11 wallas lelektana. I rta : Dr. Czako Ambro.

11 wallas lelektana. I rta : Dr. Czako Ambro.

Wesley aims Lelkeszkepz6 F6Iskola KOnyvtara 1110E111 II NYOMATOTT TAMS J6ZSEF. KONYVNYOMDAJABAN PECSETT. 1914.

E L OSZ6. Nem tankonyvet nytijtunk az olvasonak, melt' talán arra volna hivatva, hogy rairanyitsa a magyar olvasokozonseg figyelmet a ktilfold nevezetesebb idevag6 irodalmi termekeire, hanem onalloan koncipialt szisztematikus vallaslelektani munkat, mely a vallas altalanos lelektani problem6jan kiviil else-- sorban a katolikus vallas lelektani jelentosegevel foglalkozik. Az else kovetelmenynek is eleget tettank azaltal, hogy a kinfoldi irodalom szamottev6 termekeit felhasznaltuk, de a masodik kijelentesre is feljogositva erezzak magunkat azaltal, hogy a felhasznalt irodalom csak kritikai meltanylasban reszesillt a szerzo altal tervezett mu felepitesehez. A vallaslelektani munkassag eddig jareszt a protestantizmus talajan nett fel és reszben a protestans teologia szolgalataba is szegodott. Jelen mu foleg a katolikus vallassal foglalkozik. Nem apologia, nem is annak keszillt, csak az altalanos lelektan egyik kibovitett fejezete akar lenni (a tel.jesseg kovetelmenye s mint ilyen teologiai erdekeket nem szolgal. KonyvembOl hianyzik az emberre vonatkoztatott kor, nem stb. vallaslelektani vizsg-alata, de ezt kfflon milnek tekintem s talán,,a vallasos ember" elm alatt fog napvilagot latni. Immanens egysegesseget a vallas, speciell a katolikus vallas kereteiben nyilvanulo vallasi jelensegek lelektani homogeni-

tasa biztositja. A rendszerezes is vallasi alapon tortent es nem az ember szempontjabol. Konyvemet a lelektan irant erdeklodok joakaratti agyettnebe ajanlom, emlekezetilkbe idezve Ribot mondasat: A kezdetek kora mindig a velekedesek kora is egyszersmind." Bajan, 1914 oktober ho 15-en, Dr. CzakO Ambro.

A VALLAS LELEKTANA, ALTALANOS RESZ.

ELS() FEJEZET. Bevezetes a vallas lelektanaba, A vallaslelektan helye a tudomanyok kozott, fontossaga, felosztasa és tortenete. A wilds lelektana a vallcisos tudat jelensegeivel foglalkozik. Mint ilyen a lelektannak egy reszet alkotja es pedig annyira, hogy nemcsak az altalanos, hanem a killonbozo szempontok szerint differencialt lelektannak is resze ; modszertana is a lelektan modszertanaval egyezik. Folmerillhet azonban az a kerdes, vajj on nincs-e a lelektannak olyan feladata, mely a lelektan Altalanos problemain kivill esik és masreszt nincs-e olyan modszere, mely a lelektan altalanos metodikajanak keretein kiviil esnek? Ez utobbira kiilon fejezetben (L. II. fejezet. A vallas lelektananak metodikaja) adunk vd,laszt, az els& e helyen akarjuk reszletes megvizsgalas targyava tenni. Elsa tekintetben igaza van a Zeitschrift fur Religionspsychologie szerkesztojenek,1- amidon a vallaspszihol ogiat nem tartja konszolidalt tudornanynak. A neherseg szerinte nem abban rejlik, hogy az anyagot nem lehetne kivalogatni és kidolgozasara a megfelei6 auktorokat megtalalni, hanem a eel és modszer bizonytalansagaban. Ez abban is meglatszik, hogy a vallaslelektan eszmejet killonbozo 1 Zur Jahreswende, Zeitsehrift fiir Religionspsychologie. Bd. III. 1910. p. 338.

4 pozitiv milveloi is killonbozokepen fogjak fel. Hivatkozik a ket legtekintelyesebb munkara, James és Starbuck Irony veire, me]yekkel egyenranguakat Nemetorszag meg ma (1910) sem tud felmutatni, meg ha ezeket valasztanak is iranyadokul, mennyi jogosult ellenmondast idezne ez elo? ValOban igaz. Ha azonban a vallaslelektant tigy fogjuk fel, mint az 61talanos lelektan egyik kiszelesitett fejezetet, akkor ez a neherseg megszilnik. Akkor elmondhatjuk, hogy James kitiino munkat vegzett az u. n. eminens valldsi esetek lelektani feldolgozasaval, valamint a statisztikai modszer alkalmaz hatosaganak logikai vizsgalataval megallapithatjuk a Starbuck fele munkassag erteket is. Rajoviink azonban. hogy teljes munkat egyik sem vegzett,kellokritikaval azonban mindkettonek reszleteredmenyei beilleszthetok abba a nagyobb koncepciaju keretbe, melyet fentebbi definicionkkal a vallaspszihologia teriiletenek mertekeill megallapitottunk. Rs igazat adunk Dorner-nek,, aid azt hangsulyozza, bogy nines kalon lelektana a valldsnak, hanem a pszihologiai terilletre mindeniitt Orvenyes torvenyek azok, amelyek a vallasos eletet, amennyiben az lelektani folya mat, szinten megbatarozzak. Amiatt sem kell aggodnunk, hogy az altaldnos lelektannal szakit a vallas lelektana, mert a kiserleti modszert nem alkalmazza. Az ellenkezojenek allitasa, mivel a nemet Runze 2 tollabol ered, nem kelt megiitkozest. A nemetek hozza lehetnek szokva, mert maga Wundt jart elal peldaval,3 hogy filozofiajuk szamara is apologiakat irnak. A kiserleti modszernek egyreszt nines akkora erteke, mint azt nemet foldon I Dorner, Ober die Begrenzung der psychologischen Methode der Religionsforschung. Zeitschrift far Religionspsyehologie Bd. I. p. 5. Runze, Ist die Religionspsychologie eine besondere Wissenschaft? Zeitschr. fiir Religionspsych. Bd. II. p. 189. 3 L. a Killonos resz I. fejezeteben a TVundt felfrasu alfejezetet!

5 hajlandok hinni,1 masreszt az altalanos lelektan terilleten sem mindeniitt alkalmazhato. Fontosabb problema megallapitani azt, hogy milyen viszonyban van a vallcislelektan a vallcisbolcselettel? Azt gondolhatnok, bogy olyan a vonatkozasuk, mint amino a lelektan és bolcselet kozott van. Ez azonban csak reszben all. Igaz, hogy a lelektan2 alapja a fllozoflanak, de nem resze. Annyi fllozofla van benne, amennyi a tudomanyokban altalaban szilkseges. Ami benne a fllozofla, az teszi tudomannya, de nem tekintheto a metafizika egy reszenek epdgy, mint a flziologidenak sem. Az empirikus lelektan onallo tudomany, a fiziologiaval es fllozoflaval csak vonatkozasban all és pedig az elsovel annyiban, amennyiben fiziologiai pszihologia illetve pszihoflzika, a masodikkal pedig annyiban, amennyiben a pszihikai jelensegeket metafizikai ismeretelmeleti feltevesek alapjan targyalja.3 A vallaspszihologia alapja a vallasfllozoflanak. Mindaketto a vallassal foglalkozik, de mig az elso a vallasnak individuumok vagy kollektivitasok szerint differencialt szubjektiv megjeleneseivel, melyeket a lelektan metodusai szerint targyal, addig a vallasbolcselet a fllozoflat nem az egyes vallasokra alkalmazza, hanem a vallasra mint ilyenre, mint az egeszeben es altalanossagaban tekintett emberi kozos elet tenyere.4 Azutan a vallaslelektannak existencialis iteletei vannak és csak kauzalis osszefiiggeseket allapit meg, de a vallasbolcselet igazaban ertekelo tudomany. Ez utobbi kerdesei a vallas fontossaga korai mozognak, tehat a teleologikus szempont az L. Altalimos resz II. fejezetoben a kfserleti modszert! 2 Itt az empirikus lelektanr61 van sz6. 8 Eisler, Worterbuch der philosophischen Begriffe3. II. Bd. p. 1073. 4 Siebeck, Lehrbuch der Religionsphilosophie. Freiburg, Mohr 1893. p. 34.

iranyado. Runnel toyed tehat, midon felvetve a kerdest, bogy a vallaspszihologia esupan egy resze-e a vallasfilozofianak, igy ir: Hatte sie blosz Ursprung and Wesen der subjektiven Frommigkeit zu ermittein, dann stunde es urn ihre besondere Aufgabe misslich ; denn diese Seite ihrer Obligenheiten findet bereits in der Religionsphilosophie ihre Erledigung. Nem, a vallas lenyegenek kerdese a primitiv m dveltsegii ember vallasakent tanulmanyozva, sajatos lelektani feladat. A lelektan van hivatva a genetikus modszer alkalmazasaval az emlitett kerdesre feleletet adni. Ezt az a datot a vallasbolcselet a vallas lelektanatal veszi at és nem megforditva : a vallas lelektana helyezkedik a bolcselet keretebe akkor, midon a vallas lenyegenek kerdeset targyalja. Latni fogjuk, hogy az idevago kutatasaink killonboznek is a vallasbolcselet kutatasaito1 és amennyi hibat és tevedest ezen a Oren kimutathatunk, az a pozitiv adatok hijja mellett a sajatos vallasbolcseleti spekulaciok alkalmazasanak tudhate) be. Rpen azert helyeselhetjuk csak James H. Leuba eljarasat, ki vallaslelektananak fuggelekekent epen lelektani alapon vonja a kritika iteloszeke el e a filozofusok altal adott definiciokat. 2 A vallas lelektanat igy elkillonitven a vallasboleselettol, vizsgaljuk meg, milyen vonatkozasban van azon tobbi tudomannyal, amelyek szinten a vallas terilleten mozognak. A vallas lelektani kutatasa, rne13,, mint latni fogjuk a vallas szociologiai vizsgalatat is reszben tartalmazza, egyedin alkalm as arra, hogy felelj en a kerdesre, vajjon a vallas csak az ertelem ketelyeinek és szarkazmusainak celpontja-e" vagy pedig megfelel a sziv koveteleseinek és sziiksegleteinek" és igy az emberi eletben olyan fontos sze- 1 Runze i. m. p. 188. 2 J. H. Leuba, A psychological Study of Religion. New- York, Macmillan 1912. p. 337-361. Appendix. Definitions of Religion and critical comments.

repet ton be, hogy abbol jogosultsaga is kovetkezik. Igyekszunk megalkotni a hit lelektanat, mondja Parodit és szivosabb, messzibb nyulo gyokereket fogunk itt talalni a jozan meggyozodesnl és logikus bizonyossagnal. A vallasi tiinemenyt, legalabb azt, ami eredeti es sajatos benne, mindinkabb pozitiv, elemi tenynek tekintik. Ha ezzel a tennyel szemben kritilcai vagy intellektualis nehersegeket tamasztunk, elaruljuk, hogy meg lenyeget sem fogtuk fel: ha teljesen meg akarjuk erteni, akkor mint tapasztalatot, az antudat egy sui generic dllapotcit kelt ertekelniink." Legkozelebb all a vallas lelektanahoz a vallastortenet. A vallaspszihologia a vallastortenetnek leglenyegesebb tamogatoja. Jol mondja Alexander, hogy a torteneti fejlodes gondolata nemcsak oksagi, sziiksegszerd kapcsolatokat keres a torteneti esemenyekben, hanem belso osszefaggest is."2 Ilyen benso osszefuggest a lelektani megismeres szolgaltat. Magat a szellemet kell torteneti megjeleneseben szemleltetni. Azert mondja Wielandt 3 hatarozott szavakkal : Am allerklarsten erwachst die Religionspsychologie aus der Religionsgeschichte, ja man dad ruhig sagen, dass die Religionsgeschichte gar keinen Sinn and auch keinen Wert fur das Verst5ndnis der Religion hat, wenn sie nicht zur Religionspsychologie wird. A t6rtenelemnek elettel kell telitettnek lennie, a tiszta tortenelem statisztikai karaktere nem felel meg korunk kivanalmainak. A vallastortenet iroinak a vallaslelektant jobban meltanyolniok kellene, azaz munkajuk kozeppontjaba magat a vallast allftani és annak benso vonatkozasait a szellemi elet egyeb oldalaival. Wielandt jogosan panaszkodik a mai vallastortenetek sivarsaga felett, aminek oka open D. Parodi, A vallets problemaja korunk gondolkozasaban. Huszadik Szcizad. 1914. 7-9. szam p. 8-9. Alexander. Milveszet.2 Budapest, 1908. p. 211. 3 Wielandl, Das Programm der Religionspsychologie. Tübingen, Mohr 1910. p. 3.

8 a lelektani kutatas elhanyagoldsdban all s hozzateszi, hogy a fobaj talán nem is ez a teny maga, hanem az a koralmeny, bogy a tortenetirok meg csak nem is erzik mulasztds ukat. Killonosen a primitiv maveltsegu nepek vallastortonetenek pszihologiai meltatasa bir a vallasbolcseletre, melynek eloiskoldjakent tekintjuk a vallaspszihologidt, nagy jelentoseggel. Igy tudjuk meg, hogy a vallas nem azonos sem a fetisizmussal, sem a mitologidval, sot itt nyeriink felvildgesitast arra nezve is. hogy az evolucio gondolatdnak szokasos alkalmazasa a primitiv muveltsegu nepeknel. jogosulatlan. A vallaspszihologidval atitatott tortenet mutatja meg, hogy a vallas elso megjelenesi formaja lenyegben azonos a mai kulturvalldsok legkivalobbikanak, a keresztenysegnek a lenyegevel. A vallaspszihologia tanitotta meg a tortenelmet arra, hogy a kultusznak nagyobb jelentoseget tulajdonitsanak, mint eddig tettek. Az irdsos dokumentumok igazi meltanyldsa elkepzelhetetlen a pszihologiai analizis nelkiil. Meg a keresztonyseg faforrasainak, az (5 es ejszovetsegnek pszihologiai meltanyldsa is nelkillozhetetlen (pl. a szoszoken), azert pl. teljes komoly figyelmet erdemelnek Vorbrodt bibliai valldspszihologiai kutatasai. Kurz man wird kiihnlich sagen durfen, die dem Religionsforscher gestellte Aufgabe einer wirklichen psychologischen Erforschung der Religion ist zwar schwer, aber nicht unmoglich.1- A multat csak a jelenbal ismerhetjuk meg. A vallas és torzsek, fajok kozotti osszefilggest, mely a multban torteneti szerepet jatszott, tigy isrnerjuk meg igazdn, ha a mai nepek és nemzetek vallaspszihologiai rajzat adjuk. A vallds lelektandnak a kath. dogmatikahoz val6 viszonya kozvetett. A dogmatika szigordan normativ jellegu tudomany és mint ilyennek nincs szilksegkepen koze a leiro jellegil lelektanhoz. Lehet ugyan, hogy argumentumai kozott felhaszndlja a i. m n. 7

9 vallaspszihologiai eredmenyeket, de ezeket nem kelt felhasznainia. Lehet pl., hogy Jezus Szent Szive kultuszanak helyesseget dogma fogja statualni, de ez nem azon az argumentumon fog nyugodni, hogy ma es mar keletkezesenek ideje ota a kath. hivokben igazi vallasi szilksegletet elegit ki e kultusz, bogy a jamborsagnak es istenfelelemnek erosita tamasza stb. E tekintetben a katolikus és protestans fel fogas homlokegyenest ellenkezok. Ez utobbira jellemzok Wielandt szavai :1 Lange genug hat die Dogmatik mit toten Begriffen operiert. Noch heute ist sie oft genug nur ein Hin- und Herrticken theologischer Ausdrucke. Das aber 1st ihr Ruin. Die Dogmatik hat Sinn und Wert nur in ihrer steten Beziehung zum wirklichen religiosen Leben. Sie darf zwar nicht dabei verbleiben, wie es sich einrnal findet, sondern sie hat zu prelfen, ob es echt und richtig 1st, und es soda.nn auch fur das verstandesmassige Erfassen auf den rechten Ausdruck zu bringen, aber sie muss vom lebendigen Inhalt der Seele ausgehen. Ugyancsak a protestdns pasztor felfogasa nyilvanul meg Vorbrodtban, midon a kovetkezoket frja : Die. Theologie, wenigstens die sog. Dogmatik ist vorlaufig die rackstandigste Disziplin aller Geisteswissenschaften, solange einer der bedeutendsten neuerer" Systematiker eine Reihe von anderen, auch jungeren, denkt wohl ahnlich die Dogmatik als Logik des Glaubens bezeichnen oder mit ethischen Kategorien, wie dem hochsten Gut, Gotterreich, mit Ideen und Normen, Erkennen ohne jede psychologische Orientierung spielen kann, ja fast mit Unkenntnis in Psychologie zu kokettieren scheint oder einen Satz schreiben darf : Die in Betracht gezogenen inneren Vorgange anlangend ist in der Dogmatik nie die Frage, was die Menschen erfahren, sondern was sie erfahren sollen 2" 1 Wielandt i.. m. p. 25. 2 Vorbrodt, Flournoy's Seherin von Genf und Religionspsyehologie. Leipzig, Meiner, 1914. p. 22.

10 Abb61, hogy a kulonbozo vallasi kepzeteknek a ki lonboza idokben killonboza ertekilk volt, a dogmatika szamara epen netn kovetkezik, hogy a dogmatikus felepitesnek masnak kell lenni, mint a regi idokben, mintha elonyt annak kellene adni, ami a szivet meginditja, nem pedig a valosag es igazsag felett lebeg." A dogmatika vallasi normak gyfljtemenye, mely ezen normak jogosultsagat a vallas lelektanan kivuleso eszkozokkel mutatja, ki. Ellenben szivesen veszik a vallaspszihologia szolgalatait azon tudomanyok, melyek a vallasos normak elfogadtatasat celozzak olyanok reszeral, akikhez a dogmatika nyelven szolni nem lehet. MielOtt a vallaslelektannak a lelkipasztorkodastanhoz valo viszonyat targyalnok, egy fontos kapcsolatra kell ramutatnunk, mely tudomanyunk és az erkolcstan kozott van. Ketfele erkolcstanrol szokas beszelni, u. mint a filozofiai es teologiai erkolcstanr61. Mind a ketto az erkolcsi ertekek tudomanya, csak mig az egyik pusztan az esz erejevel allapitja meg normait, a masik segitsegill veszi a kinyilatkortatast. Az els6 azt vizsgalja,1 hogyan kell az embernek eletet berendeznie, hogy emberi modon eljen, azaz az elete igaz es jo legyen, a masik, mely az elozonek tarnogatoja és kiegeszitoje, azt vizsgalja, hogyan kell az embernek elni, hogy termeszetfeletti celjat elerje. Hogy az ut6bbiban milyen szerepe van a vallasnak, azt felesleges reszletesen fejtegetni. A teologiai erkolcstan epen a killonbozo vallasok szerint differencialodik. Batran mondhatjuk, hogy igazan ertekesse csak akkor valik, ha az emberek pszihologiajaval szamot vet. Az erkolcstan foprincipiumainak ervenyben tartasa mellett az erkolcsi elairdsokat igen sokszor az individumunk szubjektivitasa szerint kell modositani. Aki uit mar gyantatoszekben, annak felesleges ezt bovebben fejtegetni. 1 ththrein, Moraiphilosophie. Freiburg, Herder W04. I Bd. p. 2.

11 De nagy befolyasa van a vallasnak az etikara is, amine altalaban befolyasa van a filozofiara. Teljesen igazat adunk Wiltmann latszolag meresz, de tenyek alapjan nyugvo kijelentesenek : Alle Philosophie fuszt auf der Religion, echte Philosophie auf der ganzen Religion, die wahre Philosophie auf der vollendeten Religion.' A filozofiai elmelkedes vallasi alapjat ki lehet mutatni az okori zofusoknal, de az iljkoriaknal is, hogy a kozepkort ne is emlitstik. Az etika ertekei is a vallas talajan nottek ki. Egyseges filozofiai erkolcstan maig sines és az etikak tartalmi nivojat az hatarozza meg, hogy mennyit kolcsonoznek at es iparkodnak pustan az Osz erejevel megokolni azokbol az elvekbol, melyeket a vallas, pontosabban az evangelium nytljt. A pragmatizmust tobb tekintetben elvetendonek tartjuk, de az erkolcstani elvek megitelesenel hasznalhatosaguk es gyakorlati erejiik figyelembevetele nelkillozhetetlen. Ezt a vallasi szankcio biztositja. Ebbol a kettos szempontb61 tehat a filoz6- fiai rendszerek, speciell az etikcik ertekenek a megcillapitasancil nelkidozhetetlen eljcirdsnak tartom azt a pszihologiai kutatdst, mely a szerz6 valldsi viszonyaira vonatkozik. Vagy nem lehet az aristotelesi rendszer teologiai alapjait kimutatni, nem lehet PldtOncil az Istenseg gondolatanak centralis erejet merlegelni, AquinOi Szent Tamils nem a kereszteny katolikus fflozofus ex asse, Roger Bacon a felvilagosult experimentator nem tartja-e epen olyan ertekes megismeresi modnak a belso intuiciot2, Kant nem a protestantizmus filozofusa-e3, egydltaldn a kal5nb6z6 korok valldsi elmelyedese vagy raciondlizmusa 1 Willmann, Geschichte des Idealismus. IL Bd. Braunschweig, Vieweg 1907. p. 3. 2 V. o. Dr. Czalco Ambrd: Roger Bacon a megismeresral. Religio 1912. (Harom kozlemony.) Ennek a veleiuonynek egyik eras hangortatoja Paulsen. V. o. Paulsen : Philosophia militans. 8-4 Berlin, 1908. p. 31.

12 nem liikroz6dik-e vissza filozofiai elmelkedeseiken is?' A tenyek sulya alatt osszeroppan az a velemeny, mely a filozofia es igy a filozofiai erkolestan szempontjabal feleslegesnek tartja a vallaspszihologiai kutata st. A vallaslelektannak meg nagyobb fontossaga van a vallasi pasztoracio teren. A lelkipasztornak a mi tudomanyunk szempontjabol killonosen ket milkodesi teret kell figyelembe venni:ink, me]yeken hiveivel erintkezik : a szoszeket és gyontatoszeket. Mindakettoben erkolcsi feladatokat kell megoldania, a kereszteny erkolcstan Ortelmeben kell a hi voket termeszetfeletti celjok elereseben segitenie. Pedagogiai munka es amint a pedagogia sohasem nelkillozhette a pszihologiat, ugy nem nelkillozheti a lelkipasztori Ili -nodes sem. De itt is kfflonbseg van a régi es uj idok kovetelmenyei szerint. Regebben a pedagogiaban hianyzott a gyermeki lelek pszihologiajanak tudatos kezelese, hiszen gyermeklelektanaink az utolso evtizedekbol datalodnak, de most ez ugyszalvan centralis helyet foglal el. Ep igy a pasztoracio tudomanyos kezelese okvetmegkivanja a pszihologia behatobb ervenyesiteset. Niebergall, aki ugy metodikai, mint a benne levo lelektani analizis tekinteteben kitilno tanulmanyt in errol a kerdesr612, a megoldando feladatot 1 A valldsos tudat akkor is a vallas jegyeben marad, ha tudomdnyos miivon dolgozik. Eleggd bizonyitja ezt a matematikai és fizikai munkak mogd Irt A. M. D. G. Ha pedig a tudomany kapcsolatban all a valhissal, mint ez a kozepkori filozofitiknal ketsegtelenill megvan, a johiszemd elfogultsdg bdtran drvenyesiilhet. A dialektika megblzhatatian, inert ellentetes celokra is alkalmazhato. Ezt a lehetoseget nem akarja.k Meg katolikus kozdpkori filozofia tortenetfrok figyelembe venni. A fa megitelesi szempont megis az marad, hogy a kozdpkori filozofusok mennyiben tettek eleget koruk sziiksdgleteinek. V. o. C,zak6 Lajos AmbrO : Abelard Ethikaja. p. 3. Budapest, 1909. Stephaneum. Niebergall, Die Bedeutung der Religionspsychologie fiir die Praxis in Kirche and Schule. Tübingen, Mohr 1909. 63. oldal. (411-474.)

13 szeles mederben targyalja és a kovetkezo pontokba foglaija: Legeloszor is a lelkekre vale hatas lehetoseget es hatarait kell targyalni, ennek felteteleit és eszkozeit. Azutan lehet egyes feladatokat megoldani az istentiszteletrol, a lelkipasztorkodasral (szorosabb ertelemben ertve itt e suit) es az iskoldrol. Ecelbol ismertetni kell az emberi lelket és azt az ideal t, mely kordl a lelkipasztori munka forog. ]s mindennek vallaspszihologiai alapon kell tortennie.1 Itt csak jelezzuk ezen feladatokat, mint olya- nokat, melyek a vallaspszihologiai feladatok kozill a lelkipasztorkodassal szoros osszefaggesben vannak, megoldasuk munkank kereten beltil foglal helyet, ahol is mint levont vagy levonhato kovetkeztetesek szerepelni fognak.lonosen ki kell emelnunk egy tenyt, mely Niebergall figyelmet kik erillte, s ez a vallas pszihopatologiajanak pasztoracionalis fontossaga. A lelki betegek szama igen nagy és ez a betegseg nagyon sokszor vallasi kepzeletekkel és erzelmekkel van egybekotve, ami nem is csoda, hiszen a vallas egesz lelkielettink befblyasolo es iranyito tenyezoje. Az ilyen emberek lelki kezelese, killonosen ha a betegseg nem extrem formaban jelentkezik, csak nagy lelektani tudas alapjan tortenhetik. Azert csak helyeselni lehet azon kurzusokat, melyeket elmegyogyintezetekben peldak alapjan tartanak teologusok szamara.2 A mondottakbal mar kovetkezik, hogy a vendspszihologianak mi]yen vonatkozasa van a pedagogiaval. A vallaspszihologia allapitja meg a vallas jelentoseget az emberi eletben es ezen megallapitas, teszi jogosultta a vends legfobb pedagogiai jelentoseget. A vallaspszihologia tehat, midon kimutatja egyreszt, hogy a vallas lenyegehez hozzatartozik az erkolcsi normakodex, masreszt hogy az erkolcsi 1 Niebergall, i. m. p. 413. E sorok IrOja is reszt vett egy ilyenen 1910-ben a Wien. mellett levo steinhofi sanatariumban.

- 14 - elvek megvalosithatasuk intenzitasat a vallasi szankciotol nyerik, mint az erkolesi celok megvalosithatasan faradozo pedagogia legfontosabb segedtudomanya szerep el. Tekintve azt a fontossagot, mellyel a vallaslelektan az emlitett tudomanyokra bir, olyan colzattal kell megirva lennie, hogy akar tart& maban keszen. akar a tartalmabol levonhato elvek szelesebb korii kidolgozasa alapjan ki is elegithetok legyenek a felsorolt kb vetelmenyek. Az a sok vitatkozo iras, mely tobb vallaspszihologus tollabol kikeriilt a vallaspszihologia celjara nezve, nem nagy jelentosegti, mert amint a pszihologianak a kultura minden agaba beleszolasa van es egy.01 konstrualt lelektannak annyira tokeletesnek is kell lenni, hogy az elvein valo tovabbepitessel meg is lehessen oldani az osszes kinalkozo feladatokat, itgy a vallcispszihologicitol sem kivcinhatunk eyyebet, minthogy tokeletes telektan legyen, amely a vallas benso jelentosegeral az emberi eletben lehet6leg pontos kepet nyiljtson. EbbOl azutan az osszes vele vonatkozasba 146 tudomanynak meg kell tudni kapni azon elveket, melyeket sajat teriiletehez a vallast erdekla jelensegekre vonatkozolag Meson venni kenytelen. Reszletes kidolgozast a megoldando sajatos lelektani feladat oriasi terjedelme miatt ezek a vallaspszihologiaban epen ligy nem nyerhetnek, mintahogy pl. a pedagogia sem kap az altalanos lelektanban teljesen a sajat celjaira alkalmazott reszletes felvilagositast. A sajatos vallaspszihologiai feladatokat pedig a kovetkezokben veljiik feltalalni : 1. A vallaspszihologia targyara, fontossagara és modszerere vonatkozo kutatasok, mint amelyek tudomanyunk tudomanyvoltat biztositjak és azt eszkozlik, hogy teljes filozofiai apparatussal eptiljon fel. 2. A vallas keletkezesenek lelektana a vallas lenyegerol ad felvilagositast és megailapitja dnalanossagban azt a szerepet, melyet a vallas a lelki el etben jatszik.

15 3. Azon ttinetek vizsgalata, melyekben a vallas a normalis és patologikus individuumokban nyilvanul. A normalis tunetek vagy kozonsegesek, vagy eminens (extrem) jelensegek. 4. a) Idetartozik tehat a kozonseges vallasi jelensegek pszihologiaja és 4. b) az eminens vallasi jelensegek lelektana. Vegezettil azon jelensegek lelektani targyalasa, melyek vallasi jelleggel birnak, de nem alkotnak igazi vallast. Ezeket pszeudovallcis lelektana c. alatt foglaljuk ossze. Ezek alapj6n konyviinket a kovetkezokepen osztjuk fel : I. ALTALANOS RESZ. 1. A vallaspszihologia targya, fontossaga, felosztasa es rovid tortenete. 2. A vallaspszihologia modszertana. 3. A vallaspszihologia irodalma. IL KULONOS RESZ. A) A vallas keletkezesenek és lenyegenek attain,- nos pszihologiaja. B) A kifejladott vallas lelektana. a) Normalis vallaspszihologia. 1. Kozonseges vallasi jelensegek lelektana. 2. Eminens vallasi jelensegek lelektana. b) A vallas pszihopathologi6ja. C) A pszeudovallas lelektana. Tablazatos attekintesben : Vallcispszihologia I. FilozOfiai resz II. Pszihologiai resz. ---, A) B) C) Targy. A vallas A kifej16- A pszeudo- M6dszer. keletkezese- do tt vallas vallas a i Tortenet. nek lelektana. lelektana. E I Irodalom. lelektana. Norm alis lelektan, Patologikus lelektan. KozOnseges vall. jelensegek pszih. Eminens vall. jelensegek lelektana.

16 A kovetkezokben roviden osszefoglaljuk a vallaspszihologia tortenetere vonatkozo adatokat. A vallaspszihologiai kutatast mar 1863-ban Fechner ajanlotta es celul tiizte ki den religiosen Glauben mit dem psychophysischen Wissen in Einstimmung zu bringen?"1 Azonban a vallaspszihologia igazi hazdja nem Nemetorszag, nem is Europa, hanem Amerika lett. Pratt, kinek adatait reszben atvesszilk 2 az amerikai vallaspszihologia viszonyaira nezve, jol jegyzi meg, hogy mig az amerikai tudomanyossag majdnem mindig angol, nem et és francia konyvekbol veszi at a problemakat és megoldasuk modszeret, egy tekintetben, a vallaspszihologia tekinteteben, teljesen a maga laban halad. Mig europai filozofusok es antropologusok a vallast mar regota tanulmanyortak, a modern pszihologia empirikus modszereit mégis az amerikai pszihologusok alkalmaztak a vallas kutatasara. Ennek okat Pratt ket kortilmenyben talalja : egyik az a nevezetes szerep, melyet a vallas az amerikai eletben jatszik, a masik a vallas szabad es valtozatos fejlodese A vallaspszihologiai kutatas kiindulasi pontja és focentruma a Clark-egyetem, melynek profeszszora G. Stanley Hall ugy maga, mint tanitvanyai, induktiv modszerrel vallaspszihologiai temakat dolgortak ki. Igy egy egesz kis tarsasag alakult ki, mely a Clark fele vallaspszihologiai iskolat alkotta. A kiadvanyok olyan kutatasokkal kezdodtek, melyek a fejlodesi evek lelektanara vonatkoznak. 1882-ben jelent meg Dr. Hall-nak egy cikke a Princeton Review-ban The Moral and Religious Training of Children, melyet kesobb Iljra felvettek William H. Burnham és Arthur H. Daniels. Mindkettonek 1 Zeitschrift fiir Religionspsych. Bd. I. p. 2. Zur Einfiihrung. 2 Die Religionspsychologie in den Vereinigten Staaten. Von Prof. I. B. Pratt. Uebersetzt von Anna Luise Muthmann'. Zeitschr. far Religionspsych. Bd. III. p. 89 98.

1 William H. Burnham, A Study of Adolescence. Pedagogical Seminary I. 1891. 174-195. Arthur H. Daniels, The new life, a study in regeneration. American Journal of Psychology VI. 1895, 61-103. 2 Amer. Ir. of Psy., 1896. Vol. VII. pp. 309-385. 3 Leuba ertekezesei fel vannak sorolva ezen mu 301-362. 0ldalain. Pratt, i. m. p. 91. 2 17 tanulmanyal empirikus adatokon nyugszik és reszben kerdoivekre yak') feleletekbol, reszben anthropologiai adatokb61 vannak osszegyiljtve. Az elso igazan ertokes mu 1896-ban James H. Leuba tollabol keralt ki. Leuba akkor meg a Clark egyetemhez tartozott, jelenleg a lelektan tandra a Bryn Mawr College-en (U. S. A.) Az els6 ertekezes cline : Studies in the Psychology of Religious Phenomena (on conversion) és mint emlitettilk 1896-ban jelent meg.2 AzOta 1912-ig 23 ertekezese es egy konyve jelent meg: A psychological study of Beligion, its origin, function and future. New-York, Macmillan 1912.3 Leuba munkassaganak jellemzeset Pratt a kovetkezokben adja : 4 Aus verschiedenen,quellen sammelte er Material fiir seine Studien, besonders aus den veroffentlichten Berichten fiber die Bekehrung hervorragender FiThrer, sowie durch frageweise Ermittelungen. Er legte in diesen empirischen Ergebnissen den Grund zu seinen Schlussen und analisierte dann die psychologischen Vorbedingungen, die zur Bekehrung fuhren, die Krisis selbst und den Zustand, der darauf folgt. Er beschrieb den Geisteszustand des begeisterten Gldubigen, wies die Notwendigkeit der A.ufgabe des eignen Ichs als eine Vorbedingung far die Bekehrung nach und die plotzliche und passive Natur der Umwandlung, wenn sie eingetreten ist, und legte so die psychologischen Grundlagen fur die christlichen Glaubenssatze vom Glauben, von der Rechtfertigung, der Vergebung u. s. w. der ganze Hergang wurde vom naturalistichen Standpunkt aus behandelt,

18 die notwendigen Folgerungen gezogen und die Mee von einem ilbernatiirlichen Eingreifen ausgeschieden. Wir milssen, mondja Leuba, den Glauben als auf specifischen und immer identischen psychologischen Erscheinungen beruhend auffassen." Leuba konyvet mi is felhasznaltuk és amenynyiben hasznaltuk, kritikat is mondtunk rola. Itt altalanossagban csak annyit mondhatunk, bogy tudom nyos allaspontja, melyrehato és szakavatott analizisei cehbeli pszihologussa avatjak. Egy evvel Leuba els6 vallaspszihologiai ertekezesenek megjelenese utan Dr. Hall vezetese alatt ket fiatal tudos, Edwin D. Starbuck és E. G. Lancaster adtak ki vallaslelektani tanulmanyokat. Kiilonosen Starbuck konyve keltett nagyobb feltfinest, nemet nyelvre is leforditottak,1 sot Nemetorszagban mar azon gondolkortak, hogy a vallaspszihologiai munkassag alapjaul valasztjak, de ezt a tervet szerencsesen elejtettek. Starbuck a megteres lelektanaval foglalkozva, a statisztikai eljarast 2 alkalmazta, am ennyiben kerdoiveket bocsatott ki és a beerkezett feleleteket statisztikai alapon.feldolgorta. Bar egy csorno ertekes adatot tartalmaz es ugy teoretikus eredmenyei, mint praktikus kovetkeztetesei felette hasznalhatok, meg sem tette helyesen, hogy egeszen a kerdolvekre hagyatkozott es azok tartal mat sokszor vakon elfogadta. Vorbrodt, a kivala nem et vallaspszihologus, azon eloszoban, melyet Starbuck konyvenek nemet forditasahoz irt, nagyon ajanlja a Starbuck-fele eszkozok es modszer atvetelet.3 Man moge Fehlerquellen bei Starbuck im Laufe der Diskussion aufdecken, Variationen Religionspsychologie. Empirische Entwieklungsstudie reliaiosen Buwusztseins. Von Dr. Edwin Diller Starbuck. Unter Mitwirkung von G. Vorbrodt tibersetzt von Pastor Friedr. Beta. Leipzig 1909. Zwei Bande. 2 Lasd ennek mibenletet és erteket a H. fejezetben. A vallaspszihologia modszertana. Starbuck Bd. I. p. XV.

1 Emile Boutroux, William James. Deutsch von Dr. Bruno Jordan, Leipzig, Veit 1912. 2* -- 19 in den Resultaten bei uns in Deutschland gegen Amerika feststellen, das alles darf nicht hindern, Mittel und Methoden von Starbuck abzulauschen und zu tibernehmen. A Clark egyetem egyeb erdemes kiadvanyai kozott emliti Pratt Hylans (Public Worship, Chicago 1901), Hall (Adolescence, New York 1904) és Moses (Psychological aspects of Religious Worcester 1906) maveit. Valamennyire jellegzetes a tenyek nagy szeretete, amellyel neha ttilzasokba, is esnek, de meggondolando, bogy ez a hiba egy fiatal tudomanynal mindig megbocsathato. Igen nevezetes munkat vallaspszihologiai teren James szolgaltatott, a kivalo Harward egyetemi pszihologus, a pragmatizmus es pluralizmus faradhatatlan szovivoje : The Varieties of Religious Experience cim m el, mely az Edinburgban (1901-1902) tartott Gifford eloadasoknak konyvalakban osszegyiljtott sorozata. Ez a munka is megjelent nernet es francia nyelven, a franciaknak killonosen James egyik nagy tiszteloje, Rmile Boutroux ajanlotta.1 James az u. n. eminens eseteket targyalja, tisztan empirikus bazison all, de a Clark iskolara jell emzo oriasi adathalmazt nelkillozi sein Buch ist nicht eine blosse psycho] ogische Studie gewisser Spielarten der religiosen Erfahrung; es macht auszerdem einen Versuch zu sehen, ob die studierten Tatsachen nicht als auf eine letzte Bedeutung hinzielend betrachtet werden konnen, und ob sie nicht in der einen oder anderen Weise auf tieferen philosophischen Religionsfragen beruhen. Bekanntlich zieht Professor James den Schluss, dasz diese Tatsachen von echter und tiefer Bedeutung sind, dasz die religiose Anschauung vom Universum der Wahrheit naher kommt, als die beschrankte Ansicht der Naturwissenschaft, und dasz wir es als eine

20 nachweisbare Wahrheit der Psychologie annehmen konnen, dasz der bewuszte Mensch im Zusammenhang mit einem erweiterten Selbst steht, durch welches ihm erlosende Erfahrungen zustromen.1 James egyik kritikusa, Irving King, a vallas individualisztikus felfogasaval szemben annak szocialisztikus eredetet és fejlodeset hangstilyozza. Pratt Psychology of Religious Belief-jeben, New York 1906. analizalja a vallast es azt igyekszik kimutatni, hogy az harmas alakban lep fel: mint primitiv hiszekenyseg, ertelmi és erzelmi vallas. Semmi uj adattal nem gazdagitotta a vallaspszihologiat, de kituno tankonyvet irt George B. Outten, The psychological Phenomena of Cristianity New York, 1912. cimmel. Roviden igen sok problemat targyal. Az amerikaiak praktikus erzekere vall, bogy a vallast pszihoterapiai celokra is felhasznaltak. Azon lelki betegsegeknek, melyeknek a pesszi-, mizmus az alapja és az athato kedelyvilaga, legjobb gyogyitoja az optimizmus es sernmisem alkalmasabb optimisztikus vilagnezet ebresztesere, mint a vallas. Ilyen felfogassal irodott Worcester-, nek Religion and Medecin, New York 1908 cimu konyve. Az arnerikai 'Aida foleg Nemetorszcig-ban talalt ergs kovetesre. James es Starbuck muveit leforditjak es 1907461 kezdve egy tartalmas folyairatot adnak ki Zeitschrift fur Religionspsychologie cimmel, mely azonban 1913-ban megszunt. A protestans teologusok veszik keziikbe a vallaspszihologiat azzal a celzattal, bogy teologiajukat fellenditsek. Az emlitett folyoiratot is erns protestans szellem lengi at es a vallaspszihologia legtobbszor Ugy szerepel, mint a teologia segedtudomanya, amelyet igy ' Pratt i. m. p. 96.

21 altalanossagban nem lehet elfogadni. Az a rendkiviili melyet Nemetorszcig-ban Wundt gyakorolt a pszihologiai elmelkedesre s amely a vallaspszihologiaban a V51kerpsychologie idevago kotetei reven juthatna ervenyesillesre, meglatszik a Zeitschrift fur Religionspsychologie azon fejezetein, melyek az individualisztikus kutatasok hatterbe szoritasaval a vallaslelektan teren is a neplelektan modszereit akarjak ervenyesiteni. Kar, hogy ezen a teren Wundt oriasi munkassaga dac6ra sem jutottak tovabb az angol Tylbr modositott animizmusanal, ami mint Mini fogjuk oriasi elmaradottsagot jelent. A nemet szellem filozofiai jellegere vall, hogy a modszertani kerdesekre nagy gondot forditottak, bar a sokszori vitatkozas (kulonosen Wobbermin, Vorbrodt)1 semmi pozitiv megillapodasra sem vezetett. Mint jeles gondolkodot emlitsilk meg onallo miivevel G. V orbrodt-ot Beitrage zur religiosen Psychologie : Psychobiologie and Gefuhl. c. muvevel. E konyv erdeme, mint Engert jeles kritikaja 2 kimutatta, hogy szerze vallaspszihologiat probalt irni és hogy gondos pszihologiai argurn entacio utan elvetette Schleiermacher elmeletet. Kar, hogy fogalmai nem tisztak, szandekosan hornalyos és kifejezeseiben keresett komplikaci6 van. Ez az idegenszerilseg sokszor nemcsak a kifejezesekben, hanem a tartalomban is megnyilvanul. A vallas keletkezesere vonatkozo etnologiai kutatasok teren a pszihologia hozzajarulasa nelkiil szerencsesebb Franciaorszag es Ausztria. Franciaorszagban a szociologiai iskola, Durkheim es tanitvanyai, a L'Annee Sociologique munkatarsai foglalkoznak a vallas keletkezesenek kerclesevel és ezen iskola legkivalobb termeke Durkheim-nek Les formes elementaires, de la vie religieuse c. konyve L. II. fejezetiinket : A vallaslelektan modszertana. 2 Revue Neo-Seholastique XVI. Aimee (1909) p. 638-639.

22 -- Paris, Alcan, 1912), mellyel kesobb mi is reszletesebben foglalkozunk.1 Ausztridban Lang elmeletere, mint a melynek legnagyobb fontossgga van a primitiv ember vallaspszihologiai viszonyaira, von Schroder hivta fel a figyelmet, de legalaposabban W. Schmidt dolgorta fel és fejlesztette tovabb.2 Ugyancsak a Lang-fele elmelet tovabbfejlesztoje a svdjci René Hof/mann, aki az emlitett elmeletet az osszes primitiv muveltsegu nepekre kiterjesztette.3 Magyarorszdgon a vallaspszihologia eddig igen mostoha sorsban reszesult. Nem katolikus reszrol vallaspszihologia nem is jelent meg. Reszben a vallaslelektan korebe tartozik Szelenyi pozsonyi ev. teologiai akademiai Omar szekfogialaja a misztikamellyel a misztika lelektananal foglalkozunk. Katolikus szerzo miive : Wiedermann Karolynak : A vallcis lelektana, Budapest, Szent Istvan Tarsulat 1911. 82 oldal c. munkgja. Ezt a konyvet nem lehet a melyseges csalodottsag erzete nelkul o1 vasni. Igazaban semmi koze a lelektanhoz sem, meg kevesbbe a vallaspszihologiahoz. A problemakkal sines tisztaban, pedig egy tudomanyos mu legelso kelleke, hogy sajat feladatait, melyek megoldasara vallalkozott, ismerje. A modszertani kutatgs is hianyzik, de ezt szerzo talán a nepszerilsegre valo torekves tekintetebal hagyta el. Killonben ugy a fejezetek megvalasztasaban, mint a bens6 tartalom elrendezeseben, nagy a rendszertelenseg. Meg stilyosabbakka teszi ezen hibakat a szerzo erosen 1 Emiltstik meg meg a francia mtivek kozill Delacroix, Etudes d'histoire et de psychologie du mysticisme. Les Brands mystiques chretiens. Paris, Alcan, 1908. c. milvet; de la Grasserie, Psychologie des religions ; Murisier, Des maladies du sentiment religieux c. munkakat. 2 Schroder és Schmidt munkassagaro1 reszletesen 4 Kulanos Resz I. fejezetaen lesz szo. Hoffmannrol reszletesebben u. o.

23 megnyilvdnulo apologetikus tendencidja. Az apologetikus munek olyannak kell lenni, hogy a targyrol szolo modern tudds minden ertekes eleme a maga teljessegeben ervenyesaljon ; de hogyan varhattuk volna ezt szerzotal, akinek olvasottsdga, filozofiai tuddsa és lelektani analizdlo ereje egyarant sekelyes.' Masik move, melyben pszihologizal, epen olyan modon es ertekkel, mint a vallas lelektandban ; A hit elem,zese lelektani es dogmatikus szempontbol. Esztergom, Buzdrovics 1911., teologiai munka, epen azert e helyen nem foglalkozhatunk vele, mert munkank tudomanyos es elfogulatlan szinezetenek arthatn a. Altaldban feltiino volt sokaig a katolikus teologusok reszvetlensege a valldspszihologia irant. Ennek kat reszben abban taldlom, hogy a kat. teologia a maga teljes egeszeben nem erezte a hianyat annak a tudomanynak, mely fogyatekossagokat volna hivatva betolteni. A kat. teologidnak nem kell annyira sohajtozni a valldspszihologiai szellemben nevelt lelkipasztorok utan, mert az Egyhdz novendekeit eddig is a minden modern I TViedermann konyveben rejlo kisebb hibak koziil talalomra kikapunk nehanyat : Az ethnologiai irodalom ismerete Schanz apologiajaig terjed nala (p. 1); a lelektanban a tehetsegekkel" operal, pedig csak egy kisse kellett volna modern auktorokat tanulmanyoznia, hogy errol letegyen; amit (p. a) Schleiermacherrot mond, az nem igaz (V. 0. Schatz tanulmanyat Zeitschr. fiir Religionspsych. Bd. V. p. 382-383.) Amit a 12-13. oldalon a vallas intellektualisztikus magyarazatar61 mond, teljesen hamis, ha tanulmanyorta volna a szerz6 a primitiv ember vallasat, akkor nem irna ilyeneket. Amit a 29. oldalon mond (A vallas szigorii kotelezettseg stb.) abban van valami igazsag, de ilyen formaban nem lelektanba, hanem ifjusagi exhortacioba val.& A 33. oldalon az erzelemr61 sz616 resz lelektanilag szinten nem helyes, csak intellektualisztikus pszihologiak tartjak (pl. Ziehen), HOffding epen az ellenkez6 mellett argumental. Kant, Bergson, James (mint pragmatista) nem idevaliik, nem mint lelektani auktorokr61 van r6luk szo. A vallaspszihopatologiaja hianyzik, a tudatalatti-t szerzo nem erti stb.

24 lelektanntil epen lelektani tekintetben hasznalhatobb elmelkedesekkell es a lelektani hatds azon egyeb pompas eszkozeivel nevelte, melyekre jelen tanulmanyunk kereteben mutatunk rd. Azert a kat. teologia szamdra a valldspszihologia nem annyira a praktikus, mint inkabb a tisztan tudomanyos jellegevel fontos. A nemet teologusok kozill Linwurzky (jersuita) foglalkozott a vallaspszihologidval, de egy, a modern valldslelektant ismerteto ertekezesen kiviil egyeb eddig nem ldtott tole napvilagot. 1 Gond ljunk arra a pszihologiai mestermiire, melyet Loyolai Szent Ignae alkotott meg Elmelkedes-eiben (V. 6. Payot velemenyk : Az akarat nevel4se, Budapest 1905. p. 61.)

MASODIK FEJEZET. Ft vallaspszihologia metodikaja. A modszer 6,1talanos jelentoseget valamely tudornanyos kutatas, illetve a kutatas eredmenyei kozlesenek kereteben, nem kell nagyon hangallyoznunk. A modszer altalaban valamely gondolattartalom eszszerii, folytonos és altalanos ervenyii targyalasi modja. Az iskolazatlan, rutinszeril, nemkillonben a nem folytonos, hanem ugrala eljardsnak, valamint a szeszelyesnek, a tevedesek és hibak foforrasainak, a rnodszeres &Ards az ellentetje. Sie sichert das konforme Vollziehen and die rechte Verbindung der Denkbewegungen, verbtirgt also vorzugsweise die Denkrichtigk eit, m o nclj a Willma.nn.' Taine2 pedig a kovetkez6 szavakkal erositi a modszer fontossagat : Tout depend de la methode : aussi j'y reviens. Par methode j'entends le moyen d'avoir des perceptions vraies, en d'autres termes les conditions necessaires pour avoir une suite de perceptions vraies. Mint emlitettilk, a vallaspszihologia a vallasos tudat jelensegeinek tenyeit és valtozasait ismerteti es torvenyszerilsegeit allapitja meg. Hogy tehat azokrcil a kutatasi modokrol, melyeknek osszeseget modszer neve alatt foglaljuk ossze, beszelhesstink, elso feladatunk megallapitani, hogy a vallasos at- Philosophische Propadeutik. 1. Teil Logik Wien 1905. p. 103. Sa vie et sa correspondance. Paris 1902. p. 116.

26 tiles csakugyan kalonall6 feladat-e a lelki elet killonbozo jelensegei koreben, vagyis megallapftani a zt, hogy az altalanos lelektan kereteben helyet foglalhat-e akar mint annals epen olyan problemaja, mint az erzet. emlekezet stb., sz6val mint egy szingularis jelenseg,1 vagy pedig olyan komplexumnak bell tekintenunk, mely az altalanos lelektan szingu- Idris jelensegeit is magaban foglalva, mint a lelki elet magasabb kepzadmenye azok min degyikenek vagy sajatos jelleget kolcsonoz, vagy a maga ktilonallo sajatossaganak szolgalataba killonbozo modon, kulonbozo qualitasokban, intenzitasokban 611itja be, amint azt a lelki 610 egyeb magasabb kepz6dmenyei teszik pl. miiveszet stb. Nyilvanval6, hogy amint a tudomany egyeb 6gainak modszeret maga a tudomany eredmenyes fejlodese statualja, de azutan a szisztematizalt tudomanynak elere kell allitanunk mint iranyt szab6 format azonban a A szingularitas tonyet tagadja TVundt.,,In der Tat lehrt uns die Beobachtung, dass es ebensowenig Vorstellungen gibt, die nicht Gefiihle und Triebe von werschiedenen Starke in uns erregen, wie ein Fiihlen und Wollen, das sich nicht auf irgend welche vorgestellte Gegenstande bezbge." Grundzuge der Psychol.4 Leipzig 1901. p. 18. Vogt ehhez hozzaffizi: Ist das wirklich Tatsache? Kann wirklich niemand z. B. einen Blick auf ein Buchergestell oder auf ein Fenster werfen, ohne von einer Riihrung befallen oder von einem Trieb angeregt zu werden? Stundenbilder der philos. Propedeutik. I. Bd. Psyohologie. Freiburg 1909. p. 25. Wundt, ismet : Nur durch unsere isolierende Abstraktion werden diese (namlich die verschiedenen psychischen Vorgiinge : Wollen, Fuhlen, Vorstellen) voneinander geschieden. In Wirklichkeit 1st keiner derselben fiir sich allein im Stande, einen seelischen Vorgang zu bilden ; jeder fordert die andern als seine erganzende Bestimmungen." System der Philosophie p. 563 ; Philos. Studien 1890 p. 542. Erre ismet talaloan jegyzi meg Vogt: Also jeder psychische Vorgang ist recht stets ein Konglomerat von Wahrnehmen, Fiihlen, Streben? Wie mogen denn die Gefiihle und Bestrebungen beschaffen sein, die sich z B. beim Voriiberzug einer Schar Vogel notwendig mit dieser Wahrnehmung einstellen? Oder miissen wirjemand, der bei einer soldien Gelegenheit ganz und gar gleichgiiltig bleibt, auch jede Warnehmung absprechen. I. m. p. 25. a Wundt idezetekkel egyiitt.

-27 teljesseg es tokeletesseg kovetelmenye nelkill, ugy a vallaspszihologia modszereinek a kutatdsanal tulajdonkeppen azzal kell szarnot vetniink, hogy milyen eredmenyeket koszonhetank az eddig alkalmazott modszereknek, alavetve ezeket a logika metodologiaja altalanos torvenyeinek s csak azutan foglalhatjuk ossze a vallaspszihologia módszerere vonatkozo kutatasaink eredmenyeit. A modszertani fejtegetes tehat kettos jellegu lesz : leiro és normativ. Bevezetestil tenykent fogadjuk el a vallaspszihologia letezeset es a vallast mint olyan lelki kepzodmenyt tekintjiik, mely a lelki elet magasabb alkotasai kozott akkent foglal helyet, hogy a szingularis jelensegek alkoto reszeit kepezik, amint az altalanos pszihologiai miivek is tenykent fogadjak el a lelektan letezeset akkor, midon annak bevezeto fejezeteiben modszertani kutatasokat vegeznek. Ezek elarebocsatasa utan feladatainkat, melyeket a fejezet kereteben kell megoldanunk, tehat a kovetkezokben foglalhatjuk ossze : a) Annak a kerdesnek az eldontese, hogy vajjon alkalmazhatok-e az altalanos pszihologiai eljarasi modok, vagy targyunk sajatossaga azoknak bizonyos fokti -modositasat kivanja ; és b) az altalanos pszihologia modszeres eljarasan kiviil egyeb eljarasi modok alkalmazandok, illetve alkalmazhatok-e? Lassuk tehat egyenkint az altalanos pszihologia modszereit, hogy azutan szamot adhassunk azoknak a vallaspszihologiaban valo alkalmazhatosagar61. a) Az altalanos pszihologia m6dszerei. Mivel a pszihologianak nines sajatos tapasztalati tartalma, hanem az altalanos tapasztalat a targya 1 egkozvetlenebb sajatossagaban,' azert csak 1 Wundt, Grundriss der Psychologie 9. Leipzig 1909. p. 24. Titchener, Lehrbuch der Psychologie. Deutsch von 0. Klemm. Leipzig, 1910. I. Bd.. 2.

28 ugyanolyan modszerei lehetnek, mint amilyenekkel altalaban a tapasztalati tudomanyok egyreszt tenyeikhez jutnak, tnasreszt amelyekkel azokat analizaljak es oksagi Osszekottetesbe hozzak. A modszertani feladat itt tehat ismet kettos iltra terelodik eloszor azt kell kutatnunk, hogy a pszihologia hogyan nyeri anyagat, masodszor pedig azt, hogy a nyert anyagot hogyan dolgozza fel.' aa) Az anyagnyeres modszerei. A pszihologiai metodikanak orokervenyil szabalyat sopen fejezi Schiller verse,2 mely szerint Willst du dich selber erkennen, so sieh wie die andern es treiben. Willst du die andern verstehn, blick in dein eigenes Herz. S csakugyan soha senki sem ketelkedett abban, hogy a pszihologiai kutatas magunk és mcisok megfigyelesevel kezdodik. Ribot a kovetkezo attekintheto megkillonbortetesekben mutatja be a pszihologiai anyagszerzes modszereit a maguk teljessegeben :3 1. A szubjektiv vagy bens6 megfigyeles modszere, amely direkt, kozvetlen és kizarolagosan a psziho- I ogi a saj atj a. 2. Az objektiv vagy kiilso megfigyeles modszere. A megfigyeles anyaga a megfigyel6 pszihologuson kiviil van, epenagy mint a chemia anyaga a chemikusnak, vagy a fizika anyaga a fizikusnak. Itt ketfele eljarasi modot killonbortethetank meg : a) az egyik direkt; más emberekre es pszihikai funkciakkal biro elolenyekre vonatkozik ;?)) a masik indirekt ; kerdezi es magyarazza az ember szellemi tenykedesenek produktumait, arnely szellemi tenykedes individualis munkakban, vagy szocialis, kollektiv organizaciokban van. 1 Elsenhans, Lehrbuch der Psychologie. Tübingen 1912. p. 35. Idezi Ebbinghaus-Diirr, Grundziige der Psgchologie. Leipzig 1911. p. 63. De la methode dans les sciences. Irtak tobben. Paris, 1909. Psgchologie par Th. Ribot p. 230.

29 -- 3. A pszihologiai kiserletezes, mely a pszihologiat a termeszettudomanyok keretebe illeszti bele. Vagy norm alis ttinemenyekre applikaltatik ez a sajatos ertelemben vett kiserletezes, vagy a szellemi betegsegeket, abnormis tunemenyeket teszi vizsgalcidasa targyava es igy letestil a patologikus modszer. Lassuk ezen felsorolt modszereket egyenkent. 1. A magunk megfigyelesenek a modszere letesiti az introspektiv pszihologiai adatokat s annak ellenere, hogy a legszubjektivebb s tisztan individualis, mégis minden pszihologiai kutatasnak alapjat kepezi. A magunk lelki allapotainak megfigyeleset szigordan meg kell kalonbortetntink az egyszerti eszrevevest51. Az eszreveves csak a lelki allapot tudatossagat jelenti, de a megfigyeles a raja vala reflexiot is feltetelezi. Ez a reflexio nem minden embernek a sajatossaga, vannak olyan emberek, akik hogy ezt a paradoxont hasznaljuk ilgyszolvan teljesen magukon kival elnek, impresszioikat egeszen elejtik a reflexio tekintete el61, mig masok a folyton sajat lelki elmenyeik boncoloi, azok felett topreng6, okaikat, lefolyasuk erosseget kutato elmek. Ez utobbiak a szilletett pszihologusok. Az onmegfigyeles alapvet6 fontossaga abban rejlik, hogy a masok lelki allapotaira is csak a sajat elmenyeink alapjan kovetkeztethettink. Latni fogjuk azonban, hogy az onmegfigyelesnek sajatos akaddlyai vannak, melyek merlegelese inditott nehany, a filozofiai gondolkodas torteneteben jeles szerepet vivo tudost arra, hogy az onmegfigyeles lehetoseget tagadjak. Hogy csak a legkivalobbakat emlitsilk, pl. Kant' igy it : Will er (der Mensch) auch nur sich selbst erforschen, so kommt er, vornehmlidh was seinen Zustand im Affekt betrifft,... in eine kritische Lage : namlich dasz, wenn die Triebfedern Anthropologie in pragmatischer Hinsicht. S. W. VII, b. 5. Id. Elsenhans, i. m. p. 35.

30 in Aktion treten, er sich nicht beobachtet, und wenn er sich beobachtet, die Triebfedern ruhen. Es Comte, a pozitivizmus nagymestere és a tudomanyoknak pozitivista szellemben valo osztalyozoja, a pszihologiat kihagyta a tudomanyok sordbol, mert a szellemnek onmaga altal yak) ugy velt direkt megfigyelese tiszta illuzio.l Denn jeder Zustand einer stark ausgesprochener Leidenschaft, d. h. eben derj enige, dessen Beobachtung am wesentlichsten sein warde, ist mit dem Zustand der Beobachtung notwendig unvereinbar. Was aber die in derselben Weise angestellte Beobachtung der intellektuellen Erscheinungen betrifft, wahrend sich diese vollziehen, so ist dieselbe eine offenbare Unmoglichkeit. Das denkende Individium warde nicht vermogen, sich in zwei zu teilen, von denen das eine denken, wdhrend das andere das Denken beobachten wiirde. Das das beobachtete und das beobachtende Organ in diesem Falle identisch sein warden, wie konnte eine Beobachtung stattfinden? Wundt szerint2 az individualis pszihologidban a tiszta megfigyeles exakt ertelemben ki van zarva. Sie ware nur denkbar, wenn es ahnliche beharrende und von unserer Aufmerksamkeit unabhangige psychische Objekte gabe, wie es relativ beharrende und durch unsere Beobachtung nicht zu verandernde Naturobjekte gibt.3 Es konyvenek tijabb (kilencedik) kiadasdban... so muss hier jene Absicht der Beobachtung, wenn sie in der Form der gewohnlichen, nicht durch experimentelle Hilfsmittel unterstiltzten Selbstbeobachtung ausgefiihrt wird, entweder die zu beobachtenden Tatsachen wesentlich, verandern oder ganz und gar unterdrileken.4 1 Elsenhans nemet idezetet hasznaljuk u. o. = Wundt, Grundriss der Psych.6 p. 29. Id. Eisler, Worterbuch der philosophisclisn Begriffe.' II. Bd. Berlin 1910. p. 1087. lasd Psychologische Methoden cfmszot! 4 TVandt i. m. 9. kiadas p. 27.