Pattintott kőeszközök

Átírás

1 Felhasználás: funkciók Pattintott kőeszközök Nyersanyagtípusok - Kárpát-medence és környezete - Európa, Európán kívüli fontosabbak - Bemutató gyűjtemény Pattintott kőeszközök vizsgálati módszerei - makroszkópos, mikroszkópos, műszeres vizsgálatok F. Rómer (1878): Les silex taillés et les obsidiennes en Hongrie. Congr. Int. d'anthr. et d'arch. Prehist VIII. Compte-Rendu 2 Budapest Földrajzi környezet Földrajzi környezet - földtani környezet Legfontosabb felhasznált nyersanyagok: paleolitikum dunántúli radiolarit mecseki radiolarit kárpáti radiolarit Északi tűzkövek kvarcit szarukő szeletai kvarcporfír 1

2 Legfontosabb felhasznált nyersanyagok: őskor (1) dunántúli radiolarit mecseki radiolarit kárpáti radiolarit teveli északi déli Lessini kova Legfontosabb felhasznált nyersanyagok: őskor (2)? zöldpala (cseh-morva) zöldpala (Felsőcsatár) szerpentinit bazalt andezit szaruszirt fonolit permi vörös homokkő régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Bronzkor Rézkor Neolitikum Paleolitikum Kvarcit Kvarcit Hejce MN (~ 7,000 BP) Ságvár LUP (~ 18,000) Tata MP (~ 100,000) Vértesszőlős LP (~ 400,000) Metamorf kőzet, amely kristályos kvarc szemcsékől áll. A kemény kvarc szemcséknek köszönhetően különlegesen ellenálló, ezért gyakran fordul elő folyami üledékekben kavics formájában. A kerekded kvarcitkavicsok ideális kiindulási formát jelentettek a korai eszközkészítő tevékenység számára, az alsó paleolitikum vezérleletei - hasító eszközök, általánosan használt idegen elnevezésük szerint "chopperek" és "chopping tool-ok" alkotják a korai őskőkori lelőhelyek eszközeinek jelentős részét. A kvarcit kavicsok használata azonban nem ért véget az alsópaleolitikummal: fontos eleme egyes középső-paleolit eszközkészítő hagyományoknak és tovább folytatódott a felsőpaleolitikum egyes csoportjainál is. Bár a kvarcit kavicsok pattintott kőeszközként való felhasználása a fiatalabb időszakok kőiparára nem jellemző, más funkcióban - jellemzően ütőkéként, kalapácsként - felhasználásuk az őskor legfiatalabb szakaszaiban is megfigyelhető. 2

3 kvarcit kvarcit Csongrád EBA (~ 4,000 BP) Nyírlugos (MN? ~ 7,000 BP) Arka LUP (~ 16,000) Puskaporos EUP (~ 36,000) A legjellemzőbb és leginkább kutatott Magyarországi nyersanyag. Vulkáni üveg, amely nálunk a földtörténeti harmadidőszak fiatalabb részének intenzív vulkáni tevékenységéhez kapcsolódik. A Kárpát-medencei ok meglehetősen idős vulkáni üvegeknek számítanak: G. BIGAZZI és munkatársainak kutatásai szerint (1990) a szlovákiai millió évvel, a dél-tokaji millió évvel ezelőtt képződött. Az egyes változatok egymástól makroszkóposan is jól elválaszthatók: - áttetsző-átlátszó, u.n. kárpáti 1 (szlovák, C1) típus - átlátszatlan, u.n. kárpáti 2 (magyarországi) típus (Tolcsva (C2T), illetve Erdőbénye-Mád (C2E) környéki változatok Származási hely: Tokaj-Eperjesi hegység középső, illetve déli része A megfigyelt különbségek a kémiai összetételben is felfedezhetők. Röntgen PGAAdiffrakció (XRD) 3

4 FTD Palaeolithic distribution Mencshely (modern) Kálló MCA ~ 5,000 BP Kup MN ~ 7,200 BP Esztergom (LUP, ~ 18,000 A pattintott kőeszközök nyersanyagának legfontosabb összetevője Európa jelentős részén. Tág értelemben az összes sekély tengeri üledékes kovakőzet megnevezése; szűkebb értelemben inkább a fiatal (Kréta korú, illetve harmadidőszaki), zömében kovaszivacsok maradványaiból kialakult üledékes kovakőzetekre alkalmazott kifejezés. Ebben a szűkebb értelemben Magyarországon egyetlen "igazi" előfordulás a felső kréta korú teveli amelyet Nagytevel határában ma egy mészkő-bánya tár fel. Maga a nyersanyag szürke, fehér gumókéreggel, belül koncentrikusan sötétülő mintázattal. Megjelenésében hasonlít számos, főként Európa északi részéről származó nyersanyagra. A teveli alkalmas volt nagy méretű pengemagkövek, pengék előállítására is. Felhasználását elsősorban az újkőkor középső és késői időszakából ismerjük. 4

5 PGAA PGAA Északi tűzkövek néven foglalhatjuk össze a Lengyel Síkság és a Prut-Dnyeszter medence felől érkező, a szakirodalomban különféle egyedi neveken ismert kovakőzeteket (krakkói júra, csokoládé kova, dnyeszter/volhyniai kova, pruti kova, swieciechówi kova, erratikus (balti) ). Ezek a kovakőzetek egymáshoz makroszkóposan és tulajdonságaikban is némileg hasonlóak, és valamennyien a távolsági nyersanyagok körébe tartoznak a vizsgált területen. Az egyes csoportok között azonban mind a petroarcheológiai ismertség és feldolgozottság szintjében, mind történeti szerepükben igen nagy különbség van. Ezen kívül alkalmanként bizonyos egybeesés várható egyes lokális-regionális jelentőségű limnokvarcit változatokkal. Szintén az északi kapcsolatokat jelző tűzkövek körébe sorolhatóak a regionális jelentőségű, a távolsági nyersanyagoknál kisebb elterjedési területtel jellemezhető morva szürke tűzkövek (pl. Stranska Skala típusú kova, Krumlovsky Les típusú kova). Előfordulásuk feltételezhető néhány észak-magyarországi régészeti lelőhely anyagában. Más irányú kontaktusokat jelez a Kárpát-medence központi térségei számára a Déli tűzkövek néven elkülönített csoport. Ezeknek petroarcheológiai ismertsége ma még igen alacsony szinten áll. Összetevői: a tartalmában pontosan nem tisztázott u.n. 'bánáti kova' két alfaja. A sárga-mézsárga, apró fehér pettyes, szélén áttetsző változatot (Litotéka L 87/099) 'bánáti kova', a Comsa féle leíráshoz (COMSA 1966/67) közelebb álló sárga, mozaikos mintázatú, Mn-léces kovát (L 87/100 'közép-bánáti kova' néven írjuk le. Szórványosan előfordult a vizsgált anyagokban a Petresti és Gumelnita kulturák domináns nyersanyaga is, amit E. Comsa 'balkáni kova' néven különített el (COMSA 1966/67). A Dél-és Délnyugat dunántúli területeken megfigyelhető további szürke változatok megjelenése, feltehetően további D-DNy irányú kapcsolatokat jelezve. Ezek közül a világosszürke foltos matt "becsehelyi" tűnik fontos komponensnek. Teveli Északi Déli Lessini 5

6 Teveli Palaeolithic radiolarit Mencshely MN (~7,000 BP) Jankovichian MP (~ 38,000) Tata MP (~ 100,000) Vértesszőlős LP (~ 400,000) radiolarit A radiolarit üledékes eredetű mélytengeri kőzet, a kovavázas egysejtű sugárállatkák (Radiolaria) vázelemeiből épül fel. A Kárpát-medencében található radiolaritok zöme a mezozoikumban képződött, a Tethys óceán egykori üledékgyűjtőjében. A képződési helynek megfelelően a radiolaritok a Tethys üledékeiből kialakult hegységrendszer teljes területén, így az Alpok-Kárpátok vonalában és ezen túl, a Balkánon keresztül egészen a Himalájáig megtalálhatók A mikroszkopikus méretű kovavázas állatkák tömegéből kialakult kőzet rendkívül kemény, fő alkotója a Mohs-skálán 7. keménységi fokú kvarc. A jellemző fizikai tulajdonságok, elsősorban szín, fény és az anyakőzet jellege alapján több, regionális elkülönítésre is alkalmas makroszkópos típus-csoportot lehetett a radiolaritokon belül elkülöníteni. Elkülöníthető változatok: Dunántúli középhegység (Szentgál, Úrkút, Hárskút, Tata típusok) Mecseki radiolarit Kárpáti radiolarit 6

7 PIXE- Röntgen PIGE diffrakció (XRD) B M C Neutron aktivációs vizsgálatok G M (NAA) Γ C Protonok által indukált G röntgen és gamma spektroszkópia W Γ B G Elektron mikropróba vizsgálat (EMPA) radiolarit radiolarit Nagykálló L/MBA (~1400 BP) Füzesabony E/MN (~7500 BP) Subalyuk MP (~50000 BP) Ez a csoport a Kárpát medence kovakőzetein belül sajátos egységet alkot. Képződésük a fiatal harmadidőszaki vulkáni tevékenységhez kapcsolódik: részben a vulkáni utóműködés folyamán kovasavval telített forróvizes oldatokból csapódtak ki, esetleg a korábban keletkezett változatos anyagú kőzeteket itatták át illetve a kovasavban gazdag állóvizekben élő egysejtűek vázaiból felhalmozódó finom iszapból keletkeztek. Ezeket a kis területen belül is igen változatos megjelenésű kőzeteket összefoglaló néven limnokvarcitcsoportként lehet leírni. Számos helyi változat különíthető el, de általánosan jellemző típusok is megtalálhatók képződésének teljes területén. Ez Magyarországon a Dunakanyartól a Tokaji hegységig terjed, további előfordulásait gyűjteményi és irodalmi adatokból Szlovákiából (Selmeci és Körmöci hegység, Garamvölgy) és Erdélyből (Nagybánya (Baia Mare) és Jószáshely (Iosasel) környéke) egyaránt ismerjük. 7

8 Összefoglalás A kőeszközök és kőeszköz-nyersanyagok felhasználása az emberiség történetének szinte teljes időszakára kiterjed. A kőeszközök vizsgálata kiterjed a formára, a funkcióra és a nyersanyag származási hely meghatározására. A kőeszközök legalább két térbeli dimenzióval rendelkeznek: GL és RL. A kőeszköz nyersanyag vizsgálatok szigorúan regionálisak, az érintett terület valamennyi potenciális nyersanyagforrásának ismeretén alapulnak, a hozzáférés és az azonosítás lehetőségeinek feltárásával. A vizsgált darabokat egyedileg kell azonosítani és dokumentálni. A régészeti kontexus ismerete elengedhetetlen a nyersanyagok elterjedésének kor szerinti vizsgálatában. A javak (nyersanyagok) mozgásának vizsgálatával adatokat kapunk az egykori közösségek mozgásterének, kapcsolatrendszereinek vizsgálatához Irodalom T. Biró Katalin (2008): Kőeszköz-nyersanyagok Magyarország területén. [Raw materials for stone tools in Hungary]. In: Szakáll szerk., a XVIII. század végéig. Bányászat Geotudományok. A Miskolci Egyetem Közleménye. A sorozat Miskolc Egyetemi Kiadó saját 5527 Biró K.T.--Dobosi V. (1991): LITOTHECA - Comparative Raw Material Collection of the Hungarian National Museum Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum Biró K.T.--Dobosi, V.--Schléder, Zs. (2000): LITOTHECA - Comparative Raw Material Collection of the Hungarian National Museum. Vol. II. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum A nyersanyag elterjedési adatok összessége segít megérteni a egykori közösségek életében lezajló ELTE Kőeszközök történeti eseményeket archeometriája és változásokat. 8