A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

Hasonló dokumentumok
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Érzékszervi receptorok

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Ioncsatorna szerkezetek

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Membránpotenciál, akciós potenciál

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

A szívizomsejt ioncsatornái és azok működése

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

- Csatornák pumpák - Ellenállás kondenzátor komponens - Fordulási-, membrán potenciál. ellenállás. kondenzátor

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

Szignalizáció - jelátvitel

In vitro elektrofiziológiai technikák Mike Árpád

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

Sejtek membránpotenciálja

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

Elektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

Idegsejtek közötti kommunikáció

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 2. Dr. Tóth András 2018

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

A somatomotoros rendszer

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

Biológiai membránok és membrántranszport

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

Az idegsejt elektrokémiai és

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Jelátviteli útvonalak 1

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Szinapszis, szinaptogenezis

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

A kémiai szinapszis (alapok)

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

Membránszerkezet. Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Folyékony mozaik modell. Membrán-modellek. Biofizika szeminárium

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Az agyi értónust befolyásoló tényezők

FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel

A glükóz reszintézise.

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata

Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

Átírás:

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

A kommunikáció módjai szomszédos sejtek esetén autokrin és parakrin közvetlen kapcsolat gap junctions

A kommunikáció módjai távoli sejtek esetén endokrin idegi neurendokrin

Intracellulári jelátviteli folyamatok extracelluláris ligandok ioncsatornák

Ioncsatornák kis méretű, nagy szelektivitású protein komplexek ionok és víz molekulák transzportja nagy transzport sebesség a transzport gradiens irányába megy nem igényel energiát

Az ioncsatorna általános felépítése (struktúra) a membrán integráns fehérjéi több alegységből felépülő komplex molekulák - 2-6 alegység - 2-24 transzmembrán szegmentum a szegmentumokat összekötő hurkok (loop) a felelősek a regulációért és a fehérje-fehérje kölcsönhatásokért α helix alkotja a pórust - a csatorna pórusa töltéssel rendelkező oldalláncokkal bélelt szelektivitási filter szerkezetileg számos, eltérő családot alkotnak nincs mindíg nyitva = eltérő kapuzási mechanizmus

Az ioncsatornákat kódoló gének egy csatorna több gén terméke a csatornát kódoló géneknek több másolata is lehet a csatorna homológiák az általános strukturális felépítésen alapulnak és nem az ion szelektivitáson.

Az ioncsatorna tulajdonságai: 1. szelektivitás 2. kapuzás 3. aktiváció

1. szelektivitás: mi tud átjutni a csatornán? függ a pórus méretétől a pórust bélelő töltésektől - nem szelektív különböző ionok (kation, anion) kis szerves molekulák - töltés-szelektív csak ionok számára átjárható - ion-specifikus specifikus egy adott ionra

a csatorna pórusa töltéssel rendelkező oldalláncokkal bélelt (kation-szelektív csatorna negatívan töltött) a pórusban töltéseket változtatva, megváltozik a szelektivitás (pl. kation anion) a pórus régióban bekövetkező mutáció megváltoztatja a szelektivitást a specifikus kötőhely diszkriminál hasonló ionok között is (pl. Na + és K + ) csak a feszültség-függő ioncsatornák rendelkeznek nagyfokú szelektivitással. 1. A szelektivitási filter olyan transzmembrán hélixek, amelyek egymás mellett helyezkednek el a citoplazmatikus oldalon egy ion szűrőt formál tökéletes illeszkedés a nagy szelektivitású csatornákon az ionok dehidrált formában jutnak át A hidratált ionok rádiusza: K + < Na + << Ca 2+

2. Kapuzás, a csatorna működés szabályozása rövid távú szabályozás - kapuzás (gating) állandóan nyitott állapot két diszkrét állapot zárt, nyitott állapotok nyitott (vezetőképes) zárt (nincs vezetés)

2. Kapuzás, a csatorna működés szabályozása rövid távú szabályozás - kapuzás (gating) állandóan nyitott állapot két diszkrét állapot zárt, nyitott állapotok nyitott (vezetőképes) zárt (nincs vezetés) több diszkrét állapot zárt, nyitott, inaktív állapotok (=nyitott állapot de nem vezet) a csatorna struktura vagy externális részecske blokkolja a nyitott csatornát az állapotok közötti átmenetek feszültség és idő függőek hosszú távú expresszió - A sejtek a funkciójuktól függően különböző csatorna fehérjéket expresszálnak a csatorna expresszió szabályozható C O I

2. Mitől függ a csatorna kapuzása? nem kapuzó csatorna - mindíg nyitva van kapuzó csatornák feszültség különbség ligand mechanikai inger, hő (hőingadozás ) zárt nyitott

A csatorna nyitása és záródása, modellek A kapuzás mechanizmusai: a csatorna fehérjék konformáció változása felelős a pórus nyitásáért, záródásáért a fehérjék 3D strukturáját az atomi, elektromos és hidrofób erők alakítják az energiát, ami a proteinek konformáció változásához szükséges, a kapuzást előidéző okok biztosítják a csatorna egyes régióinak konformációváltozása a csatorna általános strukturális változása a csatorna pórusát blokkoló molekularész

3. Csatorna-aktiváció neurotranszmitterek, hormonok foszforiláció - intracelluláris jelátviteli kaszkádok feszültség a membrán disztorziója

Az ioncsatornák osztályozása - a kapuzás alapján: kapuzó nem-kapuzó - a csatorna megnyílását kontrolláló hatások szerint ligand-vezételt csatornák feszültség-vezérelt csatornák stretch aktivált csatornák - lokalizációjuk alapján: felszíni mebránban elhelyezkedő csatornák intracelluláris membránban elhelyezkedő csatornák intercelluláris csatornák - ionszelektivitás alapján: K +, Na +, Ca 2+, Cl - stb. - a csatornákat kódoló gének alapján Kir, K v, Ca v stb.

Feszültség-függő nátrium csatorna szerkezete - 4 homológ domain - 6 transzmembrán szegment/domain S4 transzmembrán szegment a feszültség szenzor - a II. és IV. domén közötti hurok (IG) a csatorna inaktivációs "kapuja" - a csatorna porusa 1.2 nm széles, ami a csatornán belül 0,3-0,5 nm-re szűkül

Feszültség vezérlés (Voltage gating) A csatorna a membránpotenciál változás hatására nyílik nyitott, inaktív és zárt állapotai vannak specifikus egy adott ionra hasonló domén struktúrával rendelkeznek pozitív töltéssel rendelkező oldalláncok (Lys, Arg) érzékelik a membránpotenciál változását (voltage sensor). hiperpolarizált (IC negatív ) : a kapu zárva van depolarizált (IC pozitív): a kapu nyitva van

Feszültség vezérelt csatornák nátrium : I, II, III, µ1, H1, PN3 kálium : K A, K v (1-5), K v (r), K v (s),k SR, BK Ca, IK Ca, SK Ca, K M, K ACh, Kir kalcium: L, N, P, Q, T klorid: ClC-0 - ClC-8

A ligand vezérelt csatorna - olyan ioncsatorna, amelyik neurotranszmitter kötőhellyel rendelkezik (IC vagy EC) - nem szelektív ioncsatornák - a ligand kötődése a receptor szerkezetének konformáció változását idézi elő, amely hatására a csatorna vezetőképessé válik. - néhány csatorna kettős vezérléssel rendelkezik, pl. NMDA receptorok, glutamát és depolarizáció kell a megnyílásához - az ionáram megváltoztatja a csatorna közelében a membránpotenciált, ami feszültség-függő csatornákat aktiválhat

Elektrotónusos potenciál Ligand 1 Ligand 1 1.0 µm L1 0.1 µm L1 0.01 µm L1 0.1 µm L2 dekrementális terjedés

A ligand-vezérelt ioncsatorna családok jellemzői N-teminális ligand-kötő domain hidrofób intramembrán domének (M1-M4) töltéssel rendelkező pórus-bélelő domainek (M2) nagy intracelluláris loop az M3 és M4 domainek között

Ligand-vezérelt ioncsatornák = ionotróp receptorok receptor purinerg receptorok ligand ATP Cys-loop receptorok izom típusú nachr neuronális típusú nachr szerotonin 5-HT3R GABA A R glicin R ACh ACh szerotonin GABA glicin glutamát receptorok kainát AMPA NMDA glutamát, glicin

Extracelluláris ligand-vezérelt csatornák nicotin AChR (izmok): α 2 βγδ (embryonic), α 2 βεδ (adult) nicotin AChR (neuronalis): α(2-10), β(2-4) glutamate: NMDA, kainate, AMPA P2X (ATP) 5-HT 3 GABA A : α(1-6), β(1-4), γ (1-4), δ, ε, ρ(1-3) Glycine

Intracelluláris ligand-vezérelt csatornák leukotriene C4-gated Ca2+ ryanodine receptor Ca2+ IP3-gated Ca2+ IP4-gated Ca2+ Ca2+-gated K+ Ca2+-gated nonselective cation Ca 2+ -gated Cl camp cation cgmp cation camp chloride ATP Cl volume-regulated Cl arachidonic acidactivated K + Na + -gated K +

Stretch aktivált csatornák -kevéssé általános formája a csatorna szabályozásnak -a csatorna megnyílását a membrán disztorziója okozza - a szenzoros idegekre jellemző, pl tapintás - a nyomás a bőrön az idegvégződések disztorzióját okozza, aminek hatására megnyílnak a strech-aktivált csatornák - megváltozik a membránpotenciál, ami a Na + csatornák aktiválódásán keresztül akciós potenciált vált ki

ION PUMPÁK Az elektrokémiai grádiens ellenében transzportálják az ionokat strukturális különbségek eltérő funció strukturálisan hasonló hasonló funkció P-típusú V-típusú F-típusú ststrukturális különbségek eltérő funció

P-típusú pumpa -a legegyszerübb struktúráju pumpa -4 alegység, 2 α és 2 β - foszforilállódik (pl. a pumpa foszofrilálódása biztosítja az ionmozgatáshoz az energiát) -számos ion transzportját végzik (pl. kalcium, kálium, nátrium)

A Ca 2+ ATP-áz katalítikus ciklusa A kalcium-kötő forma foszforilációja szolgáltatja a transzporthoz az energiát. citoplazmatikus oldal lumen

F-típusú pumpa - komplex struktúra - ATP termelésben vesz részt - mitokondriumokban és kloroplasztokban fordul elő -proton pumpa

V- típusú pumpa - komplex struktúra (leglább 7 különböző fehérje alkotja számos alegységből áll) - nem foszforilálódik, közvetlenül az ATP energiáját használja fel - protonpumpa

Pumpaműködés szabályozása 1. a pumpafehérjék számának változása - hormonok fehérjeszintézis - dopamin csatorna traffiking 2. a pumpa aktivitásának módosítása - a membrán két oldalán lévő ionkoncentrációk - ATP, ADP, P i - membránpotenciál - camp-függő PKA, PKC -ph - kis horhonyzó fehérjék (ankyrin, adducin)