A tűzkő felhasználása

Átírás

1 A SÜMEGI MOGYORÓS-DOMB ŐSKORI TÜZKŐBÁNYÁJÁBÓL SZÁRMAZÓ NYERSANYAG HASZNÁLATÁRÓL ÉS ELTERJEDÉSÉRŐL B a c s k a y E r z s é b e t M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion ut 14 H 1143 ETO ( ) T á rg y sz a v a k tuzkobanyaszat, neolit, Sümeg A tanulmány a sümegi Mogyoros-domb oskori tuzkobanyajabol kikerült nyersanyag elterjedesevel kapcsolatos kutatásokat tárgyalja, emellett kitér a banyaban es annak kornyékén, a Mogyoros-dombon újabban felfedezett tuzkomegmunkalasi tevekenysegre is Röviden összefoglalja a banyaban végzett ásatások legújabb eredményeit is Az 1959-ben folyt földtani kutatások során felfedezett sümegi tűzköbánya feltárását V értes L á s z l ó (Magyar Nemzeti Múzeum) kezdte meg ben A 70-es évek elejétől a MÁFI folytatta a munkát, kezdetben szondázó, majd rendszeres ásatásokkal Az ásatások eredményei másutt mar megjelentek (elsősorban V ertes 1964, D a m o n L o n g in V é r t e s 1964, S t ie b e r in V értes 1964, F u l o p in V értes 1964, F u l o p 1975, B á c sk a y 1980, 1984, 1986), ezért itt csak röviden utalunk rájuk V ér t es L tisztázta a bánya művelésének módját, kapcsolatát a geológiai viszonyokkal (1 még F u l o p in V ér t es 1964), részletesen elemezte a megmunkált gímszarvas-agancsokból és kvarcitkavics- utőkovekből álló speciális bányászeszkoz-készletet, egy C14vizsgálat segítségével meghatározta a bánya korát ( D a m o n - L o n g in V értes 1964) A pontosabb kormeghatározáshoz és a kornyezet-rekonstrukciohoz zoológiái vizsgálatok ( K r e t z o i M, Mih á l t z n é F a r a g ó M és J á r a in é K o m l ó d i M ), valamint anthrakotómiai elemzések (S t ie b e r J in V e r t e s 1964) is hozzájárulták A MÁFI ásatasai során több száz bányászeszköz került elő, koztuk három vésett, geometrikus mintával díszített, ritkaságszámba menő agancsszerszám-toredék is Sikerült továbbá a bányaterület határait rögzítem és részben geofizikai mérésekkel is - a bányát feltérképezni (E r k e l et al 1979) Két új Cl4 vizsgálat (B á c s k a y 1986) és új archeozoológiai (V ö r ö s in B á c sk a y V ö r ö s 1980, V ö r ö s 1985), zoológiái (K o r d o s 1985, K r o l o p p 1985), valamint palynológiai vizsgálatok (L ő r in c z 1985) is történtek 1976 óta pedig folyik a bányászott tűzkő elterjedésének vizsgálata A legutóbbi időkig alig volt adatunk a bányából kitermelt tűzkő feldolgozásáról és a nagy mennyiségű múzeumi anyag gondos átnézésé ellenére is csak gyér eredményeink voltak a nyersanyag elterjedését illetően ben mindkét téren történt előrelépés A tűzkő felhasználása A bányavágatok és -gödrök kitöltéséből igen sok szögletes törésű tűzkődarab, szilánk került elő, ezek fejtési törmeléknek, hulladéknak minősíthetők Rajtuk kívül

2 I abra A mogyoros-dombi banya térképé (1986-os állapot) / Kutatóárok a harantolt vagatreszekkel sorszámozva 2 Vértes L esasatasanak helye, 3 a MAFI áltál végzett asatasok helye ( ) 4 az 1980-ban kutatoarkolassal terkepezett területen eszlelt vágatok valószínű körvonalai 5 C14 vizsgalat mintavételi helyei 6 a bekerített termeszetvedelmi terület hatara 7 tawezetek, 8 szekérút 9 felszinkozeh asatasi pontok (1986) Fig I Map of the mine (as of 1986) Mogyoros-domb / Prospecting trench figures show drifts crossed 2 excavations of L Vértes, I , 3 MAFI excavations, , 4 probable outline of drifts The area was mapped by trenching in radiocarbon sampling spots, 6 border of the fenced reserve, 7 power line 8 dust road, 9 near-surface excavation spots 1986 leutésnyomos szilánkok, pengeszerű darabok, pattintékok is napvilágra kerültek, ami arra utalt, hogy valamilyen nyersanyag-feldolgozó tevékenység is volt a banya területén Ez valószínűleg elsősorban a tűzkőgumóknak a mészmárga-kéregtől való megtisztítását, dl a tüzkőgumók feldarabolását jelentette Mindez azonban határozott múhelytevé-

3 kenységre nem utalt 1986-ban a bánya két pontján felszínkozeli szondázó ásatást végeztünk (a D 27-es árokkal harántolt vágatrész északi végéhez kapcsolódva, íll V értes L es J árkának déli részéhez csatlakoztatva), s mindkét helyen, a vágatok közti egykori felszínen sok szilánk, pattinték, magkő, ül félkész eszköz került elő (2 ábra 1-4 ) (A bánya térképe az 1986-os feltártsagi állapotnak megfelelően az 1 ábrán látható) es terepbejárásaink során a bányaterületen kívül, a bekerített természetvédelmi terület ÉK-i sarkának közelében, ül a Mogyorós-domb DK-i lejtőjén, a banyától kb 400 m-re DK-re egy széles sávban felszínkozelből (3 ábra) is sok szilánk, pattinték magkó, penge, félkész eszköz került elő (2 ábra 5 14) Mindez arra utal, hogy magában a bányában, de annak közelében is, elég nagyarányú eszközkészítő tevékenység folyt Sajnos az erős erózió miatt valamennyi lelet másodlagos helyzetben van, s ezért eredeti helyzetben levő mühelynyomok előkerülése a jövőben sem várható A leletek jelentősége azonban így is nagy, a helyi tűzkőfeldolgozás meglétét bizonyítják A Mogyorós-domb DK-i lejtőjén talált leletek többsége a bányából származó felső-jura (titon) és alsó-kréta (berriasi) tűzkőből készült, de volt több olyan is, melynek nyersanyaga az a jellegzetes vörös, fekete, voros-fekete sávos jura (dogger) tűzkő (2 ábra 8, 9, 11), mely a dombon elsősorban geológiai feltárásokból ismert és csupán néhány egészen kis kibúvása van Ez a jura tűzkő a bányászott tűzkőnél gyengébb minőségű, nem is bányászták, hanem a szükséges mennyiseget valószínűleg az akkori kibúvásokból gyűjtötték össze Ezek a megfigyelések arra világítanak rá, hogy a Mogyorós-dombon az eddig feltetelezettnél valamivel nagyobb arányú és változatosabb nyersanyag-kitermelés és -feldolgozás folyt Ennek a folyamatnak része volt a rendelkezésre álló különböző kovafajták alapos megfigyelése, a megmunkálásra legalkalmasabb változatok kiválasztása, es a legjobb minőségű változat intenzív kitermelése A bányából kikerült tűzkő elterjedése A mogyorós-dombi bányászott tűzkő jellegzetes világos vagy sotétebb szürke színű, közepesen fényes, a bányaterület egy részén azonban matt barna, rózsaszínes, mályvaszínű árnyalatú Makroszkoposan is könnyen elkülöníthető, ezért azonosítását a lelőhelyek anyagában így végeztük A bánya korát a következő módszerekkel lehet meghatározni 1 Radiokarbon vizsgálatok Jelenleg három nem kalibrált Cl4 adat ismert a bányából A ±160 B P (D a m o n - L o n g in V ér t es 1964), ül Hv ± 95 B P Hv ± 110 B P (B á c sk a y 1986) Eszerint a bányát a középső neolitikum és a középső rézkor közti időszakban művelték Magyarországi viszonylatban ez nagyjából a Dunántúli Vonaldíszes Kultúrától a Balatoni csoportig tartó időszaknak felel meg A Hv dátum alapján a sümegi bánya az eddig közölt C14adatok alapján egyike Európa legrégebbi posztpaleolit kovabányáinak 2 Archeozoológiai vizsgálatok A bányában tipikus aegagrus típusú házikecske és lo maradványai fordulnak elő A magyarországi lelőhelyeken e két állat együttes előfordulása a középső neolitikum és a középső rézkor vége közti időszakot jelzi A bánya kora e módszerrel is hasonló a radiokarbon vizsgálatok alapján megállapítotthoz (V ö r ö s m B á c sk a y - V ö r ö s 1980, V ö r ö s 1985) Ebből következik, hogy az azonosítási vizsgálatok elsősorban a neolit és rézkori lelőhelyek (telepek, temetők) pattintott kőeszkozkészletére és elsősorban a Dunántúlra koncentrálódtak 1987 első félévének végéig néhány kelet-magyarországi múzeum, ül gyűjtemény anyagának kivételével valamennyi magyarországi múzeum anyagát átvizsgáltuk Ez folyamatosan egészül ki új ásatások, gyűjtések, valamint a Régészeti Topográfia terepbejárásai során előkerült anyag vizsgálatával

4 2 abra A sumeg mogyoros-dombi tuzkobanyaban es a Mogyoros-dombon a banya kornyékén talalt eszkozok 7 Pengevakaro (bányászott szürke tűzkő), 2 furo (bányászott szürke tűzkő) 3 szilánk (bányászott matt mályvaszínű tűzkő) 4 durva, kerges penge (barnas mezszmu bányászott tűzkő), 5 retusait szilánk (bányászott szürke tűzkő) 6 penge (bányászott szürke tűzkő) 7 durva furofeleseg szilánkon (bányászott szürke tűzkő), 8 magko (vörös jura tűzkő) 9 retusait szilánk (vörös fekete sávos jura tűzkő), 10 szilánk (szürke bányászott tűzkő) I I félkész pengevakaro (vörös jura tűzkő), 72 penge furo (9) heggyel (bányászott szürke tűzkő), 13 penge (bányászott s/urke tűzkő) 14 nyelezett szilankszeru retusait penge (bányászott szürke tűzkő)

5 Fig 2 Tools found in and around the Sumeg- Mogyoros-domb flint mine / End scrapher (mined flint) 2 borer (mined grey) 3 flake (mined, dull, mauve), 4 rough, encrusted blade (mined, brownish-honey), 5 retouched flake (mined grey) 6 blade (mined grey), 7 rough borer on flake (mined grey), 8 nucleus (red Jurassic), 9 retouched flake (red-black striped Jurassic) 0 splinter (mined grey) 11 half ready end-scraher (red Jurassic), 12 blade with borer-like (9) end (mined grey) 13 blade (mined grey), flake-like shafted, retouched blade (mined grey) 3 abra Tuzkoszerszamok a Mogyorosdombon a tuzkobanya kornyéken / Országút, 2 vasútvonal, 3 bekerített termeszetvedelmi terület (tuzkobanya, Geológiai Oktatási Bázis), 4 a tuzkoszerszamok felszíni lelőhelyei Fig 3 Flint tools on Mogyoros-domb, near the mine / Road, 2 railway 3 fenced reserve (flint mine, Geological Educational Center), 4 flint tool surface founds Jelentős ellentét van a sümegi bányából kitermelt tűzkő hatalmas mennyisége (kb t) es a telepeken talált sümegi bányászott tűzkőből készült leletek kis mennyisége kozott Ezt az ellentmondást jelenleg kielégítően megmagyarázni nem lehet 1986 kozepé- ' íg mindössze ot lelőhelyről került elő a bányászott sümegi tűzkő Keszthely Dobogó, Becsehely, Sé, Bagód, Nagykanizsa Inkey sírkápolna, és valamennyi helyről csupán kis mennyiségben s zömmel magkovek, szilánkok, egyszerű, retusálatlan pengék formájában (1 táblázat) A néhány éve megkezdett Kisbalatom Rekonstrukciós Programmal kapcsolatos ásatások során azonban reménykeltő anyagot találtak Balatonmagyaród Hídvégpuszta lelőhelyről (késő neolitikum, lengyeli kultúra) csupán az 1984-es ásatásból 8 db sümegi tűzkőből készült eszköz került elő (1 táblázat) Várható, hogy a további ásatások mind erről, mind a többi kisbalatom lelőhelyről jelentősebb mennyiségű bányászott sümegi tűzkőből készült eszközt szolgáltatnak Hangsúlyoznunk kell, hogy Balatonmagyaród az a lelőhely, ahonnan eddig első ízben kerültek elő sümegi kovából készült kész eszközök, és nem csak magkovek és szilánkok (4 ábra) Az aránylag kevés adat alapján is megállapítható, hogy a bányából kikerült tűzkő elsősorban DDNy és Ny felé terjedt, a mai Zala, íll Vas megye területére (5 ábra), melyek helyi kőnyersanyagban elsősorban a zalai rész - szegények Ennek ellenére a sümegi bányászott tűzkő ezeken a lelőhelyeken is csak egy a sokféle felhasznált nyersanyag közül, tehát mindenképpen alárendelt szerepe volt Zala megye régészeti szempontból eddig kevéssé kutatott része volt az országnak, így új ásatásoktól, terepbejárásoktól - és mindenekelőtt a kisbalatom ásatásoktól, - még várható nagyobb anyag, s benne talán sümegi eredetű tűzkő is

6 A bányászott mogyoros-dombi kova elterjedése régészeti lelőhelyeken Distribution of mined Mogyorós-domb flint on archaeological sites FILE EB75 M 13-3 PTH13-3 B MAFI * A lelőhelyen az objektumokban a három kultúra anyaga többnyire keverten mutatkozik, ezert nem lehet elkülöníteni, hogy a kőeszközök pontosan melyik kultúrához tartoznak

7 ( ^ T ) 4 ábra Balatonmagyarod - Hidvegpuszta késő neolit (lengyeli kultúra) lelőhelyen talált bányászott sümegi tűzkőből készült eszközök / Penge 2 magkő 3 felkönves salankvakaro 4 durva pengevakaro Fig 4 Sümeg flint tools from the Late Neolithic Balatonmagyarod Hidvegpuszta site (Lengyel culture) I Blade, 2 nucleus 3 semicircular flake scraper, 4 rough end-scraper 5 abra Régészeti lelőhelyek, ahol bányászott sümegi tűzkövet talaltak / Keszthely-Dobogo 2 Becsehely, 3 Se, 4 Balatonmagyarod-Hidvegpuszta 5 Bagód 6 Nagykanizsa Inkey kápolna Fig 5 Archaeological localities yielding Sümeg flint tools / Keszthely-Dobogo 2 Becsehely 3 Se 4 Balatonmagyarod - Hidvegpus/ta 5 Bagód 6 Nagykanizsa Inkey chapel A balatonmagyarod hídvégpusztai lengyelt kultúrás lelőhely a kultúra későt fázisát képviselő, jelentős, erődített telep volt [az ásató, Bá n f f y E s z t e r, (MTA Régészeti Intézet), szíves szóbeli közlése] Valószínű, hogy éppen a nagy kiterjedésű, nagy lélekszámú, sok telepet létrehozó lengyelt kultúra - mely az eddigi tapasztalatok szerint különböző földrajzi csoportjaiban előszeretettel használt fel helyi kőanyagokat - volt abban a helyzetben, hogy olyan nagyarányú bányaművelést folytasson, mint a sümegi Jelenlegi ismereteink alapján tehát a sümegi bányászkodás kronológiája a következőképpen rekonstruálható A művelés kezdete az í e IV évezred kezdetére tehető, vagyis

8 a középső neohtikum vege fele, a talán legkésőbbi dunántúli vonaldíszes kultúra, zselizi kultúra és a Sopot kultúra idejére Ettől fogva valószínűleg folyamatos volt a művelés a középső rézkor végéig s a lengyeli kultúra idején, az 1 e IV évezred első felében érhette el virágkorát Érdekes, hogy bár a két fiatalabb radiokarbon adat a korai - középső rézkori Balatoni csoporthoz kötné a banyát, e csoport számos lelőhelyéről még nem került elő sümegi tűzkőből készült eszköz Ennek többféle oka lehet eddig aranylag kevés, jelentősebb pattintott eszközkészlettel rendelkező Balatoni csoporthoz tartózó lelőhely került elő, Zala megye és Somogy megye északi részei kevésbé kutatottak a késői lengyeli kultúra és a Balatoni csoport kozott legalábbis bizonyos területeken kronológiai átfedés lehetett Itt is az újabb Balaton kornyéki ásatásoktól várhatunk előrelépést Ugyanakkor egyelőre még mindig nem zárhatjuk ki a sümegi tűzkő távolabbi területekre valószínűleg jelenlegi határainkon kívüli vidékekre - történt exportját sem A tata kálvária-dombi, péceli kultúra idején aktívan működő kovabányában nyert tapasztalatok alapján ( F u l o p 1973) feltételezhetjük, hogy az 1 e II/I evezred fordulója korul, a késő-rézkorban meg bányászták a sümegi tűzkövet IRODALOM - REFERENCES Bacskay E 1980 Zum Stand der Erforschung prähistorischer Feuersteingruben in Ungarn - in 5000 Jahre Feuersteinbergbau Bochum Bacskay E 1984 Prehistoric flint mines (exploitation sites) in Hungary and their role in raw material supply - Report of the Illrd Int Seminar in Petroarcheology Plovdiv Bacskay E 1986 State of affairs at Sümeg - International Conference on Prehist Flint Mining and Lithic Raw Material Identification in the Carpathian Basin Budapest - Sümeg Bacskay E - V oros I 1980 Újabb asatas a sumeg-mogyorós-dombi oskon kovabanyaban - Veszprém Megyei Muz Köziem D amon P E Long A 1964 A Carbon 14 dating of charcoal from a prehistoric flint mine, Sümeg (Hungary), in Vértes L 1964 (Appendix I ) Erkel A et al 1980 Geoelektromos módszer- es muszerkutatasok Eötvös L Geofiz Int Évi Jel 1979-rol 65 Fulop J 1964 Unterkreide-Bildungen (Bernas-Apt) des Bakony-Gebirges in Vertes L 1964 Appendix II Fulop J 1973 Funde des prähistorischen Silexbergbaues am Kalvana-Hugel von Tata - Acta Archaeologica Fulop J 1975 Relics of prehistoric flint mining in Hungary Und Int Symposium on Flint Maastricht Kordos L 1985 A sumeg oskon tuzkobanya aprogermcesei Természettudományos vizsgalatok a sumeg - mogyoros-dombi kovabanya allat-es novenymaradvanyain - Foldt Int Adattar, T 14514, kézirat Krolopp E 1985 A sumeg-mogyoros-dombi kovabanyaban talalt csigamaradvanyokrol Természettudományos vizsgalatok a sumeg mogyoros-dombi kovabanya allat- es novenymaradvanyain - Foldt Int Adattar, T 14514, kézirat Lőrincz H 1985 A sümegi kovabanyaban talalt pollenekről Természettudományos vizsgalatok a sumeg mogyoros-dombi kovabanya allat-es novenymaradvanyain Foldt Int Adattar, T 14514, kézirat Stieber J 1964 Die anthrakotomische Untersuchung der Holzkohlenreste aus der 1960 bei Sumeg freigelegten Neohtischen Silexgrube - Acta Archaeologica Vértes L 1964 Eine prähistorische Silexgrube am Mogyorós-domb bei Sumeg Acta Archaeologica

9 Vörös I 1985 Agancs- es csontleletek a sümegi kovabanyabol Természettudományos vizsgalatok a sumeg mogyoros-dombi kovabanya allat-es novenymaradvanyain - Foldt Int Adattar, T 14514, kézirat ON USE AND DISTRIBUTION OF FLINT FROM THE SUM EG-MOGYORÓS-DOMB PREHISTORIC FLINT MINE by E B a c s k a y Hungarian Geological Institute Budapest, Népstadion ut 14 H UDC ( ) K ey w o rd s flint mining, Neolithic, Sumeg (Transdanubia) Recent excavations and field studies in and around this locality led to the discovery of much more intensive mining and processing activities, then supposed earlier Splints, nuclei, production waste and semi-processed tools were found on many places on this hillock, partly from mined, partly from nonmined material The use of this flint was proven at the following 6 localities Keszthely - Dobogó, Becsehely, Sé, Balatonmagyaród, Bagód, Nagykanizsa (Neolithic and Copper Age settlements) Thus the flint was used in areas W SW S from the mine The discrepancy, however, between the huge quantity mined and the few material found in these settlements remains to be striking Based on the experience gained until now it may be attributed also to shortcomings in research It is hoped that more material will be discovered through the field studies in the Zala area and through the intensive excavation program in the Kis-Balaton area Recent archaeozoological, palaeobiological (environment reconstruction) investigations and two new Cl4 measurements round off" research Based on the comparison of the latter with published radiocarbon data, Sumeg is one of the oldest Neolithic flint mines in Europe