4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

Hasonló dokumentumok
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vízszállító rendszerek a földkéregben

A HULLADÉKLERAKÓK VESZÉLYEZTETŐ POTENCIÁLJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Földtani alapismeretek III.

canor A Bezárandó Lerakók Utógondozási programja Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

TÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet. Salamon Endre XJFQJA Környezetmérnöki szak, Nappali tagozat II. évfolyam 77.

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Földtani alapismeretek

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján

Fedezd fel és ismerd meg Patca titkait! Falunéző séta

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hulladéklerakók szigetelésének fontossága a felszín alatti vizek védelmében. Unyi Zsófia Tegola Ungarese Kft. FAVA,

Felszín alatti közegek kármentesítése

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Fedezd fel és ismerd meg Óbánya titkait! Falunéző séta

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Karsztvidékek felszínformái

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

canor Monitoring Útmutató Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Vízkutatás, geofizika

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programból támogatott projekt

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

Versenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~ m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz május 10 Javítókulcs

Higiénikus tulajdonságok. Méretek Alsórész Alapanyag

BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2008. (V.13.) ÖK számú rendelete a helyi környezet védelméről

GŐSFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9/2002. (XI.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

11. gyakorlat megoldásai

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

... irányítószám település neve utca, út, tér házszám. irányítószám település neve utca, út, tér házszám

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember

11. gyakorlat megoldásai

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

Szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályai

A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése

Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR-EHIR)

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Ivóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai

Vízminőségi problémák megoldása felszíni vízműben ÉRV ZRt - Lázbérc Kulcsár László Divízióvezető

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék. X. Ipari Környezetvédelem Konferencia és Szakkiállítás Siófok, október

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

TOKAJI KISTÉRSÉG. INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET Helyzetelemezés (Készítette: Paksi Szilvia kulcsszakértő) Bodrogkeresztúr, október 17.

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK


1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok,

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Környezeti elemek állapota

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A magyarországi termőhely-osztályozásról

26/2006. (V. 5.) GKM rendelet

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

A tavak keletkezésének és pusztulásának szemléltetése a terepasztalon

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

Átírás:

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben = [c-a] m-ben (gyűjtő terület) 1 c-a <0m 0 c-a < 0,5 0,5m c-a <1,0m 1,0 c-a <1,5 c-a 1,5 1 5 2 Lerakó kora (NA + hulladék összetétele)[év] 5 kor >30 30 kor >20 20 kor >10 10 kor > 2 kor 2 5 25 3 Lerakó térfogata [m 3 x1000] 5 0< V 5 5< V 25 25< V 100 100< V 500 V >500 5 25 4 Lerakó területe [m 2 ] 1 0< LA 0,1 0,1< LA 0,5 0,5< LA 2,5 2,5< LA 10 LA >10 1 5 5 Lerakó tartalma, % háztartási (szerves) hulladék 5 0< DW 20 20< DW 40 40< DW 60 60< DW 80 DW >80 5 25 * Karsztos és hegyvidéki területen lévő lerakók értéke mindig 1 (<0) 17 85 A hulladéklerakó méret adatai a valós magyar helyzeten alapszik Hosszúság x Szélesség 1 2 3 4 5 10x10 25x25 75x75 200x200 350x350 Felszín 100 625 Vastagság 1 5 10 15 20 Térfogat 100 5 625 40 000 122 500 3 125 56 250 600 000 2 450 000 1 A talajszint alatti hulladékmélység (területi, levéltári adatok) és a talajvízmélység (térkép) különbségéből számítva 2 2001 és a lerakó bezárási éve közötti különbségből számolva 3 Területi, levéltári adatokból, vagy a lerakó felszínének és magasságának szorzatából kiszámítva 4 Területi, levéltári adatokból, vagy a lerakó térfogatának, a magasságával történő elosztásával számítva 5 Levéltári, interjúk során gyűjtött adatokból és lásd a 9B Melléklet adatlapján szereplő hulladékkategóriákat A lerakóban keletkezett gáz Emissziós tényezőjének kiszámítása: [(W*S) - 17]*10 / (85-17)] = 0-10-ig terjedő skálán 1

4B MELLÉKLET: A2 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A FELSZÍNI VIZEK EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezet A1 B1 C1 1 A hulladék vastagsága a talajvízben [m] 1 c-a <0m 0 c-a < 0,5 0,5m c-a <1,0m 1,0 c-a <1,5 c-a 1,5 1 5 2 Lerakó kora [év] 5 kor >30 30 kor >20 20 kor >10 10 kor > 2 kor 2 5 25 3 Lerakó térfogata [m3x1000] 5 0< V 5 5< V 25 25< V 100 100< V 500 V >500 5 25 7 Lerakó tartalma 5 lásd 1. Mellékletben található folyamatábra 5 25 4 Lerakó területe [m 2 ] 1 0< LA 0,1 0,1< LA 0,5 0,5< LA 2,5 2,5< LA 10 LA >10 1 5 17 85 1 A talajszint alatti hulladékmélység (területi, levéltári adatok) és a talajvízmélység (térkép) különbségéből számítva 2 2001 és a lerakó bezárási éve közötti különbségből számolva 3 Területi, levéltári adatokból, vagy a lerakó felszínének és magasságának szorzatából kiszámítva 4 Levéltári / interjúk során gyűjtött adatokból 5 Területi, levéltári adatokból, vagy a lerakó térfogatának, a magasságával történő elosztásával számítva A felszíni vizek Emissziós tényezőjének kiszámítása: [(W*S) - 17]*10 / (85-17] = 0-10-ig terjedő skálán 2

4C MELLÉKLET: A3 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens TALAJVÍZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezet A1 B1 C1 1 A hulladék vastagsága a talajvízben [m] 1 c-a <0m 0 c-a < 0,5 0,5m c-a <1,0m 1,0 c-a <1,5 c-a 1,5 1 5 2 Lerakó kora [év] 5 kor >30 30 kor >20 20 kor >10 10 kor > 2 kor 2 5 25 3 Lerakó térfogata [m3x1000] 5 0< V 5 5< V 25 25< V 100 100< V 500 V >500 5 25 4 Lerakó területe [m2] 1 0< LA 0,1 0,1< LA 0,5 0,5< LA 2,5 2,5< LA 10 LA >10 1 5 7 Lerakó tartalma 5 lásd 1. Mellékletben található folyamatábra 5 25 17 85 1 A talajszint alatti hulladékmélység (területi, levéltári adatok) és a talajvízmélység (térkép) különbségéből számítva 2 2001 és a lerakó bezárási éve közötti különbségből számolva 3 Területi, levéltári adatokból, vagy a lerakó felszínének és magasságának szorzatából kiszámítva 4 Területi, levéltári adatokból, vagy a lerakó térfogatának, a magasságával történő elosztásával számítva 5 Levéltári / interjúk során gyűjtött adatokból A talajvíz Emissziós tényezőjének kiszámítása: [(W*S) - 17]*10 / (85-17] = 0-10-ig terjedő skálán 3

Települési Szilárdhulladék- lerakók Országos Felmérése 4D MELLÉKLET: A4 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens LERAKÓ FEDÉS EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezet A1 B1 C1 7 Lerakó tartalma 5 5 25 4 Lerakó területe [m2] 2 0< LA 0,1 0,1< LA 0,5 0,5< LA 2,5 2,5< LA 10 LA >10 2 10 7 35 1 Levéltári / interjúk során gyűjtött adatokból 2 Területi, levéltári adatokból, vagy a lerakó térfogatának, a magasságával történő elosztásával számítva A fedő réteg Emissziós tényezőjének kiszámítása: [(W*S) -7]*10 / (35-7] = 0-10-ig terjedő skálán 4

Települési Szilárdhulladéklerakók Országos Felmérése 4E MELLÉKLET: B1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ MIGRÁCIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezet A1 B1 C1 műanyag és vékony földréteg - 8 A lerakó fedőszigetelésének típusa 5 termőföld műanyag agyag vastag földréteg nincs 5 25 5 25 1 Levéltári / interjúk során gyűjtött adatokból A lerakóban keletkezett gáz Migrációs tényezőjének kiszámítása:: [(W*S) - 5]*10 / (25-5] = 0-10-ig terjedő skálán 5

4F MELLÉKLET: B2 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A FELSZÍNI VIZEK MIGRÁCIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett gá A1 B1 C1 10 A legközelebbi felszíni vízhez való távolsága (felszíni vizekbe vándolrá 5 20000m< d 3000m 1000m< d 2000m 250m< d 1000m 50m<d 250m d 50m 5 25 11 Éves csapadék 1 AP 550 550< AP 600 600< AP 650 650< AP 725 AP >725 1 5 13 Hulladék a fő víztározóban, vagy karsztosodás = b/c (*) 1 b/c 50 5 b/c <50 1 b/c <5 0< b/c <1 b/c =0 1 5 14 Hulladék telített(len) zónában = a/c (*) 1 a/c >25 5< a/c 25 1< a/c 5 0,5< a/c 1 0 a/c 0,5 1 5 15/16 A földtani fedőréteg talajtípusa (áteresztő képesség) 1 agyag, 2 iszap/sár, 5 4 7 homok, 6 sóder 1, 3 1 5 17 A talajvíz függőleges folyása 1 Hegyi terület és beszivárgás elszivárgás 1 5 19 Felszíni vizek sebessége: elvándorlás a felszíni vizek által 1 természetes tó öntözőcsatorna folyó 1 5 mesterséges tó ideiglenes vízfolyás patak 21 A lerakóhely elárasztódása kérdése (folyó vagy belvíz által)? 5 nincs veszély 1000 évben egyszer 100 évben egyszer 5 25 16 80 1 térkép A felszíni vizek Migrációs tényezőjének kiszámítása: 2 térkép, interjú [(W*S) - 16]*10 / (80-16] = 0-10-ig terjedő skálán 3 térkép és hidrogeológiai helyzetek típusai alapján (lásd 7.3.1 fejezet) 4 térkép és hidrogeológiai helyzetek típusai alapján (lásd 7.3.1 fejezet) 5 térkép (*) a = Talajvíz-felület a földszint alatt 6 térkép (*) b = A fő víztározó legmagasabb pontjának magassága (meder területen) vagy karsztos képződés csúcsa a földszint alatt 7 térkép, terület látogatás (a felszíni víz tipusához kapcsolódva) (*) c = hulladék vastagság a földszint alatt 8 térkép, terület látogatás 6

4G MELLÉKLET: B3 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens TALAJVÍZ MIGRÁCIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett gáz A1 B1 C1 11 Éves csapadék 1 AP 550 550< AP 600 600< AP 650 650< AP 725 AP >725 1 5 13 Hidrogeológia: 'meder terület': hulladék a fő víztározóban = b/c (*) 4 b/c 50 5 b/c <50 1 b/c <5 0< b/c <1 b/c =0 4 20 14 " " " " " : Hulladék telített(len) zónában = a/c (*) 3 a/c >25 5< a/c 25 1< a/c 5 0,5< a/c 1 0 a/c 0,5 3 15 " " " " " : A földtani fedőréteg talajtípusa (áteresztő 15 képesség) 2 agyag iszap/sár homok sóder 2 10 22 A fő víztározó áteresztő képessége 1 0< p 4 4< p 10 10< p 15 15< p 20 p >20 1 5 13 Hidrogeológia: 'hegyvidéki terület': hulladék karsztos képződésben = b/c 5 b/c 50 5 b/c <50 1 b/c <5 0< b/c <1 b/c =0 5 25 14 " " " " " : Hulladék telített(len) zónában = a/c (*) 4 a/c >25 5< a/c 25 1< a/c 5 0,5< a/c 1 0 a/c 0,5 4 20 5 (alacsony 16 " " " " " : Földtani fedőréteg talajtípusa (első 10m?) 3 2 (fedett) áteresztő képesség) 4 (átlagos) 6 (változó víztározó) 1 (nyitott karszt) 3 15 7 (átlagos kőzet.) 3 hasadékos kőzet) 18 A talajvíz függőleges folyása a fedő rétegben (meder vagy karsztos) 1 elszivárgás beszivárgás hegyi terület 1 5 21 A lerakóhely elárasztódása kérdése (folyó vagy belvíz által)? 5 nincs veszély 1000 évben egyszer 100 évben egyszer 5 25 29 145 1 térkép, interjú (*) a = Talajvíz-felület a földszint alatt 2 térkép és hidrogeológiai mintákból következtetve (9. melléklet) (*) b = A fő víztározó legmagasabb pontjának magassága (meder területen) vagy karsztos képződés csúcsa a földszint alatt 3 terep látogatások, térkép és hidrogeológiai helyzetek alapján (9. melléklet) (*) c = hulladék vastagság a földszint alatt A talajvíz Migrációs tényezőjének kiszámítása: [(W*S) - 29]*10 / (145-29] = 0-10-ig terjedő skálán 7

7

4H MELLÉKLET: B4 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens LERAKÓ FEDÉS MIGRÁCIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 műanyag és 8 A lerakó fedésének vastagsága és/vagy típusa 1 termőföld műanyag agyag vastag földréteg vékony földréteg - nincs 1 5 1 5 A fedő réteg Migrációs tényezőjének kiszámítása: 1 levéltár, interjú [(W*S) - 1]*10 / (5-1] = 0-10-ig terjedő skálán 8

4I MELLÉKLET: C1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ HATÁS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett gáz A1 B1 C1 A lerakóhely jelenlegi használata (nem használaton földművelés 23 üzemelő)* 5 kívüli utak, erdők, (mezőgazdaság), közterület lakott terület 5 25 üzemelő lerakók ipari terület természetvédelmi szántóföld használaton földművelés 24 A környező terület jelenlegi használata 3 kívüli utak, erdők (mezőgazdaság), közterület lakott terület 3 15 ipari terület természetvédelmi szántóföld 8 40 * amennyiben üzemel, akkor az érték = 2 A lerakóban keletkezett gáz Hatás tényezőjének kiszámítása: 1 terp látogatás [(W*S) - 8]*10 / (40-8] = 0-10-ig terjedő skálán 2 terp látogatás, térkép 9

4J MELLÉKLET: C2 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A FELSZÍNI VIZEK HATÁS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 használaton 25 A felszíni vizek jelenlegi felhasználása 5 kívül ipari felhasználás állatok ellátására ivóvíz 5 25 (amennyiben ismeretlen, akkor az érték = 5) mezőgazdasági használat ellátás 20 A felszíni vizek sebessége * 1 folyó, patak öntözőcsatorna természetes tó 1 5 időszakos vízfolyás mesterséges tó 6 30 A felszíni vizek Hatás tényezőjének kiszámítása: 1 terep látogatás, interjúk [(W*S) -6]*10 / (30-6] = 0-10-ig terjedő skálán 2 terep látogatás, térkép (a felszíni vizek típusához kapcsolódó) * a felszíni vízben szennyezettségi fokával összefüggésben ** folyók holtágai 10

4K MELLÉKLET: C3 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens TALAJVÍZ HATÁS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 26 Hulladéklerakó talajvíz védelmi zónában 5 nem érzékeny terület 50 5 érzékeny terület 5 25 (nem fordul elő) évek (jövőbeni) év (jövőbeni) (meglévő kutak) egészségügyi 27 Talajvízkutak aktuális/lehetséges használata 4 egyéb ipari használat öntözés ipari ivóvíz felhasználás 4 20 közivóvíz 28 Elnyelőkutak távolsága a lerakótól [m] 1 2500 d > 1500 1500 d > 1000 1000 d >500 500 d > 100 100 d >0 1 5 10 50 A talajvíz Hatás tényezőjének kiszámítása: 1 térképek (VITUKI) [(W*S) - 10]*10 / (50-10] = 0-10-ig terjedő skálán 2 talajvíz védelmi zónák térképe 3 térképek 11

4L MELLÉKLET: C4 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens LERAKÓ FEDÉS MIGRÁCIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett gáz A1 B1 C1 kerítés + nappali 29 A lerakó hozzáférhetőség 3 védelem + nappali + éjszakai őrség kizárólag nappali őrség kizárólag kerítés kerítés, nappali őrség nélkül 3 15 éjszakai védelem kerítés + nappali őrség éjszakai őrség nélkül kerítés + éjszakai őrség 23 A lerakóhely jelenlegi használata (nem üzeme 5 használaton kívüli utak, erdők, lerakók művelés (mezőgazdasá közterület lakott terület 5 25 működő ipari terület természetvédelmi szántóföld * amennyiben működő, akkor az érték = 2 8 40 A fedő réteg Hatás tényezőjének kiszámítása: 1 terep látogatás [(W*S) -8]*10 / (40-8] = 0-10-ig terjedő skálán 2 terep látogatás 12