bizonyult anomáliákat, amelyek alapján úgy véljük, hogy a bányaterület legalább a geofizikai mérések által érintett területre mindenképpen kiterjedt. Az őskori bányaterület feltehetően kiterjedt a modern (mészkő)bánya 32 Bácskay Bihari 1989.

NAGytevel-tevel-hegyi kovabánya 19 20. kép. A teveli tűzkő elterjedése jelenlegi ismereteink szerint Fig. 20. Distribution of Tevel flint on archaeological sites 0. Nagytevel (bánya/quarry); 1. Adorjánháza Ő; 2. Ajka LN; 3. Andráshida N; 4. Aszód LN; 5. Bakonyjákó LBA; 6. Balatonmagyaród LN; 7. Balatonszemes MN; 8. Balatonszőlős MN; 9. Becsehely N; 10. Bicske MN; 11. Csabdi LN; 12. Csesztve LN; 13. Csögle N; 14. Dozmat N; 15. Felsőörs N; 16. Gellénháza EN-MN; 17. Gór MN-LBA; 18. Hahót LN, CA; 19. Ikrény CA; 20. Iszkáz MN; 21. Kaposvár LN; 22. Kisberzseny Ő; 23. Kislőd LN; 24. Kisunyom MN-LN; 25. Kup MN-LN; 26. Kustánszeg MN; 27. Látrány MN; 28. Lengyel LN; 29. Lickóvadamos MN; 30. Mencshely MN; 31. Muraszemenye N; 32. Nagycsepely LN; 33. Nagykanizsa CA; 34. Nemesvámos MN-LN; 35. Németbánya LBA; 36. Öcsöd LN; 37. Páli MN; 38. Pécel MCA; 39. Petrivente N; 40. Santovka LN; 41. Sé LN; 42. Sormás N; 43. Svodin LN; 44. Szécsény MN; 45. Szentgál LN; 46. Szentgyörgyvölgy EN; 47. Veszprém LN; 48. Veszprémpinkóc MN-LN; 49. Vörs EBA; 50. Zala LN; 51. Zalaegerszeg EN-MN; 52. Zalaszentbalázs LN; 53. Zengővárkony LN EN (Early Neolithic): korai neolitikum; MN (Middle Neolithic): középső neolitikum; LN (Late Neolithic): késői neolitikum; N (Neolithic in general): neolitikum általában; CA (Copper Age): rézkor; MCA (Middle Copper Age): középső rézkor; EBA (Early Bronze Age): kora bronzkor; LBA (Late Bronze Age): késő bronzkor; Ő (prehistory in general): őskor általában területére is, amely természetesen elpusztította ezeket az objektumokat. Az őskori bányagödrök megfigyelése alapján a bánya centrális területe a jelenlegi bányaterület felett helyezkedett el. A bányaterület lehatárolásához segítséget nyújthatnak a földtani térképezési adatok. A kova gumókban gazdag felső kréta képződmény (Ugodi mészkő formáció) a terület legfrissebb földtani térképe szerint körülbelül 1 3 km 2 területet foglal magába, ahol további bányagödrökre számíthatunk (19. kép). Elterjedés A teveli tűzkő elterjedéséről az 1980-as évek végén jelentek meg az első közlemények. 33 To vábbi adatok gyűjtésével a teveli tűzkő elterjedésének jellemző időbeli dimenzióit a neolitikum középső és késői szakaszára sikerült meghatározni. 34 Szórványos adataink vannak felső paleolit helyi felhasználásról. 35 Az őskor fiatalabb sza- 33 Biró 1987b; Biró 1988. 34 Biró 2003. 35 Bácskay Bihari 1989; Dobosi 2005.

20 t. biró katalin et al. kaszaiból szintén vannak adataink a teveli tűzkő elterjedéséről. 36 Az újkőkori elterjedési terület határait északon és kelet felé a Duna, illetve a Pesti síkság keleti határainál húzhatjuk meg, a DVK és a lengyeli kultúra területével egybevágóan (20. kép). A nyugati és a déli határ kérdése egyelőre tisztázatlan. Az M7-es autópálya délkeleti, a horvát határhoz közel eső részén jelentős mennyiségben mutattuk ki a teveli tűzkő felhasználását, további szürke tűzkövekkel együtt. 37 A pontos lehatárolást megnehezíti, hogy a horvát/szlovén nyersanyagforrások még mindig kevéssé ismertek, 38 az elkülönítés nem megoldott. Nyugati irányban az osztrák lelőhelyek anyagának hiányos petroarcheológiai feldolgozottságával kell számolnunk. 39 Konkurens, makroszkóposan a teveli tűzkővel keverhető változatok a bajor szarukő 40 és egyes morvaországi nyersanyagok. 41 A teveli tűzkő ujjlenyomatát más szürke tűzkövekkel együtt geokémiai módszerekkel próbáltuk meghatározni. A jellemző kémiai összetétel adatait a 2. táblázatban közöljük, félkvantitatív optikai emissziós spektroszkópiai adatok, 42 neutron aktivációs mérések 43 és prompt gamma aktivációs mérések alapján. 44 A legbiztosabban azonosítható közép-dunántúli régióban a teveli tűzkő jellegzetes, fontos elem, de felhasználása alárendelt a Dunántúli-középhegység más nyersanyagaival, elsősorban a középső jura radio laritokkal szemben. 45 36 Bakonyjákó, Gór, Hahót, Ikrény, Nagykanizsa, Németbánya, Pécel, Vörs (lásd 19. kép). 37 Biró 2006. 38 Kavur 2005; Halamić Šošić-Klindžić 2009; Perhoč 2009. 39 Mateiciucova 2008. 40 Weissmüller 1996. 41 Přichystal 1997. 42 Bácskay Bihari 1989. 43 Varga 1991. 44 Kasztovszky et al. 2005; Kasztovszky et al. 2008. 45 Biró Regenye 2003. Összefoglalás A szoros értelemben vett tűzkő Magyarország területén egyetlen helyen fordul elő, a Nagytevel község határában található Tevel-hegyen. A tűzkő kiváló minőségű, akár 30 40 cm-es gumók formájában található felső kréta korú mészkőben. Jellegzetes koncentrikus mintázatú szürke, homo gén, igen jól megmunkálható nyersanyag. A 2005 és 2008 között végzett ásatások és természettudományos vizsgálatok (geofizikai mérések, OSL kormeghatározás) egyértelműen igazolták az őskori kovabánya meglétét. A bányaobjektumok általában egyszerű gödrök, ritkábban egymásba kapcsolódó, a felszínre nyíló bányavágatok voltak. A bányászat korát, annak legintenzívebb periódusát a neolitikum második felére tehetjük. A bányaterület további kutatását elsősorban geodéziai, geofizikai módszerekkel látjuk megvalósíthatónak, amivel tisztázható lenne a bányaterület pontos kiterjedése. Szükséges lenne továbbá a bányaterület centrális részének intenzív kutatása, ezt a jelenleg rendelkezésre álló anyagi források azonban nem teszik lehetővé. 46 46 A szerzők őszinte köszönetüket szeretnék kifejezni Bihari Dániel geológusnak és Wenczel Istvánnak a terepi munkában nyújtott nélkülözhetetlen segítségükért, valamint az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Radiometriai Laboratóriuma munkatársainak a gamma-spektrometriai mérésekért. Az ásatásokat a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása tette lehetővé. Munkánkhoz jelentős segítséget kaptunk Nagytevel község Önkormányzatától, személy szerint Babits Emil polgármester úrtól. Végül, de nem utolsósorban szeretnénk megköszönni az ásatáson dolgozó önkéntesek, barátaink áldozatos munkáját, amely nélkül ez a tanulmány nem készülhetett volna el. IRODALOM Aitken, M. J. 1982 Fizika és régészet. Budapest. 1985 Thermoluminescence Dating. London. 1998 An Introduction to Optical Dating. The Dating of Quaternary Sediments by the Use of Photon-stimulated Luminescence. Oxford. Bá c s k a y, E. 1995 H 2 Sümeg-Mogyorósdomb, Veszprém county. In: Lech, J. (ed.): Catalogue of flint mines: Hungary. Archaeologia Polona 33, 383 395. Bácskay E. Bihari D. 1989 Paleolitgyanús leletek a Bakonyból. TMK 1, 21 27.

NAGytevel-tevel-hegyi kovabánya 21 Bácskay E. T. Biró K. 2003 Nyersanyag bányászat, kereskedelem. In: Visy et al. (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest, 118 123. Bácskay E. Vörös I. 1980 Újabb ásatások a Sümeg-mogyorósdombi őskori kovabányában (New excavations in the prehistoric flint mine at Sümeg-Mo gyorósdomb). VMMK 15, 7 47. Bihari D. 1981 Ugod. Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Budapest. Biró K. 1984 Őskőkori és őskori pattintott kőeszközeink nyersanyagának forrásai. ArchÉrt 111, 42 52. 1986 (szerk.): Őskori kovabányászat és kőeszköznyersanyag azonosítás a Kárpát-medencében/International conference on prehistoric flint mining and lithic raw material identification in the Carpathian Basin, Sümeg 1986 (1). Budapest. 1987a (szerk.): Őskori kovabányászat és kőeszköznyersanyag azonosítás a Kárpát-medencében/International conference on prehistoric flint mining and lithic raw material identification in the Carpathian Basin, Sümeg 1986 (2). Budapest. 1987b Actual problems of lithic raw material distribution studies in Hungary. Comments on the distribution maps. In: Biró 1987a, 141 161. 1988 Distribution of lithic raw materials on prehistoric sites. Acta ArchHung 40, 251 274. 1989a Northern Flint in Hungary. In: Kozłowski, J. K. (ed.): Archaeologia Interregionalis 240, 75 86. 1989b A Kup-egyesi neolit lelőhely kőeszközei (From stone artifacts of neolithic place of occurrence of Kup- Egyes). Veszprémi Történelmi Tár 2, 34 41. 1998 Lithic implements and the circulation of raw materials in the Great Hungarian Plain during the Late Neolithic Period. Budapest, 1 350. 2003 Tevel flint: a special constituent of the Central European LBC lithic inventories. In: Burnez-Lanotte, L. (ed.): Production and Management of Lithic Materials in the European Linearbandkeramik. UISPP Liège, Colloque 9. 3. BAR IS 1200, 11 17. 2006 Über die Grenzen Ergebnisse und Probleme der Herkunftsbestimmung des Rohmaterials von lithischen Funden im südwestlichen Grenzgebiet Ungarns. In: Tomaz, A. (ed.): Od Sopota do Lengyela. Between Sopot and Lengyel. Annales Mediterranea. Koper, 75 80. Biró K. Regenye J. 1995 Őskori iparvidék a Bakonyban (Prehistoric industrial district in the Bakony Mts/Ein prähistorisches Industriegebiet im Bakony Gebirge). Kiállításvezető. 2002 Kup-Egyes, újkőkori település ásatásának eredményeiből. Kiállításvezető, Kup 2002. augusztus 19. szeptember 6. Kupi Füzetek 2, 1 32. 2003 Exploitation Regions and Workshop Complexes in the Bakony Mountains, Hungary. In: Stöllner, Th. et al. (eds): Man and Mining Mensch und Bergbau. Der Anschnitt, Bochum 16, 55 64. 2004 Kup-Egyes: újabb ásatások egy őskori műhelytelepen (Kup-Egyes: New excavations on a prehistoric workshop site). In: Ilon G. (szerk.): Halottkultusz és temetkezés. Őskoros kutatók III. összejövetelének konferenciakötete. MOMOΣ 3, 55 63. 2007 Exploitation and workshop sites in the Bakony Mts: Study of the Lithic Material. In: Kozłowski, J. K. Raczky P. (eds): The Lengyel, Polgár and related cultures in the Middle/Late Neolithic in Central Europe. Kraków, 261 268. Bo g n á r-ku t z i á n, I. 1963 The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. ArchHung 42, Budapest. 1972 The Early Copper Age Tiszapolgár-Culture. ArchHung 48, Budapest. Botter-Jensen, L. Mckeever, S. Wintle, A. 2003 Optically Stimulated Luminescence Dosimetry. Amsterdam. Do b o s i, V. 2005 Cadastre of Palaeolithic finds in Hungary. ComArchHung 49 81. Do b o s i, V. Kövecses-Va r g a, E. 1991 Upper Palaeolithic site at Esztergom-Gyurgyalag. ActaArchHung 43, 233 255. Engelen, F. G. H. 1976 (ed.): Proceedings of the Second International Symposium on flint. Staringia 3. Fü l ö p, J. 1976 Relics of prehistoric flint mining in Hungary. In: Engelen 1976, 72 77. Gábori-Csánk V. 1989 Európa legrégibb bányászati emléke Farkasréten. MT 13 21. Galbraith, R. F. Roberts, R. G. Laslett, G. M. Yo s h i d a, H. Olley, J. M. 1999 Optical dating of single and multiple grains of quartz from Jinmium rock shelter, northern Australia. Part I: Experimental design and statistical models. Archaeometry 41, 339 364.