TÉNYFELTÁRÁSI ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ ÉS

BUDAPEST, GRASSALKOVICH U. 3. SZ. ALATTI INGATLAN TÉNYFELTÁRÁSI ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ ÉS BEAVATKOZÁSI TERV 2014. április

TARTALOM 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 2. ALAPADATOK 1 2.1. A TÉNYFELTÁRÁS SORÁN ÉRINTETT TERÜLET PONTOS LEHATÁROLÁSA, AZONOSÍTÁSA, TULAJDONOSI VISZONYOK 1 2.2. A TÉNYFELTÁRÁSRA KÖTELEZETT SZERVEZET ADATAI 2 2.3. A TÉNYFELTÁRÁS ÉS BEAVATKOZÁSI TERV KÉSZÍTŐINEK ADATAI 3 2.3.1. Tervezés, dokumentálás 3 2.3.2. Mintavételezés és laboratóriumi vizsgálatok 3 2.3.3. Fúrási munkálatok 3 2.4. A KÁROSODÁS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBA TÖRTÉNŐ BEJEGYEZTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOK 4 2.5. A FELSZÍN ALATTI VÍZBEN, ILLETVE A FÖLDTANI KÖZEGBEN ELŐFORDULÓ SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSÉNEK FELELŐSSÉGI VISZONYAI 4 2.6. FELHASZNÁLT DOKUMENTÁCIÓK, ALKALMAZOTT JOGSZABÁLYOK 7 3. ELŐZMÉNYEK 9 3.1. A MÁR ELVÉGZETT KÁRMENTESÍTÉSI SZAKASZOK, KÁRELHÁRÍTÁS, KÁRENYHÍTÉS BEMUTATÁSA 12 3.2. KORÁBBI FELMÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE 12 3.2.1. FTV vizsgálatok (1988) 12 3.2.2. Atlasz Szövetkezet vizsgálatai (1994) 15 3.2.3. Felügyelőségi vizsgálatok (2010) 16 3.2.4. Bálint Analitika Kft. vizsgálatai (2010) 17 4. A TÉNYFELTÁRÁS SORÁN ÉRINTETT TERÜLET BEMUTATÁSA 18 4.1. TERÜLETHASZNÁLATOK A TERÜLETEN 18 4.1.1. A terület használatának története és a telephelyen korábban folytatott tevékenységek ismertetése 18 4.1.2. A területen jelenleg folytatott tevékenységek 19 2014. április

4.2. A TERÜLET ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 19 4.2.1. Földrajzi elhelyezkedés és morfológia 19 4.2.2. Éghajlat 20 4.2.3. Földtani, talajtani adottságok 20 4.2.4. Hidrológiai és hidrogeológiai adottságok 20 4.2.5. Élővilág 21 4.2.6. Védendő természeti vagy épített értékek 21 4.3. A LEHATÁROLÁSHOZ IGÉNYBEVETT ESZKÖZÖK, LÉTESÍTMÉNYEK MŰSZAKI ADATAI 21 4.4. TERÜLETI VÍZHASZNÁLATOK BEMUTATÁSA 21 4.5. A TERÜLET ÉRZÉKENYSÉGI BESOROLÁSA 21 4.6. A HATÁLYOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV SZERINTI TERÜLETHASZNÁLATI BESOROLÁS 22 5. AZ ELVÉGZETT TÉNYFELTÁRÁS MÓDSZERTANA 23 5.1. A TÉNYFELTÁRÁSI TERV 23 5.2. TEREPI MUNKÁLATOK BEMUTATÁSA 24 6. TÉNYFELTÁRÁS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE 26 6.1. VIZSGÁLT TERÜLETEK 26 6.2. VIZSGÁLT SZENNYEZŐ ANYAGOK 28 6.3. LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK 29 6.3.1. Földtani közeg 29 6.3.1.1. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok) 29 6.3.1.2. Klórfenolok 31 6.3.1.3. Dioxinok 31 6.3.1.4. Összes alifás szénhidrogén (TPH-GC) 32 6.3.1.5. Fémek és félfémek 32 6.3.1.6. Robbanóanyagok 35 6.3.1.7. Egyéb szervetlen komponensek 35 2014. április

6.3.1.8. Egyéb szerves oldószerek 36 6.3.1.9. Összefoglaló 36 6.3.2. Felszín alatti víz 36 6.3.3. A lakásokban lévő kezeletlen fa tárgyak vizsgálata 37 6.3.3.1. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) 37 6.3.3.2. Klórfenol 37 6.4. GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK 39 6.5. FÖLDTANI, VÍZFÖLDTANI ADATOK PONTOSÍTÁSA A FELMÉRÉSI EREDMÉNYEK ALAPJÁN 40 6.5.1. Részletes földtani felépítés 40 6.5.2. Részletes vízföldtani felépítés 40 6.6. A SZENNYEZETT TERÜLET TÉRBELI LEHATÁROLÁSA 41 6.6.1. Földtani közeg szennyezettsége 41 6.6.2. Felszín alatti víz szennyezettsége 41 6.7. VÁRHATÓ SZENNYEZÉS-TERJEDÉSI VISZONYOK, A VESZÉLYEZTETETT TERÜLET TÉRBELI LEHATÁROLÁSA 41 6.8. A SZENNYEZETTSÉG EREDETÉNEK MEGHATÁROZÁSA 42 7. MENNYISÉGI KOCKÁZATELEMZÉS, D KÁRMENTESÍTÉSI CÉLHATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA 44 7.1. JAVASOLT (D) KÁRMENTESÍTÉSI CÉLHATÁRÉRTÉKEK 45 7.2. MENTESÍTENDŐ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA A D KÁRMENTESÍTÉSI CÉLHATÁRÉRTÉKEK ALAPJÁN 46 7.2.1. Mentesítendő földtani közegek 46 7.2.2. Mentesítendő felszín alatti vizek 46 8. A BEAVATKOZÁS RÉSZLETES BEMUTATÁSA 47 8.1. A BEAVATKOZÁS KONCEPCIÓJA 47 8.2. A BEAVATKOZÁS MÉRETEZETT LEÍRÁSA 48 2014. április

9. A TÉNYFELTÁRÁS ALATT ÉS AZT KÖVETŐEN ÜZEMELTETETT KÁRMENTESÍTÉSI MONITORING BEMUTATÁSA 49 10. BEAVATKOZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÁRMENTESÍTÉSI MONITORING BEMUTATÁSA 49 2014. április

ÁBRÁK 1.1. ÁBRA: ÁTTEKINTŐ TÉRKÉP, M=1:200.000 1.2. ÁBRA: TOPOGRÁFIAI TÉRKÉP, M=1:25.000 1.3. ÁBRA: RÉSZLETES HELYSZÍNRAJZ 6.1 6.17. ÁBRA: SZENNYEZETTSÉGI TÉRKÉPEK MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET: KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 8247-6/2011. IKT. SZ. HATÁROZATA 2. MELLÉKLET: KATASZTERI TÉRKÉP ÉS TULAJDONI LAP MÁSOLATOK 3. MELLÉKLET: ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 14/78/6/2012. ÜGYSZÁMÚ HATÁROZATA 4. MELLÉKLET: SZAKÉRTŐI, TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOK IGAZOLÁSA 5. MELLÉKLET: KORÁBBI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK: FTV VIZSGÁLATOK (PH, VEZETŐKÉPESSÉG, TOXIKUS FÉMEK), FELÜGYELŐSÉG VIZSGÁLATA (FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS TALAJ), BÁLINT ANALITIKA KFT. VIZSGÁLATAI (TALAJ ÉS OLDALFAL) 6. MELLÉKLET: MINTAVÉTELI ÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYVEK 7. MELLÉKLET: TALAJ ÉS TALAJVÍZ EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZATAI 8. MELLÉKLET: VÉGLEGES ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY 9. MELLÉKLET: GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK ÉRTÉKELŐ JELENTÉSE 10. MELLÉKLET:STATIKAI ÁLLAPOTFELVÉTEL 11. MELLÉKLET:MENNYISÉGI KOCKÁZATELEMZÉS 2014. április

2014. április

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A tárgyi ingatlanon az 1950-es évektől az 1970-es évekig állami megrendelésre egy kisiparos (Wilhelm Gyula) vegyipari tevékenységet folytatott. A tulajdonos halálát követően (1979.) a vegyipari tevékenység megszűnt, az ott maradt vegyszerek a szakszerűtlen tárolás következtében szétszóródtak. Az örökös eredménytelen keresése után az ingatlanvagyon az államra szállt. A veszélyes hulladékok összegyűjtésére és elszállítására csak 1987-ben került sor a Budapest XX. Kerületi Tanács megbízásából, majd az 1988-as vizsgálatok alapján a felszínközeli talajréteg toxikus fémekkel szennyezettnek adódott. Az ingatlant 1993-ban az Önkormányzata Fekete László Gyula részére értékesítette. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy a vevő kötelezettséget vállal a szennyezés - termőföldcserével történő felszámolására, ami a Felügyelőség által is elfogadott dokumentáció alapján megtörtént. 2003-ban Fekete László Gyula az Olimpia Kft. részére értékesítette az ingatlant, mely cég 2 db, egyenként háromlakásos társasház építésére kért és kapott építési engedélyt az Önkormányzatától. A használatbavételi engedélyt 2006-ban kapták meg, a lakók ekkor kezdtek beköltözni a társasházba. 2010. június 18-án, majd június 21-én robbanást történt a társasház alatt. A robbanás után elvégzett vizsgálatok alapján a lakóingatlan talajának felső 0,5-1,5 méteres, helyenként 4,5 méteres mélységig toxikus, erősen rákkeltő anyagokkal (klórfenolok, dioxinok, policiklusos aromás szénhidrogének) valamint növényvédő szerekkel (DDT, atrazin) szennyezettnek adódott. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozatában kötelezte a KDV Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot a Budapest, belterület 184400 hrsz. ingatlanon a felszín alatti víz és földtani közeg tekintetében részletes tényfeltárás végzésére és beavatkozási terv készítésére. A Vízügyi Igazgatóság fellebbezést nyújtott be a határozat ellen. Időközben (2012. január 1-től) a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság feladatait a vízügyi szervezet átalakításával részben a Nemzeti Környezetügyi Intézet és területi kirendeltségei vették át. Az OKTVF 2012. május 14-én kelt 14/78-6/2012. ügyszámú határozatában az elsőfokú végzést helybenhagyta, ugyanakkor a kötelezett személyét megváltoztatta, felszólította a Nemzeti 1 2014. április

BUDAPEST, GRASSALKOVICH U. 3. SZ. ALATTI INGATLAN Környezetügyi Intézetet a KTVF: 8247-6/2011. számú határozat rendelkező részében előírtak teljesítésére. A NeKI a feladat végrehajtására közbeszerzési pályázatot írt ki, melyet az ENV-BAL Konzorcium (Enviroinvest Kft. és Bálint Analitika Kft.) nyert. A tényfeltárás keretében az alábbi fúrási és mintavételi feladatok elvégzésére került sor: Kert részben: gépi fúrás, felszín alatti vízig, 10 m-es, 2 db a 2 és 3 jelű furatok, gépi fúrás 5 m mélységig, 6 db, 4, 5, 11/B, 12, 16 és 17 jelű furatok, gépi fúrás akadályoztatás miatt 1 m mélységig került kialakításra a 11/A jelű furat (kémiai vizsgálatok nem történtek), kézi fúrás 5 m mélységig, 14 db, FF1-FF14 jelű furatok. Lakóépületeken belül: kézi fúrás 4 m mélységig, lakásonként 1 db, összesen 6 db, FF15-FF20 jelű furatok. A tényfeltárás keretében elvégzett analitikai vizsgálatok száma: Laboratóriumi vizsgálat: Talaj Talajvíz Szűrővizsgálat a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet szerint 3 db 2 db Toxikus nehézfém (Króm, Kobalt, Nikkel, Réz, Cink, Arzén, Molibdén, Szelén, Kadmium, Ón, Bárium, Higany, Ólom, Bór (B), Ezüst, Vas, Mangán) 122 db - Szervetlen vegyületek (nitrát, szulfát) 15 db - Szervetlen vegyületek (ph, vez.kép, fluorid, klorid, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát, ammónium-ion) 127 db - - 128 db 128 db 13 db - - - Összes alifás szénhidrogén TPH 5 db - Benzol és alkil benzolok BTEX 5 db - Policiklikus aromás szénhidrogén PAH (legalább 17 komponens) 158 db - Halogénezett alifás szénhidrogén (legalább 15 komponens): 5 db - Halogénezett aromás szénhidrogén (legalább 22 komponens) 5 db - Klórfenolok (legalább 17 komponens) 158 db - 2 2014. április

Poliklórozott dibenzo-dioxinok és furánok (PCDD/F) 12 db - Növényvédőszerek (Triazinok, DDT, egyéb klórtartalmú peszticidek) 5 db - Robbanóanyagok (pikrinsav és fémsói) 74 db 2 db GC-MS screen 20 db 2 db beltéri fal minták vizsgálata klórfenolok és PAH beltéri fakorlát/bútor klórfenolok és PAH 6 db 6 db A vizsgálatok kapcsán az alábbi megállapítások születtek: Robbanóanyagok sem a talaj, sem a vízmintákban nem voltak kimutathatók. Fémek tekintetében mérvadó szennyezést a higany és a molibdén esetén tapasztaltunk. Egyéb szerves mikroszennyezőket elhanyagolható mennyiségben volt azonosítható. Egyéb szerves oldószereket a mintákban nem detektáltunk. Rákkeltő és mutagén anyagok közül a dioxinszennyezés a felszín közeli rétegben (0,0-0,5 m) meghaladja a határérték 100-szorosát. A sekély, 0,5-1,0 m mélységben a szennyezés 300-400-szorosa a határértéknek. A PAH-ok és a klórfenolok szintén rákkeltő hatású anyagok, 0,0-1,5 m-ig nagy kiterjedésben és magas koncentrációban vannak jelen. A talajvíz tartalmaz szennyezőanyagokat, de B szennyezettségi határérték alatti koncentrációban (pl. BTEX, VOCl, PAH, peszticidek). A mérési eredmények alapján a bútorok és faanyagok adszorbeálták a klórfenolokat és a PAH-okat (több, mint két évtizede betiltották a klórfenolok és a PAH-ok fa tartósításra történő alkalmazását). A területen jelenlévő rákkeltő anyagok együttes jelenléte szinergista hatással járhat. Ezeket az anyagokat lakókörnyezetben nem szabad megtűrni. A részletes kockázatelemzéssel meghatározott D kármentesítési célállapot határértékekre vonatkozó javaslat a Budapest XXIII. Grassalkovich utca 3. alatti ingatlan talajára multifunkcionális, lakóterület-használat esetén: szennyezőanyag csoport szennyezőanyag neve B szenny. hat.érték Talajban maximális koncentráció D kárment. hat.érték dioxinok [ng/kg TEQ] PCDD/F 5 2008,6 60 fémek/félfémek bárium 250 300 300* 3 2014. április

szennyezőanyag csoport szennyezőanyag neve Talajban B szenny. hat.érték maximális koncentráció [mg/kg] cink 200 640 640* higany 0,5 15 0,8 molibdén 7 874 874* réz 75 112 112* szelén 1 1,2 1,2* PAH-ok [mg/kg] klórfenolok [mg/kg] Jelölések: B D D kárment. hat.érték naftalin 0,013 0,0043 1-metil-naftalin 0,005 0,0017 2-metil-naftalin 0,005 0,0017 acenaftilén 0,119 0,0397 acenaftén 0,028 0,0093 fluorén 0,055 0,0183 fenantrén 1,93 0,6433 antracén 0,265 0,0883 fluorantén 5,92 1,9733 pirén 4,76 1,5867 benz(a)antracén 3,05 1,0167 krizén 2,78 0,9267 benz(b)fluorantén + 4,27 1,4234 benz(k)fluorantén benz(e)pirén** 1,59 1,59 benz(a)pirén 2,15 0,7167 indeno(1,2,3-cd)pirén 1,87 0,6233 dibenz(a,h)antracén 0,417 0,139 benz(g,h,i)perilén 1,2 0,4 összes PAH 1 30,4 9,61 2,6-diklórfenol** 0,001 0,001 2,4-diklórfenol 0,005 0,005* 2,4,6-triklórfenol 0,003 0,003* 2,4,5-triklórfenol 0,006 0,006* 2,3,4,6-tetraklórfenol** 0,106 0,106 2,3,4,5-tetraklórfenol** 0,025 0,025 pentaklórfenol 0,238 0,15 a 6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FvM rendelet szerinti B szennyezettségi határérték javasolt kármentesítési célállapot határérték * a szennyezettség maximális koncentrációja, amely a vizsgált expozíciós körülmények között kockázatot nem okoz ** szükséges toxikológiai adatok hiányában a kockázatértékelés ezekre a szennyező anyagokra nem terjedhetett ki. Vastagon jelölve a reverz kockázatbecsléssel visszaszámolt, a kármentesítéssel elérendő célkoncentráció, amely azt mutatja, hogy a maradvány-szennyezettségből eredő kockázat az elfogadható tartományon belüli. 4 2014. április

A 184400 hrsz. ingatlanon belül feltárt szennyezésre a lehetséges talajmentesítési technológiák közül a szennyezés jellegéből eredően gyakorlatilag csak a szennyezett földtani közegnek a D kármentesítési célhatárértékig történő kitermelése jelenti az egyetlen lehetséges megoldást (ex situ off site technológia). A beavatkozás során a tényfeltárás által meghatározott területről és mélységből a szennyezett talajtest kitermelését és elszállítását kell megvalósítani. A kitermelt, határértéket meghaladó koncentrációjú szennyezett talaj veszélyes hulladéknak minősül, elszállításáról és ártalmatlanításáról csak arra jogosultsággal rendelkező cég gondoskodhat. A munkagödrök kialakításához szükséges lesz a lakóépületek elbontására. A lakóházak az épületek melletti zavartalan munkavégzést is akadályozzák. Mivel az alapzat, és a vizsgálatok szerint az épület belső felülete is szennyezett, vélhetően a lebontás után az épület maradványai is veszélyes hulladék lerakóra kerülnek. A bontás során becslés alapján 550 tonna építési bontási hulladék keletkezik, amelyet veszélyes hulladékként kell kezelni és ártalmatlanításáról gondoskodni. A kármentesítés befejezését követően a munkagödrök visszatemethetők, és mivel a szennyezett talaj elszállításra kerül, a földhiányt igazoltan tiszta talaj beszállításával kell megvalósítani. A 184400 hrsz. ingatlanon belül végzett vizsgálatok alapján a talajszennyezettség B szennyezettségi határértékig történő lehatárolása ezidáig nem történt meg, néhány komponens tekintetében a telekhatáron létesített fúráspontban is határérték feletti szennyezés volt kimutatható, külső területeken pedig nem történtek vizsgálatok. A feltárt szennyező anyagok rendkívüli veszélyessége (rákkeltő és mutagén) miatt egyrészt javasolt a Budapest, 184400 hrsz. ingatlanon azonnal megkezdeni a mentesítési munkálatokat, másrészt a kármentesítéssel párhuzamosan kiegészítő tényfeltárás keretében a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben előírt B szennyezettségi határértékig történő lehatárolást is el kell végezni. 5 2014. április

2. ALAPADATOK 2.1. A TÉNYFELTÁRÁS SORÁN ÉRINTETT TERÜLET PONTOS LEHATÁROLÁSA, AZONOSÍTÁSA, TULAJDONOSI VISZONYOK A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban KDV KTVF) KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozatában (1. sz. melléklet) a Budapest 184400 hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan írta elő részletes tényfeltárás elvégzését és beavatkozási terv készítését. Az érintett terület Budapest D-i részén, a XXIII. kerületben (Soroksár) található. A vizsgálatra kötelezett terület a Budapest, XXIII. ker. Grassalkovich u. 3. sz. (Ékes u. 11.) alatt található 184400 hrsz-ú ingatlan. A tényfeltárás során vizsgált ingatlan adatai: Helyrajzi szám: Budapest, belterület, 184400 Cím: 1238 Budapest, XXIII. ker. Grassalkovich út. 3., 1238 Budapest, XXIII. ker. Ékes u. 11. Területe: 1.570 m 2 Tulajdonosok: Hrsz. Tulajdonos Tulajdoni hányad Tul címe 184400/0/A/1 Bagyánszki Zoltán Gábor 1/2 Bagyinszki-Dobos Annamária 1/2 1203 Bp. Zamárdi u. 9-11. II/5. 184400/0/A/2 Mihályi Emese 1/1 1137 Bp. Katona József u. 28. 2/10. 184400/0/A/3 184400/0/B/1 Harasztia László 1/2 Harasztia Larissza 1/2 Benczédy Zsófia 1/2 Hajdu Péter 1/2 1138 Bp. Ékes u 11. 1. ép. fszt. 3. 1203 Bp. Topánka u. 6. IV/28. 184400/0/B/2 Tankócziné Daróczi Andrea 1/1 1108 Bp. Dombtető u. 8. VIII. 34. 184400/0/B/3 Kollár Beáta 2/3 1027 Bp. Szász Károly u. 1. fszt. 1 2014. április

Hrsz. Tulajdonos Tulajdoni hányad Tul címe Puskás Artúr 1/3 10. A vizsgált területre vonatkozó tulajdoni lap másolatok és a földhivatali kataszteri térképet a 2. sz. mellékletben találhatók. A vizsgált 184400 hrsz-ú ingatlan sarokponti koordinátái: EOV Y EOV X 654 815,8 230 008,9 654 865,6 230 058,3 654 882,4 230 046,4 654 818,6 229 985,1 A Budapest 184400 hrsz-ú ingatlanon a 6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendeletben meghatározott B szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezés volt kimutatható több szennyező anyag tekintetében. 2.2. A TÉNYFELTÁRÁSRA KÖTELEZETT SZERVEZET ADATAI A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozatában kötelezte a KDV-Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot a Jelentés a 1238 Budapest, Soroksár, Ékes u. 11. Társasház fsz. 6. lakásban történt robbanás okának feltárásáról, továbbá előzetes környezeti állapotfelméréséről című dokumentáció alapján a felszín alatti víz és földtani közeg tekintetében részletes tényfeltárás végzésére és beavatkozási terv készítésére. Az OKTVF 2012. május 14-én kelt határozatában (3. sz. melléklet) az elsőfokú végzést megváltoztatta, és felszólította a Nemzeti Környezetügyi Intézetet a KTVF: 8247-6/2011. számú határozat rendelkező részében előírtak teljesítésére. Tényfeltárásra és beavatkozási terv készítésére kötelezett: A cég elnevezése: A cég rövidített elnevezése: Nemzeti Környezetügyi Intézet NeKI A cég székhelye: 1012 Budapest, Márvány u. 1/D Adószám: 15796026-2-41 2 2014. április

Államháztartási egyedi azonosító: 332339 2.3. A TÉNYFELTÁRÁS ÉS BEAVATKOZÁSI TERV KÉSZÍTŐINEK ADATAI 2.3.1. Tervezés, dokumentálás A tényfeltárás tervezői feladatait a Nemzeti Környezetügyi Intézet látta el. A cég elnevezése: A cég rövidített elnevezése: Nemzeti Környezetügyi Intézet NeKI A cég székhelye: 1012 Budapest, Márvány u. 1/D Adószám: 15796026-2-41 Államháztartási egyedi azonosító: 332339 A mérési adatok feldolgozásánál szakértői segítségnyújtást (4. sz. melléklet) végzett az Imsys Mérnöki Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.). 2.3.2. Mintavételezés és laboratóriumi vizsgálatok A tényfeltárás során a mintavételezési feladatokat és a laboratóriumi vizsgálatok a NeKI megbízásából a NAT által akkreditált Bálint Analitika Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft. végezte. A Bálint Analitika Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft. akkreditációs jogosultságai a Nemzeti Akkreditációs Testület (NAT) honlapján (http://nat.hu/adatbazis/reszletesoldal.php?azon=3071) elérhetők. A cég elnevezése: A cég rövidített elnevezése: Bálint Analitika Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft. Bálint Analitika Kft. A cég székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 144. A cég cégjegyzék száma: Cg. 01-09-463714 Telefon: (1) 206-0732 Telefax: (1) 382-6137 E-mail: Akkreditációs száma: balintanal@t-online.hu NAT-1-1666/2011. 2.3.3. Fúrási munkálatok A tényfeltárás során a fúrási munkálatok a NeKI megbízásából az ML Geotechnika Kft. végezte. 3 2014. április

A cég elnevezése: ML Geotechnika Kft. A cég székhelye: 1184 Budapest, Lakatos út 61-63. A cég cégjegyzék száma: 01-09-687332 A cég adószáma: 11999980-2-43 2.4. A KÁROSODÁS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBA TÖRTÉNŐ BEJEGYEZTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOK A tényfeltárás során vizsgált ingatlan a Budapest, belterület, 184400. 2.5. A FELSZÍN ALATTI VÍZBEN, ILLETVE A FÖLDTANI KÖZEGBEN ELŐFORDULÓ SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSÉNEK FELELŐSSÉGI VISZONYAI A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) a következőképpen rendelkezik: Jogi felelősség általános alapjai 101. (1) A környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért. (2) A környezethasználó köteles ( ) c) környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket azzal a céllal, hogy korlátozza vagy megelőzze a további környezetkárosodást és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatások további romlását; d) környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani; e) az általa okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket viselni. ( ) 4 2014. április

102. (1) A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztető magatartást folytatták. (2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. ( ) Közigazgatási jogi felelősség 102/A. ( ) (2) A környezethasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott környezetkárosodást megelőző intézkedéseket megtenni, valamint környezetkárosodás esetén a helyreállítási intézkedések megtétele során a) elsődleges helyreállítási intézkedésként a környezetnek vagy valamely környezeti elemnek, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatásnak az eredeti állapotát vagy ahhoz közeli állapotát helyreállítani; b) kiegészítő helyreállítási intézkedésként amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre, ba) a károsodott környezeti elemet erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni, bb) ha a ba) pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elemet vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást - a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező -, erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni. ( ) (5) A környezetvédelmi igazgatási szerv a (2) bekezdésben, illetve a 101. (2) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetben a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a) kötelezi a környezethasználót az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott szükséges környezetkárosodást megelőző, valamint helyreállítási intézkedések megtételére; b) megteheti a szükséges környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállítási intézkedéseket saját maga, illetve azt mással elvégeztetheti. 5 2014. április

A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet kimondja 21. (1) A pontszerű szennyezőforráshoz tartozó valószínűsíthető szennyezettség, illetve károsodás esetén a 19. (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a köz érdekében kármentesítést kell végezni. (2) Kármentesítésre kötelezett, aki a Kvt. 101 102/A. -ában meghatározottak szerint felelősséggel tartozik. (3) Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter a 20. (4) bekezdés szerinti szervezet útján, e rendeletben foglalt követelmények betartásával. ( ) 20. (1) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) célja: a) a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele, valamint a szennyezettség kockázatának csökkentése, és a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése; b) a felszíni vizekben okozott károk kármentesítése; c) a természetben okozott károk kármentesítése. (2) Az OKKP a felelősségi körtől független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, az állami felelősségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik. (3) Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról az érintett miniszterekkel együttműködve a miniszter gondoskodik. (4) Az érintett miniszterek közzéteszik a felelősségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következett be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesítőben közzétenni. A tárgyi ingatlanon az 1950-es évektől az 1970-es évekig állami megrendelésre egy kisiparos (Wilhelm Gyula) vegyipari tevékenységet folytatott. A tulajdonos halálát követően (1979.) a 6 2014. április

vegyipari tevékenység megszűnt, az ott maradt vegyszerek a szakszerűtlen tárolás következtében szétszóródtak. Az örökös eredménytelen keresése után az ingatlanvagyon az államra szállt. A veszélyes hulladékok összegyűjtésére és elszállítására csak 1987-ben került sor a Budapest XX. Kerületi Tanács megbízásából. Szintén a tanács megbízásából 1988-ban megállapították, hogy az ingatlan talaja toxikus fémekkel szennyezett. Az elvégzett vizsgálatok alapján a területen található szennyező anyagok forrása az 1950-es és 1970-es években a tárgyi területen végzett vegyipari tevékenység, valamint a nem szakszerűen végzett vegyianyag tárolás. Mivel a végzett vegyipari tevékenység állami megrendelésre történt, illetve a tevékenység folytatója jogutód nélkül halt meg, a környezeti kár mentesítéséért felelős a Magyar Állam. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozatában kötelezte a KDV Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot a felszín alatti víz és földtani közeg tekintetében részletes tényfeltárás végzésére és beavatkozási terv készítésére. A Vízügyi Igazgatóság fellebbezést nyújtott be a határozat ellen. Időközben (2012. január 1-től) a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság feladatait a vízügyi szervezet átalakításával részben a Nemzeti Környezetügyi Intézet és területi kirendeltségei, részben az Országos Vízügyi Főigazgatóság és területi szervei vették át. A Vízügyi Igazgatóság 2012. április 12-én kelt levelében foglaltak szerint a feladat végrehajtására biztosított forrással a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezik, a kármentesítési feladatok végrehajtása már nem a Vízügyi Igazgatóság feladata, melynek értelmében az Igazgatóság kéri, hogy a KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozat kötelezettjeként a Nemzeti Környezetügyi Intézetet nevesítse. Az OKTVF 2012. május 14-én kelt 14/78-6/2012. ügyszámú határozatában (3. sz. melléklet) az elsőfokú végzést helybenhagyta, ugyanakkor a kötelezett személyét megváltoztatta, felszólította a Nemzeti Környezetügyi Intézetet a KTVF: 8247-6/2011. számú határozat rendelkező részében előírtak teljesítésére. 2.6. FELHASZNÁLT DOKUMENTÁCIÓK, ALKALMAZOTT JOGSZABÁLYOK 1. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről; 7 2014. április

3. 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 4. 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról 5. 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól; 6. 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről; 7. 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól; 8. FTV 87/1761-45 témaszámú szakvélemény a Budapest, XX. kerület Marx Károly u. 3. szám alatti telek talajszennyeződési vizsgálata 1988. 9. Végleges építésügyi szakértői vélemény a Társasház Grassalkovich u. 3. 1238 Budapest, Soroksár, Ékes u. 11. sz. alatti épület földszint 6. albetétjének állapotáról, az állapotot előidéző robbanásról és a további teendőkről Dr- Lámer Géza, 2010. november 10. Talajvizsgálat és szakvélemény a Budapest, XX. Grassalkovich u. 3. sz. alatt talált környezetszennyezésről (hrsz: 184400) - Altasz Tervező és Szolgáltató Kisszövetkezet, 1994. 11. Jelentés a 1238 Budapest, Soroksár, Ékes utca 11. társasház fsz. 6. lakásban történt robbanás okának feltárásáról, továbbá előzetes környezeti állapotfelmérésről - Bálint Analitika Kft., 2010. 12. Felügyelőségi vizsgálatok, 2010. 8 2014. április

3. ELŐZMÉNYEK A tárgyi ingatlanon az 1950-es és 1970-es években állami megrendelésre egy kisiparos (Wilhelm Gyula) vegyipari tevékenységet folytatott. A tulajdonos halálát követően (1979.) a vegyipari tevékenység megszűnt, az ott maradt vegyszerek a szakszerűtlen tárolás következtében szétszóródtak. Korábbi dokumentumok utalnak arra, hogy az elhagyott ingatlanon szándékos rongálás történt és ismeretlen személyek és az akkori tanácsi szervek képviselői a vegyszeres hordók tartalmát a földre borogatták. Ekkor a vegyi reakciók hevessége miatt a területen tűz ütött ki. A közegészségügyi hatóság a szomszéd ingatlan talajvíz kútját betemetette az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó talajvíz miatt. Az örökös eredménytelen keresése után az ingatlanvagyon az államra szállt. Feltételezhető volt a terület szennyeződése, így 1987-benn a Budapest XX. Kerületi Tanács megbízta a Rejuvena Környezetvédelmi és Számítástechnikai Gazdasági Munkaközösséget a veszélyes hulladékok összegyűjtésére és elszállítására, majd 1988-ban a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot a talajszennyezés feltárására. Az 1988-ban elkészült dokumentáció megállapította, hogy a terület talaja a felszín közeli rétegekben toxikus fémekkel (cink, réz, nikkel, ólom) szennyezett, mely szennyeződés kárelhárítására vonatkozóan javasolta a szennyezett talaj (legalább a gócpontokban) 0,5 m mélységig való kitermelését és a feltárt szennyvíz szikkasztó műtárgy felszámolását. A tárgyi ingatlant 1993-ban Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának jogelődje Pestszenterzsébet - Soroksár Önkormányzata Fekete László Gyula részére értékesítette. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy a vevő kötelezettséget vállal a szennyezés - termőföldcserével történő - felszámolására. Fekete László Gyula az ATLASZ Tervező és Szolgáltató Kisszövetkezet által készített szakvéleményt benyújtotta a Budapest Főváros XX. Kerület Önkormányzatához. Budapest Főváros XX. Kerület Önkormányzata eljárásában szakhatóságként kereste meg a Felügyelőséget, aki KF: 20.000/1994. számú szakhatósági állásfoglalásában a fent hivatkozott szakvéleményben megjelölt szennyeződések kitermeléséhez és a kitermelt szennyezett talaj elszállításához kikötésekkel hozzájárult. Budapest Főváros XX. Kerület Önkormányzatának megkeresésére a Felügyelőség KF: 20.000-3/1994. számú levelében úgy nyilatkozott, hogy a hozzá megküldött dokumentációk alapján a szennyezett talaj elszállítása megtörtént, amivel az ingatlanon korábban történt szennyezettséget megszüntették. 9 2014. április

2003-ban Fekete László Gyula az Olimpia Kft. (2837 Vértesszőlős, Meredek utca 3.) részére értékesítette az ingatlant, mely cég 2 db, egyenként háromlakásos társasház építésére kért építési engedélyt Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatától. Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata az építési engedélyt VIII-638/2004. számon, a végleges használatbavételi engedélyt VIII-1659/4/2006. számon adta meg, azonban - a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan - egyik eljárásában sem kereste meg a környezetvédelmi hatóságot szakhatóságként. 2010. június 18-án a tulajdonosok robbanást észleltek a földszint 6. sz. albetét alatt. A robbanás 2010. június 21-én megismétlődött. A Felügyelőség a rendelkezésre álló adatok alapján 2010. július 13. napján helyszíni szemlét tartott a tárgyi ingatlanon, mely során hatósági mintavételezésre is sor került. A robbanás során felszínre került pince talajából vett mintákból a múltbéli területhasználatok, valamint a fellelt hatósági dokumentumok által nyert információk szerint indokolt szennyező komponensek (toxikus fémek, összes alifás szénhidrogének, halogénezett alifás és aromás szénhidrogének, valamint ökotoxikológiai vizsgálatok) tekintetében a Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma vegyvizsgálatokat végzett. A vizsgált minták a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján nem minősültek szennyezettnek, így azok alapján kármentesítési eljárás indítását szükségtelennek tartották. A robbanásokat követően Budapest XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata által felkért statikus szakértő 2010. június 21-i szemlét követően megállapította, hogy a lakás belső aljzata alatt feltehetően üreg van és ez a lakás használatát életveszélyessé teszi. Az Önkormányzat ezért az ingatlan tulajdonosait egyetemlegesen kötelezte az életveszélyes állapot végleges megszüntetése érdekében szakértői vélemény készítésére. A robbantást kiváltó okok feltárásával és a szakértői vélemény elkészítésével a lakók a Lámer és Lámer Kft-t bízták meg, akik a robbanások következtében feltáródott pince további feltárása során vegyszeres üvegeket, lyukas vegyszeres hordót, ismeretlen eredetű kristályos anyagot találtak. Ezt követően bízták meg a lakók a Bálint Analitika Kft-t, hogy vizsgálják meg a vegyszerrel szennyezett talaj veszélyességét, szennyezettségét, tárják fel a robbanások okát és végezzenek előzetes környezeti állapotfelmérést. A tárgyi ingatlan tulajdonosai által az előzetes környezeti állapotfelméréssel megbízott Bálint Analitika Kft. a 2010. augusztus 11-én és 12-én végzett feltárások során a dr. Lámer Géza szakértő által készített 1988. évi szennyezettséget ábrázoló helyszínrajz alapján 2 db 7 m-es és 8 db 3,5 m-es fúrási pontot létesített. Az ingatlanon található csőkútból vettek vegyi elemzés céljából 2 db felszín alatti vízmintát. A Bálint Analitika Kft. által készített Jelentés szerint a 10 2014. április

lakóingatlan talajának felső 0,5-1,5 méteres, helyenként 4,5 méteres mélységig toxikus, erősen rákkeltő anyagokkal (klórfenolok, dioxinok, policiklusos aromás szénhidrogének) valamint növényvédő szerekkel (DDT, atrazin) szennyezett. A vizsgált talajvíz minta triazin vegyületcsoportba tartozó szennyező komponensek tekintetében mutatott jelentős szennyezettségi határérték túllépést. A robbanással közvetlenül érintett terület talajában fent felsorolt toxikus rákkeltő anyagokon kívül a pikrinsav (robbanóanyag), valamint a robbanást elősegítő nitrát szennyező komponens volt jelen magas koncentrációban. A vizsgálati eredmények alapján a feltárt pincében található anyag a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében veszélyes hulladéknak minősül. A Bálint Analitika Kft. által készített Jelentésben foglalt tények ismeretében a Felügyelőség 2010. október 15- én a szomszédos ingatlanokon hatósági mintavételezést tartott abból a célból, hogy a környező ingatlanok felől származó szennyeződésterjedés lehetősége kizárható legyen. A tárgyi fúrásos feltárások során a Felügyelőség 3 db 3 m-es, valamint 1 db 9 m-es feltárást végzett, amelyekből talaj és talajvíz mintavételek történtek. A tárgyi mintavételekből származó minták klórfenolok, dioxinok, policiklusos aromás szénhidrogének és növényvédő szer vegyületcsoportok által jellemezhető szennyező komponensekre lettek megvizsgálva. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a tárgyi ingatlanok felől történő szennyeződésterjedés lehetősége kizárható. Szintén a Bálint Analitika Kft. által készített Jelentésben foglalt tények ismeretében a Felügyelőség KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozatában kötelezte a KDV Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot a felszín alatti víz és földtani közeg tekintetében részletes tényfeltárás végzésére és beavatkozási terv készítésére. A Vízügyi Igazgatóság fellebbezést nyújtott be a határozat ellen. 2012. január 1-től a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság feladatait a vízügyi szervezet átalakításával részben a Nemzeti Környezetügyi Intézet és területi kirendeltségei, részben az Országos Vízügyi Főigazgatóság és területi szervei vették át. A Vízügyi Igazgatóság 2012. április 12-én kelt levelében foglaltak szerint a feladat végrehajtására biztosított forrással a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezik, a kármentesítési feladatok végrehajtása már nem a Vízügyi Igazgatóság feladata, melynek értelmében az Igazgatóság kéri, hogy a KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozat kötelezettjeként a Nemzeti Környezetügyi Intézetet nevesítse. Az OKTVF 2012. május 14-én kelt 14/78-6/2012. ügyszámú határozatában (3. sz. melléklet) az elsőfokú végzést helybenhagyta, ugyanakkor a kötelezett személyét megváltoztatta, 11 2014. április

felszólította a Nemzeti Környezetügyi Intézetet a KTVF: 8247-6/2011. számú határozat rendelkező részében előírtak teljesítésére. 3.1. A MÁR ELVÉGZETT KÁRMENTESÍTÉSI SZAKASZOK, KÁRELHÁRÍTÁS, KÁRENYHÍTÉS BEMUTATÁSA A 2010. júniusi robbanás során feltáródott pince talajából a feltárt anyag beazonosítása, valamint mennyiségének, és a környezetre gyakorolt hatásainak felderítése céljából végzett mintavételezéshez kitermelésre került szennyezett földet és a kimozgatott veszélyes anyagot tartalmazó üvegeket saját költségvetése terhére a Felügyelőség 2011 januárjában elszállíttatta. A területről az alábbi veszélyes hulladéknak számító anyag került elszállításra: 20 m 3 ismeretlen összetételű föld (EWC 17 01 06* 1, 17 05 03* 2 ), ~ 2 m 3 vegyes építési-bontási hulladék (EWC 17 09 04 3 ), ~ 50 db 1 dl - 1 l méretű üveg (EWC 17 02 04* 4 ). 5. 3.2. KORÁBBI FELMÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE 3.2.1. FTV vizsgálatok (1988) A tárgyi ingatlanon az 1950-es és 1970-es években állami megrendelésre egy kisiparos vegyipari tevékenységet folytatott. A tulajdonos halálát követően (1979) az ott maradt vegyszerek a szakszerűtlen tárolás következtében szétszóródtak, a vegyszeres hordók tartama a talajra folyt. Az örökös eredménytelen keresése után az ingatlanvagyon az államra szállt. Feltételezhető volt a terület szennyeződése, így 1987-benn a Budapest XX. Kerületi Tanács megbízta a Rejuvena Környezetvédelmi és Számítástechnikai Gazdasági Munkaközösséget a veszélyes hulladékok összegyűjtésére és elszállítására, majd 1988-ban a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot a talajszennyezés feltárására. Az FTV a Tanács tájékoztatása alapján a vizsgálatokat csak toxikus nehézfémek kimutatására, öko-toxikológiai tesztekre korlátozták 6. Az 1988-ban elkészült dokumentáció megállapította, hogy a terület talaj a felszín közeli rétegekben toxikus fémekkel (cink, réz, nikkel, ólom) 1 EWC 17 01 06 veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke* 2 EWC 17 05 03 veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek* 3 EWC 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól 4 EWC 17 02 04 veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa* 5 KTVF: 8247-6/2011. sz. határozat 6 FTV 87/1761-45 témaszámú szakvélemény a Budapest, XX. kerület Marx Károly u. 3. szám alatti telek talajszennyeződési vizsgálata 12 2014. április

szennyezett, mely szennyeződés kárelhárítására vonatkozóan javasolta a szennyezett talaj (legalább a gócpontokban) 0,5 méter mélységig való kitermelését és a feltárt szennyvíz szikkasztó műtárgy felszámolását. Ugyanakkor a helyszínen fellelt vegyszermaradékokra vonatkozóan a vizsgálatokat nem terjesztette ki, azokat nem azonosította. Az FTV fúrások helyszínrajzát az alábbi ábrán mutatjuk be: FTV által mélyített fúrások A talajra vonatkozó ph és fajlagos vezetőképesség eredményeit a 5. sz. melléklet mutatja. Az alábbi táblázatban mutatjuk be a toxikus nehézfém vizsgálat eredményeit. A táblázatban a jelenleg hatályos határérték rendelet alapján a B szennyezettségi határértéket meghaladó eredményeket tüntettük fel: Fúrás mélység Pb Cr Cu Zn Ni Cd sz. (cm) 6/2009 (IV.14) egy.r. mg/kg (B) érték 100 75 75 200 40 1 0-15 39,1 6,7 55,3 111 10,8 3 15-50 21,9 13 25,1 210 7,5 <0,1 13 2014. április

Fúrás mélység sz. (cm) Pb Cr Cu Zn Ni Cd 6/2009 (IV.14) egy.r. mg/kg (B) érték 100 75 75 200 40 1 50-100 14,8 10,1 20,9 59 5 0-15 38,8 5,7 86,8 144 13,1 6 15-50 14,1 5,7 100,5 156 8 <0,1 50-100 15,8 5,7 38,1 71 5,1 0-15 188 10 78,9 189 18 8 15-50 31,2 11,8 85,8 111 7,9 <0,1 50-100 28,9 12,7 21,8 41 5 0-50 31 4 39,5 308 6 50-100 8,8 6,3 25 50 6,3 10 100-150 5,9 25 167,5 50 25 <0,1 150-200 5,9 13 20 21,9 12,5 200 250 5,9 10,2 18,1 20,2 8,1 0-15 150 6,7 55,3 361 160 11 15-50 35,1 7 65 113 7 <0,1 50-100 31,9 7,1 25,2 58 5 0-15 72,8 46,7 224 322 13 12 15-50 51 25,1 108 136 7,9 <0,1 50-100 21,8 9,8 28,2 51 5,5 0-15 656 25 36,8 2500 11 0,5 13 15-50 94,8 5 18,8 69,1 5 <0,1 50-100 25,3 5 11,2 49,2 5,1 <0,1 0-15 156 7,3 113 378 7,5 0,5 14 15-50 65,1 16 65,1 225 16,3 0,3 50-100 25,1 8,1 18,2 51,4 5,8 <0,1 0-15 115 5 68,4 300 123 18 15-50 12 5 25 50 55 <0,1 50-100 10,8 5,1 20,9 38 5,1 0-15 106 6,7 42,1 322 350 0,5 19 15-50 71 6,3 32,5 194 6,3 0,3 50-100 61 6 30,2 81 5 <0,1 0-15 61,9 5 24,1 1318 5 0,4 23 15-50 9,4 1,7 14,5 31 5 <0,1 50-100 7,2 1,8 8,1 21 4,9 <0,1 0-15 58,1 8,1 25 341 5,7 0,4 24 15-50 28,8 3,3 29 117 5 <0,1 50-100 8,8 8 11 50 3,1 <0,1 0-15 60,8 8,9 19,8 309 7 0,2 25 15-50 13 4 12,6 61 7,5 <0,1 50-100 10,1 8 20 42 6 <0,1 14 2014. április

3.2.2. Atlasz Szövetkezet vizsgálatai (1994) A tárgyi ingatlant 1993-ban Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának jogelődje Pestszenterzsébet Soroksár Önkormányzata Fekete László Gyula részére értékesítette, azzal a feltétellel, hogy a vevő kötelezettséget vállal a szennyezés - termőföldcserével történő - felszámolására. Fekete László Gyula az ATLASZ Tervező és Szolgáltató Kisszövetkezet által készített szakvélemény hatósági jóváhagyását követően a szennyezett talajt elszállítatta 7. A szakvélemény szerint - a laborvizsgálati eredmények alapján- figyelembe véve a Holland jegyzéket és a Kloke (1991) által javasolt határérték táblázatot, a vizsgált minták a határértékeket sehol nem haladták meg, ezért nem minősítették veszélyes hulladéknak. A szennyezettség kezelendő területeket jelöl meg négy helyen, összesen 107 m 2 területen, 0,5 méter mélységig. A szennyezett térfogatot 54 m 3 -ben határozták meg. Atlasz Szövetkezet által mélyített fúrások rekonstruált helyszínrajza Az Atlasz Kisszövetkezet (Filantróp Kft.) mérési eredményei: fúrás szám minta mélység Cink Réz Króm Ólom Kadmium Nikkel Higany (eredeti anyag) össz. cianid Arzén (mg/l) Kobalt cm mg/kg B 200 75 75 100 1 40 0,5 20 15 30 0-20 325 42,8 5,2 125 1,3 11,3 1,22 0 0,01 3,4 36 20-50 21,5 30,4 3,3 64,3 0,8 6,4 0,8 0 0,005 4,2 50-100 18,2 3,8 2 9,6 0,84 3,8 0,05 0 0,003 3,5 37 0-20 204 46,8 4,88 369 0,83 7,8 0,399 0 0,015 2,7 7 Altasz Tervező és Szolgáltató Kisszövetkezet Talajvizsgálat és szakvélemény a Budapest, XX. Grassalkovich u. 3. sz. alatt talált környezetszennyezésről (hrsz: 184400) 1994. 15 2014. április

fúrás szám minta mélység Cink Réz Króm Ólom Kadmium Nikkel Higany (eredeti anyag) össz. cianid Arzén (mg/l) Kobalt cm mg/kg B 200 75 75 100 1 40 0,5 20 15 30 0-20 163 35,5 5,3 88,7 0,61 75,8 3,75 0 0,005 4,1 38 20-50 147 28,9 4,12 122 0,82 17,7 0,246 0 0,015 3 50-100 39,3 11,5 3,1 26,6 0,4 14,2 0,626 0 0,006 3,2 3.2.3. Felügyelőségi vizsgálatok (2010) A Felügyelőség 2010. július 13. napján helyszíni szemlét tartott a tárgyi ingatlanon, mely során hatósági mintavételezésre is sor került. A robbanás során felszínre került pince talajából vett mintákból a múltbéli területhasználatok, valamint a fellelt hatósági dokumentumok által nyert információk szerint indokolt szennyező komponensek (toxikus fémek, összes alifás szénhidrogének, halogénezett alifás és aromás szénhidrogének, valamint ökotoxikológiai vizsgálatok) tekintetében a Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma vegyvizsgálatokat végzett. A vizsgált minták a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján nem minősültek szennyezettnek, így azok alapján kármentesítési eljárás indítása szükségtelennek bizonyult. 8 A Felügyelőség vizsgálatának helyszínéről térképvázlat nem áll rendelkezésre. A mintavételi és analitikai jegyzőkönyv alapján talaj és felszín alatti vízmintavétel történt. A jegyzőkönyv szerint a mintavételre 2010. 10. 14-én került sor 9. A felszín alatti vízmintavételhez 9,0 m talpmélységű fúrás mélyült (EOVX: 230030; EOVY: 614869), melyben a feltárt vízoszlop magassága mintavételkor 1,0 m volt. A víz hőmérséklete 13,9 C, ph 7,16 fajlagos vezetőképesség 1568 µs/cm volt. Felügyelőség által lemélyített fúrások adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Fúrás jele EOVX EOVY talpmélység mintavétel 1. fúrás 230 030 654 869 8,0 m 0,5 m-ként 2. fúrás 229 970 654 821 3,0 m 0,5 m-ként 3. fúrás 230 061 654 803 3,0 m 0,5 m-ként 4. fúrás 230 046 654 831 3,0 m 0,5 m-ként 8 KTVF: 8247-6/2011. sz. határozat 9 KDV-KTVF 2010. 10. 14-én kelt mintavételi jegyzőkönyv, valamint Felügyelőség jksz: 4805/2010. számú vizsgálati jegyzőkönyv 16 2014. április

Az 1-4 fúrás során megvett talajminták és a felszín alatti víz analitikai eredményeit 5. sz. mellékletben tüntettük fel. Az eredmények mellett ismertetjük a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet B szennyezettségi határértékét. 3.2.4. Bálint Analitika Kft. vizsgálatai (2010) A Bálint Analitika Kft. által a 2010. augusztus 11-én és 12-én végzett fúrásos feltárások során vett talaj- és talajvízminták laboratóriumi vizsgálata alapján készített Jelentés 10 szerint a lakóingatlan talajának felső 0,5-1,5 méteres, helyenként 4,5 méteres mélységig toxikus, erősen rákkeltő anyagokkal (klórfenolok, dioxinok, policiklusos aromás szénhidrogének) valamint növényvédő szerekkel (DDT, atrazin) szennyezett. A vizsgált pangó víz (talajvíz) minta triazin vegyületcsoportba tartozó szennyező komponensek tekintetében mutatott jelentős szennyezettségi határérték túllépést. A robbanással közvetlenül érintett terület talajában fent felsorolt toxikus rákkeltő anyagokon kívül a pikrinsav (robbanóanyag), valamint a robbanást elősegítő nitrát szennyező komponens van jelen magas koncentrációban. A vizsgálati eredmények alapján a feltárt pincében található anyag a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében veszélyes hulladéknak minősül. Bálint Analitika Kft. talajfúrások és pince mintavételi pontok helyszínrajz A Bálint Analitika Kft. által készített Jelentésben foglalt tények ismeretében a Felügyelőség 2010. október 15- én a szomszédos ingatlanokon hatósági mintavételezést tartott abból a célból, hogy a környező ingatlanok felől származó szennyeződésterjedés lehetősége kizárható 10 Bálint Analitika Kft. Jelentés a 1238 Budapest, Soroksár, Ékes utca 11. társasház fsz. 6. lakásban történt robbanás okának feltárásáról, továbbá előzetes környezeti állapotfelmérésről 17 2014. április

legyen. A tárgyi fúrásos feltárások során a Felügyelőség 3 db 3 m-es, valamint 1 db 9 m-es feltárást végzett, amelyekből talaj és talajvíz mintavételek történtek. A tárgyi mintavételekből származó minták klórfenolok, dioxinok, policiklusos aromás szénhidrogének és növényvédő szer vegyületcsoportok által jellemezhető szennyező komponensekre lettek megvizsgálva. A megvett minták laboratóriumi eredményeit 5. sz. mellékletben tüntettük fel. Az eredmények mellett ismertetjük a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet B szennyezettségi határértékét. 4. A TÉNYFELTÁRÁS SORÁN ÉRINTETT TERÜLET BEMUTATÁSA 4.1. TERÜLETHASZNÁLATOK A TERÜLETEN 4.1.1. A terület használatának története és a telephelyen korábban folytatott tevékenységek ismertetése A tárgyi ingatlanon az 1950-es évektől az 1970-es évekig állami megrendelésre egy kisiparos (Wilhelm Gyula) vegyipari tevékenységet folytatott. A tulajdonos halálát követően (1979.) a vegyipari tevékenység megszűnt, az ott maradt vegyszerek a szakszerűtlen tárolás következtében szétszóródtak. Az örökös eredménytelen keresése után az ingatlanvagyon az államra szállt. Az 1988-ban elkészült dokumentáció megállapította, hogy a terület talaja a felszín közeli rétegekben toxikus fémekkel szennyezett. A tárgyi ingatlant 1993-ban Pestszenterzsébet - Soroksár Önkormányzata (Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának jogelődje) Fekete László Gyula részére értékesítette. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy a vevő kötelezettséget vállal a szennyezés - termőföldcserével történő - felszámolására. Budapest Főváros XX. Kerület Önkormányzatának megkeresésére a Felügyelőség KF: 20.000-3/1994. számú levelében úgy nyilatkozott, hogy a hozzá megküldött dokumentációk alapján a szennyezett talaj elszállítása megtörtént, amivel az ingatlanon korábban történt szennyezettséget megszüntették. 2003-ban Fekete László Gyula az Olimpia Kft. részére értékesítette az ingatlant, mely cég 2 db, egyenként háromlakásos társasház építésére kért építési engedélyt Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatától. Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata az építési engedélyt VIII- 638/2004. számon, a végleges használatbavételi engedélyt VIII-1659/4/2006. számon adta 18 2014. április

meg (a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan egyik eljárásában sem kereste meg a környezetvédelmi hatóságot szakhatóságként). A lakók 2006-ban költöztek be a lakásokba. 2010. június 18-án a tulajdonosok robbanást észleltek a földszint 6. sz. albetét alatt. A robbanás 2010. június 21-én megismétlődött. Ezt követően a családoknak el kellett hagyniuk a lakásokat. 4.1.2. A területen jelenleg folytatott tevékenységek A robbanás következtében feltárult pince, az abban található vegyi anyagok, valamint a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a telek környezeti állapota és a lakófunkció összeegyeztethetetlen. A robbanás óta (2010. június) a területen semmilyen tevékenység nem folyik, az ingatlan és a lakóházak üresen állnak. 4.2. A TERÜLET ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 4.2.1. Földrajzi elhelyezkedés és morfológia A Magyarország kistájainak katasztere című kiadvány alapján Budapest XXIII. kerülete (Soroksár) a Pesti-hordalékkúp-síkság kistájhoz tartozik. Átnézeti helyszínrajz A kistáj 97,5 m és 251 m közötti tszf-i magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É-D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékvizeinek völgyei Ny-K-i irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalták. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. 19 2014. április